Vasúti zúzottkő ágyazati anyagok aprózódás-vizsgálata egyedi laboratóriumi módszerrel

Átírás

1 Vasúti zúzottkő ágyazati anyagok aprózódás-vizsgálata egyedi laboratóriumi módszerrel Dr. Fischer Szabolcs egyetemi adjunktus SZE ÉÉKK Közlekedésépítési Tanszék VIII. Kő- és Kavicsbányász Napok, Velence-fürdő,

2 Az előadás tartalma Kutatási probléma felvetése A MÁV /1995 PHMSZ előírásai A (vasúti) zúzottkövek aprózódását jellemző paraméterek Az ágyazatrostálás szükségességének megállapításához alkalmazott paraméterek A vizsgált zúzottkő anyagok és előzetes laboratóriumi vizsgálatai A laboratóriumi fárasztásos vizsgálat és eredményei Összefoglalás További kutatási lehetőségek

3 Kutatási probléma felvetése 2010-ben szigorítás történt a MÁV /1995 PHMSZ 4. számú módosításában a LA RB (%) és az M DE RB(%) értékek tekintetében, Üzemi körülmények között nehéz felmérni, hogy a Los Angeles aprózódási ellenállás és Mikro-Deval kopási ellenállás zúzottkőre gyakorolt hatása milyen hatásfokkal képes a vasúti zúzottkő ágyazat valóságos igénybevételi körülményeit szimulálni, célszerű lehet egy olyan laboratóriumi vizsgálat/modellezés kifejlesztése és alkalmazása, amelyik az LA RB (%) és az M DE RB (%) paramétereknél a valóságos igénybevételi körülményeket jobban figyelembe veszik, összefüggés keresése és felállítása az egyedi laboratóriumi vizsgálattal eredményezett aprózódás (aprózódást jellemző paraméterek), illetve a Los Angeles aprózódási ellenállás és a Mikro-Deval kopási ellenállás paraméterek között, rostálási ciklusidők kalkulációja a laboratóriumi mért aprózódások és a teherismétlődési ciklusszámok figyelembevételével a mérési eredmények alapján.

4 A MÁV /1995 PHMSZ 3. számú módosítása (2008) Ez valóban megfelel V>160 km/h sebességre is?

5 A MÁV /1995 PHMSZ 4. számú módosítása (2010) Pályára engedélyezett sebesség (km/h) Aprózódási ellenállás értéke (LA) Használati ellenállás értéke (M DE RB) V> V V V> Ez valóban megfelel V>160 km/h sebességre is?

6 A MÁV /1995 PHMSZ 3. és 4. számú módosítása Szilárdsági követelmény Pályára engedélyezett sebesség V> V> V >V V<40 24 LA RB től Megengedett eltérés +2 (negatív nincs korlátozva) +4 (negatív nincs korlátozva) +4 (negatív nincs korlátozva) +4 (negatív nincs korlátozva) +4 (negatív nincs korlátozva) Megengedett eltérés Megengedett eltérés +2 (negatív nincs korlátozva) +4 (negatív nincs korlátozva) +4 (negatív nincs korlátozva) +4 (negatív nincs korlátozva) +4 (negatív nincs korlátozva) M DE RB től Követelmény Követelmény Követelmény Követelmény Megengedett eltérés

7 A (vasúti) zúzottkövek aprózódását jellemző paraméterek Aggregate Impact Value (AIV), Resistance to impact. Ballast Breakage Index (BBI), Marsal-aprózódás (B g ), Hardin-aprózódás, Lee és Farhoomand-féle aprózódás.

8 Aggregate Impact Value (AIV) milliméteres felület száraz zúzottkövet hengeres tartályba helyeznek, majd 14 kg tömegű súlyt ejtenek rá 380 milliméter magasságból 15-ször. 2 milliméteres szitán vizsgálják az áthullott mennyiséget. AIV = m M 100 [%], a nagyobb AIV érték kisebb ütéssel szembeni ellenállást jelent.

9 Aggregate Impact Value (AIV) Forrás: Lichtberger: Track compendium

10 Resistance to impact Az ütéssel szembeni ellenállás vizsgálatát a DIN része szabályozza. A vizsgálat hasonló az AIV-hez, de ebben az esetben a szemcseátmérő nagysága 35,5/45, vagy helyette 8/12,5 milliméter. Ebben az esetben 50 kg tömegű súlyt ejtenek a mintára 380 milliméter magasságból 20-szor. Kőanyag LA AIV Impact Resistance Bazalt 8,7 9, ,2 11,7 Porfir 10, ,9 Homokkő 12, Mészkő 13, ,3 21,3 Forrás: Lichtberger: Track compendium

11 Ballast Breakage Index (BBI) Indraratna és Lackenby vezetett be egy ágyazati anyag aprózódási indexet (BBI), annak számosíthatóságára, hogy az ágyazati anyag minősége miképpen változik az avulás során. Az index számításához a kezdeti és vizsgálat utáni szemeloszlási görbék ismerte szükséges. BBI = A A+B. Forrás: Indraratna et al.: Advanced rail geotechnology Ballasted track

12 Marsal-, Hardin-, valamint Lee és Farhoomand-féle aprózódás A zúzott kőanyagok aprózódásának megítélése a 2,0 mm-nél kisebb szemcséken végzett vizsgálatokat követően. Forrás: Indraratna et al.: Advanced rail geotechnology Ballasted track

13 Az ágyazatrostálás szükségességének megállapítása A MÁV-nál a TMK rendszerben az ágyazatrostálási ciklusidő 14 év volt, az 1990-es évek végétől alkalmazott vágánydiagnosztika alapú állapotfüggő karbantartási rendszerben erre vonatkozóan nincs pontos adat. Körülbelül évente célszerű elvégezni az ágyazatrostálási munkálatokat. Indraratna et al. (2011) által közölt BBI is alkalmas lehet a rostálás szükségességének megítélésére, a feltétel: BBI=1,0. Lichtberger (2005) többféle javasolt és alkalmazott módszert közöl: ORE tanulmányban [Plasser, 1988, Lichtberger, 2005] javasolt módszer, Dél-afrikai Vasúttársaság által használt módszer [Arangie, 1997, Lichtberger, 2005]. Az ORE tanulmány szerint az ágyazatrostálást akkor kell elvégezni, amennyiben a 22,4 mm-es rostán áthullott zúzottkő ágyazati szemcsék mennyisége a vágányban nagyobb, mint 30 tömeg %. Forrás: Lichtberger: Track compendium

14 Az ágyazatrostálás szükségességének megállapítása A Dél-afrikai Vasúttársaság által használ módszer a következő, számítani kell az F v értékét az alábbi képlet alapján: F v = 0,4 F ,3 F 6,7 + 0,2 F 1,18 + 0,1 F 0,15, F 19 = F 6,7 = F 1,18 = F 0,15 = a 19 mm es rostán áthullott anyag tömeg % a a 6,7 mm es rostán áthullott anyag tömeg % a az 1,18 mm es rostán áthullott anyag tömeg % a ,5 az 0,15 mm es rostán áthullott anyag tömeg % a 100 5,5 Amennyiben F v 80 %, az ágyazatrostálási munka szükségessé válik. Forrás: Lichtberger: Track compendium

15 A vizsgált zúzottkő anyagok és előzetes laboratóriumi vizsgálatai 5 különböző andezit anyagú vasúti zúzottkő ágyazati minta (MSZ EN 13450:2003 szerinti A típusú ágyazati anyag 31,5/50 mm): 511-es jelű, 514-es jelű, 517-es jelű, 521-es jelű, 522-es jelű. Szemeloszlás vizsgálata a laboratóriumi fárasztás előtt. Los Angeles aprózódás és Mikro-Deval kopás mérése.

16 Szitákon átullott mennyiség [tömeg %] VASÚTI ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATI ANYAGOK APRÓZÓDÁS-VIZSGÁLATA EGYEDI LABORATÓRIUMI MÓDSZERREL A vizsgált zúzottkő anyagok és előzetes laboratóriumi vizsgálatai Szemeloszlás vizsgálata a laboratóriumi fárasztás előtt. Szemmegoszlási diagram 514-es kódszámú zúzottkő minta Fárasztás előtt Alsó határgörbe Felső határgörbe ,063 0,125 0,25 0, ,4 31, Szita lyukmérete [mm; log. lépték]

17 A vizsgált zúzottkő anyagok és előzetes laboratóriumi vizsgálatai Los Angeles aprózódás és Mikro-Deval kopás mérése (Colas Északkő Kft. végezte). Zúzottkő minta száma LA RB (%) M DE RB (%) 511-es kódszámú zúzottkő minta 14,2 3,6 514-es kódszámú zúzottkő minta 16,7 9,7 517-es számú zúzottkő minta 23, es kódszámú zúzottkő minta 18,6 16,7 522-es kódszámú zúzottkő minta 18,55 17

18 A laboratóriumi fárasztásos vizsgálat és eredményei A laboratóriumi pulzátoros vizsgálathoz Fischer (2012) irodalomban által publikált 10 szintes nyíróláda 6 alsó keretét használtuk. A kereteket fixen egymáshoz csavaroztuk a vízszintes relatív elmozdulásokat megelőzendő. A nyíróládához tartozó görgőket nem szereltük be a láda alá. A nyíróládában felépített rétegszerkezet felülről lefelé az alábbi: cm-es acél terhelőlemez + D=300 mm-es acél körtárcsa,, 30 cm vastag zúzottkő (keresztmetszet: cm), 1 rtg. Viacon GEO PP TC 1200 típusú hőkezelt nem szőtt, nagy nyomóképességű geotextília a teljes 1,0 m 1,0 m felületen elterítve + az oldalfalakon is, 10 cm homok, 1 rtg. Naue Secutex 151 GRK geotextília a teljes 1,0 m 1,0 m felületen elterítve, 20 cm vastagságban a teljes 1,0 m 1,0 m felületen elterített Austrotherm Thermopan XPS hőszigetelő lapok (E 2,XPS+10 cm homok =20,42 MPa).

19

20 A pulzátoros vizsgálat terhelési értékei A pulzátoros fárasztásos vizsgálat során az alábbi terhelési paramétereket alkalmaztuk: D=300 mm-es acél körtárcsa, a terhelő lemez acél anyagú, felülete mm, A= mm 2, F min =20 kn, F max =120,74 kn, felfelé kerekítve: 121 kn, m=3 millió ismétlődési ciklus, f=7 Hz, szinuszos terhelés. F max értékének számítása A terhelő lemez = = mm 2, A fél keresztalj felfekvése = = mm 2, p 1 = A terhelő lemez /A fél keresztalj felfekvése =1,2075, F stat,kerék =112,5 kn p 2 =0,4 (a keresztalj felett álló kerékteherből a keresztaljon ébredő reakcióerő a kerékteher kb. 40 %-a), p 3 =1,111 (5/9-es osztás az 1/2 helyett a vétlen külpontosság miatt), p 4 =2,0 (dinamikus szorzó nagy biztonsággal felvéve), F max =F stat,kerék p 1 p 2 p 3 p 4 =112,5 1,2075 0,4 1,111 2,0=120,74 kn~121,0 kn A p 4 szorzótényező kalkulációja és jelentése: p 4 =1+t s, t=3 számításbavétele (99,7 %-os statisztikai megbízhatóság a Zimmermann-Eisenmann-módszer alapján), s=n, =1+(V 60)/140, amennyiben n=0,3 (közepes alépítményi és/vagy vágányállapot), V=75,4 km/h, amennyiben n=0,2 (jó alépítményi és/vagy vágányállapot), V=153 km/h, amennyiben n=0,1 (nagyon jó alépítményi és/vagy vágányállapot), V>200 km/h.

21 Video

22

23 Szitákon átullott mennyiség [tömeg %] VASÚTI ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATI ANYAGOK APRÓZÓDÁS-VIZSGÁLATA EGYEDI LABORATÓRIUMI MÓDSZERREL Szemmegoszlási diagram 514-es kódszámú zúzottkő minta Fárasztás előtt Fárasztás után Alsó határgörbe Felső határgörbe ,063 0,125 0,25 0, ,4 31, Szita lyukmérete [mm; log. lépték]

24 Szitákon átullott mennyiség [tömeg %] VASÚTI ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATI ANYAGOK APRÓZÓDÁS-VIZSGÁLATA EGYEDI LABORATÓRIUMI MÓDSZERREL Szemmegoszlási diagram Mindegyik zúzottkő minta Fárasztás előtt Fárasztás előtt Fárasztás előtt Fárasztás előtt Fárasztás előtt Fárasztás után Fárasztás után Fárasztás után Fárasztás után Fárasztás után Alsó határgörbe Felső határgörbe ,063 0,125 0,25 0, ,4 31, Szita lyukmérete [mm; log. lépték]

25 A laboratóriumi fárasztásos vizsgálat eredményei Zúzottkő minta száma LA RB (%) M DE RB (%) LA RB +M DERB F V (FE) (%) F V (FU) (%) DF v (%) d<22,4 mm (FE) (%) d<22,4 mm (FU) (%) Dd<22,4 mm (%) ,7 9,7 26,4 1,434 10,668 9,234 0,918 5,739 4, , ,55 3,561 10,643 7,082 2,784 6,188 3, , ,8 3,510 12,066 8,556 0,963 5,197 4, ,2 3,6 17,8 1,535 5,325 3,790 0,851 2,812 1, ,6 16,7 35,3 0,880 4,626 3,746 0,333 2,535 2,202 Zúzottkő minta száma d<0,5 mm (FE) (%) d<0,5 mm (FU) (%) Dd<0,5 mm (%) d<0,063 mm (FE) (%) d<0,063 mm (FU) (%) Dd<0,063 mm (%) BBI d 60 /d 10 (FE) d 60 /d 10 (FU) Dd 60 /d ,116 0,417 0,302 0,039 0,150 0,111 0,248 1,466 1,577 0, ,246 0,572 0,326 0,120 0,234 0,114 0,195 1,624 1,633 0, ,408 0,841 0,432 0,108 0,328 0,220 0,149 1,489 1,663 0, ,153 0,253 0,100 0,054 0,118 0,064 0,018 1,547 1,603 0, ,108 0,241 0,133 0,064 0,082 0,018 0,077 1,500 1,536 0,036 Zúzottkő minta száma M (FE) M (FU) l (FE) l (FU) ,02 308,21 1,109 1, ,53 307,74 1,134 1, ,69 278,44 1,020 1, ,74 273,38 1,072 1, ,86 268,11 1,013 1,058

26 F V (%) és DF V (%) VASÚTI ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATI ANYAGOK APRÓZÓDÁS-VIZSGÁLATA EGYEDI LABORATÓRIUMI MÓDSZERREL A laboratóriumi fárasztásos vizsgálat eredményei y = 0,5724x - 1,8502 R² = 0,3471 y = 0,3492x + 0,0667 R² = 0,2249 y = 0,2232x - 1,9168 R² = 0, LA RB (%) FV fárasztás előtt FV fárasztás után delta FV Lineáris (FV fárasztás előtt) Lineáris (FV fárasztás után) Lineáris (delta FV)

27 A laboratóriumi fárasztásos vizsgálat eredményei Az előző dián szereplő kalkulált paramétereket grafikonon ábrázoltuk az LA RB (%), M DE RB (%), valamint az LA RB +M DE RB (%) függvényében terjedelmi okból kifolyólag nem kezeljük őket, az ezek alapján levonható összefoglaló megállapítások: nincs (erős) korrelációs kapcsolat egyik aprózódási paraméter, és annak változása, illetve a mért, valamint képzett (kalkulált) kőzetmechanikai paraméterek között, a Los Angeles aprózódás-, és a Mikro-Deval kopásvizsgálat során a zúzottkő szemcsék a valóságos (vasúti pályában lévő) terhelésüktől, igénybevételüktől jelentősen eltérő viszonyok között vannak vizsgálva, ezért a korreláció hiánya ezen paraméterek, illetve a jelen kutatás-fejlesztési munkában bemutatott egyedi laboratóriumi vizsgálat során amely jobban szimulálja az ágyazati gerendában elhelyezkedő szemcsék valós ismétlődő terhelésnél mutatott viselkedését mért szemcseaprózódások között nem teljes mértékben meglepő, és váratlan, Douglas (2013) irodalomban, amiben a gépi keresztalj aláverés okozta szemcseaprózódást vizsgálták laboratóriumi körülmények között, sem tudtak kimutatni korrelációt az LA RB (%) és a szemcsék alaktényezői között.

28 Az ágyzatrostálási ciklusidők kalkulációja a laboratóriumi vizsgálatok mérési eredményei alapján az öt különböző bányából származó, andezit anyagú vasúti zúzottkő ágyazati minta laboratóriumi fárasztógépes aprózódás-vizsgálata során kapott eredmények alapján becsültük meg az ágyazatrostálási ciklusidőket. A kalkulációban az alábbi közelítések és egyszerűsítések lettek figyelembe véve: sem a gépi, sem a kézi aláverés okozta aprózódás nincs számításba véve, sem alépítményi, sem felépítményi rendellenesség miatti gyorsuló romlási hatás nincs számításba véve, az egyéb ágyazatszennyező hatások (por, vasbeton keresztalj kopás, aprózódás, vízzsákoknál az ismétlődő dinamikus terhelés következtében kialakuló pumping hatás okozta finomszemcsetartalom növekedés a zúzottkő ágyazatban, stb.) el vannak hanyagolva, a teljes zúzottkő ágyazati keresztmetszetben nem alakul ki ilyen mértékű aprózódás, mint amekkora értékűt mértünk a laborvizsgálataink során, pl. az ágyazatvállnál és az ágyazati rézsűnél szinte alig aprózódnak a valós pályában a zúzottkő szemcsék: a közelítésünk ennél a pontnál az, hogy figyelmen kívül hagytuk ezeket a kieső, aprózódás nélküli részeket az ágyazatban, és a teljes keresztmetszetre vetítve kalkuláltunk, a kezdeti és a 3 millió ciklust követő aprózódás értékek alapul vételével készült a kalkuláció, pontosabb regressziós függvények meghatározásához min. 2-3 további mérési eredményre szükség lenne mindegyik zúzottkő mintánál, a Kelenföld-Hegyeshalom oh. vasútvonalat, és ennek a vasútvonalnak az átlagos évi közelítő átgördült elegytonna terhelését (kb. 15 millió elegytonna/irány) vettük alapul a kalkulációknál, csak 225 kn-os tengelyterhelést vettünk figyelembe (ez inkább tehervonatra igaz, személyszállító vonatra kb. 180 kn érték lenne reálisabb).

29 Az ágyzatrostálási ciklusidők kalkulációja a laboratóriumi vizsgálatok mérési eredményei alapján Zúzottkő minta száma LA RB (%) M DE RB (%) F v =80 %-hoz tartozó ciklusszám (átgördült tengely, db) d<22,4 %=30 %-hoz tartozó ciklusszám (átgördült tengely, db) BBI=1,0-hez tartozó ciklusszám (átgördült tengely, db) Minimális rostálási ciklusszám (átgördült tengely, db) Minimális rostálási átgördült elegytonna (ciklusszám 225 kn) Minimális rostálási ciklusidő évi 15 M et-val számolva (év) Sorrend ,2 3, , , , , ,49 68, ,7 9, , , , , ,10 18, , , , , , ,98 30, ,6 16, , , , , ,30 58, , , , , , ,01 23,06 2 Zúzottkő minta száma LA RB (%) M DE RB (%) LA RB +M DE RB d<22,4 %=30%- hoz tartozó ciklusszám (átgördült tengely, db) Minimális rostálási ciklusszám (átgördült tengely, db) Minimális rostálási átgördült elegytonna (ciklusszám 225 kn) Minimális rostálási ciklusidő évi 15M etval számolva (év) Sorrend ,2 3,6 17, , , ,49 68, ,7 9,7 22, , , ,24 28, , , , , ,64 31, ,6 16,7 35, , , ,67 61, , , , , ,10 39,65 3

30 Összefoglaló megállapítások 1. az általunk kidolgozott és alkalmazott egyedi laboratóriumi ágyazataprózódást vizsgáló módszer számos további vizsgálat elvégzésével akár a későbbiekben alkalmas is lehet vasúti zúzottkő ágyazat aprózódási értékeinek minősítésére, az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján a Los Angeles és Mikro- Deval paraméterekkel a mért aprózódások nem korrelálnak, bizonyos megkötésekkel, egyszerűsítésekkel a minimális ágyazatrostálási ciklusidő kalkulálható, ellenben szükséges a későbbiekben a modell további pontosítása, a mérési eredményeink alapján a /1995 PHMSZ 4. számú módosításában szereplő LA RB (%) és M DE RB (%) határérték-módosítást nem tudtuk sem alátámasztani, sem megcáfolni, ellenben javasoljuk ezek esetleges alaposabb felülvizsgálatát.

31 Összefoglaló megállapítások 2. A kutatási eredmények rávilágítanak a témakörrel kapcsolatos összehangolt kutatási tevékenység fontosságára, amelyben célszerű kitérni: első lépésben a rendelkezésre álló ásványvagyon minőségi/mennyiségi/kapacitásbeli/elhelyezkedésbeli felmérésére. Elindítani egy széleskörű vizsgálatsorozatot, amelynek részét kellene képeznie nagyszámú laboratóriumi kísérletnek, a bemutatott fél-üzemi kísérletnek, továbbá célszerű lenne elemezni a közelmúltban megépült vasúti pályák állapotát és igénybevételeit. Meg kellene határozni legalább középtávon a vasúti beruházások várható alapanyagigényét. A követelmények felülvizsgálatát a fentieket követően objektív eredményekre támaszkodva, a fenntarthatóság jegyében lehetne felülvizsgálni.

32 További kutatási lehetőségek Az elvégzett irodalomkutatás, laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján az alábbi további kutatási lehetőségeket fogalmazzuk meg: eltérő peremfeltételekkel végzett laboratóriumi vizsgálatok (pl. az alépítményt modellező rétegszerkezet E 2 modulusának változtatása, esetleg alágyazati szőnyeg alkalmazása), az aprózódás pontosabb időbeli (fárasztási ciklusszámbeli) változásának precízebb mérése, pl. az alábbi módon: egy-egy zúzottkő mintából legalább 3-5 egyedi vizsgálat, és a fárasztás előtti-utáni szemeloszlások felvétele: fárasztási ciklusig, fárasztási ciklusig, fárasztási ciklusig, fárasztási ciklusig, fárasztási ciklusig, a rostálási ciklusidő számítási módszerének pontosítása.

33 Irodalomjegyzék AMBRUS, K., PALLÓS, I.: Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok aszfaltkeverékek gyártásához, felületi bevonatok készítéséhez, Útpályaszerkezetek jegyzet, 2012 AL-SAOUDI, N. K. S., HASSAN, K. H.: Behaviour of Track Ballast Under Repeated Loading. Springer Science+Business Media Dordrecht Published online: 26 September 2013, pp ARANGIE, P. B. D.: The influence of ballast fouling ont he resilient behaviour of the ballast pavement layer, 6th International Heavy Haul Railway Conference, Kapstadt, 1997 MSZ EN 13450:2003: Kőanyaghalmazok vasúti ágyazathoz MSZ EN : Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 2. rész: Az aprózódással szembeni ellenállás meghatározása, 2010 MSZ EN : Kőanyaghalmazok termikus tulajdonságainak és időjárás-állóságának vizsgálati módszerei. 2. rész: Magnézium-szulfátos eljárás, 2010 MSZ EN : Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 1. rész: A kopásállóság vizsgálata (mikro-deval), 2012 MSZ EN 933-3: Kőanyaghalmazok geometriai tulajdonságainak vizsgálata. 3. rész: A szemalak meghatározása. Lemezességi szám, 2012 DBS : Technische Lieferbedingungen Gleisschotter, Deutsche Bahn DOUGLAS, S. C.: Ballast Qualityand Breakdown during Tamping, AREMA, 2013 FISCHER, SZ: A vasúti zúzottkő ágyazat alá beépített georácsok vágánygeometriát stabilizáló hatásának vizsgálata, PhD disszertáció, Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Infrastrukturális Rendszerek Modellezése és Fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola, Győr, 2012, 148 p. GAITSKELL, P., SHAHIN, M. A.: Use of digital imaging for gradation and breakage of railway ballast. Australian Geomechanics. 48, 2013, pp GÁLOS, M., KÁRPÁTI, L., SZEKERES, D.: Ágyazati kőanyagok, A kutatás eredményei (2. rész.), Sínek Világa, 2011, 1. szám, pp INDRARATNA, B., SALIM, W., RUJIKIATKAMJORN, C.: Advanced rail geotechnology Ballasted track, CRC Press Taylor & Francis Group, London (ISBN ), 2011, 409 p. INDRARATNA, B., NIMBALKAR, S., RUJIKIATKAMJORN, C., NEVILLE, T., CHRISTIE, D.: Performance Assessment of Synthetic Shock Mats and Grids in the Improvement of Ballasted Tracks. Proceedings of the 18th International Conference on Soil Mechanics and Geotechnical Engineering, Paris 2013 KAUSAY, T.: Zúzott betonadalékanyagok kőzetfizikai tulajdonságai a szabályozásban, Mérnökgeológia, Kőzetmechanika 2008, MÉRNÖKGEOLÓGIA-KŐZETMECHANIKA KISKÖNYVTÁR 7. (szerk.: Török Á., Vásárhelyi, B.), pp KAUSAY, T.: Adalékanyagok kőzetfizikai tulajdonságai, konferencia előadás, Út- és hídépítési műszaki előírások és alkalmazási tapasztalataik, Magyar Közút Zrt., Budapest, november /1995 PHMSZ előírás 3. számú módosítása, MÁV, /1995 PHMSZ előírás 4. számú módosítása, MÁV, 2010 MCDOWELL, G.: Performance of geogrid-reinforced ballast, Ground Engineering January 2006, pp (letöltés: ) PLASSER: Interner Forschungsbericht der Fa. Plasser S1 / 1998, Eindringversuche des Stopfaggregates von einer und einer Stopfmaschine in Schotterbett, (letöltés: ) SELIG, E. T., WATERS, J. M.: Track Geotechnology and Substructure Management, Thomas Telford, 1994, 446 p. SHI, X.: Prediction of permanent Deformation in Railway Track. Thesis submitted to the University of Nottingham. For the degree of Doctor of Philosophy. April 2009

34 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Honlap: kep.sze.hu