A Közép-és Kelet-Európai Környezetfejlesztési Intézet Kiadványa ÚTMUTATÓ TÁJÉKOZTATÁSA MEGSZERVEZÉSÉHEZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Közép-és Kelet-Európai Környezetfejlesztési Intézet Kiadványa ÚTMUTATÓ TÁJÉKOZTATÁSA MEGSZERVEZÉSÉHEZ"

Átírás

1 A Közép-és Kelet-Európai Környezetfejlesztési Intézet Kiadványa ÚTMUTATÓ A VESZÉLYES ÜZEMEK KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐ LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA MEGSZERVEZÉSÉHEZ Jogszabályi megalapozás és a gyakorlati végrehajtás módszerei Budapest

2 A KIADVÁNY A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL, A KAC ALAP FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT. Összeállította és szerkesztette, a évben levezetett konferenciák és módszertani bemutatók anyagának felhasználásával az Intézet szerzői munkacsoportja: Dr. Damjanovich Imre Dr. Karádi Teodóra Varga Imre Havai Gábor Készült: 500 példányban Kiadás: Közép-és Kelet-Európai Környezetfejlesztési Intézet Tördelés, nyomtatás: SylvaGraph Bt., Budapest Felelős vezető: Szilvási Gabriella

3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS VONATKOZÓ NEMZETKÖZI JOGANYAGOK AZ EU-JOGANYAGOK ÁLTALÁNOS ELVEI SEVESO I. IRÁNYELV OECD IRÁNYELVEK Az OECD általános környezetbiztonsági tevékenysége Az OECD vegyi balesettel összefüggő jogi eszközei Vegyi Baleset Szakértői Csoport OECD Irányelvek alkalmazása Magyarországon HELSINKI EGYEZMÉNY SEVESO II. IRÁNYELV Az Irányelv általános jellemzői Az uniós jogelvek érvényesülése a SEVESO II. Irányelvben A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL JOGI MEGALAPOZÁSA A KÖRNYEZETVÉDELMI JOG FEJLŐDÉSE A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ELVEI A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL HASZNA AZ AARHUSI EGYEZMÉNY Az Aarhusi Egyezmény általános rendelkezései Az általános részhez kapcsolódó szabályok Az információhoz való hozzáférés szabályai A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ÜGYEKBEN A LAKOSSÁG TUDATOSSÁGÁNAK NÖVELÉSE KÜLSŐ (NEMZETKÖZI) KÖTELEZETTSÉGEK HAZAI KÖTELEZETTSÉGEK A TÁJÉKOZTATÓK SZEREPE A LAKOSSÁG TUDATOSSÁGÁNAK NÖVELÉSÉBEN Az aktív tájékoztatás A passzív tájékoztatás KONZULTÁCIÓ A LAKOSSÁGGAL A LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSÁNAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A TARTALMI KÖVETELMÉNYEK FEJLŐDÉSE A MINIMÁLISAN SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK AZ ORSZÁGHATÁRON TÚLI HATÁST OKOZÓ SÚLYOS BALESETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK SÚLYOS BALESET BEKÖVETKEZÉSEKOR ALKALMAZANDÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK A TÁJÉKOZTATÁSI ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A TÁJÉKOZTATÁS ELVEINEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN A TÁJÉKOZTATÁSI ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A MAGYAR JOGSZABÁLYOKBAN Katasztrófatörvény Kormányrendelet A POLGÁRI VÉDELMI TÖRVÉNY VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI AZ ADATVÉDELMI TÖRVÉNY VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI A személyes adat és a közérdekű adat meghatározása Az aktív és passzív információszolgáltatási kötelezettség az Atv.-ben A kivételek ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS POLGÁRI JOGI VONATKOZÁSOK Általános előírások Az üzleti titokra vonatkozó előírások A versenytörvény vonatkozó előírásai AZ ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓSZABADSÁGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

4 7. A SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS RENDSZERE A SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE A VÉDEKEZÉSBEN RÉSZTVEVŐ ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK A KÜLSŐ VÉDELMI TERVEZÉS Külső védelmi tervezéssel kapcsolatos általános rendelkezések A külső védelmi tervek felülvizsgálata A külső védelmi tervek kidolgozásának eddigi tapasztalatai A KÜLSŐ VÉDELMI TERVEK KAPCSOLATRENDSZERE A KÜLSŐ VÉDELMI TERV ÉS A TELEPÜLÉSEK POLGÁRI VÉDELMI BESOROLÁSA A KÜLSŐ ÉS BELSŐ VÉDELMI TERVEK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE A VÉDEKEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ LAKOSSÁGVÉDELMI ÉS MENTÉSI FELADATOK A lakosságvédelmi módszerek A lakosság riasztása A riasztás technikai eszközei A lakosság tájékoztatása Elzárkóztatás Kitelepítés, kimenekítés Egyéni védőeszköz alkalmazása Az egyéni védőeszközökkel összefüggő tervezési elvek ÖSSZEFOGLALÁS FÜGGELÉKEK A VESZÉLYES ÜZEMEKKEL ÉS AZ IPARI BALESET ELHÁRÍTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FOGALMAK A BM OKF HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGE /2001. (VII. 13.) KORM. RENDELET A LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS KORMÁNYRENDELETI KÖVETELMÉNYEI MINTAOKMÁNYOK A LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSHOZ A KÜLSŐ VÉDELMI TERVEZÉS KONCEPCIÓJA A POLGÁRMESTER ÁTIRATA A JEGYZŐHÖZ ÖNKORMÁNYZATI HIRDETMÉNY (HELYI LAPBAN ÉS INTERNETEN) VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT IDEIGLENES LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓJA ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ (CSALÁDOKNAK SZÓRÓLAP) FELHASZNÁLT IRODALOM

5 1. BEVEZETÉS Az emberiség a XX. század közepére ijesztő mértékben kihasználta a föld anyag- és energia készleteit. Rá kellett döbbennie, hogy a kimeríthetetlennek és folytonosan megújulónak tűnő természeti kincsek fogynak, valamint közben maga a környezet is visszafordíthatatlan károkat szenved. Általános felismeréssé vált, hogy a természeti környezet károsodása egyes területeken már a gazdasági fejlődést is akadályozza, s a különféle környezeti ártalmak milliók egészségét veszélyeztetik. Miután az ember felismerte, hogy tevékenysége lassan önmagát, felépített rendszerét, élőhelyét veszélyezteti, rájött, hogy csak szervezett formában képes hatékony ellenszert találni és alkalmazni. A Római Klub, számos konferencia foglalkozott a megoldás keresésével, melyek eredménye újabb és újabb egyezmény, határozat lett a környezet védelme érdekében. A felismerés elindított egy folyamatot, mely a globális környezetvédelem keretein belül próbálta menteni a menthetőt, próbálta megállítani a további pusztítást, az ésszerűtlen termelést és a "fenntartható fejlődés" mint új társadalmigazdasági koncepció alapján megőrizni földünket. A 70-es években mégsem sikerült megállítani a környezetromlás folyamatát és a globális problémákra vonatkozó előrejelzések (pl. savasodás, üvegházhatás) sorra igazolást nyertek. Súlyos üzemi balesetek sorozata figyelmeztette a közvéleményt és a szakértőket, hogy a vegyipar biztonsága területén nincs minden rendben július 10-én Észak-Olaszországban a Hoffmann La Roche Givaudan vegyi gyártelepén egy kisméretű autokláv melyben növényvédő szert állítottak elő, emberi mulasztás miatt túlmelegedett. Ennek során a mellékreakció következtében dioxin került a levegőbe. A gyár, egy Milánó melletti kisváros, SEVESO közelében működött, s az uralkodó széljárás következtében a veszélyes dioxin-felhő a város környékén fejtette ki hatását. A mérgezés kb legelő állatot, illetve egész kukorica mezőket pusztított el. Habár a baleset közvetlenül emberéletet nem követelt, de több száz embert ki kellett telepíteni, és a gyermekeken bőrkiütések jelentek meg. Mire kiderültek a baleset körülményei, és a szakértők megvizsgálták a káros hatásokat, már nem sok mindent lehetett tenni. A baleset egy szombati napon történt, de csak a következő hét csütörtökére hívták össze a válságértekezletet. Addigra, ismerték ugyan a pontos eredményeket, de a tényleges adatokat nem hozták nyilvánosságra. A baleset ugyan konkrét munkahelyi mulasztás miatt következett be, de ennek előzménye volt, hogy a tulajdonosok már a tervezés során is spóroltak, mert nem gondoskodtak a megfelelő biztonsági berendezésekről (nem építettek gyűjtőmedencét, automata hűtőrendszert, stb.). A cégnek nem voltak konkrét tervei egy ilyen katasztrófa esetére, rögtönözni kellett. Két héten belül a hadsereg is a helyszínre érkezett, lenyírták a szennyezett füvet, kivágták a fákat, a legveszélyeztetettebb területekről a talaj felszíni rétegét is elszállították és állítólag biztonságos körülmények között eltemették. A kiürített területen kívül élők azonban nem részesültek óvintézkedésben. A SEVESO-i vegyi üzem robbanása után még csak a lakosságot kellett kitelepíteni, a Sandoz (Svájc 1986.) Basel melletti üzemének balesete viszont már hosszú időre beszennyezte a Rajnát 6. 6 A SANDOZ társaság gyártelepén tűz ütött ki, aminek következtében a Rajnába ömlött 30 tonna peszticid, fungicid és herbicid. Az anyagi kár meghaladta a 182 millió $-t, de ez nem tartalmazza a Rajna ökológiai tönkretételét. 5

6 1984-ben az indiai Bhopal városában következett be a vegyipar Hirosimájaként emlegetett baleset, ahol a növényvédő-szer gyárból kiszabaduló gáz 2000 ember halálát okozta, s több mint kétszázezer ember súlyosan megbetegedett,7, háromszázezren pedig elvándoroltak a környékről. A baleseteket követően számos vizsgálatot rendeltek el Európában, s a világ más tájain, melyek a felmérték gyárak biztonságát. A tragédiák fordulatot eredményeztek az emberek és a vegyipar kapcsolatában. Bebizonyosodott, hogy a vegyiparban nincsen helye rögtönzésnek, túlzott takarékoskodásnak csak azért, hogy magasabbak legyenek a termelési mutatók. A Bhopal-i katasztrófa után ahol a magas szintű biztonsági eljárások sem tudták kiküszöbölni az emberi hanyagság következményeit, az egyezményeket módosítani kellett különböző kiegészítésekkel, illetve megszületett: Az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól és kezeléséről szóló (Helsinki) egyezmény az ENSZ égisze alatt, illetve a SEVESO II. Irányelv, amelyek a fentiekhez hasonló balesetek elkerülését, a veszély csökkentését, a biztonság növelését tűzték ki célul. A nemzetközi szabályzók előírásai megkövetelték, hogy az államok növeljék környezetvédelmi kutatásaik intenzitását, megfelelő technológiai megoldásokat dolgozzanak ki, illetve gondoskodjanak ezen eredmények elterjedéséről, hogy a környezet minőségében minél hamarabb javulás következzen be. Ehhez azonban olyan új társadalmi kultúrát kell teremteni, amelyben a környezetvédelmi hatású döntések előkészítésébe bevonják az állampolgárokat, sőt a döntés után az adott tevékenység ellenőrzésének is részesei kell, hogy legyenek. Ez különböző módon valósulhat meg az államigazgatás különböző szintjein. Jogállamiság keretei között az állampolgári részvételt a döntési folyamatokban, törvény szabályozza. Külön megemlítendő még az önkormányzatok felelőssége is, hiszen a helyi döntések mindig közvetlenebbül érintik az állampolgárokat, mint az országos szintűek, illetve a szubszidiaritás elvének 8 megfelelően az adott célok hatékonyabb módon valósulnak meg, ha a döntések az állampolgárokhoz legközelebb eső szinten kerülnek meghatározásra. Ezért a döntések súlyától függően különböző mértékben, de mindig be kell vonni a lakosságot a döntések meghozatalába. A szigorú szabályozás és a környezetvédelmi mozgalmak eredménye lesz, ha csökken a fentiekben említett katasztrófák kialakulásának a lehetősége, de azok következményeit, hatásait is jelentősen csökkentheti a megfelelő felkészültség, a gyors és összehangolt reagálás. A kármegelőzés nem akkor kezdődik, amikor a tűzoltók a helyszínre sietnek. Már jóval a gyár beüzemelése előtt fel kell mérni a kockázatokat. Az emberi hiba, mulasztás lehetőségének minimalizálása is fontos cél! Ez pedig csak egy bonyolult együttműködési folyamat eredményeként érhető el, melynek elengedhetetlen szereplője a lakosság. 7 Az UNION CARBIDE gyártelepén működési zavar és meghibásodás miatt 40 tonna metil-izocianát, mérgező gázfelhő szabadult ki. A kár billió $. 8 Az 1992-ben aláírt, az Európai Uniót megalapító maastrichti szerződés három alapelvet határozott meg: a demokratikus ellenőrzést, a közösség jogalkotásának jobb átláthatóságát (transzparencia) és a szubszidiaritást. 6

7 2. VONATKOZÓ NEMZETKÖZI JOGANYAGOK 2.1. Az EU-joganyagok általános elvei Az EU-joganyagok tanulmányozása során ismerhetjük meg azokat a jogintézményeket, illetve meghatározó jogi eszközöket, melyek általánosan használatosak az EU különböző jogszabályaiban. A jogintézményekből az alábbiakban felsorolásra kerül néhány, mely a téma szempontjából hasznos, hatékony eszköznek, módszernek minősülhet. Ezek a jogintézmények öt nagy csoportba sorolhatók: 1. az értelmezést segítő eszközök (preambulum, célok, hatály, fogalmak, elvek); 2. az általános szabályok (stratégiai és politikai megfontolások, tervek és programok, magatartási kódexek); 3. az igazgatási eljárások, eszközök (bejelentés, nyilvántartás, osztályozás, engedélyezés, termékminősítés, tilalmak, kötelezések, ellenőrzés, monitoring, gazdasági eszközök); 4. tartalmi követelmények (határérték, információs követelmények, címkézés, jelölés); 5. a hatóság megjelölése. Egyes esetekben a jogszabályok kifejezetten, vagy közvetett módon tartalmaznak elveket. Az elvek megjelenhetnek a preambulumban, a célkitűzések között, vagy ténylegesen Elvek címszó alatt. Az elmúlt évek átfogó normáiban az elvek hangsúlyos megjelenése tapasztalható SEVESO I. Irányelv A kisebb-nagyobb balesetek, illetve az Európai Közösség egyes országaiban lévő komoly eltérések az ipari tevékenységek irányításában, ellenőrzésében arra ösztönözték az EU Bizottságát, hogy kezdeményezze egy, a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésére és csökkentésére szolgáló irányelv kidolgozását. Ez volt a történelmi jelentőségű 82/501/EGK, vagyis a SEVESO I. Irányelv. Az Irányelvben meghatározott alapelvek az Európai Közösség országaiban az ipari, környezeti biztonság, a terület-felhasználás és a nyilvánosság tájékoztatásában alapdokumentummá váltak. Az Irányelv foglalkozott az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleseti kockázatokkal. Ezen szabályozó okmányban meghatározott irányelvek alapján jött létre a jelenlegi európai ipari-baleseti megelőző és elhárító rendszerek jelentős része. Ez volt a forrása néhány hazai jogszabálynak, többek között a települések polgári védelmi besorolásáról szóló 134/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet veszélyes anyagokra és technológiákra vonatkozó mellékletének. Az Irányelv érvényesült több vonatkozásban az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló ENSZ/EGB egyezmény kidolgozásakor. Az Irányelv 21 Cikkelyből és 7 Mellékletből állt. Az Irányelv gerincét az 1. és 5. Cikkelyek alkották, amelyekhez a legfontosabb Mellékletek tartoztak. Az 1. Cikkely fogalom-magyarázattal kezdődött, amelyben definiálták a veszélyes ipari tevékenységet, az üzemeltető személyét, a súlyos baleseti esemény leírását, valamint a veszélyes anyagok osztályozását. 7

