A NEVELÉSÜGY TERVEZÉSÉNEK DEMOGRÄFIAI VONATKOZASAI (Demographie Aspects of Educational Planning - Fundamentals of Educational Planning, N 9.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NEVELÉSÜGY TERVEZÉSÉNEK DEMOGRÄFIAI VONATKOZASAI (Demographie Aspects of Educational Planning - Fundamentals of Educational Planning, N 9."

Átírás

1 PKCS Kozleményei A NEVELÉSÜGY TERVEZÉSÉNEK DEMOGRÄFIAI VONATKOZASAI (Demographie Aspects of Educational Planning - Fundamentals of Educational Planning, N 9.) BEVEZETÉS A demográfiai elemzés emberi közössegek vizsgálataként definiálható. A vizsgálat egyik megkozelitési módja, hogy próbáljuk megmagyarázni a demográfiai tényeket, keressük a mögöttük rejlo osszefüggéseket. Ez elméleti demográfiai elemzésnek nevezheto. A másik mód, hogy megelégszünk egy csakis leiró jellegü vizsgálattal és "a népesség statisztikai leirásá"-val fejezzük be a tanulmányt. A valóságban azonban nem lehet ilyen világos megkülönböztetest tenni: nem végezhetôk népességelore-számitások minimális demográfiai elemzés nélkül. Bármelyik kozelitést fogadjuk is el, a vizsgálatnak két lehetséges területe van, amelyek a célok és módszerek tekintetében eltérnek egymástól. Az érdeklodést összpontosithatjuk a népesség jelenlegi helyzetére. Ezt rendszerint statikus népesságvizsgálatnak nevezzük és amit ebben az esetben vizsgálunk, az a népesség státusa, másszóval strukturája, osszetétele. Másrészt összpontosithatjuk az érdeklodést a népességi trendekre, a népesség elemzésének dinamikus vonatkozására. A népességi trendek - amelyeket a népesség mozgásának is nevezünk - bizonyos tényezoktol függenek, elsosorban az olyan demográfiai eseményektol, mint születések, házasságkotések és halálozások. Az egyszerüség kedvéért tiszteletben fogom tartani ezt a hagyományos megkülönböztetest olymódon, hogy az elso részben vizsgálom a népesség strukturáját és ennek nevelésügyi problémákra gyakorolt hatásait, a második részben pedig a népességi trendeket, illetve a népesség mozgását és ennek hatását a nevelésügy tervezésére. A) A NÉPESSÉGSTRUKTURÁNAK A NEVELÉSÜGYRE GYAKOROLT HATÁSAI Mint mar emlitettük, a népesség strukturájának vizsgálata osszetételének vizsgálatát jelenti, bizonyos elore meghatározott ismérvek szerint. Az oktatás tervezoje különbözo okokból foglalkozhat a népesség megoszlásával. Eloször, érdekelheti a népesség megoszlása kor és nem szerint. Ez lehetové teszi számára, hogy felmérje az iskoláskoru népesség relativ nagyságát, ami nyilvánvalóan a nevelésügyi politika alapját és kiindulási pontját képezi. Másodszor, foglalkozhat a népesség megoszlásával a gazdasági aktivitás szektorai szerint és mindegyik szektoron belül foglalkozások szerint. Teljesen nyilvánvaló, hogy csak akkor végezhetjük el a munkaeroszükséglet becslését^és határozhatjuk meg a müszaki oktatás, a szakoktatás és a felsofoku oktatás céljait, ha pontosan ismerjük a gazdasági aktivitásnak szektorok és foglalkozások szerinti megoszlását. Harmadszor, a nevelésügy tervezoje érdeklodhet a népesség földrajzi megoszlása iránt, ugyanis ez a megoszlás befolyásolja a nevelésügyi koltségeket, valamint az iskolák tipusainak, nagyságának és elhelyezésének kijelolését. E munkának a népességstrukturára vonatkozó része a három fent emlitett szempontot fogja tárgyalni. Szükséges azonban, hogy elsosorban gyors áttekintést adjunk a népességstruktura elemzési módszereirol és foképpen a népszámlálási módszerekrol. 1. Figyelembe kell venni, hogy a munkaeroszükségletet számos tényezo befolyásolhatja, ezért az ilyen jellegü szükségletek eloreszámításai általában csak megközelitö jellegüek lehetnek.

