PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak II. évfolyam 1. szám január 2.

Átírás

1 AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak II. évfolyam 1. szám január 2. Tartalomjegyzék Hosszabb lesz az állattartó telepek korszerűsítésére benyújtott pályázatok bírálata (ÚMVP)... 2 Előzetes a évben várható támogatási konstrukciókról: a nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások (ÚMVP)... 2 Előzetes a évben várható támogatási konstrukciókról: az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások (ÚMVP)... 3 Farmgyakornoki program... 4 A magyar fél érdekelt a 2013 utáni közös agrárpolitika fenntartásában... 5 A évi betakarítás eredményei

2 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Hosszabb lesz az állattartó telepek korszerűsítésére benyújtott pályázatok bírálata (ÚMVP) A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal december 20-ai közleménye szerint a és között benyújtott, az állattartó telepek korszerűsítéséhez kapcsolódó pályázati támogatási kérelmek bírálat ideje várhatóan hosszabb lesz. Az MVH az Állattartó telepek korszerűsítése jogcím keretében támogatást igénylő kérelmezőinél, a kérelmezett támogatási igény nagy volumenére tekintettel, a benyújtott támogatási kérelmek indokoltságának vizsgálata érdekében, előzetes helyszíni szemlét folytatott le, ezért a bírálati ügyintézési határidő előreláthatólag későbbre tolódik. Előzetes a évben várható támogatási konstrukciókról: a nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások (ÚMVP) A támogatás célja a nem termelő beruházások révén a vidéki táj megőrzése, az egyedi tájérték fenntartása, a növény- és állatvilág fajgazdagságának növelése, a környezeti állapot javítása, az önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási előírások betartásának és teljesítésének elősegítése, a Natura 2000 területek közjóléti értékének növelése, valamint a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez való hozzájárulás. Támogatás vehető igénybe az alábbi földhasználati intézkedésekre: - első sövénytelepítésre és mezővédő fásításra; - gyeptelepítésre: füves mezsgye telepítésére, ültetvény sorközgyepesítésére, környezetvédelmi célú gyeptelepítésre, természetvédelmi célú gyeptelepítésre; - rovarteleltető bakhát létesítésére gyeptelepítéssel. Támogatás vehető igénybe az alábbi eszközbeszerzésekre: - gyepterület hasznosítása során alkalmazható természetes alapanyagú kerítés kialakítására, - természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítésére. A támogatás maximális mértéke a földhasználati intézkedéseknél az elszámolható kiadások 100 százaléka, de legfeljebb: - sövénytelepítés esetén 300 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter; - mezővédő fásítás esetén 800 eurónak megfelelő forintösszeg /100 folyóméter; - füves mezsgye létesítése esetén 30 eurónak megfelelő forintösszeg /100 folyóméter; - ültetvény sorközgyepesítése esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg /ha; - környezetvédelmi célú gyeptelepítés esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg /ha; - természetvédelmi célú gyeptelepítés esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg /ha; - rovarteleltető bakhát létesítése esetén 30 eurónak megfelelő forintösszeg /100 folyóméter. A támogatás maximális mértéke eszközbeszerzés esetén az elszámolható kiadások 100 százaléka, de legfeljebb: - kerítések esetében: 315 eurónak megfelelő forintösszeg /100 folyóméter; 2

3 - madárvédelmi berendezések esetében: 60 eurónak megfelelő forintösszeg /berendezés. A támogatási kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által rendszeresített formanyomtatványon a kérelmező lakhelye, illetve székhelye szerint illetékes megyei MVH kirendeltséghez lehet benyújtani. A támogatási kérelmet évente február 1. és április 30. között lehet benyújtani. Előzetes a évben várható támogatási konstrukciókról: az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások (ÚMVP) A támogatás célja hozzájárulni a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén a környezetkímélő, víz és energiatakarékos öntözési, a talaj védelmét, vízmegtartó képességét javító meliorációs, a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotát, a belvízvédelmet és vízkárelhárítást szolgáló mezőgazdasági üzemi és közösségi beruházások megvalósításához. Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az alábbi célterületeken történő tevékenységek megvalósításához: - vízkárelhárításra, belvízrendezésre, a vízrendezés közösségi beruházásaira, a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében, a vizek és vizes élőhelyek jó ökológiai állapotának elérését és megőrzését figyelembe véve, a mezőgazdasági célú vizek és vízilétesítmények létrehozására, fejlesztésére, felújítására; - az öntözés mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztésére; - a melioráció mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztésére. A támogatás igénybevételére jogosult - a külterületi vizek felett tulajdonosi, használati, vagy üzemeltetési jogot gyakorló települési önkormányzat; - a külterületi vizek tulajdonjogával rendelkező települési önkormányzat; - vízgazdálkodási társulat; - a mezőgazdasági termelő, ha a mezőgazdasági üzemének mérete meghaladja a 4 európai méretegységet (EUME) és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló TEÁOR 08 szerinti tevékenységet végez; - termelői csoport; - TÉSZ. A támogatás összege benyújtási időszakonként a vízkárelhárításhoz és belvízrendezéshez, illetve az öntözés létesítményeinek fejlesztéséhez kapcsolódóan legalább , de legfeljebb forint; a meliorációhoz kapcsolódóan legalább , de legfeljebb forint. A kifizetési kérelmet a évben a november 1. és 31. közötti időszakban, a évtől kezdődően évente a július 1. és 31., illetve a november 1. és 31. közötti időszakokban lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. 3

4 Agrárképzés Farmgyakornoki program Az agrár- és élelmiszerágazat versenyképességének erősítése céljából nagy szükség van arra, hogy a fiatal magyar mezőgazdasági szakemberek is külföldi szakmai tapasztalatokra tegyenek szert. Ennek egyik módja a nemzetközi gyakornokprogramokban való részvétel. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megbízásából az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (FVM VKSZI) foglalkozik a fiatal mezőgazdasági szakemberek külföldi szakmai gyakorlatának megszervezésével. Az FVM VKSZI szervezésében a következő országokba lehet eljutni gyakornokként: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Dánia, Hollandia, Franciaország, Svédország és Svájc. A gyakornoki program célja: - külföldi szakmai gyakorlat- és tapasztalatszerzés, - korszerű mezőgazdasági technikák és technológiák megismerése, - családi gazdaságok és más mezőgazdasági vállalkozások működésének tanulmányozása, - tapasztalatszerzés az EU gazdaságairól, - az idegennyelv-tudás fejlesztése, tökéletesítése, - szakmai nyelv elsajátítása, - más nemzetek kulturális értékeinek, az emberek gondolkodásmódjának és mentalitásának megismerése, - kapcsolatépítés, - a vidékfejlesztés, a vidéki életmód lehetőségeinek megismerése, - a mezőgazdasági támogatások, pályázatok formáinak vizsgálata. A gyakornoki program résztvevői: 18 és 30 év közötti, független családi állapotú, szakmai gyakorlattal rendelkező, illetve agrár szakképző intézményben tanuló fiatalok jelentkezhetnek a gyakornokprogramban való részvételre. A program főbb tartalmi elemei: A gyakornokok érdeklődési területüknek megfelelően az agrárágazat különböző szakterületein alapvetően fizikai munkát végeznek. Megkülönböztetett helyzetüknél fogva azonban nem szezonális bérmunkások, hanem gyakornokok biztosított számukra a gazdaság teljes tevékenységére való rálátás, részesei a család és a gazdaság (farm) mindennapi életének, és lehetőségük van különböző oktatási programokban való részvételre is. A program időtartama 3-19 hónapig terjedhet, amely a fogadó ország (szervezet) által biztosított szakmai tartalomtól függően változik. A gyakornokok munkájukért általában ingyenes szállást és ellátást, valamint programonként eltérő, meghatározott összegű, illetve a munkatevékenységtől függő mértékű zsebpénzt is kapnak. Az elhelyezés többnyire a fogadó családoknál, a gazdaságokban, vagy, külön térítés ellenében, bérelt lakásokban történik. 4

5 Uniós agrártámogatások A magyar fél érdekelt a 2013 utáni közös agrárpolitika fenntartásában Az úgynevezett "V6"-ok (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, és Bulgária) agrárminiszterei, illetve államtitkárai egyetértenek abban, hogy szükséges a közös agrárpolitikát 2013 után is fenntartani mondta el Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az MTI-nek. Az államtitkár részt vett a "V6"-ok december közepén tartott agrárkonferenciáján a csehországi Cesky Kruvlovban, amelyen a résztvevők szót emeltek amellett is, hogy közös uniós agrárpolitika (KAP) alapvető reformja elkerülhetetlen. Véleményük szerint meg kell vizsgálni, hogy a KAP miként tudja leghatékonyabban szolgálni az eredetileg kitűzött célokat, az európai mezőgazdaság versenyképességének javítását és a vidék felvirágoztatását. A tanácskozó miniszterek és államtitkárok szerint jelen formájában a közös agrárpolitika nem átlátható, és számos aránytalanságot, igazságtalanságot tartalmaz. Így például a baromfi- és a sertéstartók szinte alig kapnak támogatást, míg a gabonatermelőket Brüsszel bőkezűen támogatja. Gőgös Zoltán kifejtette: a hat ország nem ért egyet azzal, hogy az EU-15-ök 100 százalékos mértékű agrártámogatásához képest az újonnan csatlakozott 12 tagország, a támogatásoknak csak 87 százalékában részesüljön. A tanácskozáson egyöntetű vélemény alakult ki arról is, hogy felül kell vizsgálni az agrárintervenció fokozatos megszüntetését, tekintettel az időjárás kiszámíthatatlanságára. A felek megállapodtak abban, hogy a jövőben sűrűbben ülnek össze, hogy minden uniós agrárkérdésben össze tudják hangolni véleményüket. Magyar mezőgazdaság A évi betakarítás eredményei A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint 9,6 millió tonna gabonát takarítottak be 2007-ben Magyarországon, szemben a megelőző évi 14,7 millió tonnával. A évi gabonatermés alig magasabb, mint az elmúlt időszakban legszerényebb, 2003-as mennyiség, amikor 8,7 millió tonnát takarítottak be. Az alacsony termés ellenére a megtermett gabona elegendő az ország igényeinek fedezésére, az árak azonban magasak. A mezőgazdasági termelői árak első tíz havi alakulását összegző legutóbbi KSH adatok szerint az agrártermékek átlagos termelői ára 34,4 százalékkal volt magasabb 2007 októberében az egy évvel korábbinál, a növényi termékeké 63,1 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké 6,7 százalékkal nőtt. A gabonafélék termelői átlagára 99,7 százalékkal emelkedett 2006 októbere óta. Az első tíz hónapban az agrártermékek termelői árszintje 20 százalékkal haladta meg a 2006 január-októberi időszakét, ezen belül a növényi termékek árai 38,1 százalékkal emelkedtek. A 2008-as évet illetően biztató jel, hogy a csapadékos ősz általában kedvezően hatott az őszi vetésű növényekre. A legújabb állapotfelmérés szerint az 1,1 millió hektáron elvetett őszi búza 56 százaléka jó minőségűnek mondható. Egy évvel korábban az akkor elvetett búzának csupán százalékát lehetett jónak minősíteni. 5