BUDAPEST XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET BUDAPEST ANGYALFÖLD ÚJLIPÓTVÁROS VIZAFOGÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPEST XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET BUDAPEST ANGYALFÖLD ÚJLIPÓTVÁROS VIZAFOGÓ"

Átírás

1 BUDAPEST XIII. KERÜLET BUDAPEST XIII. KERÜLET ANGYALFÖLD ÚJLIPÓTVÁROS VIZAFOGÓ

2 BUDAPEST XIII. KERÜLETE IV. kerület III. kerület XV. kerület II. kerület XIV. kerület VI. kerület V. kerület

3 BUDAPEST XIII. KERÜLET ANGYALFÖLD ÚJLIPÓTVÁROS VIZAFOGÓ XIII. KERÜLETI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2000.

4 Kiadja: Budapest Fõváros XIII. Kerületi Önkormányzata a Sprint Kft. gondozásában Felelõs kiadó: Dr. Tóth József polgármester Szerkesztette: Sas György, Gellért Lajos Írta: Gajdos Erzsébet, Gellért Lajos, John Gabriella, Juhász Katalin, Sas György Tervezte: Gremsperger Nándor Fotó: Holczer Gábor Angyalföldi Helytörténeti Gyûjtemény Nyomdai elõkészítés: Nyomás: Tercia-Print Nyírõ András ügyvezetõ-igazgató ISBN Tisztelt Olvasók! AXIII. kerület nagy változások korát éli. Bátran elmondhatjuk, ma nem ugyanolyan, mint tegnap volt, s holnapra ismét megújul. Én ezt a folyamatot azzal a megállapítással szoktam jellemezni, hogy a XIII. kerület fejlõdésre van ítélve. A kerületi önkormányzatnak is ehhez az alapelvhez kell alkalmazkodnia. Ugyanakkor igyekszik az élére állni a fejlõdésnek. E kerület történeti múltjában, jelenében, távlataiban rejlenek olyan értékek és sajátosságok, amelyeknek ismerete nélkül nem valósulhat meg ez a talán túlzás nélkül elmondhatom nagyléptékû fejlõdés. A tudás forrásai az információcsere dinamikus növekedésének korában is az okos, tényekben gazdag könyvek, amelyek hozzásegíthetik az érdeklõdõket a közös törekvésekben az együttmûködéshez, az egészséges lokálpatriotizmus erõsödéséhez. Polgármesterként örömmel bocsátom útjára ezt az összefoglaló rendeltetésû kiadványt, amelybe természetesen terjedelmi okokból nem férhet bele minden, ami által még több haszonnal forgathatnák. Reményeim szerint mégis hézagpótló szerepet fog betölteni a kerület életének jobbításáért fáradozók és mindenki számára. Budapest, december. Dr. Tóth József

5 Invitáció ezredfordulókor A pillanat újabb ezer éven belül megismételhetetlen lesz, hacsak de hát van-e ennek bármilyen valószínûsége? egy új információrobbanás meg nem változtatja az idõszámításunkat is. Most azonban, amikor ezt a kötetet az elsõk között kezébe veszi ön, töredéknyi kis idõn, néhány napon belül elérkezni látszik a pillanat: új évezredbe lépünk, be. Az idõ azonban egy pillanatra sem áll meg, a csillagok tovább róják megszokott pályájukat, a történelem filmje szünet nélkül tovább pereg. Még az új M, s mellesleg az új C érkeztének köszöntésére emelt poharak összecsendülésének ezredszekundumára sincs megállás. S nincs idõ megvárni az ezredfordulói csókváltásokat sem. És mégis Ez valami fényes, felemelõ, nagyszerû, egyszerre világraszóló és bensõséges élmény: hát ezt is megéltük? S éppen mi, az utolsó ilyen alkalomtól negyven generációra esõ emberek. Ha ennek az évváltásnak nincs is megragadható pillanata, minden másnál több joggal mondható el rá, hogy lélektani határ. A lélektan is tudomány, miként a földrajz, a történelem, a szociológia, de emezeknél talán több köze van a lírához is. Ez egy szigorú könyv, tényekkel, adatokkal, számokkal, ismeretekkel, mégsem csak az elmékhez szól, a tudásvágyhoz, az eligazodás igényéhez. Szólni szeretne a lélekhez is. Ami egy országban, egy fõvárosban, egy kerületben történik az idõk folyamán, az mind emberekkel történik. A bennelakókkal, az odaszületõkkel, az otttanulókkal, az ottdolgozókkal, s valamelyest az arrahaladókkal. Így hát a XIII. kerület sorsa is százezrek sorsával azonosítható. S nem csak a fizikai lét, hanem a lelki lét mindenkori kondíciójával. Egyszerûbben szólva: a közérzetével, amivel visszahat a haza, a fõváros, és nem utolsósorban a XIII. kerület fejlõdésére vagy romlására. Az is lehetséges, hogy mind a kettõére egyidejûleg. A XIII. kerületet csak az utóbbi 62 év óta jelölik ezzel a római számmal lánynevén VI.-nak hívták, mígnem összeházasították az V.-kel, egy azonban biztos: mindig is nagyléptékû mozgások, építések, bontások, változások terepe volt, ám leginkább regionálisan, részenként, ezt kapta örökül. Amikor egy kerületté egységesítették közigazgatásilag, megtartotta, sõt õrizni is igyekezett heterogenitását, mígnem mára ez a sokféleség teszi izgalmassá és az újat befogadni késszé. Akkora átalakuláson, záróakkordjaként a leköszönõ évezrednek, s nyitányaként a helyébe lépõnek, még sohasem ment át, mint az utóbbi évtizedben. A XIII. kerület lendületben van. Szinte minden ízében megújul. Lényegileg, jellegében, városképileg mássá formálódik át, mint amilyen akár húsz-harminc évvel ezelõtt is volt. Könyvünk elsõ fejezete a XIII. kerület természetföldrajzát tárgyalja, s elsõ hozzákapcsolódó dátum gyanánt a 65 millió évvel ezelõtti kort jelöli meg. Ezen egy kicsit mosolyogni kell, hiszen hogyan is tudnánk magunkban tudatilag bemérni ezt a szó szerint tengernyi idõt. De hát a múltból lehet csak elindulnunk, hogy e térség alakulását az alapjaitól kezdve megérthessük, annak ellenére, hogy ma már nem a természet szülöttének érezzük a kerületünket, inkább a humán tényezõk munkáló hatásaiból eredeztetjük történetének hullámzásait. Emberközpontú kirándulásra hívjuk krónikánkkal a XIII. kerület múltjával, jelenével, s amennyire elõre látható, a jövõjével ismerkedni óhajtókat. Lépjenek be a városképbe! Érezzék otthon magukat! A szíves invitáció szól mindazokhoz is, akik esetleg már régi angyalföldi lakosok, de még nemigen tettek egy nézelõdõs sétát az Újlipótváros szép és érdekes architektúrájú házsorai között, s nem kukkantottak be egyedi meglepetéseket kínáló üzleteibe, galériáiba, sörözõibe. Ezzel szemben bizonyosan vannak olyan újlipótvárosiak, akik még nem fordultak meg mondjuk a Rákos-patak-parti Tahi utca kellemes, levegõs környezetében. Az sem lehetetlen, hogy egy vizafogói polgár még sohasem látta az északi végeken elterülõ, mindegyre elegánsabb kertvárosi részt. De szinte mindegyik XIII. kerületi polgárra vonatkozhat az az állítás, hogy helyismeretének vannak még számos hézagai. Hisszük, hogy õk, e szûkebb pátriához tartozó társaink is haszonnal forgathatják e könyvet. A XIII. kerületbe azonban naponta sok-sok ezren érkeznek a fõváros más kerületeibõl, sõt az ország más területeirõl is, akiknek még nem volt alkalmuk, vagy ne adj Isten kedvük jól körülnézni nálunk. Hatalmas az átmenõ- és célforgalom a XIII. kerületben, a fõútvonalak közül is kiemelkedik a napról napra megújuló Váci út. És megszámlálhatatlanok a jövevények, akik máshonnan járnak hozzánk naponta dolgozni, tanulni vagy valami okból tárgyalni, kereskedni, vendégeskedni. Az esetleg innen máshová, máshonnan ide költözõk között is eléggé jelentékeny a fluktuáció. Õket is szeretettel látjuk körünkben, s kívánjuk, hogy minél többet tudjanak meg kerületünkrõl. És számos jel mutat arra, hogy egyre többen határozzák el letelepedésüket az épülõ és korszerûsödõ XIII. kerületben, sõt maguk is a kerület építõi és szépítõi közé kívánnak tartozni Nyitva áll elõttük a kerület kiváltképp a kerületi lakásépítõ program keretében, ha itt akarják megteremteni az otthonunkat és/vagy a megélhetésüket, az egzisztenciájukat. A XIII. kerület ma a vállalkozások reményteljes és kedvezõ feltételekkel rendelkezõ új birodalma. A nagy-, a közepes és a kisebb vállalkozóknak, befektetõknek, szolgáltatóknak is befogadói vagyunk, feladatunknak érezzük számukra is a minél teljesebb információkat, a tájékoztatást. Könyvünket nekik is ajánljuk. De megkülönböztetett szívélyességgel fogadja kerületünk mindazokat a máshonnan-másfelõl jövõket is, akiket éppen e hely pezsgõ és egyre fejlõdõ vállalkozói, szolgáltatói, pénzintézeti, kereskedelmi élete vonz hozzánk, akár naponta, akár kicsit ritkábban. Tízezrek bevásárlói célpontja például a híres Lehel, amely korszerû piaci csarnok formájában 2001-re felépül, és a fõváros, sõt az ország egyik látványossága is lesz minden más helynél gazdagabb élelmiszer-kínálatával. De ma már lakberendezést vásárolni is sokan látogatnak a kerület áruházaiba, boltjaiba, hiszen az ország legnagyobb bútorkereskedelmi centrumává váltunk szinte rohamtempóban. Az autóvásárlók és szervizelõk is szívesen jönnek hozzánk, mivel a gépkocsi-kereskedelem központja is ma már Angyalföld. A Duna Plaza bevált bevásárló- és szórakozóhely, és a hamarosan felépülõ Tesco bevásárlóközpont is fogadja az erre lakó és a távolabbról ideérkezõ vásárlóit és vendégeit. Messzirõl jönnek ma már a XIII. kerületbe akár randevúzni is. Jöjjenek csak! Jó helyre jönnek! Ehhez ad némi útmutatást ez a könyv. Sas György 4 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 5