2 36 PKCS Kozleményei-6. I. Népszámlálások; a népesség strukturájának vizsgálata A kormányok mindig szükségesnek tartották, hogy tudják hány ember tartozik kormányzásuk ala. Ettol függó'en határozták raeg a toborzás volumenét a fegyveres erok részére, az adóterhek, a fold igazságos elosztását stb. Ahogyan az állam funkciói szaporodnak, tevékenységi területe bó'vül, egyre fontosabbá válik a népszámlálás és egyre több információt kell gyüjtenie. A népszámlálások mar nem csupán a népesség megszámlálásából állnak, hanem sokoldalu információk szerzésére is lehetoséget nyujtanak. A népszámlálások egyre komplexebb feladattá válnak és lebonyolitásukhoz egyre több és magasabb szakképzettségü emberre van szükség. Emiatt a népszámlálás koltségei jelentosen emelkedtek. Ezenkivül a feldolgozandó statisztikai adatok száma és sokfélesége míatt a népszámlálási adatok csoportositásához és rendezéséhez elég hosszu ido szükséges. Ugyanakkor a statisztikai adatok vesztenek értékükbol, ha rövid idón belül nem teszik kozzé oket Ezeknek az adatoknak nemcsak az a céljuk, hogy a népesség iránti tudományos érdeklodést kielégitsék, hanem mindenekelott az, hogy segitséget nyujtsanak a tervezéshez. Különbözo módszerekkel végezhetünk népszámlálást és a módszer kiválasztása nagymértékben függ a fennálló lehetó'ségektol és a müvelethez használható személyzet számától. 1. Különbözo tipusu osszeirások Az osszeirások a gyüjtött adatok pontossága szerint a kovetkezoképpen osztályozhatók: - Teljes népszámlálás - Reprezentativ felvétei - Becslés (tényleges népszámlálás Manyaban). A teljes népszámlálás nyilvánvalóan az a módszer, amely a legrészletesebb és legponiosabb eredményeket adja. A terület valamennyi lakosával érintkezésbe lép és mindegyik személyre vonatkozóan külön adatokat kap. Nyilvánvaló azonban, hogy a teljeskörü és részletes népszámlálás óriási koltséggel jar, és nagyszámu személyzet foglalkoztatását követeli meg. Ezért elôfordul, hogy részletes népszámlálás helyett reprezentativ osszeirást alkalmaznak: ez különösen egyes fejlodo országokra vonatkozik, ahol hiány van szakképzett személyzetben és megfelelo anyagi források sem állnak rendelkezésre. Bármilyen osszeirásban elofordulhatnak megfigyelési hibák. de a véletlenszerü kiválasztás ezenkivül sajátos tipusu hibára ad lehetoséget, ugyanis eíofordulhat, hogy a minta nem képviseli megfeleloen az egész népességet. Tény azonban, hogy mikrocenzus eseién a munka kevesebb személyzettel végezheto el, amelyet igy jobban ki lehet képezni és ellenorizni. Ezáltal jelentosen csökkenthetok a megfigyelési hibák. A végso elemzésnél egv jól végrehajtott reprezentativ összeirás során kapott eredmények néba jobbak, mint azok, amelyeket nem megfelelo körülmenyek között végzett, részletes népszámláláskor nyernek. Teljes népszámlálás illetve véletlenszerü kiválasztással tortene osszeirás hiányában népességbecslés ' r égezheto részieges (mezögazdasagi, iskolai stb.) összeirasokban va.v specialis nyilvántartásokban,igv adóieírvzékeken. sza ^azási nvilvúntnvtásokon vagi/ jegyrsndszer- jegyzékeken szereplo bejegyzések alapján. Bármilyen beeslési eljárásnál. természeteson, elofordulhatnak hibák. Ezek vagy csoportositási, vagy pedig az osszlétszára megállapitása során alkalmazott arányszámoknak és egyéb kiegyenlitésitényezoknek tulajdonithat.o hibákból származnak. Ezért az ilyen becsléseket igen óvatosan kell alkalrnazni. Még olyan országokban is, ahoi telieskörii népszámlálásokat tartanak, az osszeirásokat csak viszonylag hosszu idokozoìiként (például 10 évenként) végzik. Ezért nagy problema, hogy miként lehet demográfiai adatokat szerezni a népszámlálások közötti években. A legbiztosabb módsze" az aliando népességnyilvántartás vezetése. Ez ugy torténik, hogy lapot fcktetnek fej az ország ^arületén élo minden személyrol egy jdott idopontba.n és uj iapokkal bovitik a nyilvántartást valahányszor valaki megszüíetik vagy a teriüetre költözik, ill. lapokat iktatnak Id a nyilvántartásból, ha valaki meghal vagy fávozik a területrol Ilyen nyilvántartó segitségével bármely idopontban megha-

3 PKCS Kozleményei tározható a népesség nagysága es strukturája. Ahoi nines ilyen népességnyilvántartó, megkisérelheto a számok extrapolálása a két elozo népszámláláskor észlelt trendek alapján. Az ilyen fajta extrapólalas azonban pontatlan eredményekre vezethet, mert nines biztositék arra, hogy a multban észlelt trendek tovább folytatódnak a jövoben. Olyan mértékben, ahogyan a termékenységi és továbbélési arányszámok kor szerint ismeretesek, eloreszámitások is végezhetok az utolsó népszámlálás adataiból. Erre a problémára a második részben még visszatérek. A fentiekben megpróbáltam leirni néhány népszámlálási módszert. Ezekbol máris láthatjuk a népszámlálás komplexitását és azokat a nehézségeket.amelyek a pontos népesedésstatisztikai adatok gyüjtése során felmerülnek (különösen ott ahol nem állnak rendelkezésre a szükséges feltételek), valamint azt, hogy általában miért fordulnak elo hibâk a demográfiai adatokban. 2. A demográfiai adatok relativ értéke Három fa]ta hibát különböztethetünk meg: a mintavételbol, megfigyelésbóì eredoeket. a felvételek szervezésébol és a a) A mintavétel okozta hibák Amint láttuk, ezek a hibák azzal a lehetoséggel függnek össze, hogy a kiválasztott minta nem reprezentativ jellegü. Ezért ezek egyrészt a minta nagyságától függnek (minél nagyobb a minta, annál több esély van arra, hogy a valódi tényeket megközeliti) másrészt a mintavétel minoségétóì, azaz a mintavétellel megbizott személyzet jártasságától. b) A felvételek szervezésének tulajdonitható hibák Demográfiai felvételek szervezése különösen nehéz és kritikus feladat a fejlodo országokban. Nyilvánvaló.hogy a nem megfeleló' infrastruktura(a kozlekedésihálózathiányos kialakitása és gyakran rossz minosége), azzal a korülménnyel párosulva, hogy nagy távolságokat kell bejárni, hogy kapcsolatot teremtsenek az elszórtan lakó és néha mobil népességgel, a terep és az éghajlat problémái gátolják az osszeirás müveletét és ellenorzését. Ezenkivül nem könnyü elegendo szakképzett számlálóbiztost toborozni, akik végre tudják hajtani ezeket a nehéz felvételeket s ugyanakkor hajlandók ilyen nehéz korülmények között dolgozni. A felvétel során összegyüjtött adatok minosége egyébként a számlálóbiztosok hozzáértésétol és lelkiismeretességétol függ. c) Megfigyelési hibák A fejlodo országokban elofordul, hogy aránylag sok a megfigyelési hiba. A legtöbb demográfiai adatot az egyének kijelentése alapján szerzik: igy, ha a népesség egy része nem tud irni-olvasni és ha kevés fontosságot tulajdonitanak az ido és dátum pontos fogalmainak, megvan az esély arra, hogy néhány megállapitás nem lesz pontos. Számolni kell a hamis, azaz a szándékosan valótlan kozlésekkel is. Ez akkor fordul elo, ha az emberek nem értik meg a népszámlálás pontos célját és attól tartanak, hogy ezek valamilyen kormányvizsgálatot képviselnek, amely esetleg adót, katonai szolgálatot vagy egyéb ilyen kötelezettséget jelent számukra. Vannak olyan esetek is, amikor a babona vagy a tabu tiltja az élet bizonyos tényeinek felfedését. Igy tehát látható, hogy milyen fontos és kényes a számlálóbiztosok munkája, mert bizalmat kell kelteniök az emberekben, meg kell nekik magyarázniuk, hogy miért gyüjtik az információkat,azaz röviden, meg kell nyerniük öszinte közremüködesüket. Az összeirasi müveletbe a fent emlitett tényezôkmiatt bekerült számos hiba csak akkor korrigálható, ha ismerik a hibák irányát - hogy felfelé vagy lefelé torzitanak-e - és relativ nagyságát. Ezért hajtanak végre néha ellenorzo osszeirást: ezt kevesebb számu esoporton illetve egységen, de jobb lehetoségekkel és képzettebb személyzettel valósitják meg. Az ellenorzo osszeirás és az eredeti osszeirás során kapott eredmények osszehasonlitása lehetôvé teszi az elkövetett hibák tipusainak feltárását: felfelé vagy lefelé irányuló trendjük és relativ nagyságuk megállapitását. Habar a demográfiai adatokban gyakran vannak hibák, a nevelésügy tervezojének ezeket az adatokat mégis alapul kell vennie bizonyos dontések és oktatási célok megállapitásánál. Ezért tajé-

4 38 PKCS Kozleményei-6. kozódnia kell arról, hogy muyen módszerekkel szerezték az adatokat és foképpen, hogy ezek az adatok mennyire pontosak. Munkájában mindig figyelembe kell vennie az ilyen statisztikai adatok relativ értékét és terveiben helyet kell hagynia ezek kiegyenlitésére, hogy a népességbecslésekben elkövetett hibák hatásait alkalomadtán ellensulj'ozhassa. A népszámlálás során szerzett inform áció egyik legfontosabb része mínden egyes egyén kora, ami lehetové teszi a népesség korstrukturájának meghatározását. II. A NÉPESSÉG KOR ÉS NEM SZEPJNTI STRUKTURÁJA A legegyszerübb módszer a népesség kor és nem szerinti strukturáiának vizsgálatá.ra a korfa készitése. (Példaként az l.ábra bemutatja a Fi'anciaország népességére 1968-ben vonatkozó korfát.) A népesség kor struktur ájának vizsgálata nagyon fontos a demográfiai elemzésben, egyrészt mert összefoglalja a nemzet demográfiai multját, másrészt mert - ahügyan ezt a második részben látni fogjuk - bizonyos mértékig irányitja a népesség késobbi trendjét. A korstniktura mint mondtuk, összefoglalja a nemzet demográfiai multját. A számok minden egyes korban iiletve minden egyes korcsoportban a következoktol függnek: (a) a születések számától abban a nemzedékben iiletve nemzedókekben, ahonnan származtak; (b) a halandóságnak arra a nemzedékre iiletve a.zokra a nemzedékekre gyakorolt hatásától; (c) a vándorlások mértékétol a különbözo idokben és a vándorlók korától. Szül. év 100 Szúl. év ñ0 Az egyes korosztályokhoz tartozó személyek szánia (ezer) 1. abra. Franciaország népessége: becslés az január 1-i állapot szerint. Forras: Institut national de la statistique et des etudes économiques, Paris, 1968.)

5 PKCS Kozleményei-6. \!, 39 Igy a népesség korfájának alapos vizsgálata elegendo azoknak a régebbi eseményeknek a feltárására, amelyek egy ország népességét befolyásolhatták. A franciaországi népesség korfájának esetében világosan láthatóak a második világháboru hatásai.a születések száma határozottan csökkent a hadiállapot éveiben, ezt a csokkenést azonban jelentosen kárpótolta a születések novekedése a háboru utáni években ( ); ezt a novekedést gyakran "baby boom"-ként (születési csucsként) emlitik. A "baby boom" nyilvánvalóan 1951-ben ért véget, habar a születésszám csokkenése azon a ponton rendkivül lassù volt. Az elso világháboru demográfiai hatásait ugyanilyen módon! 3- het vizsgálni: ugyancsak születési hiány mutatkozott a hadiállapot éveiben ( ) és hasonlóképpen emelkedett a születések száma a háborut követo években (1920-ban és 1921-ben). Ezenkivül szokatlanul magas volt a férfiak halálozási arányszáma az és 1900 között született nemzedékben, tehát azoknál a férfiaknál, akik alkalmasak voltak katonai szolgálatra a háborus években. Ilyen információ szerezheto egy korfa szabálytalanságainak értelmezése során. A következtetésekhez azonban a korfa szabálytalanságainak reálisaknak kell lenniök, azaz vaiò tényeken és nem olyan pontatlanságokon kell alapulniok, mint amilyenek az egyének bejelentéseiben elôfordultak. 1. Pontatlan adatok a korra vonatkozóan és a korfa kiegyenlitésének módszerei A népesség korstrukturáját gyakran az általános népszámlálás alkalmából igyekeznek megállapitani. Ezért a számlálóbiztos feladata nemcsak abból áll, hogy megszámlálja a népességét, hanem abból is, hogy meghatározza a korokat az egyéni kozlések alapján. Elöfordul azonban, hogy pontatlan vagy hamis kozléseket kap. Pontatlan kozléseket adnak olyanok, akik nem tudják pontosan, hogy hány évesek és ezért a hozzávetoleges korukat adják meg; a hamis kozlések viszont azoktól származnak, akik tudják, hány évesek de valamilyen okból más számot mondanak. A nok esetleg hiuságból tagadják le korukat, a férfiak viszont idosebbnek vallják magukat az esetleges elonyök kedvéért, pl. hogy a közös földbol bizonyos részt kapjanak, mert mar elérték a 18. életévüket. A törökorszagi népszámlálás során megállapitott korstruktura 1945-ben jól illusztrálja a pontatban bejelentések kovetkezményeit. Elegendo, ha rápillantunk a népszámláláskor tett kozléseken alapuló török korfára (lásd 2. abra), hogy lássuk mennyire vonzóak a 0-ra és 5-re végzodo számok. Ezt a vonzerot még azoknak a személyeknek a rendkivül csekély száma is mutatja, akik korukat a privilegizált számok elotti vagy utáni évben (9-re ill. 1-re és 4-re, illetve 6-ra végzodo korok) tüntették fel. A 0-ra és 5-re végzodo legkedveltebb számokon kivül a paros számokat részesitik elonyben, a páratlanokkal szemben. Ez a vonzódás a 0-ra és 5-re végzodo korokhoz, továbbá a paros számok páratlan számokkal szembeni nagyobb kedveltsége nyilvánvalóan nemcsak Törökorszagra jellemzö. Minden olyan országban megtalálható, ahol az emberek tobbsége nem tudja pontosan, hogy hány éves. Több teszt áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy felmérjük a különbözo korszámok vonzási fokát és ennek megfeleloen a kozlések pontatlansági fokát. A tesztek közül a legismertebbek Whipple, Myers és Bachi tesztjei. Az ENSZ Titkársága saját módszerét ajánlotta. 1. A terjedelemre való tekintettel nem ismertethetjük ezeket a teszteket. Az érdeklodó olvasók világos magyarázatot találhatnak az ENSZ által kiadott A népességbecslésekre használt ahpadatok minoségének értékelési módszerei (Methods of Appraisal of Quality of Basic Data for Population Estimates) e. kézikonyv oldalán.

6 40 PKCS Kozleményei-6. Kor Kor 70 Férfi IX \ \ \ abra Törökorszag népessége 1945-ben nem, kor es öteves kcrcsoportok szerint a népszámlálási adatok alapján. Forras: ENSz, A népességbecslésre használt alapadatok minoségének értékelési môdszerei,ne^y York, o. (Population studies, No 23. ST/SOA/Series A ) A 2. abrán ismertetett korfa-tipus természetesen tulságosan pontatlan ahhoz, hogy közvetlenül használjuk. Ezért kiegyenlitésekre van szükség, Szeretném azonnal hozzátenni, - ugyanis tendencia, hogy figyelmen kiviil hagyjuk ezt a tényt -,hogy a kiegyenlités fô célja az, hogy minél közelebb keruljiink a valósághoz. Nem olyan korfát kell kialakitanunk, amely szabályosabb, vagy mondjuk forma szempontjából esztétikusabb, ill. amely jobban megfelel egy korfa-modellnek. A nemzet demogrâfiai multjából eredo szabálytalanságokat nem szabad a kiegyenlités ürügye alatt kiküszöbölni. Ilyenképpen a Franciaország korfájában észlelt szabálytalanságokra nagymértékben a mult eseményei adnak magyarázatot. a) A korfa egyengetése Tekintettel arra, hogy a korbevallás pontatlansága a 0-ra és 5-re végzodô számok vonzásának tulajdonitható, a korok csoportositása egymást követo öteves korcsoportokban csökkenti a pontatlanságot, mert minden egj r es öteves csoportban van 5-re, illetve 0-ra végzôdo kor. Ezt tettük Törökorszag korfájával (nem árnyékolt részek).

7 PKCS Kozleményei Ha a szabálytalanságok - amelyek nem magyarázhatók a mult eseményeìvel - az elso kiegyenlités után még mindig megmaradnak és ha azt gyanitjuk, hogy ezek számlálási hibáknak vagy pontatlan bevallásoknak tulajdonithatók, akkor alkalmazhatunk egy módszert, amely abból ali, hogy minden egyes korcsoportot összekapcsolunk a két elozo és a két utána következo csoporttal. Ha S 0 a számot jelenti a vizsgált korcsoportban, S_^ és S_2 a két megelozô korcsoportot, és S^ és S2 a két következo korcsoportot, akkor a kiegyenlitési képlet a következo: S' = (-S +4S +10S +4S -S) o 16 v -2-1 o 1 2' S' 0 természetesen kiegyenlitett szám a vizsgált korcsoportban. Ez az "egyengetési" módszer nagyon jó és hasznos, ha az adatok igen pontatlanok. Fo hátránya - és a fo ok, amiért óvatosan kell használni -, hogy a szabálytalanságokat minden diszkrimináció nélkül torli. A pontatlan bevallások illetve felbontások okozta szabálytalanságokat éppen ugy eltünteti, mint a valóban létezo szabálytalanságokat. Ezenkivül ismerni kell hozzá a számokat a kérdéses korcsoportot megelozo két korcsoportban és a két utána következo korcsoportban, ezért nem alkalmazható sem a 0-4 és 5-9 évesek korcsoportjára sem a 70 éven felüliek korcsoportjaira. A 70 éven felüliek korcsoportjai természetesen nem érdeklik közvetlenül az oktatás tervezojét, a 0-4 és 5-9 évesek korcsoportjai tekintetében azonban a lehetô legpontosabb ismeretekkel kell rendelkeznie. A népszámlálási adatok általában aránylag pontosak az 5-9 évesek korcsoportját illetoen. A szulok általában helyes felvilágositást adnak az ehhez a csoporthoz tartozó gyermekek koráról. Ennek ellenére néha helytelen bevallások is elôfordulnak, olyan esetekben pi., amikor a szülok idosebbeknek vallják gyermekeiket abban a reményben, hogykorábban küldhetik ôket iskolába. Másrészt a tapasztalat azt mutatja, hogy a 0-4 évesek korcsoportjában a gyermekek megszámlálása sokszor hiányos és ennek kovetkeztében a számok abban a csoportban aláértékeltek. Ezért a számokat óvatosan kell használni és a lehetoség szerint korrigálni kell az idonként végrehajtott ellenorzo népszámlálás eredményeinek felhasználásával. b) Tizéves korcsoportok felosztása otéves korcsoportokra A népesedés statisztika nemcsak pontatlan. A statisztikai adatok néha nem elég részletesek. Elofordulhat például, hogy csak tizéves korcsoportok állnak rendelkezésre holott, otéves korcsoportokra szeretnénk adatokat kapni. Ilyen esetben az alábbi képlet használható: '.-i f + - (f - f ) o ahol f Q a kérdéses tizéves korcsoportban lévok létszáma, f_^ az elozo tizéves csoportban lévok létszáma és f +^ a következo tizéves csoportban lévok létszáma. Ekkor az f a a kérdéses tizéves csoport elso otéves csoportja, és f^-t, a második otéves csoportot, kivonással kapjuk meg: f b - f o - f a- Tételezzük fel, hogy az alábbi számmegoszlás áll rendelkezésünkre és hogy a évesek korcsoportját két otéves csoportba szeretnénk felosztani (10-14 és 15-19). A fenti képlet alkalmazásával a következöket kapjuk: f = f + - (f - f ) azaz: f = ( ) v ; f = = l.torokország esetében az 5 éven ahlli gyermekek alacsony száma az 5-9 évesekéhez viszonyítva talán az alacsonyabb szuletes! aranyszammal es a második világháború idoszakában a csecsemohalandóság csokkenésével magyarázható.

8 42 PKCS Közlemenyei-6. e) Otéves korcsoportok felosztâsa egyéves csoportokra Elofordulhat az is, hogy otéves korcsoportokra vonatkozó adatok állnak rendelkezésiinkre és egyéves korcsoportokra vonatkozóan szeretnénk adatokat kapni. Az általános iskolai (elemi) oktatás tervezésénél pi. jó lenne, ha nemesak az 5-9 éves és éves korcsoportokhoz tartozó gyermekek számát, hanem a 6, 7, 8, 9 stb. éves gyermekek tényleges számát is ismernénk. Ilyen esetben interpolálni lehet a Spragus-féle szorzók alkalmazásával. Az e módszerre vonatkozó részletek a függelékben megtalálhatók. A Spragus-féle szorzók használata egyszerü és kétségteleniil megfelelo munkaeszközül szolgálnak az oktatás tervezoinek. Figyelembe kell venni azonban, hogy ez a módszer nem más, mint interpólalas. Ezért a kapott eredmények csak kozelitések, ili. hogy pontosabb kifejezéssel éljiink, olyan eredmények, amelyeket valószinüeknek tekinthetünk. Ezért ezt a módszert csak akkor használjuk, ha csupán otéves korcsoportokra vonatkozóan vannak adataink és foképpen, ha joggal gondolhatjuk, hogy a sziiletési arányszám (illetve, ami ugyanarra vezet, a eseesemohalálozási arányszám) az utóbbi években nem változott jelentos mértékben. Erre példa a születések alaesony száma hadiállapot miatt vagy a "baby boom" a háboru utáni években. Nyilvánvaló, hogy a sziiletési arányszámnak ilyen csokkenései illetve emelkedései dönto hatást gyakorolhatnak a bizonyos koru gyermekek számára néhány év mulva. Ebben az esetben, ha elég messzire visszanyuló, aránylag pontos sziiletési statisztikai adatok állnak rendelkezésre, és ha ismerjük a továbbélési arányszámokat a különbözo korokban, kétségteleniil jobb, ha a különbözo koru gyermekek számára vonatkozóan a születések száma és a továbbélési arányszámok alapján végziink becsléseket. Az ilyen becslésekkel kapcsolatos eljárást a második részben fogom részletezni. Igaz, hogy a kiegyenlitési módszerek alkalmazásával, melyek közül néhányat emlitettem illusztrálásképp,interpolálással - amelynek célja a korcsoportok felbontása - pontosnak és részletesnek tuno számokat kaphatunk. Természetesen egyetlen kiegyenlitési módszer sem szavatolhatja bármilyen ügyes legyen is, hogy pontos számokat fogunk kapni olyan adatokból, amelyek maguk is csak kétes pontosságuak. Habar az oktatás tervezojének tudnia kell, hogy a népesedés-statisztikai adatok pontatlanok, nem hagyhatja figyelmen kivül a demográfiai adatokat. Ezek képezik a tervezés alapját és minden választásban vagy dontésben szerepet játszanak. Nem szabad azonban szem eló'l tévesztenie ezek pontosságának fokát, ami rugalmas eljárást és bizonyos szabad cselekvést kiván, amikor politikai kérdésekrol döntenek. 2. A népesség korstrukturája és a nevelésiigy fejlodése Az eló'bbiekben elmondottam, hogyan értelmezheto egy korfa. Az ilyen korfa közelebbi vizsgálata azonban más jellemzoket tár fei, amelyek a nevelésiigy tervezoje szempontjából nagyon fontosak lehetnek. a) Korstruktura és pedagógus sziikséglet A Franciaországra vonatkozó korfa (L. 1. abra) azt mutatja, hogy a születések száma Franciaországban 1922 ota állandóan csökkent (ezt a csokkenést világosan mutatja a korfa szükülése), ami a második világháboru idején még fokozódott. Ez a csökkeno sziiletési arányszám kétségteleniil részben annak tulajdonitható, hogy az emberek magatartása gyermekeik száma tekintetében megváltozott, ugyanakkor azonban más okokkal is magyarázható, igy az évi háboruval, amely csökkentette az azokban az években született személyek számát, akik a nemzési kort kb év mulva érték volna el tol kezdve azonban a sziiletési arányszám határozottan emelkedett. Nemesak "baby boom"-ról beszélhetünk a háboru utáni elso években, ugyanis a magasabb sziiletési arányszám trendje folytatódott. Az ilyen jellegü népesedési jelenség természetesen nagy hatást gyakorolhat a nevelésiigyre is. Igy Franciaországban jelenleg (1969-ben) általában az 1945 ota született személyek járnak iskolába (általános, ill. kozépiskolába vagy foiskolára), és a születési arányszám 1945 ota magas. A tanitókat, illetve tanárokat viszont az 1945 elott született nemzedékekbol kell toborozni, és ezek a nemzedékek aránylag kis,ebb létszámuak voltaic. Igy a demográfiai adatok egyma-

