A NEVELÉSÜGY TERVEZÉSÉNEK DEMOGRÄFIAI VONATKOZASAI (Demographie Aspects of Educational Planning - Fundamentals of Educational Planning, N 9.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NEVELÉSÜGY TERVEZÉSÉNEK DEMOGRÄFIAI VONATKOZASAI (Demographie Aspects of Educational Planning - Fundamentals of Educational Planning, N 9."

Átírás

1 PKCS Kozleményei A NEVELÉSÜGY TERVEZÉSÉNEK DEMOGRÄFIAI VONATKOZASAI (Demographie Aspects of Educational Planning - Fundamentals of Educational Planning, N 9.) BEVEZETÉS A demográfiai elemzés emberi közössegek vizsgálataként definiálható. A vizsgálat egyik megkozelitési módja, hogy próbáljuk megmagyarázni a demográfiai tényeket, keressük a mögöttük rejlo osszefüggéseket. Ez elméleti demográfiai elemzésnek nevezheto. A másik mód, hogy megelégszünk egy csakis leiró jellegü vizsgálattal és "a népesség statisztikai leirásá"-val fejezzük be a tanulmányt. A valóságban azonban nem lehet ilyen világos megkülönböztetest tenni: nem végezhetôk népességelore-számitások minimális demográfiai elemzés nélkül. Bármelyik kozelitést fogadjuk is el, a vizsgálatnak két lehetséges területe van, amelyek a célok és módszerek tekintetében eltérnek egymástól. Az érdeklodést összpontosithatjuk a népesség jelenlegi helyzetére. Ezt rendszerint statikus népesságvizsgálatnak nevezzük és amit ebben az esetben vizsgálunk, az a népesség státusa, másszóval strukturája, osszetétele. Másrészt összpontosithatjuk az érdeklodést a népességi trendekre, a népesség elemzésének dinamikus vonatkozására. A népességi trendek - amelyeket a népesség mozgásának is nevezünk - bizonyos tényezoktol függenek, elsosorban az olyan demográfiai eseményektol, mint születések, házasságkotések és halálozások. Az egyszerüség kedvéért tiszteletben fogom tartani ezt a hagyományos megkülönböztetest olymódon, hogy az elso részben vizsgálom a népesség strukturáját és ennek nevelésügyi problémákra gyakorolt hatásait, a második részben pedig a népességi trendeket, illetve a népesség mozgását és ennek hatását a nevelésügy tervezésére. A) A NÉPESSÉGSTRUKTURÁNAK A NEVELÉSÜGYRE GYAKOROLT HATÁSAI Mint mar emlitettük, a népesség strukturájának vizsgálata osszetételének vizsgálatát jelenti, bizonyos elore meghatározott ismérvek szerint. Az oktatás tervezoje különbözo okokból foglalkozhat a népesség megoszlásával. Eloször, érdekelheti a népesség megoszlása kor és nem szerint. Ez lehetové teszi számára, hogy felmérje az iskoláskoru népesség relativ nagyságát, ami nyilvánvalóan a nevelésügyi politika alapját és kiindulási pontját képezi. Másodszor, foglalkozhat a népesség megoszlásával a gazdasági aktivitás szektorai szerint és mindegyik szektoron belül foglalkozások szerint. Teljesen nyilvánvaló, hogy csak akkor végezhetjük el a munkaeroszükséglet becslését^és határozhatjuk meg a müszaki oktatás, a szakoktatás és a felsofoku oktatás céljait, ha pontosan ismerjük a gazdasági aktivitásnak szektorok és foglalkozások szerinti megoszlását. Harmadszor, a nevelésügy tervezoje érdeklodhet a népesség földrajzi megoszlása iránt, ugyanis ez a megoszlás befolyásolja a nevelésügyi koltségeket, valamint az iskolák tipusainak, nagyságának és elhelyezésének kijelolését. E munkának a népességstrukturára vonatkozó része a három fent emlitett szempontot fogja tárgyalni. Szükséges azonban, hogy elsosorban gyors áttekintést adjunk a népességstruktura elemzési módszereirol és foképpen a népszámlálási módszerekrol. 1. Figyelembe kell venni, hogy a munkaeroszükségletet számos tényezo befolyásolhatja, ezért az ilyen jellegü szükségletek eloreszámításai általában csak megközelitö jellegüek lehetnek.

2 36 PKCS Kozleményei-6. I. Népszámlálások; a népesség strukturájának vizsgálata A kormányok mindig szükségesnek tartották, hogy tudják hány ember tartozik kormányzásuk ala. Ettol függó'en határozták raeg a toborzás volumenét a fegyveres erok részére, az adóterhek, a fold igazságos elosztását stb. Ahogyan az állam funkciói szaporodnak, tevékenységi területe bó'vül, egyre fontosabbá válik a népszámlálás és egyre több információt kell gyüjtenie. A népszámlálások mar nem csupán a népesség megszámlálásából állnak, hanem sokoldalu információk szerzésére is lehetoséget nyujtanak. A népszámlálások egyre komplexebb feladattá válnak és lebonyolitásukhoz egyre több és magasabb szakképzettségü emberre van szükség. Emiatt a népszámlálás koltségei jelentosen emelkedtek. Ezenkivül a feldolgozandó statisztikai adatok száma és sokfélesége míatt a népszámlálási adatok csoportositásához és rendezéséhez elég hosszu ido szükséges. Ugyanakkor a statisztikai adatok vesztenek értékükbol, ha rövid idón belül nem teszik kozzé oket Ezeknek az adatoknak nemcsak az a céljuk, hogy a népesség iránti tudományos érdeklodést kielégitsék, hanem mindenekelott az, hogy segitséget nyujtsanak a tervezéshez. Különbözo módszerekkel végezhetünk népszámlálást és a módszer kiválasztása nagymértékben függ a fennálló lehetó'ségektol és a müvelethez használható személyzet számától. 1. Különbözo tipusu osszeirások Az osszeirások a gyüjtött adatok pontossága szerint a kovetkezoképpen osztályozhatók: - Teljes népszámlálás - Reprezentativ felvétei - Becslés (tényleges népszámlálás Manyaban). A teljes népszámlálás nyilvánvalóan az a módszer, amely a legrészletesebb és legponiosabb eredményeket adja. A terület valamennyi lakosával érintkezésbe lép és mindegyik személyre vonatkozóan külön adatokat kap. Nyilvánvaló azonban, hogy a teljeskörü és részletes népszámlálás óriási koltséggel jar, és nagyszámu személyzet foglalkoztatását követeli meg. Ezért elôfordul, hogy részletes népszámlálás helyett reprezentativ osszeirást alkalmaznak: ez különösen egyes fejlodo országokra vonatkozik, ahol hiány van szakképzett személyzetben és megfelelo anyagi források sem állnak rendelkezésre. Bármilyen osszeirásban elofordulhatnak megfigyelési hibák. de a véletlenszerü kiválasztás ezenkivül sajátos tipusu hibára ad lehetoséget, ugyanis eíofordulhat, hogy a minta nem képviseli megfeleloen az egész népességet. Tény azonban, hogy mikrocenzus eseién a munka kevesebb személyzettel végezheto el, amelyet igy jobban ki lehet képezni és ellenorizni. Ezáltal jelentosen csökkenthetok a megfigyelési hibák. A végso elemzésnél egv jól végrehajtott reprezentativ összeirás során kapott eredmények néba jobbak, mint azok, amelyeket nem megfelelo körülmenyek között végzett, részletes népszámláláskor nyernek. Teljes népszámlálás illetve véletlenszerü kiválasztással tortene osszeirás hiányában népességbecslés ' r égezheto részieges (mezögazdasagi, iskolai stb.) összeirasokban va.v specialis nyilvántartásokban,igv adóieírvzékeken. sza ^azási nvilvúntnvtásokon vagi/ jegyrsndszer- jegyzékeken szereplo bejegyzések alapján. Bármilyen beeslési eljárásnál. természeteson, elofordulhatnak hibák. Ezek vagy csoportositási, vagy pedig az osszlétszára megállapitása során alkalmazott arányszámoknak és egyéb kiegyenlitésitényezoknek tulajdonithat.o hibákból származnak. Ezért az ilyen becsléseket igen óvatosan kell alkalrnazni. Még olyan országokban is, ahoi telieskörii népszámlálásokat tartanak, az osszeirásokat csak viszonylag hosszu idokozoìiként (például 10 évenként) végzik. Ezért nagy problema, hogy miként lehet demográfiai adatokat szerezni a népszámlálások közötti években. A legbiztosabb módsze" az aliando népességnyilvántartás vezetése. Ez ugy torténik, hogy lapot fcktetnek fej az ország ^arületén élo minden személyrol egy jdott idopontba.n és uj iapokkal bovitik a nyilvántartást valahányszor valaki megszüíetik vagy a teriüetre költözik, ill. lapokat iktatnak Id a nyilvántartásból, ha valaki meghal vagy fávozik a területrol Ilyen nyilvántartó segitségével bármely idopontban megha-

3 PKCS Kozleményei tározható a népesség nagysága es strukturája. Ahoi nines ilyen népességnyilvántartó, megkisérelheto a számok extrapolálása a két elozo népszámláláskor észlelt trendek alapján. Az ilyen fajta extrapólalas azonban pontatlan eredményekre vezethet, mert nines biztositék arra, hogy a multban észlelt trendek tovább folytatódnak a jövoben. Olyan mértékben, ahogyan a termékenységi és továbbélési arányszámok kor szerint ismeretesek, eloreszámitások is végezhetok az utolsó népszámlálás adataiból. Erre a problémára a második részben még visszatérek. A fentiekben megpróbáltam leirni néhány népszámlálási módszert. Ezekbol máris láthatjuk a népszámlálás komplexitását és azokat a nehézségeket.amelyek a pontos népesedésstatisztikai adatok gyüjtése során felmerülnek (különösen ott ahol nem állnak rendelkezésre a szükséges feltételek), valamint azt, hogy általában miért fordulnak elo hibâk a demográfiai adatokban. 2. A demográfiai adatok relativ értéke Három fa]ta hibát különböztethetünk meg: a mintavételbol, megfigyelésbóì eredoeket. a felvételek szervezésébol és a a) A mintavétel okozta hibák Amint láttuk, ezek a hibák azzal a lehetoséggel függnek össze, hogy a kiválasztott minta nem reprezentativ jellegü. Ezért ezek egyrészt a minta nagyságától függnek (minél nagyobb a minta, annál több esély van arra, hogy a valódi tényeket megközeliti) másrészt a mintavétel minoségétóì, azaz a mintavétellel megbizott személyzet jártasságától. b) A felvételek szervezésének tulajdonitható hibák Demográfiai felvételek szervezése különösen nehéz és kritikus feladat a fejlodo országokban. Nyilvánvaló.hogy a nem megfeleló' infrastruktura(a kozlekedésihálózathiányos kialakitása és gyakran rossz minosége), azzal a korülménnyel párosulva, hogy nagy távolságokat kell bejárni, hogy kapcsolatot teremtsenek az elszórtan lakó és néha mobil népességgel, a terep és az éghajlat problémái gátolják az osszeirás müveletét és ellenorzését. Ezenkivül nem könnyü elegendo szakképzett számlálóbiztost toborozni, akik végre tudják hajtani ezeket a nehéz felvételeket s ugyanakkor hajlandók ilyen nehéz korülmények között dolgozni. A felvétel során összegyüjtött adatok minosége egyébként a számlálóbiztosok hozzáértésétol és lelkiismeretességétol függ. c) Megfigyelési hibák A fejlodo országokban elofordul, hogy aránylag sok a megfigyelési hiba. A legtöbb demográfiai adatot az egyének kijelentése alapján szerzik: igy, ha a népesség egy része nem tud irni-olvasni és ha kevés fontosságot tulajdonitanak az ido és dátum pontos fogalmainak, megvan az esély arra, hogy néhány megállapitás nem lesz pontos. Számolni kell a hamis, azaz a szándékosan valótlan kozlésekkel is. Ez akkor fordul elo, ha az emberek nem értik meg a népszámlálás pontos célját és attól tartanak, hogy ezek valamilyen kormányvizsgálatot képviselnek, amely esetleg adót, katonai szolgálatot vagy egyéb ilyen kötelezettséget jelent számukra. Vannak olyan esetek is, amikor a babona vagy a tabu tiltja az élet bizonyos tényeinek felfedését. Igy tehát látható, hogy milyen fontos és kényes a számlálóbiztosok munkája, mert bizalmat kell kelteniök az emberekben, meg kell nekik magyarázniuk, hogy miért gyüjtik az információkat,azaz röviden, meg kell nyerniük öszinte közremüködesüket. Az összeirasi müveletbe a fent emlitett tényezôkmiatt bekerült számos hiba csak akkor korrigálható, ha ismerik a hibák irányát - hogy felfelé vagy lefelé torzitanak-e - és relativ nagyságát. Ezért hajtanak végre néha ellenorzo osszeirást: ezt kevesebb számu esoporton illetve egységen, de jobb lehetoségekkel és képzettebb személyzettel valósitják meg. Az ellenorzo osszeirás és az eredeti osszeirás során kapott eredmények osszehasonlitása lehetôvé teszi az elkövetett hibák tipusainak feltárását: felfelé vagy lefelé irányuló trendjük és relativ nagyságuk megállapitását. Habar a demográfiai adatokban gyakran vannak hibák, a nevelésügy tervezojének ezeket az adatokat mégis alapul kell vennie bizonyos dontések és oktatási célok megállapitásánál. Ezért tajé-

4 38 PKCS Kozleményei-6. kozódnia kell arról, hogy muyen módszerekkel szerezték az adatokat és foképpen, hogy ezek az adatok mennyire pontosak. Munkájában mindig figyelembe kell vennie az ilyen statisztikai adatok relativ értékét és terveiben helyet kell hagynia ezek kiegyenlitésére, hogy a népességbecslésekben elkövetett hibák hatásait alkalomadtán ellensulj'ozhassa. A népszámlálás során szerzett inform áció egyik legfontosabb része mínden egyes egyén kora, ami lehetové teszi a népesség korstrukturájának meghatározását. II. A NÉPESSÉG KOR ÉS NEM SZEPJNTI STRUKTURÁJA A legegyszerübb módszer a népesség kor és nem szerinti strukturáiának vizsgálatá.ra a korfa készitése. (Példaként az l.ábra bemutatja a Fi'anciaország népességére 1968-ben vonatkozó korfát.) A népesség kor struktur ájának vizsgálata nagyon fontos a demográfiai elemzésben, egyrészt mert összefoglalja a nemzet demográfiai multját, másrészt mert - ahügyan ezt a második részben látni fogjuk - bizonyos mértékig irányitja a népesség késobbi trendjét. A korstniktura mint mondtuk, összefoglalja a nemzet demográfiai multját. A számok minden egyes korban iiletve minden egyes korcsoportban a következoktol függnek: (a) a születések számától abban a nemzedékben iiletve nemzedókekben, ahonnan származtak; (b) a halandóságnak arra a nemzedékre iiletve a.zokra a nemzedékekre gyakorolt hatásától; (c) a vándorlások mértékétol a különbözo idokben és a vándorlók korától. Szül. év 100 Szúl. év ñ0 Az egyes korosztályokhoz tartozó személyek szánia (ezer) 1. abra. Franciaország népessége: becslés az január 1-i állapot szerint. Forras: Institut national de la statistique et des etudes économiques, Paris, 1968.)

5 PKCS Kozleményei-6. \!, 39 Igy a népesség korfájának alapos vizsgálata elegendo azoknak a régebbi eseményeknek a feltárására, amelyek egy ország népességét befolyásolhatták. A franciaországi népesség korfájának esetében világosan láthatóak a második világháboru hatásai.a születések száma határozottan csökkent a hadiállapot éveiben, ezt a csokkenést azonban jelentosen kárpótolta a születések novekedése a háboru utáni években ( ); ezt a novekedést gyakran "baby boom"-ként (születési csucsként) emlitik. A "baby boom" nyilvánvalóan 1951-ben ért véget, habar a születésszám csokkenése azon a ponton rendkivül lassù volt. Az elso világháboru demográfiai hatásait ugyanilyen módon! 3- het vizsgálni: ugyancsak születési hiány mutatkozott a hadiállapot éveiben ( ) és hasonlóképpen emelkedett a születések száma a háborut követo években (1920-ban és 1921-ben). Ezenkivül szokatlanul magas volt a férfiak halálozási arányszáma az és 1900 között született nemzedékben, tehát azoknál a férfiaknál, akik alkalmasak voltak katonai szolgálatra a háborus években. Ilyen információ szerezheto egy korfa szabálytalanságainak értelmezése során. A következtetésekhez azonban a korfa szabálytalanságainak reálisaknak kell lenniök, azaz vaiò tényeken és nem olyan pontatlanságokon kell alapulniok, mint amilyenek az egyének bejelentéseiben elôfordultak. 1. Pontatlan adatok a korra vonatkozóan és a korfa kiegyenlitésének módszerei A népesség korstrukturáját gyakran az általános népszámlálás alkalmából igyekeznek megállapitani. Ezért a számlálóbiztos feladata nemcsak abból áll, hogy megszámlálja a népességét, hanem abból is, hogy meghatározza a korokat az egyéni kozlések alapján. Elöfordul azonban, hogy pontatlan vagy hamis kozléseket kap. Pontatlan kozléseket adnak olyanok, akik nem tudják pontosan, hogy hány évesek és ezért a hozzávetoleges korukat adják meg; a hamis kozlések viszont azoktól származnak, akik tudják, hány évesek de valamilyen okból más számot mondanak. A nok esetleg hiuságból tagadják le korukat, a férfiak viszont idosebbnek vallják magukat az esetleges elonyök kedvéért, pl. hogy a közös földbol bizonyos részt kapjanak, mert mar elérték a 18. életévüket. A törökorszagi népszámlálás során megállapitott korstruktura 1945-ben jól illusztrálja a pontatban bejelentések kovetkezményeit. Elegendo, ha rápillantunk a népszámláláskor tett kozléseken alapuló török korfára (lásd 2. abra), hogy lássuk mennyire vonzóak a 0-ra és 5-re végzodo számok. Ezt a vonzerot még azoknak a személyeknek a rendkivül csekély száma is mutatja, akik korukat a privilegizált számok elotti vagy utáni évben (9-re ill. 1-re és 4-re, illetve 6-ra végzodo korok) tüntették fel. A 0-ra és 5-re végzodo legkedveltebb számokon kivül a paros számokat részesitik elonyben, a páratlanokkal szemben. Ez a vonzódás a 0-ra és 5-re végzodo korokhoz, továbbá a paros számok páratlan számokkal szembeni nagyobb kedveltsége nyilvánvalóan nemcsak Törökorszagra jellemzö. Minden olyan országban megtalálható, ahol az emberek tobbsége nem tudja pontosan, hogy hány éves. Több teszt áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy felmérjük a különbözo korszámok vonzási fokát és ennek megfeleloen a kozlések pontatlansági fokát. A tesztek közül a legismertebbek Whipple, Myers és Bachi tesztjei. Az ENSZ Titkársága saját módszerét ajánlotta. 1. A terjedelemre való tekintettel nem ismertethetjük ezeket a teszteket. Az érdeklodó olvasók világos magyarázatot találhatnak az ENSZ által kiadott A népességbecslésekre használt ahpadatok minoségének értékelési módszerei (Methods of Appraisal of Quality of Basic Data for Population Estimates) e. kézikonyv oldalán.

6 40 PKCS Kozleményei-6. Kor Kor 70 Férfi IX \ \ \ abra Törökorszag népessége 1945-ben nem, kor es öteves kcrcsoportok szerint a népszámlálási adatok alapján. Forras: ENSz, A népességbecslésre használt alapadatok minoségének értékelési môdszerei,ne^y York, o. (Population studies, No 23. ST/SOA/Series A ) A 2. abrán ismertetett korfa-tipus természetesen tulságosan pontatlan ahhoz, hogy közvetlenül használjuk. Ezért kiegyenlitésekre van szükség, Szeretném azonnal hozzátenni, - ugyanis tendencia, hogy figyelmen kiviil hagyjuk ezt a tényt -,hogy a kiegyenlités fô célja az, hogy minél közelebb keruljiink a valósághoz. Nem olyan korfát kell kialakitanunk, amely szabályosabb, vagy mondjuk forma szempontjából esztétikusabb, ill. amely jobban megfelel egy korfa-modellnek. A nemzet demogrâfiai multjából eredo szabálytalanságokat nem szabad a kiegyenlités ürügye alatt kiküszöbölni. Ilyenképpen a Franciaország korfájában észlelt szabálytalanságokra nagymértékben a mult eseményei adnak magyarázatot. a) A korfa egyengetése Tekintettel arra, hogy a korbevallás pontatlansága a 0-ra és 5-re végzodô számok vonzásának tulajdonitható, a korok csoportositása egymást követo öteves korcsoportokban csökkenti a pontatlanságot, mert minden egj r es öteves csoportban van 5-re, illetve 0-ra végzôdo kor. Ezt tettük Törökorszag korfájával (nem árnyékolt részek).

7 PKCS Kozleményei Ha a szabálytalanságok - amelyek nem magyarázhatók a mult eseményeìvel - az elso kiegyenlités után még mindig megmaradnak és ha azt gyanitjuk, hogy ezek számlálási hibáknak vagy pontatlan bevallásoknak tulajdonithatók, akkor alkalmazhatunk egy módszert, amely abból ali, hogy minden egyes korcsoportot összekapcsolunk a két elozo és a két utána következo csoporttal. Ha S 0 a számot jelenti a vizsgált korcsoportban, S_^ és S_2 a két megelozô korcsoportot, és S^ és S2 a két következo korcsoportot, akkor a kiegyenlitési képlet a következo: S' = (-S +4S +10S +4S -S) o 16 v -2-1 o 1 2' S' 0 természetesen kiegyenlitett szám a vizsgált korcsoportban. Ez az "egyengetési" módszer nagyon jó és hasznos, ha az adatok igen pontatlanok. Fo hátránya - és a fo ok, amiért óvatosan kell használni -, hogy a szabálytalanságokat minden diszkrimináció nélkül torli. A pontatlan bevallások illetve felbontások okozta szabálytalanságokat éppen ugy eltünteti, mint a valóban létezo szabálytalanságokat. Ezenkivül ismerni kell hozzá a számokat a kérdéses korcsoportot megelozo két korcsoportban és a két utána következo korcsoportban, ezért nem alkalmazható sem a 0-4 és 5-9 évesek korcsoportjára sem a 70 éven felüliek korcsoportjaira. A 70 éven felüliek korcsoportjai természetesen nem érdeklik közvetlenül az oktatás tervezojét, a 0-4 és 5-9 évesek korcsoportjai tekintetében azonban a lehetô legpontosabb ismeretekkel kell rendelkeznie. A népszámlálási adatok általában aránylag pontosak az 5-9 évesek korcsoportját illetoen. A szulok általában helyes felvilágositást adnak az ehhez a csoporthoz tartozó gyermekek koráról. Ennek ellenére néha helytelen bevallások is elôfordulnak, olyan esetekben pi., amikor a szülok idosebbeknek vallják gyermekeiket abban a reményben, hogykorábban küldhetik ôket iskolába. Másrészt a tapasztalat azt mutatja, hogy a 0-4 évesek korcsoportjában a gyermekek megszámlálása sokszor hiányos és ennek kovetkeztében a számok abban a csoportban aláértékeltek. Ezért a számokat óvatosan kell használni és a lehetoség szerint korrigálni kell az idonként végrehajtott ellenorzo népszámlálás eredményeinek felhasználásával. b) Tizéves korcsoportok felosztása otéves korcsoportokra A népesedés statisztika nemcsak pontatlan. A statisztikai adatok néha nem elég részletesek. Elofordulhat például, hogy csak tizéves korcsoportok állnak rendelkezésre holott, otéves korcsoportokra szeretnénk adatokat kapni. Ilyen esetben az alábbi képlet használható: '.-i f + - (f - f ) o ahol f Q a kérdéses tizéves korcsoportban lévok létszáma, f_^ az elozo tizéves csoportban lévok létszáma és f +^ a következo tizéves csoportban lévok létszáma. Ekkor az f a a kérdéses tizéves csoport elso otéves csoportja, és f^-t, a második otéves csoportot, kivonással kapjuk meg: f b - f o - f a- Tételezzük fel, hogy az alábbi számmegoszlás áll rendelkezésünkre és hogy a évesek korcsoportját két otéves csoportba szeretnénk felosztani (10-14 és 15-19). A fenti képlet alkalmazásával a következöket kapjuk: f = f + - (f - f ) azaz: f = ( ) v ; f = = l.torokország esetében az 5 éven ahlli gyermekek alacsony száma az 5-9 évesekéhez viszonyítva talán az alacsonyabb szuletes! aranyszammal es a második világháború idoszakában a csecsemohalandóság csokkenésével magyarázható.

8 42 PKCS Közlemenyei-6. e) Otéves korcsoportok felosztâsa egyéves csoportokra Elofordulhat az is, hogy otéves korcsoportokra vonatkozó adatok állnak rendelkezésiinkre és egyéves korcsoportokra vonatkozóan szeretnénk adatokat kapni. Az általános iskolai (elemi) oktatás tervezésénél pi. jó lenne, ha nemesak az 5-9 éves és éves korcsoportokhoz tartozó gyermekek számát, hanem a 6, 7, 8, 9 stb. éves gyermekek tényleges számát is ismernénk. Ilyen esetben interpolálni lehet a Spragus-féle szorzók alkalmazásával. Az e módszerre vonatkozó részletek a függelékben megtalálhatók. A Spragus-féle szorzók használata egyszerü és kétségteleniil megfelelo munkaeszközül szolgálnak az oktatás tervezoinek. Figyelembe kell venni azonban, hogy ez a módszer nem más, mint interpólalas. Ezért a kapott eredmények csak kozelitések, ili. hogy pontosabb kifejezéssel éljiink, olyan eredmények, amelyeket valószinüeknek tekinthetünk. Ezért ezt a módszert csak akkor használjuk, ha csupán otéves korcsoportokra vonatkozóan vannak adataink és foképpen, ha joggal gondolhatjuk, hogy a sziiletési arányszám (illetve, ami ugyanarra vezet, a eseesemohalálozási arányszám) az utóbbi években nem változott jelentos mértékben. Erre példa a születések alaesony száma hadiállapot miatt vagy a "baby boom" a háboru utáni években. Nyilvánvaló, hogy a sziiletési arányszámnak ilyen csokkenései illetve emelkedései dönto hatást gyakorolhatnak a bizonyos koru gyermekek számára néhány év mulva. Ebben az esetben, ha elég messzire visszanyuló, aránylag pontos sziiletési statisztikai adatok állnak rendelkezésre, és ha ismerjük a továbbélési arányszámokat a különbözo korokban, kétségteleniil jobb, ha a különbözo koru gyermekek számára vonatkozóan a születések száma és a továbbélési arányszámok alapján végziink becsléseket. Az ilyen becslésekkel kapcsolatos eljárást a második részben fogom részletezni. Igaz, hogy a kiegyenlitési módszerek alkalmazásával, melyek közül néhányat emlitettem illusztrálásképp,interpolálással - amelynek célja a korcsoportok felbontása - pontosnak és részletesnek tuno számokat kaphatunk. Természetesen egyetlen kiegyenlitési módszer sem szavatolhatja bármilyen ügyes legyen is, hogy pontos számokat fogunk kapni olyan adatokból, amelyek maguk is csak kétes pontosságuak. Habar az oktatás tervezojének tudnia kell, hogy a népesedés-statisztikai adatok pontatlanok, nem hagyhatja figyelmen kivül a demográfiai adatokat. Ezek képezik a tervezés alapját és minden választásban vagy dontésben szerepet játszanak. Nem szabad azonban szem eló'l tévesztenie ezek pontosságának fokát, ami rugalmas eljárást és bizonyos szabad cselekvést kiván, amikor politikai kérdésekrol döntenek. 2. A népesség korstrukturája és a nevelésiigy fejlodése Az eló'bbiekben elmondottam, hogyan értelmezheto egy korfa. Az ilyen korfa közelebbi vizsgálata azonban más jellemzoket tár fei, amelyek a nevelésiigy tervezoje szempontjából nagyon fontosak lehetnek. a) Korstruktura és pedagógus sziikséglet A Franciaországra vonatkozó korfa (L. 1. abra) azt mutatja, hogy a születések száma Franciaországban 1922 ota állandóan csökkent (ezt a csokkenést világosan mutatja a korfa szükülése), ami a második világháboru idején még fokozódott. Ez a csökkeno sziiletési arányszám kétségteleniil részben annak tulajdonitható, hogy az emberek magatartása gyermekeik száma tekintetében megváltozott, ugyanakkor azonban más okokkal is magyarázható, igy az évi háboruval, amely csökkentette az azokban az években született személyek számát, akik a nemzési kort kb év mulva érték volna el tol kezdve azonban a sziiletési arányszám határozottan emelkedett. Nemesak "baby boom"-ról beszélhetünk a háboru utáni elso években, ugyanis a magasabb sziiletési arányszám trendje folytatódott. Az ilyen jellegü népesedési jelenség természetesen nagy hatást gyakorolhat a nevelésiigyre is. Igy Franciaországban jelenleg (1969-ben) általában az 1945 ota született személyek járnak iskolába (általános, ill. kozépiskolába vagy foiskolára), és a születési arányszám 1945 ota magas. A tanitókat, illetve tanárokat viszont az 1945 elott született nemzedékekbol kell toborozni, és ezek a nemzedékek aránylag kis,ebb létszámuak voltaic. Igy a demográfiai adatok egyma-

9 PKCS Kozleményei gukban csak részben indokolják a pedagógusok relativ hiányát és a pedagógusok toborzásával kapcsolatos nehézségeket. Ez a helyzet a jövoben, amikor a pedagógusokat a második világháboru ota születettek köziü lehet toborozni, természetesen gyorsan javul majd. Általában véve, valahányszor, valamilyen okból növekszik a születési arányszám (vagy csökken a csecsemohalandóság), a gyermekek létszámának emelkedése azt eredményezi, hogy hat év mulva több tanuló iratkozik be az elemi iskolákba, tizenkét év mulva növekszik a beiratások száma a kozépiskolákban, és tizennyolc év mulva többen kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. * Ez aun i- ra nyilvánvaló, hogy néha figyelmen kivül hagyják és erre nem készülnek fel. Ilyen korülmények között, amikor az extra tanulók elérik az oktatás különbözo szakaszait, az utolsó pillanatban hirtelen kell intézkedni. Ezenkivül a problémát gyakran sulyosbitja az a korülmény, hogy amikor több gyermek kerül iskolába, fokozódnak az oktatással szemben támasztott társadalmi igények. A tanulók száma ilyenkor egyidejüleg növekszik, amiatt, hogy a hallgatók a magasabb születési arányszámu évekhez tartoznak és másrészt pedig emelkednek a kor szerinti beiratkozási arányszámok. b) Korstruktura és az oktatási költsegek relativ terhe A nevelésügyi költsegek a beiratkozásokkal arányosak, s ennek kovetkeztében közvetve függnek az iskoláskoru népességtol - az oktatás finanszirozása a kereso népesség termelését terheli. Ha az iskoláskoru népesség 5-14 éves gyermekekbol áll és az aktiv népesség évesekbol, a nevelésügyi koltségeknek a kereso népességre nehezedo relativ terhét ugy becsülhetjük fel, ha megállapitjuk az 5-14 éves népesség arányát a évesekhez viszonyitva. Ez az arány egyáltalában nem azonos a világ különbözo országaiban, ahogyan ez az 1. táblázatból látható. Ez az arány a népesség fiatalságát vagy oregségét mutatja. A népességet fiatalnak mondjuk, ha a nagyon fiatai személyek száma az ossznépességen belül aránylag magas. Ha ez az arány alacsony, a népességet öregnek tekintjük. Olyan országban, ahol a születési arányszám igen magas és ahol az általános halálozási arányszám szintén nagyon magas, a korfának rendkivül széles alapja van és a szintek igen gyorsan szükülnek a magas halálozási arányszám miatt. Ez az 1. tipus. (L. 45. o.) Amennyiben a magas születési arányszám folytatódik a csökkeno halálozási arányszámmal (különösen a csökkeno csecsemohalandósággal) együtt, a korfa alapja széles marad és szintjei kevésbé gyorsan keskenyednek. Ez a 2. tipus. Amennyiben a halálozási arányszám csokkenésével párhuzamosan a születési arányszám is süllyed, a trend a 3. tipus felé irányul. Ha a születési arányszám tovább csökken, a korfa alja egyre keskenyebbé válik, mint a 4. tipusban. Végül, ha a születési arányszám tovább csökken, a korfa alja egyre keskenyebbé válik, mint a 4. tipusban. Végül, ha a születési arányszám, átmeneti csokkenés után ismét emelkedo trendet mutat (a népesség ujrafiatalodása), az 5. tipus formája alakul ki. Meg kell jegyeznünk, hogy valamennyi korfának azonos az összterülete. Ezért a közöttük levo külonbség nem az ossznépesség nagyságábólkovetkezik. A népesség különbözo kormegoszlása miatt eltéro a korfák alakja. Nyilvánvaló, hogy az 1. és 2. tipusu korfákban az igen fiatalok részaránya magas, ugyanakkor a 4. tipusban alacsony. Ismét növekvo tendenciát mutat azonban, ha az 5. tipus felé torténik a mozgás. A fejlodô országokban az 1. tipusu korfák gyakran fordulnak elo, és még gyakrabban a 2. tipusuak, ugyanakkor a fejlett országokban a másik három forma van tulsulyban. 1. Ha az elemi iskola megkezdésének hivatalos korát a 6. évtt'51 vesszük - ez a gyakori - és mind az elemi, mind a kozépiskolai oktatás 6 évig tart.

10 44 PKCS Kozleményei-6. 1.tabla. Iskoláskoru népesség es munkaképes koru népesség Ország (1) 5-14 éves népesség (2) éves népesség (1) : (2) Nicaragua , Costa Rica , Honduras , Fülöpr-sz , Taiván , Mauritius , Togo , Dél-Rhodesia , Sziria , Niger , Szudân , Puerto Rico , Venezuela , Martinique , Peru , Panama , Marokko , Ghana , Koreai Közt , India , Indonézia , Chile , Uj Zéland , Kanada , Japan , USA , Ausztrália , Uruguay , Franciaország , Olaszország , Svédország , NSzK , Forras: ENSZ, Demographic Yearbook (Demográfiai Évkonyv), Nc

11 PKCS Kozleményei-6. Az alábbi korfatipusokon jól látható a népesség fiatalsága vagy oregsége: Forma 2. Forma 3. Forma 4. Forma 5. Forma

12 46 PKCS Kozleményei-6. e) Korstruktura és beiskolázási arányszámok Amint láttuk, a korstruktura lehetové teszi az iskoláskoru népesség nagyságának becslését. Lehetôvé teszi továbbá a beiskolázási arányszámok pontos mérését, A fejlodo országokban a beiskolázási arányszámot igen gyakran ugy számitják ki, hogy osszehasonlitják a teljes létszámot egy oktatási szinten (például, alapfoku oktatásban) a megfelelo koresoporttai, az arra az oktatási szint- 2. tabla. Uganda, tanulók az elemi iskolákhan és a kozépiskolák alsó tagozatán, kor és nem szerint 1965-ben Kor Leányok Fiuk Összesen 5 éves és fiatalabb 6 éves 7 éves 8 éves 9 éves 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves 15 éves 16 éves és idos ebb Forras: Uganda Kormánya, Oktatásügyi Minisztérium, Education Statistics (Oktatásügyi Statisztika), A 15. tabla Kor Fiúk es fölötte Lányok (4. abra. A 2.tabla adatain alapuló korfa)

13 PKCS Kozleményei re vonatkozó hivatalos korévekben. Ez a számitási módszer rendszerint a beiskolázási arányszám felülbecslését eredményezi; a késoi iskolakezdés és osztályismétlések miatt számos gyermek idosebb a hivatalos kornál. Ilyenképpen az iskolás gyermekek kora csak nagyjából felel meg oktatási szintjiik hivatalos korának. A 2. tabla például mutatja a tanulók kormegoszlását az elemi iskolákban és a kozépiskolák alsó tagozatában, Ugandában 1965-ben. Ezt a megoszlást a 4. abrán korfa formájában ábrázoljuk. Habar a hivatalos kor az elemi iskolákban és a kozépiskolák alsó tagozatában 6-13 év, elv t- ve találunk 16 éves és idosebb tanulókat is. Igy az elemi iskolákban és a kozépiskolák alsó tagozatán tanulók teljes számának osszehasonlitása a 6-13 éves gyermekek arányának felbecsülését fogja eredményezni. Néha, ahelyett, hogy osszehasonlitanánk egy adott oktatási szinten tanulók teljes létszámát az erre a szintre megállapitott hivatalos korcsoportban levo gyermekek számával, a különbözo osztályokban levo tanulók számát hasonlitjuk össze az ezekre az osztályokra megállapitott hivatalos kornak megfelelô gyermekek számával. Ez a kozelités részletesebb képet ad, de a másik módszer hátránya itt is megmutatkozik. Ami egy teljes oktatási szintre érvényes, az ennek a szintnek minden egyes osztályára is vonatkozik. Ezt jól szemlélteti a 3. tabla, amely a 6. osztályos tanulók kormegoszlását ismerteti huszonöt elemi iskolában Gabonban 1962-ben. (Meg kell jegyeznünk, hogy a 6. osztályos tanulók hivatalos kora 11 év. ) 3. tabla: A 6. osztályos tanulók kormegoszlása Gabonban, Kor Fiuk Lányok Összesen ÏÔ ï Ï 2 ~ ~~ _ J Összesen 552 2_ Forras: J. Proust, Les déperditions scolaires au Gabon (Az iskolások kormegoszlása Gabonban) Etudes Tiers Monde: Problèmes de planification de l'éducation, Paris, Presses Universitaires de France, o. Ezért annak érdekében, hogy pontos elképzelêst kapjunk valamely osztályban.az iskolai beiratkozásokról, ki kell számitani a beiskolázási arányszámot kor szerint, azaz a jelenleg iskolába járó gyermekek arányát minden egyes korban. Fontos ezeket nem szerint külonválasztani, ugyanis a két nemre vonatkozó arányszámok eltéroek lehetnek. niusztrálásként a 4. tabla közli a beiskolázási arányszámokat a Fülöp-szigeteken 1960-ban. Az iskoláskoru népességre vonatkozó adatokat és az iskolákba ténylegesen beiratkozottak számát az 5. abra mutatja korfa formájában.

14 48 PKCS Kozleményei tabla. Iskolai beiratás kor és nem szerint a Fülöp-szigeteken 1960-ban Fiuk Lányok Kor Össznepesség (000) Beiratkozottak száma (000) Beiratási százalék Ossznépesség (000) Beiratkozottak száma (000) Beiratási százalék ,2 25,0 48,2 63,1 66,3 72,0 66,7 63,9 51,7 42,2 34,5 28, ] ,7 27,3 51,5 66,4 69,0 74,0 67,2 61,5 47,3 37,5 29,2 22,7 Forras : Census of the Philippines, 1960; Population and housing, vol. IT. Summary report (Fülöpszigetek népszámlálása, 1960; Népesség és lakás, II. kötet. Osszefoglaló jelentés), Manila, Látható, hogy a Fülöp-szigeteken éppen ugy,mint Törökorszagban szivesebben közlik a gyermekek korát paros számokban, Ez mind az iskolába nem járó, mind pedig a beiratott gyermekekre vonatkozik. Igy például, azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek korát 10 vagy 12 évesnek mondották sokkal nagyobb volt, mint azoké, akikrol azt állitották, hogy 11 évesek. A korfa módszerét az iskoláskoru népesség kiszámitásán kivül más célokra is lehet használni. Alkalmazható például a tantestületre is. d) A tanárok és tanitók korstrukturája és ennek hatásai a tanszemélyzet toborzásjlra és koltségeirc A tanszemélyzet veszteségeinek egyik fo oka a nyugdijazás. Ezért fontos, hogy pentosan ismerjük a tañerais korstrukturáját annak érdekében,hogy felkészüljünk ezekre a veszteségekre. Igy, pl. a 6. abra mutatja az "okleveles" fizika tanárok korfáját Franciaország kozépiskoláiban ben. Ez a korfa világosan bizonyitja, hogy a 45 éven felüli tanárok részaránya viszonylag nagy. Nyugállományba lehet vonulni év között, 65 éven felül azonban kötelezo. Ezért könnyü elôre megállapitani, hogy az elkövetkezo tizenöt év alatt nyugalomba vonuló tanárok száma aránylag nagy lesz és ez szükségessé teszi a toborzás fokozását, hogy pótoljuk a nyugalomba vonuló tanárokat, valamint, hogy kielégitsük a nagyobb számban torteti o beiratások által támasztott kovetelményeket. Mí, EZ a T? *ST, ml g ytáuó - E,ég magas lel ' et azoknak a "kzaránya, akik jóval nyugalomba vonulásuk elfítt kilepnek az oktatas kotelekebol. Angliában és Wale.sben ni. a laná.képzo fñiskolákra beíratkozott 1000 n" kozül 900 tanítani kezd Nyo c ev utan azonban esupan 267 arad a pályan. Ezek kòzùl ehányan késobb visszatémek a tanításhoz. de számuk még y seni ml U 'Zie r " r K' ' "*"*? ^ " ^ " ^ ^ ^ ^ hm n 10 férfl kmül 673 marad» E melle«, nyole ev utan azutan ez a szám rendszeresen csñkken ÍEgyesült Királvság, Oktatas- és Tudományügyi Ministri Sunní e Tr f í T PP} ' f TeaCken ' 1963 ' Ni " th KW "f «- ottonai AJvñorv Council o,,thetraj^zä' í f u, ' ' 84 - a) Reszietesebb adntok hiónyában a/.unban azokal a tanárokat akik elhagyták a kozoktatást hogy teehmka, mtezetekben vagy külfo,dön tanítsanak, ügy tekmtik, ntintha kiléptek volna az oktatas kotelés k Z ktatast '

15 PKCS Kozleményei Fiúk Kor Lányok abra: (A 4. táblában közölt adatokon alapuló korfa)

16 50 PKCC KozIeményei-6. A korfa ezen kivül a í'izetésekkel kapcsolatosan is alkalnazható a tanszeméìyzetre. Miiithogy a tanári fizetés a szolgálatban eltöltött i doto] függ, a tanárok korstrukirrnia, iíletve a szolgálatban eltöltött ëvek szerinti struktur aja lehetové teszi a fizetési skálában r-ekòvetkezo változások pénzügyi hatásainak pontos eloreszámitását. Nyilvánvaló, bogy az átlagos íizetés és kovetkezéskóppen a koltségegység magasabb, ha a tanárok tobbsége ai anylag idosebb szeméjyckl'ol áll (ez az e s et áll fenn a franciaországi fizikatarfárok tekintetében a o. abrán;, mint akkoe. iia a tanávck tobbsége aránylag fiatai. Féifiak Kr,- 05 6C i0,u Otéves vorc'.opcrtonkánt 6. abra Klizépiskolni "okir-veles 1 ' fizikatanárok korfáki : Franr-ir.orr-zág, ",37. Forras: Ezt a korfát Eoiancí Pressai Ljinaiysc _dómo^m^ique_^^iy^o rjfj^i^le_mzt.':) e. kitür.o munkájából vsttük, P.-jvizs. PresirC Lhúvorsitaires da trance, 196Í. 2 L. p, (Az inepi pubiikáeiója.). III. A nénessée struktnráia Erazdasáf.i nkliviiás szerint és a tr eloreszámi tasának prr,blévaái Az el so problema, hogy megtudink az ossznépesség százalékos arányát a különbözo gazdasági tevékenységek szerint. Má:; szóvaj, kiüönb.seä'f.t kel! tonaünk az aktiv és maktiv nepesség között. 1. Aktiv és inaktiv népcsseg Ez a iátszólag egyszerü megküjoribozíetes,-n valóságban iobh nehéztíégbo ütközik. A problema abból áll, hogy pontosan és egyéiteímüen keíl meghatározru az akuv riepe.'.béget Ez egyáitalában nem könnyü íeladat. ha figyelembc vesszük a valóságos helyzet bonyolultságát. Ilkisztrálásképp leirunk néhány tipikus nehézséget, amely ebben a vonackozásban ielmerülhet, Teljesen nyilvánvaló, hogy a háztart.ási alkalmazottaka! és a segitô családtagokat gazdaságilag aktiv személyeknek kell tpkinte.m. Ds mi legven a háziasszonyokkal >/agy egyéb v.< családtagokkal, akik pontosan ugyanezt a munkát végzik? Hasonló jellegú nehézségek adódhatnak a mezogazdasággal kapcsoiatosan. Ebben a szektorban az aktivitás fôképpen idényjellegü és a munka jeliege és

17 PKCS Kozleményei intenzitása eltéro az évszakoktól függoen. Csucsidoben, például aratáskor, sok személyt fogadnak fel bérmunkára, de ezeket csak az intenziv aktivitás idó'szakaiban foglalkoztatják. Vajon ezeket a gazdaságilag aktiv személyek kozé kell-e sorolni? Hasonló kérdések merülnek fel a részfoglalkoztatottak, katonai szolgálatot teljesito fiatai férfiak stb. tekintetében is. a) Az aktiv népesség definiciója Az aktiv népesség osztályozásának bonyolultságát bizonyitja az ENSZ által javasolt alábbi aefinició. Az aktiv népesség felölel "minden személyt (nemtol függetlenül), akik az emberi forrásokat nyujtják az árutermeléshez és a szolgáltatásokhoz". Elméletileg az alábbi csoportokat foglalja magában. 1. Polgári munkaadók, alkalmazottak, onállóak és segito családtagok, 2. fegyveres erok, 3. alkalmazásban állók és munkanélküliek, beleértve azokat is, akik abban az idôpontban munkát keresnek, 4. részidoben foglalkoztatott személyek, 5. háztartásbeli alkalmazottak. Az inaktiv népesség viszont olyan személyekbóì áll, akik nem folytatnak gazdasági tevékenységet. Ide tartoznak a háztartásbeliek, tanulók, nyugdijasok és munkaképes koron aluli gyermekek. Az ENSZ-nek ezt az igen széleskorü definicióját azonban nem fogadták el általánosan, és ezért óvatosnak kell lennünk, amikor osszehasonlitásokat végzünk az országok között. Igy például, számos országban az eloször munkát kereso személyeket nem számitják bele a gazdaságilag aktiv népességbe és nem tartoznak ide a segitô családtagok, a fegyveres erôk tagjai és a részfoglalkoztatottak sem. b) Aktiv népesség és aktivitási arányszámok kor és nem szerint Nyilvánvaló, hogy a gazdaságilag aktiv személyek részaránya kor és nem szerint váltakozik. Ezért hasznos nem szerint kiszámitani a népességnek azt a százalékát minden egyes korcsoportban, melyet gazdaságilag aktivnak tekintünk. Az 5. tabla közöl például, néhány adatot a gazdaságilag aktiv népességrol, valamint aktivitási arányszámokat nem és kor szerint négy országra vonatkozóan. Amint a tabla mutatja, a éves férfiak aktivitási arányszámai igen magasak és majdnem azonosak mind a négy országban. Ugyanakkor jelentos eltérések észlelhetok a évesek korcsoportjában (az iskoláztatás idotartamától függoen) és a nok adatai tekintetében is. A nôk gazdasági aktivitási arányszáma különösen alacsony Costa Ricában, de nagyon magas Guiñeaban. Ezek a külonbségek részben a nemzeti jellemzôkbôl fakadnak, de többnyire az aktiv népesség eltéro definiciójának tulajdonithatók. 5. tabla. Gazdaságilag aktiv népesség és aktivitási arányszámok nem és kor szerint (%) Korcsoport Forras: ENSZ, Guinea Férfi 85,9 95,1 97,5 97,1 97,9 97,3 97,4 95,0 91,8 79, No 84,9 88,3 89,5 91,7 92,0 91,7 86,8 73,5 59,6 37,0 Costa Ri Férfi 77,8 94,1 97,8 98,2 98,4 98,2 98,0 96,8 95,4 90,4 ca 1963 No 19,7 24,4 20,3 18,7 18,0 16,5 14,8 12,7 10,5 8,6 Korea Férfi 45,2 75,9 90,9 95,7 96,3 96,9 96,4 91,1 88,5 71, No 25,5 30,7 26,6 29,0 32,9 34,8 35,2 32,8 29,3 16,8 USA Férfi 43,2 84,6 93,9 95,8 95,8 95,4 94,4 92,2 87,7 77,6 Demo graph ic Yearbook ( Demografiai Evkönyv), New York, No 27,5 44,8 35,1 35,5 40,3 45,3 47,4 45,8 39,7 29,5 8. tabla l.ensz, Principles and Recommendations for National Censuses (Nemzeti népszámlálásokra vonatkozó irányelvek és javaslatok), New York, para. 414 (58. XVII. 5.)

18 52 PKCS Közlemenyei-S. Miután felbecsültük az aktiv nápességet nézziik meg ennek megoszlását a gazdasági aktivitás különbözo szektorai között. 2. A népesség megoszlása a gazdasági aktivitás szektorai szerint Hagyományosan a gazdasági aktivitás 3 szektorát különböztetjük meg: az elso, a második és a harmadik szektort. Az elso szektor olyan tevékenységeket oiei fel,amelyekben a termelés természeti forrásokon alapul (mezogazdaság, bányászat stb.), a második szektor a gyáripar és feldolgozóipar, a harmadik pedig a szolgáltatások szektora. Könnyen megállapitható, hogy a harmadik szektor a legheterogénebb jellegü. Sokféle tevékenységet foglal magában, két alszektorát azonban kiilön meg kell emlitenünk: a tágabb értelemben vett kereskedelmet (bank, biztositás, kozlekedés és elosztás területén nyujtott szolgáltatásokat), illetve a kultura és szórakozás alszektorát (nevelésiigy, radió, televizió, kiadás, szórakoztatás stb.). E 3 szektor relativ nagysága jelentosen változott az idok folyamán a jelenleg fejlett országokban. Hasonlóképpen nagy eltérések észlelhetok a fejlett országok és a fejlodo országok összehasonlitása esetén is. Az utóbbiakban még mindig az elso szektor van tulsulyban, ugyanakkor a második szektor csak kevéssé fejlett. Más országokban viszont az elso szektor nagysága sokkal kisebb lett a második és harmadik szektorhoz képest. A 6, tabla rnutatja az aktiv népesség megoszlását gazdasági szektorok szerint néhány kiválasztott országra vonatkozóan 1960-ban. 6. tabla. Az aktiv népesség megoszlása gazdasági szektorok szerint,kiválasztott országokban 1960 (%) Ország Elso szektor Ghana 59,7 Marokko 57,9 Egyesült Arab Koztársaság 56, 9 Japán 33,5 Franciaország 21,4 Német Szovetségi Koztársaság 13,4 USA 7,5 Második szektor 12,4 10,8 31,6 29,2 36,1 47,7 34,0 Harmadik szektor 27,9 31,2 11,5 37,2 42,5 38,9 58,5 Forras: ENSZ Demographic Yearbook (Demográfiai Evkönyv) következo oldalakon közölt adatok alapján 1964, New York, a 240. és a Ez a fajta osztályozás - a gazdasági aktivitásnak csupán három szektora szerint - nyilvánvalóan tulságosan általános ahhoz, hogy részletesebb számitásokhoz felhasználják. Az ENSZ annak érdekében, hogy osszehasonlitásokat végezzen az országok között, kidolgozta valamennyi gazdasági tevékenység nemzetközi standard osztályozását (ISIC) a. gazdasági aktivitás kilenc osztálya alapján. * Az aktivitási osztályok szerinti feiosztáson kiviil ismernünk kell a foglalkozás szerinti csoportositást is a munkaeroszükséglet eloreszámitásához. l.ensz, International Standard Industrial Classification of All Economic Activities (Valamennyi gazdasági aktivitás nemzetközi standard ipari szakmai osztályozása), New York, (Statistical papers, series M. no. 4, rev. 1.)

19 PKCS Kozleményei A népesség megoszlása foglalkozás szerint A népesség foglalkozás szerinti megoszlása nem felel meg mindig az aktivitási szektorok szerinti megoszlásnak. Mig valamennyi farmert természetesen a mezogazdasági szektorba sorolunk,egy gépész dolgozhat a legkülönbözobb ágakban, igy a mezogazdaságban, bányászatban, gyáriparban, villamosenergia-ellátásban és kozlekedésben. A nemzetközi osszehasonlitások megkonnyitése érdekében a Nemzetközi Munkaügyi Hiva al kidolgozta a foglalkozások nemzetközi standard osztályozását (ISCO) tiz nagyobb foglalkozási csoport alapján.l A munkaerosziikséglet eloreszámitásához gyakran szükséges - minthogy a gazdasági aktivitás valamennyi szektora nem azonos ütemben fejlodik - kombinativ osztályozások alkalmazása, amelyek megadják, például, az osztályozást foglalkozás szerint minden egyes szektoron belül. Ilyenképpen, ha ismeretes a termelés elorelátható novekedése minden egyes aktivitási szektorban, a kombinativ osztályozás alapján elvégezhetjük a munkaerosziikséglet becslését a különbözo foglalkozásokra, illetve foglalkoztatottsági tipusokra vonatkozóan. Még mindig felmerül azonban az a nehéz problema, hogy össze kell kapcsolni a munkakört a képzettséggel, azaz összehangolni a foglalkozást a szerzett képesités tipusával. Mindenesetre, bármilyen gondosan végezzük is a munkaerosziikséglet eloreszámitását, ez csak hozzávetoleges lehet. Ezért rendkivül gondosan kell megterveznünk a késobbi beiratásokat a müszaki és felsofoku tanintézetekbe. 2 Az ilyen tipusu információ a népesség gazdasági aktivitás szerinti strukturájáról fontos a nevelésügy tervezoi számára. Van azonban a népességstrukturának egy másik vonatkozása is, amely ugyancsak rendkivül érdekes lehet számunkra, mégpedig a népesség földrajzi megoszlása. IV. A népesség földrajzi megoszlása és a tanintézetek elhelyezésének problémája A népesség megoszlása valamely országban, természetesen, egyáltalában nem egyenletes; egyes területek süriin lakottak, más területek viszont nem. Ha nines koordinált politika (igy pl. területfejlesztési terv), az egyes területek fejlodése rendkivül aránytalanul mehet végbe és a területek közötti külonbség tovább növekedhet. Igy a mar sürün lakott területek népessége tovább növekedhet, ugyanakkor a gyéren lakott területek elnéptelenednek. Más szóval, a népesség földrajzi megoszlása sohasem statikus és ez problémát okoz a nevelésügy tervezó'inek. 1. A népesség földrajzi megoszlásának mérése A különbözo területek népsürüségének vizsgálatához szükséges, hogy elozetesen megállapitsuk a népesség földrajzi megoszlását - annak érdekében azonban, hogy az ilyen fajta felvételnek értelme és haszna is legyen, a figyelmet a legkisebb földrajzi, illetve kozigazgatási egységekre kell összpontositani. Ha azonban a rendelkezésre álló adatok csak a korlátozott számu kozigazgatási egységekben végzett reprezentativ felvételen alapulnak, viszont az eredményeket késobb az egész területre extrapolálják, a népsürüség becslése enyhén szólva rendkivül bizonytalanná válik. Egy nagyváros automatikusan emeli a kozigazgatási egység sürüségi rátáját és ezáltal torzitja az adatokat az ebben az egységben levo vidéki területekre vonatkozóan. Ezért a városi központok népességét néha kizárjuk a becslésekbol. 1. International Labour Office, International Standard Classification of Occupations (Foglalkozások nemzetközi standard osztdlyozása), Genf, Ezeknek a problémáknak a vizsgálatára az alábbi publikációkat javasoljuk: F. Harbison, Educational Planning and Human Resource Development (A nevelésügy tervezése és a human források alakulásaj, Párizs, Unesco (IIEP, 1967.) (Fundamentals of educational planning, 3.) H.S. Parnés, Forecasting Educational Needs for Economic and Social Development (A nevelésügyi szükségletek eloreszámitása gazdasági és társadalmi fejlesztés céljaira), Párizs, OECD, 1962.

20 54 PKCS Kozleményei-6. A népesség földrajzi megoszlására vonatkozó becslés másik módja a kozigazgatási egységek osztályozása lakosaik száma szerint. Ennek is van azonban hátránya, ugyanis a népesség teljes nagysága nem mutatja meg a társadalom helyi jellemzôit (koncentrált vagy szétszórt-e),pedig ilyen adatok nagyon fontos tényezok az iskolaépületek elhelyezésének tervezésében. Illusztrálás céljából a 7. tabla ismerteti a kozségeknek a népesség nagysága szerinti megoszlását Marokkóban. Megjegyezzük,hogy a marokkói falvak tulnyomó tobbségében a népességszám 500 alatt van,ami sok problémát okoz az oktatás vidéki területeken való fejlesztcse szempontjából. 7. tabla. A marokkói kozségek megoszlása a népesség nagysága szerint Népesség Kozségek száma Az egészhez viszonyitott % 300 alatt , , , , fölött 136 0,7 Forras: Kiadatlan dokumentum Ezenkivül a nevelésügy tervezoi számára nemcsak a népesség jelenlegi megoszlása, hanem ennek késobbi trendje is fontos. Ezért vizsgálni kell a belso vándorlást. Meg kell jegyeznünk, hogy általában rendkivül keveset tudunk egy ország teriiletén belül a népességi elmozdulásokról. Mig az idoszakonkénti népszámlálások lehetové teszik a különbözo területek (foképpen városi központok) novekedési rátájának meghatározását, nem ismerjük, hogy e novekedésnek mekkora hányada tulajdonitható belso vándorlásnak és még kevesebbet tudunk a vándorlók koráról és eredetérol. 2. Az iskolák elhelyezésének tervezése Az iskolák elhelyezésekor két - néha ollentétes - megfontoiást kell figyelembe vennünk: a népesség nagyságát és az iskolához tartozó területeket. Ami a népesség nagyságát illeti, egy dolog nyilvánvaló: szükséges egy minimális tanuló létszám valamely területen ahhoz, hogy az iskola épitése, illetve berendezése indokolt legyen. Ez a problema a kozépiskolák esetében még bonyolultabb, Az is fontos, hogy a kiszolgált terület ne legyen tul nagy, hogy a tanulók könnyen eljuthassanak otthonukból az iskolába. E terület elfogadható határai nyilvánvalóan a gyermekek korától, a nyujtott lehetoségektol (például iskolai ebédlo),a rendelkezésre álló kozlekedési eszközöktol függenek, valamint az éghajlattól. Természetesen, siirün lakott területen nem merül fel ilyen problema. Mindig van elegendö népesség ahhoz, hogy az iskola által kiszolgált terület ne legyen tul nagy. Más azonban a helyzet a szétszórtabb népességü területeken. Az alapfoku oktatásban, ahol egytantermes iskolák jói müködhetnek, az iskolák elhelyezésének problémája nem okoz leküzdhetetlen nehézségeket. Ez jól látható Marokkóban. 8. tabla. Falusi iskolák Marokkóban a tantermek száma szerint Iskolatipus Szám Százalék 1 osztályterem 162o 36 2 osztályterem osztályterem osztályterem osztályterem vagy több osztályterem Összesen Forras: Kiadatlan dokumentum. 1. E problémára a tanulmány második részében, alio] a népesség mozgását vizsgálom, még vísszatérek.

Természetes népmozgalom

Természetes népmozgalom Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr.

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

matematikai statisztika

matematikai statisztika Az újságokban, plakátokon, reklámkiadványokban sokszor találkozunk ilyen grafikonokkal, ezért szükséges, hogy megértsük, és jól tudjuk értelmezni őket. A második grafikon ismerős lehet, hiszen a függvények

Részletesebben

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A NAPTÁRI (KRONOLÓGIAI) ÉLETKOR KISZÁMÍTÁSÁNAK, A BIOLÓGIAI ÉLETKOR (MORFOLÓGIAI KOR) ÉS A VÁRHATÓ TESTMAGASSÁG MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE

A NAPTÁRI (KRONOLÓGIAI) ÉLETKOR KISZÁMÍTÁSÁNAK, A BIOLÓGIAI ÉLETKOR (MORFOLÓGIAI KOR) ÉS A VÁRHATÓ TESTMAGASSÁG MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE A NAPTÁRI (KRONOLÓGIAI) ÉLETKOR KISZÁMÍTÁSÁNAK, A BIOLÓGIAI ÉLETKOR (MORFOLÓGIAI KOR) ÉS A VÁRHATÓ TESTMAGASSÁG MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE A NAPTÁRI ÉLETKOR KISZÁMÍTÁSA A hétköznapi értelemben is használt,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Modern műszeres analitika szeminárium Néhány egyszerű statisztikai teszt

Modern műszeres analitika szeminárium Néhány egyszerű statisztikai teszt Modern műszeres analitika szeminárium Néhány egyszerű statisztikai teszt Galbács Gábor KIUGRÓ ADATOK KISZŰRÉSE STATISZTIKAI TESZTEKKEL Dixon Q-tesztje Gyakori feladat az analitikai kémiában, hogy kiugrónak

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,

Részletesebben

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL 40 ORSZÁGOS KUTATÁS PERILS OF PERCEPTION

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL 40 ORSZÁGOS KUTATÁS PERILS OF PERCEPTION TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL 2016 40 ORSZÁGOS KUTATÁS PERILS OF PERCEPTION 2016 1 ITT TALÁLJÁK AZ IPSOS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL? CÍMŰ KUTATÁSÁNAK RIPORTJÁT. AZ EREDMÉNYEKBŐL KIVILÁGLIK, HOGY MENNYIRE

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Populációbecslések és monitoring

Populációbecslések és monitoring Populációbecslések és monitoring A becslés szerepe az ökológiában és a vadgazdálkodásban. A becslési módszerek csoportosítása. Teljes számlálás. Statisztikai alapfogalmak. Fontos lehet tudnunk, hogy hány

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten

A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten Terjesztés ÁLTALÁNOS HCR/GS/12/03 Kelt: 2012. július 17. Eredeti nyelv: ANGOL A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR)

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása Mintavétel A statisztikában a cél, hogy az érdeklõdés tárgyát képezõ populáció bizonyos paramétereit a populációból

Részletesebben

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek:

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: 1.) 3. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. Törvényhez 2.) Jegyzkönyv: Szüli szervezet ülésérl 3.) Jelenléti ív: Szüli szervezet ülésérl 4.)

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

DIFFERENCIÁLIS DEMOGRÁFIAI KÖZELÍTÉSEK FELHASZ- NÁLHATÓSÁGA: KÖZELÍTÉSEK, MÓDSZEREK, PÉLDÁK

DIFFERENCIÁLIS DEMOGRÁFIAI KÖZELÍTÉSEK FELHASZ- NÁLHATÓSÁGA: KÖZELÍTÉSEK, MÓDSZEREK, PÉLDÁK DIFFERENCIÁLIS DEMOGRÁFIAI KÖZELÍTÉSEK FELHASZ- NÁLHATÓSÁGA: KÖZELÍTÉSEK, MÓDSZEREK, PÉLDÁK KLINGER ANDRÁS 1. Differenciális demográfiai mutatószámok fogalma és számításának alapelvei A demográfiai vizsgálatok

Részletesebben

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Reform SPSS állomány neve: D09 Budapest, 2002. október Reform 2 Tartalomjegyzék 1. AZ ADATFELVÉTELRŐL...3 1. TÁBLÁZAT A REFORM KUTATÁS ELKÉSZÜLT KÉRDŐÍVEINEK SZÁMA

Részletesebben

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája 2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4

Részletesebben

SZKA211_21. megöregszünk. Elöregedő társadalmak

SZKA211_21. megöregszünk. Elöregedő társadalmak SZKA211_21 Lassan megöregszünk Elöregedő társadalmak tanulói Lassan megöregszünk 11. évfolyam 247 21/1 Feketemunka feketegazdaság Újságszemelvények A) Feketemunka Átfogó ellenőrzések kezdődnek szeptembertől

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I

Az oktatási infrastruktúra I Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt

A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt Előadás Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások

Részletesebben

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették:

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették: Migránsok és a magyar egészségügy Kutatási zárótanulmány Kutatásvezető Dr. Makara Péter A tanulmányt készítették: Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter Panta Rhei Társadalomkutató

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu

Részletesebben

Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon

Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu A demográfia szó a görög démosz (= nép, népesség) és a grafeia (=

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt?

Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt? Simonovits András: Bevezetés Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt? A kedvezményes nyugdíjazásról szóló népszavazási kezdeményezés a 2011-ben nők számára bevezetett kedvezményt kiterjesztené a férfiakra

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele január és december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele január és december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2010. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2011. május 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

[Biomatematika 2] Orvosi biometria [Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.08. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I.

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I. Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás Eltéréselemzés I. Kiindulópont Információk a tulajdonosok számára a vállalkozás vezetői számára Cél folyamatosan ismerni a vállalkozás tevékenységét a gazdálkodás

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben