A nemzetközi szerződések alkalmazásának felfüggesztése fegyveres konfliktus miatt
|
|
- Péter Kozma
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szalai Anikó A nemzetközi szerződések alkalmazásának felfüggesztése fegyveres konfliktus miatt Bevezetés A szerződő felek között keletkező hadiállapot szükségszerűen kihatással van a közöttük létrejött nemzetközi szerződésekre. Több száz éven keresztül általánosan elfogadott volt mind a jogtudományban, mind az államok gyakorlatában, hogy a háború megszünteti az egymással kötött nemzetközi szerződéseket. Ma már a hatása nem fejezhető ki ennyire egyértelműen, mivel a XX. század folyamán jelentősen megváltoztak az államok közötti kapcsolatok és a nemzetközi jog is. A fegyveres összeütközésnek a szerződésekre gyakorolt hatását kifejező jogelvek abban az időszakban kezdtek kialakulni, amikor az államok közötti kapcsolatok kizárólag vagy szinte kizárólag kétoldalú szerződésekre korlátozódtak. Ilyen körülmények között keletkezett az a szabály, hogy a háború ipso facto véget vet minden nemzetközi szerződésnek. Ennek megfelelően Nagy-Britannia kormánya 1815-ben az Amerikai Egyesült Államokhoz intézett jegyzékében megjegyezte, hogy Nagy-Britannia nem ismer semmilyen kivételt az a szabály alól, hogy a háború ugyanazon felek között véget vet minden szerződésnek. 1 Az Állandó Választott Bíróság az Észak-atlanti halászati ügyben 1910-ben hozott ítéletében megállapította: A jelen kor nemzetközi joga elismeri, hogy sok szerződési kötelezettséget a háború nem hatálytalanít, hanem túlnyomórészt felfüggeszti azokat. 2 Körülbelül erre az időszakra tehető, hogy a hatás meghatározásához elkezdik alkalmazni a szerződések vizsgálatát a szerződő felek száma, illetve a szerződések tárgya szerint. A 20. század eleji, a szerződő felek száma szerinti állami gyakorlat- Szalai Anikó, PhD hallgató, egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem, Államés Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék, Szeged 1 LACHS, M.: A többoldalú nemzetközi szerződések. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, old. 2 North Atlantic Coast Fisheries Case, Great Britain v. United States of America, Permanent Court of Arbitration, Award of 7 September 1910, 9, 12. old. 147
2 ból általánosságban az a következtetés vonható le, hogy a kétoldalú szerződések megszűnnek vagy felfüggesztődnek a hadban álló felek között. A többoldalú szerződések fejlődése a problémát jelentős mértékben kiszélesítette, mivel itt már meg kellett határozni, hogy milyen hatással van a háború a hadviselő felek egymás közti kapcsolatára, a hadviselők és a semlegesek viszonyára, illetve a semlegesek egymás közötti viszonyára. Az első és a második világháború hatásával összefüggésben a többoldalú szerződések vizsgálatánál majdnem minden esetben ugyanarra az eredményre jutunk: a háború legfeljebb annyiban befolyásolta a szerződést, hogy az ideje alatt felfüggesztették az alkalmazását. 3 Az első világháborút lezáró békeszerződésekben felsorolták azokat a többoldalú egyezményeket, amelyek a háború ellenére hatályban maradtak, de ezek általában olyan szerződések, amelyeknél magában a szerződésben rendelkeztek a sorsáról háború esetére. A háború utáni békeszerződések biztosították a győztesek számára azt a jogot, hogy nyilatkozzanak azokról a kétoldalú szerződésekről, amelyek fenntartását vagy újbóli életbe léptetését kívánják az adott állammal. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy az államok többsége úgy gondolta, a háború megszüntette a nemzetközi szerződéseket. 4 A fegyveres konfliktus fogalma Az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának hatályba lépésével (1945. október 24.) a háború és az erőszak tiltott lett az államok közötti kapcsolatokban. Felmerült a kérdés, hogy egy jogtalan esemény eredményezheti-e egy jogszerűen létező szerződés megszűnését, illetve, hogy különböző hatást gyakorol-e a szerződésekre a jogtalan és a jogszerű háború ben a nemzetközi közösség egyezménybe foglalta a 3 Pl.: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Alapokmánya végig hatályban volt, noha bizonyos rendelkezéseit a háború miatt nem tudták alkalmazni, így például 1940 tavasza után csak 2-szer ült össze a Konferencia ( ). Igaz 1944-ben csak 41 tagja volt az ILO-nak, mivel számos állam az 1930-as évek második felében elhagyta a szervezetet (kilépés, kizárás). 4 Pl.: évi június hó 4. napján Trianonban kötött békeszerződés cikkei (beiktatta: évi XXXIII. tc.), február 10. napján Párizsban kötött békeszerződés 10. cikke (beiktatta: évi XVIII. tv.). 148
3 nemzetközi szerződések szabályait, azonban nem határozták meg a háború hatását a nemzetközi szerződésekre, azt a mai napig a szokásjog rendezi (vagy a konkrét szerződés). 5 Az államok közötti kapcsolatokban és a nemzetközi jogban 1945 óta bekövetkezett változások eredményeként mára nem csak az a kérdés, hogy milyen hatással vannak a fegyveres konfliktusok a szerződésekre, hanem az is, hogy egyáltalán mit tekintünk fegyveres konfliktusnak. Az államok közötti, hadüzenettel induló háborúk nem jellemzőek, inkább polgárháborút, nem nemzetközi fegyveres összeütközéseket, határvillongásokat és terrorista cselekményeket látunk óta az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága foglalkozik az ide vonatkozó szokásjog feltárásával, illetve a szabályok lehetséges kodifikációjával. A fegyveres konfliktusok szerződésekre gyakorolt hatását a szerződések jogi kérdései közé sorolják és nem a fegyveres konfliktusok jogába, így a Bizottság véleménye szerint nem szükséges belefoglalni a fegyveres erőszak jogszerűségéhez fűződő problémát. A kérdéskör tisztázásának jogi jelentősége abban áll, hogy komoly nehézséget jelent annak az elhatárolása, hogy a fegyveres konfliktus alatt a szerződő fél részéről nemteljesítés történik vagy pedig megszűnt a szerződés. Az előbbi esetében ugyanis arról van szó, hogy a szerződés hatályos, de a fél vagy szerződésszegően nem teljesít, vagy a helyzet következtében nincs alkalom a szerződés alkalmazására. Megszűnés esetén a nem teljesítéssel kapcsolatosan fel sem merül a szerződésszegés kérdése. Szerződések kategorizálása A szokásjog és az államok gyakorlatának a vizsgálata során a jogtudós absztrakcióra törekszik, keresi a kategorizálási lehetőséget. Ezen téma kapcsán ez különösen nehéz. A Nemzetközi Jogi Bizottság a szerződő felek száma szerinti kategorizálást elvetette, ehelyett a felek szerződéskötéskor fennálló szándéka, a szerződés tárgya és a fegyveres konfliktus természete, tartalma, időtartama minden konkrét esetben külön tanulmányozandó. 6 5 A Bécsi Egyezmény 73. cikke kifejezetten kizárja a fegyveres konfliktusok kérdését, így annak a szabályai analógia útján sem alkalmazhatóak erre a kérdéskörre. 6 Report of the International Law Commission on the work of its Fifty-seventh session, A/60/10, Chp. V, paras , old. 149
4 Számos problémát okoz a felek szándékának a vizsgálata, mivel általában a szerződés megkötésekor a feleknek semmilyen szándéka nem irányul a háború esetének szabályozására, illetve a szándék feltárása és bizonyítása felettébb nehézkes. A felek szándékának és akaratának kutatása elengedhetetlen a hátrányok ellenére, mivel a nemzetközi szerződések alapját ez képezi. 7 A szándék elemzése során tekintettel kell lenni a jóhiszeműségre és az ésszerűségre is. 8 A nemzetközi szerződéseket általában hosszú időtartamra kötik, így a felek szándékának vizsgálata igencsak bonyolult lehet több évtizeddel később. A szándék vizsgálata összefüggésben áll a szerződés tárgyával, mivel abból kiderülhet mi volt a felek célja, illetve lehetséges, hogy kikövetkeztethető fenn akarták-e tartani a hatályát konfliktus idején is. Megállapítható, hogy a fegyveres konfliktusok idején hatályban maradnak, sőt alkalmazandóak a hadi jogi szerződések, a humanitárius jogi szerződések, ha állandó rezsimet vagy státuszt állapítanak meg, jus cogens normát kodifikáló szerződések, emberi jogi szerződések, kormányközi kölcsönre vonatkozó szerződések, diplomáciai egyezmények és természetesen, ha a szerződés kifejezetten rendelkezik a háború idején történő alkalmazásról. A többoldalú normaalkotó ( law-making ) egyezmények, az öröklési jogi tárgyú, viszonosságon alapuló nemzetközi szerződések valószínűleg alkalmazandóak, az államok gyakorlatából nagyrészt ez tűnik ki. Az államok gyakorlatának vizsgálata során teljesen vegyes képet kapunk a nemzetközi közlekedési egyezmények, környezetvédelmi egyezmények, kiadatási egyezmények, határforgalmat, átkelést szabályozó szerződések, barátsági, kereskedelmi és hajózási egyezmények, szellemi alkotások jogát és szerzői jogot szabályozó szerződések, és bűnügyi jogsegély egyezmények körében. Általánosságban azonban ezekre az egyezményekre is jellemző, hogy nem szűnnek meg, csak az alkalmazását függesztik fel, és a konfliktus után ugyanúgy alkalmazzák mintha semmi nem is történt volna. 7 Uo. 8 SCHWARZENBERGER, G.: A Manual of International Law. 5th ed., London, old. 150
5 Látható, hogy csak abban az esetben mondható ma biztosan, hogy egy szerződés a fegyveres konfliktus miatt hatályát veszti, ha a szerződés kifejezetten így rendelkezik, vagy ha a gyakorlatban a fegyveres konfliktusra tekintettel alkalmazhatatlan szerződésről van szó. 9 Elképzelhető, hogy a kifejtett hatás nem a szerződés egészére nézve valósul meg, hanem csak bizonyos rendelkezései tekintetében. 10 A szerződés hatályának felfüggesztése A fegyveres konfliktusok esetén alkalmazandó hatály-felfüggesztés számos ponton eltér a hagyományos esettől, amelyet az évi Bécsi Egyezmény szabályoz. Hagyományosan a felfüggesztésre szerződésszegés, későbbi szerződéskötés vagy érvénytelenség miatt kerül sor, míg a fegyveres konfliktus esetében a szerződésen kívüli okról van szó. A fegyveres konfliktusban részes állam politikai, biztonsági okokból nem kívánja teljesíteni a szerződést, amelynél tehát megjelenik a szükségesség, mint elem. 11 A hagyományos esetben érthető a felfüggesztés kifogásolásához kapcsolódó hosszú, a békés vitarendezésre alapozó eljárás, míg egy fegyveres konfliktus esetén szinte teljesen kizárt a békés rendezés lehetősége. Ráadásul a konfliktusban érintett államok közötti helyzetet csak tovább bonyolítaná, ha még a szerződéseik helyzetével is foglalkozniuk kellene, miközben ennél jóval súlyosabb gonddal küzdenek. A fegyveres konfliktusban érintett államok közötti szerződéses kapcsolat esetére analógiaként alkalmazhatnánk a diplomáciai és konzuli kapcsolatok megszakadására vonatkozó szabályokat, miszerint a fegyveres konfliktus nem gyakorol hatást a közöttük lévő szerződésekre, kivéve, ha az alkalmazásuk nem lehetséges a konfliktus miatt. 12 A Bécsi Egyezmény 63. cikke alapján a szerződésben részes felek közötti dip- 9 A/CN.4/550 and Corr. 1. Memorandum by the United Nations Secretariat: The effect of armed conflict on treaties: an examination of practice and doctrine old. 10 Report of the International Law Commission on the work of its Fifty-seventh session, A/60/10, Chp. V, paras , 67. old. 11 A/CN.4/589 Fourth report on the Effects of Armed Conflicts on Treaties by Mr. Ian Brownlie, Special Rapporteur, 2007, p Aust, Anthony: Modern Treaty Law and Practice, 2nd Edition, Cambridge University Press, 2007, p
6 lomáciai vagy konzuli kapcsolatok megszakítása nincs hatással a szerződés által közöttük létrehozott jogviszonyokra, kivéve, ha a diplomáciai vagy a konzuli kapcsolatok fennállása elengedhetetlen a szerződés alkalmazásához. Ebben az esetben a fegyveres konfliktus ideje alatt a felek teljesítenék azokat az egyezményeket, amelyeket lehetséges, amelyeket pedig nem, azoknál az érintett rendelkezések alkalmazása fel lenne függesztve, a konfliktus elmúltát követően pedig a felek folytatnák, vagy újratárgyalnák a folytatás feltételeit. Természetesen ez is számos vita forrása lehetne. A fegyveres konfliktus esetében azonban jóval nehezebb lehet megállapítani a kezdő időpontját az alkalmazás felfüggesztésének, mint a diplomáciai kapcsolatok megszakadásának kezdetét, hacsak nem történik hadüzenet vagy egy kifejezett egyoldalú nyilatkozat arról, hogy a kialakult állapot miatt az állam mely nemzetközi szerződéseinek az alkalmazását függeszti fel. A hágai jog alapján 13 kötelező a hadüzenet küldése, amely azonnal megmutatja a hadi állapot kezdő időpontját. Amennyiben hadüzenetet nem küldenek, akkor nehezebb lehet a konfliktus kezdő időpontjának a megállapítása. A hadiállapot fennállhat abban az esetben is, ha az ellenséges felek között semmilyen fegyveres cselekmény nem történik, például mert túl messze vannak egymástól, ahogyan a második világháború során Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között történt. Magyarország december 12-én hadat üzent az USA-nak, azonban 1944 tavaszáig nem történt a két fél között tényleges harci cselekmény. Elképzelhető az a helyzet is, hogy az ellenségeskedő felek közül csak az egyik ismeri el, hogy hadiállapot van közöttük, a másik pedig tagadja. 14 Az biztos, hogy nem következik be az alkalmazás felfüggesztése még akkor, amikor a felek között megszakadnak a diplomáciai kapcsolatok. Ezt a Nemzetközi Jogi Bizottság már a szerződések jogának kodifi- 13 A második nemzetközi békeértekezleten Hágában kelt III. Egyezmény az ellenségeskedések megkezdéséről, 1907, 1. cikk, Magyarországon kihirdette: évi XLIII. törvény az első két nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat becikkelyezése tárgyában. 14 Lord McNair, A. D. Sir Watts, A. D.: The Legal Effects of War, 4th Edition, Cambridge University Press, 1966, p
7 kálásakor megállapította, különösen az államok azon gyakorlatára tekintettel, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakadása esetén az ügyek intézésére általában kijelölnek egy harmadik államot. A harmadik állam segítségével képesek az államok teljesíteni a szerződéses kötelezettségeiket, így előnyben részesül a pacta sunt servanda elve. 15 Nagy-Britannia és Irak között megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok 1990-ben, miután Irak lerohanta Kuvaitot, és azóta sem álltak helyre. Ennek ellenére 1990 és 2002 között Irak legalább háromszor kérte iraki állampolgárok kiadatását Nagy-Britanniától az évi angol-iraki kétoldalú kiadatási egyezmény rendelkezései alapján. A kéréseket mindig harmadik államok továbbították, és noha Nagy-Britannia minden alkalommal visszautasította a kiadatást, nem azért tette, mert felfüggesztettnek tekintette volna a szerződést ban, összhangban az EU más tagállamai által alkalmazott szankciókkal, Nagy-Britannia felfüggesztette az alkalmazását, és felmondta a Jugoszláviával 1959-ben kötött bilaterális légi egyezményét, majd 2000 márciusában a Nagy-Britannia érdekében eljáró Brazília jegyzékváltás útján megállapodott Jugoszláviával az egyezmény újbóli hatályba léptetéséről, azonnali hatállyal. Noha a két állam között nem volt diplomáciai kapcsolat ekkor, mindkettő érdekelt volt a légi közlekedés helyreállításában Draft Articles on the Law of Treaties with commentaries, commentary to Article 60, Yearbook of the International Law Commission, 1966, vol. II. p Aust, Anthony: Modern Treaty Law and Practice, 2nd Edition, Cambridge University Press, 2007, p Aust, Anthony: Modern Treaty Law and Practice, 2nd Edition, Cambridge University Press, 2007, p. 177, 294; Nagy Britannia először nem akarta a repülési tilalmat alkalmazni, amelyet ő is megszavazott az EU-ban, arra hivatkozott, hogy a kétoldalú szerződése Jugoszláviával nem teszi lehetővé a rövid időtartamon belüli felmondást, így neki be kell tartania a 12 hónapos felmondási időt szeptember 9-én Nagy Britannia felmondta a szerződést, de már egy héttel később alkalmazta a repülési tilalmat. Lásd még: The Kosovo Crisis after May 1997, Fourth Report of Committee on Foreign Affairs, UK 153
8 Hatály felfüggesztése vagy felfüggesztődése? 1945-ig a gyakorlat erőteljesen arra mutatott, hogy a szerződés hatálya ipso facto függesztődik fel (anélkül, hogy a felek erről kifejezetten rendelkeznének) az ellenségeskedés megkezdésekor, és nem egy egy- vagy többoldalú nyilatkozat eredményeként, amennyiben maga a szerződés nem tartalmazott ezzel kapcsolatos rendelkezést. 18 Az ENSZ Alapokmány hatályba lépése óta a fegyveres konfliktusok indításának joga rendkívül korlátozott és szűk körű, és felveti a kérdést, hogy amennyiben egy állam jogtalanul kezd harci cselekményekbe, úgy jogosult legyen-e azokat az előnyöket élvezni, amely a szerződések alkalmazásának felfüggesztéséből származnak. A nemzetközi jogban is ismert az ex injuria jus non oritur elv, amely alapján a jogellenes cselekményből jog nem származhat. 19 Ezen elvet figyelembe véve, amenynyiben a jogtalanul fegyveres konfliktust kezdő állam nem teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, úgy felelősséggel tartozik a szerződésszegésért. A képet azonban bonyolítja, hogy a megtámadott állam egyáltalán nem biztos, hogy továbbra is fenn kívánja tartani vagy teljesíteni ezt a szerződéses viszonyt. Ráadásul az államok gyakorlata sem támasztja alá, hogy ennek a problémának a megoldása ennyire egyszerű lenne. Az 1945 óta történt fegyveres konfliktusok esetében rendszerint nehéz megállapítani, hogy beállt-e a hadiállapot és pontosan mely államok között. Mindemellett, - akár jogszerűen, akár jogszerűtlenül indították azt tapasztaljuk, hogy a harci cselekmények ideje alatt felfüggesztették a kétoldalú egyezmények alkalmazását, majd az elmúltával rendezték a hatály kérdését. Az évi Öbölháború előtt az Egyesült Államok és Irak között tizenhárom kétoldalú egyezmény volt hatályban, amelyek közül egy sem szűnt meg a háború miatt, de nem is alkalmazták azokat Lásd: A/CN.4/550 The Effect of Armed Conflict on Treaties: An Examination of Practice and Doctrine, Memorandum by the Secretariat, Legal Consequences for States of the Continued Presence of South Africa in Namibia, ICJ, Advisory Opinion of 21 June 1971, para. 91; Gabcikovo-Nagymaros Project Case, ICJ, Judgment of 25 September 1997, para Prescott, M. K.: How War Affects Treaties Between Belligerents: A Case Study of the Gulf War, 7 Emory International Law Review 1993, p
9 A fentebb leírtak alapján látható, hogy semmiképpen sem alakult még ki szokásjog arra, hogy a harci cselekmények megkezdésekor értesítse az egyik állam a másikat a kettejük között korábban kötött nemzetközi szerződések alkalmazásának kérdéseiről. Csak javaslatként fogalmazható meg, hogy - tekintettel a jogbiztonságra, a pacta sunt servanda elvére és az államok saját érdekére is, hogy a szerződéses kapcsolataikat minél kevésbé befolyásolják egyéb tényezők - szükséges lenne az értesítés arról, mely szerződéseket és mikortól tekintik felfüggesztettnek, esetleg egy ésszerű határidő tűzésével, amelyen belül kifogással élhet a másik fél. 155
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS Dr. Szalai Anikó A fegyveres összeütközések hatása a nemzetközi szerződésekre Konzulensek: Prof. Dr. Bodnár László Prof.
RészletesebbenA nemzetközi jog forrásai
A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,
RészletesebbenA nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1
A nemzetközi folyók Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Témakörök 1. A nemzetközi folyók jogának fejlődése 2. A nemzetközi folyó fogalma 3. A nemzetközi vízjog. Vízügyi viták 4. A nemzetközi
RészletesebbenA nemzetközi jog forrásai
A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
RészletesebbenA nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.
A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi
Részletesebbena nemzetközi szerződésekre (Szeged: Pólay Elemér Alapítvány 2013) 194.
RECENZIÓ 127 A munka kiterjedt szakirodalmi ismeretról tanúskodik, számos olyan kérdést mutat be magyarul, amelyekről eddig alig lehetett olvasni. A szerző határozott álláspontot képvisel, és álláspontja
RészletesebbenA nemzetközi jog forrásai
A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az
Részletesebben172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről
172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató
Részletesebben6. A nemzetközi szerzıdések joga II.
6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés
RészletesebbenA viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011
A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés
RészletesebbenNemzetközi adásvétel. A Bécsi Vételi Egyezmény
Nemzetközi adásvétel A Bécsi Vételi Egyezmény Előzmények 1929: Ernst Rabel német professzor veti fel szükségességét A munka a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében indult meg 1964: HNMK elfogad
RészletesebbenMIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a
AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a magyar adás-vétel szabályozása (Ptk.) 1987. évi 20. tvr. az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről
RészletesebbenJOGI MELLÉKLET. Szerződésszegő magatartások a Bécsi Vételi Egyezményben és az új Ptk-ban 1 GLAVANITS JUDIT RÁCZ DIÁNA
JOGI MELLÉKLET Szerződésszegő magatartások a Bécsi Vételi Egyezményben és az új Ptk-ban 1 GLAVANITS JUDIT RÁCZ DIÁNA Az adásvételi szerződés a kereskedelmi kapcsolatok alapvető intézménye, ezért annak
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10397. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló Keretmegállapodás
RészletesebbenNemzetközi jogalkotás
Nemzetközi jogalkotás Komanovics Adrienne, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jogalkotás fogalma 1. A nemzetközi jogalkotás folyamata 2. A nemzetközi jogi norma 3. A nemzetközi jog forrásai
Részletesebben1962. évi 25. törvényerejű rendelet
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény
RészletesebbenVÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL
VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.11. COM(2018) 176 final 2018/0085 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság közötti, a diplomáciai, szolgálati vagy hivatalos
RészletesebbenA garancia új törvényi szabályozása
2007. HATODIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM 221 GULYÁSNÉ CSEKÕ KATALIN A garancia új törvényi szabályozása Ez a vitaindító cikk azzal a határozott szándékkal született, hogy a garancia új szabályozására tágabb kitekintésben
RészletesebbenÚj kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra
Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt
RészletesebbenVázlat. 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog. 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi
7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog Nemzetközi jog I. - elıadás 2010. október 21. Vázlat 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi 2. A nemzetközi szokásjog A. Létrejöttének
RészletesebbenA javaslatról általában
A TASZ VÉLEMÉNYE A 2013. ÉVI... TÖRVÉNY A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ T/11200. TÖRVÉNYJAVASLAT 2. -ÁRÓL 2013. május 18-án dr. Cser-Palkovics András, Gulyás
Részletesebbendr. Lattmann Tamás 1
Erő alkalmazása a nemzetközi jog területén önvédelem és csatlakozó kérdések Nemzetközi jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék Ius ad bellum ENSZ rendszere előtt Összességében:
RészletesebbenDrinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján
Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
RészletesebbenA bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1
135 Miczán Péter Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Menyhárd Attila egyetemi tanár A bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
RészletesebbenA Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:
RészletesebbenDr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség
Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség A szállítmánybiztosítás alapvetıen három módozatot ölel fel, a fuvarozott áru biztosítását, a fuvareszköz biztosítását, valamint a fuvarozó, illetve
RészletesebbenEurópai kulturális egyezmény
Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Official version: European Cultural Convention / Convention culturelle européenne (European Treaty Series, No. 18 / Série des traités européens,
Részletesebben149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről
149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa
RészletesebbenIrodalomjegyzék. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.
Irodalomjegyzék ENSZ (hivatalos) dokumentumok Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.} Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya
RészletesebbenA TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA
A TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA Kovács Viktória 1. Bevezetés Az 1980-as évektől, vagyis a kombinált fuvarozás technikai-műszaki és jogi-szervezési struktúrájának kialakulásától
Részletesebbenetíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: "A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme"
Tárgy 1.: Petíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: "A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme" Címzett: Európai Parlament (European Parliament) és (a
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. T/ számú törvényjavaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/19079. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a két ország között kötött nemzetközi szerződések felülvizsgálatáról Budapesten
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.7.28. COM(2017) 395 final 2017/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Bahamai Közösség közötti, az Európai Közösség és a Bahamai Közösség közötti,
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.7.27. COM(2017) 388 final 2017/0167 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Mauritiusi Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság
RészletesebbenSZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenMagyar joganyagok - 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet - a bonus-malus rendszer, az a 2. oldal (2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztá
Magyar joganyagok - 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet - a bonus-malus rendszer, az a 1. oldal 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások
RészletesebbenRészletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat
Iromány száma: T/15557/5. Benyújtás dátuma: 2017-06-06 15:36 Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága Parlex azonosító: 1GMAR7630001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Bánki Erik, Elnök
RészletesebbenBudapest Önkéntes Nyugdíjpénztár
szerződés száma :./... MUNKÁLTATÓI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Budapest Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár (1138 Budapest, Váci út 193.) továbbiakban a Pénztár, valamint Név:... Cím:...
Részletesebben114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól
114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,
RészletesebbenOsztályvezető, Tudományos főmunkatárs (MTA TK JTI)
Sulyok Gábor Osztályvezető, Tudományos főmunkatárs (MTA TK JTI) Osztály: A Nemzetközi Jog és az Európai Jog Belső Jogi Érvényesülésével Foglalkozó Kutatások Osztálya Tudományos cím vagy fokozat: PhD Szervezési
RészletesebbenMiskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések
Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi
RészletesebbenKizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról
Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Tartalom Oldal I. BEVEZETÉS A. A háttér 3 B. Célok és általános alkalmazás 3
RészletesebbenA jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi
RészletesebbenCsink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán
Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEK
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEK Dr. Szalai Anikó A fegyveres összeütközések hatása a nemzetközi szerződésekre Konzulensek: Prof. Dr. Bodnár László
Részletesebben156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról
156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :30. Parlex azonosító: 1HQ3BM0V0001
Iromány száma: T/17562. Benyújtás dátuma: 2017-09-26 16:30 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1HQ3BM0V0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
Részletesebben99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról
99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és
RészletesebbenSZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN
Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének
RészletesebbenTájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról
1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 28.2.2015 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Sorin Stelian Torop román állampolgár által a Gorj (Románia) megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságon
Részletesebben182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről
182. sz. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi
RészletesebbenLattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz
Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz
Részletesebben148/2004. (V. 7.) Korm. rendelet
148/2004. (V. 7.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a közúti és a vasúti határforgalom ellenőrzéséről
Részletesebben2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.
RészletesebbenEurópai Jogi és Nemzetközi Jogi Kutatóműhely 2014/15. tanév beszámolója
Európai Jogi és Nemzetközi Jogi Kutatóműhely 2014/15. tanév beszámolója Osztovits András publikációs tevékenysége Osztovits András (2014): 6:1. - 6:57. -ok magyarázata In: Osztovits András (szerk.) A Polgári
RészletesebbenÉgáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.
RENDSZERHASZNÁLATI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.) Székhely: 6724 Szeged, Pulcz u. 44. Levelezési címe:
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, augusztus 3. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. augusztus 3. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0179 (NLE) 11598/17 VISA 296 COLAC 64 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. július 27. Címzett: Biz.
RészletesebbenStátustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban?
Nagy Csongor István Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban? I. Bevezetés Aligha találunk olyan törvényt a rendszerváltozás utáni magyar jogtörténetben, amely akkora
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: az Országgyűlés Hivatala 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Adószám: 15300014-2-41 Bankszámlaszám: MÁK 10032000-01400805-00000000. Képviseletében eljáró
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenA tantárgy rövid bemutatása, az oktatás célja
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR Alkalmazott Rendészettudományi Tanszék Tájékoztató és Tematika NEMZETKÖZI ÉS EU KÖZJOG c. tantárgyból a Levelező munkarend III. évfolyam biztonsági
Részletesebben2000. évi LXVI. törvény
Hatály: 2000.VI.25. - 2000. évi LXVI. törvény a fizetett éves szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1970. évi 54. ülésszakán elfogadott 132. számú Egyezmény kihirdetéséről 1 1. Az Országgyűlés
RészletesebbenA kontinentális külpolitika néhány ellentmondása
1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,
RészletesebbenMagyar joganyagok évi LXVI. törvény - a fizetett éves szabadságról szóló, a Ne 2. oldal 3. A jelen Egyezményt ratifikáló minden tagállam kötel
Magyar joganyagok - 2000. évi LXVI. törvény - a fizetett éves szabadságról szóló, a Ne 1. oldal 2000. évi LXVI. törvény a fizetett éves szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1970. évi
Részletesebbenmint szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató),
KERESKEDELMI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a a jelen megállapodást továbbiakban: Megállapodás a Megállapodás feltételei szerint elfogadó (239/2009. (X.20.) IKIM rendeletben
Részletesebben1. SZÁMÚ MELLÉKLET. EURÓPAI MODELL EDI MEGÁLLAPODÁS JOGI RENDELKEZÉSEK MAGYARÁZAT Bevezető
1. SZÁMÚ MELLÉKLET EURÓPAI MODELL EDI MEGÁLLAPODÁS JOGI RENDELKEZÉSEK MAGYARÁZAT Bevezető Az Európai Modell EDI Megállapodás olyan rendelkezésekkel tartalmaz az EDI felhasználók számára, amely egy adatcsere
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól
RészletesebbenValki László A szeptember 11-i terrortámadás és a nemzetközi jog
Valki László A szeptember 11-i terrortámadás és a nemzetközi jog Nem sokkal a szeptember 11-i terrortámadások után néhány neves nyugat-európai nemzetközi jogász papírra vagy honlapra 1 vetette első véleményét
RészletesebbenVidékháló Telekommunikációs Kft Kecskemét, Katona József utca 10.
A Vidékháló Kft. adathálózati és internet-hozzáférési szolgáltatásokra vonatkozó Általános Szerződési Feltételeinek 2018. január 1-jétől hatályos változásai 9.2. A határozott időtartamú előfizetői szerződés
RészletesebbenI.) Az Előfizetői Szerződés Felek általi, közös megegyezéssel történő módosítása:
Tisztelt Flotta Ügyfelünk! I. Alaptarifa módosítás 1. Ezúton értesítjük a flotta tarifacsomaggal rendelkező Előfizetőket, hogy kezdeményezzük a Üzleti Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF)
RészletesebbenNemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév
Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév A vizsga szóbeli része megkezdésének feltétele, hogy a hallgató a feltett 5 kérdés mindegyikére tökéletes választ adjon (kivéve az
RészletesebbenCiprus rendhagyó csatlakozása az Európai Unióhoz DOI: 10.17047/HADTUD.2015.25.E.129
Sáska Zoltán Attila Ciprus rendhagyó csatlakozása az Európai Unióhoz DOI: 10.17047/HADTUD.2015.25.E.129 Rezümé: Egy az Annan-terv szerinti Ciprusi Államszövetség 2004. május 1-jén föderatív államként csatlakozhatotott
RészletesebbenTegnap Mt., ma Kjt. És holnap?
Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé alakulásának munkaügyi aspektusai dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Az átalakulás jogszabályi háttere 2013. évi XXV.
Részletesebben101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban
101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely
RészletesebbenHIRDETMÉNY FOGYASZTÓK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE SZÓLÓ ÁLTALÁNOS LAKOSSÁGI ÜZLETSZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSÁRÓL
HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE SZÓLÓ ÁLTALÁNOS LAKOSSÁGI ÜZLETSZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSÁRÓL A CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14.; cégjegyzékszám: 01-10-041004) ezúton értesíti
RészletesebbenAz egyoldalú állami aktusok nemzetközi jogi helyzete Csatlós Erzsébet *
Az egyoldalú állami aktusok nemzetközi jogi helyzete Csatlós Erzsébet * 1. Bevezetés nemzetközi jog színterén egyre gyakrabban jelennek meg egyoldalú állami aktusok, és ezzel együtt számos kérdés merül
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenV. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG
V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A
RészletesebbenKAPACITÁSLEKÖTÉSI SZERZŐDÉS
KAPACITÁSLEKÖTÉSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zártkörűen Működő Részvénytársaság () Székhely: 9027 Győr, Puskás T. u. 37-39. Levelezési címe: Cégjegyzékszám: Adószáma:
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 183. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 183. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2017. november 11., szombat Tartalomjegyzék 2017. évi CXXXVIII. törvény Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról 29748
Részletesebben21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet
21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet Hatályos: 2014.03.15-21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól A kötelező
Részletesebben2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1
Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb
RészletesebbenAlkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve
Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban
RészletesebbenMEGÁLLAPODÁS haszonélvezeti jog alapításáról és Futballpálya bérletéről /sportszervezet saját tulajdonban lévő ingatlana esetén/
MEGÁLLAPODÁS haszonélvezeti jog alapításáról és Futballpálya bérletéről /sportszervezet saját tulajdonban lévő ingatlana esetén/ amely létrejött egyrészről Bérbeadó megnevezése: Székhelye: KSH-száma: Képviseli:
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei
ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei Mik lehetnek az okai annak, hogy míg a XVIII. század elején a kontinentális Latin-Amerika
RészletesebbenAz állampolgárság fogalma és összetevői napjainkban
GANCZER MÓNIKA Az állampolgárság fogalma és összetevői napjainkban A közelmúlt tudományos és közéleti vitáiban számos alkalommal találkozhattunk az állampolgárság fogalmával. Az állampolgárság tipikusan
RészletesebbenA családjog kézikönyve
Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika
RészletesebbenA PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ
JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,
RészletesebbenAjánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. március 20. (OR. hu) 12981/17 ADD 1 DCL 1 FDI 25 WTO 229 A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA A dokumentum száma: Dátuma: 2018. március 1. Új státusz: Tárgy: 12981/17 ADD 1 RESTREINT
Részletesebben1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/11232) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
Részletesebben96. sz. Egyezmény. a díjat felszámoló munkaerő-közvetítő ügynökségekről (módosítva)
96. sz. Egyezmény a díjat felszámoló munkaerő-közvetítő ügynökségekről (módosítva) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott
RészletesebbenA kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról.
Belügyminisztérium A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról (Tanulmány) KÉSZÍTETTE: DR. LÁSZLÓ-OROSZ ORSOLYA, DR. BOGNÁR
Részletesebben