8 Az Irányelv hatálya alá esett minden olyan ipari tevékenység, amely az I. sz. Mellékletben szerepelt, valamint azok az anyagok, amelyek a III. Mellékletben megnevezett mennyiség felett a gyártás, feldolgozás során késztermékként, melléktermékként, vagy hulladékként számításba jöhettek; továbbá a II. sz. Melléklet szerinti mennyiségben tároltak. Az Irányelv I. sz. Mellékletében tételesen fel volt sorolva, milyen típusú vegyipari gyártó-, feldolgozó-, vagy átalakító létesítmények és berendezések tartoztak a hatálya alá. A II. sz. Melléklet a veszélyes anyagok és készítmények tárolására vonatkozott, míg a III. sz. Melléklet felsorolta azokat a veszélyes anyagokat és mennyiségüket, amelyeknek felhasználása esetén az Irányelvet alkalmazni kellett. Amennyiben a kritériumok érvényesültek, az üzemeltető köteles volt az illetékes hatóságot értesíteni a veszélyes tevékenységről és az abban szereplő, vagy feltehetően keletkező veszélyes anyagokról. Az értesítés három fő egységre tagolódott: a) a gyártásban, vagy a tárolásban szereplő anyagok mennyisége, fizikai-kémiai, toxikológiai tulajdonságai; b) a létesítményre és berendezéseire vonatkozó információk; c) az esetleges súlyos baleseti helyzeteket érintő tájékoztatók. Az Irányelv szerint, a tagállamok a nemzeti jogszabályokban meghatározott módon hozták létre az illetékes hatóságokat, melyek szervezték a veszélyes létesítmények felügyeletét, ellenőrző tevékenységet láttak el, gondoskodtak arról, hogy a létesítményen kívüli mentési tervek kidolgozásra kerüljenek. Rendkívül lényeges elemnek tekinthető a súlyos ipari balesetek megelőzését és elhárítását szolgáló egységes irányítási rendszer - nemzeti jogszabályok szerinti - létrehozása is, mint követelmény. A tagállamok biztosították, hogy a súlyos balesetekre vonatkozó biztonsági intézkedéseket az üzemeltetők kidolgozzák. A nyilvánosságot a VII. sz. Melléklet értelmében tájékoztatni kellett a meghatározott ipari tevékenységről, a baleset következményeinek csökkentése érdekében. Az Irányelv időszakonkénti felülvizsgálata, összhangba hozatala a műszaki haladással, az információcsere lebonyolítása, a tagállamok képviselőiből létrehozott bizottság feladata volt. A bizottság gyűjtötte és elemezte a rendelkezésre álló adatokat, majd a következtetéseket a tagállamok számára rendelkezésre bocsátotta. Ezeket az információkat általában bizalmasan kezelték, nem hozták nyilvánosságra. Az Irányelv előírta a tagállamok számára, hogy legkésőbb január 08-ig meghozzák azokat a belső intézkedéseket, amelyek szükségesek a csatlakozáshoz OECD Irányelvek Az OECD általános környezetbiztonsági tevékenysége Az OECD (Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet) a gazdaságilag legfejlettebb országokat tömörítő szervezet. A szervezet székhelye Párizsban van, hivatalos nyelve az angol és a francia. Gazdaságpolitikai orientáltságú tevékenysége kiterjed a környezetvédelem területére is. Nemzetközi szinten bizottságok formájában tevékenykedik. Különböző fórumok és azok kapcsolódása a szervezeti struktúrához igen változatos képet nyújt. Elsőként, a Vegyi Anyagok Speciális Program szerveződött a kémiai biztonság területén folyó tevékenységek koordinálására. Később a finanszírozás támogatására bekapcsolódott az igazgatóság alá tartozó Irányító Bizottság is. 8

9 A Környezetegészség és Biztonság Program - melynek fő döntéshozó fóruma a Vegyi Anyag Csoport és az Irányító Bizottság Együttes Ülése - fedi le a kémiai biztonság szempontjából mértékadó témákat, beleértve a peszticidek, vegyi balesetek, valamint a biotechnológia szakterületeit is. Az OECD jogi eszközeinek egyik csoportja határozatok (decision), másik csoportja ajánlások (recommendation) formájában jelent meg. A határozatok végrehajtható jogi előírások. Az ajánlások végrehajtása jogilag nem kötelező, de mivel konszenzus alapján történt az elfogadásuk az attól való eltérést esetenként meg kell indokolni. A Szervezet vegyi baleset vonatkozású határozatai, ajánlásai, a jogi eszközök megjelenése, a 80-as évek második felében, a 90-es évek elején történt Az OECD vegyi balesettel összefüggő jogi eszközei - A Tanács ajánlása az eljárásmódra és a következményekre vonatkozó irányelvek meghatározása a vegyi anyagok emberre és környezetre gyakorolt hatásának előrejelzéséhez. /C (77)97/ - A Tanács határozata az országhatáron átterjedő károk okozására képes balesetekre vonatkozó információk cseréjéről. /C (88) 84/ - A Tanács határozat-ajánlása a társadalom tájékoztatásáról és részvételéről olyan döntésekben, amelyik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzésére és az azokra való válaszlépésekre vonatkozik. /C (88)85/ - A Tanács ajánlása a szennyező fizet elv alkalmazásáról a baleset okozta szennyezésekkel kapcsolatban. /C (89)88/ - A Tanács határozat-ajánlása az együttműködésről a létező vegyi anyagok vizsgálata és a kockázat csökkentése vonatkozásában. /C(90)163/ - A Tanács ajánlása az integrált szennyezés-megelőzésről és ellenőrzésről. /C(90)164/ - A Tanács ajánlása a vegyi balesetek megelőzéséről, a készültségről, a válaszlépésekről és a területhasználati tervezés. /C(92)1/ Vegyi Baleset Szakértői Csoport A vegyipar területén bekövetkező balesetek átfogó kezelése nemzetközi szinten a Vegyi Baleset Szakértői Csoport tevékenysége során valósul meg. Az üléseken résztvevő szakemberek ugyanabba a körbe tartoznak, amelyik az EU részéről a már előzőkben bemutatott SEVESO I., illetőleg a továbbiakban bemutatásra kerülő SEVESO II. Irányelveket kidolgozta. Részt vettek ugyanakkor az UNEP APELL program és az ENSZ/EGB Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló Egyezmény kidolgozásában is. Az OECD idevágó dokumentuma a C(92)1 Ajánlás mellékleteként kiadott, a szakterületre vonatkozó Irányelvek (Guiding Principles) dokumentum. A csoport figyelme kiterjed a kis- és középméretű vállalatok biztonságára vonatkozó kérdéskörre is, így az ellenőrzés, a felkészítés lehetőségének erősítésére. Az OECD tanulmányozza a vegyi balesetekkel összefüggő gazdasági és szociális összetevők szerepét, különös tekintettel a lakosság megfelelő tájékoztatására. 9 (Az OECD vegyi anyagokkal kapcsolatos ajánlásait, határozatait a Környezetvédelmi Minisztérium megjelentette magyar nyelven.). 9

10 OECD Irányelvek alkalmazása Magyarországon Magyarország 1996-ban lett tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD). Az évi XV. törvény szól a Szervezet Konvenciójáról és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és csatlakozási nyilatkozatnak a kihirdetéséről (továbbiakban: OECD csatlakozási szerződés). Ezzel a szerződéssel Magyarország is teljes jogú tagja lett az OECD-nek, ezért figyelembe kell venni a témával kapcsolatos OECD dokumentumokat (határozatok, ajánlások, irányelvek) is. Országos szerveink intenzíven bekapcsolódtak a vegyi anyagok, beleértve a súlyos ipari balesetek területének szabályozását célzó programokba is. Mindemellett azon kötelességünknek is meg kellett felelnünk, hogy a szervezet korábban létrehozott jogi eszközeinek végrehajtásáról gondoskodjunk. Az előre haladásról ugyanis időről időre számot kell adnunk. A vegyi balesetekkel legátfogóbban foglalkozó OECD útmutató, az Irányelvek a vegyi balesetek megelőzésére, a felkészülésre és az elhárításra (Guiding Principles for Chemical Accident Prevention, Preparedness and Response) című dokumentum magyar nyelvű kiadása elkészült, és a kormányzati, önkormányzati, védelmi tervezésben és elhárításban érintett szervezetek számára terjesztésre került. Bár Magyarország már csatlakozott a Helsinki Egyezményhez, s intenzíven előrehaladt, illetve megtörtént a SEVESO II. Irányelv honosítása, az OECD által specifikusnak tekintett területek lefedése még zajlik. Ilyen vonatkozásban kiemelhető a szennyező fizet elv baleseti szennyezésnél való érvényesítésének néhány részterülete mellett, a lakosság döntésbe való bevonása is Helsinki egyezmény Az Ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló egyezményt (továbbiakban: Egyezmény) március 17-én írták alá a részes államok és április 19-én lépett hatályba. Az Egyezmény létrejöttére időben a két Irányelv megszületése között került sor. Az Egyezmény előkészítő munkái során figyelembe vették tehát a SEVESO I. addigi gyakorlati tapasztalatait és a SEVESO II. előkészítő tanulmányait is. Bár az Egyezmény a jelenleg hatályos Uniós szabályozást megelőzte, az új direktíva mégsem áll teljes összhangban az Egyezménnyel, mert az Egyezményhez az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság (ENSZ/EGB) tagállamai, ehhez a szervezethez konzultatív státusszal kapcsolódó országok és az ENSZ/EGB tagállamok által létrehozott regionális szervezetek is csatlakozhatnak. Az Egyezmény célja a nemzetközi együttműködés elősegítése az érintett államok között, a súlyos balesetek, országhatáron túl terjedő hatásainak megelőzése, a felkészülés, a kölcsönös segítségnyújtás területén, illetve a gyors tájékoztatás az országok között. Nemzetközi szinten az információk cseréjével, konzultációkkal és egyéb együttműködési lehetőségekkel, összehangolt stratégia kidolgozásával teremtik meg a balesetek kockázatának csökkentését. Az Egyezmény 3. Cikkelyében kerül megfogalmazásra, hogy az üzemeltetőnek minden szükséges intézkedést meg kell tennie a súlyos balesetek veszélyének mérséklése érdekében. 10