9 PKCS Kozleményei gukban csak részben indokolják a pedagógusok relativ hiányát és a pedagógusok toborzásával kapcsolatos nehézségeket. Ez a helyzet a jövoben, amikor a pedagógusokat a második világháboru ota születettek köziü lehet toborozni, természetesen gyorsan javul majd. Általában véve, valahányszor, valamilyen okból növekszik a születési arányszám (vagy csökken a csecsemohalandóság), a gyermekek létszámának emelkedése azt eredményezi, hogy hat év mulva több tanuló iratkozik be az elemi iskolákba, tizenkét év mulva növekszik a beiratások száma a kozépiskolákban, és tizennyolc év mulva többen kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. * Ez aun i- ra nyilvánvaló, hogy néha figyelmen kivül hagyják és erre nem készülnek fel. Ilyen korülmények között, amikor az extra tanulók elérik az oktatás különbözo szakaszait, az utolsó pillanatban hirtelen kell intézkedni. Ezenkivül a problémát gyakran sulyosbitja az a korülmény, hogy amikor több gyermek kerül iskolába, fokozódnak az oktatással szemben támasztott társadalmi igények. A tanulók száma ilyenkor egyidejüleg növekszik, amiatt, hogy a hallgatók a magasabb születési arányszámu évekhez tartoznak és másrészt pedig emelkednek a kor szerinti beiratkozási arányszámok. b) Korstruktura és az oktatási költsegek relativ terhe A nevelésügyi költsegek a beiratkozásokkal arányosak, s ennek kovetkeztében közvetve függnek az iskoláskoru népességtol - az oktatás finanszirozása a kereso népesség termelését terheli. Ha az iskoláskoru népesség 5-14 éves gyermekekbol áll és az aktiv népesség évesekbol, a nevelésügyi koltségeknek a kereso népességre nehezedo relativ terhét ugy becsülhetjük fel, ha megállapitjuk az 5-14 éves népesség arányát a évesekhez viszonyitva. Ez az arány egyáltalában nem azonos a világ különbözo országaiban, ahogyan ez az 1. táblázatból látható. Ez az arány a népesség fiatalságát vagy oregségét mutatja. A népességet fiatalnak mondjuk, ha a nagyon fiatai személyek száma az ossznépességen belül aránylag magas. Ha ez az arány alacsony, a népességet öregnek tekintjük. Olyan országban, ahol a születési arányszám igen magas és ahol az általános halálozási arányszám szintén nagyon magas, a korfának rendkivül széles alapja van és a szintek igen gyorsan szükülnek a magas halálozási arányszám miatt. Ez az 1. tipus. (L. 45. o.) Amennyiben a magas születési arányszám folytatódik a csökkeno halálozási arányszámmal (különösen a csökkeno csecsemohalandósággal) együtt, a korfa alapja széles marad és szintjei kevésbé gyorsan keskenyednek. Ez a 2. tipus. Amennyiben a halálozási arányszám csokkenésével párhuzamosan a születési arányszám is süllyed, a trend a 3. tipus felé irányul. Ha a születési arányszám tovább csökken, a korfa alja egyre keskenyebbé válik, mint a 4. tipusban. Végül, ha a születési arányszám tovább csökken, a korfa alja egyre keskenyebbé válik, mint a 4. tipusban. Végül, ha a születési arányszám, átmeneti csokkenés után ismét emelkedo trendet mutat (a népesség ujrafiatalodása), az 5. tipus formája alakul ki. Meg kell jegyeznünk, hogy valamennyi korfának azonos az összterülete. Ezért a közöttük levo külonbség nem az ossznépesség nagyságábólkovetkezik. A népesség különbözo kormegoszlása miatt eltéro a korfák alakja. Nyilvánvaló, hogy az 1. és 2. tipusu korfákban az igen fiatalok részaránya magas, ugyanakkor a 4. tipusban alacsony. Ismét növekvo tendenciát mutat azonban, ha az 5. tipus felé torténik a mozgás. A fejlodô országokban az 1. tipusu korfák gyakran fordulnak elo, és még gyakrabban a 2. tipusuak, ugyanakkor a fejlett országokban a másik három forma van tulsulyban. 1. Ha az elemi iskola megkezdésének hivatalos korát a 6. évtt'51 vesszük - ez a gyakori - és mind az elemi, mind a kozépiskolai oktatás 6 évig tart.

10 44 PKCS Kozleményei-6. 1.tabla. Iskoláskoru népesség es munkaképes koru népesség Ország (1) 5-14 éves népesség (2) éves népesség (1) : (2) Nicaragua , Costa Rica , Honduras , Fülöpr-sz , Taiván , Mauritius , Togo , Dél-Rhodesia , Sziria , Niger , Szudân , Puerto Rico , Venezuela , Martinique , Peru , Panama , Marokko , Ghana , Koreai Közt , India , Indonézia , Chile , Uj Zéland , Kanada , Japan , USA , Ausztrália , Uruguay , Franciaország , Olaszország , Svédország , NSzK , Forras: ENSZ, Demographic Yearbook (Demográfiai Évkonyv), Nc

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Populációbecslések és monitoring

Populációbecslések és monitoring Populációbecslések és monitoring A becslés szerepe az ökológiában és a vadgazdálkodásban. A becslési módszerek csoportosítása. Teljes számlálás. Statisztikai alapfogalmak. Fontos lehet tudnunk, hogy hány

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek:

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: 1.) 3. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. Törvényhez 2.) Jegyzkönyv: Szüli szervezet ülésérl 3.) Jelenléti ív: Szüli szervezet ülésérl 4.)

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Integrált keretrendszer

Integrált keretrendszer Integrált keretrendszer Példa SAP R/3 Humán erőforrás gazdálkodás, személyügy Referencia modell 1 Humánerőforrás Személyzeti ügyek 2 Humánerőforrás Rendszerszervezése Üzleti Költség elszámolási Üzem Könyvelési

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I.

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I. Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás Eltéréselemzés I. Kiindulópont Információk a tulajdonosok számára a vállalkozás vezetői számára Cél folyamatosan ismerni a vállalkozás tevékenységét a gazdálkodás

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten

A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten Terjesztés ÁLTALÁNOS HCR/GS/12/03 Kelt: 2012. július 17. Eredeti nyelv: ANGOL A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR)

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

DIFFERENCIÁLIS DEMOGRÁFIAI KÖZELÍTÉSEK FELHASZ- NÁLHATÓSÁGA: KÖZELÍTÉSEK, MÓDSZEREK, PÉLDÁK

DIFFERENCIÁLIS DEMOGRÁFIAI KÖZELÍTÉSEK FELHASZ- NÁLHATÓSÁGA: KÖZELÍTÉSEK, MÓDSZEREK, PÉLDÁK DIFFERENCIÁLIS DEMOGRÁFIAI KÖZELÍTÉSEK FELHASZ- NÁLHATÓSÁGA: KÖZELÍTÉSEK, MÓDSZEREK, PÉLDÁK KLINGER ANDRÁS 1. Differenciális demográfiai mutatószámok fogalma és számításának alapelvei A demográfiai vizsgálatok

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt

A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt Előadás Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették:

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették: Migránsok és a magyar egészségügy Kutatási zárótanulmány Kutatásvezető Dr. Makara Péter A tanulmányt készítették: Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter Panta Rhei Társadalomkutató

Részletesebben

A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon*

A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon* A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon* Berde Éva kandidátus, a Budapesti Corvinus Egyetem docense E-mail: eva.berde@uni-corvinus.hu A tanulmány különböző pályákat feltételezve mutatja

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt?

Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt? Simonovits András: Bevezetés Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt? A kedvezményes nyugdíjazásról szóló népszavazási kezdeményezés a 2011-ben nők számára bevezetett kedvezményt kiterjesztené a férfiakra

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

A nyugdíjba vonulás nemzetközi kilátásai

A nyugdíjba vonulás nemzetközi kilátásai SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM A nyugdíjba vonulás nemzetközi kilátásai Egyes nyugat-európai országokban például Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában vagy Olaszországban az 55 64 évesek körében

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

Népességföldrajz. Demográfia

Népességföldrajz. Demográfia Népességföldrajz Demográfia A demográfia fogalma A népesség összetételének, változásának és területi elhelyezkedésének törvényszerűségeit, az előidéző okokat és következményeit kutatja, valamint feltárja

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

Megoldások. Az ismérv megnevezése közös megkülönböztető 2007. szeptember 10-én Cégbejegyzés időpontja

Megoldások. Az ismérv megnevezése közös megkülönböztető 2007. szeptember 10-én Cégbejegyzés időpontja Megoldások 1. feladat A sokaság: 2007. szeptember 12-én a Miskolci Egyetem GT-204-es tankör statisztika óráján lévő tagjai az A 1 épület III. em. 53-as teremben 8-10-ig. Közös ismérv Megkülönböztető ismérv

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján 1. ábra. Összpopuláció* Összlakosság 285 691 501 (99%) Összlakosság 1 527 156

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben