Kereskedelmi cégek az EU csatlakozás küszöbén

Átírás

1 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises Kereskedelmi cégek az EU csatlakozás küszöbén Budapest, április MKIK GVI 1051 Bp. Bajcsy-Zsilinszky út 12. T: F: Internet:

2 Az MKIK Gazdaság-és Vállalkozáselemzési Intézet olyan non-profit kutatómûhely, amely elsõsorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry MKIK GVI 2004 Tóth Ágnes: Kis és közepes kereskedelmi vállalatok üzleti helyzete az EU csatlakozás elõtt A kutatócsoport tagjai: Adatfelvételi munkák és technikai elõkészítés: A kérdõív technikai szerkesztése: Adatrögzítés Kutatásszervezés: Eredmények elemzése Tóth Ágnes Révész Erika Krizsánné Juhász Rita Krizsánné Juhász Rita Tóth Ágnes Kutatásvezetõ: Tóth István János MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet Budapest, április Cím: 1051 Budapest, Bajcsy-Zs. út 12. Tel: Fax: gvi@gvi.hu Internet: 2

3 Tartalom 1. A CÉGEK JELLEMZÕI ÜZLETI HELYZET A VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ EU CSATLAKOZÁS KERESKEDELMI LÁNCOK JELENLÉTE ÜZLETI HELYZETET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK FÜGGELÉK

4 1. A CÉGEK JELLEMZÕI Az MKIK Gazdaság - és Vállalkozáselemzési Intézete a Magyar Kereskedelmi - és Iparkamara Kereskedelmi Kollégiumával közösen kutatást végzett a kereskedelmi ágazatokhoz tartozó kamarai tagvállalatok körében a cégek üzleti helyzetérõl, az üzleti helyzet várható alakulásáról és az ezekre ható gazdasági tényezõkrõl. Az adatfelvételre március 4. és március 31. között került sor a területi kamarák bevonásával. A kérdõívet 135 cég küldte vissza en, faxon vagy postai úton. A kérdõívek túlnyomó része Fejér (16,5%), Csongrád (14,7%) és Veszprém (12,8%) megyébõl érkezett. (1. táblázat) Összesen 7 megyébõl nem kaptunk választ: Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Vas megyébõl, valamint Budapestrõl táblázat: A mintában szereplõ cégek megoszlása megyék szerint, (%) Megyék Arányok (%) Bács-Kiskun 9,2 Békés 5,5 Csongrád 14,7 Fejér 16,5 Gyõr-Moson-Sopron 8,3 Hajdú-Bihar 6,4 Jász-Nagykun-Szolnok 1,8 Komárom-Esztergom 6,4 Nógrád 9,2 Pécs-Baranya 7,3 Veszprém 12,8 Zala 1,8 Összesen 100,0 4

5 A vállalkozási formát tekintve a válaszadó cégek többsége, 47,4 %-a Kft., 30,1 %-ot képviselnek az egyéni vállalkozások, 12 % a Bt.-k és 10,5 % az Rt.-k vagy más vállalkozások aránya. (1.2. táblázat) 1.2. táblázat: A mintában szereplõ cégek megoszlása a vállalkozási forma szerint, (%) Vállalkozási forma Arányok (%) Kft. 47,4 Egyéni vállalkozás 30,1 Bt. 12,0 Rt. és egyéb 10,5 Összesen 100,0 A vállalati méret a forgalom nagyságával mérhetõ. A megkérdezett vállalatok 31,1 %- a 15 és 80 millió Ft közötti, 23,8 %-uk 80 és 250 millió Ft közötti és 16,4 %-uk 250 millió és 1 milliárd Ft közötti éves árbevétellel rendelkezik. Azon cégek aránya, melyek éves forgalma nem haladja meg a 15 millió Ft-ot, 17,2 %-ot tesz ki, valamint 11,5 %-a a cégeknek több mint 1 milliárd Ft forgalmat könyvelhet el. (1.3. táblázat) 1.3. táblázat: A mintában szereplõ cégek megoszlása az éves forgalom (2003) alapján, (%) Forgalom (millió forint) Arányok (%) ,2 15 felett, 80 és alatta 31,1 80 felett, 250 és alatta 23,8 250 felett, 1000 és alatta 16, felett 11,5 Összesen 100,0 5

6 A vállalati méret további indikátorai a foglalkoztatottak száma, az üzlethelyiségek száma valamint az eladóterület nagysága. A mintába került kis-és közepes méretû vállalatok túlnyomó többsége, 62,5 %-a maximum 9 fõt foglalkoztat, tehát túlsúlyban vannak a kis cégek, 26,6 %-uk 10 és 49 foglalkoztatottal rendelkezik valamint 10,9 % az 50 fõ feletti vállalatok aránya. (1.4. táblázat) 1.4. táblázat: A mintában szereplõ cégek megoszlása létszám-kategóriák szerint (2003), (%) Foglalkoztatottak száma Arányok (%) 10 fõ alatt 62, fõ 26,6 50 fõ felett 10,9 Összesen 100,0 A vállalatok 10,5 %-a nem rendelkezik üzlethelyiséggel, 30,6 %-uk 50 m 2 alatti, 36,3 %-uk m 2 és 22,6 %-uk 251 m 2 nél nagyobb eladóterülettel rendelkezik. (1.5. táblázat) A legtöbb cég (49,2%) 1 üzletet tart fenn, 30 %-uk 2 és 10 közötti üzlettel rendelkezik, és 10 % azon cégek aránya, amelyeknek több mint 10 üzletük van. (1.6. táblázat) 6

7 1.5. táblázat: A mintában szereplõ cégek megoszlása az eladóterület nagysága szerint, (%) Eladóterület (m 2 ) Arányok (%) nincsen 10,5 x-50 30, ,3 251-x 22,6 Összesen 100, táblázat: A mintában szereplõ cégek megoszlása az üzlethelyiségek száma alapján, (%) Üzlethelyiségek száma Arányok (%) nincsen 10,8 1 49, ,0 10-nél több 10,0 Összesen 100,0 A megkérdezett vállalatok közel 27 %-a tagja valamelyik beszerzési társaságnak, 30 %-uk pedig a kamarán kívül valamilyen érdekképviseleti szövetségnek is tagja. A különbözõ kereskedelmi ágazatok szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a cégek többsége vegyi árukkal (51 %), élelmiszerrel (49,5 %) és háztartási iparcikkekkel (37,1 %) kereskedik. 15,6 %-ot képviselnek a háztartási iparcikkeket és vegyi árukat egyaránt forgalmazó vegyes profilú cégek. 7

8 2. ÜZLETI HELYZET A megkérdezett vállalatok többsége, 66,4 %-uk közepesnek, 25,2 %-uk rossznak ítéli meg cége üzleti helyzetét, és csupán 8,4 %-uk mondja azt jónak táblázat: A vállalatok üzleti helyzete az éves forgalom (2003) alapján, (%) A vállalkozás üzleti helyzete Vállalatok az éves forgalom (millió forint) megoszlás alapján (2003) felett, 80 és alatta 80 felett, 250 és alatta 250 felett, 1000 és alatta 1000 felett Összesen Jó 9,5-17,2 11,1 14,3 8,4 Közepes 52,4 68,4 55,2 77,8 78,6 66,4 Rossz 38,1 31,6 27,6 11,1 7,1 25,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 8

9 2.2. A vállalatok üzleti helyzete az eladóterület nagysága alapján, (%) A vállalkozás üzleti helyzete Vállalatok az eladóterület nagysága alapján Nincs eladóterülete 50 m 2 alatti eladóterület m 2 eladóterület 251 m 2 feletti eladóterület Jó 9,1 7,9 2,3 10,7 Közepes 72,7 60,5 65,9 78,6 Rossz 18,2 31,6 31,8 10,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Azon cégek, amelyek tagjai valamilyen beszerzési társaságnak pozitívabban ítélik meg üzleti helyzetüket, mint amelyek nem. A tagok 9,1 %-a jónak látja üzleti helyzetét, míg a nem tagok esetében ez az arány 6,8 %. Közepes üzleti helyzetrõl nyilatkozik a tagcégek 72,7 %-a, a nem tagcégek 64,8 %-a, rossznak ítéli helyzetét a tagcégek 18,2 %-a, a nem tagok 28,4 %-a. A kamarán kívüli érdekképviseleti tagcégek is pozitívabban látják a helyzetüket: 10,5 % jónak ítéli üzleti helyzetét, míg ez az arány a nem tagok esetében csupán 6,9 %. A tagok 65,8 %-a közepesnek, 23,7 %-a rossznak látja helyzetét, míg a nem tagcégek arányai rendre:69 %, 24,1 %. A cégek jövõbeli üzleti kilátásaikat szélsõségesebben ítélik meg, mint a jelen helyzetet. Változatlan helyzetre csupán a megkérdezett vállalatok fele, javulásra 16,2 %-uk, romlásra pedig 33,8 %-uk számít. 9

10 2.3. táblázat: A vállalatok jövõbeni üzleti helyzete az éves forgalom (2003) alapján, (%) A vállalkozás jövõbeni üzleti helyzete Vállalatok az éves forgalom (millió forint) megoszlás alapján (2003) felett, 80 és alatta 80 felett, 250 és alatta 250 felett, 1000 és alatta 1000 felett Összesen Javul 14,3 13,2 31,0 17,6 7,1 16,2 Nem változik 47,6 55,3 37,9 52,9 57,1 50,0 Romlik 38,1 31,6 31,0 29,4 35,7 33,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100, A vállalatok jövõbeni üzleti helyzete a következõ fél évben az eladóterület nagysága alapján, (%) A vállalkozás jövõbeni üzleti helyzete Vállalatok az eladóterület nagysága alapján Nincs eladóterülete 50 m 2 alatti eladóterület m 2 eladóterület 251 m 2 feletti eladóterület Javul 27,3 15,8 13,3 14,2 Nem változik 63,6 52,6 46,7 50,8 Romlik 9,1 31,6 40,0 35,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Az ágazati megoszlás szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy az élelmiszeriparral foglalkozó cégek meglehetõsen komoran látják a jövõjüket: 8,5 %-a számít csak javulásra, 44,7 % nem számít változásra és a cégek közel fele, 46,8 % romló üzleti helyzetet lát elõre. Hasonlóképpen látják helyzetüket a vegyi árukkal kereskedõ 10

11 cégek, az arányok rendre: 4 %, 48 % és 48 %. A textil és ruházati termékekkel kereskedõ cégek némileg optimistábban tekintenek a jövõbe, 33,3 %-uk javulásra, 44,4 %-uk változatlan helyzetre számít, és csupán 22,2 %-uk tart üzleti helyzete jövõbeni romlásától. Azon cégek, amelyek tagjai valamilyen beszerzési társaságnak sokkal pesszimistábban ítélik meg jövõbeli üzleti helyzetüket, mint akik nem. A beszerzési társasági tagok közül csupán 6,1 % számít javulásra, míg ez az arány a nem tagoknál 18,6 %. Nem számít változásra a tagok 42,4 %-a, a nem tagok 55,8 %-a. A tagcégek fele rossz kilátásokat jósol, míg a nem tagok csupán 25,6 %-a számít romló tendenciákra üzleti életét tekintve. Hasonlóak az eredmények, amennyiben az érdekképviseleti szövetségi tagság szerint vizsgáljuk a cégek jövõbeni helyzetét. A tagcégek 15,8 %-a jónak ítéli jövõbeli üzleti helyzetét, 42,1 %-uk nem vár változást és szintén 42,1 %-uk romló tendenciát jósol, míg ugyanezek az arányok a nem tagok esetében rendre: 17,4 %, 52,3 % és 30,2 %. Megállapítható, hogy míg a kis cégekre kevésbé jellemzõ, hogy érdekképviseleti szövetséghez csatlakozzanak (20-30%), a nagy forgalmú cégek nagy arányban tagjai (40-70 %) ilyen szövetségnek. A nagy cégek mûködése a hosszú távú szemléleten alapul, így reálisabban látják a jövõt, elõre látják a nehézségeket is, ezzel magyarázható, hogy üzleti kilátásaikról pesszimistábban nyilatkoztak, mint a kis és egyben nem képviseleti tagcégek. 11

12 3. A VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ EU CSATLAKOZÁS A megkérdezett vállalatok mintegy 33 %-a számára 2003 második felében kicsit erõsödött a piaci verseny, és valamelyest többen (33,6 %) számítanak a cégek közül az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében a piaci verseny kis mértékû erõsödésére. Nagyobb erõsödést a vállalatok 22,7 %-a érzékelt 2003 második felében, és szintén nem számottevõen nagyobb az aránya azoknak, akik a piaci verseny ilyen irányú változására számítanak a csatlakozás után. A megkérdezettek 31,8 %-a számára nem változott a piaci verseny 2003 második felében, és mintegy 28,2 %-uk, tehát némileg kevesebben vannak azok, akik szerint a csatlakozás következtében nem várható számottevõ változás a piaci verseny alakulásában. A verseny gyengülését kevesen, csupán a cégek 12,6 %-a tapasztalta, és a megkérdezettek 15,3 %-a prognosztizálta a piaci verseny gyengülését a csatlakozás után. (3.1. táblázat) Tehát a megkérdezett cégek közel 60 %-a számít arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után valamilyen mértékben élénkülni fog a piaci verseny, azonban ez csak néhány százalékkal több azon cégek arányánál, amelyek már 2003 második felében is kis vagy nagy - mértékben erõsödõ versenyrõl számoltak be táblázat: A piaci verseny alakulása a vállalatok szerint II. félévében illetve II. félévében, az EU csatlakozást követõen, (%) Piaci verseny alakulása 2003/II. Piaci verseny alakulása 2004/II. Sokat erõsödött 22,7 Sokat erõsödik 22,9 Kicsit erõsödött 32,6 Kicsit erõsödik 33,6 Nem változott 31,8 Nem változik 28,2 Gyengült 12,6 Gyengül 15,3 Összesen 100,0 Összesen 100,0 12

13 A legkisebb forgalmú (1-15 millió forint) cégekrõl elmondható, hogy a piaci verseny élénkülése kevésbé érinti õket, és a csatlakozás után sem számítanak számottevõen a piaci verseny erõsödésére: a cégek fele (50 %) nem tapasztalt változást a verseny alakulásában, és csupán 15 %-uk számolt be kis mértékû erõsödésrõl 2003-ban. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követõen nem vár a verseny alakulásában változást szintén 50 %-uk és annak gyengülését jósolja 30 %-uk. Ezzel szemben a közepes forgalmú cégek (15 millió1-80 millió és 80 millió1-250 millió forint) több mint fele (47,4 és 68,9 %) verseny élénkülésrõl számolt be 2003-ra vonatkozóan, és szintén nagy arányban számítanak a csatlakozás utáni verseny élénkülésére (47,4 és 75 %). A legnagyobb forgalmú cégek között vannak azok, akik a legnagyobb arányban számítanak a verseny élénkülésére: 28,6 %-uk erõteljes, 57,1 %-uk kis erõsödést jósol cége számára táblázat: A vállalatok piaci versenyhelyzetének alakulása második félévében a forgalom nagysága (2003) szerint, (%) A piaci verseny alakulása Vállalatok az éves forgalom (millió forint) megoszlás alapján (2003) felett, 80 és alatta 80 felett, 250 és alatta 250 felett, 1000 és alatta 1000 felett Sokat erõsödik 10,0 15,8 37,9 31,6 14,3 Kicsit erõsödik 15,0 31,6 31,0 42,1 57,1 Nem változik 45,0 34,2 24,1 21,1 28,6 Gyengül 30,0 18,4 6,9 5,3 - Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 13

14 3.3. táblázat: A vállalatok elképzelései az Európai Unióhoz való csatlakozást követõ piaci versenyhelyzet alakulásáról a forgalom nagysága (2003) szerint, (%) A piaci verseny alakulása Vállalatok az éves forgalom (millió forint) megoszlás alapján (2003) felett, 80 és alatta 80 felett, 250 és alatta 250 felett, 1000 és alatta 1000 felett Sokat erõsödik 5,0 7,9 39,3 31,6 28,6 Kicsit erõsödik 10,0 39,5 35,7 31,6 57,1 Nem változik 50,0 36,8 10,7 31,6 7,1 Gyengül 35,0 15,8 14,3 5,3 7,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Amennyiben a cégprofil alapján vizsgáljuk a vállalatok válaszait, azt találjuk, hogy 2003 második felében a textil - és ruházati cikkeket forgalmazó cégek fele tapasztalt kicsit erõsödõ piaci versenyt. A csatlakozás után, 2004 második felében a háztartási iparcikkekkel kereskedõ cégek azok, amelyek a verseny élénkülésére számítanak: 18,8%-uk a piaci verseny nagy mértékû, 56,5%-uk kis mértékû erõsödésére. Az eladóterülettel rendelkezõ cégek mindegyikérõl elmondható, hogy többségük a piaci verseny kisebb fokú erõsödésére számít az Európai Unióhoz való csatlakozást követõen. Nagy mértékû erõsödésre elsõsorban a 250 m 2 -nél nagyobb alapterületû cégek (32 %) számítanak. A csatlakozás utáni versenyképesség gyengülésére az 50 m 2 alatti alapterületû cégek számítanak leginkább (24 %), míg a nagy 250 m 2 feletti alapterületû cégeknél ez az arány csupán 10,7%. Azok a cégek, amelyek tagjai valamilyen beszerzési társaságnak inkább számítanak a verseny erõsödésére (31,3%-uk), mint azok, amelyek nem tagok (21,3%). Kis 14

15 mértékû erõsödést vár a tagcégek 34,4%-a, a nem tagcégek közül pedig 33,7%. A változatlan helyzetre és a gyengülõ versenyre számítók aránya rendre: 25%-9,4% és 31,5%-13,5%. Hasonlóak az arányok, ha a cégeket abból a szempontból vizsgáljuk, tagjai-e valamilyen kamarán kívüli érdekképviseletnek vagy nem: a tagok sokkal inkább számítanak a csatlakozás utáni piaci verseny élénkülésére, erõsödésére. Ez azzal a korábban, a jövõbeni üzleti helyzet megítélésérõl szóló kérdésnél már említett ténnyel van összefüggésben, hogy a tagcégek elsõsorban a nagy cégek körébõl kerülnek ki, amelyek mûködése a hosszú távú szemléleten alapul, s mint ilyenek reálisabban látják a jövõbeni helyzetet, így a piaci verseny alakulását is táblázat: A vállalatok elképzelései az Európai Unióhoz való csatlakozást követõ piaci versenyhelyzet alakulásáról beszerzési társasági illetve érdekképviseleti szövetségi tagság szerint, (%) A piaci verseny alakulása Vállalatok %-os megoszlása Beszerzési társaság tagja Beszerzési társaságnak nem tagja Érdekképviseleti szövetségnek tagja Érdekképviseleti szövetségnek nem tagja Sokat erõsödik 31,3 21,3 29,7 20,5 Kicsit erõsödik 34,4 33,7 37,8 31,8 Nem változik 25,0 31,5 21,6 30,7 Gyengül 9,4 13,5 10,8 17,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 15

16 4. KERESKEDELMI LÁNCOK JELENLÉTE A cégek valamivel több, mint felének (54 %) a közelében mûködik valamilyen hipermarket vagy szupermarket. A forgalmazott termékek vizsgálata alapján az élelmiszer-kereskedelmi cégek (65,2 %) és a vegyi árukkal kereskedõ cégek (69,4%) számoltak be legnagyobb arányban errõl. A leggyakrabban említett hiper vagy szupermarket a Tesco (60,6 %) és a Penny Market (18,2 %). Legnagyobb arányban (56,9 %), a kis méretû, 0-9 fõt foglalkoztató cégek számoltak be arról, hogy a közelükben hipermarket vagy szupermarket mûködik. Azon cégeknek, amelyek tagjai valamely beszerzési társaságnak, túlnyomó többsége, 87,9 %-a beszámolt arról, hogy a közelében hipermarket vagy szupermarket mûködik. A kereskedelmi vállalkozások a beszerzési társaságokhoz való csatlakozással védekeznek a nagy áruválasztékot kínáló és gyorsan terjeszkedõ szuper vagy hipermarketek által támasztott konkurenciával szemben. Beszerzési társaságoknak elsõsorban élelmiszert (62,2 %) és vegyi árut (59,2 %) forgalmazó cégek tagjai, ami érthetõ, hiszen a hasonló profilú szuper és hipermarketek terjeszkednek leggyorsabban, így ezen ágazathoz tartozó kis cégek fenyegetettsége a legnagyobb. A társasági tagok közül közel 25 %-ot képviselnek a Kft.-k, közel 40 %-ot az egyéni vállalkozók és 36 %-ot az Rt.-k vagy egyéb vállalkozások. Az érdekképviseleti szövetségek fele Kft., 30 %-a Rt. vagy más vállalkozás, a Bt.-k és egyéni vállalkozások csupán 8,1 és 13,5 %-át teszik ki. (4.1. táblázat) 16

17 4.1. táblázat: Beszerzési társasági tagok és érdekképviseleti szövetségi tagok a vállalkozási forma szerint, (%) Cégek a vállalkozási forma szerint Beszerzési társaságnak tagja (%) Érdekképviseleti szövetségnek tagja (%) Kft. 24,2 48,6 Egyéni vállalkozás 39,4 13,5 Bt. - 8,1 Rt. vagy egyéb 36,4 29,7 Összesen 100,0 100,0 Beszerzési társaságnak elsõsorban a nagyobb cégek tagjai. A megkérdezett 15 millió forint alatti forgalommal rendelkezõ vállalatokra nem jellemzõ, hogy csatlakoznának beszerzési társasághoz: mindössze 7 %-uk tagcég, a megkérdezettek két ötödét a közepes méretû cégek (20,7%, 20,7%) alkotják, míg a nagy 250 millió és 1 milliárd közötti cégek aránya 27,6 %, valamint az 1 milliárd forint forgalom feletti cégeké 24,1 %. Hasonló megoszlást mutatnak a cégek, ha abból a szempontból vizsgáljuk õket, hogy tagjai-e valamilyen kamarán kívüli érdekképviseleti szövetségnek. A tagcégek 25 %-át az 1 milliárd forint feletti forgalmat elkönyvelõ vállalatok alkotják, szintén nagy arányt képviselnek a 250 millió és 1 milliárd forint forgalmú cégek (23 %). A 80 és 250 millió forint forgalommal bíró vállalatok a tagvállalatok ötödét, a kisebb cégek 14 és 17 %-át teszik ki. A kisebb forgalmú cégeknek a beszerzési társaságokban való, a nagyobb forgalmúaknál gyérebb jelenléte valószínûleg az elõbbiek és az utóbbiak eltérõ céljaival, tervezési idõhorizontjával függnek össze. A kisebb cégek kevésbé mérlegelik hosszú távon a lehetõségeiket, inkább rövidtávon gondolkodnak. Nem élnek a beszerzési társasági tagság adta hosszú távú elõnyökkel, mint pl. standard árukínálat lehetõsége, mivel a belépés fejében kötelezettségeket kéne vállalniuk, amelyek rövidtávú elõnyök feladásával járnának. 17

18 4.2. táblázat: Tagvállalatok megoszlása a vállalati méret (éves forgalom/2003) alapján, (%) Vállalatok az éves forgalom (millió forint) megoszlás alapján (2003) Beszerzési társaságnak tagja (%) Érdekképviseleti szövetségnek tagja (%) ,9 14,3 15 felett, 80 és alatta 20,7 17,1 80 felett, 250 és alatta 20,7 20,0 250 felett, 1000 és alatta 27,6 22, felett 24,1 25,7 Összesen 100,0 100,0 18

19 5. ÜZLETI HELYZETET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK A cégek üzleti helyzetüket és kilátásaikat leginkább befolyásoló tényezõnek ítélték az élõmunka magas közterheit (70,4%), a magas Áfa kulcsot (55,3%), az elégtelen kormányzati pályázati forrásokat az üzletek mûszaki-technikai korszerûsítésére (40%) valamint a forint-euró árfolyam nagymértékû ingadozását (34,2%). A cégek üzleti életét nem, vagy kevéssé befolyásolja a lassú ügyintézés a helyi önkormányzatoknál és a korrupció táblázat: Az üzleti helyzetet befolyásoló tényezõk a vállalatok megítélése szerint Az üzleti helyzetet befolyásoló tényezõk Az 5-ös pontszámot adók aránya Átlag* Az élõmunka közterhei magasak 70,4 4,52 Magas az Áfa kulcsa 55,3 4,30 Elégtelen kormányzati pályázati források az üzletek 40,0 3,95 mûszaki-technikai korszerûsítésére A forint-euró árfolyam nagymértékû ingadozása 34,2 3,71 Magas a helyi iparûzési adó 28,0 3,39 Egyéb, az önkormányzat által kivetett adók 26,0 3,42 (építmény adó, kommunális adó, stb.) Magas a társasági adó kulcsa 24,1 3,52 Az önkormányzati hivatali ügyintézés lassúsága 11,8 2,53 Korrupció a helyi önkormányzatnál 8,8 3,21 *Az átlag alapja: 5-ös skála, ahol 1=egyáltalán nem befolyásol, 5=jelentõsen befolyásol A versenyhelyzetet leginkább meghatározó tényezõk a következõk voltak a válaszadó cégek körében. Közel mindegyik vállalat, a cégek összesen 92,3 %-a szerint a piaci versenyben az áruk ára a meghatározó tényezõ. Szintén rendkívül sokan a cégek 83,6 %-a a vevõknek nyújtott kedvezményeket, akciókat említette. Az, 19

20 hogy a cégek modern eladóterülettel rendelkezzenek, a megkérdezettek 55,6 %-a szerint lényeges. Az árukínálat stabilitását és a tetszetõsebb, tisztább eladóterületet 46,2 %, az áruk minõségét 44,8 %-uk, a gyorsabb kiszolgálást pedig 37,6 %-uk ítélte piaci versenyben lényeges tényezõnek. Mindent összevetve a cégek az áruk árában látják a piaci versenyt legmeghatározóbb tényezõt, a minõségi paraméterek háttérbe szorulnak. (5.2. táblázat) 5.2. táblázat: A piaci versenyben meghatározó területek a vállalatok számára Piaci versenyt meghatározó területek Vállalatok aránya (%) Az áruk ára 92,3 A vevõknek nyújtott kedvezmények 83,6 A modernebb eladóterület 55,6 Az árukínálat stabilitása 46,2 A tetszetõsebb, tisztább eladóterület 46,2 Az áruk minõsége 44,8 A gyorsabb kiszolgálás 37,6 20

21 FÜGGELÉK 21

22 MKIK GVI Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet HCCI Research Institute of Economics and Enterprises VÁLLALKOZÁSOK ÜZLETI HELYZETE AZ EU CSATLAKOZÁS ELÕTT KÉRDÕÍV KIS- ÉS KÖZEPES KERESKEDELMI VÁLLALATOK SZÁMÁRA 1. Mi az Ön cége vállalkozási formája? 1 Bt. 2 Kft 3 egyéni vállalkozás 4 Egyéb 2. Mekkora jelenleg a cégében a külföldi tõke aránya? százalék 3. Mekkora a cég (vállalkozás) alaptõkéje (ezer forintban)? ezer forint 4. Mekkora volt a cég (vállalkozás) saját tõkéje 2002 december 31-én? forint ezer 5. A cégnél foglalkoztatottak száma: a.) 2002 december 31-én? b.) 2003 december 31-én? c.) 2004 december 31-én várhatóan? fõ fõ fõ 22

23 6. A cég forgalma ezer forintban, (áfa nélkül) a.) ben? b.) ban? c.) ben várhatóan? ezer forint ezer forint ezer forint 7. A cég milyen termékek kereskedelmével foglalkozik igen nem igen nem a. Élelmiszerek 1 2 d. Vegyi áruk 1 2 b. Textil, ruházat 1 2 e. Kultúrcikkek 1 2 c. Háztartási iparcikkek 1 2 f. Autóalkatrészek 1 2 g. Egyéb cikkek, éspedig: Hány üzlethelyisége van a cégének összesen? db üzlethelyiség 9. Ezekben az eladóterület hozzávetõleg hány négyzetméter? m Hol vannak üzlethelyiségei? Kérjük, hogy ahhoz a kategóriához, amelyikbe nem tartozik üzlethelyisége 0-át írjon! a. ) Budapesten, megyeszékhelyen vagy megyei jogú város centrumában b. ) Budapesten, megyeszékhelyen vagy megyei jogú város lakótelepén c. ) Budapesten, megyeszékhelyen vagy megyei jogú város bevásárlóközpontjában Hány darab? db db db d. ) más város centrumában e. ) más város lakótelepén f. ) más város bevásárlóközpontjában Hány darab? db db db g. ) községben db 23

24 11. Az Ön cége tagja-e valamelyik beszerzési társaságnak? 1 igen 11.a. Melyiknek? 2 nem. 12. Van-e az Ön cégének internetes honlapja? 1 van 12.a. Mi a címe? 2 nincs Milyennek ítéli meg jelenleg vállalkozása üzleti helyzetét? 1 jó 2 közepes 3 rossz 14. Hogyan ítéli meg a következõ fél évben a cég üzleti helyzetét 1 javul 2 nem változik 3 romlik 15. A felsorolt tényezõk közül melyek akadályozzák cége kereskedelmi tevékenységét? igen nem igen nem a. nincs számottevõ akadály 1 2 h. szakképzett munkaerõ hiánya 1 2 b. kereslet-hiány 1 2 i. magas bérköltség szint 1 2 c. kapacitás hiány 1 2 j. korrupció 1 2 d. belföldi beszerzés nehézségei 1 2 k. tõkehiány 1 2 e. külföldi beszerzés nehézségei 1 2 l. azonos/hasonló területen mûködõ szupermarketek és hipermarketek versenye 1 2 f. finanszírozási problémák 1 2 m. kiszámíthatatlan adórendszer 1 2 g. hitelfelvétel nehézségei 1 2 n. mûszaki-technikai háttér elégtelensége 1 2 o. Egyéb tényezõ, éspedig:

25 16. Hogyan változott a piaci verseny a vállalkozása számára 2003 II. félévében? 1 Sokat erõsödött 2 kicsit erõsödött 3 nem változott 4 gyengült 17. És várhatóan 2004 II. félévében, az EU csatlakozás után hogyan fog változni? 1 Sokat erõsödik 2 kicsit erõsödik 3 nem változikt 4 gyengül 18. Tagja-e Ön a kamarán kívül valamilyen érdekképviseleti szövetségnek 1 igen 18.a. Melyiknek ill. melyeknek? 2 nem. 19. Hány százalék a cége székhelyén a helyi iparûzési adó? százalék 20. Mûködik-e az Ön boltja (boltjai) közelében gyalog legfeljebb 8-10 percre, vagy busszal percre ezektõl - valamilyen hipermarket? 1 igen 20.a. Melyik lánchoz tartozik? 2 nem. 25

26 21. Ön szerint mennyire befolyásolják az alábbiak az Ön cégének (vállalkozásának) üzleti helyzetét és kilátásait? Elõször olvassa el az összes tényezõt és csak azután osztályozzon úgy, hogy az 1-es jelentse: egyáltalán nem befolyásolja az adott tényezõ, az ötös pedig, hogy jelentõsen befolyásolja. egyáltalán nem befolyásolja jelentõsen befolyásolja nem tudom a. Magas a helyi iparûzési adó b. Az önkormányzati hivatali ügyintézés lassúsága c. Korrupció a helyi önkormányzatnál d. Az élõmunka közterhei magasak e. Magas a társasági adó kulcsa f. Magas az áfa kulcsa g. Egyéb, az önkormányzat által kivetett adók (építmény adó, kommunális adó, stb.) h. Elégtelen kormányzati pályázati források az üzletek mûszaki-technikai korszerûsítésére i. A forint-euró árfolyam nagymértékû ingadozása j. Egyéb, éspedig: Véleménye szerint az EU csatlakozás hogyan hat majd cége üzleti helyzetére 2004-ben? 1 Egyértelmûen kedvezõen befolyásolja, 2 inkább kedvezõen befolyásolja, 3 nem hat rá, 4 inkább kedvezõtlenül befolyásolja, 5 egyértelmûen kedvezõtlenül befolyásolja, 9 nem lehet megítélni / Nem tudja 26

27 23. Véleménye szerint az EU csatlakozás hogyan hat majd cége üzleti helyzetére a következõ két évben? 1 Egyértelmûen kedvezõen befolyásolja, 2 inkább kedvezõen befolyásolja, 3 nem hat rá, 4 inkább kedvezõtlenül befolyásolja, 5 egyértelmûen kedvezõtlenül befolyásolja, 9 nem lehet megítélni / Nem tudja 24. Mely területeken érzi erõsnek a versenyt az Ön vállalkozása számára? igen nem a. Az áruk minõsége 1 2 b. Az áruk ára 1 2 c. Az árukínálat stabilitása 1 2 d. A tetszetõsebb, tisztább eladóterület 1 2 e. A modernebb eladóterület 1 2 f. Gyorsabb kiszolgálás 1 2 g. A vevõknek nyújtott kedvezmények (akciók)

28 25. Tud-e arról, hogy az Ön boltjai közelébe gyalog legfeljebb 8-10 percre, vagy busszal percre ezektõl terveznek valamilyen hipermarket megnyitását? 1 igen 25.a. Milyen téren tervez válaszolni e kihívásra? 2 nem igen nem a. Az áruk minõségének javítása 1 2 b. Az árak csökkentése 1 2 c. Stabilabb árukínálat 1 2 d. A tetszetõsebb, tisztább eladóterület kialakítása 1 2 e. Beruházás: modernebb eladóterület kialakítása 1 2 f. A kiszolgálás gyorsítása 1 2 g. A vevõknek nyújtott kedvezmények (akciók) 1 2 h. A beszerzés hatékonyabbá tétele 1 2 i. Összefogás más környékbeli kereskedõkkel Kérjük írja le röviden, hogy a területi kereskedelmi és iparkamaráktól milyen területeken és módokon várna segítséget! Köszönjük, hogy megválaszolta kérdõívünket! Kérésére a kutatás összefoglalóját elküldjük Önnek. Ha élni kíván e lehetõsséggel, akkor kérjük töltse ki az alábbi adatokat is: Vállalkozás neve:.. Címe: irányítószám település neve utca, házszám, emelet, ajtó Kapcsolattartó személy neve: Beosztása: Telefonszám: /.. fax: / A kérdõívet visszaküldheti: Levélben: MKIK GVI, 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. Faxon: (06)(1) en: gvi@gvi.hu 28

29 S z é k h e l y é n Valamennyi területi kereskedelmi és iparkamara titkára részére Tisztelt Titkár Asszony/Úr! A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Kollégiuma kezdeményezésére az MKIK Gazdaság és Vállalkozáselemzési Intézetével közösen kutatást indítunk a kereskedelembe tartozó kamarai tagvállalatok körében a cégek üzleti helyzetérõl, az üzleti helyzet várható alakulásáról és az ezekre ható gazdasági tényezõkrõl. A kutatás eredményeivel hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy pontosabban megismerjük a kereskedelmi cégeket érintõ problémákat, és ezáltal hatékonyabban tudjunk fellépni a vállalkozások érdekében. Arra kérjük, hogy az Önök kamarájához tartozó kereskedelmi tagvállalatok, illetve ezek legalább 150 céget tartalmazó mintája számára a mellékelt kérdõív kiküldése ügyében legyen segítségünkre. A kérdõív kiküldhetõ en mellékletként (ker_kerd_043vz.doc), vagy hagyományos módon, faxon, esetleg levélben. (ker_kerd_043v.doc) a vállalatoknak írt levél (kiserolevel.doc) kíséretében. Tagvállalataik válaszát kérjük március 29-ig en (gvi@gvi.hu) vagy faxon: ( ), esetleg levélben (MKIK GVI; 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.) az Intézethez közvetlenül szíveskedjenek visszajuttatni. A kérdõívek rögzítését és a kapott adatok elemzését a GVI munkatársai fogják elvégezni. A kutatás eredményeinek elsõ összefoglalóját április közepéig juttatjuk el Önökhöz e- mailben, illetve nyomtatott formában. Tekintettel a téma jelentõségére, kérem, hogy közremûködésével támogassa a kutatás sikeres lebonyolítását. A közös célhoz való hozzájárulását elõre is köszönjük, Budapest, március 4. üdvözlettel Dunai Péter fõtitkár Tóth István János ügyvezetõ igazgató MKIK GVI 29

30 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises Budapest, február 27. Tisztelt Tagvállalatunk! Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete Kamara Kereskedelmi Kollégiumával közösen kutatást végez a kereskedelmi ágazatokhoz tartozó kamarai tagvállalatok körében a cégek üzleti helyzetérõl, az üzleti helyzet várható alakulásáról és az ezekre ható gazdasági tényezõkrõl. A kutatás eredményivel hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy pontosabban megismerjük a kereskedelmi cégeket érintõ problémákat, és ezáltal a Kamara hatékonyabban tudjon fellépni e cégcsoport érdekében. Ezért arra kérjük, hogy segítsen e cél megvalósításában és töltse ki a mellékelt kérdõívet! A válaszadás önkéntes. A kapott adatokat csak összesítve, statisztikai módszerekkel dolgozzuk fel. Az adatfelvételt elemzõ tanulmány összefoglalóját kérésére megküldjük Önnek. Kérjük, hogy e kérését jelezze a kérdõív végén, vagy írjon számunkra -t a gvi@gvi.hu címre. Közremûködését elõre is köszöni a kutatás vezetõje: Dr. Tóth István János MKIK GVI ügyvezetõ igazgató 30