11 A 6. Cikkely foglalkozik a megelőzéssel 10. A Részes Felek intézkedéseket hoznak az ipari baleseti kockázatok megelőzésének csökkentésére és egyúttal megkövetelik az üzemeltetőtől a veszélyes tevékenység biztonságos működtetésének bizonyítását, megfelelő információk rendelkezésre bocsátásával. Az Egyezmény főbb pontjai: - potenciális veszélyek és veszélyeztetett területek felmérése; - helyi körülmények feltérképezése; - riasztási eljárások és következtetések; - felkészülési tervek kialakítása. Az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló egyezmény fő vonalaiban hasonlít a SEVESO II. Irányelvben meghatározott elvekre. Az Egyezmény a veszélyes tevékenységek elemzésére és értékelésére kellő mélységű útmutatást ad, amely felhasználható a SEVESO II. Irányelvben megkövetelt elemzések elvégzéséhez is. Ezeket az elemzéseket az üzemeltetők, az illetékes hatóság, valamint a helyi hatóságok csak közösen, egymás folyamatos tájékoztatásával, tulajdonképpen a megosztott felelősség elvének 11 gyakorlati alkalmazása alapján tudják összeállítani. A veszélyhelyzetekre való felkészülés és az ipari balesetek országhatáron átterjedő hatásainak mérséklésére felkészülési terveket kell készíteni, amelyek egy része az üzemeltető kötelessége. Az üzemen kívüli tervek elkészítéséért, a lakosság tájékoztatásáért, az országhatáron túli hatások megelőzéséért és csökkentéséért az illetékes hatóságok és a Részes Államok a felelősek. A külső felkészülési tervekhez tartozik, hogy a Kibocsátó Fél azonnal tájékoztatja a potenciálisan Érintett Fele(ke)t az ipari balesetekről. A fentiek alapján a Részes Államok gondoskodnak egy hatékony és összeegyeztethető ipari baleseti értesítési rendszer felállításáról, illetve az illetékes hatóságok és kapcsolattartó pontok kijelöléséről, mely folyamatosan képes az adatok fogadására, továbbítására. A kapcsolattartó pontokkal szemben általános elvárás, hogy olyan megfelelően képzett összetételű személyi állománnyal rendelkezzen, akik képesek a környező országok nyelvén, vagy az országok által megegyezett nyelven kommunikálni, a riasztásról szóló értesítést a saját országon belül továbbítani az érintett területek felé, és életbe léptetni a megfelelő felkészülési terveket, ugyanakkor felhatalmazással kell rendelkezniük az első lépések megtételére, kölcsönös segítségnyújtási alapon. A részes államoknak fel kell tehát állítani, vagy ki kell jelölni egy központi szervezetet, amely nemzetközi és országos szinten egyezteti az Egyezményből fakadó tevékenységeket. Ez a szervezet az illetékes hatóság, amely tulajdonképpen ellátja az országon belül a SEVESO II. Irányelvben rögzített feladatokat is. Magyarország 1992-ben az elsők között csatlakozott Az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló egyezményhez, melyet a 128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet hirdetett ki. 10 Az ipari balesetek megelőzésének, illetve a káros hatások csökkentésének alapvetően két fontos eleme, illetve előfeltétele van: az egyik, hogy mindenki megfelelő információval rendelkezzen a tevékenységről, az anyagokról, a veszélyforrásokról, a kockázati tényezőkről, stb. aki a balesettel bármilyen kapcsolatba kerül, a másik egy megfelelő gyakorlati intézkedési programcsomag álljon rendelkezésre, mely a legapróbb részletekre tekintettel osztja ki a feladatokat, hatásköröket és felelősséget. 11 A megosztott felelősség elve viszonylag új elv a környezetjogban, s annak a felismerésére vezethető vissza, hogy a környezet védelme ma már több mint az ipari üzemek által okozott káros környezeti hatások kiküszöbölése. 11

12 Az Egyezmény 9. Cikke tartalmazza a nyilvánosság tájékoztatására és részvételére vonatkozó szabályokat. Ezen Cikkhez kapcsolódó VIII. sz. Melléklet tartalmazza a nyilvánosság tájékoztatása céljából átadandó információk tartalmi elemeit, tekintetbe véve az. V. sz. Melléklet 1-4. és 9. pontjaiban felsorolt szempontokat is. A Melléklet alapján elkészült tájékoztatást a Felek az általuk megfelelőnek tartott csatornákon keresztül bocsátják a nyilvánosság rendelkezésére. Amikor csak lehetséges és szükséges, az érintett területeken élő lakosságnak módot kell adni a megfelelő eljárásokban való részvételre. Ennek célja, hogy kifejthessék nézeteiket és aggodalmaikat a megelőzéssel, védekezéssel kapcsolatban, valamint a Kibocsátó Fél biztosítsa azt, hogy az Érintett Fél (azaz azon Részes Felek, akiket az ipari baleset országhatárokon túli hatásai érintenek, vagy érinthetnek) lakosságának nyújtott lehetőségek egyenértékűek legyenek a saját lakosságának nyújtottakkal. A 10. Cikk tartalmazza az Ipari baleseti értesítési rendszerek szabályait, melyeken keresztül a Felek megfelelő szinten és haladéktalanul tájékoztatást kapnak a IX. sz. Mellékletben meghatározottak szerint. Az információcseréről pedig a 15. Cikk rendelkezik, mely szerint a Részes Felek két- és többoldalú együttműködés keretében cserélik ki a végrehajtáshoz szükséges és átadható információkat, ideértve a XI. sz. Mellékletben felsorolt elemeket is. Az Egyezmény szellemében a magyar kormány még decemberében létrehozta az Ipari Baleseti Nemzeti Központot a belügyminiszter felügyelete alatt, az Egyezményben foglaltak megvalósítására. A kölcsönös információ és a súlyos balesetek elhárítása területén Magyarország nemzetközi téren is aktív szerepet játszik. Egyrészt részt vesz az ENSZ és az OECD megfelelő szervezeteinek munkájában, másrészt két- és többoldalú szerződések megkötésével biztosítja, hogy a veszélyes anyagok hatásai minél kevésbé érintsék területét és minimális kockázatot jelentsenek a lakosságnak. A bi- és multilaterális egyezmények a szomszédos országokkal, jó alapokat biztosítanak az ipari balesetekről az információ-szolgáltatáshoz, valamint a közös fellépésre az esetleges következmények felszámolásához. Ilyen egyezmények megkötésére került sor többek között már Ausztriával (1999. évi CXII. tv.), Szlovéniával (150/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet), Horvátországgal (114/1998.(VII. 11.) Korm. rend.), Ukrajnával (2000. évi IX. tv.) Németországgal (188/1998. (XII.18) Korm. rend.) SEVESO II. Irányelv Az Irányelv általános jellemzői Mint általában az EU jogszabályok, a SEVESO II. Irányelv (1996. december 09.; 96/82/EGK) is meghatározza a legfontosabb fogalmakat, melyeknek pontos leírása kulcsfontosságú a továbbiakban. Többek között definiálja: a létesítmény, az üzem, az üzemeltető, a veszélyes anyag, a súlyos baleset fogalmát. Kiemeli, hogy az Irányelv hatálya nem vonatkozik: - katonai létesítményekre, katonai üzemekre; - az ionizáló sugárzás okozta veszélyekre; - a szállításra, valamint a létesítményen kívül ideiglenesen tárolt anyagokra; - a létesítményen kívül vezetéken történő szállításra; - a feltárást folytató üzemekre (bányák, kőfejtők); - a hulladéklerakókra. A SEVESO II. Irányelv jelenti ma az Európai Unió államaiban az ipari katasztrófák megelőzésével és elhárításával kapcsolatos szabályok alapját. 12

13 Ezen Irányelvet feltétlenül figyelembe kellett venni a hazai szabályok megalkotásánál is. Előírásainak a hazai jogrendbe való bevezetése EU integrációnknak is elengedhetetlen feltétele volt. Az Irányelv február 03-án lépett életbe és a tagállamoknak a nemzeti törvényalkotásban 24 hónapon belül kellett megerősíteni, majd február 03-tól került alkalmazásra, a SEVESO I. Irányelv visszavonásával egyidejűleg Az uniós jogelvek érvényesülése a SEVESO II. Irányelvben A veszélyes ipari tevékenységek megújuló szabályozását tartalmazó SEVESO II. Irányelv egyik alapvető célja a rendkívüli szennyezések környezetkárosításának elhárítása, a környezet minőségének megóvása volt, így alapvető környezetvédelmi szabályozó dokumentumnak számít. A preambulum szerint éppen azért volt szükség a szabályozás teljes megújítására, mert a régebbi rendszerben szervezési és igazgatási hiányosságok adódtak, melyek révén nem volt teljes értékű a megelőző szabályozás. Az új direktívának három alapvető célkitűzése van, ezek: - a megelőzés, - az esetleges következmények korlátozása, illetve - a védelem magas foka. 12 A fent említett intézményeknél maradva ezen Irányelv lehet a tervkészítési kötelezettség egyik példája, hiszen a környezethasználóra hárítja a tervezési kötelezettségeket. Az üzemeltetőnek nem csupán az általános elvárásokkal és a biztonsági jelentés készítésének kötelezettségével kell számolnia, hanem az un. belső védelmi tervet is el kell készítenie. Az Irányelv meghatározza azokat az általános alapelveket, amelyek kiindulópontként szolgálnak az elfogadásához. Ebben kiemelik: - az előző - 82/501/EGK Irányelv - hatékonyabb megvalósításának szükségességét és hatásosabb rendszerek bevezetésének megteremtését; - az új létesítmények telepítésére vonatkozó szigorúbb ellenőrzés fontosságát; - a vezetési rendszerekben olyan alapelvek lefektetését, amelyek minimálisra csökkentik a súlyos balesetek lehetőségeit; - az országhatáron túl terjedő ipari balesetek hatásairól intézkedő Egyezménnyel való harmonizáció megteremtését; - a nyilvánosság tájékoztatásának fontosságát, a környezetvédelmi információk szélesebb hozzáférhetőségének biztosítását; - a súlyos balesetek megelőzése érdekében az eddigi tapasztalatok összegyűjtését, az információk hatékony elemzését, valamint az egész közösséget átfogó információs rendszer működtetését. A SEVESO II. Irányelvben az előzőhöz képest több, fontos újítást vezettek be: - hatályát kiszélesítették, ugyanakkor egyszerűsítették, azaz megszüntették az ipari létesítmények tételes felsorolását; - a nevesített veszélyes anyagoknak rövidebb listáját adták meg, de ugyanakkor növelték a veszélyes anyagok osztályainak számát és meghatározták az egyes osztályok kritériumait; 12 A magas védelmi szint biztosítása a Római Szerződés 100a. Cikk 3. -ában kerül megfogalmazásra, mely a környezet politikai szabályozással szemben támasztott általános követelmény. 13

14 - kétszintű megközelítést alkalmazva a létesítmények besorolásában: a meghatározott küszöbérték alatti létesítményekre vonatkozóan a Súlyos Baleset-Megelőzési Irányelvek kidolgozását és dokumentálását, a küszöbérték feletti létesítményekre Biztonsági Jelentés elkészítését írja elő; - a létesítményekben biztonsági vezetési rendszert kell létrehozni a súlyos balesetek megelőzése érdekében, mely az általános vezetési rendszerhez szervesen kapcsolódik és tartalmazza a szervezési módszereket is; - az Irányelv fontos eleme, hogy a belső és külső védelmi tervek használhatóságát és alkalmazhatóságát a továbbiakban gyakorlatban is ki kell próbálni; - monitoring rendszert kell kiépíteni a megelőzési tervek folyamatos értékelésére, hiányosságok esetén a vizsgálatok és a korrekciós beavatkozások mechanizmusának létrehozására; - a terület felhasználási tervekben az új létesítmények helykiválasztásakor, a meglévők módosításakor és fejlesztésekor a hosszú távú igényeket is figyelembe véve, megfelelő távolságot kell kijelölni; - a létesítmény és a lakott területek, vagy egyéb szempontból fontos objektum között; további kiegészítő műszaki intézkedések bevezetése is lehetséges; - felügyeleti rendszert kell létrehozni az Irányelv előírásainak ellenőrzésére, egyben előírja a módszeres vizsgálatok rendjét is. Az Irányelv általános célként fogalmazza meg a veszélyes anyagok alkalmazásával járó súlyos ipari balesetek megelőzését és ezeknek az emberre, valamint a környezetre való hatásainak csökkentését. Az I. számú Mellékletben találhatók meg a felsorolt veszélyes anyagok alsó és felső küszöbértékei, halmazállapotuk, illetve a megengedhető maximális mennyiségük. Az Egyezmény előírásainak betartása feltételezi azt, hogy az alapjául szolgáló elvek a hazai jogi szabályozás részei legyenek. Ez azt jelenti, hogy a súlyos ipari balesetek megelőzése és elhárítása területén átfogó jogi szabályozás volt szükséges, ami az ipari katasztrófák bekövetkezése esetére történő szabályozást is magába foglaló katasztrófa törvénnyel és a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokkal valósult meg. 14

15 3. A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL JOGI MEGALAPOZÁSA 3.1. A környezetvédelmi jog fejlődése 1972-ben a Stockholmi Konferencia először döbbentette rá mind a közvéleményt, mind a politikusokat arra, hogy az egészséges, emberhez méltó biztonságos környezet és az ahhoz kapcsolódó jogok mennyire fontosak. A konferencia által elfogadott akcióprogram segítséget nyújtott a résztvevő államok kormányainak, hogy létrehozzanak egy, a környezet védelmére szolgáló világméretű intézményrendszert az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül. A stockholmi deklaráció 26 alapelvbe sűrítette programját és lerakta a környezetpolitika alapjait. Többek között kimondta, hogy az egészséges környezethez való jog az alapvető emberi jogok közé tartozik, mérgező anyaggal tilos a környezetet szennyezni, a kormányoknak együtt kell működni egymással a környezetvédelem területén, s az áldozatokat kártalanítani kell. A 18. sz. alapelv szerint kívánatos, hogy a tudomány és a technika művelői, a gazdasági és társadalmi fejlődés hatáskörébe tartozó területeken a fenyegető környezeti veszélyeket időben felismerjék, azok bekövetkezését preventív módon megelőzzék, vagy a fenyegető környezeti veszélyeket kezelhető határok közé tereljék, és a felmerülő problémákat oly módon oldják meg, hogy az az egész lakosság javát szolgálja. Mindezek mellett lerakta a felelősségi rendszer alapjait és létrehozta a Nairobiban működő környezetvédelmi alapot (UNEP). Az alapelvek mellett a konferencia 106 ajánlást tartalmazó akcióprogrammal fordult a kormányokhoz és a nemzetközi szervezetekhez, felsorolva teendőiket a környezet védelmében. A Helsinkiben 1986-ban megtartott Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya II. fejezetében már tartalmazza az aláíró államok kifejezett együttműködési szándékát és kötelezettség vállalását a környezet védelmében. Megerősítette ezt a szándékot az évi bécsi értekezlet záródokumentuma is, mely már több konkrét feladat kötelezettség vállalását is tartalmazta. A bécsi értekezlet záró dokumentuma kifejezte többek között a résztvevő államok szorosabb együttműködésre és nagyobb információcserére vonatkozó törekvését a potenciálisan veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatos problémákról, ideértve az egészségre és a környezetre ható veszélyek értékelését. A résztvevő államok vállalták, hogy: - kutatják e vegyi anyagok kezelésére vonatkozó törvénykezésük és szabályozásuk szorosabb összehangolásának lehetőségeit, - elismerik a környezet védelméért és javításáért fáradozó személyek és szervezetek hozzájárulásának fontosságát, - és helyeslik, hogy gondjaikat kifejezésre juttassák (kutatási tanulmányok eredményeinek cseréje, oktatási programok, együttműködés a környezeti nevelésben). A résztvevő államok azóta két- és többoldalú együttműködéssel javítják és összhangba hozzák intézkedéseiket a megelőzés, a gyors figyelmeztetés, az információcsere és a kölcsönös segítségnyújtás területén, továbbá az olyan ipari balesetek esetében, melyek az országhatárokon túl is környezeti károkat okozhatnak (következmények eltakarítása, helyreállítás és kárfelelősség) A konferencián 113 állam képviseltette magát, meghívott tudóssal, szakértővel, politikussal, de részt vett azon újságíró is. 15

16 Hazánkban is csak a második világháború után jelentek meg az egységes természetvédelmi és környezetvédelmi jogszabályok. Ezt megelőzően csak elvétve alkottak olyan jogszabályokat, melyek a környezetvédelemhez kapcsolódtak. Magyarország ma már a legfontosabb környezetvédelmi megállapodásokhoz csatlakozott és, bár a hazai szabályozásban mérföldkövet jelentett az emberi környezet védelméről szóló, évi II. törvény, de az igazi előrelépést mégiscsak a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény jelentette. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló többször módosított évi XX. törvény 18. -a az általános rendelkezések között rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, tehát alkotmányos joggá minősíti. Az alapvető jogok és kötelezettségek című, XII. fejezetnek 70/D. -val történő kiegészítése nagy előrelépést jelentett. Eszerint A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, a (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. A társadalmi részvétel alkotmányos háttérszabálya a szólásszabadság és az azzal szorosan együtt járó jog, a közérdekű adatok megismerésének joga is. E kettő szolgálatában áll egy további alkotmányos alapjog, a sajtószabadság is: 61. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. Hazánk december 16-án írta alá az Európai Unióval az un. társulási megállapodást, melyet az évi I. törvény hirdetett ki. A társulási megállapodás 68. Cikkelye a jogharmonizáció szempontjából jelentős területnek nyilvánította a környezetjogot. Az együttműködésben központi helyet foglal el többek között a hatékony energiatermelés és felhasználás mellett az ipartelepek biztonsága; vegyi-anyagok osztályozása és biztonságos kezelése, környezeti szempontból súlyosan terhelt ipari környezetek rehabilitációja; az emberi egészség védelme a környezeti ártalmak ellen. Vállaltuk, hogy együttműködünk: jogszabályok közelítése (közösségi szabványok); információk és szakértők cseréje; regionális- és nemzetközi szintű együttműködés; stratégia kifejlesztése terén. Ezen jogharmonizációs keretek között született meg és lépett hatályba a fent már említett, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, amely gyakorlatilag keretszabálynak mondható. A jogharmonizációs folyamathoz elengedhetetlen az intézményrendszer fejlesztése, a létesítményekre, a technológiákra vonatkozó követelményrendszer betartása, mérőhálózatok üzemeltetése, a szakterületi hatáskörök módosítása. Világosan látszik, hogy a monitoring, illetve az értékelő-, előrejelző és riasztórendszerek működtetéséhez a mérőrendszereket, adatközpontokat fejleszteni kell. Az eddigiek alapján megállapítható, hogy az egyes környezeti elemekre vonatkozó speciális környezetvédelmi jogszabályokat többségében ugyan már megalkották, de a teljes körű szabályozást felölelő környezetvédelmi jog, vagy környezetjog még nem jött létre, de önálló jogágként való kialakulási folyamata már érzékelhető. Így, számos jogász szerint, részlegesen önálló jogterületnek minősíthető. 16

17 3.2. A társadalmi részvétel elvei A Riói Nyilatkozat 10. alapelvéből 14 kiindulva minden egyénnek biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, beleértve az egyes közösségeket érintő veszélyes anyagokra és tevékenységekre vonatkozó információt az adatvédelmi törvény keretei között. A társadalmi részvétel elvi indoklásakor több tényezőt is figyelembe lehet venni, ezek közül a legfontosabbak: - az önmegvalósítás; - az önrendelkezés; - jog a környezethez; - demokrácia; - közösségi tulajdon; - megelőzés, - elővigyázatosság, - együttműködés - közegészségügy. A környezetvédelemben mind általánosabban elismert alapelvek egyike a társadalmi részvétel elve, mely kiterjesztően értelmezve magába foglalja a társadalom minden egyes rétegét, annak egyéneit és képviselőit. A társadalmi részvétel csupán egyik, de annak nélkülözhetetlen eleme az együttműködés elve, hiszen a környezetre ható negatív tendenciáknak leginkább az egyén a szenvedő alanya. Ezért az állami szerveknek, a gazdasági élet szereplőinek ki kell alakítaniuk a megfelelő kapcsolatrendszert a társadalomban. A monitoring és információs rendszerek ugyan még fejlesztésre szorulnak, de a különböző területeken már hazánkban is folyamatban van egy olyan egységes rendszer kialakítása, mely hatékonyan ellenőrzi, nyomon követi és elemzi a bekövetkező változásokat. Ennek hiányában ugyanis a hatóságok sem képesek megfelelő fellépésre. A megelőzés amely újabban kiegészül az elővigyázatosság elvével egyik legalapvetőbb kérdése, hogy milyen eljárás biztosítja az érintett érdekek legmegfelelőbb képviseletét. A kérdés az, hogy milyen érdekegyeztetési eljárás szolgálja hatékonyan a kérdéses célt A társadalmi részvétel feltételei A társadalmi részvétel elvi indokoltságának elfogadása önmagában még nem feltétlenül vezet arra, hogy a részvétel és az ezzel kapcsolatos együttműködés elve érvényesülni is fog. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ajánlása szerint...a hatékony társadalmi részvétel feltételezi legalább: - a környezetre és a környezetet érő hatásokra vonatkozó oktatást; - az információhoz jutás lehetőségét (beleértve, hogy ilyen információ létezik és hozzáférhető); - a határozathozatal során a véleménynyilvánítás lehetőségét; 14 A környezeti ügyeket - a megfelelő szinten - a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével lehet megoldani... Az államok segítsék elő és bátorítsák a lakosság tudatosságát és részvételét azzal, hogy széles körben hozzáférhetővé teszik az információkat. Hatékony hozzáférést kell biztosítani a bírósági és igazgatási eljárásokhoz, beleértve a jóvátételt és a helyreállítást. 17

18 - a határozathozatali eljárás áttekinthetőségét (a társadalmi vélemény formális értékelésével és annak magyarázatával miként befolyásolta ez a határozatot); - a kérdéses tevékenység megvalósulása utáni elemzést és ellenőrzést, mégpedig a vonatkozó információhoz való hozzájutás lehetőségével együtt; - jogérvényesítési rendszerek létezését; - független fórumok előtti jogorvoslat lehetőségét. A fentiekből következően a társadalmi részvétel tényleges és hatékony érvényesülése már létező jogi struktúra alkalmazását követeli meg, vagy az ennek megfelelő rendszer megteremtését. A társadalmi részvételnek alapvetően négy nagy területét különböztethetjük meg, melyek a környezethez való jog követelményeiből levezethetők: - a jogi szabályozást, beleértve a törvényalkotás és a közigazgatási jogalkotást is; - a közigazgatási döntéshozatalt az egyedi ügyekben; - a bírósági jogvitákat; - társadalmi szervezetek számára biztosított sajátos jogokat. A fentiek értelmében, többek között a hatásvizsgálati eljárás során mind az előzetes, mind a részletes környezeti hatástanulmányra vonatkozó szabályok előírják a közérthető összefoglaló elkészítésének kötelezettségét, melynek célja a lakosság tájékozottságának elősegítése, illetve a döntéshozatali eljárásban való részvétel lehetőségének biztosítása A társadalmi részvétel haszna A témával kapcsolatos irodalmak 15 rendre megállapítják a következőket: a környezetvédelmi eljárásokban érvényesülő társadalmi részvételből hasznot húz minden közösség, mert annak egyénei nagyobb befolyással lehetnek a környezeti döntéshozatali eljárásokra, a minden szempontból kedvező döntések megszületésére. A társadalmi részvétel hozzásegítheti az ipart ahhoz, hogy saját tevékenysége környezeti hatásairól megfelelő képet alkosson. A kormányok számára is jelentős hasznot jelenthet a legszélesebb társadalom környezetvédelmi eljárásokban való részvétele, mivel így az állampolgároknak közvetlen és azonnali információik vannak saját közösségük környezeti állapotáról. A társadalom számára a társadalmi részvétel összesített értéke mégis nagyobb lehet, mint a fenti előnyök egyszerű összegzése. Néhány fontosabb összetevő a valószínűsíthető előnyök sorából: - igazságos döntéshozatal; - társadalmi támogatás, társadalmi elfogadottság; - információáramlás a társadalom felől; - segítségnyújtás az ellenőrzésben és a jogérvényesítésben Az Aarhusi Egyezmény Az érintett közösségek, társadalmi szervezetek részvétele a környezeti problémák megoldásában, - mint az eddigiekből is kitűnik - mára elengedhetetlenné vált. A gyakorlatban azonban gondot okoz, hogy az erre vonatkozó szabályozás rendkívüli módon szétaprózódott, holott a közösségi részvétel egységes rendszert kell, hogy alkosson, hiszen hatékonysága csak így érheti el a kívánatos szintet. 15 A Kelet- és Közép Európai Regionális Környezetvédelmi Központ 1994-ben kiadott kötete. 18

19 Az előzőkben elemzett folyamatokból is látható, hogy az erre vonatkozó szabályok aránya gyors ütemben növekszik, ez is azt mutatja, hogy a világon mind nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a közösségi részvételnek. A jogalkotás újabb és újabb speciális jogosítványokat fogalmaz meg a lakosság információhoz juttatása, a döntéshozatali folyamatokba (ideértve a határozatok végrehajtását is) való bevonása, illetve jogorvoslati lehetőségek biztosítása érdekében. Az Európai Unió vonatkozó szabályait vizsgálva is azt tapasztaljuk, hogy ma már nem nagyon lát napvilágot olyan új uniós környezetvédelmi jogszabály, amelynek ne lenne kifejezett közösségi részvételi fejezete. Mindezek alapján a magyar jogban a nemzetközi jogi kötelezettségek alapján is hamarosan megjelennek a közösségi részvételi elemek. A magyar jogalkotás már a 70-es 80-as években is megfogalmazott érdemi közösségi részvételi szabályokat, a 90-es években pedig e tekintetben is világszínvonalú adatvédelmi- és környezetvédelmi törvénnyel gazdagodott. A közösségi részvétel jogintézményének eddig szétszórtan meglévő elemeit az európai térség számára az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága vezetésével megszövegezett, 1998-ban a dániai Aarhusban aláírt egyezmény foglalja össze, kiváló alapot adva a rendszerszemléletű jogalkalmazáshoz. A rendkívül gazdag, koherens rendszert alkotó szöveget június 25-én fogadták el, 16 majd 39 ország környezetvédelmi minisztere és az Európai Unió képviselője írta alá. Miután a szükséges 16 ratifikációs okmány összegyűlt, az Egyezmény október 30. napjával hatályba lépett. Az Aarhusi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) nyomán az Amerikai Államok Szövetsége (OAS) már meghozta a saját iránymutatását. Az egyes nyugat-afrikai országok hasonló jogintézmény kifejlesztésében állapodtak meg, illetőleg az Egyezmény ázsiai meghonosítása érdekében is tettek már lépéseket az érdekelt országok. Részben az Egyezményhez kapcsolódóan, Olaszország vezetésével folyik a stratégiai döntések környezeti hatásvizsgálatáról szóló jegyzőkönyv kidolgozása, e jegyzőkönyv a már 1998 óta hatályban levő Espooi Egyezményt 17 fogja kiegészíteni. A Magyar Kormány is intézkedett arra, hogy az Egyezmény törvénnyel való kihirdetése megtörténjen, szövege elfoglalja helyét a magyar jogrendben. Megszületett: a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, évi LXXXI. törvény Az Aarhusi Egyezmény általános rendelkezései Az Egyezmény összegyűjtötte és rendszerbe foglalta az egyes nemzetek joganyagaiban és a nemzetközi jogban korábban már meglévő közösségi részvételi elemeket. Megállapította, hogy a közösségi részvétel három pillére: - az információhoz való jog, - a véleménynyilvánítás joga és - a jogorvoslat joga együtt, jóval hatékonyabb, mint külön-külön. Az Egyezmény a fenti három pillért alapelvekkel és definíciókkal egészítette ki, amelyeknek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. 16 Az Egyezmény kidolgozását az európai környezetvédelmi miniszterek harmadik, Szófiában megrendezett konferenciáján határozták el 1995-ben. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága vállalta a szövegezés lebonyolítását, amely között folyt. Az európai, észak-amerikai és közép-ázsiai országok szakértő küldöttei mellett a tárgyalásokon elsőként a nemzetközi jog történetében teljes joggal felruházva részt vett az európai környezetvédő szervezetek négy képviselője is. 17 Az Országhatáron Átterjedő Környezeti Hatások Vizsgálatáról szóló Espooi Egyezmény 19

20 Az alapelvek irányítják, befolyásolják az egyes nemzeti jogalkotókat, segítséget nyújtanak az egyes rendelkezések értelmezésében, illetőleg a továbbfejlesztéshez is iránymutatást adnak. A definíciók pontosan körülhatárolják az Egyezmény tárgyi hatályát, és ezzel elejét veszik a későbbi jogalkalmazási bizonytalanságoknak. Az Egyezmény rendelkezéseit egy fontos érdemi rész, a részvételre képesítés (capacity building) egészíti ki. A részvételre képesítés arra szolgál, hogy a közösségi részvétel rendszerének említett három pillérét a nyilvánosság szereplői ténylegesen használni tudják a saját és tágabb közösségük, valamint az egész környezet érdekeinek megfelelően. Maga a részvételre képesítés is csak akkor lehet hatékony, ha az Egyezményben szereplő összes eleme, azaz a teljes alrendszer valamilyen módon megvalósul egy adott állam jogában és jogalkalmazásában Az általános részhez kapcsolódó szabályok Az általános részhez kapcsolódó szabályok közül a 313/90/EGK Irányelv a környezeti információhoz való hozzáférésről szól. Mint ilyen, az információs pillérrel foglalkozik, de abból csak a passzív információs jogokat szabályozza. Lényegében az Egyezménnyel azonos körben és jelleggel, de a két jogszabály között levő nyolc év miatt még kisebb részletességgel és egy-két részletszabályt tekintve kevésbé hatékonyan. A környezeti információkhoz való jogról szóló irányelv továbbfejlesztése már az Egyezmény aláírása előtt is napirenden volt. Szintén az általános részhez kapcsolódó szabály a 337/85/EGK Irányelv a környezeti hatásvizsgálatról, amelyet néhány éve módosított, modernizált a 11/97/EGK Irányelv. Ez a közösségi jogszabály az Egyezmény egyedi államigazgatási ügyekben meglévő véleménynyilvánítási jogot tartalmazó második pillérével azonosítható. Hasonlóan az Egyezményhez, egy meghatározott listán szereplő, környezetvédelmi szempontból fontos tevékenységekre vonatkozik, ugyanakkor az érintett közösségek értesítésével, bevonásával kapcsolatos szabályai lényegesen szűkebb körűek. A hatásvizsgálati szabályozás az egyszerű közösségi részvételnél jóval több, hiszen a tervezett beruházással kapcsolatos várható környezeti hatások alapos, interdiszciplináris hatósági feltárása is megvalósul a keretei között. Az Integrált Szennyezésmegelőzési Eljárásról (IPPC) szóló 61/96/EGK Irányelv a vállalatoktól származó környezeti információs rendszert is szabályozza. Az Irányelvben szereplő Európai Szennyezéskibocsátási Regiszter (EPER) ugyanakkor nem minden környezeti elemre, nem is a teljes kibocsátást magába foglaló módon készül. Hiányzik belőle a közvetlen kommunikációt szabályozó elem a vállalatok és a közösség között. Így hatásában messze elmarad az Egyezmény által felkarolt PRTR rendszerektől 18. Nagy jelentőségűek a közösségi részvétellel foglalkozó nemzetközi jogszabályok végrehajtását elősegítő és azok ellenőrzése érdekében tett nem-kormányzati erőfeszítések. Ma már elengedhetetlen, hogy a közösségi részvételre vonatkozó szabályok végrehajtásában ne csak a kormányzatok, hanem az érintett közösségek képviselői is szerepet kapjanak. 18 A Pollution Release and Transfer Register (PRTR), azaz Szennyezés-kibocsátási és Átviteli Nyilvántartás az OECD 1996-os ajánlása révén terjedt el a világ gazdaságilag fejlettebb országaiban. A PRTR rendszerek meghatározott, a környezetre legveszélyesebb, külön listán szereplő vegyi anyagokat kezelő vállalatokra szabnak meg adatközlési szabályokat. Az eddig széttagolt, sokszor párhuzamos adatközlési kötelezettség egységesítése az összes környezeti elemre, a hulladékkezelésre és a szállításra nézve a környezeti tervezés és igazgatás hatékonyságát megnöveli. 20

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Tavaszi hatósági kerekasztal

Tavaszi hatósági kerekasztal Tavaszi hatósági kerekasztal A veszélyes üzemek és a nukleáris biztonság szakterület Mesics Zoltán tűzoltó alezredes mb. főosztályvezető Budapest, 2017. március 21. Veszélyes üzemek szakterület Főbb feladatok,

Részletesebben

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ SEVESO III.

ÖSSZEFOGLALÓ SEVESO III. ÖSSZEFOGLALÓ SEVESO III. bevezetésének tapasztalatai Dr. Vass Gyula tű. ezredes szolgálatvezető 2016. A nemzetközi szabályozás kialakulása és szélesedése Kibocsátás éve, rövidített elnevezés Hazai jogba

Részletesebben

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció Dr. Varga Ildikó Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos szakmai nap Földművelésügyi

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

Fókuszban a belső védelmi terv (BVT) gyakorlat

Fókuszban a belső védelmi terv (BVT) gyakorlat Fókuszban a belső védelmi terv (BVT) gyakorlat A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény értelmében a belső védelmi terv a veszélyes anyagokkal

Részletesebben

A SÚLYOS IPARI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL ÉS ELHÁRÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

A SÚLYOS IPARI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL ÉS ELHÁRÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA A SÚLYOS IPARI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL ÉS ELHÁRÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA Bognár Botond - Dr. Damjanovich Imre Az összefoglalás célja, hogy rövid áttekintést

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

147. sz. Ajánlás. a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről

147. sz. Ajánlás. a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről 147. sz. Ajánlás a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 291 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezménye (CETS No. 196) Kiegészítő

Részletesebben

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás MAGYAR VEGYIPARI SZÖVETSÉG SEVESO irányelv és a hazai szabályozás Gáspárné Bada Magda KOZMOS konferencia Visegrád 2013. 11.05. Az előadás tartalma SEVESO szabályozás háttere, filozófiája és mutatói A katasztrófavédelmi

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Katasztrófavédelmi felkészítés

Katasztrófavédelmi felkészítés Közbiztonsági referensek képzése Katasztrófavédelmi felkészítés 2012.10.02. Jogi háttér - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Környezetpolitika eszközei. - Jogi dokumentumok - Gazdasági szabályozó eszközök - Tudatformálás

Környezetpolitika eszközei. - Jogi dokumentumok - Gazdasági szabályozó eszközök - Tudatformálás Környezetpolitika eszközei - Jogi dokumentumok - Gazdasági szabályozó eszközök - Tudatformálás Szennyezési Lánc Környezetpolitika szabályozási eszközei Közvetlen törvényi szabályozása Közvetett piackonform

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.18. COM(2017) 17 final 2017/0011 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Stratégiai? környezeti vizsgálatok

Stratégiai? környezeti vizsgálatok Stratégiai? környezeti vizsgálatok Döntéshozatali piramis Perspectives on Strategic Environmental Assessment, edited by Maria Rosario Partidario and Ray Clark, Lewis Publishers, 2000 Környezeti hatások

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Nyilvánosság biztosításával kapcsolatos jogszabályi módosítások

Nyilvánosság biztosításával kapcsolatos jogszabályi módosítások Nyilvánosság biztosításával kapcsolatos jogszabályi módosítások Visegrád Laczkó Levente tű. őrnagy -1- Új definíció AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/18/EU IRÁNYELVE - SEVESO III. (a továbbiakban:

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE

valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG EURÓPAI INTÉZETE valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE között létrejött együttműködési megállapodás Preambulum Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a Nemek Közötti

Részletesebben

A személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások

A személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások Tájékoztató közlemény a személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírásokról, továbbá az adatkezelőket, illetve adatfeldolgozókat terhelő bejelentési kötelezettségek teljesítéséről A személyes

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. évi törvény

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről

317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (1) bekezdés 18.

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Cimer Zsolt A veszélyes anyagokat gyártó, felhasználó, tároló küszöbérték alatti üzemek tevékenységéből

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01. A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. Fontos jogi nyilatkozat 32003L0035 Hivatalos Lap L 156, 25/06/2003 o. 0017-0025 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok

Részletesebben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről I. Az ajánlás célja és hatálya Az új tőkemegfelelési

Részletesebben

Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

Részletesebben

Összeállította: Éger Ákos, Magyar Természetvédők Szövetsége, Iryna Holovko, NECU Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ

Összeállította: Éger Ákos, Magyar Természetvédők Szövetsége, Iryna Holovko, NECU Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása Ukrajnában. A szomszédoknak nincs beleszólása? Az Espooi egyezmény alkalmazása Ukrajnában a Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása során Összeállította:

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA 2012.10.02. KATASZTRÓFAVÉDELEM MEGHATÁROZÁSA A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Katasztrófavédelem:

Részletesebben

A 2001/95/EK irányelv és a kölcsönös elismerésről szóló rendelet közötti összefüggés

A 2001/95/EK irányelv és a kölcsönös elismerésről szóló rendelet közötti összefüggés EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG Útmutató 1 Brüsszel, 2010.2.1. - A 2001/95/EK irányelv és a kölcsönös elismerésről szóló rendelet közötti összefüggés 1. BEVEZETÉS E dokumentum

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében

Részletesebben

ADATVÉDELMI- ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT május 25.

ADATVÉDELMI- ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT május 25. ADATVÉDELMI- ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT 2018. május 25. Tartalom I. Preambulum... 3 II. Alkalmazott jogszabályok... 3 III. Alapfogalmak... 4 IV. Adatkezelés jogalapja... 5 V. Adatkezelő... 5 VI. Adatkezelés

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai Előadó: Dr. Bakos József Főosztályvezető Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Az állami munkafelügyeleti rendszer

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

A következők szerint tájékoztatni kívánom a GDPR alapvető rendelkezéseiről, melyek ismerete minden területi kamara számára is különösen indokolt:

A következők szerint tájékoztatni kívánom a GDPR alapvető rendelkezéseiről, melyek ismerete minden területi kamara számára is különösen indokolt: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról,

Részletesebben

Magyar joganyagok évi VII. törvény - a Paksi Atomerőmű kapacitásának fennt 2. oldal 2. Értelmező rendelkezések 2. E törvény alkalmazásában: a)

Magyar joganyagok évi VII. törvény - a Paksi Atomerőmű kapacitásának fennt 2. oldal 2. Értelmező rendelkezések 2. E törvény alkalmazásában: a) Magyar joganyagok - 2015. évi VII. törvény - a Paksi Atomerőmű kapacitásának fennt 1. oldal 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére Budakalász Város Polgármestere 34/2011.(II.24.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2011. február 24-ei rendes ülésére Tárgy: Javaslat Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati

Részletesebben

J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására

J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2015-2018. évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására Előterjesztő: Székhely település polgármestere Készítette: Ózdi Polgármesteri Hivatal Belső

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERE ÉS JEGYZŐJE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselőtestületének 2017. márciusi ülésére

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

T/2918. számú. törvényjavaslat

T/2918. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2918. számú törvényjavaslat a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről Előadó: Dr. Kóka János

Részletesebben

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest 1 A NATO csatlakozás feltétele: a NATO minősített adatok védelmének szakmai felügyeletére

Részletesebben

Érintett minden olyan természetes személy, akinek személyes adatait valaki tárolja és kezeli.

Érintett minden olyan természetes személy, akinek személyes adatait valaki tárolja és kezeli. Általános tájékoztatás a 2018. május 25. napjától alkalmazandó GDPR rendeletről Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete - általános adatvédelmi rendelet Mi a célja? A GDPR az Európai Parlament

Részletesebben

A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása

A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása 1. Az adatkezelő jogos érdeke: Az érintettek köre: a Partner kártya és Multipont Programban

Részletesebben

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál Ezért az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy intézkedéseket

Részletesebben

Magyar joganyagok - 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet - a pénzmosás és a terrorizmus 2. oldal i) az ügyfél-átvilágítás, illetve a bejelentés kapcsán ke

Magyar joganyagok - 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet - a pénzmosás és a terrorizmus 2. oldal i) az ügyfél-átvilágítás, illetve a bejelentés kapcsán ke Magyar joganyagok - 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet - a pénzmosás és a terrorizmus 1. oldal 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

Részletesebben

Magyar joganyagok - 172/2015. (VII. 2.) Korm. rendelet - az Európai Unió saját forrás 2. oldal 6. GNI-alapú hozzájárulás: a 2014/335/EU, Euratom tanác

Magyar joganyagok - 172/2015. (VII. 2.) Korm. rendelet - az Európai Unió saját forrás 2. oldal 6. GNI-alapú hozzájárulás: a 2014/335/EU, Euratom tanác Magyar joganyagok - 172/2015. (VII. 2.) Korm. rendelet - az Európai Unió saját forrás 1. oldal 172/2015. (VII. 2.) Korm. rendelet az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos kötelezettségek teljesítésében

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához 6.3.2019 A8-0435/6 Módosítás 6 Danuta Maria Hübner az Alkotmányügyi Bizottság nevében Jelentés A8-0435/2018 Mercedes Bresso, Rainer Wieland A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Veszélyes üzemekkel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési tevékenység áttekintése

Veszélyes üzemekkel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési tevékenység áttekintése Veszélyes üzemekkel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési tevékenység áttekintése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Vass Gyula tű. ezredes, főosztályvezető Az előadás tartalma: 1. Veszélyes

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az egyes műszaki tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. az egyes műszaki tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/ /2009. ELŐTERJESZTÉS az egyes műszaki tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Budapest, 2009. augusztus 2 EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai

Részletesebben

7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU

7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 7. (OR. en) 7232/19 ADD 1 REV 1 LIMITE PV CONS 9 TRANS 178 TELECOM 112 ENER 153 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Közlekedés, Távközlés és Energia)

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.26. COM(2014) 386 final 2014/0197 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz

Részletesebben