EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉVF. 1. SZÁM n JANUÁR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉVF. 1. SZÁM n 2008. JANUÁR"

Átírás

1 E U R Ó PA I TÜ KÖR A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉVF. 1. SZÁM n JANUÁR A TARTALOMBÓL n Dominancia és önvédelem Beszélgetés Ormos Mária akadémikussal n Dienes-Oehm Egon: Az Európai Unió egységes belsõ piaca n Duka-Zólyomi Árpád: ENP ahány résztvevõ, annyi kaptafa" n Deák Péter: NATO-jövõ, EU-jelen és a transzatlanti kapcsolatok n Lehmann Kristóf: A lisszaboni stratégia megvalósítása az új tagállamokban és Magyarországon XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM JANUÁR

2 EURÓPAI TÜKÖR Kiadja a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht. támogatásával. Felelõs kiadó: A szerkesztõbizottság elnöke: A szerkesztõbizottság tagjai: Fõszerkesztõ: Lapszerkesztõ: Lapigazgató: Rovatszerkesztõk: Szerkesztõk: Mûszaki szerkesztõ: A szerkesztõség címe: Terjesztés: Korsós Tamás Palánkai Tibor Bagó Eszter, Balázs Péter, Balogh András, Barabás Miklós, Baráth Etele, Bod Péter Ákos, Erdei Tamás, Gottfried Péter, Halm Tamás, Hefter József, Horváth Gyula, Hörcsik Richárd, Inotai András, Iván Gábor, Kádár Béla, Kassai Róbert, Kazatsay Zoltán, Levendel Ádám, Lõrincz Lajos, Magyar Ferenc, Nyers Rezsõ, Somogyvári István, Szekeres Imre, Szent-Iványi István, Török Ádám, Vajda László, Vargha Ágnes Forgács Imre Hovanyecz László Bulyovszky Csilla Fazekas Judit, Becsky Róbert Asztalos Zsófia, Farkas József György Lányi György Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. Telefon: , , Horváthné Stramszky Márta, Az Európai Integrációs Iroda kiadványai hozzáférhetõk az Országgyûlési Könyvtárban, valamint a Külügyminisztérium honlapján (www.kulugyminiszterium.hu; Kiadványaink menüpont). A kiadványcsalád borítón látható emblémája Szutor Zsolt alkotása. Nyomdai elõkészítés: Omigraf Kft. Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft. ISSN

3 EURÓPAI TÜKÖR 2008/1. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA

4 Tartalom Dominancia és önvédelem Beszélgetés ORMOS MÁRIA akadémikussal DIENES-OEHM EGON: Az Európai Unió egységes belsõ piaca KOMANOVICS ADRIENNE: A nyilvánosság követelménye az Európai Unióban II DUKA-ZÓLYOMI ÁRPÁD: ENP - ahány résztvevõ, annyi kaptafa". A dél-kaukázusi államokkal fenntartott uniós kapcsolatok alakulása INZELT ANNAMÁRIA: Közvetlen tõkebefektetések és a vezetõi tudás áramlása az átmenet idején GYULAI-SCHMIDT ANDREA: Cartesio ante portas avagy a társaságok Európai Unión belüli szabad költözési joga I Magyar EU-elnökség, 2011 TAMÁSI KRISZTINA: Elnökségi kommunikáció és országpromóció a tagállamokban Európai biztonság- és védelmi politika DEÁK PÉTER: NATO-jövõ, EU-jelen és a transzatlanti kapcsolatok Szemle LEHMANN KRISTÓF: A lisszaboni stratégia megvalósítása az új tagállamokban és Magyarországon Uniós aktualitások Országgyûlés Külügyi Hivatala KOVÁCS KRISZTIÁN: Elõrelépés a közösségi nemzetközi magánjogi harmonizációban Központi Statisztikai Hivatal KELEMEN NÓRA: Munkanélküliség az Európai Unió tagállamaiban Konferenciák A 2011-es magyar EU-elnökség. Esélyek és veszélyek Olvasólámpa Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog (PÁKOZDI ZITA) Monitor English summaries

5 3 Dominancia és önvédelem Beszélgetés Ormos Mária akadémikussal A rendszerváltás óta nagyszámú olyan munka jelent meg Magyarországon, amely az Európa-gondolattal foglalkozik. A Napvilág Kiadó most egy, a közép-európaiság problémáit tárgyaló, úttörõ könyvet adott közre. A magyar történettudományban ez az elsõ, kollektív munkán alapuló kötet, amely egy doktori iskola résztvevõinek köszönheti létrejöttét. Az Európai Tükör számára készült interjúban a Pécsi Tudományegyetem Történelem Doktori Programjának vezetõjével, Ormos Mária akadémikussal beszélgettünk a Közép-Európa címû mû kapcsán. Ön a szerzõje a Közép-Európa címû, Volt? Van? Lesz? alcímû könyvnek. A munka elõszavából azonban megtudhatja az olvasó, hogy doktoranduszai komoly szerepet játszottak a kötet anyagának összegyûjtésében. Az Európa-, azon belül pedig a Közép-Európa-kérdésnek óriási az irodalma. Hazánkban is megjelent több feldolgozás, illetve dokumentumkötet a témában. Ezt figyelembe véve a magunk részérõl arra törekedtünk, hogy elsõsorban a még kevéssé feltárt, magyar szempontból azonban fontos törekvéseket vizsgáljuk. Természetesen nem hagyhattuk figyelmen kívül a német nyelvû irodalmat, amely a német hatalmi törekvések okán a leggazdagabb e kérdésben. És ugyancsak természetesen feldolgoztuk a más világnyelveken hozzáférhetõ anyagot is. Mi azonban fõképpen arra voltunk kíváncsiak, hogy az elsõsorban érintettek a csehek, a szlovákok, a lengyelek, a románok, a szerbek, a horvátok, a szlovének, az osztrákok és a magyarok hogyan gondolkodtak a közép-európaiságról. A doktoranduszok éppen az ezzel kapcsolatos munkát végezték el. A könyvet elolvasva látható, hogy óriási és nem kis részben eddig ismeretlen anyaguk gyûlt össze. Nem lehetett könnyû szelektálni. A Közép-Európa-probléma sok szempontból vizsgálható, és többen igyekeztek, hogy a geopolitikától és a politikától eltávolodva, sõt attól függetlenül vizsgálják. Ilyenkor a társadalmi, társadalomszerkezeti, gazdasági mozgásvonalak vagy a kulturális és mentalitásbeli összetartó elemek kerültek elõtérbe. Mi viszont arra törekedtünk, hogy a nagypolitikai és a nemzetpolitikai nyomvonalat kövessük. Az interjú terjedelme nem teszi lehetõvé, hogy a könyv által felvetett kérdések mindegyikérõl beszéljünk. Még a sokféle Közép-Európa-fogalom ismertetésére sincs lehetõségünk. Azt azonban feltétlenül szóba hoznám, hogy amint az a könyvbõl kitûnik Közép-Európa fogalma meglepõen korán jelent meg a gondolkodásban. Sporadikusan a Közép-Európa-fogalom már a XVII. században feltûnt. Hátterében egy új veszedelem, a pánszláv, vagyis egy másik integráló gondolat megjelenése állt, amely mintegy kihívta a választ. Ez a válasz német földrõl érkezett, és csak növekedett népszerûsége, miután elkezdõdött a török birodalom visszaszorítása, ennek arányában pedig bõvült a befolyás alá vonható közép-európai tér. A híres XVII. századi filozófus, Gottfried Wilhelm Leibniz a németek és egyes, tõlük részben nyugatra, részben keletre élõ népek összefogásának, föderációféleségének gondola-

6 4 EURÓPAI TÜKÖR 2008/1 JANUÁR tát vetette fel. Immanuel Kant, Johann Gottfried Herder és Johann Gottlieb Fichte pedig már tudni vélt Közép-Európáról. Azonban a XIX. század elsõ felében élt kiváló közgazdász, Friedrich List fogalmazta meg elsõként igaz, már bizonyos elõzményekre támaszkodva Mitteleuropa gazdasági és politikai értelmét. Ezzel azután mintegy testet is adott a fogalomnak. Érdemes kiemelni, hogy Németország még nem is létezett, amikor a német Mitteleuropa már körvonalat öltött. Ami egyébként List gazdaságelméletét illeti, az azért is figyelemre méltó, mert alkotója abból indult ki, hogy a jövõben kizárólag a nagy gazdasági egységek esélyesek a fejlõdésre, vagyis megteremtette a nagytérelmélet alapját. List úgy vélte, hogy tengeren túli gyarmatok híján a németeknek is a szárazföldet kell kolonializálniuk, miként az orosz cárok tették. A német közgazdász látomásában megjelenõ Mitteleuropa valóban nagytér volt, amennyiben a Perzsa-öböltõl a németalföldi államokig terjedt, és vámszövetség révén magához ölelte volna Ausztriát és vele együtt Magyarországot is. Listtel nagyjából egy idõben mások is kezdtek gondolkodni valamiféle német vezetésû föderációról mind német, mind osztrák földön. Felix Schwarzenberg osztrák herceg és Metternich kancellár elképzelése szerint például a német területek és a Habsburg-birtokok összefogása, illetve szövetségesekkel történõ kiegészítése révén lehetne kellõ ellensúlyt teremteni az orosz veszéllyel szemben. Ugyanakkor már a XIX. században megjelentek olyan német elképzelések is, amelyek a szomszédságban élõ közép-európai kis népek megvetésérõl, a germán felsõbbrendûség tudatáról és nem titkolt hódító-uralmi szándékokról árulkodtak. Ezek közül különösen Paul de Lagarde eszméi váltak híressé, fõként, mert a nemzetiszocialisták a maguk idején sorra újra megjelentették és terjesztették írásait. A Lagarde által felvázolt, Kis-Ázsiáig és a Fekete-tengerig elnyúló, német vezetésû birodalom szolgáló népekként kezelte volna az ott élõ nem germán lakosságot, amelyrõl a szerzõnek nemzetiségtõl függetlenül egyformán lesújtó véleménye volt. Amint könyvében írja, a Közép-Európa-fogalomnak az idõk során két alapértelme alakult ki. Az egyik a nagy nemzeteké a dominanciára, a másik a kis népeké az önvédelemre irányult. Amint azonban elemzéseibõl kiderül, a nagyhatalmak és a kis népek-nemzetek törekvései között nem kevés volt a hasonlóság. A térségben élõ kis népeknek, nemzeteknek ha volt is államuk a XX. századig semmiféle becsületük nem volt. Ez talán kulturális téren jutott leglátványosabban kifejezésre. Azt persze tudták Európában, hogy van szláv kultúra. Arról azonban senkinek nem volt tudomása, hogy van például cseh vagy szlovák kultúra is. Ha Herder oly gyakran idézett jóslatára gondolunk, akkor látnunk kell, hogy a magyar kultúra sem létezett a Nyugat számára. Akik tudományosan foglalkoztak a geopolitikával, azok így látták a dolgot: a kis népek létének nincs hozadéka történelmi szempontból, hiszen nem alkottak semmi maradandót, az esetek nagy többségében még államot sem voltak képesek teremteni a maguk számára. S ha a valóságot nézzük, azt látjuk, hogy ez a felfogás a XIX. század elsõ felében megcáfolhatatlannak látszott. A dominancia-elv éppen ezzel a felfogással függött össze. Jó esetben ilyen módon: ezeket a szegény népeket meg kell segíteni, ki kell emelni az elmaradottságból. Rosszabb esetben: zsebre tesszük õket, és kész.

7 DOMINANCIA ÉS ÖNVÉDELEM 5 Elõször mint láttuk a németeknél és az oroszoknál jelent meg ez az attitûd, majd jóval késõbb a XX. században a franciáknál. És most nézzük a másik oldalt. A kis népek-nemzetek nagy többsége valóban nem volt képes önálló állama megszervezésére. Amint azonban alkalma kínálkozott rá, maga is birodalmi szándékokkal állt elõ. Ennyiben valóban hasonlóak a dominanciára törekvõ nagyhatalmak és az önvédelmet kiépíteni szándékozó kis népek-nemzetek. Egyetlen olyan magyar, szerb, cseh, lengyel, román vagy akármilyen más tervezetrõl nem tudunk, amelybõl ez volna kiolvasható: itt vannak a mi etnikai határaink, itt kezdõdnek a tieitek, és ezen az alapon tudunk megegyezni. Minden föderációs tervezetben ott van a hegemónia igénye. Valóban meglepõen sok, térségünkben született, XIX. és XX. századi Közép-Európa-koncepcióval ismertet meg a könyvük, és valamilyen módon mindegyikben felbukkan a birodalmi nacionalizmus. Egy kivétel mégis van. Milan Hodza elképzelésérõl van szó. Talán célszerû a szlovák politikus tervezetérõl röviden beszélni. Tényleg teljesen egyedülálló jelenségrõl van szó. Milan Hodza reálpolitikusi mivolta már 1918 õszén megmutatkozott. Az akkori magyar hadügyminiszterrel teljes egyetértésben állapodott meg a Szlovákiát Magyarországtól elválasztó demarkációs vonalban. A történelmi Magyarországon Turóc vármegyében született Hodza, aki 1906-tól a Szlovák Nemzeti Párt képviselõje volt a magyar országgyûlésben, pontosan tudta, hol húzódnak az etnikai határok, mint ahogy azt is tudta, hogy ezek megsértése sok tragédiát okozhat. És ki nem hagyta jóvá e határokat? Eduard Benes, akinek egészen más elképzelései voltak mind a csehszlovák államról, mind Közép- Európáról, mint Hodzának. A szlovák politikus említett tervezetében, amely Amerikában jelent meg ben, a két világháború közötti tapasztalatokat is hasznosította. Jól látta például, hogy a mintademokráciának kikiáltott Csehszlovákiában milyen gondokat okozott a cseh hegemónia. Ebbõl is fakadhat, hogy Hodza elképzelését minden más koncepciótól megkülönbözteti, hogy õ meg sem próbálja annak körvonalazását, kik lehetnek a részvevõi és milyen határai lehetnek egy leendõ közép-európai föderációnak. Szerinte minden egyes országnak önállóan kell döntenie a részvételrõl. Ezzel szemben részletesen foglalkozik a föderáció szerkezetével. Errõl nem beszélnék hosszabban, csupán annyit mondanék, hogy nehéz demokratikusabb rendszert elképzelni, mint a Hodzáé. Egy példát azért említek. Hodza a szövetség törvényhozó szervét Föderációs Kongresszusnak nevezi, amelyben szinkrontolmácsolás mellett minden képviselõ a saját nyelvén szólalhat meg. A második világháború kimenetele természetesen Hodza elképzeléseit is felülírta. De azt ma már a tények ismeretében mondhatjuk, hogy a szlovák politikusnak az európai egység elkerülhetetlenségébe vetett hite nagyon is megalapozott volt. És ami ugyancsak érdekes: noha az 1930-as évek végére éles ellentétbe került Benessel, soha nem szûnt meg pártfogolni a cseh és szlovák együttélést. Az õ felfogásától idegen volt mindenféle birodalmi nacionalizmus, úgyhogy ezt az együttélést csakis az abszolút egyenjogúság alapján tudta elképzelni. Történészként szeretem magam távol tartani az aktuálpolitikától, de azt furcsállom, hogy a szlovák politika mostanában Benest bálványozza. Hiszen a néhai cseh

8 6 EURÓPAI TÜKÖR 2008/1 JANUÁR elnök soha semmilyen jóindulatot nem mutatott a szlovák önkifejezés, a szlovák identitás iránt. Ennek ellenére mellette szállnak síkra Pozsonyban, ahol Milán Hodzáról, errõl az ízig-vérig progresszív szlovák politikusról alig hallani. A második világháborút követõ bipoláris rendszer hosszú idõre zárójelbe tette a Közép-Európával kapcsolatos tervezgetéseket. Közép-Európa mint olyan a szó politikai értelmében az 1940-es évek végétõl elenyészett. Ez azt eredményezte, hogy Nyugaton az 1960-as, 1970-es években a tan- és kézikönyvek a vasfüggönyön túli, kulturálisan összefüggõ keleti civilizációról beszéltek. Ez mintegy kifejezte a közép-európai szovjet uralom tényleges elismerését. Gyakorlatilag pedig az történt, hogy a nyugati hivatalos politika jó ideig körülbelül az 1970-es, 1980-as évek fordulójáig de facto elismerte Szovjet Közép-Európát. Amelyet elõszeretettel neveztek így: a csatlósállamok. Igen, mert a Varsói Szerzõdés vagy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa államairól, vagy megint másképpen mondva: a szocialista táborról, népszerûbb nevén: a lágerrõl volt szó. És Szovjet Közép-Európa lényegét tekintve nem volt egyéb, mint az egykori pánszláv közép-európai törekvés megvalósult változata ideológiai pánszlávizmus nélkül. S hogyha történelmi nézõpontból vizsgáljuk a szovjet zónát, azt kell mondanunk, hogy a dominancia igénye által meghatározott középeurópai szándékok közül egyedül az orosz törekvés jutott célba. Ráadásul többet ért el, mint amennyirõl a cári udvarban valaha is álmodoztak. Az már más kérdés, hogy a siker rövid életûnek bizonyult. Az enyhülés azonban már jóval a rendszerváltás elõtt lehetõvé tette a középeurópai kérdés terítékre kerülését. S hogy a lehetõséget kihasználták, az nem kis mértékben az osztrák és a német szociáldemokrácia érdeme ben kezdõdött el az osztrák szociáldemokrácia hosszú kormányzati periódusa, Bruno Kreisky kancellárral az élen. A már korábban is kifejezésre juttatott közép-európai kapcsolatépítési szándékokat bátorították az NSZK törekvései. Az ugyancsak szociáldemokrata Willy Brandt meghirdette az új keleti politikát, ami széles körû nyitást jelentett a közép-európai térség irányába. Ezzel párhuzamosan Ausztria nemzetközi presztízse megnõtt: 1971-tõl Kurt Waldheim lett az ENSZ fõtitkára, ben Ausztria az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja lett, de számos egyéb dolog is ebbe az irányba hatott. Így nagyobb önbizalommal folytathatta a kapcsolatépítés politikáját szocialista szomszédaival. Csakhogy az 1968-as események nem mellékesen, mert a cseh és szlovák értelmiségi emigránsok nagy része Bécs felé vette az irányt megrontották a csehszlovák-osztrák viszonyt, Jugoszláviával pedig éveken át húzódó konfliktus támadt a karintiai helységnévtáblák miatt. Így az osztrák közép-európai politika középpontjába Magyarország került. És meg kell mondani, hogy soha közös történelmünk folyamán nem volt olyan jó viszony a két ország között, mint az 1970-es, 1980-as évek fordulóján. Valószínûleg ezért nevezték némelyek ezt a korszakot új K.u.K.-idõknek, a Kreisky und Kádár rövidítéseként. Ebbe az idõszakba robbant be a Szûcs Jenõ által alkotott Közép-Kelet-Európafogalom.

9 DOMINANCIA ÉS ÖNVÉDELEM 7 Ez a fogalom egyfelõl a kor közép-európaiságának tudományos kifejezõje volt, másfelõl hordozott egy politikai üzenetet. Eszerint Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország nem volt, és nem is lehet az Oroszország, illetve a Szovjetunió által meghatározott Kelet része. Ennek köszönhetõ, hogy a Közép-Kelet-Európa-fogalmat gyorsan átvették a lengyelek és a csehek, de átvették a nyugati történészkörök is, mi több, a politikában is használatossá vált. Hangsúlyozom azonban, hogy a kor közép-európaiságának kifejezõje volt a Szûcs által alkotott fogalom. Arra mutatott rá ugyanis mondjuk így: jó idõben, hogy a lengyelek, a csehek, a szlovákok és a magyarok nem annyira kelet-európaiak, mint a balti népek vagy az ukránok, a románok. Ennek mind a lengyelek, mind a csehek és szlovákok, mind a magyarok nagyon örültek. Nyugat-Európában pedig felfedezték, hogy vannak cseh, lengyel és magyar ellenzékiek, sõt Magyarországon még piaci jellegû reformokkal is próbálkoznak, onnan szabadabban utazhatnak az emberek, mint máshonnan. Úgy érzem azonban, hogy a Közép-Kelet-Európa-fogalom használata a mai helyzetben helytelen. Kétségtelen, hogy történetileg érvényes: a középkorra nézve van értelme. Akkor Lengyelország, Magyarország és Csehország merõben más úton járt, mint a tõlük keletebbre lévõ területek. Késõbb azonban ez a helyzet itt nem taglalható külsõ és belsõ körülmények hatására megváltozott. Ezen a tartósan rögzült helyzeten ha úgy teszik: lemaradáson igyekszünk most nem elõször túllépni. Éppen ezért érzem kontraproduktívnak, ha most közép-kelet-európainak minõsítjük magunkat. Mert ez azt jelenti, hogy beléptünk ugyan az Európai Unióba, de azért mi mások vagyunk. Sajnos éppen azt tapasztaljuk, hogy elõfordulnak ilyen megállapítások: Európa ezen térsége ismét keletiesedik. Ez nem jó jel. Mert arra utal, hogy vannak, akik úgy gondolják, hogy megint elszalasztjuk azt az esélyt, hogy országaink olyanok legyenek, mint a normális nyugat-európai országok. Márpedig én nem hiszem, hogy a szlovák vagy a magyar ember másmilyen volna, mint a nyugat-európai. Van bennünk ügyesség, szorgalom, ambíció, ezt sok évszázados együttélésünk során bebizonyítottuk. Vagyis ön a térségünkben mutatkozó átalakulási nehézségek ellenére optimista. Óvatos, nagyon óvatos optimista vagyok. Hiszem, hogy képesek vagyunk olyan teljesítményre, mint a szörnyû török hódoltság után a csodálatos XVIII. században, azután a reformkorban, majd a dualizmus idején. És mi lesz a közép-európaiság jövõje? A közép-európai országok akarták vagy sem versenyfutásra kényszerültek egymással, és ez olykor elfedi azokat a közös problémáikat is, amelyeket együttmûködéssel lehetne optimálisan megoldani. Ilyenek bõven vannak például az infrastruktúra, a környezetvédelem vagy az oktatás területén. Ám ezeken túl van itt egy évszázadok óta szinte észre sem vett érdek is: egymás történelmének, irodalmának, mûvészetének, tudományának, kultúrájának megismerése. Egy valóságos közép-európai kisrégió kialakításához vezetõ úton ezt gondolom elsõként megoldandó feladatnak. Ám ehhez a politikai akaraton túl igen intenzív értelmiségi kezdeményezés is szükséges. HOVANYECZ LÁSZLÓ

10 8 EURÓPAI TÜKÖR 2008/1 JANUÁR DIENES-OEHM EGON Az Európai Unió egységes belső piaca Az egységes belsõ piac az Európai Unióban részt vevõ tagállamok jelenleg mûködõ legmagasabb szintje, mivel az euróövezetnek még számos ország nem részese. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézete, valamint a Középeurópai Egyetem megbízásából a külügyi stratégia elkészítése céljából készült, és a megbízók engedélye alapján itt publikált alaptanulmány részletesen bemutatja e határok nélküli gazdasági térség alkalmazási körét és alkotóelemeit, a belsõ piacra vonatkozó közösségi jogi szabályok viszonylagos befejezettségét, tényleges mûködésének hiányosságait. Külön fejezetben foglalkozik a szerzõ a belsõ piac jövõjét meghatározó gazdasági, jogi és politikai adottságokkal és Magyarországnak az egységes belsõ piac kiteljesedéséhez fûzõdõ érdekeivel. 1. Az egységes belső piac fogalma, alkalmazási köre és alkotóelemei Az Európai Gazdasági Közösséget 1957-ben létrehozó Római Szerzõdés alkotói a tizenkét éves átmeneti idõszak alatt felépíteni kívánt közös piac alapjaiként a tagállamok vámunióját és közös kereskedelempolitikáját, az áruk, a személyek (a munkaerõ és a vállalkozások), a szolgáltatások és a tõke szabad áramlása tagországok közti akadályainak fokozatos felszámolását, valamint a közös mezõgazdasági, illetve közlekedési politika megteremtését jelölték meg és irányozták elõ. Emellett a közös piac célkitûzését voltak hivatottak segíteni a szerzõdés alapján további közösségi politikák és jogi eszközök is, ezek között témánk szempontjából kiemelkedõ a közösségi versenypolitika és versenyjog, a nemzeti gazdaságpolitikák közösségi szintû koordinálása, valamint a tagállamok nemzeti jogának közelítése és közvetett adózásra vonatkozó egyes szabályainak a harmonizálása. Az átmeneti idõszak és az azt követõ másfél évtized sikereire alapozva, az Európa növekedését és versenyképességét érõ globalizációs kihívások hatására az Egységes Európai Okmánnyal megvalósult alapszerzõdés-módosítás az egységes belsõ piac 1992 végéig történõ megteremtését tûzte ki az integráció újabb céljául. Az ennek alapjául szolgáló belsõ piaci Fehér Könyv 1985-ben 279 olyan közösségi jogszabály elsõsorban irányelvek meghozatalát tartotta szükségesnek, amelyek közvetlen célja a négy gazdasági szabadság érvényesülését gátló fizikai, technikai és pénzügyi akadályok lebontása volt. (A négy gazdasági szabadság biztosítását célzó politikák és intézkedések, a megszületõ jogszabályok egyébként a nyolcvanas évek közepétõl kiterjedtek a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és az energia területére is.) Ebben az idõszakban tehát a tagállamok közötti gazdasági kapcsolatokban a nemzeti elbánás biztosításáról (negatív integráció) egyre inkább az európai építkezéshez szükséges közösségi jogalkotásra és ennek eredményeképpen a nemzeti jogszabályok közelítésére (pozitív integráció) tevõdött át a hangsúly. Ilyen körülmények között az Európai Uniót 1992-ben létrehozó Maastrichti Szerzõdés az egységes belsõ piacot már olyan, határok nélküli gazdasági térségnek ne-

11 AZ EURÓPAI UNIÓ EGYSÉGES BELSŐ PIACA 9 vezhette, ahol a közösségi jog alapján biztosítják az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tõke mozgásának szabadságát. Az európai gazdasági térségrõl szóló évi szerzõdés alapján az Unió belsõ piacát kiterjesztették Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre, késõbb pedig kétoldalú szerzõdéssel Svájcra. Ily módon az Európai Közösség keretei között létrejött Egységes Gazdasági Térség még ha számos, átmeneti idõre szóló kivétellel is jogilag ma 31 ország belsõ piacát foglalja magában. Ennek az Egységes Gazdasági Térségnek a központi magja az Európai Unió egységes belsõ piaca, amelyet uniós politikai döntések és cselekvési programok által tervezetten, a közösségi jog igénybevételével folyamatosan fejlesztenek. Az egységes belsõ piac az Európai Unió valamennyi tagállama számára a ma mûködõ gazdasági integráció legmagasabb fokát jelenti, mivel a nemzetgazdaságok egységesülési folyamatát néhány kivételtõl (pl. fiskális eszközök harmonizálása) eltekintve lezárni hivatott Gazdasági és Monetáris Unió euróövezetének nem részesei Dánia, Nagy-Britannia és Svédország, továbbá Szlovéniát leszámítva a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott közép- és kelet-európai országok. 2. Az egységes belső piac jelenlegi helyzete 2.1. A belső piacra vonatkozó közösségi jogi szabályozások A szolgáltatásokra vonatkozó keretirányelv évi elfogadásával elsõ menetben befejezettnek tekinthetõ az a folyamat, amelynek során létre kellett hozni a négy gazdasági szabadság érvényesülését széles körben biztosító alapjogszabályokat a közösségi jogban. (Nem mond ellent ennek a megállapításnak, hogy még mindig vannak olyan gazdasági szempontból rendkívül jelentõs, önálló rendezést igénylõ jogterületek, ahol a közösségi szabályozás hiánya komolyan gátolhatja egy vagy több gazdasági szabadság tényleges mûködését. Ilyen pl. a közösségi szabadalom intézménye, amelynek megalkotása évek óta késik.) Mondhatnánk tehát, hogy az egységes belsõ piac jogi értelemben megszületett, kezdõdhet a második szakasz, ami az európai piac kiteljesítésének és finomításának korszaka. A helyzet azonban nem ilyen egyszerû, az egységes belsõ piac jogi megteremtése több szempontból nem teljes körû, és az egyes gazdasági szabadságok között e tekintetben és a már biztosított szabadság tartalmában számottevõ különbségek vannak. A teljeskörûség egyrészt azért nem áll fenn, mert a csatlakozási szerzõdések valamennyi szabadságot érintõen tartalmaznak átmeneti szabályozást. Ezek közül néhány alapszabadságra vonatkozik, mint a munkaerõ mozgása tekintetében, ahol a korlátozások még a 2004-ben taggá vált közép- és kelet-európai országok esetében is átnyúlnak a következõ évtizedekre. De azért sem lehet teljeskörûségrõl beszélni, mert két-három horizontális közösségi jogszabály csak a közelmúltban született meg (így pl. a szolgáltatásokról szóló, már említett keretirányelv, illetve a letelepedés kérdéseit átfogóan rendezõ irányelv, továbbá a diplomák kölcsönös elismerésérõl szóló irányelv új helyzetnek megfelelõ módosítása). Ezek a jogszabályok

12 10 EURÓPAI TÜKÖR 2008/1 JANUÁR ma még vagy nincsenek hatályban, vagy ha igen, úgy a tagállami adaptációra általuk elõírt határidõ még nem járt le. Ugyancsak az egységes belsõ piac jogi megteremtésének teljességét vitatják azok, akik néhány ágazat, illetve szolgáltatásfajta liberalizációjának közösségi jogi vagy tagállami jogi mulasztásaira, a megszületett intézkedések késedelmes végrehajtására hivatkoznak (pl. a vasúti és a postai szolgáltatások területén, az energiaágazatban). Itt kell megjegyezni: az egységes belsõ piac megteremtése szempontjából alapvetõ, de legalábbis nagyon fontos közösségi jogforrásoknak az egyes tagállamok jogába való átvétele számos esetben nem vagy hiányosan történt meg, az emiatt indított jogsértési eljárások nem minden esetben zárultak le. Mindenesetre a teljeskörûséget akadályozó, itt tárgyalt korlátozások idõlegesnek tekinthetõk. A gazdasági szabadságok mozgását biztosítani hivatott másodlagos közösségi jogi szabályozások megszületésének másik problémája súlyosabb az elõzõnél. Arról van szó, hogy a már megalkotott közösségi jogforrásokban garantált szabadságok tartalmukban nem egyenértékûek, nem egyenlõk, ha az egyes szabadságokat egymással összehasonlítjuk. Az árumozgás és a tõke áramlása területén létrejött másodlagos közösségi jog igazából csak olyan kivételeket ismer el jogszerûnek a mozgás szabadsága alól, amelyek összhangban vannak az alapszerzõdés célkitûzéseivel és rendelkezéseivel, valamint az Európai Bíróság erre épülõ joggyakorlatával. Ezzel szemben a most megszületett szolgáltatási keretirányelv új típusú, a nemzeti munkajogokban, sõt a kollektív szerzõdésekben ismert, a szolgáltatások és ezen keresztül a munkaerõ mozgását gátló olyan tagállami akadályok érvényesülésének nyithat utat, lényegében idõbeli korlátok nélkül, amelyek ellentétesek az alapszerzõdés célkitûzéseivel és a belsõ piac mûködési logikájával, sõt esetenként a bírósági joggyakorlattal is. Összességében megállapítható: az elmúlt 13 évben lényegében megszülettek az egységes belsõ piac mûködéséhez szükséges alapvetõ közösségi jogszabályok és jogintézmények. Az áru- és a tõkepiacon megfelelõ tagállami harmonizációt és végrehajtást feltételezve ezek a jogszabályok és a jogfejlesztõ bírósági gyakorlat általánosságban alkalmas, illetve alkalmas lehet a mozgásszabadság biztosítására. A szolgáltatások piacán (ide értve az egyébként árunak is minõsülõ energia ágazatát), valamint a munkaerõpiacon a megszületett jogi szabályozás hiányos, és esetenként a tagállami protekcionizmus növekedését eredményezheti. A nemzeti szintû jogszabályátvétel és -alkalmazás terén általában még több tennivaló akad, érdekes módon fõleg a régebbi tagállamoknak. Az elmondottakra való tekintettel nem véletlen, hogy a belsõ piacra vonatkozó közösségi jogalkotás során a figyelem a mennyiségi kérdésekrõl egyre inkább a minõségre tevõdik, amit a jobb jogalkotásért folyó konkrét munkálatok igazolnak. A jobb jogalkotásért (benne a jogszabályok számának és fõleg az általuk okozott költségeknek, a felesleges adminisztratív terheknek a csökkentéséért) tett eddigi erõfeszítéseket ugyanakkor számos esetben lerontják azok a politikai vagy egyéb kényszerek szülte jogalkotási kompromisszumok, amelyek akár a tanácsi döntéshozatal folyamán a tagállamok között, akár az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament együttes jogalkotási eljárásának eredményeképpen nem a közösségi szo-

13 AZ EURÓPAI UNIÓ EGYSÉGES BELSŐ PIACA 11 lidaritás jegyében és a közös európai érdekek alapján jönnek létre. Ezekbõl a kompromisszumokból sajnos a kibõvített unióban egyre több van, döntõen nem az új tagállamok hibájából, a legjobb példa erre ismét a szolgáltatási irányelv A belső piac tényleges működése Az elõzõ pontban vázolt viszonylagos jogi rendezettség ellenére, a négy gazdasági szabadságnak a gyakorlatban való érvényesülése területenként eltérõ, egészében pedig távolról sem kielégítõ. Ezt támasztják alá azok a közelmúltban napvilágot látott kutatási eredmények, amelyek alapját a évi kibõvítés elõtti unió tagállamait illetõen végzett vizsgálatok képezték. Ezek szerint a kibõvült unió társadalmi össztermékének 95%-át adó régi EUtagállamok GDP-jének 86%-át saját termékeik beszerzésére és fogyasztására költik, és mindössze 10%-át a többi tagország áruira. A részvénybefektetéseknél ez az arány 65 és 18% a hazai értékpapírok javára, a munkaerõmozgás területén pedig még rosszabb a helyzet: az európai polgárok mindössze 2%-a dolgozik más tagállamban, mint a sajátja. A probléma súlyát még inkább jelzi egy, az Egyesült Államok belsõ piacával történõ összehasonlítás: jóllehet két amerikai állam között átlagosan két-háromszor kisebb az árukereskedelem, mint egy adott amerikai államon belül, de még így is háromszor nagyobb az Európai Unión belüli két tagállam átlagos kereskedelménél. Az egyes gazdasági szabadságok érvényesülését illetõen a következõ fõbb megállapítások tehetõk: l Az egységes árupiac tényleges megteremtése és hatékony mûködése érdekében számottevõ elõrelépés történt, kiváltképpen a kölcsönös elismerés elvének az alkalmazásával és a technikai szabályzatok és szabványok segítségével. Az áruk elõállítási és forgalmazási szabályainak nagyfokú harmonizáltsága mindenesetre jelentõs elõremozdítója lehet a nemzeti árupiacok minél teljesebb körû összekapcsoltságának. Mégis miként ez a megelõzõen ismertetett általános helyzetképbõl kitûnik, az európaiak döntõ részben saját országukban vásárolnak, és saját áruikat részesítik elõnyben, olyan mértékben, amit a földrajzi távolság és az ezzel is összefüggõ költségkülönbségek nem mindig indokolnak. Nem ritka, hogy az egyes tagországokban a hazai gyártók és termék-elõállítók javára kihasználják az áruk elõállításával és forgalmazásával kapcsolatos, továbbá a versenyre (az állami támogatásokra), valamint a közbeszerzésre vonatkozó közösségi szabályozások gyengeségeit, a már említett kompromisszumokból fakadó eltérési, kivételi lehetõségeit, esetenkénti többértelmûségét, illetõleg protekcionista módon élnek az eltérõ adózási rendszerek nyújtotta elõnyökkel. Más esetekben (pl. szellemitulajdonjog-védelem, eladásösztönzés) a közösségi jogi szabályozás hiánya akadályozza a nemzeti árupiacok kellõ szintû integrációját az unió egységes belsõ piacába. Az itt említett hiányosságok felszámolása nagy lépés lenne egy ténylegesen jól mûködõ európai árupiac létrehozása és kiteljesítése szempontjából, mindez akár rövid távon is lehetséges.

A sikeres EU-tagság integrációs (belső) tényezői

A sikeres EU-tagság integrációs (belső) tényezői Világgazdasági Kutatóintézet A sikeres EU-tagság integrációs (belső) tényezői Az EU egységes belső piacának fejlesztése, szerkezete és dinamikája, súlya a magyar gazdaságban Vitaanyag 2007. január Helyzetelemzés

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉVF. 4. SZÁM n 2008. ÁPRILIS

EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉVF. 4. SZÁM n 2008. ÁPRILIS E U R Ó PA I TÜ KÖR A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉVF. 4. SZÁM n 2008. ÁPRILIS A TARTALOMBÓL n Dienes-Oehm Egon: Merre tovább Európa? Gondolatok az unió jövõjérõl n Vastagh Pál: Az

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT COLLEGE OF EUROPE, EURÓPAJOGI ÉS KÖZGAZDASÁGI ANALÍZIS SPECIALIZÁCIÓ 2008-2009 2009. május 5. 1 REITER

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL

MEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL MEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL EEE/BG/RO/hu 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.07.25. COM(2009) XXX végleges Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) a [ ] 2006/43/EK irányelv alapján egyes harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségéről

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Tájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről

Tájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről Tájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről Panaszhasznosulási jelentésünkben félévenként áttekintjük, hogy a Felügyeletre érkező panaszokból nyert információkat milyen

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben