Szakmai koncepció Szerintem te nagyon értékes vagy! Győrszemerei Tanoda megvalósítása a TÁMOP A-12/2 pályázat keretében

Átírás

1 Szakmai koncepció Szerintem te nagyon értékes vagy! Győrszemerei Tanoda megvalósítása a TÁMOP A-12/2 pályázat keretében Projektgazda: Együtt Győrszemeréért Egyesület 9121 Győrszemere, Fő u. 18

2 Gyermekem, előttem nem kell védekezned. Én nem foglalkozom azzal, hogy mit gondolnak rólad a foltmanók. Tényleg? Tényleg. És neked sem kellene. Hát kik ők, hogy jó vagy rossz pontokat osztogassanak? Ők is ugyanolyan foltmanók, mint te. Amit ők gondolnak, az semmit sem számít, Pancsinelló. Csak az számít, amit én gondolok. És szerintem te nagyon értékes manó vagy! /Max Lucado: Értékes vagy/ 1. Az Együtt Győrszemeréért Egyesület bemutatása Az egyesület bemutatása Az Egyesület neve: Együtt Győrszemeréért Egyesület Székhelye: 9121 Győrszemere, Fő u. 18. Működési területe: Győrszemere község közigazgatási területe. A szervezet önkéntes, nyílt, demokratikus, pártsemleges társadalmi szervezet, mely politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, ezért pártoktól anyagi támogatást nem fogad el, illetve azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Működését a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az évi IV. törvény, az évi II. törvény, valamint ezen alapszabály alapján fejti ki. Jogi személy, amely önálló ügyintéző és képviseleti szervvel és önálló költségvetéssel rendelkezik. A szervezet célja: Aktívan bekapcsolódni Győrszemere község kulturális életébe: kulturális rendezvények, szórakoztató műsorok, sportrendezvények szervezésével, előadások tartásával, klubok, szakkörök működtetésével. Célunk a település hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése, a falu életével foglalkozó újság szerkesztése, község környezetének védelme érdekében a falu szépítése, virágoztatása. Szeretnénk az ifjúságot bevonni a falu közösségi életébe, kibővíteni a szórakozási lehetőségeiket, információhoz jutásukat. Célunk a helyi ifjúsági közösség megerősítésének elősegítése. Fontosnak tartjuk a faluban élő tehetségek, illetve hátrányos helyzetűek felkarolását, a tartós munkanélküliek mielőbbi munkához jutásának segítését. Az egyesületi célok megvalósítása: Az Együtt Győrszemeréért Egyesület meghatározó szerepet játszik Győrszemere község életében. Évente két alkalommal az önkormányzattal közösen szervezi a falunapot, önálló rendezvénye a községi majális, amelyet együttműködő partnereivel (iskola, óvoda, egyházak stb.) közösen valósít meg. Téli időszakban szervezi adventi rendezvénysorozatát, az iskolával közös rendezvénye az adventi készülődés. Téli esték címmel szervez tudományos, irodalmi, történelmi témájú előadásokat. Kiállításokat szervez, hangsúlyt fektet a győrszemerei amatőr művészek alkotásainak bemutatására. Székhelyén, a Közösségi Színtérben ifjúsági klubot működtet, amelynek célja, hogy a fiatalok hasznosan, tartalmasan tölthessék el szabadidejüket.

3 1. 2. Együttműködő szervezetek bemutatása I. Kisfaludy Károly Általános Művelődési Központ Általános Iskola Győrszemere (9121 Győrszemere, Fő u. 27.) Tanulók Összes tanuló SNI BTM H GYV HHH R. SZ. V % 16 % 45 % 39 % 38 % 8 % /SNI= sajátos nevelési igényű tanuló, BTM= beilleszkedési-, tanulási- és magatartászavaros tanuló, H= hátrányos helyzetű tanuló, GYV= rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló; HHH=halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, R. SZ.=roma származású, V=veszélyeztetett/ A családi háttér különbségei: A család az egyén általános szocializációjában kulcsfontosságú tényező, a legkorábbi ismeretszerzés természetes helye. Igaz, hogy a modern ipari társadalom keretei között funkciói megváltoztak, mégis a család maradt az az egység, mely az újonnan született egyed biológiai, pszichológiai szükségleteit kielégíti és ezzel a személyiségfejlődés alapjait biztosítja. A gyerekekkel való állandó kontaktus, a kommunikáció gyakorisága, az erős érzelmi szálak miatt a családi kapcsolatok az emberi élet folyamán a legerősebbek. A család művelődést, tanulást segítő attitűdje szempontjából érdemes vizsgálni a szülők iskolai végzettségét. Tanulóink 39 %-a halmozottan hátrányos helyzetű, tehát 57 tanuló szüleinek legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola (sok esetben 8 osztálynál kevesebb). A gazdasági helyzet mellett az alacsony fokú iskolázottság is az oka annak, hogy a szülők között sok a munkanélküli. Ez anyagilag is hátrányos helyzetbe hozza a családokat, emellett a pszichés nyomás miatt is nő a teher rajtuk. A talajukat, önbecsülésüket vesztett emberek ingerültek, türelmetlenek, gyakran fordulnak italhoz. Ezért a családi egység megbomlik, hiányzik a teljesítéshez szükséges nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, elfogadó családi háttér. A községben élők közül többen nem tudnak küzdeni az anyagi jobblétért. Inkább választják a csekély támogatást, mint az esetleges nagyobb erőfeszítést igénylő szerény munkát. Megfordult a régi séma, most nem a szülők tartják el a gyerekeket, hanem a különböző szociálpolitikai juttatások miatt a gyerekek a szülőket. Ismereteink szerint a tanulóink 38%-a cigány származású. Igaz, többségük minden probléma nélkül tanul, de vannak, akik egyéni fejlesztésre szorulnak. Egyre több tanuló állítja nehéz feladat elé a tantestületet, mert magatartásuk, tanuláshoz való viszonyuk a hagyományos tanulásszervezésben nem tolerálható. Esetükben a pedagógusok családgondozást is végeznek, az eredményesség tekintetében mégis kételyeink vannak. Jelenleg 3 tanulónkat súlyos magatartás zavar miatt rendszeresen kezelnek a gyermekpszichiátrián. A pedagógusoknak fel kell készülni a magatartászavarral küzdő tanulók segítésére. Tanulóink 8%-a veszélyetetett, 45 %-a hátrányos helyzetű.

4 Szakmai munka, pedagógiai innováció Az intézmény 2003 óta dolgozik az Integrációs Pedagógiai Rendszerben. A nevelőtestület tagjai amellett hogy folyamatosan szinten tartják a rendszerrel kapcsolatos ismereteiket, nyomon követik a törvényi változásokat, részt vesznek továbbképzéseken, szakmai műhelyeken. Fontosnak tartják az iskolák közötti horizontális együttműködést, tapasztalataikat műhelyfoglalkozások keretében adják át az érdeklődő általános és középiskoláknak. Az iskola tantestülete az intézmény fő céljaként határozta meg a személyiségnevelést, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és a tehetséggondozást. A célok megvalósításához olyan oktatási programot kerestünk, amely alkalmas a hátrányok és különbségek csökkentésére, beépíthető az iskola tanrendjébe, elvei megegyeznek az intézmény Pedagógiai programjának célkitűzéseivel, és az intézmény elsődleges partnerei (tanulók, szülők, fenntartó) is elfogadják. Győrszemerén 2002-ben kezdődött a Dalton-terv elnevezésű reformpedagógiai koncepció bevezetése. A Dalton-terv számunkra legfontosabb jellemzői, hogy középpontjában a gyerek áll, őszinte emberi kapcsolatokra épül, fejleszti a toleranciát és a szolidaritást, a diákok megismerik önmagukat, öntudatosabbá válnak. A HEFOP projekt keretében a tantestület minden tagja órás képzés keretében sajátította el a tevékenységközpontú pedagógiák és a kooperatív tanulás módszertanát. Mindkét képzést mentori foglalkozások tették teljessé, hogy a bevezetés minél zökkenő mentesebb legyen. Az intézmény, mint a reformpedagógiák egyikét alkalmazó iskola részt vesz a referencia-intézményi minősítő eljárásban is. Dalton-terv Kooperatív Differenciálás Projekt IKT Frontális TKP Egyéb Az iskolában minden pedagógus alkalmazza a projektmódszert, hiszen munkatervben évente kétszer szerepelnek projektnapok, amelyek az egész tantestület összehangolt munkájára épülnek. Sokan (85 %) alkalmazzák szívesen a kooperatív tanulásszervezés elemeit, a pedagógusok 53 %-a használja gyakran munkája során az IKT-technológiákat, de örvendetesen magas (46 %) az átgondolt tervező munkát igénylő Dalton-tervet és differenciálást alkalmazó tanárok száma is. 1 Forrás: Tanév végi beszámoló 2011/2012. tanév; készítette: Tar Ildikó intézményvezető, KKÁMK Általános Iskola Győrszemere

5 Eb ből a szü lő Társulás Tét Győrszemere Árpás Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmiklós A pedagógusok a tanulásszervezési módokról dokumentációt vezetnek tanári portfóliójukban, megkülönböztető jelöléseket használnak a haladási és fejlesztő naplókban. II. Győrszemere Községi Önkormányzat (9121 Győrszemere, Fő u. 20.) Győrszemere község a Bakony és a Kisalföld találkozásánál, enyhe dombokkal és hosszan elnyúló hátságokkal tűzdelt területen fekszik, Győrtől 15 km-re a 83-as számú út, a Győr-Celldömölk vasútvonal mellett. A nagy kiterjedésű, 3362 ha terület változatos, érdekes látnivalókban, természeti értékekben bővelkedik. A település nem egységes szerkezetű. A 83-as út mellett, a faluközponttól 5 km-re van Győrszemere- Nagyszentpál, a falu Pápa felőli részén Erdősor van. Kajárpéc irányában, szintén 5 km távolságra fekszik a hegyi településrész. E szórt településszerkezet nem csak fenntartási, ellátási nehézségeket rejt, hanem az iskolába járás megszervezése, a programok lebonyolítása is függvénye a közlekedésnek. Lakosainak száma: 3025 fő. A lakosság szociális helyzete 2 Fő % Fő % Fő % Fő % Fő % Fő % Fő % Állandó népesség Munkanélkü -liek száma Ebből tartósan munkanélkül i Rendsz. szoc. Segély házt. Rendsz.szoc. segélyt főben Rendsz.gyer m-védelmi tám , ,3 47 5,3 8 1, ,3 9 0, ,4 3 0,4 2 1,5 69 0,7 22 0,5 11 0,3 4 1,8 24 2,5 6 0,98 2 1,5 69 0,7 22 0,5 11 0,3 4 1,8 24 2,5 6 0,98 2 1, , , ,6 22 2, ,5 9 6,8 Nyil atk , Forrás: Tét-Győrszemere-Mórichida-Rábacsécsény-Árpás- Rábaszentmiklós Közoktatási Intézményfenntartó Társulás TÁRSULÁSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelése, oktatási sikeressége érdekében

6 ozo tt Ne m nyil atk Legnagyobb érték, legkedvezőtlenebb helyzet a mikrotérségben A faluban kevés a munkalehetőség. Az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Ládaüzeme, a KITE Rt, és 5-6 vállalkozás kínál munkahelyet betanított és szakmunkásoknak. A szolgáltatásban többnyire helyi vállalkozók dolgoznak. Tét város ipari üzemei betanított munkásként az alacsonyabb iskolai végzettségű embereket foglalkoztatják. A jelentkező befektetőket rendezési terv várja a polgármesteri hivatalban. A terv tartalmazza a különböző beruházások lehetséges területeit, azok megvalósíthatóságának feltételeit. A község földrajzi helyzeténél fogva alkalmas további ipari, raktározási, szállítmányozási egységek kialakítására. Különös figyelmet érdemel a kihasználatlanul maradt termálvíz lehetőség, ami a helyi turizmus lényeges fellendülését eredményezheti. Egészségügy, oktatás, sport A településen megtalálható az anya-és gyermekvédelem, a védőnői és családsegítői szolgálat. Önálló háziorvosi körzet, idősek napközi otthona, gyógyszertár szolgálja a lakosságot. Korszerű óvoda, általános iskola, könyvtár, teleház, közösségi színtér, 400 adagos központi konyha áll a lakosság rendelkezésére. Sporttelep, sportcsarnok, tornaszoba, kézilabda és labdarúgópálya vára a sportolókat, a szabadidős kulturális programokat. Civil szervezetek a településen Vöröskereszt helyi szervezete Tornaterem Sportcentrum Alapítvány Nyugdíjasklub Életet az éveknek nyugdíjasklub Győrszemere Községi Sportkör Győrszemerei Tűzoltó Egyesület Együtt Győrszemeréért Egyesület Győrszemere Polgárőr Egyesület III. Győrszemerei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat (9121 Győrszemere, Fő u. 20) A Győrszemerei Cigány Nemzetiségi Önkormányzata működése során civil szervezetekkel, állami szervekkel, önkormányzatokkal együttműködve törekszik célkitűzéseinek megvalósítására. Feladatának tekinti lehetőségeihez mérten a munkanélküliség csökkentését, a kisebbségi csoportok munkaerő-piaci integrációját, a nemzetiségi és cigány kultúra megismertetését, megőrzését. Igyekszik a lakossági igények széles körét kielégíteni programjaival: Konzorciumi partnerként vettek részt a HEFOP/2006/ számú "Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése" című projektben.

7 2008. év nyarán segítették a HEFOP számú "A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésből történő lemorzsolódásának csökkentését segítő nyári fejlesztő és szabadidős tevékenységeket biztosító táboroztatási programban, amelyben 40 fő győrszemerei tanuló vett részt. A projekt megvalósítása során hangsúlyos volt a befogadó környezet erősítése, a cigány diákok hatékony integrálása a heterogén környezetbe. A Győrszemerei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat nagy figyelmet fordít a kisebbségi értékek, hagyományok ápolására, megőrzésére, ismertetésére valamint átörökítésére. IV. Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye (9100 Tét, Fő u. 94.) Alaptevékenység A szolgálat szolgáltató jelleggel segítséget nyújt a családoknak elsősorban ahhoz, hogy képesek legyenek önállóan felnevelni gyermeküket, így megelőzve a gyermek ellátatlanságát, veszélyeztetettségét. Ennek sikertelensége esetén- más megoldás hiányában- gyermekvédelmi gondoskodást biztosít. Felügyelet Közvetlen irányítását Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulásának Tanácsa, szakmai felügyeletét a Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala látja el. Az irányító köteles a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye folyamatos és rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítani. Illetékesség Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye illetékes a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulásához tartozó települések, valamint Koroncó és Rábapatona közigazgatási területén állandó bejelentett lakcímmel rendelkező, vagy életvitelszerűen tartózkodó személy ügyében eljárni, illetve a szolgálatot felkereső valamennyi állampolgár számára közérdekű információt nyújtani. Működés Szociális alapszolgáltatások - Családsegítés - Támogató szolgáltatás - Közösségi ellátás - Házi segítségnyújtás - Nappali szociális ellátás: - Idősek klubja Családsegítő szolgálat keretében az életvezetési problémákkal, szociális és egyéb gondokkal küzdő családok, illetve személyek számára a helyzetnek megfelelő folyamatos segítség nyújtása. Közreműködés az ellátottak életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, a mentális problémák megoldásában. Tanácsadással és szociális szolgáltatások nyújtásával az igénylők problémái rendezésének segítése. A működési területen élő lakosság szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a feltárt problémák megoldáshoz szükséges szolgáltatások koordinálása. Támogató szolgáltatás: Fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

8 Közösségi ellátások: a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Nappali szociális ellátás: hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Házi segítségnyújtás: Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Gyermekjóléti alapellátás - Gyermekjóléti szolgáltatás - Gyermekek napközbeni ellátása: - Családi napközi Gyermekjóléti szolgálat keretében az ellátási területen élő gyermekek szociális helyzetének, veszélyeztetettségének folyamatos figyelemmel kísérése, ennek érdekében a területén megelőzésben érintett valamennyi szervvel való együttműködés. A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, a gyermekek panaszainak meghallgatása és a megismert problémák megoldására tervek készítése. A gyermek mellé hivatalból kirendelt személyek munkájának szervezése, irányítása, a gyermekvédelmi feladatok ellátása, családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás nyújtása, az ezekhez való hozzájutás megszervezése. Az igénylők részére szabadidős programok szervezése és segítség nyújtása a hivatalos ügyeik intézésében Családi napközi: A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A családi napközi az alapellátáson túli szolgáltatásként - speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segítheti a családokat. V. Győrszemere Községi Sportkör (9121 Győrszemere, Fő u. 18.) A Győrszemere Községi Sportkör létrejöttének célja: Győrszemere község sporttevékenységének szervezése, támogatása, koordinálása, a sportszerető felnőttek és fiatalok összefogása, sportlétesítmények működtetése, a labdarúgást végző csapatok támogatása, működtetése. A győrszemerei sportkör jelenleg labdarúgó, kézilabda, íjász, autósport szakosztályokat és kutyaiskolát működtet. A sportkör egyik leglényegesebb tevékenysége az utánpótlás-nevelés. évekkel ezelőtt kezdődött az óvodás korosztály megkedveltetése a labdarúgással, azóta is nagy sikernek örvend. Szeretnék, ha évente legalább 5-6 alkalommal, községi rendezvények keretein belül megmozgathatnák községüket, mivel a labdarúgáson kívül a futás, a gyaloglás, a kézilabda is népszerűek Győrszemerén. Az egészséges életmódra, sport iránti szeretetre való nevelés mellett nem elhanyagolható érv, hogy egyes sportágak esetében a feltételek megteremtése (terembérlet, pályabérlet, eszközök, felszerelések stb.) súlyos anyagiakkal járnak együtt, ezért minden olyan együttműködést,

9 rendezvényt aktívan támogatnak, ahol gyermekek és felnőttek kipróbálhatják, illetve játszhatják szeretett sportágukat, megismerhetnek új sportolási lehetőségeket. VI. Bonyhádi Független Roma Egyesület (7150 Bonyhád, Dózsa Gy. u. 14.) Tevékenységek: Szorosan együttműködik a helyi önkormányzattal, egyéb cigány és nem cigány szervezetekkel. Az egyesület tagjai feladatuknak tekintik a minél szélesebb, valós érdekekre épülő roma közösség teremtését, életkörülményeinek javítását, érdekeik képviseletét, és a felnövekvő nemzedék sorsának iskolázottsági szintjének emelését. Fő tevékenységei közé tartozik a munkaképes cigányok foglalkoztatásának szervezése, képzési, átképzési rendszerek beindítása, a helyi közművelődés és erkölcs fejlesztése érdekében együttműködik az oktatási- kulturális intézményekkel. Szervez közéleti fórumokat, kulturális és sportrendezvényeket, tanulmányi versenyeket. Az Egyesület közreműködésével 2002-ben alakult meg a Bonyhád Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata. Az alapító okirat szerint, az Egyesület legfontosabb céljai: - a roma gyermekek és fiatalok oktatása, nevelése - identitásuk erősítése - beás és lovári roma nyelvek elsajátíttatása - a kultúra ápolása - a közösségi élet fellendítése - a roma emberek munkaerő- piaci reintegrációjának támogatása - a roma emberek életkörülményeinek javítása, jogaik védelme - az egészséges életre való nevelés. Az Egyesület2003-ban a PHARE támogatás által lehetőséget kapott egy kistérségi hatáskörű Közösségi ház kialakítására, amely közösségi célokat szolgál, információs szolgáltatásokat nyújt, képzések lebonyolítását, és klubok működtetését teszi lehetővé. Az elmúlt években több jelentősebb program/projekt valósult meg. Göncöl Völgységi Tanoda december 1-vel ismét megkezdődött a Göncöl Völgységi tanoda projekt. A völgységi településeken élő általános iskolás és középiskolás korú cigány gyermekek lemorzsolódásának csökkentése és továbbtanulási és munkaerő-piaci esélyeik javítása. Cél legalább 30 fő bonyhádi és környéki felső tagozatos és középiskolás gyermek bevonása, számukra mentori segítségnyújtás, pályaválasztásuk segítése, érettségit adó szakközépiskolai és felsőoktatási továbbtanulásuk segítése. Szakkörök segítségével fejlesztik a közösséget (informatika-, kézműves-, kommunikáció-, életmód szakkör). Cél, hogy a családokat is bevonják a rendezvényekbe. Szerveznek nyári tábort, és háromhavonta egy kirándulást Magyarország egy-egy nevezetes városába. VII. Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület (3754 Szalonna, Petőfi S. u. 26.) A Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesületet a helyi roma közösség 2001-ben hozta létre, a hátrányos helyzetű kistérségben élők és a roma lakosság élethelyzetének javítása érdekében, hogy a roma tehetséges fiataloknak segítsen felzárkózni a társaihoz, ezáltal erősítse a roma identitást. Alapgondolata: a sport megerősíti a személyiséget, sikerélményhez juttatja a sok kudarccal szembesülő hátrányos helyzetű embereket, lehetőséget teremt, esélyt ad a felzárkózásra. A sport,

10 hatással van az egész személyiség-fejlődésére, a magán élet alakítására. Az eredmények hozzájárulnak a többségi oldal általi elismeréshez, az elfogadáshoz. Fokozatos építkezéssel, szervezetfejlesztéssel a foci csapatot érintő tevékenységek bővültek: a szervezet helyi és térségi körben is már nem csak a sporttal foglalkozik - Közösségi programok szervezése, krízishelyzetek, konfliktusok megoldása mára már beépültek a napi gyakorlatba. A SZAKE 2006-tól több pályázati programot valósított meg, mely során nemcsak telepi önkéntesek segítik a munkát, a helyiekhez tapasztalt szakemberek (romológus, szociális munkások, pedagógusok) csatlakoztak, folyamatos a pályázatok generálása, tervezése, készítése, az összetett társadalom- és közösségfejlesztés, az életminőség javítása, a munkaerő-piaci esélyek, a foglalkoztathatósági szint növelése, a programok / szolgáltatások megvalósítása érdekében. A helyi tudások és a fel nem tárt értékek a szakértelemmel kiegészítve hatékony tanulószervezetet alakított ki. Együttműködés alakult ki, pl. az edelényi munkaügyi kirendeltséggel, képző Intézményekkel, munkáltatókkal a piacképes szakképzettség megszerzésének, a nyílt munkaerő-piacra történő belépés biztosítására. Szalonnai tanoda Szalonnai tanoda személyes oktatási igényeihez alkalmazkodó nevelési-oktatási forma: a gyerekek és szüleik saját elhatározásból választhatják a nem-formális (tapasztalati tanulás) támogató hátteret. A személyes-bizalmi viszony kialakítása a annak érdekében, hogy teljes mértékben feltárásra kerüljenek az egyéni motivációik, nehézségek, egyedi/sajátos működési mechanizmusuk, megteremtődjön azon családias miliő, ahol a szülők és a gyerekek egyaránt biztonságban érzik magukat, és megkapnak minden olyan társadalmi integrációs feltételt, melyekhez élethelyzetükből fogva nem férnek hozzá Általános cél: iskolarendszeren kívüli támogató-segítő program modelljének működtetése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, roma gyermekek számára. Az iskolai sikertelenségét okozó családi, közösségi és szociális deficitek pótlása, kiegészítve a SZAKE szülőknek szóló munkaerőpiaciprogramjaival Konkrét cél: a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a roma, valamint a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanulók általános iskolai és középiskolai tanulmányi sikerességének elősegítése, az iskolai lemorzsolódás csökkentése, továbbtanulási utak megerősítése.- 40 fő tanulási nehézségekkel küzdő a szalonnai iskolába járó 3 körjegyzőségi településen élő felső tagozatos, illetve középiskolai tanulók bevonása a tanoda programba- egyénhez igazodó személyiségközpontú segítő háttérszolgáltatás, a szociokulturális és kommunikációs szülői háttér, és a szocializációs készségek javítása. - Iskola melletti támogató program, társadalmi minták, tanulási és munkavállalási készségek elsajátítása, a tanulók szükségleteihez igazított egyéni fejlesztési tervek megvalósítása. - Kiegészítő programtevékenységes színes, és helyi igényekre történő bevezetése: szabadidős tevékenységek szervezése: játszóház, kézműves foglalkozások, digitális írástudatlanság megszüntetése, alap-készségeinek fejlesztése melyek hozzájárulnak a koncentrációs és logikai készségeik javulásához, és ezek meg jelenjenek a magatartási és szorgalmi osztályzatokban - Tanulók erősségeinek, érdeklődési területeinek feltárása, támogatása, melyek befolyásolják továbbtanulási lehetőségeiket, az érettségihez való hozzáférésbenaz általános iskolás diákoknál alapvető cél: az iskolai előrehaladás segítése annak érdekében, hogy érettségit nyújtó középiskolában, vagy, elhelyezkedési lehetőséget biztosító piacképes szakma irányába tudjak folytatni tanulmányaikat. A középiskolába járó diákoknál az iskolai előrehaladás segítése és a lemorzsolódás megakadályozása, továbbá, a sikeres érettségi vizsga, piacképes szakmai végzettség szerzése vagy felsőoktatási intézményben történő továbbtanulás. A tanoda hétköznapokon minden nap 13 órától 18 óráig áll a tanulók rendelkezésére, illetve hétvégén és szabadnapokon alkalomszerű programokkal. A tanoda kötetlen foglakozással kezdődik, majd egyéni és mikro csoportos tantárgyi oktatás óráig, szükség esetén több órában akár 13 órától. Emellett kirándulás, szabadidős program, és egyéb támogató/segítő szolgáltatások segítik a tanulókat.- önálló, tapasztalati tanulás, eszközjellegű és szociális kompetenciák fejlesztése- egyéni haladási ütemet segítő differenciálás, kooperatív technikák, projektmódszer, drámapedagógia, multikulturális tartalmak, pályaorientáció-

11 aktív közösségi együttműködési formák: családokkal végzett szociális munka, esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok. Tanoda tevékenységek 1. Iskolai műveltségi területekhez, tantárgyakhoz igazodó fejlesztés:idegen nyelv történelem, Magyar nyelv és irodalom, (értő) olvasás, írás készség-fejlesztés, Matematika, Számítástechnika, Társadalomismeret, egyéb, a szükségletek szerint 2. Tehetség és képesség-kibontakoztatás: a tanuló előzetes felmérési eredményei alapján a fejlesztési terv, a tanodai a tanulok hozott (családi, regionális, kisebbségi stb.) kulturális szokásaira építve, azokból kiindulva fejleszti a résztvevők tudást és kompetenciáikat. A képességfejlesztés nemcsak a tantárgyak menten történik, hanem a játékok, a projektek, ill. a közösségi tevékenység során. Nyelvi-kommunikációs kompetencia, ill. a tanulási képesség fejlesztés. Olvasási - szövegértési - szövegalkotási gyakorlatokkal a fiatalok a különféle tantárgyak önálló tanulásához szereznek készségeket, jártasságot. 3. Személyiségfejlesztés: a tanulási hátrányok csökkenése az önismeret fejlődik, reális önértékelés alakul ki, megerősödik a személyiség, pozitív énkép alakul ki. Önismereti, kulcsképesség, készség és személyiség-fejlesztő tréning, Művészetpedagógiai foglalkozások, Fejlesztőpedagógus foglalkozások 4. Közösségfejlesztés: táborozás, kirándulások, roma népismeret, rendezvények, szabadidős tevékenységek 5. A családi háttér erősítése, gyermek- és ifjúságvédelem, szociális és információs iroda: 2009-ben létrehozott egyesületi szolgáltatás 6. Továbbtanulás közvetlen segítése: érettségit, piacképes szakképzést biztosító középiskolába VIII. Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület (9023 Győr, Herman Ottó u. 16.) Az egyesület érdekképviseleti, érdekvédelmi és kulturális társadalmi szervezetként működik. A szervezet kiemelt működési céljai közé tartozik a magyarországi roma kultúra népszerűsítése, a hátrányos helyzetű roma emberek segítése, roma tehetségek felkutatása és támogatása, a roma hagyományőrzés elősegítése illetve segítségnyújtás az oktatásban hátrányt szenvedett roma fiataloknak. Az egyesület főbb feladatai közé tartozik: A megfelelő társadalmi és érdekképviseleti kapcsolatok kialakítása, együttműködés más országos és helyi szervezetekkel, különböző sport és kulturális programok lebonyolítása, hagyományőrző előadások megszervezése, alkotóműhely létrehozása, amely felkutatja és segíti a kortárs roma tehetségeket. A Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület sokrétű tapasztalattal rendelkezik a roma szervezetekkel való kapcsolattartás terén, így fontos feladatának tekinti egy roma szervezetekből álló hálózat létrehozását.a cigány közösségeknek szüksége van az olyan szervezetekre, mint a Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület, hiszen közvetlenül kérhetnek segítséget az arra rászoruló emberek, vagy szervezetek. Az egyesület célja, hogy konkrét segítséget tudjon nyújtani a magánembereknek és, hogy javítsa a szervezetek érdekérvényesítő képességét, továbbá, hogy erősítse a civil összefogást. Folyamatos tevékenységek: Tehetségkutatás: Az Egyesület Győr-Moson-Sopron Megyei települések cigány közösségeit látogatja folyamatosan, abból a célból, hogy tehetséges cigány előadóművészeket, képzőművészeket, hagyományőrzőket találjon. Eredményes kutatásuknak köszönhetően Győrben tánccsoportot tudtak létrehozni 14 tehetséges fiatal részvételével. Fellépési lehetőségeket tudtak biztosítani a táncegyüttesnek, illetve a

12 korábban felfedezett tehetségeknek. Érdekvédelem, érdekképviselet: Győr-Moson-Sopron Megyében 2006-ban több olyan településen is létrejött cigány kisebbségi önkormányzat, ahol azelőtt nem volt. Főként ezeket a kisebbségi önkormányzatokat patronálják pályázatírási, közigazgatási, pénzügyi tanácsokkal. Több szakmai (oktatási, szociális) fórumon vesznek részt, ahol a településekről gyűjtött tapasztalatokat tolmácsolják. A cigányság foglalkoztatási, oktatási, szociális helyzetének javítása érdekében folyamatosan kutatják a pályázati lehetőségeket, és próbálnak a lehető legtöbb EU-s pályázaton elindulni. IX. Pázmándfalui Cigány Nemzetiségi Önkormányzat/ Roma Integrációért Egyesület (9085 Pázmándfalu, Fő u. 62.) Célok, tevékenységek: A cigány kisebbségi és többségi társadalom közti kapcsolatok fejlesztése, a cigány kisebbség sokszínű történelmi és kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése, a diszkrimináció és az élőítéletesség csökkentése, a cigány származású emberek életminőségének javítása. Az alkotmányosság, a demokrácia és a jogállamiság elvei alapján széleskörű összefogással és cselekvéssel: a cigány kisebbségi kultúra óvása, ápolása; az oktatási, a foglalkoztatás, a szociális, a lakhatási, az egészségügyi, a kulturális és a sport, turisztikai szolgáltatások bővítésének segítése, támogatása, elsősorban roma, de bármely arra igényt tartó csoport körében; a cigánysággal kapcsolatos felmérések, kutatások segítése; az egyéni és a közösségi autonómia, a cigány civil szervezetek és mozgalmak erősítése; hozzájárulás a humánerőforrás fejlesztés támogatásával az alkalmazkodó képesség javításához, a munkaerő-piacon való érvényesülés érdekében elsősorban roma és más hátrányos helyzetű emberek körében, de bármely arra igényt tartónak; a diszkrimináció visszaszorításának erősítése főként a cigányokkal, cigánysággal szemben felmerülő esetekben egy toleránsabb társadalom létrehozása érdekében; hozzájárulás a lakosság felkészítéséhez, az Európai Unióba való beilleszkedés elősegítése érdekében; a környezetvédelem szellemiségének erősítése a társadalmon belül az élővilágunk értékelése, megőrzése, szebbé tétele érdekében. Célja elérése érdekében együttműködik civil szervezetekkel, állami, egyházi szervekkel, intézményekkel, önkormányzatokkal, helyi és országos kisebbségi önkormányzatokkal és alapítványokkal, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal, társadalmi szerveződésekkel. Kistérségi tanoda A sajátos, iskolán kívüli tanulási forma célja, hogy hatékonyan segítse a helybeli és a környék településein élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok iskolai sikerét, továbbtanulási, elhelyezkedési esélyeit, illetve beilleszkedését a helyi közösségekbe. A közel 19 millió forintos HEFOP pályázat biztosította a pázmándfalui kistérségi tanoda működését. A tanodának köszönhetően csökkent a le- és kimaradás a halmozottan hátrányos helyzetű különösen a cigány tanulók körében. A tanoda Pázmándfalu központjában, a közösségi házban működik. Az épület felújított, s három helyiséggel működik egy iroda, két tanterem, ahol hat számítógép, internet, fénymásoló berendezés, sporteszközök, kis könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. Délutánonként szülői tutorok és egy koordinátor szervezi az önálló tanulást és a szabadidős, sport- és kulturális tevékenységet, tíz pedagógus mentor pedig hetente két-három alkalommal kiscsoportos és egyéni tantárgyi- és képességfejlesztést végez. A tanodába 6 19 éves diákok járnak, jelenleg 48 tanuló vesz részt a programban.

13 A foglalkozások résztvevői közül többen továbbtanultak, végeztek szakmunkásképzőben, egy érettségizett, jó páran szakközépiskolába járnak, illetve egy tanodás főiskolás. Harminc százalékkal nőttek a diákok felmérési eredményei a tanulási képességekben, a szövegértési és matematikai alapképességek terén. 2. Kiindulási adatok és alapvető célkitűzések Helyzetértékelés A projekt célja 40 győrszemerei gyermek bevonása a tanodai munkába. A tanulók 50 %-a halmozottan hátrányos helyzetű, 30 %-uk roma származású. Cél, hogy a 40 tanuló sikeresen fejezze be az általános iskolát, tanuljon tovább érettségit adó vagy minőségi szakképzést biztosító középfokú intézményben, így javuljanak munkaerőpiaci esélyeik, és könnyebb legyen beilleszkedésük a társadalomba. Kiinduló állapot 3 Tanulói létszámadatok A 2011/2012. tanévben 131 tanuló tanult a győrszemerei általános iskolában. A tanulók osztályonkénti megoszlását, valamint az osztályokon belüli összetételét az alábbi táblázat összegzi: Osztálylétszám HHH SNI Hátrányos Veszélyeztetett 0 1. o. 2. o. 3. o. 4. o. 5. o. 6. o. 7. o. 8. o. A győrszemerei általános iskolában 2003, az Integrációs Pedagógiai Rendszer bevezetése óta a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az egyes évfolyamokon folyamatosan emelkedik. Azokon az évfolyamokon, ahol a HHH-tanulók aránya eléri vagy meghaladja a 30%-ot (a 2012/2013. tanév nyitó adatai szerint 4. osztályban 45 %, 5. osztályban 11%, 6. osztályban 23%, 7. osztályban 52%, 8. osztályban 35%), a tanulási teljesítmények romlásával, ill. a magatartási problémák gyakoriságának és súlyosságának fokozódásával kell szembenézni (ezen megállapítások a félévi és tanév végi elemzésekben dokumentáltak, valamint az országos kompetencia mérés adatai is alátámasztják). 3 Forrás: Tanév végi beszámoló 2011/2012. tanév; készítette: Tar Ildikó intézményvezető, KKÁMK Általános Iskola Győrszemere

14 Továbbtanulásra vonatkozó adatok Érettségit adó szakközépiskolában tanul tovább Ebből HHH Szakiskolában tanul tovább Ebből HHH 0 A táblázatból látszik, hogy az elmúlt tanév adatai továbbtanulási szempontból riasztóak. A tavalyi én 8. osztályosai közül csupán 3 gyerek nyert felvételt érettségit adó szakközépiskolába, közülük egyik sem HHH-tanuló. A HHH-tanulók mindegyikét szakiskolába vették fel. Az győrszemerei általános iskola által működtetett utánkövetési rendszer ismeretei szerint a szakiskolába felvett 10 HHH-tanuló közül 3 már szeptemberben átkerült egy másik szakiskolába (közülük 2 SNI-tanuló, 1 pedig BTM). Sajnos az általános iskolából kikerülő, amúgy is problémákkal, szociokulturális hátrányokkal küzdő tanulók sok esetben elvesztik lábuk alól a talajt, nincs kihez fordulniuk (nem mernek senkihez sem fordulni) sem magánéleti, sem tanulmányi problémáikkal, deviáns csoportokhoz csapódnak, kudarcélményeik feldolgozásához gyakran hívják segítségül az alkoholt vagy a kábítószert, igazolatlan hiányzásaik száma megnő, a szülők tanácstalanok és tehetetlenek gyermekük viselkedésével szemben. A győrszemerei általános iskola családias, befogadó légkörű intézmény, és partnereivel (önkormányzat, családsegítő intézmény, szakszolgálat, házi orvos, védőnő, más oktatási intézmények dolgozói és tanulói) azon igyekszik, hogy minden tanulóban találjon olyan értéket, amely mentén megkezdhető a tanuló fejlesztése, önértékelésének, önbizalmának erősítése. Kikerülve az iskolából azonban a gyerekek elvesztik kötődésüket a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítőkkel, pedig ezeknek a gyerekeknek a személyes kontaktus, az állandó megerősítés létszükséglet. Hiányzás Intézményi szinten az összes hiányzás a 2011/2012. tanévben 1286 nap, ebből 1196 nap igazolt, 90 nap igazolatlan, az iskolában minden tanulóra 0,7 igazolatlan tanítási nap jut. Az igazolatlan hiányzások nagy részét 6 tanuló hiányzása teszi ki. A törvényi szabályozás, a szoros együttműködés a község jegyzőjével és a házi orvossal és a családsegítő szolgálat munkatársával sikeresnek bizonyult az igazolatlan hiányzások visszaszorításában.

15 Összes/nap Igazolt/nap Igtlan/nap o. 2. o. 3. o. 4. o. 5. o. 6. o. 7. o. 8. o. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola az integrációs pedagógiai rendszer szerint szervezi az intézményi működést ezért különösen fontos, hogy számadatok legyenek arról, mennyire sikerült bevonni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóikat az iskola kínálta tanórán kívüli tevékenységekbe. osztály napközi/ tanulószoba sportkör néptánc természet szakkör hittan angol színház ebből HHH ebből HHH ebből HHH ebből HHH ebből HHH ebből HHH Összesen

16 A HHH-tanulóik 47 %-a vesz részt a napközis és tanulószobai foglalkozásokon. Tekintve, hogy többségük számára a felkészülés egyetlen lehetőségét jelentené a délutáni foglalkozás, ezt az arányt a hatékonyság érdekében növelni kell. A tanulmányi eredmények ismeretében meg kell állapítani azt is, hogy a mind a napközis, mind a tanulószobai csoportok hatékonysága fejlesztésre szorul. Olyan tanulási módszereket kell alkalmazni, amelyek a diákokat motiválják, és felkeltik érdeklődésüket az önálló ismeretszerzés iránt és sikerélményhez juttatják őket. A tanulók számára fontos és eredményes lehet a kiscsoportos foglalkozás, az egyénre szabott fejlesztés. 42 %-os a HHH-tanulók részvétele a sportköri foglalkozásokon, sporteredményeik pedig jó motivációs bázist jelentenek számukra. Kevésbé népszerűek a tanulós foglalkozások (természet szakkör, angol szakkör), valamint azok a programok, amelyek anyagi megterhelést jelentenek a családoknak. A szakkörökön való csekély HHH részvétel oka a tanuláshoz való elutasító viszony, a tanulással kapcsolatosan átélt kudarcélmények, a támogató családi háttér hiánya (sok esetben az iskola már a szülők számára is a mindennapi kudarcok színterét jelentette, és ezt a negatív szemléletet közvetítik gyerekeiknek is). A fizetős programokon (színház, mozi, táborozás) a HHH-tanulók döntő többsége csak úgy tud részt venni, ha az önkormányzat vagy az iskola finanszírozza a költségeiket. A győrszemerei szakemberek szerint ugyanakkor ezek a programok óriási jelentőséggel bírnak: a gyerekek megismernek kulturálódási és szabadidő eltöltési lehetőségeket, önállóságuk növekszik, megváltozik megítélésük az adott közösségben, önértékelésük, önbizalmuk növekszik Szükséglet bemutatása, a projekt által generált hatások A tanoda programba bevonni kívánt tanulók kiválasztásánál előnyben kell részesíteni azon osztályokba járó tanulókat, ahol a HHH-tanulók aránya meghaladja a 30 %-ot. A kiválasztott tanulók teljesítményeinek mérésekor törekedni kell az objektivitásra, a fejlesztendő célok legyenek reálisak. A szakmai megvalósítók kiválasztásánál előnyt élvezzenek a győrszemerei általános iskolában tanító pedagógusok, mert a diákok és a családok számára is nagyon fontos a személyes kapcsolat, a jól ismert szakemberekben bíznak, nekik nyíltan beszélnek a problémáikról. A győrszemerei pedagógusok módszertani képzettsége magas színvonalú, ugyanakkor eszköztárukat fontos lenne a hatékony tanuló megismerési technikákkal gyarapítani, hogy munkájukat még eredményesebben, a személyközpontú pedagógia elemeit alkalmazva végezhessék a tanodai körülmények között is. Hangsúlyt kell fektetni olyan programok szervezésére, amelyek a családok bevonásával történnek, legyenek azok befogadáson alapuló kulturális programok, vagy aktív részvételt igénylő projektek, vetélkedők, sportrendezvények. A programokba be kell vonni a helyi társadalom képviselőit, önkénteseit a befogadó szemlélet erősítése érdekében. A programok összeállításához ki kell kérni a tanulók véleményét, hogy érezzék személyes érdekeltségüket, fenntartható legyen motivációjuk. Biztosítani kell olyan programokat, amelyek költségigényük miatt szinte elérhetetlenek a hátrányos helyzetű diákok számára, viszont formálhatják világképüket, emelhetik igényszintjüket, kihatással lehetnek felnőtt életükre.

17 Fontos szerepük van a bentlakásos programoknak, amelyek kiszakítva a tanulókat megszokott környezetükből újfajta nevelési és oktatási lehetőségeket kínálnak. Az önállóság növekedésével növekszik a tanulók önbizalma, énképük árnyaltabbá válik. A jól előkészített pályaorientációs foglalkozások jelentősége a tudatos pályaválasztásban és a középfokú intézményekből való lemorzsolódás csökkenésében mutatkozhat meg. Bővíteni kell a pályaorientációs tevékenységbe bevont partnerek körét a helyi vállalkozókkal (pl. üzemlátogatás a helyi vállalkozóknál), szülőkkel, az iskola volt tanítványaival, akik szívesen mutatják be foglalkozásukat, hivatásukat. A pályaorientációs foglalkozásokba be kell vonni a középfokú intézmények képviselőit, kezdeményezni kell a konstruktív együttműködést. Legyenek olyan művészeti tevékenységre építő foglalkozások (pl. ajándékkészítés), amelyek az alkotás örömére tanítják meg a gyerekeket, valamint arra, hogy a maguk készítette dolog is képvisel olyan értéket, mint a sok pénzért vásárolt dolgok. Mivel a projekt egy új tanoda indítását célozza, mindenképpen fontos olyan a partnerség olyan, már működő tanodákkal, amelyek eredményeiket, tapasztalataikat megosztják, jó gyakorlataikat adaptálásra átadják a győrszemereieknek. Feltétlenül ki kell térnie az együttműködésnek a roma származású diákokkal kapcsolatos tanodai tapasztalatokra. A tanoda tanulói hozzanak létre egy közös produktumot (pl. egy tanodai honlap), amelynek elkészítése és fenntartása közös felelősségük, megvalósítása közös, átgondolt tervezést, feladatmegosztást igényel Célkitűzések A projekt közvetlen céljai: - előzetes felmérés alapján 40 tanuló bevonása a tanodai programba (4-8. osztályokból), akik közül legalább 12 tanuló roma származású, és az összlétszám legalább 70 százaléka (28 tanuló) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű; - szaktárgyi felkészítések heti 3 alkalommal, e - egyéni fejlesztési tervek készítése, - értékelés a tanodai partnerek bevonásával három havonként, - bemeneti mérések, eredményesség vizsgálata 2 alkalommal és kimeneti mérés - nyitott tanodai programok/szabadidős foglalkozások havi 1 alkalommal a mentorok vezetésével, a tanodai partnerek bevonásával; - a tanoda önálló honlapjának elkészítése és működtetése, - 2 bentlakásos program/tanév szervezése a megvalósítási időszakban, - 6 tanodán kívüli program megvalósítása (múzeumlátogatás, színházlátogatás, természetjárás stb.),

18 - pályaorientációs foglakozások tartása 6 alkalommal/tanév (különös tekintettel a középfokú intézmények projektbe történő bevonására, hiányszakmák megismertetésére, üzem/műhelylátogatásokra). A projekt középtávú céljai: - a bevont tanulók tanulmányi eredményei átlagosan 0,5-del javulnak matematika, magyar nyelv és irodalom és német nyelv tantárgyakból, - a tanodából való lemorzsolódás legfeljebb 5 %; - aktív együttműködés a tanodai partnerekkel a megkötött együttműködési megállapodások alapján; - tapasztalatcsere az együttműködő tanodákkal (szakmai fórumok, IKT eszközök felhasználására épülő közös projektek stb.), - a nyitott tanodai programokon részt vevő szülők száma folyamatosan növekszik; - a bevont 8. osztályos tanulók legalább 50 %-a érettségit adó és/vagy minőségi szakképzést nyújtó intézményben tanul tovább. A projekt hosszú távú céljai: - a megvalósítási időszak eredményei beépülnek a tanoda nevelési-oktatási programjába, - a bemeneti/eredményesség/kimeneti mérések alapján végzett fejlesztések eredményei megmutatkoznak a tanulók továbbtanulási eredményeiben, - működik az általános iskolát befejezett tanulók utánkövetési rendszere; - tovább javul a középfokú oktatási intézményekkel kialakított kapcsolat, - lesznek olyan tanulók, akik felsőoktatási intézményben tanulnak tovább; - a településen a befogadó szemlélet erősödik; - a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudata erősödik. 3. A projekt leírása Célcsoport A projekt célcsoportja: a győrszemerei általános iskolában tanuló hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, és roma származású tanulók. A célcsoport meghatározása a rendelkezésre álló dokumentumok alapján történik: a hátrányos helyzet megállapításához rendelkezésre állnak a szülők nyilatkozatai arról, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek ill. a kedvezményt megállapító határozatok, a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához a gyermekvédelmi kedvezménnyel kapcsolatos dokumentumokon kívül a szülők

19 nyilatkozatai legmagasabb iskolai végzettségükről, valamint önkéntes nyilatkozatok a roma származásról. A célcsoport számára a tanoda szaktárgyi felkészítést, és kompetenciafejlesztő foglalkozásokat kínál. Ezek legfontosabb dokumentumai az egyéni fejlesztési tervek. A bemeneti mérések, a félévi és tanév végi eredményesség-mérések külső szolgáltató bevonásával történnek, így mind a bevont tanulók, mind a szakmai megvalósítók objektív képet kapnak munkájukról. Az egyéni fejlesztéseket változatos módszerek alkalmazásával tervezzük, hogy a tanodai program vonzó legyen a bevont tanulók számára, így elkerülhető lemorzsolódásuk, eredményességük pedig fokozható. Fontosnak tartjuk a kéthavonta rendezett pályaorientációs foglalkozásokat is, mert az alaposan átgondolt, a szülői ház által is támogatott/megerősített pályaválasztással elérhető, hogy a HH és HHH tanulók sikeresen tanuljanak tovább középfokú oktatási intézményekben. Hangsúlyos szerepet kapnak a havi rendszerességgel tartott nyitott tanodai programok, amelyek a szociális kompetenciák fejlesztését, a közösségépítést, a művészeti nevelést és a szülők/családok minél szélesebb körű bevonását célozzák. A tanodán kívüli programoktól azt várjuk, hogy segítik a tanulók önállóságra nevelését, erősítik önbizalmukat, pozitívan befolyásolják énképüket; a tanárok/mentorok pedig árnyaltabb képet kapnak diákjaik személyiségéről, így a fejlesztést is még inkább személyre szabottá tehetik Működési feltételek kialakítása Tájékoztatási, dokumentációs feltételek A település lakosságának, a projekt célcsoportjának széleskörű tájékoztatása a tanoda céljáról, működéséről, programjairól, a kapcsolattartás formáiról. Tájékoztatás a HHH tanulók számára kialakított támogatási rendszerekről, pályázatokról. Partnerek tájékoztatása tanodai feladataikról, szerepükről. A tanodai kötelező dokumentáció elkészítése a Tanoda sztenderd alapján. Együttműködési megállapodások megkötése. Infrastrukturális és tárgyi feltételek A Győrszemerei Tanoda az önkormányzati tulajdonban levő Közösségi Színtérben kap helyet. Az Együtt Győrszemeréért Egyesület együttműködési megállapodást köt Győrszemere Községi Önkormányzattal a tanodai helyszín biztosításáról (az önkormányzat a pályázathoz csatolt szándéknyilatkozattal előzetesen is nyilatkozik erről). A Közösségi Színtér alkalmas a tanodaprogramba bevont tanulók teljes létszámának befogadására. A családi rendezvények, művészeti előadások, vetélkedők megtartásához az önkormányzat a szakmai megvalósítók rendelkezésére bocsátja egyéb, a célra alkalmas létesítményeit is, erről szintén nyilatkozik az egyesülettel kötött szándéknyilatkozatban. A kiválasztott tanodai helyszín megfelel a pedagógiai célú helyiségekre és a bútorzatra vonatkozó, a Tanoda sztenderdben meghatározott kritériumoknak. A szükséges technikai eszközöket, nyitott tanodai programokhoz szükséges anyagok és eszközök költségeit a pályázatba kell beépíteni (ld. költségtábla).

20 3. 3. Együttműködések, tanodai szolgáltatások bemutatása, ütemezése Tevékenység Időpont 2013 július Szaktárgyi felkészítő foglalkozás Nyitott tanodai program Tanodán kívüli program Pályaorientáci ós foglalkoz ás Mérés/ értékelés Egyéb A projektbe bevonni kívánt tanulók kiválasztása (szakmai vezető, szakmai megvalósítók) A bevonni kívánt tanulók szüleinek tájékoztatása (projektmenedzsment) (projektmenedzser) Partnerek tájékoztatása tanodai feladataikról, szerepükről (projektmenedzsment) 2013 augusztus X Az esetmegbeszélés, mint hatékony tanuló megismerési és konfliktuskezelési technika c. továbbképzés (a szakmai megvalósítóknak) Tanodai kötelező dokumentáció elkészítése Együttműködési megállapodások megkötése (projektmenedzsment) 2013 szeptember 2013 október 2013 november 2013 december 2014 január 12 foglalkozás/ 36 óra 9 foglalkozás/ 27 óra 12 foglalkozás/ 36 óra Tanuljunk kézműves mesterségeket! c. foglalkozás Művészeti előadás a tanodában Karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó családi rendezvény* Egyéni/csapat vetélkedők a környező Túra a Sokoróidombvidéken* X Bemeneti mérések Tanodai beiratkozás 4 (szakmai vezető) X X X X Mérések kiértékelése Árnyalt szöveges értékelés Egyéni fejlesztési tervek elkészítése Tanodai honlap elkészítése Tanodai honlap frissítése 4 *Önkéntesek bevonása a tevékenységbe

21 2014 február 2014 március 2014 április 2014 május 2014 június 2014 július 2014 augusztus 2014 szeptember Hospitálási lehetőség biztosítása érdeklődő pedagógusoknak a tanodai módszerek megismerésére, iskolai adaptálási lehetőségeik mérlegelésére 12 foglalkozás/ 36 óra 12 foglalkozás/ 36 óra 12 foglalkozás/ 36 óra Hospitálási lehetőség biztosítása érdeklődő pedagógusoknak a tanodai módszerek megismerésére, iskolai adaptálási lehetőségeik mérlegelésére 12 foglalkozás/ 36 óra 6 foglalkozás/18 óra 6 foglalkozás/18 óra 12 foglalkozás/36 óra Hospitálási lehetőség települések tanulóinak bevonásával* Közös rendezvény együttműködő tanodákkal Tanuljunk kézműves mesterségeket! c. foglalkozás Húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó családi rendezvény* Művészeti előadás a tanodában Tematikus projekt az együttműködő partnerekkel* Egyéni/csapat vetélkedők a környező települések tanulóinak bevonásával Közös rendezvény együttműködő tanodákkal Tanuljunk kézműves mesterségeket! c. foglalkozás Tanuljunk kézműves mesterségeket! c. foglalkozás Színházi előadás megtekintése Budapesten 2 múzeumpedagógiai foglalkozás Túra a Sokoróidombvidéken* Nyári erdei iskolai tábor Bentlakásos német nyelvi tábor X Árnyalt szöveges értékelés Tanodai eredményesség mérése Árnyalt szöveges értékelés Tanodai eredményesség mérése Tanodai honlap frissítése Tanodai honlap frissítése Tanodai honlap frissítése Tanodai honlap frissítése