KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA

Átírás

1 KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA A talaj Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

2 ELŐADÁS TEMATIKA A talaj, a talajtan története A talaj funkciói A talajképződés A talajok osztályozása A talaj fizikai és kémiai tulajdonságai Page 2

3 Talaj Hazánk legjelentősebb természeti erőforrása a talaj, a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze, értéke a nemzeti vagyon 20 %-a. A talajok romlása, szennyeződése megváltoztathatja a talaj összetételét, tulajdonságait, az emberek számára jelentős ökológiai talajfunkciók károsodhatnak. Kincs, természeti erőforrás a talaj nemzetközi éve volt. Page 3

4 Talajtan története 19. század: talaj növények tápanyagforrása, a földművelés tárgya agrogeológiai iskola (F.A. Fallou, 1862, Pedológia vagy általános és különleges talajtan) talajok tulajdonságaiban mutatkozó különbségek nagy részét a kőzet tulajdonságaiból vezette le agrokémiai iskola (A. Thaer és J. von Liebig) talaj, mint tápanyagforrás a növények számára Tudományos, önálló talajtan: Vaszilij Vasziljevics Dokucsajev ( ) talaj és növény közötti kölcsönhatások talajok osztályozása talajok övezetes elhelyezkedés Page 4

5 Talajtan története Magyarországon Sigmond Elek (Kolozsvár, február 26. Budapest, szeptember 30.) vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon ban a budapesti Műegyetemen megalakított Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszéket első professzorává nevezték ki. Kezdeményezésére Budapesten tartották meg 1909-ben az első Nemzetközi Agrogeológiai Konferenciát. A nemzetközi Talajtani Társaság Bizottságának 25 éven keresztül elnöke volt. Page 5

6 A talaj fogalma A talaj (ősi finnugor eredetű szó) telek, terület, termőterület kiterjedése A Föld legkülső szilárd burka, növények termőhelyéül szolgál Mindaz, ami a felszín és a talajképző kőzet között terül el és a rajta díszlő növénytakaróval kapcsolatban van Alapvető tulajdonsága a termékenysége elsődleges biomassza termelését lehetővé teszi az Page 6

7 Page 7 A talaj funkciói (MTA TAKI) Feltételesen megújuló természeti erőforrás. A többi természeti erőforrás (sugárzó napenergia, légkör, felszíni és felszín alatti vízkészletek, biológiai erőforrások) hatásának integrátora, transzformátora, reaktora. Életteret és termőhelyet biztosít. A primér biomasszatermelés alapvető közege, a bioszféra primér tápanyagforrása. Hő, víz és növényi tápanyagok (és kényszerből hulladékok) természetes raktározója. A talajt (és szárazföldi ökoszisztémákat) érő, természetes vagy emberi tevékenység hatására bekövetkező stresszhatások pufferközege. A természet hatalmas szűrő- és detoxikáló rendszere. A bioszféra jelentős génrezervoárja, a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme. Földtörténeti és történelmi örökségek hordozója.

8 A talajképződés Dokucsajev (orosz geológus) 5 talajképző tényező + az emberi tevékenység - Együttesen alakítják a talajt - A talajok állandó fejlődésben vannak, alakulnak, változnak Földtani tényezők Éghajlati tényezők Domborzati tényezők Biológiai tényezők A talajok kora Emberi tevékenység Page 8

9 Talajképződés - földtani tényezők Földtani tényezők Aktív: Passzív: Page 9 Kiemelkedés kéregmozgások: reliefenergia nő, meredekség, sugárzásviszonyok változnak Süllyedés megindul a feltöltődés, belvízveszély nő, talajvíz hatása erősödik Talajvízviszonyok réti, szikes vagy lápos talajok kialakulása Felszíni vizek gyarapíthatják (árterek: öntéstalajok) és csökkenthetik (oldalazó-partalámosó erózió) a talajfelületet Kőzet fizikai tulajdonságai (pl. tömör vagy laza, szemcsézettsége) élővilág megtelepedésének feltételei Kőzet ásványi (kémiai) összetétele megszabja az aprózódásmállás jellegét, felszabaduló elemek skáláját és mennyiségét

10 Talajképződés éghajlati tényezők Éghajlati tényezők Hőmérsékleti viszonyok felszínre mennyi energia érkezik milyen növények élhetnek, szerves anyagok bomlásának üteme Csapadékviszonyok (víz mennyisége és formája) párolgással együtt a vízháztartást befolyásolják mállási folyamatok iránya és intenzitása, növénytakaró és mikroszervezetek élete Szélviszonyok defláció (közvetlen) párolgás fokozása (közvetett) Page 10

11 Talajképződés domborzati tényezők Domborzati tényezők Elemei közvetve érvényesülnek: éghajlati tényezők hatásának módosítása földtani tényezők alakulása Tengerszint feletti magasság hőmérséklet csökken, csapadék nő, párolgás csökken Lejtők kitettsége: víz általi talajpusztulás lejtőviszonyok: besugárzás Page 11

12 Talajképződés biológiai tényezők Biológiai tényezők A talajok keletkezésének biológiai szemlélete Mikroorganizmus, növény, állat Fizikai hatások: gyökerek nyomóereje, gyökérjáratok sűrűsége talaj szintjeinek állandó keverése a talajlakó állatok által, járatok Kémiai változások: elemek biológiai körforgása során (tápanyagfelvétel, bontás ) Hatásukat az élőlények együttesen fejtik ki A talaj biológiai aktivitása Page 12

13 Talajképződés a talajok kora A talajok kora Abszolút kor: a talajképződés a Föld felszínén különböző időpontokban indult meg - jégtakaró vagy tenger visszahúzódása, vulkánkitörés befejeződése Relatív kor: ugyanazon idő alatt elért különböző fejlődési állapot (egyszerűbb és összetettebb talajok kialakulása) - nagy szénsavas mész tartalmú talaj lassabb kilúgzódása Page 13

14 Talajképződés emberi tevékenység Emberi tevékenység Minél több és jobb élelem, tüzelőhöz és ruházkodáshoz szükséges anyagok Legeltető állattenyésztés (lerágás, taposás): pusztákkal szomszédos erdőségek leromlása, visszaszorulása, talajok lepusztulása Mezőgazdaság: öntözés, trágyázás, talajművelés Modern mezőgazdaság: mechanikai, kémiai talajjavítás, műtrágyázás, vízszabályozás, öntözés Káros hatások helytelenül művelt területek: Elsivatagosodás, eródeálódás, szikesedés, elmocsarasodás, savanyodás, szennyezés (légköri ülepedés, öntözés stb.), területek beépítése (települések, út- és vasúthálózat) Page 14

15 A talajképződés fokozatai si anyag ozódási et Page 15

16 Talajszelvény és talajszintek Page 16 A 0 : talajt borító kevésbé bomlott szerves anyag A 1 : humuszos szint, A 2 : erdőtalajok vagy szikesek esetében kifehéredett vagy kifakult kilúgzási szint (csernozjom A: humuszos szint) B: felhalmozódási szint (csernozjom B: fokozatosan csökkenő humusztartalom) C: talajképző kőzet (C ca : felhalmozódott szénsavas mész) D: ágyazati kőzet, nem alapja a talajképződésnek

17 Page 17

18 Kilúgzás A talajszelvény: a talaj különböző mélységeiben különböző rétegek A talajszelvényt a kilúgzás alakítja ki. A felsőbb rétegből anyagok oldódnak és alsóbb rétegekbe mosódnak. Az esővíz gyengén savanyú: szénsavoldat. Bemosás: a beázás határáig vagy a talajvízbe. Kioldódási sorrend: 1. vízben oldható sók (CaCl 2.6H 2 O, NaCl, MgCl 2.6H 2 O) 2. földalkáli (Ca, Mg) hidrokarbonátok és karbonátok. HCO 3 - mélyebb rétegekben CO 3 2- formájában kicsapódhat. CO 3 2- kimosódása után a talajoldat elkezd savanyodni. 3. Humuszanyagok szétesése, bemosódása, lent kicsapódása. 4. Agyagásványok bomlása és bemosódása: Al- illetve Feoxihidrát gélek keletkezése, mélyebben kicsapódása. Ha már minden kioldódott, akkor a feltalajban csupán kovasavgélekből álló szürke réteg marad = podzol. Page 18 MOKKA adatbázis -

19 Talajképződési folyamatok Anyag- és energiaforgalom a talajban dinamikus egyensúlyban lévő folyamatpárok formájában. Folyamatpárok egyensúlya eltolódhat egyik vagy másik irányba, lehet ez periódusos, hosszabb vagy rövidebb szakaszos, de állandó is. A folyamatok egyidejűleg mennek végbe, de intenzitásuk térben és időben eltérő. 3 alapvető folyamatpár: Szervetlen ásványi vegyületek szétesése és új vegyületek szintézise Szerves anyagok elbomlása és újak képződése A talajképződési termékek elmozdulása, elvándorlása és más helyen történő felhalmozódása Nem függetlenek egymástól, legtöbb esetben kölcsönhatás, ok-okozati összefüggés Új folyamat bekapcsolódására akkor van lehetőség, ha egy korábbi folyamat végbement, hatása kiteljesedett, állandósult Page 19

20 Talajképző folyamatpárok Page 20 talaj benedvesedése kilúgzás szerves anyag felhalmozódás agyagosodás agyagvándorlás oxidáció savanyodás szerkezetképződés talajpusztulás erózió talaj kiszáradása sófelhalmozódás szerves anyag elbomlás agyagszétesés (podzolosodás) agyagkicsapódás redukció lúgosodás szerkezetleromlás talajborítás szedimentáció

21 Talajok osztályozása Genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszer Genetikai: talajokat fejlődésükben vizsgálja, fejlődés egyes szakaszai alkotják az osztályozás egységét Talajföldrajzi: földrajzi törvényszerűségeket szem előtt tartva egyesíti a típusokat fő típusokban Talajtípus: rendszertani egység, hasonló környezeti tényezők együttes hatására alakultak ki, a talajfejlődés folyamán hasonló fejlődési állapotot értek el, és egyazon folyamattársulás által jellemezhetőek. Főtípus: rokon típusok egyesítésével, földrajzi szemlélet Altípus: az adott talajtípus termékenysége tekintetében a legnagyobb befolyást gyakorló folyamatok és ezek erőssége alapján. Page 21

22 Folyamatok sorrendje a talajképződés során Agyagásványok szétesése Vasvegyületek redukciója Felső talajszintek tartalmának levándorlása Szilikátásványok rácsainak megbontása Humuszsavak általa savanyított talajnedvesség általi szénsavas mész kioldás Humusz kialakulása holt szerves anyagokból Talajtípusok időbeli sorozata Page 22

23 A talajosztályozás főtípusai Page 23

24 TALAJTÍPUSOK FŐTÍPUS/LEÍRÁS VÁZTALAJOK Biológiai talajképződés nincs vagy alig indult meg Moha, zuzmó, füves legelő KŐZETHATÁSÚ Alapkőzet dominál, rajta vékony termőréteg, erőteljes humuszképződés, pl. sötét színű erdőtalajok KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ERDŐTALAJOK (BARNA ERDŐTALAJOK) intenzív mikrobiológiai tevékenység, humuszképződés és kilúgzás, háromszintű talaj Természetes erdők, szántóföldi művelésre is alkalmas Page 24 TÍPUS Köves-sziklás váztalaj Kavicsos váztalaj Földes-kopár váztalaj Futóhomok Humuszos homok Humuszkarbonát-talaj Rendzina Fekete nyirok Ranker Karbonátmaradványos barna et. Csernozjom barna erdőtalaj Barnaföld Agyagbemosódásos barna et. Podzolos barna erdőtalaj Pangó vizes barna erdőtalaj Kovárványos barna erdőtalaj Savanyú barna erdőtalaj

25 TALAJTÍPUSOK FŐTÍPUS/LEÍRÁS CSERNOZJOM TALAJOK Humuszanyagok felhalmozódása, morzsalékos szerkezet, Ca-mal telített, 2 rétegű, nagy termőképességű talaj TÍPUS Öntés csernozjom Erdőmaradványos csernozjom Kilúgzott csernozjom Mészlepedékes csernozjom Réti csernozjom RÉTI TALAJOK Időszakos túlnedvesedés, levegőtlenség, szervesanyagképződés és ásványosodás reduktív körülmények között Szoloncsákos réti talaj Szolonyeces réti talaj Réti talaj Öntés réti talaj Lápos réti talaj Csernozjom réti talaj LÁPTALAJOK Állandó vízborítás, reduktív körülmények Page 25 Mohaláp Rétiláp Lecsapolt és telkesített rétláptalaj

26 TALAJTÍPUSOK FŐTÍPUS/LEÍRÁS HORDALÉKOS Folyók és tavak üledékének és hordalékainak talajai TÍPUS Nyers öntéstalaj Humuszos öntéstalaj Lejtőhordalékos öntéstalaj SZIKES TALAJOK Vízben oldható sók (nátrium) döntő szerepe Szoloncsák: oldható sók a vizes fázisban Szolonyec: adszorbeált kation a szilárd felületen Szoloncsák Szoloncsák-szolonyec Réti szolonyec Sztyeppesedő réti szolonyec Másodlagosan szikesedett Page 26

27 Magyarország genetikai talajtérképe Page 27

28 A talaj fizikai tulajdonságai A talaj szemcseösszetétele (textúrája) A talaj szerkezete A talaj térfogattömege és tömörsége A pórustér nagysága, pórusok méret szerinti eloszlása A talajok vízgazdálkodási jellemzői A talaj levegő- és hőgazdálkodása Page 28

29 A talaj szemcseösszetétele Különböző méretű ásványi szemcsék mennyisége/részaránya döntően befolyásolják a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait. Talajszemcsék mérete között fokozatos átmenet, de a fizikai sajátságok bizonyos mérethatár fölött ill. alatt ugrásszerűen változnak. Jellemző mérettartományokba eső szemcsecsoportokoat (frakciókat) kell figyelembe venni. USA Talajtani Szolgálat szerinti osztályozás: <0,002 mm agyag 0,002-0,05 mm iszap 0,05-0,2 mm homok >0,2 kőtörmelék, kavics (csak bizonyos talajokban) Page 29

30 A talaj szemcseösszetétele, talaj textúra A szemcsecsoportok tulajdonságai: Fontosabb ásványok Fajlagos felület (vízmegkötő képesség, adszorpciós sajátságok) Fizikai tulajdonságok (aggregátumképződés, pórusok nagysága, vízáteresztő képesség, víztartóképesség) Talajok szemcseösszetétele (textúra, mechanikai összetétel): Szemcsefrakciók tömeg%-ban kifejezett mennyisége (szitálás, ülepítés) Talaj textúra csoportok (fizikaitalajféleség): durva homok, homok, homokos vályog, vályog, agyagos vályog, agyag, nehéz agyag Page 30 USDA : textúra osztály megállapítása

31 A talaj szerkezete Az aggregátumok képződése: fizikai, kémiai, biológiai folyamatok kölcsönhatásának eredménye Méret alapján: mikro- és makroaggregátumok 2 m-nél nagyobb szemcsék képezik a szerkezeti egységek vázát 2 m-nél kisebb részek szerepe a vázrészek összeragasztása Page 31

32 A talaj szerkezete Kötőerők: adhéziós (felületeken) kohéziós erők (belül) Kötőanyagok: szerves anyagok agyagásványok vas- és alumínium-hidroxidok kationhidak kalcium-karbonát mikroorganizmus telepek talajlakó állatok ürüléke Page 32

33 A talajszerkezet értékelése A szerkezeti egységek alakja, kifejlettsége (morfológiai szerkezet) Szerkezet nélküli/szerkezetes A különböző nagyságú aggregátumok egymáshoz viszonyított aránya (agronómiai szerkezet) A szerkezet vízzel és mechanikai hatásokkal szembeni ellenálló képessége (stabilitás) A pórustér sajátságai Page 33

34 A talaj pórustere Pórustér: a szemcsék és az aggregátumok között különböző nagyságú és formájú hézagok Összefüggő pórusrendszer, részben víz, részben levegő tölti ki Víz, levegőgazdálkodás, gyökérnövekedés, talajmikroflóra Jellemzői: A pórusok össztérfogata (összporozitás) P%=(1-ρ/ρ sz ) 100, ahol ρ a térfogattömeg, ρ sz a sűrűség, ρ/ρ sz így a szilárd részecskék össztérfogata egységnyi térfogatú száraz talajban ált %, optimális: 50 60% Különböző méretű hézagok egymáshoz viszonyított aránya > 10 µm makro- és megapórusok: levegőellátottság < 10 µm mikro- (<0,2 µm: mikroflóra élőhelye) és mezopórusok: vízvisszatartás Page 34

35 A talajok vízgazdálkodása Talajok vízgazdálkodásának jellemzése: Bennük tárolható víz mennyisége Vízkapacitás: vízmennyiség, amelyet a talaj különböző körülmények között visszatartani és/vagy befogadni képes. Mozgékonysága (növények általi felvehetőség): nedvességformák Kötött víz: kémiailag kötött (szerkezeti) és adszorbeált víz (növények számára holtvíz ) Kapilláris víz: 0,2 10 µm kapillárisok Szabad víz Nedvesség térbeli és időbeli változása A talajok vízforgalma (vízháztartása) Page 35

36 Talajértékszám Page 36 A talajértékszám a különböző talajok természetes termékenységét fejezi ki a legtermékenyebb talaj termékenységének %-ában.

37 A talaj levegő- és hőgazdálkodása A talaj levegőgazdálkodása A talajlevegő összetétele: N 2 79,2%, O 2 20,6%, CO 2 0,3 0,7%. Növények számára kedvezőtlen: O 2 10% alatt, CO 2 5% felett. A talajok levegőháztartása (minimális levegőkapacitás a pórustére %-ában): homok 30 40%, vályog 10 25%, agyag 5 10%. Levegőigényes növények: cukorrépa, kukorica, burgonya, lucerna, kender. A talaj hőgazdálkodása Növények csírázása, növekedése, légzése, tápanyagfelvétele, mikrobiológiai folyamatok intenzitása, tápanyagfeltáródás üteme, talajképződés fizikai és kémiai folyamatainak sebessége függnek a hőmérséklettől. Megszabja: beérkező és távozó hő egyensúlya és a talaj hőtani tulajdonságait megszabó jellemzők. Page 37

38 A talaj kémiai tulajdonságai Vízben oldódó sók mennyisége és minősége Kolloidkémiai reakciók Kémhatás Redoxi feltételek Page 38

39 Oldható sók a talajban Talajnedvességben: Szervetlen sók (ionok): Ca 2+, Mg 2+, Na +, K +, NH 4+, Al 3+, Fe 3+ v. Fe 2+ (kationok), HCO 3-, CO 3-, Cl -, SO 4 2-, NO 3-, H 2 PO 4-, HPO 4 2- (anionok) Szerves anyagok: szerves savak és kis molekulájú humuszanyagok Gázok: CO 2 és O 2 Mállás és talajképződés termékei, talajvíz, (műtrágyák, öntözővíz) Kis sótartalmú talajok: 1 2 g/l, szikes talajok: g/l Időszakonként is változhat: beszáradás: sókiválás, csapadék: oldódás Megadása: vízben oldható sókészlet tömeg%-ban vagy elektromos vezetőképességgel (EC, vizes kivonat) Page 39

40 Kolloidkémiai reakciók Talajkolloidok (többsége negatív töltésű) Tömegükhöz képest nagy felület: szervetlen (ásványi) és szerves kolloidok a talajban. Szervetlen: pl. agyagásványok, kovasav; Szerves: pl. humuszkolloidok ásványi-szerves komplexumok Határfelületi reakciók: Nagymennyiségű ion és molekula megkötése. Apoláris és poláris molekulák megkötődése is. Adszorbeált kationok: Na +, Ca 2+, Mg 2+, K + és H +, H 3 O +, Al 3+ -ionok Anionadszorpció Klorid-, nitrát- és foszfát-, szulfát-, szilikát-, fluoridionok Nagy ionmegkötő képesség = jó tápanyagvédelem Page 40

41 A talaj savanyúsága és lúgossága A talaj savanyúsága és lúgossága 1:2,5 arányú desztillált vizes vagy KCl-oldatos szuszpenzió kémhatása adszorbeált kationok minőségével összefügg növényélettani szempontból fontos (pl. savanyú ph-t tűrő növény: rozs, zab, burgonya, lúgosabb talajt igényel: lucerna, cukorrépa) ph 4,5 alatt erősen savanyú ph 4,5 5,5 savanyú ph 5,5 6,8 gyengén savanyú ph 6,8 7,2 semleges ph 7,2 8,2 gyengén lúgos ph 8,5 9,0 lúgos ph 9,0 felett erősen lúgos A talaj pufferoló hatása: bekerülő anyagok lekötése, átalakítása hatásuk tompítása vagy közömbösítése Sav/bázis pufferképesség Tápelem és toxikus elem megkötő képesség Page 41

42 Redoxi folyamatok a talajban Redoxi rendszerek: oxidáló és redukáló anyagokat együtt tartalmaz. Jellemzése: redoxipotenciál (Eh) ált mV (csernozjom: mv, réti: mv, vízzel borított: mv) Redoxreakciók kiemelkedő jelentőségűek a talajok nedvesedése, száradása, vízborítása, vízzel való telítettsége esetében. Anaerob körülmény kedvez: fakultatív és obligát anaerob baktériumoknak. Page 42

43 A talaj egyéb fontos összetevői A talaj szerves anyagai: humuszanyagok mennyisége és minősége Talajszerkezet: ragasztóanyagok, agyag-humusz komplexek Tápanyag-gazdálkodás: N, P, S forrás és tápanyagok megkötése Hő-, levegő- és vízgazdálkodás: vízmegkötés és sötét szín Növényi tápanyagok: N, P, K, S, Ca, Mg (elemek körforgása) Mikroelemek: Fe, Mn, Cu, Na, Cl, B, Si, Se, Co, Mo (növények számára felvehető: vízoldható és kicserélhető) Page 43

44 A talaj szerves anyagai Élettelen szerves anyagok: nem-humuszanyagok, a növényi és állati maradványok részlegesen lebomlott, átalakult termékei (szerkezetük kémiailag azonosítható) és a humuszanyagok. A nem-humuszanyagok jellegzetes csoportjai: szénhidrátok (poliszacharidok pl. cellulóz, pektin, monoszacharidokból és uronsavakból épülnek fel, a talaj összes szervesanyag-tartalmának 6-15%-a) nitrogén tartalmú szerves vegyületek (pl. aminosavak, fehérjék) ligninek (növényi vázanyag), tanninok szerves savak: alifás (pl. hangyasav, zsírsavak) és aromás (pl. szalicilsav, galluszsav) karbonsavak foszfor tartalmú szerves vegyületek (pl. foszfolipidek, nukleinsavak) Page 44

45 A talaj szerves anyagai: humusz A humuszanyagok a természet élő szénciklusából kikerülő szerves molekulák véletlenszerű halmazából képződő, kémiailag heterogén összetételű, funkciós csoportokban gazdag makromolekulás anyagok. A humusz képződése: a holt szerves anyag lebomlik kisméretű szerves molekulákká. A nem mineralizálódott felesleg kondenzálódik, polimerizálódik, egyre növekvő, végül kolloid méretű molekulákat eredményez. A humusz kémiája: kinoidális szerkezetű vegyületek, főleg ligninből. Aktív csoportok: karboxil, fenolos OH, karbonil, metoxi-, amino-csoport Page 45

46 A talaj szerves anyagai: humusz Alkotóelemek alapján osztályozva: Page Fulvosavak kis moltömegű, kevés N (<4%), sok O (45 48%), karboxil és fenolos OH, erősebben savas jellegű, sárgás, vörösesbarna Előfordulás: savanyú erdőtalaj: humusz 70 %-a, jó minőségű talajnál: 20 %. 2. Huminsavak nagy moltömegű, ~4 % N, kolloid vegyületek, kevésbé savas, sötétebb 3. Humin és huminszén nagy móltömegű, >4% N, legkevésbé savas, legsötétebb Funkció alapján osztályozva: Táphumusz: könnyen bontható frakció, mineralizálható, tápanyag Szerkezeti humusz: nehezen bontható, állandó frakció: szerkezetjavító, ionok megkötője Morfológiai osztályozás: Szárazföldi: nyershumusz, móder (korhany), televény (mull): szerves-szervetlen komplex Félig szárazföldi: tőzeg (láp), kotu Víz alatt keletkezett: dij és gitsa

47 Ajánlott irodalom Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György: Talajtan (1999) Mezőgazda Kiadó, Budapest On-line elérhető: KÖRINFO adatbázis: Talaj Talajtérképek: Interaktív talajtérképek: Page 47