ÓRATERV. A LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat fóliasorhoz 2004.

Átírás

1 ÓRATERV A LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat fóliasorhoz 2004.

2 I. Óra eleji szervezés Az óra kezdete; hetesek felelősök jelentése, napló beírása Kialakult szokás szerint II. Új ismeretek feldolgozása az óra céljának megjelölése 1.logikai egység: Az előző órákon már beszélgettünk arról, hogy mi a környezetvédelem fogalma, tárgya, és mit tehetünk a környezet védelmének érdekében. A mai órán arról lesz szó, hogy hogyan tudjuk felmérni környezetünk állapotát, és hogy miért is van szükség erre a felmérésre. Tanári közlés A környezet állapotának felmérését a Kelet-magyarországi régióban a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (TIKÖFE) kezdeményezte, melynek központja Debrecen. Programjuk a LIFE-projekt nevet viseli. A fólia ábráin szereplő logók közül az első a TIKÖFE logója, míg a másik kettő a LIFE-projekt logója. 1. fólia A LIFE-projektben 5 város önkormányzata és civil szervezete vesz részt. A fólián a városok láthatók az önkormányzatokkal együttműködő civil szervezetekkel. Melyek ezek a városok és a velük együttműködő civil szervezetek? - -Miskolc-Miskolci Öko-kör -Nyíregyháza-E-misszió-Természet-ésKörnyezetvédelmi Egyesület -Debrecen-Diószegi Sámuel Oktató Központ -Békéscsaba-White Club -Szeged-CSEMETE Természet-ésKörnyezetvédelmi Egyesület 2. fólia A LIFE-projektnek voltak előzményei. Nézzük, melyek is voltak ezek. A projektet megelőzően felmerültek hazai és uniós elvárások. Milyen igények merültek fel a hazai lakosság felől? 3. fólia -Igény a tisztább, egészségesebb környezet iránt. -Igény a környezet állapotát jelző információkra. Milyen igények merültek fel az Európai Unió felől? -Az EU tagoknak fejleszteni kell a levegőminőségi monitoring rendszereket. -A környezet állapotát jellemző adatokat közvetíteni kell a lakosság felé. Hová vezettek ezen igények kialakulása? Figyeld a fólia ábráját! -Több városra kiterjedő levegőminőségi biomonitoring rendszer létrehozásához-a LIFE-projekt létrehozása. Visszacsatolás A több város a LIFE-projekt esetében mit is jelent? Hány város vesz részt a projektben? -Öt város /önkormányzata és civil szervezete/. 2

3 A környezeti állapot figyelésére biomonitoring rendszereket hoznak létre. Mi is az a biomonitoring rendszer? Elemezzük a biomonitoring szót! Láthatjuk, hogy a BIO+MONITORING szavak alkotják. Mit jelent a bio kifejezés? -Élő. Mit jelent a monitoring kifejezés? -Megfigyelés, nyomon követés. Tehát a biomonitoring rendszerben élő szervezeteket alkalmazunk a környezet állapotának nyomon követéséhez. A biomonitoring rendszerben alkalmazott élő szervezeteket bioindikátoroknak nevezzük. Mit jelent a bioindikátor kifejezés? - Bio -élő - Indikátor-jelzőanyag. Attól függően, hogy a káros anyagok élettanilag milyen változást okoznak az indikátor szervezetekben, a bioindikátorok két csoportját különböztetjük meg. Ez a két csoport az akkumulációs illetve a relatív indikátorok. Élettani hatás szempontjából mi jellemző az akkumulációs indikátorokra? -A káros anyagok észrevehető élettani hatás nélkül felhalmozódnak az élő szervezetekben. Ebben az esetben milyen módszerrel nyerhetünk információt a környezet állapotáról? -Kémiai vizsgálattal, analízissel. Élettani hatás szempontjából mi jellemző a relatív indikátorokra? -A káros anyagok már kis mennyiségben is anyagcsereváltozásokat idéznek elő az indikátorban. Ebben az esetben hogyan nyerhetünk információt a környezet állapotáról? -Vizuálisan juthatunk információhoz, hiszen szemmel jól látható elváltozások, elszíneződések jönnek létre. 3

4 A bioindikátor jelenlététől függően a bioindikációs vizsgálat kétféle lehet. Figyeld az ábrát! Hogyan nevezzük ezt a két vizsgálatot? 5. fólia -Passzív és aktív vizsgálat. A bioindikátor jelenlétét tekintve mit jelent a passzív vizsgálat? -A kiválasztott bioindikátor jelen van az ökológiai rendszerben. A bioindikátor jelenlétét tekintve mit jelent az aktív vizsgálat? -A bioindikátort be kell juttatni az ökológiai rendszerbe. 2. logikai egység: A korábbi órákon már tanultunk a városokban előforduló légszennyező forrásokról és anyagokról. A szennyező anyagok mennyiségét és hatásait nyomon követhetjük a LIFE-projekt által alkalmazott bioindikációs módszerekkel. A fólia segítségével tekintsük át a főbb légszennyező forrásokat és az általuk kibocsátott szennyező anyagokat! Melyek a főbb légszennyező források és az általuk kibocsátott szennyezőanyagok? 6. fólia -Kohászat, kerámia-és vegyipar, festékgyártás nehézfémek -Közlekedés nehézfémek, nitrogén-oxidok, felszínközeli ózon, por -Fűtés kén-dioxid -Kőolajfinomítók, vegyipar policiklikus aromás vegyületek por Tekintsük át a főbb légszennyező anyagok emberre gyakorolt hatásait a fólia segítségével! Elsőként a nehézfémek hatásait nézzük! Az ólomnak milyen hatásait ismerjük? 7. fólia -Károsítja a vérképző és kiválasztó szerveket, elraktározódik a csontokban, roncsolja az agysejteket. A kadmiumnak milyen hatásait ismerjük? -Károsítja a vesét, csontritkulást okoz-itai-itai kór. A higanynak milyen hatásait ismerjük? -Károsítja az agysejteket, mozgásszervi elváltozásokat idéz elő- Minamata kór. 4

5 A cinknek milyen hatásait ismerjük? -Károsítja a légzőszervrendszert és az emésztőszervrendszert. 7. fólia Most pedig nézzük a nitrogén-oxidok emberre kifejtett hatásait a fólia segítségével! 8. fólia A nitrogén-oxidok között van olyan oxid, amely az emberi szervezetben is termelődik. Melyik ez a nitrogén-oxid, és mi a szerepe a szervezetben? -Ez a nitrogén-monoxid, amely az immunrendszer fontos tagja; ingerületátvivő és vérnyomáscsökkentő szerepe is ismert. Mesterségesen hol termelődik nitrogén-monoxid, és minek a kialakításában játszik szerepet? -Közlekedés során, a belső égésű motorokban képződik, és részt vesz a savas eső kialakításában. Melyik az a nitrogén-oxid, amely a kéjgáz nevet is viseli? -Dinitrogén-oxid. Milyen hatását ismerjük a kéjgáznak? -Hallucináció, látászavar, bénulás. Melyik nitrogén-oxid vesz részt a savas eső kialakításában? -Nitrogén-dioxid. Idézzük fel a savas eső kialakulásának menetét a fólia segítségével! 9. fólia A közlekedés során más szennyezőanyagok mellett felszínközeli ózon is keletkezik. Hogyan nevezzük azt a típusú szmogot, amely erős napsütés hatására jelenik meg és kialakításában nagy szerepet játszik a felszínközeli ózon is? 10. fólia -Los Angeles típusú, fotokémiai szmog. 5

6 A felszínközeli ózonnak milyen hatása van az emberi szervezetre? -Légúti gyulladást okoz, irritálja a szemet, erősen rákkeltő hatású. 11. fólia Milyen hatása van a növényekre? -Erős oxidáló hatásánál fogva a leveleket oxidálja, ennek következtében a levelek foltosodnak. -Gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést. Melyik az a légszennyező anyag, amely a magas kéntartalmú tüzelőanyagok elégetése során keletkezik, és a nitrogén-oxidok mellett részt vesz a savas eső kialakításában? 12. fólia -Kén-dioxid. Soroljuk fel a savas eső hatásait! -A talajból kimossa a tápanyagokat. -A talajban lévő mérgező fémek mobilizálódnak és könnyen felvehetővé válnak a növények számára. -Befolyásolja a természetes vizek minőségét és élővilágát. -Rongálja az épületeket. A kőolaj-finomítókban policiklikus aromás szénhidrogének is képződnek. A PAH-ok 6 képviselőjét láthatjuk a fólián. Ezek mindegyike erősen rákkeltő anyag. 13. fólia 3. logikai egység: 1 A LIFE-projekt során lehetőség nyílik az előbb említett szennyezőanyagok vizsgálatára. A vizsgálatok bioindikátorok felhasználásával folynak. Nézzük meg, hogy egyes szennyezőanyagok vizsgálatához milyen bioindikátor-szervezeteket alkalmaznak! -nehézfémek, PAH-fák levélfelszínének analízise -por fák levélfelszínének analízise, tömegmérés -ózon dohánylevél BEL W3 klón alkalmazása -kén-dioxid angolperje. Ahhoz, hogy hozzálássunk a biomonitoring megfigyelésekhez, mintavételi helyeket kell kiépítenünk, ahol a bioindikátorok jelzik számunkra a környezet állapotát. 15. fólia Nézzük, hogyan történik a mintavételi helyek kiépítése! Figyeljük a fóliát! 6

7 A mintavételi helyek kialakításához szükség van: -a városok faállományának feltérképezésére (hol, milyen fajok). -a megfelelő fafajok kiválasztására (fejlett lombkorona, min. 10 év). -a szükséges monitoring fák ültetésére. A passzív vizsgálatok mintavételi helyen folynak. Az aktív vizsgálatok 20 mintavételi helyen folynak. 15. fólia Visszacsatolás A LIFE-projektben passzív és aktív vizsgálatokat is alkalmaznak. Mit nevezünk passzív vizsgálatnak? -A kiválasztott bioindikátor jelen van az ökológiai rendszerben. Nézzük, hogyan történik a passzív vizsgálat! A megfelelő faj kiválasztása, és megjelölése a LIFE logóval ellátott szalaggal. Mintavételezés, a kiválasztott fafajok levélmintáinak begyűjtése. A levélminták papírzacskóban történő elhelyezése. A levélminták elszállítása a vizsgálat helyszínére (Debrecen). A levélminták analízise. 16. fólia Visszacsatolás Mit nevezünk aktív vizsgálatnak? -a kiválasztott bioindikátor nincs jelen az ökológiai rendszerben, hanem be kell juttatni azt. Visszacsatolás A LIFE-projekt aktív vizsgálatában két növényfaj vesz részt. Az egyik a dohánynövény BEL W3 nevű klónja, a másik pedig az angolperje. Mely szennyező anyagok mennyiségét jelzik ezek a növények? -A dohánynövény klónja a troposzférikus ózon mennyiségét, az angolperje a kén-dioxid mennyiségét jelzi. Nézzük, hogyan történik az aktív vizsgálat! Dohánynövény (BEL W3 klón) levelének vizsgálata (Ózon) Iskolád ebbe a vizsgálatba kapcsolódik be! Az aktív vizsgálat menete: A dohánymagok elvetése (március első hete) A palánták átültetése (április második hete) A palánták kiültetése (május ötödik hete) A vizuális megfigyelések kezdete (május ötödik hete) A levélfoltosodás mértékének megállapítása a levélfoltosodástérkép segítségével (május ötödik hete-június utolsó hete) A vizsgálatok eredményének elküldése (június 30-ig) 17. fólia 7

8 A fólián láthatjuk a dohánynövényt. A vizsgálathoz nem ezt a növényt, hanem a dohánynövény klónját alkalmazzuk, mivel a képen látható növény kevésbé érzékeny az ózonkoncentrációra, így kevésbé alkalmas az ózon kimutatásásra. 18. fólia Angolperje vizsgálata (kén-dioxid) Az aktív vizsgálat menete: Cserepenként 1 g növénymagot elvetünk A palántákat 2 hétig védett helyen neveljük 2 hét után a növényeket 1m 50 cm magasságban kihelyezzük a mintavételi területre A vizsgálat 4 hétig folyik, minden héten mintavételezzük a növényt: a felső 4-6 cm hosszúságú leveleket levágjuk A levágott leveleket laboratóriumi körülmények között elégetjük Atomabszorpciós módszerrel elemezzük a levélhamu SO2 tartalmát 19. fólia A fólián az aktív vizsgálat során alkalmazott perjét láthatjuk. 20. fólia Melyek a LIFE-projekt várható eredményei? Nézzük a fóliát! 21. fólia A városok zöldfelületeinek növekedése. A városok levegőminőségi térképeinek elkészítése. Ajánlások megfogalmazása és közvetítése a döntéshozók felé az egészségesebb környezet kialakítása érdekében. A módszer bemutatása és elterjesztése. A lakosság környezettudatának fejlesztése. Tudományos szintű eredmények megjelenése. Az iskolák, a civilek és a városok vezetése közötti kapcsolatok élénkítése. III. Óra végi szervezés Házi feladat kiadása, az osztály munkájának értékelése. KÉSZÍTETTE CSEMETE TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET ANTAL JÁNOS ÉS ANTAL JÁNOSNÉ antaljanos@tiszanet.hu, Telefon: 62/ , fax: 62/ , mobil: 70/