A stresszfolyamatok szisztémás vonatkozásai

Átírás

1 A stresszfolyamatok szisztémás vonatkozásai

2 A belső környezet Claude Bernard - a belső környezet (milieu intérieur) fogalmának bevezetése a XIX. század végén. A belső környezet stabilitása az elsődleges feltétele a létezés szabadságának és függetlenségének. A szervezet törekszik belső állandóságának fenntartására,ha ez nehezen vagy egyáltalán nem lehetséges, megterhelés alakul ki. (megterhelés: a szervezetet érő hatásokra bekövetkező belső környezeti változások összege) 1) külső fizikai- vagy társadalmi környezeti terhelés 2) fiziológiás vagy nem-fiziológiás terhelés (előbbi szükségszerűen jelen van veleszületett alkalmazkodási mechanizmusok, utóbbi nem feltétlenül van jelen zaj, rezgés, xenobiotikumok) 3) belső környezetben kifejtett hatások szerinti terhelési osztályozás: - anyagáramlás (gázcsere, só-vízháztartás, táplálkozás) - energiaáramlás (mechanikai terhelés- izommunka, testhőmérséklet) - információáramlás (fiziológiai-szenzoros bemenetek, pszichológiai terhelés)

3 A belső környezet O 2 CO 2 táplálék salakanyag tüdő tápcsatorna szív vese vizelet vér sejtek közti folyadék sejten belüli folyadék A soksejtű szervezetekben a sejtek számára a környezetet a szomszédos sejtek, a szövetközötti folyadék és az ott lévő anyagok biztosítják

4 Walter Bradford Cannon vezette be 1926-ban a homeosztázis fogalmát, és írta le a vészreakció jelenségét, amikor is a mellékvese velő adrenalin kiválasztása segíti a kűzdési vagy menekülési reakciókat. Homeosztázis: Izovolémia - térfogati állandóság Izoionia - oldott ionok állandósága Izohidria - ph állandóság Izozmózis - ozmotikus nyomás Izotermia - hőmérsékleti állandóság A szervezet egyensúlyi és védekező folyamatai az alapértéktől (set point) való eltérés a zavaró tényező a szabályozás visszajelzésen alapul az eltéréseket a szervezet kiigazítja set point bemenet állapot hiba stressz külvilág receptor szenzor szabályozó jel visszajelzés aktivátor válasz végrehajtó

5 A belső környezet egyensúlya Egy állapot azért maradhat állandó, mert a változásra irányuló bármely tendencia automatikusan szemben találja magát azon tényezővel vagy tényezőkkel, amely(ek) ellentételezi(k) a változást bemeneti pálya aktivációs kimeneti pálya aktivációs receptorhatás különböző ok miatti stimulusok effektor visszajelzés, homeoszatikus folymat aktiváció

6 Cannon-féle vészreakció Evolúciós örökségünk, angolul fight or flight (küzdelem vagy elrepülés/menekülés) reakciónak is nevezik. Ha az állat (vagy ember) veszélyesnek ítél meg egy adott szituációt, szervezetének energiaellátása úgy alakul át, hogy a meneküléshez vagy küzdelemhez szükséges szervek erőteljesebben, egyéb létfenntartó mechanizmusai kevésbé működjenek. A válasz kialakulása kettős szabályozás alatt áll, ezek aktivációjából erednek a fiziológiai reakciók: szimpatikus idegrendszer - mellékvese velő renszer adrenokortikális rendszer (HPA tengely). Mindkettőt a hipotalamusz (stresszközpont) irányítja.

7 A két fő aktivációs útvonal: Szisztémás stresszfolyamatok A Cannon féle vészreakció

8 mellékvesék A mellékvese velő működése vesék Szimpatikus határdúclánc eredet, közvetlen beidegzés gerincvelő gerincvelői szimpatikus idegrost mellékvese velői hormontermelő sejtek hormon: adrenalin mellékvese velő

9 mellékvesék A mellékvese kéreg működése külső kéreg kéreg velő kéreg vesék Mineralokortikoidok (aldoszteron) velő szteroid hormonok Glukokortikoidok (kortizol): glukoneogenezist serkentik (májban) más molekulákból, főleg zsírokból ill. aminosavakból glukóz szintézise Androgen hormonok (androsztenedion, a tesztoszteron előanyaga) A mellékvesekéreg fokozott kortikoid termelése következtében kialakuló bilaterális hyperplasia: - zsírszövet felhalmozódás - szőrösödés A fokozott inzulin-szekréió mellett kialakul: - inzulin rezisztencia - hiperglikéia

10 szteroid hormonok

11 Szimpatikus idegrendszeri aktiváció hatása pupilla tágulás nyálelválasztás gátlás bronhus relaxáció szívfrekvencia fokozódás tápcstornában szekréció és perisztaltika gátlás glukóz képződés és kibocsájtás fokozódás adrenalin elválasztás fokozódás hólyag kontrakció gátlás orgazmus stimulálás

12 Selye János 1936-ban jelentette meg a károsító tényezőkről (stressz) írt cikkét: külső vagy belső ingerek által kiváltott reakció, a szervezet (sejtek) védekező mechanizmusainak általános aktiválódása. Állatkísérletek alapján a stressz-válaszok csoportosítása Selye szerint: 1.) lokális adaptációs szindróma (LAS pl. akut gyulladás) 2.) generalizált adaptációs szindróma (GAS) - alarm reakció a szervezet ellenálló képességének mozgósítása a homeosztázis védelmére - fokozott rezisztencia kialakítása, erős védekezés mellékvese túlaktiválódás - a szervezet kimerülésének fázisa, legyengülés Kortikoszteroidok adásával több kórkép kialakítható patkányokban (adaptációs betegségek: pl. rheumatoid arthritis, gyomorfekély, magas vérnyomás)

13 Hipofízis-mellékvese rendszer AGY Akut STRESSZ AGY Autonóm idegrendszer hipofízis elülső lebeny ACTH szimpatikus idegrendszer mellékvese kéreg mellékvese velő kortizol adrenalin

14 A fiziológiai stresszreakció A fenyegetés észlelésekor a stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre. Ezt a reakciót nevezzük harcolj vagy menekülj válasznak. Jellemző testi változások: A máj többletcukrot bocsát a szervezet rendelkezésére Nő a szívritmus, vérnyomás, légzésszám, izomfeszültség Hormonok serkentik a zsír cukorrá alakulását Gyorsul az anyagcsere Az endorfinok termelése fokozódik A lépből több vörösvértest jut a véráramba: oxigénszállítás Csontvelő több fehérvérsejtet termel Az emésztés, nyálelválasztás csökken

15 A stresszortól független akut reakciók Szisztémás stresszfolyamatok

16 Agytörzsi vegetatív szabályozó központok hugyhólyag kontroll pneumotaxiás központ szív gyorsító központ kisagy szív lassító központ légzőközpont hipothalamusz hipofízis híd hányási központ nyálelválasztási központ légzőközpont

17 Automatikus keringésszabályozás hipotalamikus autonom központ karotisz szinusz agytörzs: nucl. tractus Solitaius szimpatikus kimenet vágusz ideg preganglionáris rostok receptorok artériás baroreceptorok aortaív szívbeli baroreceptorok szimpatikus postganglionáris rostok arterioláris érösszehúzódás receptorok

18 A légzési ritmusgenerálás hídi felső régió hídi alsó régió nyúltvelő gerincvelő feszülési receptorok - vágusz idegb légzőizmokhoz rostok

19 Vércukorszint szabályozás Vércukor szint emelők: glukagon katekolaminok (pl. adrenalin) glukokortikoidok pajzsmirigyhormonok Vércukor szint csökkentő: inzulin Az inzulin hormon legfontosabb hatásai: Glikogénfelépítés fokozása (a glikogén a glukóz raktározódási formája májban és izomszövetben) Glikogénlebontás gátlása (főképpen a májban) Trigliceridek mozgósításának gátlása (a zsírszövetben) Sejtek glükóz-felvételének és égetésének stimulálása (főleg az izom és zsírszövetben) Aminosav felvétel és beépítés fokozása (pl. izomszövetben) Sejtek kálium felvételének fokozása (izomszövetben, zsírszövetben, májban)

20 A Ca2+ forgalom szabályozása calcitonin kibocsájtás pajzsmirigy C-sejtek a calcitonin stimulálja a csontok Ca 2+ -tartalmának emelkedését vér Ca 2+ -szint növekedés, az oszteoklasztok a csontállományt degradálják, a vérbe Ca 2+ kerül vér Ca 2+ -szint homeosztázis mellékpajzsmirigy parathormon (PTH) kibocsájtás vér Ca 2+ -szint csökkenés Ca 2+ szerepe: csontállomány felépítése, ideg-, izom ingerlékenység biztosítása (felszíni fehérjék semlegesítése a glikokalixban), véralvadási folyamat, intracelluláris enzimműködések, foszfát ion kötés, fehérjéhez kötődés ph-függés PTH: veséből kalcium visszaszívást, bélből felszívást fokoz calcitonin: vesében fokozott ürítés

21 Anyag és energiaforgalom szabályozása inzulin függeteln glukóz bevitel plazma glukóz glukagoninzulin glukóz egyebek, pl. aminosavak szabad zsírsav leptin TNF-alfa hasnyálmirigy inzulin vázizom Leptin:zsírszövetből felszabaduló peptidhormon, táplálékfelvétel szabályozása (túlévést indukál a hiánya, ha a receptorhoz kötődik, akkor telítettség érzetét váltja ki és az étvágy csökken) Ghrelin: a gyomorban termelődő peptid (éhségérzetet fokozza, evést indukál)

22 Hőmérséklet szabályozás

23 A mellékvese fokozott működésének hatásai

24 Krónikus STRESSZ Ha sem menekülés, sem harc nem lehetséges. (passzív elkerülő magatartás aktiválódik holttá tetetés-, szorongással azonosított reakció) Emberben főképp pszichoszociális jellegű és nagyon általános probléma Magas vércukor Alvászavar Emelkedett vérnyomás +magas koleszterin érelmeszesedés Emésztési problémák Étvágytalanság, fogyás Immunrendszer működése gyengül vagy inadekváttá válik. Csontritkulás Fáradékonyság, ingerlékenység Idegrendszer: működése károsodik. Főleg a glükokortikoid receptorokban gazdag területeken (pl. hippokampusz) sejtzsugorodás, elhalás következhet be

25 Stress responses Krónikus STRESSZ Egyéb kronikus stressz probléma: kardiovaszkuláris problémák: magas vérnyomás, abnormális szívritmus, infarktus, sztrok gasztrointesztinális problémák: gastritis, gyomorfekély, irritábilis vastagbélgyulladás, kóros elhízás, étvágytalanság szexuális diszfunkció: impotencia, menstruációs problémák, szexuális érdeklődés csökkenés bőr és haj problémák: pattanások, pszoriázis, ekcema, erős hajhullás mentális egészségi problémák: depresszió, szorongás, alvási és memóriaproblémák, tájékozódás zavar

26 A Selye-féle általános adaptációs szindróma három fázisa Alarm-reakció Aktív ellenállás Kimerülés Ellenállóképesség mértéke Ellenálló-képesség normális szintje Stresszor megjelenésének ideje Idő

27 A stressz és a munkavégzés hatékonysága

28

29 Akut hatás Ismételt hatás I. Állapot Dyn/kor rendszer erősödése II. Állapot hosszú távú neuronális adaptáció III. Állapot hosszú távú neuronális adaptáció Dyn/kor rendszer erősödése adaptáció hatások csökkent idegi ingerelhetőség megváltozott génexpresszió, szerkezeti és működésbeli idegi változások csökkent idegi ingerelhetőség és alkalmazkodás stressz indukálta viselkedésváltozás rossz közérzet étvágytalanság félelem memóriadeficit fájdalom csökkent idegi ingerelhetőség rossz közérzet étvágytalanság félelem memóriadeficit fájdalom elesettség csökkent idegi ingerelhetőség rossz közérzet étvágytalanság félelem memóriadeficit fájdalom

30 Agytörzsi szabályozó pözpontok

31 Az idegrendszer szerepe a stresszreakciók szabályozásában

32 A stresszreakciók szabályozásában résztvevő legfontosabb agyi szabályozó struktúrák 1R - típusú adrenerg receptor CRHR - corticotropin releasing hormone receptor MR mineralokortikoid receptor GR glukokortikoid receptor CA ammon szarv (Cornu Ammoni) DG gyrus dentátusz PVN paraventrukuláris mag BnST bed nucleus of the stria termunalis CeA centrális amigdala BLA bazolaterális amigdala MA mediális amigdala DR ráfe dorzális LC locus coeruleus NTS nucleus tractus solitarii

33 Agyi szabályozás megváltozása stressz szituációban dorsomedial prefrontal cortex (DMPFC) ventral medial prefrontal cortex (vmpfc) dorsolateral prefrontal cortex (DlPFC) right inferior prefrontal cortex (ripfc) ventral medial prefrontal cortex (vmpfc)

34 túlreagáló, megfelelő reagálás csökkenő térfogat nem megfelelő irányú reagálás állandó dendritnövekedés állandó spine formálódás csökkenő dendritnövekedés csökkent neurogenezis csökkenő dendritnövekedés reverzibilis spine vesztés alulreagáló nem megfelelő irányú reagálás

35 Probléma: modern életforma A régi idegrendszer és sejt-struktúra Az evolúció során másra alakult ki a problémamegoldó rendszer Részkörnyezetekből természetes és mesterséges hatások: - kémiai - fizikai - társadalmi (pszichológiai) hatások (ma a legjelentősebb a munkahelyi stressz)

36 . A nyugati, fogyasztói társadalmakra jellemző, hogy tagjai a egyre több és újszerű stresszorral kénytelenek megküzdeni A megküzdési képességek, a coping stratégiák azt mutatják meg, hogyan tud a személy a nehéz, stresszkeltő élethelyzetekkel megbirkózni. Számos megküzdési stratégiák létezik. - változtathatunk környezetünkön - vagy éppen saját magunkon - tárgyalás a kompromisszum megkötése érdekében - meggyőzés - konkrét cselekvés. Az egészséges személyiség egyedül, vagy kisebb segítséggel képes alkalmassá tenni saját magát a stressz leküzdésére, a coping reakció tréninggel fejleszthető. A különböző stresszhelyzetekhez való alkalmazkodás akkor a legsikeresebb, ha minél több megküzdési készséggel rendelkezünk, és rugalmasan tudjuk ezeket használni önismeret, életvitel, sport

37 Egyes szerzők szerint kétféle megküzdési forma különböztethető meg: problémaközpontú megküzdés: a helyzetre, a problémára összpontosítás,megváltoztatási, sikeres elkerülés próbálkozás érzelemközpontú megküzdés: a konkrét stresszhelyzet érzelmi reakcióinak enyhítésére, a negatív érzelmek elhatalmasodásának megakadályozása. Megoldási kísérletek viselkedéses stratégiákkal: pl. testmozgás mint problémaelterelés, az alkoholizálás, drogok fogyasztása, dühkitörés, érzelmi támasz keresése kognitív stratégiákkal: pl. a probléma időleges félretétele, a fenyegetettség csökkentése a helyzet jelentésének megváltoztatásával.

38 A problémaközpontú és érzelemközpontú megküzdési formákon belül különböző stratégiák különíthetők el: konfrontáció: aktív megküzdést jelenti eltávolodás: a helyzettől való érzelmi és mentális érzelmek és viselkedés szabályozása: ez az adott helyzet megoldását legjobban segítő érzelmi kifejezésmód és viselkedés megtalálását jelenti; társas támogatás keresése: a társas környezet segítségével megoldáskeresés a felelősség vállalása: a helyzet vállalása kerül előtérbe problémamegoldás-tervezés: kifejezetten kognitív, racionális stratégia keresése elkerülés-menekülés: nem vállalja a konfrontációt, kilép a szituációból; pozitív jelentés keresése: a negatív jelentésű esemény kihívásként, bizonyos szempontból pozitívként való értékelése történik ekkor Ezek a stratégiák az egészséges, érett személyiség jellemzői. Patologiás konfliktusmegoldás esetén a szorongás csökkentése a cél, érzelmek szabályozásával, énvédő vagy elhárító mechanizmusokon keresztül.

39 A családi szocializáció meghatározó, fontos tényező családi légkör típusa (szabályorientált családi légkör, konfliktusorientált családi légkör) szülői nevelési célok (önállóságra nevelés konformitásra nevelés) szülői nevelői attitűdök (következetes nevelési attitűd, manipulatív nevelési attitűd, inkonzisztens nevelési attitűd); szülői nevelési stílus (támogató vagy büntető nevelés) Konfliktusos lehet a család-iskola szerepe

40 Az agy szerkezete