Oktatásmódszertan Kotra Károly

Átírás

1 Oktatásmódszertan Kotra Károly Püspökladány 2010.

2 A gépjárművezető képzés elméleti oktatásának módszertana Az elméleti oktatás célja: A közlekedési ismeretek, a gépkocsivezetés elmélete, a szerkezeti és üzemeltetési ismeretek elsajátítása. A tanuló sikeres, számítógépes elméleti vizsgára való felkészítése. A gyakorlati (járműkezelési, forgalmi) oktatáshoz szükséges elméleti ismeretek elsajátítása. A tanuló gondolkodásának kialakítása a tanult információk birtokában az önálló döntések meghozatalához, a biztonságos közlekedés érdekében. Az elméleti oktatás lehetőségei: Tantermi keretek között, tanulócsoport részére. Távkonzultációban történő oktatás egyénileg (e-learning). Az elméleti oktatás végrehajtásához szükséges személyi feltételek: Az adott tananyag oktatásához szükséges szakoktatói végzettség. A Nemzeti Közlekedési Hatóság által nyilvántartott oktatói névjegyzékben való részvétel. A KRESZ Oktató-Pendrive -on lévő tananyag, a KRESZ könyv személygépkocsi vezetők részére című könyv tartalmának és felépítésének ismerete. Alapvető számítástechnikai ismeretek felhasználói szinten. Az elméleti oktatás végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek: A Nemzeti Közlekedési Hatóság által a 24/2005-ös GKM rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő tanterem. Számítógép, amely a KRESZ Oktató-Pendrive hardver- és szoftverigényének megfelel. Kivetítő a számítógéphez kapcsolva. Fehér tábla, vetítővászon, vagy fehér falfelület ahova a tananyagot ki lehet vetíteni. Fali tábla. KRESZ Oktató-Pendrive Autósiskolák részére című oktató program. KRESZ egyéni gyakorló program. Világítási makett. Ajánlott egyéb tárgyi eszközök: KRESZ tabló. KRESZ táblázat. Szerkezeti tabló. Interaktív tábla. 2-3 játék gépkocsi, helyzetek bemutatására. Rendőrségi forgalomirányító bot, (a rendőri karjelzések bemutatására)

3 Az elméleti oktató szerepe: Az elméleti oktató a saját személyisége, szigora, szakmai tudása által kell, hogy felkészítse a tanulókat az elméleti vizsgára, a gyakorlati oktatásra, a közúton való közlekedésre. Ehhez a következőket kell tennie: Számítógép segítségével meg kell jelenítenie a tananyagot, majd az ott lévő szöveges ismereteket el kell mondani, el kell magyarázni. (A program technikai kezelésével kapcsolatos Használati útmutató a programon belül megtalálható.) Az így átadott információt, ezt követően fotó vagy kép, esetenként (ha rendelkezésre áll) videofilm vagy animáció által megjelenítjük, mivel a tanuló képi memóriája a hallott vagy olvasott ismeretekhez képpest jobb. Abban az esetben, ha fotó is és film is alátámasztja a szöveges információt, mindig ügyelni kell a megfelelő sorrendiségre. A szövegtartalom után következik a fotó, amelyről minden lényegeset elmondunk, majd ezután vetítjük le a filmet. Ha a filmen megjelenített információ fontos, hagyni kell többször lejátszódni (ugyanis ha a film véget ér, elejéről kezdődik). Szükség esetén a filmet akár többször is megállíthatjuk, hogy minden részletre kiterjedő magyarázatot tudjunk nyújtani az adott közlekedési helyzetről. Az oktatás során célszerű használni maketteket is. Akkor javasolt ezek használata, ha a megértést segítik, látva vagy kézzel foghatóan megtapasztalva az adott ismereteket. (Ezek lehetnek játék gépkocsik és motorkerékpárok a vezetéselmélet oktatásához. A szerkezeti ismeretek tanításához, dugattyú hajtókarral, tengelykapcsoló tárcsa, tárcsafék, dobfék, gumiabroncs vagy azok kivágott darabjai, kerék hólánccal, egyéb metszett, vagy egyéb egész alkatrészek.) Az előadás során a tanulók érdeklődési szintjüknek folyamatos fenntartásához szükséges, hogy az oktató kérdezzen az adott tananyaggal kapcsolatosan. Fontos, hogy olyan kérdést kapjon a tanuló, amelyre a már korábban (pl. általános vagy középiskolában) szerzett tudás alapján meg kell tudnia válaszolni. Ha az oktató 5-10 percenként nem tesz fel kérdést a tanulók részére, akkor a tanuló gondolata, figyelme elterelődik és így az oktató munkája kárba vész. A legkevésbé hatékony előadás az, amikor az oktató beszél a levegőbe, a tanulók pedig csak fizikailag vannak jelen a tanteremben. Akkor igazán hatékony az előadás, ha folyamatosan megvan a megfelelő szemkontaktus a csoport és az oktató között. Ekkor folyamatosan ellenőrizhető a hallgatóság érti-e az elhangzottakat. Ha a tanulóknak valami nem egyértelmű és kérik az oktatót, magyarázza el még egyszer a tanultakat akkor fontos, hogy az oktató ugyanazt az ismeretanyagot egy más logikai megközelítésben mondja, vagy mutassa be, majd kérdések segítségével ellenőrizze sikerült-e mindenkinek megértenie az elhangzottakat

4 Ez megtehető: Az oktatás fontos része a számonkérés Szóban, egyenként minden tanulónak feltéve 2-3 kérdést, (pl. névsor szerint). Írásban tesztlapon, a tesztek kiértékelésével, a problémás kérdésekre adott magyarázatokkal. Kivetítve a tesztkérdést. Ez esetben a tanulók vagy egyenként válaszolnak (pl. névsor szerint) vagy valamennyien egyszerre papíron adják meg a helyes választ, amit a végén közösen lehet kiértékelni és megbeszélni. Az áthaladási szabályok feleltetésénél kiválóan alkalmas az Animációs teszt. Ez esetben az egyénenként történő válaszadás a javasolt, mert ha kérdés merül fel, azonnal meg lehet beszélni. Nem kell ilyenkor mind a 164 helyzetet végig tesztelni, mert ez időben sok, elegendő az oktató tudása szerinti legnehezebb kérdést kivetíteni. Ehhez célszerű egy listát készíteni előre, amely a legnehezebb vagy legfontosabb szituációkat tartalmazza. A számonkérés (visszacsatolás) azért fontos mert: rákényszeríthető a tanulóra a két foglalkozás közötti tanulás, az oktató személyekre lebontva fel tudja mérni a tudást, az oktató azonnal tud reagálni arra az esetre, ha a csoport jelentős része nincs tisztában a már korábban elhangzottakkal (azaz ismételten el kell magyaráznia a meg nem értett tananyagot). A B kategóriás elméleti oktatás felosztása nyolc foglalkozásra, ahol egy alkalommal 4x45 perces óra kerül leadásra. 1. Foglalkozás A tanulóknak a tanfolyam menetével, költségeivel kapcsolatos tájékoztatása, és a kérdéseikre adott válaszadás (ez kb perc). Az úttal kapcsolatos fogalmak. A járművekkel kapcsolatos fogalmak. A forgalommal kapcsolatos fogalmak. A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó kötelességek. A járművezetés személyi feltételei. A vezetői engedélyek. A járművek közlekedésben való részvételének feltételei. A közlekedésben való részvétel külön feltételei. Közúti jelzőtáblák (kb. az utasítást adó táblák végéig. Ez függ a tanulócsoport aktivitásától, és az oktató tananyag leadásának dinamikájától)

5 2. Foglalkozás Közúti jelzőtáblák (a tilalmi tábláktól kezdődően). Útburkolati jelek. Egyéb közúti jelzések. Fényjelző készülékek. Rendőr jelzései. Jelzőőr jelzései. A közúti forgalom ellenőrzése. 3. Foglalkozás Elindulás. Haladás az úton. Sebesség. Követési távolság. Irányváltoztatás, irányjelzés, hangjelzés. Előzés. Kikerülés. Kitérés, útszűkület. Párhuzamos közlekedés. Közlekedés autópályán, autóúton. 4. Foglalkozás Közlekedés villamos pályával ellátott úttesten. Besorolás az útkereszteződés előtt. Bekanyarodás. Elsőbbség az útkereszteződésben. Megfordulás, hátramenet. Vasúti átjáró

6 5. Foglalkozás Ez esetben javasolt az Animációs teszt használata. Közlekedés lakó-pihenő övezetben. Megállás, várakozás. Gyalogosokra, járművek utasaira vonatkozó szabályok. Magatartás gyalogosokkal szemben. Megkülönböztető jelzéseket használó járművek. Figyelmeztető jelzéseket használó járművek. A járművek terhelése. A járművek kivilágítása. Rendkívüli események. Kerékpárok, segédmotoros kerékpárok, állati erővel vont járművek, kézikocsik. 6. Foglalkozás A karosszéria és kialakítása. Motor és segédberendezései. Elektromos berendezések. 7. Foglalkozás Erőátviteli berendezések. Futómű kialakítása, részei. A gépkocsi üzemeltetése, ellenőrzése. 8. Foglalkozás - 5 -

7 A gépkocsivezetés emberi tényezői. A gépkocsi vezetése. A gépkocsi és az út kapcsolata. Közlekedés a forgalomban. Környezetvédelem. A vizsgára való felkészülés. A harmadik foglalkozást követően a tanulókat fel kell szólítani, hogy a tanult információk alapján a vizsgára folyamatosan készüljenek. Ezt megtehetik a Teszt könyv otthoni használatával a tanulás kiegészítéseként. Felkészülhetnek a KRESZ egyéni gyakorló teszt program használatával, a képzőszerv saját számítógépén kötetlen formában (nyitvatartási időben), vagy a programot megvásárolva otthon a saját számítógépén. Ez esetben fontos, hogy a már megtanult ismeretekre vonatkozó tesztkérdésekre állítsa be a tanuló a programot. A teljes tananyag leadását követően (a 8. foglalkozás után) célszerű a tanulókkal, 2-3 alkalommal közös tesztelést végezni úgy, hogy a problémás kérdések közös megbeszélésre kerülhessenek. Egy ilyen alkalommal 3-4 teszt kitöltésére van lehetőség. A csoportos tesztelés menete kivetítő használatával a következő. A KRESZ egyéni gyakorló teszt programot beállítja az oktató 55 kérdésesre vizsgaszigorú módban. A kérdés megjelenését követően, ha mindenki választ adott a papírlapon, az oktató a Továbblépés gombra kattintva éri el a következő kérdést. Ezzel a módszerrel kerül megoldásra valamennyi kérdés. Ezután az Alt és az X gombok együttes lenyomásával ki kell lépni a feladatsorból és valamennyi megválaszolatlan kérdésre kattintva az oktató, felolvassa a helyes megoldást, melyet a tanuló javít és értékel a saját papírján. A javítást követően mindenki összeadja a saját hibapontjait, melyet az oktató figyelemmel kísér (26-tól 35-ig három pontot érnek a kérdések, a többi egy hibapontot ér). A végén az Eredménylapok megtekintése menüpontban a tanulók igényei szerinti a kérdésekre az oktató magyarázatot ad. A tanuló hibás válaszadásának okai a következők lehetnek: Nem érti, vagy félre értelmezi a kérdést. Nem elég alaposan olvassa el a válaszokat. Nincs tisztában az adott kérdésre vonatkozó szabályokkal. A sikeres elméleti vizsgára annak a tanulónak van esélye, aki 4 teszt kitöltésével, tesztenként mindegyiken 10 hibaponton belül van. Egy gyakorlási alkalommal 4 tesztnél többet nem javasolt kitölteni, mert az összesen 220 kérdés megoldásával a tanuló koncentráló képessége csökken

8 A vizsgára való felkészítés része még a tanuló teljes körű tájékoztatása a vizsgával kapcsolatosan, amelynek tartalmaznia kell a következőket: A vizsga pontos helye és ideje. A vizsgához szükséges okmányok megléte, érvényessége. A vizsgateremben történő vizsga lebonyolítása, rendje, időtartalma. A sikeres, illetve sikertelen vizsgát követő teendők. A sikertelen vizsgázók részére javasolt további segítséget nyújtani a pótvizsgára való felkészüléshez (ez természetesen személyre szabott, van, akinek teljes tanfolyamismétlést célszerű javasolni, van, akinek elegendő a tankönyvből a megfelelő fejezetek átismétlése és szükség szerinti gyakorlása)