6 A XIII. kerület természetföldrajza Természetföldrajzilag a XIII. kerület a Pesti-síkság részeként az Alföld északnyugati pereméhez tartozik. A földtörténeti középidõben 65 millió éve tenger borította a területet, aminek következtében vastag üledékrétegek rakódtak le a fenekén. Késõbb a tenger fokozatosan visszahúzódott. A harmadidõszakban már csak maradványa, a Pannon-beltó borította a területet. Kétmillió éve a harmadidõszak végére a beltó maradványai is kiszáradtak. A tenger borította térség kiemelkedett addigi környezetébõl és a mai Budapest egész területe szárazulattá vált. Ekkor még nem lehetett jelentõs domborzati különbség a Budaihegység és a Pesti-síkság között. A negyedidõszak hajnalán kb. 1,8 millió éve a Duna is megjelent a területen. Ez idõ tájt a jelentõs kéregmozgások megindulásával kezdetét vette a Budai-hegység mai arculatának kialakulása. A Pesti-síkság területén azonban a fõ felszínformáló tényezõ a Visegrádi-szoroson átfolyó Õs-Duna volt. A kéregmozgások itt sem szüneteltek a negyedidõszak folyamán, de éppen ellentétesen zajlottak, mint a budai oldalon, vagyis katlanszerû süllyedékeket hoztak létre. A Duna ezen a térszínen hatalmas hordalékkúpot rakott le, amelybe többször is bevágódott, több teraszt is kialakítva ezáltal. Rajtuk a mellékfolyók is völgyeket vájtak, és az általuk lerakott hordalékból a szél homokbuckákat halmozott fel. A jégkorszakokban a környezõ területekrõl a szél finom port löszt szállított ide, amelyen termékeny talaj képzõdhetett. A Duna már évezredekkel ezelõtt vonzotta a letelepülni vágyókat A talajfúrások tanúsága szerint a kerület fölsõ talajrétege homokos kavics, amely a negyedidõszaki áradások során került oda. A kavics összecementálódva található az alsó részen, fölötte a laza homok, amelyet a szél nagyon sokáig mozgásban tartott. Az áradások során lápossá, mocsarassá vált területeket belepte a futóhomok, így tette alkalmassá emberi letelepülésre. A homokos kavics alatt fekete láptalaj van, az alatt tõzeg, ami egy agyagrétegen pihen. Az agyag a kerület víztartó rétege, de a fölötte lévõ láp- és tõzeges talajból rengeteg szerves anyag mosódik bele. Lejjebb márga, mész és újabb agyagréteg található, mindez az egykori tengerborítás bizonyítékaként. Lássuk részletesen, milyen földrajzi tényezõk segítették Angyalföld benépesülését. Az Õs-Duna kanyargós, sok törmeléket, üledéket szállító folyó volt, amely rengeteg szigetet alakított ki, miközben töltögette a lesüllyedt síkot. Vízszintjének ingadozása mellékpatakjaira is hatással volt. Nevezetesen a Rákos-patak vízhozamára, medrére és irányára is. Ez csapolta le Angyalföld mocsarait, és Pest külsõ határán végigfolyva adott nevet a történelmi jelentõségû Rákosmezõnek. Akkor még jóval délebbre kanyargott mai medrénél. Irányát, a szél által ideszállított homokdombok hatására változtatta meg, elérve a mai medrét. Mellékpatakjai duzzasztották vizét, így nagy aszályok idején se száradt ki. Jelesül a Köszörûsvagy Büdös-árok és a Csík-árok, melyeket útrendezési munkálatok miatt már régebben megszüntettek. Hogy az itteni vízfolyásoknak vonzereje volt a letelepedésre, azt igazolni látszik az a sok, római korból származó malomkõ, melyeket a Köszörûs-patak egy mellékágában, az Ördög-árokban találtak. A letelepülni vágyókat vonzották a mai Vizafogó és a Kikötõ-dûlõ területén lévõ szigetek. A kerület leírása A XIII. kerület a Duna bal partján az észak-pesti részen helyezkedik el. A Szent István körút, a Váci út, a Lehel utca, a Lehel tér, a Bulcsú utca, a Vágány utca, a Dévényi út, a Szegedi út, a Tatai utca, a Madridi utca, a Balzsam utca és a Duna határolja. A kerület kialakulása nem esik egybe Budapest fõváros létrejöttével. Ugyanis az 1872: XXXVI. tc., mely egyesítette Buda és Pest szabad királyi városokat, Óbuda mezõvárost és a Margit-szigetet Budapest fõváros néven, még csak kilenc választókerületre és tíz közigazgatási kerületre osztotta a fõvárost. Ebben még nem szerepel a mai XIII. kerület. Az egyesítés következményeként Budapest világvárosi fejlõdése megindult. A külsõ területei gyorsan beépültek, így megnehezült a közigazgatás, ezért az 1930: XVIII. tc. Budapestet területi növelés nélkül tizennégy közigazgatási területre osztotta. A jobb parti kerületek tagolásával jöttek létre a XI. és XII. kerületek, a bal parton pedig az V., VI., VII. és X. kerületek összevonásával alakították ki a XIII. és XIV. kerületeket június 1-jén hirdették ki, hogy a XIII. kerületet Magdolnavárosnak nevezték el Horthy Miklós akkori kormányzó feleségérõl. A XIII. kerületet az V. kerület Lipótváros és VI. kerület Terézváros különbözõ kültelki részeibõl hozták létre. Az V. kerületbõl a következõ részeket hasították ki: Vizafogó: a Dráva utca, Váci út, Meder utca és a Duna közti rész. Valaha azoknak a dunai halászoknak a lakhelye volt, akik a Fekete-tengerbõl a Dunán ívni feljövõ vizák halászatával foglalkoztak. 6 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 7

7 Kikötõ-dûlõ: a Meder utca, Váci út, Újpest határvonala és a Duna közti terület. Nép-sziget, amelyet a fõváros vízellátási célokra szerzett meg. Ahová aztán az újpestiek és az angyalföldiek szórakozni és üdülni jártak, de a sok szúnyog miatt Szúnyog-szigetnek is nevezték. A VI. kerületbõl átadott területek: Lõportár-dûlõ: a Dózsa György út, Vág utca, Róbert Károly körút, Fóti út által határolt terület, mely régen katonai lõporraktárként mûködött. Erdõtelek: A Dózsa György út, Fóti út, Róbert Károly körút, Lehel utca, Béke tér, Béke utca, Rákos-patak, Váci út által határolt terület. Nagy részét a homok megkötése céljából erdõsítették. Felsõbikarét: a Rákos-patak, Béke utca, Újpest, Váci út által közre fogott terület, amelyet régen legelõként használtak. Angyalföld vagy Napföld: a Róbert Károly körút, váci vasútvonal, Újpest, Béke utca, Béke tér, Lehel utca által határolt terület. A XIII. kerület jelenlegi területét a 4349/1949. MT számú kormányrendelet határozta meg. Nagysága: 1344 ha. Városrészei: Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó, Margit-sziget, Nép-sziget. 1. Angyalföld a kerület legnagyobb területû városrésze. A Duna, a Meder utca, a Váci út, a Lehel utca, a Bulcsú utca, a Vágány utca, a Dévényi út, a Szegedi út, Tatai utca, a Madridi utca és a Balzsam utca határolja. Elnevezésérõl több elmélet látott napvilágot. Történelmileg a legbizonyíthatóbb változat az, amelyik Stefan Engel (Engl) osztrák szõlõbirtokos eredezteti az Angyalföld helynevet. Õ ugyanis 1774-ben házat vásárolt a Hatvani kapun kívül, Terézváros kültelki részén. Engel neve már régi szõlõbirtokosként szerepelt az 1770-es évek terézvárosi kültelki összeírásaiban. Feltehetõen a szõlõbirtokos egykori földjét Engelsfeldnek hívták, amelybõl tükörfordítással Angyalföld lett. Az Angyalföld elnevezés elsõ nyomát évi Légrádi-féle Adressen Kalenderben fedezhetjük fel, amikor a Terézváros kültelkére vezetõ egyik útját Engelsfeldgassae -nak, vagyis Angyalföldi útnak nevezi. Ez azonban nem lehetett a mai Angyalföldi út elõdje, mert azt nem sokkal az elsõ világháború elõtt nyitották meg. De feltételezik azt is, hogy a terület a nyomortanyái miatt lett gúnyosan Angyalföld. Egy legenda szerint a Rákos-patak menti Ördögmalomról kapta a nevét a városrész. A Váci út 109. számú ház mögött állt ez a malom (Teufelsmühle), a körülötte lévõ földeket Ördögföldnek hívták. A nép szójátékkal egyszerûen Angyalra (Engel) változtatta a malom nevét, így a körülötte lévõ földeket Engelsfeldre, vagyis Angyalföldre keresztelte. Még az es években is Ördögföldnek hívták a területet, de ellenkezõjére változtatták meg a nevét, mert a pesti dámák titokban ide jártak ki egy-egy félrelépés után az angyalcsinálókhoz. Ez elég közismert tény volt, bizonyítja a következõ versidézet Kassák Lajostól: Angyalföld, ki onnan kaptad a neved, hogy a bábák is boszorkányok asszonyaid ölébõl halva hozták világra a csecsemõket, sok ezer mécset kioltottak, mielõtt fellobogott a lángjuk és így neveztek el téged az angyalok földjének, ahelyett hogy a sátán véres áldozatának neveztek volna. Lipót 1703-as kiváltságlevele Angyalföld egyik eddig nem emlegetett részérõl is említést tesz: Szent László pusztáról, amely a hajdani Új-Bécs és Jenõ helységeknek Pest és a mai Újpest közötti területe. A puszta valószínûleg a Szent László által alapított mogyoródi apátság birtoka volt. 2. Újlipótváros: a Duna, a Szent István körút, a Nyugati tér, a Váci út, Dráva utca által határolt terület. Buda visszavétele után épült ki, amikor a király kiváltságlevele kinyilvánította, hogy a budai városfalakon kívüli területeken is vásárokat rendezhessenek. Elõször Újvárosnak, majd késõbb Lipótvárosnak nevezték I. Lipótról. A városrész egyik jelentõs útja a Pozsonyi út. Ennek nyugati oldalán állnak a Palatinus-házak, melyeket még 1911-ben építettek. A Fõvárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban határozta el a Szent István park létesítését, és elõírta ennek környezetében az egységes városképet adó bérházak építését. Az 1933-as szabályozási terv alapján az utcahálózat sûrûbb lett és kötelezõvé vált a keretes beépítési mód. Itt épült fel késõbb a Kárpát utcai lakótelep és a Thermal Hotel Hélia. 3. Vizafogó: a Duna, a Dráva utca, a Váci út és a Meder utca által határolt terület. Egyik része a Nudli, ami a Rákospatak, a vasút, a Meder utca és a Duna közé esik. Másik része a Lepsi, amely a Dagály utcai rendõrségi épületeket és a lakótelepet foglalja magába. A Vizafogó az egyik legrégibb földrajzi elnevezés a XIII. kerületben. Mátyás idejében már többször megemlékeznek róla: Husonum, Hasenfang, Hasenwurf, Víztanya néven. A közép- A Rákos-patak adott nevet a történelmi helynek, Rákosmezõnek 8 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 9

8 korban halásztelepülés volt, az akkor mocsaras-erdõs vidék vadban gazdag területein Mátyás király is vadászgatott. Itt volt az agarászata, innen származik a mellette fekvõ Agaras-tó neve. Az itt letelepedett halászok hatalmas vizákat fogtak a Dunából, amelyek akkor még a Csallóközig is eljutottak a Fekete-tengertõl. A Duna fenekén lévõ hévforrások csalogatták õket erre a területre ikrázni. A viza (Huso huso) a tokfélék családjának legnagyobbra növõ faja. A 2-2,5 méteres hosszúságot is eléri, de tudnak 10 méteres példányról is. A súlya átlagosan kilogramm, de kifogtak már 1000 kilogrammos egyedet is. Kitûnõ húsáért halásszák, de ikrája is értékes kaviár. Vaskapu-szoros szabályozása, a partépítések és a nagy folyami Margitszigeti pihenõhely A Vág utcai Népház 1910-ben forgalom hatására egyre ritkábban jöttek a vizák. Az es évekbõl jegyezték fel a térség utolsó vizamegjelenését. A Margit-szigetrõl évekkel ezelõtt elõkerült egy vizát tartó halászt ábrázoló, dombormûvel ékesített kõ. A török uralom alatt elpusztult a halásztelepülés. Az 1830-as évek térképei már haszonbéres földeket és magántelkeket mutatnak a helyén. Az elõbbieket Juhász Földek -nek tüntette föl a térkép, amelyeken juhokat legeltettek. A Vizafogó agyagos-kavicsos földje téglavetõk alapanyagául szolgált. A XVIII. század folyamán a Duna gyakran elöntötte a Vizafogót, mígnem az Újpesti és a Felsõ rakpart mellett megépítették a védõgátat, amely lehetõvé tette a terület beépítését. A középkori gazdag vizaállományra utal a Vizafogó utca, a Vizafogó sétány és a Vizafogó lakótelep elnevezés. 4. Margit-sziget: a Duna határolja, a túloldala kerülethatár. 96,5 ha területû, 2,5 km hosszúságú, 500 m maximális szélességû sziget. Budapest legfiatalabb természetföldrajzi képzõdménye, a Duna hordalékkúpja, több zátony fokozatos összeolvadásával jött létre. Mai formáját a Duna pesti szakaszának szabályozásával, a XIX. század közepén nyerte el. Az északon lévõ Fürdõ-szigetet részben elkotorták, részben a déli Festõ-szigettel, illetve Budai (Kis)-szigettel együtt, töltéssel a Palatinusszigethez (fõsziget) kapcsolták. Ezzel és a kõ partfalak kiépítésével meggátolták azt a folyamatot, mellyel a Duna a szigetek északi végét koptatta, a délit pedig építette. A sziget Árpád-házi Margit nevét viseli. De eleinte Nyulak szigetének nevezték, mert a szigeten a nyulak szaporítására királyi vadaskertet létesítettek. Volt Boldogasszony-sziget is, a Boldogasszony apácák monostoráról, Urak szigete, amikor uralkodók és fõemberek palotákat emeltek. De keresztelték Budai-szigetre és Dunai-szigetre is, viselte a Nádor- vagy Palatinus-sziget nevet is. Sõt a török korban Lányok szigetének hívták. A rómaiak idején Pannonia provinciához tartozott, a népvándorlás kori története ismeretlen. A középkorban a királyi család birtokolta. A tatárjárás idején IV. Béla rendelete alapján a király a budai Várhegyre költözött, mert a tatárok elleni védelmi rendszer részévé akarta tenni a szigetet. Területén több mûemlék foglalt helyet. Legjelentõsebb a Boldogasszony zárda vagy apácakolostor, IV. Béla a tatárjárás alatt tett fogadalma alapján legkedvesebb lánya, Margit lakhelyeként építtette fel. A török korban épületei elpusztultak. A klarisszák 1686 után visszatelepültek és megkapták a szigetet. Majd Sándor fõherceg mondhatta magáénak, 1796-ban pedig József nádor tulajdonába került. Õ a szigetet angolkertté alakíttatta, ben kezdõdött a nagy kertészeti rendezés, mely az utóbbi években is nagy lendülettel folytatódik. Ennek keretében létesült a Rózsakert (Rosarium), a Sziklakert és a Japánkert is. A sziget egyedülálló klímája lehetõvé tette, hogy dendrológiai gyûjteménye meszsze földön híressé válhasson. Olyan fajokkal találkozhatunk a szigeten, mint a szivarfa, a vasfa, a tulipánfa, a platán és a kocsányos tölgyek, Arany János tölgyei. Az évi XLVIII. tc. alapján közkertté nyilvánították (Budapesten ez a legnagyobb) és január 1-jével a Fõvárosi Közmunkák Tanácsának tulajdona lett. A Tanácsköztársaság idején nyitották meg a közönség számára, látogatása elõször volt ingyenes ban állami tulajdonba került. 10 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 11

9 1866-ban Zsigmondy Vilmos által feltárt gyógyhatású víz közelében Ybl Miklós tervei alapján felépült a Margitfürdõ, ami a második világháború idején megrongálódott ban lebontották és megépítették helyén a Thermal Szállodát. A századforduló tájékán kezdett jelentõssé válni a sziget, mint sporttelepülés a Neptun Evezõsegylet Csónakháza megépülésével. A sziget vonzerejét adja a Palatinus Strandfürdõ is ben Hajós Alfréd tervei alapján épült fel a Nemzeti Sportuszoda. Az as években nagyrészt parkosították, gyepesítették a szigetet és sétautakat építettek ban létesítették a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot ben felállították a Centenáriumi emlékmûvet, amely Kiss István alkotása, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének emlékére ben kezdték meg a domonkos apácakolostor restaurálási munkálatait, amelynek elsõ üteme 2000 októberére lezárult. A szigeti kolostor és a királyi udvarhely romjai a Budavári Palota után a fõváros második legnagyobb kiterjedésû, összefüggõ, középkori építészeti emlékét jelentik. Az elsõ leletek 1838-ban kerültek elõ, amikor jelentõs régészeti feltárásokat végeztetett a fõváros, amelynek eredményeként alakult ki a romkert mai képe. Az utolsó feltárásokkal eddig ismeretlen épületrészeket találtak, például a kolostor pesti Duna-part felõli részén IV. Béla hajókikötõjét ben az egykori templom belsõ részén végeztek falkonzerválási munkálatokat. A teljes restaurálást 2004-re szeretnék befejezni. 5. Nép-sziget (Újpesti-sziget vagy Szúnyog-sziget): a Duna határolja. Két kerület osztozik rajta, a MÁV esztergomi vonalától északra a IV. kerülethez, délre pedig a XIII. kerülethez tartozik. Tulajdonképpen 2 km hosszú, 50 hektár területû félsziget, amely az Újpesti vagy Északi vasúti híd két oldalán a Duna bal partjának közelében helyezkedik el. Felsõ végét 1858-ban a bal parthoz kötötték, létrejött egy öböl, amelyen berendezték a fõvárosi Dunaszakasz legnagyobb téli kikötõjét és hajójavító mûhelyét. Területén 32 hektáron folytonos a kotrás. Két oldalán 2,5 km-es kiépített rakpart van, ahol egykor 600 vízi jármû fordult elõ. Hajójavító mûhelyek a sziget egész belsõ oldalán voltak. A külsõ dunai oldal homokos partján hétvégi üdülõk vannak. Egyrésze ipari terület, de a távlati célok között szerepel egy sportcentrum és sok zöldterület létrehozása az itt élõ õshonos fák megtartásával. A Vasas SC elsõ csapata 1913-ban a szükségbõl kapott kék-sárga felszerelésben A kerület történeti összefoglalása A terület múltjának neves kutatója Adametz Gyula, akinek könyvébõl kirajzolódik Angyalföld története. Hogy kik voltak az elsõ betelepülõk a kerület területén, komoly fejtörést okoz a történészeknek, mert az elõdök alig hagytak nyomot maguk után. Arra, hogy miért éppen itt telepedtek le, már könnyebb feleletet találni. A Duna mentén vándorló népek ezt a helyet használhatták átkelésre, késõbb pedig természeti kincseit jó minõségû termõtalaj, halállomány, építõanyagok is kiaknázhatták. Idõszámítás elõtt a IV. század közepe táján a Dunántúl területén a keltákhoz tartozó népek laktak, akik Ázsiából jöttek. A Dunán átkelve jutottak oda, a folyó neve Danubius is tõlük származik. Egy 1925 Családi lakóhely a Vizafogó vasútállomás közelében a századforduló idején márciusában feltárt angyalföldi leletbõl következtethetõ, hogy ezen a területen is éltek kelták. Antony János napszámost érte a szerencse, hogy a Rákos-patak fölött, a Béke utcától keletre házalapozási munkák közben a felszíntõl egy méternyi mélységben aranytárgyakat talált. Titokban értékesíteni akarta, de meglopták, így a lelet ismertté vált. Rendõri segítséggel a Nemzeti Múzeumba jutottak a kincsek. A 22 darabból álló lelet: 3 aranycsésze, 1 aranytál, 18 kisebb-nagyobb aranygömb, gombok, aranyspirál. A legértékesebb darab, egy füles csésze, ismeretlen módon a British Múzeumba került. A lelet tárgyai ornamentika és forma szerint egységes kiképzésûek, halstatti korúak. Miután a kelták birodalma hanyatlásnak indult, idõszámítás szerint 16- ban a rómaiak meghódították Pannóniát. A Duna bal partján Transaquincum nevû castrumot, várerõdöt építet- 12 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 13

10 tek. Ennek szerepe a település védelmezése volt. A hajdani erõd létezésérõl tanúskodott, hogy a Vizafogóban ben szántás közben különbözõ római korú épületet találtak. Nem igazán tulajdonítottak neki jelentõséget. Majd 1848-ban sáncolási munkálatokba kezdtek a területen. Akkor tanulmányozták a romokat. Kiderült, hogy egyholdnyi területû, négyszögletes, vastag fallal körülvett várszerû építmény volt. Sajnos ezek a romok megsemmisültek. De Transaquincum helyén és környékén, a Köszörûs-árok térségében több kézi malomkövet találtak, amelyek szintén római korúak. Aztán az idõ múlásával Transaquincum jelentõsége csökkent, majd megszûnt. Talán barbárok szétdúlták, vagy a Duna áradásai tették tönkre, de az is lehetséges, hogy a vizafogói-gát megépítéséhez a köveket építõanyagként felhasználták. Angyalföldi gyerekek 1918-ban A rómaiak bukása után egészen a honfoglalásig homály fedi a kerület történetét. Feltehetõen a hunok megfordulhattak Transaquincum területén is. A hunok után egymást váltották a különbözõ népcsoportok. Legmarkánsabb az avar volt. Gyûrû alakú földvárakat építettek, ilyet Szentendre határában is találtak, ebbõl következtetnek a történészek arra, hogy megfordultak a XIII. kerület területén is. Anonymus krónikája alapján, mielõtt Árpád tanyát ütött volna Budavárában, letáborozott Rákos mezején, hogy majd a Megyeri révnél átkeljen. Salamon Ferenc: Budapest története címû mûvében említi, hogy Rákos mezejét a mai XIII. kerület területén kell keresnünk. Mikoviny Sámuel 1737-ben kiadott térképe is bizonyítja, hogy a Margit-szigettel szemben a Rákos-patak felett húzódik a Campi Rakos, vagyis Rákos mezeje. A kerület az elsõ Árpád-házi királyok alatt királyi birtok volt, közvetlen feljegyzés errõl ugyan nincs, de a késõbbi ajándékozásokból erre lehet következtetni. Szent István a kerület egy részét az esztergomi érseknek adományozta, amit IV. Béla visszaváltott, hogy a Boldogasszony szigetén (Margit-sziget) lévõ apácákat megajándékozhassa. II. Endre is elajándékozta a helyrajzi térkép tanúsága szerint Jenõ helységet, amely az Újpesti vasúti híd elõtt helyezkedett el. A XIII. század elejére ez a rész már lakóhelyül szolgált, feltehetõen révészkedéssel foglalkozott a lakosság, bár róluk csak késõbbi feljegyzések szolgáltatnak adatot. A krónikák a tatárjárás elsõ ütközetét is Angyalföld területére teszik. A tatárjárás után IV. Béla a híveket várépítésre serkentette, ennek érdekében birtokokat adományozott, a Nyulak szigetét (Margit-sziget) kolostorteleppé fejlesztette. A Szent Mihály rendnek és a Boldogasszony apácáknak a pesti oldalon adott földterületeket, ezeket utódai számos esetben megerõsítették. Ilyenek voltak: Új-Bécs, Jenõ, Új-Jenõ, Jenõi-sziget, Fürdõ-sziget, Vizafogó, Agaras-tó és Rákosmezõ. Ezekért a birtokokért sok és hosszadalmas harc dúlt a szerzetesrendek és Pest városa között tõl azonban szüneteltek a tulajdonjogi harcok. Ekkor tájt zajlottak a rákosi országgyûlések is Rákosmezején, az elsõt 1286-ban tartották. III. Endre törvénybe iktatta az 1298: XXXVI. tc.-kel, hogy az országgyûléseket ezután minden évben Szent György napján kell megtartani, amelyen a fõpapok, a fõurak és a nemesek kötelesek tanácskozásra öszszegyûlni Rákoson a Duna mellett. Mivel egyre többen jelentek meg olykor nyolcvanezren a gyûlésen, csak szabad ég alatt tarthatták megfelelõ méretû terem híján. Ennyi embert el is kellett szállásolni, erre olyan hely volt alkalmas, ahol sátraikat felállíthatták, lovaiknak legelõt és vizet találtak. Ezt a Pesttõl északra lévõ síkság jelentette, amely átnyúlt több mai kerület területére is. Itt választották meg 1458-ban a Duna jegén a mai Angyalföldön Mátyást királlyá. Az utolsó rákosi országgyûlést ban hívatta össze a király a török veszedelem hírére. A mohácsi vész után a közelgõ török sereg elõl a margit-szigeti szerzetesek és a terület urai elmenekültek. A török hódoltság idejébõl nem maradt fenn feljegyzés a kerületrõl. Buda visszavétele után I. Lipót szabad királyi várossá tette Budát és Pestet. Ez lendületet adott a kerületnek is, mert lehetõvé tette, hogy a városfalakon kívüli vásárok jelentõs bevételekhez juttassák a városrészt. A kereskedelmi fellendülés gyors iparosodáshoz vezetett. Az 1838-as nagy árvíz sok itteni házat is romba döntött, minek következtében gátak építésébe fogtak, feltöltötték a Rákos-árkot. Közlekedési vállalatok alakultak, amelyek megteremtették az egyes városrészek közti kapcsolatot. Az 1867-es kiegyezést követõen megrajzolták Buda és Pest térképét, de ezen Angyalföldrõl még keveset látni. Elõsegítette a fejlõdését, hogy a Közmunka Tanács a hajdani Fegyvergyár utcát Lipót körút néven (mai Szent István körút) a Nagykörútba kapcsolta. Ezzel a telekárak megemelkedtek, a gyárak, malmok, vasöntödék a Váci út környékére húzódtak, mert ott találtak olcsó telkeket. Megindult a külföldi tõke beáramlása, részvénytársaságok alapítása, ami élénkítette a gazdaságot. A századfordulóra Angyalföld a magyar gépipar egyik legnagyobb központja lett ban már megindult a hajógyártás az újpesti kikötõ-öbölben. A Váci út mentén gyártelepek sokasága épült ban alapította Höcker Antal Gõzkazán és Gépgyárát, amely késõbb az Acélöntõ és Csõgyár nevet vette fel ban jött létre a Ganz Hajógyár, a késõbbi Ganz Danubius Hajó- és Gépgyár ban nyitotta meg gépjavító mûhelyét Láng László, a késõbbi Láng Gépgyár elõdjét. Ehhez hozzájárult az 1871: XLII. tc., mely szerint kiszélesítették a Váci utat és megszüntették a váci temetõt. Még ebben az évben megnyitották Angyalföld elsõ iskoláját ben kezdték építeni a Margit hidat, 1876-ban el is készült, elõnyös közlekedésföldrajzi helyzetet teremtve a kerület további fejlõdéséhez ben határozták el a külsõ körút építését is, amely Hungária út néven 1879-re elkészült ben már Hungária körút, 1930-ra Felsõ Hungária körút, ami 1938 óta Róbert Károly körút néven ismert ban rendezték az Aréna út (ma Dózsa György út) állapotát ban a dunai árvíz sajnálatos módon elöntötte 14 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 15

11 a Vizafogót, mert átszakadt a gát. Ekkor határozták el egy biztosabb védelmi rendszer építését, amit 1878-ra be is fejeztek. A kültelkek városiasodását szolgálta a Pesti Indóház felépülése 1877-ben (1891-tõl Nyugati pályaudvar) ben megnyitották a Tébolydát, az Angyalföldi Elmegyógyintézetet ben létesült az elsõ kerületi óvoda ban az Elsõ Magyar Gazdasági Gépgyár kezdte meg tevékenységét, elsõnek itt gyártottak mezõgazdasági gépeket az országban ben végérvényesen bezárták a váci temetõt, ugyanakkor megnyílik a Ferdinánd téri piac (mai Lehel tér) a Váci út, Bulcsú utca, Lehel utca szegletében. Még ebben az évben megkezdõdik a Budapest Újpest Rákospalotai Villamosvasút (B.U.R. Vasút) építése ben adták át a forgalomnak, lehetõvé téve ezzel Angyalföld keleti részén is a fejlõdést ban vette kezdetét az Újpesti vasúti híd, a Millenniumi híd építése, amelyet az évfordulóra, 1896-ra készítettek el. Ezzel egy idõben fogtak bele a Budapest Esztergom vasútvonal kivitelezésébe, ennek állomása van Angyalföldön is. A vasútvonalak kiépítésével nem csak a személyszállítás lehetõségei nõttek, hanem a teherszállításé is, például így juthatott a dorogi szén ide, az iparvidékre ban a káposztásmegyeri vízmû elkészültével a kerület is bekapcsolódhatott a vezetékes vízellátásba, mert a nyomócsövek a Váci út két oldalán haladtak a város belseje felé ben elkészült a Nagykörút ben szentelték fel a karmelita templomot, sokáig csak ez a rend képviselte az egyházat a kerületben ben rendezik a Lehel tér ügyét, a Lehel utca Hungária körút találkozásánál jött létre a kis Lehel tér, amelyen piac is mûködött. A Ferdinánd téri piacot nagy Lehel piacnak nevezték el. Budapest a századforduló táján világvárossá kezdett alakulni, lakosságának száma nagyarányban megnövekedett. A vidékrõl és külföldrõl érkezõ munkások a peremkerületekben telepedtek le, így hamarosan ezek váltak a legsûrûbben lakott területekké a fõvárosban. Gondot jelentett a városrész vízellátása, egyre nagyobb lett az ipar vízigénye, problémát okozott az elégtelen közvilágítás, égetõvé vált a csatornázás megoldása is. Ez utóbbi tervét, valamint a Rákos-patak szabályozását Reitter Ferenc készítette el. Megvalósították a Dunától elhódított területek lecsapolását, így növelve az akkori Lipótváros területét. A rossz lakáskörülmények összefüggésben voltak a tömegmozgalmakkal. A gyáripar kiépülésével óriási lett a lakáshiány. A gyárosok termelésük A Magyar Hajó- és Darugyár meghatározója volt az ország iparának növekedésének akadályoztatását látták ebben a problémában, ezért a város vezetõségéhez fordultak a gondok orvoslása miatt. Ennek hatására engedélyezték a Váci úton, a Bulcsú utca környékén fabarakkok építését, de ezzel fokozódott a nyomortanyák menynyisége is. Radikális változást jelentett a lakáshelyzeten a Tisza utcai, a Vág utcai és a Dráva utcai emeletes házak elkészülte. Ezt követte a kerület számos utcájában olcsóbb, földszintes kislakások építése ben kezdték építeni a Palotai úti kislakásos telepet, amit 1912-ben át is adtak. A nép Tripolisznak nevezte el. A név eredete a következõ: a szintezési munkálatok alatt egy leleményes vendéglõs kis faépületben létrehozta a kocsmáját, amelynek a Vendéglõ a Tripoliszhoz nevet adta, mert abban az idõben zajlott az olaszok tripoliszi hadjárata. A kiskocsmát a munkások és a lakosok is felkeresték, szállóigévé vált a megyek Tripoliszba. Ezt megelõzõen ben épült a fõváros elsõ Népszálló -ja és a Népház, amelyek a lakásgondok enyhítése mellett kulturális központ szerepét is betöltötték. Ezek az épületek Bárczy István, 1906-ban megválasztott polgármester várospolitikai elképzelései alapján létesültek. Újabb megoldandó feladatot jelentett az egészségügyi hálózat és az oktatásügy kiépítése. Ugyanakkor a kultúra iránti igény is felerõsödött. Az említett Népszállóban lehetõség volt az angyalföldi munkás-dalos mozgalmak kibontakozására is. A munkássportnak is mély gyökerei vannak a kerületben körül szervezõdtek az elsõ labda- Mûteremlakások a Lehel utcában 16 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 17

12 rúgócsapatok, 1911-ben létrejött a Vasas SC. A gyári munkásság politikailag is egyre szervezettebbé vált. Egységesen léptek fel a munkakörülmények és a lakáskörülmények javítása érdekében. Az elsõ világháború megakasztotta a fejlõdést a kerületben, a gépgyárak hadiiparra tértek át, vagy leálltak. A két világháború között az emberek sorsa egyre nehezebb lett a munkahelyek megszûnésével szeptember 1-jén a Váci úti hét- és tizenháromházból és a kerület több más pontjáról indult a hatalmas munkástüntetés. A második világháború alatt az ellenállási mozgalmak felerõsödtek a kerületben is. Az ellenállás a nyilas hatalomátvétel idõpontjával kezdõdött október 15-én, és Budapest ostromának végéig tartott. Fontos szerepet játszottak a nyilas kormány által létrehozott Kisegítõ Karhatalmi Alakulatba (KISKA) beépült csoportok, a fõvárosban több mint harminc ellenállási csoport alakult meg. Angyalföldön október 18-án Gidófalvy Lajos fõhadnagy vezetésével jött létre a Vilmos laktanyában. Katonaszökevényeket mentettek meg, nyilas járõröktõl fegyvereket zsákmányoltak. Hõsiességét emléktábla hirdeti a róla elnevezett lakótelepi utca egyik házának falán. Több kisebb angyalföldi ellenállási csoport is mûködött Mulató János, Somkuti János, Császár Lajos és Viola Zoltán vezetésével. Fõ feladatuk a szabotázs, üzemi felszerelések elhurcolása, felrobbantásának megakadályozása volt. A Visegrádi utcai Radó-Magyari polgári ellenállási csoport kapcsolatban állt a XIII/1. KISKA-alakulattal. Hamis dokumentumokkal mentettek katonaszökevényeket, üldözötteket december 29-én a csoport valamennyi tagját elfogták és kivégezték. Az ellenállási mozgalom kibontakozása elõtt 1944 nyarán érkezett Budapestre Raoul Wallenberg a svéd követség humanitárius attaséjaként. Célja az volt, hogy segítsen a fõváros üldözött zsidó lakosságán, amelynek nagy része a lipótvárosi védett házakban lakott. Ezért Wallenberg tevékenységének java része a XIII. kerületben zajlott. Emlékmûve a Szent István parkban áll. A háborút követõ talpra állás idõszakának legjelentõsebb eseménye Nagy- Budapest létrejötte január 1-jével. A kerület életében is számottevõ változások játszódtak le Budapest közigazgatásának átszervezésével. A régi, jellegzetes munkáskerülethez ekkor csatolták a gazdagabb V. kerületi Lipótváros egy részét. A fõvárosi és kerületi határok megváltoztatása a közvéleménybõl ellentmondásos érzelmeket váltott ki. De a peremkerületek lakói Május 1-jei felvonulók a Váci úton 1946-ban örömmel fogadták a változtatásokat, mert életkörülményeik javulását remélték tõlük. Az egyesítés évekig gondot okozott a lipótvárosi rész és Angyalföld között. Még az január 1-jével megindult és nagy reményeket tápláló elsõ ötéves terv sem volt képes elsimítani a nehézségeket. Sõt, a kellõ körültekintés nélkül elõkészített program inkább újabb feszültségeket eredményezett. Mára egyre kisebbek a különbségek. Az 1956-os események Angyalföld történetében kevesebb nyomot hagytak, mint Budapest más kerületeiben. Fegyveres akciókra itt is sor került, de nem olyan szervezetten, mint más városrészekben. Ezek azonban nem eredményeztek romba dõlt házakat és nagy számú halottat, sebesültet. Az 50-es évek végétõl a kerületet a nagy volumenû építkezések jellemezték: a korábbi években létrehozott lakótömbök mellett új lakónegyedek épültek: a Tahi úti, Béke utcai, Árpád hídi, Kárpát utcai, Gidófalvy utca Vizafogói, Szegedi út Országbíró utca, Béke utca Tatai utcai. Elõsegítette a kerület értékesebbé válását az észak déli metróvonal megépítése ben megnyílt a metró Élmunkás tér (ma Lehel tér) és Árpád híd közötti szakasza, majd ben átadják az Árpád híd és Újpest közötti szakaszt. Mára a korábbi évekhez képest jelentõs arculatváltást mutat a kerület, szembetûnõ a kereskedelmi és szolgáltató szektor erõsödése a korábbi nagyipari jelleggel szemben. A kerület összképe egyre inkább hasonlít egy modern világvároséra kedvezõ fekvésének és infrastruktúrájának köszönhetõen. Ennek ékes bizonyítéka, a kerület szívében, az Árpád hídi csomópontnál ben átadott rendõrségi központ, mely magában foglalja az Országos, a Pest Megyei és a Budapesti Rendõr-fõkapitányságot. Az épület Finta József tervei A Váci út a 60-as években alapján készült. A Népstadion megépítése óta ez volt a második legnagyobb beruházás a fõvárosban. A hajdani ipari monstrumok sorsa megpecsételõdött korszerûtlenségük és a megrendelések elmaradása miatt. Az üzemek funkciója megváltozott, a termelés helyét átvette a szolgáltatás. Adódott a kérdés: mit lehet kezdeni a meglévõ gyárépületekkel. Üzletközpontot alakítsanak ki belõlük, mint a Csavargyár területén, vagy bontsák le azokat és a helyükre irodaházat, bevásárlóközpontot, mozit építsenek, mint a Duna Plaza esetében. De akadnak gyárépületek, amelyek ipari mûemlékek, mint a hajdani Láng Gépgyár Alpár Ignác tervezte épületei vagy a lóvasúti indóház. Ezeket múltjukhoz méltóan felújítva kellene megõrizni a jelen és a jövõ számára. 18 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 19

13 A kerület demográfiája Angyalföld még a XVIII. században is vad vidéknek számított. A pestiek horgászni, vadkacsázni és kirándulni jártak ide. A város részévé akkor kezdett válni, amikor a Váci út Lehel utca Aréna út háromszögben temetõt létesítettek. Ebben a temetõben nyugodott Csapó Etelka, akinek sírjához Petõfi Sándor is ellátogatott és a Cipruslombok Etelka sírjához símû versciklust írta. Angyalföld benépesedése a XIX. század utolsó évtizedeire esik, amikor a belvárosból kitelepültek az ipari létesítmények a külsõ Váci útra. Ez egy nagyon jellegzetes vonása volt a pesti fejlõdésnek. A kerület az úgynevezett kültelkek területére esett. A fõvárosnak azokat a részeit nevezték így, amelyek a vámvonalakon kívül voltak ban a kültelkek össznépességének aránya a pesti oldal egész népességéhez képest még csak körülbelül 7% volt, 1890-ben már 13%, 1896-ra elérte a 17%-ot. A Váci út mentén körülbelül 7000, az egész iparvidéken mintegy munkást foglalkoztattak ben a fõvárosi gyári munkások száma körülbelül fõ volt. A kerület lakosságának összetételében jelentõsek voltak a különbségek, mind a vagyon, mind pedig a foglalkoztatás alapján. A valamikori V. és VI. kerület belsõ utcáiban zömében kispolgári, kisebb részben nagypolgári volt a lakosság. A Váci út környékén a gépipari munkások és segédmunkások túlsúlya volt jellemzõ. A külterületeken pedig mezõgazdasággal és kertészkedéssel foglalkozott a lakosság. Nemzetiség alapján sem mondható egységesnek a kerület. Az ipari munkásság egy része Németországból, Ausztriából, Cseh- és Morvaországból érkezett, így a magyar foglalkoztatottakon kívül szlovákok, románok, horvátok és német ajkúak is dolgoztak a gyárakban. Ez utóbbiak nagy száma tette indokolttá, hogy a kerület elsõ iskoláiban az oktatás magyar és német nyelven folyjon, sõt a munkásgyûlések is két nyelven zajlottak. A gyárosok szívesen alkalmaztak gyerekmunkásokat az alacsony bérek miatt. Az elõforduló üzemi balesetek nagy része is õket sújtotta. A gyermekeket és a fiatalkorúakat abban az idõben még törvény nem védte. Az üzemi balesetek mellett a szegényebb népréteget még pusztító betegségek és járványok is tizedelték. Nagy volt a gyermekhalandóság. A szakmunkástanulókkal (akkor tanoncoknak nevezték) sem bántak emberségesen. Sokszor nem a szakmájukba vágó munkát végeztették velük és gyakran verték õket. Az 1926-os statisztika alapján a kerület lakossága személy. Ez a szám akkoriban az ötödik legnépesebb kerületté tette Angyalföldet, de területileg a legkisebb volt: 1049,04 hektár. (Ne feledjük el, hogy akkor még az V. és a VI. kerület osztozott a késõbbi XIII. kerület területén.) A népsûrûsége alapján viszont az elsõ helyet birtokolta: 86,3 lakos jutott egyhektárnyi területre. Az 1999-es adatok alapján a lakónépesség már fõ volt, Budapest negyedik legnépesebb kerületének számított. Az állandó népessége fõ, ezzel is negyedik a fõvárosi listán. A népsûrûsége 8193 fõ négyzetkilométerenként. Tudvalevõ, hogy idõközben a terület is növekedett, mára 1344 hektár ban itt volt a nemek aránya a kerületek közül a legkedvezõbb, mert 1000 férfira 1013 nõ jutott re sokat romlott a helyzet, mert 1000 férfira már 1154 nõ jutott. Abban az évben nõ és férfi élt a kerületben. Ha a felnõttlakosság koreloszlását vizsgáljuk az 1999-es statisztika alapján, a éves korcsoportot találjuk a legnépesebbnek fõvel, az évesek száma fõ, a 60 évesnél idõsebbek en voltak. Az 1990-es népszámlálási statisztika jelentõs eltérést mutatott a felnõttkorú nõk és férfiak arányában 40 éves korig. A férfiak számát tekintve a kerület az elsõ helyen volt a budapesti kerületekhez képest, ez nem is meglepõ, hiszen a gyárakban jobbára ilyen korú munkaerõre volt szükség. Az ehhez a korcsoporthoz tartozó nõk viszont jóval hátrább álltak a budapesti statisztikában ben a kerület 15 és 40 év közötti lakosságának aránya a legmagasabb a többi korcsoporthoz képest: fõ, ebbõl férfi és nõ. Ekkor még a férfiak száma nagyobb, az életkor elõrehaladtával viszont csökken a nõkhöz viszonyított létszámuk. A hatvanévesnél idõsebb korosztályban majdnem kétszer több lesz a nõ. Számszerûsítve: a férfiak an voltak, míg a nõk en. Megállapítható, hogy a férfihalandóság jóval magasabb, mint a nõi. Nem túl elõnyös a kerület koröszszetétele, mert egyre emelkedik a nyugdíjasok száma, ezért Angyalföld az öregedõ kerületek sorába tartozik ben a nyugdíjaskorúak száma fõ volt, ami az állandó népesség 28,7%-a ban az élveszületések száma 907, míg a halálozások száma 1869, ily módon a természetes fogyás 962. Sajnálatos módon a halálozások alapján harmadik a kerületek között, az élveszületések száma szerint pedig negyedik. Nemzetiségi összetétel Az 1926-os statisztika alapján Angyalföld lakosságának 94,9%-a magyar volt, vagyis fõ. A fennmaradó körülbelül 5%-ot németek (2092), szlovákok (960), románok (48) és az egyéb nemzetiségûek (781) tették ki. Az 1990-es népszámlálás adataiból a kerületben élõ nemzetiségek arányára a nyelvet beszélõk számából lehet következtetni. A statisztika a következõket mondja: Nyelvet Ebbõl Beszélt beszélõk anyanyelvén Anyanyelv össze- kívül nyelve sen beszéli Magyar Szlovák Román Horvát Szerb Szlovén Német Cigány Angol Bolgár Cseh Eszperantó Finn Francia Görög Japán Lengyel Macedón Olasz Orosz Sémi-hámi Spanyol Foglalkozási szerkezet Az 1990-es népszámlálás adatai alapján az aktív keresõk száma összesen fõ. Ebbõl fizikai foglalkozású fõ, szellemi foglalkozású fõ. 20 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 21

14 A fizikai foglalkozásúak csoportjában a következõképpen alakulnak a statisztikai adatok: A fizikai Ebbõl foglalkozás alkalmazásban álló megnevezése (fõ) Ipari Építõipari Közlekedési, postai és távközlési Vízgazdálkodási, egészségügyi és szolgáltatási Anyagmozgatógép-kezelõ, árukezelõ Egyéb A szellemi foglalkozásúak megoszlása: Szellemi foglalkozás megnevezése Ebbõl alkalmazásban álló (fõ) Mûszaki Igazgatási, igazságszolgáltatási, gazdasági, forgalmi és áruforgalmi Egészségügyi és kulturális Számviteli, pénzintézeti, pénzügyi és egyéb szellemi A XIII. kerület közigazgatási története június 1-jén Budapest székesfõváros polgármestere hirdetményt tett közzé, mely szerint a székesfõváros törvényhatósági bizottságának közgyûlése döntött abban, hogy a XIII. közigazgatási kerületet Magdolnaváros néven nevezi el és önálló elöljáróságot hoz létre, melynek kezdõ idõpontjául év június hó 15. napját állapította meg. Ettõl az idõponttól kezdõdõen tehát mindazon ügyekben, amelyekben a törvényes jogszabályok szerint eljárásra a kerületi elöljáróságok illetékesek, a XIII. kerületi elöljáró lesz illetékes. Értesítették a székesfõváros közönségét arról is, hogy a XIII. kerületi elöljáróságot, valamint a XIII. kerületi székesfõvárosi adószámviteli osztályt és az adópénztárat a Béke tér és a Szegedi út sarkán (XIII. kerület, Béke tér 1.) épített székesfõvárosi épületben helyezték el. Dr. Pertik Béla fõjegyzõ urat bízták meg az elöljáróság megszervezésével. Feladatul kapta, hogy az új elöljárósághoz tartozó iratokat külön iktassa, kezeltesse és irattároztassa, vegye át az V. és VI. kerületi elöljáró uraktól az új testület illetékességének megfelelõ és folyamatban lévõ ügyeket, melyek intézésében június 15-tõl kezdõdõen a XIII. kerületi elöljáró lesz illetékes. A XIII. kerületi városbírói tisztségre dr. Juhász István nyugalmazott legfõbb állami számvevõszéki titkárt, ügyvédet rendelték ki. Az elöljárók illetékességét jól mutatja a Budapest közigazgatásáról szóló évi XVIII. tc., illetve a kiegészítésérõl és módosításáról alkotott évi III. tc. 1. -a, mely szerint A kerületi elöljáró mint az önkormányzati közigazgatási kerület hatósága: a) elsõfokú hatóság azokban az ügyekben, amelyeket valamely jogszabály hatósági jogkörébe utal; b) végrehajtja amennyiben jogszabályi értelmében erre köteles más hatóságoknak rendelkezéseit és utasításait is; c) figyelemmel kíséri a kerület életviszonyait, a polgármesternek elõterjesztéseket, illetõleg javaslatokat tesz; d) kiadja azokat a hatósági bizonyítványokat, amelyek kiállítását jogszabály hatáskörébe utalja. A II. világháború utáni változások a közigazgatást is érintik: Az évi XX. törvény szerint helyi tanácsot kellett alakítani minden megyében, járásban és városban, a budapesti és a miskolci kerületekben. A budapesti városi tanács június 15- én, a budapesti kerületi tanácsok augusztus 15-én kezdték meg mûködésüket. A törvény szerint a tanácsok a dolgozó nép körébõl a széles körû demokrácia alapelvei szerint választott és a demokratikus centralizmus elveinek megfelelõen egymás alá és fölé rendelt szervek, amelyek mûködési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, biztosítják a tervszerûséget az állami élet minden vonatkozásában, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, valamint általában az államigazgatás helyi tennivalóit. A tanácsok tagjait mûködési területükön alakított választókerületenként négyévi idõtartamra választották. A helyi tanácsok elsõ ülésükön tagjaik közül megválasztották végrehajtó és intézkedõ szervüket. A kerületben az Elzett gyár klubtermében Nezvál Ferenc részvételével alakult meg a tanács 101 fõvel, majd megválasztották a 15 fõs végrehajtó bizottságot is. A vbtagok közül 13 munkás-, 1 fõ értelmiségi és 1 fõ parasztcsaládból származott. Az új testület megválasztotta elnökét, Werlein Ferencet, az addigi elöljárót, elnökhelyettesét, Takács Jenõt és titkárát, Kovács Károlynét. A vb elsõ rendes ülésén döntött az ügycsoportok osztállyá szervezésérõl, az egyes osztályok feletti felügyelet felosztásáról. A jegyzõkönyv tanúsága szerint: A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy társadalmi munka keretében végezzük el az összes feladatokat. Az üzemektõl névjegyzékek gépeléséhez gépírónõket kérünk. A munkák határidõre való elvégzésének érdekében a Tanácsház dolgozói és pedagógusok felajánlották segítésüket. A XIII. kerületi Tanács utolsó ülését szeptember 13-án a József Attila Mûvelõdési Központ Színháztermében 7 napirend tárgyalásával tartotta. A vb október 8-án azévi tizenhetedik soros ülése volt ülésezett utoljára. Hat napirendet tárgyalt, akkor már négy párt képviselõjének jelenlétében. Az önkormányzati rendszer tízéves. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény lehetõvé tette, hogy a választópolgárok helyi közössége közvetlenül, illetõleg a választott helyi önkormányzat útján önállóan és demokratikusan intézze helyi érdekû közügyeit. A 8. (1) megfogalmazza, hogy A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a helyi közutak és közterületek fenntartása, közremûködés a helyi foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrõl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; mûvészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elõsegítése. Az elsõ választást szeptember 30-án (a második fordulót október 14- én) tartották. Október 25-én a képviselõ-testület 46 fõvel alakult meg és Síklaky Istvánt függetlenként vá- 22 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 23

15 lasztotta polgármesterré. A képviselõk pártállás szerinti összetétele: 24 fõ SZDSZ, 11 fõ Fidesz, 3 fõ MSZP, 5 fõ MDF, 1 fõ KDNP, 1 fõ MSZMP. Közülük 17 fõ SZDSZ-es és 6 fõ fideszes jelöltet választottak egyéni képviselõnek. Késõbb a testület Szabó Miklóst június 20-ától szeptember 26-ig megbízta, majd a ciklus végéig megválasztotta a kerület polgármesterének. A módosított önkormányzati törvény szerint a második választáson (1994. december 11-én) a polgármestert már közvetlenül választotta a lakosság, a legtöbb szavazatot dr. Tóth József (MSZP) kapta. A testület létszáma 36 fõ lett (a polgármesterrel együtt), pártállás szerint: 20 fõ MSZP, 1 fõ Munkáspárt, 8 fõ Fidesz KDNP MDF, 1 fõ FKgP MIÉP, 5 fõ SZDSZ összetételben. A 21 egyéni helyen 19 fõ MSZP-s és 2 fõ Fidesz KDNP MDF-es képviselõ került a testületbe. A harmadik ciklus polgármesterére október 29-én szavaztak a választópolgárok. Ennek eredményeképpen a polgármester ismét dr. Tóth József MSZP SZDSZ-es jelölt lett. A többi 34 képviselõ közül: 16 fõ MSZP SZDSZes, 4 fõ SZDSZ MSZP-s, 10 fõ Fidesz FKgP MDF MDNP MKDSZes, 2 fõ MIÉP-es, 2 fõ munkáspárti kapott mandátumot. A 20 egyéni képviselõhelyre 16 fõ MSZP SZDSZ-es és 4 fõ SZDSZ MSZP-s jelöltet választottak meg. A képviselõ-testület 10 bizottságot hozott létre: Egészségügyi, Jogi, Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi, Költségvetési, Közbiztonsági, Lakásügyi (1999-tõl Lakásgazdálkodási), Oktatási, Kulturális és Sport, Pénzügyi, Szociális és Tulajdonosi Bizottság. A képviselõ-testület munkáját az állandó bizottságok részben a testületi döntések elõkészítésével, a döntések végrehajtásának szervezésével és ellenõrzésével, részben pedig az átruházott hatáskörben meghozott határozataikkal eredményesen segítik. A bizottságok tevékenységükkel hozzájárulnak az önkormányzati munka színvonalának javításához. A polgármester munkáját három alpolgármester segíti. A három testület mindeddig (2000. június 29-ig) összesen 190 alkalommal ülésezett, 364 rendeletet és 3130 határozatot hozott. Az önálló kerületté válás óta vezetõ tisztségviselõk listája: Elöljárók: dr. Pertik Béla Kámány János Tanácselnökök: Werlein Ferenc Víg Pál Fülöp Pál Kisléghy Imre Földes Róbert dr. Bozsik József dr. Bornemissza Sándor Kiss Zoltán Polgármesterek: Síklaky István Szabó Miklós dr. Tóth József 1994 Kisebbségi önkormányzatok: Az 1990-es választásokon a lakosság cigány és német, az 1995-ös idõközi választás eredményeként örmény kisebbségi önkormányzatot választott meg. Az 1998-as választások óta a kerületben cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, szerb és szlovák kisebbségi önkormányzatok (9) mûködnek. A kerület országgyûlési képviselõje a 7. számú választókerületben Vitányi Iván, a 19. számú választókerületben dr. Szanyi Tibor és a 20. számú választókerületben Antalóczy Attila. Az önkormányzat megalkotta rendeletét a kerület jelképeirõl, melyek történelmi múltjára, fejlõdésére utalnak. Ezek: Budapest fõváros XIII. kerület címere, zászlója és pecsétje. A kerület címere: álló csücskös talpú pajzs. A meghatározó színek benne a vörös, az ezüst, kiegészítõ színek a kék és az arany. A vörös-ezüst pólyázat az Árpád-házi településre egyben az egykori jelentõs ipari tevékenységre utal. A kék szín a Dunát, illetve az egykori Vizafogót jelképezi. Az arany szín az angyal piktogramjában fordul elõ, mely egyben az úgynevezett beszélõ címer jelképrendszerét alkalmazva Angyalföldre utal. Címer képek: nyolckarú fogaskerék, ötsoros sakkozás, kék pólya vizával centrális elhelyezkedésben, nyolcsoros pólya, kétágú horgony, köréje csavarodó kötélvéggel, kiterjesztett szárnyú A Béke téri ügyfélszolgálat angyal. A nyolckarú fogaskerék kettõs jelképet hordoz, egyrészrõl az egykori jelentõs gyáriparra, másrészt az egymáshoz kötõdõ városrészek (történelmileg nyolc) szoros egységére; a kétágú horgony köré csavarodó kötélvéggel a városrész hajóiparára, illetve egykori révátkelõjére és hajókikötõjére; a nyolcsoros pólya az Árpád-házra, az ötsoros sakkozás az Újlipótvárosra, a kék pólya a Dunára utal. A kerület zászlója 1:2 arányú fektetett téglalap, vörös és kék színû, három oldalán váltakozó ezüst és fehér farkasfogakkal díszítve. A zászlórúd felõli részen elhelyezhetõ a kerület címere, a pajzs felett a felirat: BUDAPEST XIII. KERÜLET. Az önkormányzat zászlóját a polgármesteri hivatal tanácstermében helyezik el. 24 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 25

16 A XIII. kerület díszpolgárai A képviselõ-testület a Budapest fõváros XIII. kerület díszpolgára cím adományozásával azok életútját ismeri el, akik kimagasló munkásságukkal közvetlenül járultak hozzá a kerület Dr. Tétényi Pál akadémikus; dr. Szepesi György nyugalmazott sportriporter, a Magyar Rádió nyugalmazott fõosztályvezetõje; Bényei Károly nyugalmazott iskolaigazgató; Fábián László olimpiai bajnok öttusázó. fejlõdéséhez, a kerület lakosságának elõrehaladásához, kiemelkedõ szakmai tevékenységükkel emelték, illetve elõsegítették azt, és a kerület nemzetközi kapcsolatainak vagy az együttmûködés más formáinak fejlesztésével hozzájárultak a kerület hírnevének, tekintélyének emeléséhez. A kitüntetettek a díszpolgári címmel oklevelet és A kerület kulcsa emléktárgyat kapnak Bellay László pedagógus, nyugalmazott igazgató; Hegedûs Géza író; Illovszky Rudolf, a Vasas SC labdarúgó-szakosztályának vezetõje; dr. Kemény Pál orvos, nyugalmazott kórházigazgató; dr. Nemeskürty István író, irodalomtörténész. A testület Budapest fõváros XIII. kerületéért díj adományozásával ismeri el azok érdemeit, akik kiemelkedõ szakmai tevékenységükkel jelentõsen hozzájárultak a kerület fejlõdéséhez. Színvonalas szakmai tevékenység elismeréseként Polgármesteri dicséret kitüntetést adományoz. A címet és a kitüntetéseket minden év június 1-je az önálló kerületté válás napja alkalmából ünnepélyes keretek között adja át a polgármester Radnóti Miklósné dr. nyelvtanár, a Radnóti Miklóshagyaték õrzõje és gondozója; prof. dr. Tóth Szabolcs idegsebész; Ember Judit filmrendezõ; dr. Pella László nyugalmazott rendõrezredes; Tátrai Vilmos hegedûmûvész (posztumusz, a képen gyermekei) Baranyi Ferenc költõ, mûfordító; Kiss Zoltán gazdasági igazgató; Moldován Stefánia operaénekes; Sánta Ferenc író Csillag László nyugalmazott pedagógus, igazgató; Pataki Ferenc akadémikus, kutatóprofesszor; dr. Hajnal Róbert plébános; Mácsai István festõmûvész; Kazimír Károly rendezõ, színigazgató, fõiskolai tanár (posztumusz, a képen leánya). 26 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 27

17 Nemzetközi kapcsolatok Budapest Fõváros XIII. Kerületének Önkormányzata fontosnak tartja a kölcsönös elõnyökön alapuló nemzetközi kapcsolatok kialakítását, melyek elõnyeit a kerületi gyermekek, lakosok, illetve gazdálkodó egységek élvezik. követõ képviselõ-testület tagjai kezdeményezték, mely elsõsorban ifjúsági, kulturális, oktatási területen folyik. Románia, Szováta Az akkor már többéves kapcsolat a híres Maros megyei üdülõvárossal 1998-ban vált hivatalossá. Az együttmûködés azóta bõvült, a téli játékokon, ünnepségeken való részvétellel, kiállítással, amatõr együttesek fellépéseivel szeptemberi kerületi tanévnyitó az Ady Endre Gimnáziumban Hivatalos testvérvárosi kapcsolatok Ausztria, Bécs, Floridsdorf Az elsõ megállapodást Bécs 21. kerületével kötötte önkormányzatunk (akkor még Budapest Fõváros XIII. Kerületi Tanácsa). A kiválasztás szempontja az volt, hogy a két terület között viszonylag sok a hasonlóság. A testvérkerület is a Duna partján fekvõ, túlnyomórészt ipari, nagyipari tevékenységnek helyt adó városrész. Lengyelország, Varsó, Ochota A több éve eredményes együttmûködést az elsõ önkormányzati választást Partnervárosi kapcsolatok Horvátország, Eszék A 800 éves, lakosú, Dráva parti várossal 1999-ben került aláírásra az együttmûködési készséget kifejezõ szándéknyilatkozat, amely a gyermekek csereüdültetésében, képzõmûvészek kiállításában ölt testet. Kína, Fucian tartomány, Sanming 1996-ban írt alá szándéknyilatkozatot a két fél, elsõsorban gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését megcélozva. Szlovákia, Kassa Délvárosrész Kölcsönös látogatásokat követõen 2000 õszétõl hivatalosan együttmûködik a két városrész. Közalapítványok Az önkormányzat céljainak megvalósítása érdekében közalapítványokat hozott létre. A XIII. kerület gyermekeiért közalapítványt a képviselõ-testület ben alapította a kiváló elõmenetelû vagy egy-egy tárgyban nagyon tehetséges, de szociálisan hátrányos helyzetû gyermekek támogatására. Ez évente mintegy 3-4 millió forint havi ösztöndíjat jelent, valamint a felsõfokú oktatási intézményekbe nappali tagozaton elsõ ízben bejutók részére nyújt támogatást. Az Angyalföld fejlesztéséért közalapítvány 1995 óta a kerület településfejlesztõ és gazdaságfejlesztõ programját, valamint a kulturális örökség megóvását segíti. A támogatást növénytelepítésre, zöldterületek felújítására, környezetbarát térberendezésre használják fel több millió forint értékben. A XIII. kerületi közbiztonsági közalapítvány 1995-tõl mûködik, tevékenységét a kerület közbiztonságának, közrendjének javítása érdekében fejti ki. Az Angyalföldi média közalapítvány 1996 óta a kerület lakosságának közszolgálati tájékoztatását, az önkormányzat mûködésérõl szóló rendszeres információadást szolgálja. Az 1998-ban alapított A XIII. kerület közmûvelõdéséért közalapítvány célja a kerületi közmûvelõdési intézmények, könyvtárak, civil szervezetek és közösségek kulturális tevékenységének anyagi támogatása; a kerület történeti, szellemi, mûvészeti értékeinek feltárását, gondozását, megismertetését szolgáló tevékenység finanszírozása; a kerületben élõ és alkotó mûvészek, alkotóközösségek támogatása. A XIII. kerület testneveléséért és sportjáért közalapítvány kiemelten a gyermek- és ifjúsági korosztály testnevelésének és sportmozgalmának támogatását, a helyi szabadidõsport fejlesztését, a diáksportszervezetek tevékenységének támogatását és az utánpótlás-nevelõ munkának az elõsegítését szolgálja. 28 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 29

18 Hosszú és középtávú tervek A kerületi önkormányzat 1997-ben elfogadta Budapest XIII. kerületének távlati, általános fejlesztési koncepcióját, mely abból indul ki, hogy a megalapozott koncepcióra épülõ, tudatos városvezetésnek elsõ lépése a célok kitûzése. A koncepció felvázolja a célok eléréséhez vezetõ út fõbb irányait és számba veszi a rendelkezésre álló eszközöket. Az eszközök sorában az elsõ helyre került a társalmi közmegegyezés, amely a mindenkori politikai erõviszonyoktól függetlenül biztosítja az önkormányzat számára a közösen elhatározott célok eléréséhez nélkülözhetetlen társadalmi támogatást. Az 1998-ban megválasztott képviselõ-testület megalakulását követõen áttekintette és aktualizálta az önkormányzati munka különbözõ területeit Az épülõ Lehel csarnok makettje érintõ koncepciókat, és ahol még nem volt ilyen újakat alkotott. Ezt követõen a XIII. kerületi önkormányzat képviselõ-testülete úgy döntött, hogy dokumentumba foglalja azokat a feladatokat, amelyeket a választási ciklus során el akar végezni. A dokumentumot a képviselõ-testület iránytûnek szánta, amely segíti a döntéshozókat a rövidebb távú vagy napi döntések meghozatalában, biztos alapra helyezi a folyamatok elõrehaladásának ellenõrzését. Megfogalmazza, hogy: Az önkormányzat célja a kerületben élõ valamennyi lakossági réteg életminõségének érzékelhetõ javítása. Az életminõség javítását az egészségmegõrzés és a gyógyítómunka színvonalának emelésével, a lakókörnyezet fejlesztésével; a közbiztonság javulásával, a társadalmi demokratizmus erõsítésével; a gyermeknevelés, az oktatás, a mûvelõdés feltételeinek javításával és a rászorultakról való gondoskodás eszköztárának bõvítésével érjük el. Gazdálkodás Az önkormányzat vagyongazdálkodását rendeletében úgy szabályozta, hogy az érdekeit szolgálja. Az elmúlt évek legfõbb jellemzõje, hogy elõször lelassult, majd teljesen megszûnt a kényszerû vagyonfelélés folyamata, annak ellenére, hogy a központi források évrõl évre szûkösebbek voltak. A vagyonrendelet szellemében, a gazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében egyszemélyes részvénytársaságként megalapította az Angyalföld- Újlipótváros-Vizafogó Vagyonkezelõ Rt.-t. Az rt.-nek alapvetõ és legfontosabb célja az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek magas színvonalú, hatékony kezelése, üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása, továbbá tevékenyen részt vesz az önkormányzat kerületfejlesztési céljainak megvalósításában, a tulajdonában lévõ ingatlanok hasznosításában. A társaság egyre hatékonyabban kezeli a rábízott lakásokat és nem lakás célú helyiségeket. Szintén az önkormányzat 100%-os tulajdonát képezi a SIMA Út Kft., mely megalakulása óta iskolák, óvodák, közintézmények, utak felújítását végzi közhasznú munkásokat is foglalkoztatva. A vállalkozók és az önkormányzat kapcsolatának elmélyítésére megnyílt a Képviselõi és a Vállalkozói Klub, valamint megállapodás rögzíti az együttmûködést a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Kézmûves Kamarával is. Az elmúlt években az önkormányzat nem vett fel hitelt, ezzel szemben sikerült tartalékalapot képeznie, amelynek kamatai a költségvetés bevételét egészítik ki. Az december 31-i vagyonleltár szerint az önkormányzat jelenlegi ingatlanvagyona: 36,6 milliárd forint. Ebbõl: forgalomképtelen vagyon (utak, parkok) könyv szerinti értéken 12,1 milliárd Ft; korlátozottan forgalomképes vagyon (könyv szerinti értéken) 13 milliárd Ft; forgalomképes vagyon (piaci forgalmi értéken): lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek 5,6 milliárd Ft, ingatlanok 4,3 milliárd Ft, részvények, üzletrészek 1,6 milliárd Ft. Az értékes lakásállomány nagy részét privatizálták, a megmaradt lakások gyenge mûszaki színvonalának alacsony komfortfokozatúak, kétharmaduk félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. A nagy értékû telkeket az önkormányzat stratégiai tartaléknak tekinti. Ezek értékesítését rövid távon nem tervezi. Szem elõtt tartva az önkormányzat alapfeladataiból adódó kötelezettségeit, a középtávú célkitûzésében elfogadott feladatokat, az intézményhálózat mûködtetésének szükségességét és a jelentkezõ új feladatokat, célként a pénzügyi stabilitás megõrzését, a források takarékos, célszerû elosztását és a jelentkezõ igények fontosság szerinti rangsorolását tûzte ki. Az önkormányzat a pénzügyi egyensúlyt folyamatosan meg kívánja tartani, elkerülve a hitelfelvétellel járó hátrányos következményeket. A évi módosított költségvetés például közel 17 milliárd forintos bevételi és ezzel megegyezõ kiadási összeget tartalmaz. A bevételek 13%-a a központi költségvetési támogatás. A kerületi építményadó bevétele meghaladja az 1 milliárd forintot, a telekadóból 30 millió, a gépjármûadóból 170 millió forint a várható bevétel. Az iparûzési adó bevételi terve közel 2 milliárd forint. A feladatok ellátását segíti még ezenkívül a beszedett közterület-használati díjakból 50 millió, az önkormányzati laká- 30 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 31

19 sok és helyiségek bevételeibõl 1,7 milliárd, telek-, helyiség- és lakáseladásból mintegy 900 millió forint. A pénzügyi befektetések kamatbevételei és a kiskincstári rendszer mûködése 400 millió, az idegenforgalmi adó 56 millió forinttal gazdagítja várhatóan a kerület kasszáját. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 420 millió forinttal támogatja a kerületi egészségügy mûködését, az önkormányzat oktatási, egészségügyi és szociális intézményei 509 millió forintos tervezett saját bevétellel járulnak hozzá fenntartásukhoz. A kiadások jelentõs részét 5,5 milliárd forintot az intézmények üzemeltetésére, fenntartására fordítja az önkormányzat, biztosítva ezzel zavartalan mûködésüket. Az oktatási, közmûvelõdési és sportintézmények 3,8 milliárd (a költségvetés 27%-a), a szociális ellátás 775 millió, a kerületi egészségügy 703 millió forintból (melybõl 235 millió az önkormányzat hozzájárulása) gazdálkodhat. A kerület január 1-jétõl az elsõk között vezette be a pénzügyi rendszer reformjának továbbfejlesztése céljából a kiskincstári programrendszert. Átalakult ezáltal a gazdálkodás elsõsorban a pénzgazdálkodás rendszere, de a feladatok ellátásának intézményi felelõsségi és feltételrendszerét nem befolyásolta. Az elõirányzatok keretein belül az intézmények maguk hozzák meg a szükséges gazdálkodási döntéseket, az elõirányzatok feletti rendelkezés önállóságuk a korábbihoz képest nem csorbult. A rendszer bevezetése beváltotta a hozzá fûzött reményeket, az intézmények biztonságos mûködéséhez adottak a feltételek, a pénzeszközök hatékony koncentrálásával pénzügyi helyzetük kiszámítható. A ténylegesen kimutatott többletbevételnek megfelelõen elosztják az intézmények és a polgármesteri hivatal között a kamatbevételt, ezáltal továbbra is megmarad az intézmények érdekeltsége. A kerület évi fejlõdésének jelentõs eseménye volt a Lehel piac helyén megvalósuló csarnok építési munkálatainak elindulása. A kerületi költségvetés 3 milliárd forintot különített el erre a célra, remélve, hogy a vásárlók minél rövidebb idõn belül birtokukba vehetik az új létesítményt. Az önkormányzati lakások felújításának összege eléri a 600 millió forintot. A polgármesteri hivatal a 1139 Budapest, Béke tér 1. szám alatt található. Feladatkörébe tartozik az önkormányzat mûködésével kapcsolatos teendõk ellátása, valamint az államigazgatási ügyek döntés-elõkészítése és végrehajtása. Vezetõje a jegyzõ: dr. Sinka József Márton. Mûködésére jellemzõ, hogy a fõváros kerületei között szinte valamennyi minõségi és mennyiségi mutatót tekintve, a törvényességi szempontokat is figyelembe véve, munkája elismert. Budapest Fõváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának minõségbiztosítási rendszerét augusztus 2-án vezették be, amely megfelel az ISO 9001-es nemzetközi szabvány elõírásainak. Az azt igazoló tanúsítványt a fõvárosban elsõként, az országban harmadikként azév novemberében kapta meg a hivatal. A rendszer azóta is mûködik, a különbözõ eljárások naprakészek. A dolgozók az állampolgári ügyek intézése során rendezõ elvnek tekintik a minõséget, a hatékonyságot, a közérdeket és a közszolgálatot január 1-jétõl ingyenes zöldszám telefonvonal áll a lakosság rendelkezésére, melyen a kerület polgárai folyamatosan bejelentéseket, észrevételeket tesznek, illetve információkat kérnek. A kerületi önkormányzat kiemelt fontosságú feladatának tartja a lakossággal Ez a tanúsítvány igazolja, hogy a polgármesteri hivatal az ISO 9001 nemzetközi szabvány szerint dolgozik 32 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 33

20 való még szorosabb kapcsolatot, az ügyintézés kulturált feltételeinek megteremtését. Ennek érdekében új, nagyobb átviteli sebességet biztosító informatikai hálózatot létesített, két kihelyezett ügyfélszolgálati irodát nyitott, az egyiket a kerület északi részén a Gyöngyösi sétány 4., a másikat az Újlipótvárosban, a Katona József utca 14. szám alatt. A hivatalt évente több százezer alkalommal keresték fel. Voltak, akik egy témában többször is. Hasonló gyakorisággal adtak tájékoztatást ügyfélszolgálati irodák, vettek át és továbbítottak kérelmeket, állítottak ki hatósági bizonyítványokat, igazolványokat. A hivatalhoz fordulók száma az okmányiroda tevékenysége miatt folyamatosan növekszik. A munka színvonalának növelése mellett fontos törekvés, hogy a polgármesteri hivatal arculata, külsõ megjelenése is méltóképpen tükrözze a tevékenység szolgáltató jellegét, a polgárok iránti tiszteletet. E cél érdekében történt a Béke téri épület felújítása, korszerûsítése. Providencia-székház Gazdaság, kereskedelem, infrastruktúra A kerületbe települt gazdaság szerkezete az elmúlt 8 10 évben gyökeresen átalakult. Az átalakulás legfõbb jellemzõje a több mint egy évszázada meghatározó ipari tevékenység csaknem teljes megszûnése. Korszerûtlen, városképet rontó gyártelepek tûntek el, a lebontott gyárak helyén korszerû épületeket emeltek. Az ipar viszszavonulásával egyidejûleg folyamatosan teret nyert a kereskedelmi és szolgáltató tevékenység. Ennek eredményeként elhagyott üzemépületek, gyárcsarnokok kaptak (kisebb-nagyobb felújítás után) új funkciót. Nem utolsósorban a tudatos kerületfejlesztési politika eredményeként sikerült ide vonzani a világ vezetõ cégeit, korszerû, világszínvonalú bevásárlóközpontok épültek, melyek nemzetközileg elismert üzletláncok tagjaiként mûködnek. Jelentõs kereskedelmi részben ipari tevékenységet folytat a személygépjármû-ágazat, szinte minden gépkocsimárka kapható a nemzetközi szintû autószalonokban. A kerület a bútorkereskedelemnek is központjává vált, megtelepült a nemzetközi bankés biztosítóhálózat is (Providencia, ÁB Aegon, Colonia, Budapest Bank). A kerületben tevékenykedõ vállalkozások méret és tõkeerõ szempontjából egyaránt differenciáltak cég és egyéni vállalkozás székhelye található itt, melyek döntõ része egyéni vállalkozás (kb. 5500). A cégek többsége betéti társaság, általában kis tõkével. Kisebb része korlátolt felelõsségû társaság, a részvénytársaságok száma mintegy 250. A vállalkozások számaránya ellenére a kerület gazdaságát a nagy, jelentõs tõkeerõvel rendelkezõ, részben multinacionális cégek jelenléte határozza meg. A kerületben tevékenykedik az ország 200 legnagyobb vállalatának a tizede (Unilever, Volánbusz, Procter & Gamble, Hídépítõ Rt., Strabac Hungária, Renault Magyarország, Porsche Hungária, Medimpex). A kerületben mûködõ vállalkozások súlyát mutatja, hogy a budapesti GDP-nek hozzávetõleg 10%-át adják. Három év alatt megduplázódott a budapesti kiemelt adózók száma, amelyeknek a nettó éves árbevételük több mint hatmilliárd forint. Kivétel nélkül jogi személyekrõl van szó: bankokról, biztosítókról, szolgáltató és ipari cégekrõl. A fejlõdés ütemére jellemzõ, hogy 100 legnagyobb fõvárosi irodaházból, irodaparkból 21 a kerületben épült, illetve épül, összesen m² (nettó) területtel. A kerületi lakosság ellátási színvonala jelentõsen javult, elindult egy egészséges konkurenciaharc. Az üzletek többsége javítással, szolgáltatással foglalkozik, legtöbbjük a vendéglátásban tevékenykedik, illetve élelmiszer jellegû vegyeskereskedés a profilja, kielégítve elsõsorban a lakosság igényeit. A kerület idegenforgalmát 12 szálloda, 2 panzió, 1 turistaszálló és 1 kemping segíti, a magánszállók száma 62. Kiemelkedik közülük az Ybl Miklós tervei alapján épült Margitszigeti Nagyszálló, a Hélia és a Thermál Hotel, valamint a 1971-es Vadászati Világkiállítás alkalmából épült Volga Szálló (ma: Ibis). A Váci út és környéke a legerõteljesebben fejlõdött az elmúlt években 34 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 35

XIII. KERÜLETI EGYÉNI ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK FOGADÓÓRÁI

XIII. KERÜLETI EGYÉNI ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK FOGADÓÓRÁI XIII. KERÜLETI EGYÉNI ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK FOGADÓÓRÁI 07. számú országgyûlési egyéni választókerület képviselõje: Hiszékeny Dezsõ Fogadóóra idõpontja: minden hónap 1. szerda 18.00 19.00 minden hónap

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN Józsefváros A Józsefvárosi Galériában, 2004. március 3-án tartott Budapesti Históriák elõadóesten M. Szûcs Ilona a Budapesti Városvédõ Egyesület Józsefvárosi Csoportjának elnöke

Részletesebben

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI Visegrád Esztergom KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI 0 A Dunakanyar legszebb városai Duna folyó Esztergom Visegrád Szentendre Vác Budapest Duna folyó 1 ESZTERGOM VISEGRÁD A Duna

Részletesebben

SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913

SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913 SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913 kutatás célja: - a magyar szociális lakásépítés kezdetének és kialakulásának bemutatása, ezáltal jobban megismerni

Részletesebben

Budapest. Nyitva tartás. Cím Cégek Hétköznap Szombat Vasárnap. Posta 8.00-20.00 8.00-14.00 ZÁRVA. Inmedio újságos 8.00-20.00 8.00-20.00 9.00-18.

Budapest. Nyitva tartás. Cím Cégek Hétköznap Szombat Vasárnap. Posta 8.00-20.00 8.00-14.00 ZÁRVA. Inmedio újságos 8.00-20.00 8.00-20.00 9.00-18. Budapest XII. kerület Alkotás utca 53. MOM Park Alkotás utca 53. MOM Park 8.00-20.00 8.00-14.00 Inmedio újságos 8.00-20.00 8.00-20.00 9.00-18.00 Apor Vilmos tér 11-12. Inmedio újságos 8.00-20.00 8.00-20.00

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA III. MONITORING ÉS FELÜLVIZSGÁLAT (Tervezet) Készítette: Városkutatás Kft. Ekés András Horváth Vera Petrovácz Rózsa Rita Sipos Zsófia Somogyi

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 BEVEZETŐ ÉS KÖSZÖNÖM Ezen könyvet a HungarHotels és a Béke Szálloda valamikori dolgozói állították össze, hogy a közös munkának és az együtt megélt napok emlékének

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2012. május SO-i ülésére. Tárgy: Budapest, X. kerület, Kerepesi út - Pilisi utca - 40907/7 telek ÉK-i határa - Rákos-patak

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Kolocz Dóra Hogyan született a Nagykörút?

Kolocz Dóra Hogyan született a Nagykörút? Kolocz Dóra Hogyan született a Nagykörút? Épül a Nagykörút. József körút a Krúdy (József) utcától a Baross utca felé nézve (A felvétel 1884-ben készült) 1 Budapest utcáin járva ma már nem lepődünk meg

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. Készült a Képviselő-testület 2012. október 3-i ülésére. Készítette: Pappné Furdan Mária irodavezető

POLGÁRMESTERE. Készült a Képviselő-testület 2012. október 3-i ülésére. Készítette: Pappné Furdan Mária irodavezető BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a Képviselő-testület 2012. október 3-i ülésére. Készítette: Pappné Furdan Mária irodavezető Tárgy: Budapesti út (Szlovák - Biztató utca)

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1 BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.(III.26.) önkormányzati rendelete (Tervezet) Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

A JAVASLATTEVŐ ADATAI:

A JAVASLATTEVŐ ADATAI: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

Részletesebben

Új városaink. Jelen számunkban elkezdjük a 2007. nyarán várossá avatott települések bemutatását.

Új városaink. Jelen számunkban elkezdjük a 2007. nyarán várossá avatott települések bemutatását. Új városaink Amint már júliusi számunkban jeleztük, Magyarország városainak száma kilenccel ismét gyarapodott. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 94. b) pontja alapján az önkormányzati

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Tarnaméra Községi Önkormányzat' önkormányzat és a hozzá tartozó önkormányzati intézmények összevont adatai

Tarnaméra Községi Önkormányzat' önkormányzat és a hozzá tartozó önkormányzati intézmények összevont adatai 1. számú melléklet Tarnaméra Községi Önkormányzat' önkormányzat és a hozzá tartozó önkormányzati intézmények összevont adatai (adatok ezer Ft-ban) Előirányzat Követelés Főbb bevételi előirányzatok Eredeti

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007. Javaslat

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007. Javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007 Javaslat a Településszerkezeti Terv módosítására és Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.6.) számú rendelet módosítására

Részletesebben

Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza

Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza Állomások és megállóhelyek: 1. Úttörő stadion (fejállomás) és fűtőház 2. Úttörő placc (VÁ, és 2 db tárolóvágány) 3. Nagy rét

Részletesebben

Megállapodás a Tápszentmiklósi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról, közös fenntartásról és a feladatok ellátásáról. (egységes szerkezet)

Megállapodás a Tápszentmiklósi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról, közös fenntartásról és a feladatok ellátásáról. (egységes szerkezet) Megállapodás a Tápszentmiklósi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról, közös fenntartásról és a feladatok ellátásáról. (egységes szerkezet) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

Budapest. Cím Cégek Hétköznap Szombat Vasárnap Jegyek Bérletek. Posta 8.00-20.00 8.00-14.00 ZÁRVA. Inmedio újságos 8.00-20.00 8.00-20.00 9.00-18.

Budapest. Cím Cégek Hétköznap Szombat Vasárnap Jegyek Bérletek. Posta 8.00-20.00 8.00-14.00 ZÁRVA. Inmedio újságos 8.00-20.00 8.00-20.00 9.00-18. Budapest XII. kerület Alkotás utca 53. MOM Park Alkotás utca 53. MOM Park Posta 8.00-20.00 8.00-14.00 ZÁRVA Inmedio újságos 8.00-20.00 8.00-20.00 9.00-18.00 Apor Vilmos tér 11-12. Inmedio újságos 8.00-20.00

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Országg Cdés Hivatala. Irományszám : érkezen: 2011 NOV 2 0. 2011. évi... törvény

Országg Cdés Hivatala. Irományszám : érkezen: 2011 NOV 2 0. 2011. évi... törvény Országg Cdés Hivatala Irományszám : Soo 6 ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISELŐ Fidesz Magyar Polgári Szövetség érkezen: 2011 NOV 2 0. Képviselői önálló indítvány 2011. évi... törvény az országgy űlési képviselők választásáról

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

CSEPEL TÖRTÉNETE. Összeállította: Cser Károlyné

CSEPEL TÖRTÉNETE. Összeállította: Cser Károlyné CSEPEL TÖRTÉNETE Összeállította: Cser Károlyné 2012 Jelen füzet kiadását Csepel 300 éves évfordulója alkalmából Budapest Csepel Önkormányzata támogatta CSEPEL TÖRTÉNETE Rövid segédanyag a Nagycsaládosok

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik.

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik. 5/A. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCv. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2009. ÉVI PROGRAM Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november TARTALOMJEGYZÉK 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS Változások a városrészben Önkormányzati feladatok

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

10. (2) A Megyei Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével átruházhatja:

10. (2) A Megyei Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével átruházhatja: A Tolna Megyei Önkormányzat 11/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelete a Tolna megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról A

Részletesebben

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 Megrendelõ: Budapest I. kerület, Budavári Önkormányzat Generáltervezõ: Középülettervezõ Zártkörûen Mûködö Részvénytársaság BEVEZETÕ

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Tárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra téren új parkolók kialakítására, a forgalmi rend módosítására. Tisztelt Képviselő-testület!

Tárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra téren új parkolók kialakítására, a forgalmi rend módosítására. Tisztelt Képviselő-testület! BUDAPEST FŐVÁROS XX. KERÜLET PESTERZSÉBETI POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZ 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. Tel.: 283--0270 www.pesterzsebet.hu Tárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Javaslat az ÉPIT Zrt. részvényeinek megvásárlására

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Javaslat az ÉPIT Zrt. részvényeinek megvásárlására Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 e-mail: wintermantel.zsolt@ujpest.hu ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére Tárgy:

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Pályázati figyelő 2014. augusztus

Pályázati figyelő 2014. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok kapcsolódó 1 ot Budapest Főváros Közgyűlése Műemléki Keret 2014 A főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukciójára. A pályázat keretében

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1228 /2009 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Napok programja

Részletesebben

HOMOKI SZŐLŐ GAZDASÁGI LÓVASÚTI EMLÉKHELY TÁBORFALVA, ARANY JÁNOS ÚT 78-82.

HOMOKI SZŐLŐ GAZDASÁGI LÓVASÚTI EMLÉKHELY TÁBORFALVA, ARANY JÁNOS ÚT 78-82. HOMOKI SZŐLŐ GAZDASÁGI LÓVASÚTI EMLÉKHELY 1897 2015 TÁBORFALVA, ARANY JÁNOS ÚT 78-82. ELŐZMÉNYEK Az 1800-as évek második felében Örkény községben Pálóczi Horváth Istvánnak és feleségének köszönhetően

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1.

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést megtárgyalta: Gazdasági

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE

Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE I. BEVEZETŐ Bácska Jugoszlávia legjelentősebb mezőgazdasági vidéke, amely a legtöbb mezőgazdasági

Részletesebben

A.D.U. Építész Iroda kft

A.D.U. Építész Iroda kft A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete

Részletesebben

Javaslat a Vasútállomás, vasutas épületek települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Vasútállomás, vasutas épületek települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Vasútállomás, vasutas épületek települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Fülöp Magdolna (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 20. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. J A V A S L A T bírósági ülnökök választására

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. J A V A S L A T bírósági ülnökök választására Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Szám: 7382-21/2015. J A V A S L A T bírósági ülnökök választására Tisztelt Közgyűlés! A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. 10. Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről (zárt)

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. 10. Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről (zárt) ~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV amely készült Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 16-án 20.30 órakor kezdődő zárt testületi ülésén, Nagyszentjánoson, az Önkormányzati Hivatal tanácskozó

Részletesebben

Megoldások. Az ismérv megnevezése közös megkülönböztető 2007. szeptember 10-én Cégbejegyzés időpontja

Megoldások. Az ismérv megnevezése közös megkülönböztető 2007. szeptember 10-én Cégbejegyzés időpontja Megoldások 1. feladat A sokaság: 2007. szeptember 12-én a Miskolci Egyetem GT-204-es tankör statisztika óráján lévő tagjai az A 1 épület III. em. 53-as teremben 8-10-ig. Közös ismérv Megkülönböztető ismérv

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Mellékletek: jelenléti ív meghívó Módosított alapszabály Közgyűlés helye: Szeged, Szent-Györgyi Albert

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és fogadja el a határozati javaslatot.

POLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és fogadja el a határozati javaslatot. 1 0 1 I C 1 0 BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Tárgy: Budapest, XVII. kerület, Pesti út - (1398004) hrsz-ú út - Gyergyószentmiklós u. - (1398007) hrsz-ú út által határolt terület

Részletesebben