Mi megtesszük! ÖN K O R K É P. Erős, sikeres, Magyarországot szeretnék. Utolsó esély Szép új világ. (2. oldal) (11. oldal) (14.

Átírás

1 s z á m ÖN K O R K É P ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Ára: 507 Ft tizenhatodik évfolyam, 149. szám Erős, sikeres, Magyarországot szeretnék (2. oldal) Utolsó esély Szép új világ (11. oldal) (14. oldal) Mi megtesszük! A kormány a maga hatáskörében a dekoncentrációt el fogja vinni a regionális szintre Gyurcsány Ferenc

2 Kedves Olvasó! A nők egészségének megőrzése nemcsak önmaguk, hanem családjaik számára is a legfontosabb. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Magyar Posta által üzemeltetett, a legkorszerűbb orvosi technikával felszerelt nőgyógyászati szűrőkamion, amely Magyarország több településére is hamarosan eljut. A méhnyakrák szűrés mindössze egy néhány perces vizsgálat! Kérjük a polgármesterek és védőnők támogasát, hogy településükön minél több nő vegyen részt a programban! A szűrés helye és ideje: Május Csongrád megye Május Fejér megye Május 29 - június 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Június Baranya megye A pontos helyszínekről és időpontokról a lakosok hivatalos tájékoztatást kapnak, illetve megtekinthető a és a honlapokon. Fogadja bizalommal segítségünket, várjuk Önt is! A közös ismerős

3 MÁJUS Erős, sikeres, Magyarországot szeretnék A képviselők eskütételével május 16-án megalakult az új Országgyűlés. Elnökének ismét a szocialista Szili Katalint választották, az alelnöki posztot Áder János (Fidesz) és Világosi Gábor (SZDSZ) tölti be. Az államfő ahogy az várható volt Gyurcsány Ferencet bízta meg kormányalakítással. A miniszterelnök-jelölt közölte: reformkormányzásra készül. Olyan országot szeretne mondta -, amely nem menekül el a kihívások elől. Az új kormány a reformokat az egészségügyben, az oktatásban, a központi igazgatásban és az önkormányzatoknál kívánja végigvinni. Ígéretük szerint a kormány a június közepén várható megalakulását követő első napokban már a parlament elé terjeszti azt az első nagy törvénycsomagot, amely elindítja a változásokat. Gyurcsány az Országgyűlésnek benyújtandó 18 törvényről még a kormányprogram benyújtása előtt konzultálni szeretne az ellenzéki pártok vezetőivel. Mi megtesszük! Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt május végén találkozóra hívta az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit. Ez a találkozó egyike volt azoknak, amelyeket Gyurcsány fontosnak tartott a koalíció kormányprogramjának ismertetése előtt. Az egyeztetést fokozott érdeklődés kísérte, nem csoda, hiszen fontos kérdések dőlhetnek el a következő hetekben. Ilyen például az őszi önkormányzati választás is. Nem mindegy, hogy a vonatkozó törvényekben milyen módosítások kerülnek be, a kérdések között szerepel például: csökkenhet-e a képviselő-testületek tagjainak a száma, hány évre szólhat az újonnan megválasztott testületek mandátuma, mi lesz a megyékkel, lesznek-e választott régiók, lesz-e átfogó közigazgatási reform? És mindehhez meglesze a kellő támogatás, vagy kétharmad híján a kormány teszi a dolgát? 10 Utolsó esély? A magyar vidék demokratikus önkormányzását le kell söpörni a föld színéről? Az Élet és Irodalomban négy közgazdász, felszólító módban megfogalmazott cselekvéssor javaslata olvasható, amit az új kormány számára fogalmaztak meg (ÉS, Utolsó Esély, 2006/17.). Az említett közgazdászok közül három Csillag István volt gazdasági miniszter, Mihályi Péter a párt választási programjának egyik közreműködője, Bauer Tamás, az SZDSZ Országos Tanácsának tagja, a szabaddemokraták szűkebb köréhez tartozik. A negyedik közgazdász Bokros Lajos, a Horn-kormány második pénzügyminisztere volt. Wekler Ferenc Mecseknádasd polgármestere, a KÖSZ elnöke cikkében reagált az ÉS-ben megjelent négy közgazdász javaslataira, melynek rövidített, szerkesztett változatát 11 közöljük. 2 PARLAMENT TARTALOM Erôs, sikeres, Magyarországot szeretnék 2 Ki mit ígért? 4 TESZI Kiemelten Közhasznú Alapítvány Közhasznúsági jelentés a évrôl 9 KOR KÉP Mi megtesszük! 10 Utolsó esély? 11 Helyi politikus képzés 12 PARLAMENT VISSZAPILLANTÓ Szép új világ 14 HÍREK Szakmai kirándulás az infokommunikáció világába 24 FÔÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Szubjektív vallomás 25 Honnan hová jutottunk? 26 Átadták a Pro Régió és az Ybl Miklós Díjakat 27 Megrendelő Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot... példányban. Éves előfizetési díj: 6096 forint+postaköltség Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter, Móri Gergely Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Címlapfotó: Pólya Zoltán A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: Lapzárta: május 23. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. A folyóirat a kiadóban megrendelhető. Számlázási cím:... Szállítási cím:... Kelt:..., Aláírás május ÖN KOR KÉP 1

4 PARLAMENT Erős, sikeres, Magyarországot szeretnék A képviselők eskütételével május 16-án megalakult az új Országgyűlés. Elnökének ismét a szocialista Szili Katalint választották, az alelnöki posztot Áder János (Fidesz) és Világosi Gábor (SZDSZ) tölti be. Az államfő ahogy az várható volt Gyurcsány Ferencet bízta meg kormányalakítással. A miniszterelnök-jelölt közölte: reformkormányzásra készül. Olyan országot szeretne mondta -, amely nem menekül el a kihívások elől. Az új kormány a reformokat az egészségügyben, az oktatásban, a központi igazgatásban és az önkormányzatoknál kívánja végigvinni. Ígéretük szerint a kormány a június közepén várható megalakulását követő első napokban már a parlament elé terjeszti azt az első nagy törvénycsomagot, amely elindítja a változásokat. Gyurcsány az Országgyűlésnek benyújtandó 18 törvényről még a kormányprogram benyújtása előtt konzultálni szeretne az ellenzéki pártok vezetőivel. A kampánynak vége, mostantól más beszédmódra van szükség jelentette ki Sólyom László államfő az Országgyűlés alakuló ülésén. A választások után a tények, a döntések és a felelősségvállalás ideje jött el fogalmazott a köztársasági elnök megnyitó beszédében. Hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés az egész ország gyűlése, hiszen együtt van benne minden politikai irányzat, amely Magyarországon számottevő támogatottságot élvez. Az államfő felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányzati felelősség körét és a kormánypártok szerepét egyértelművé kell tenni, s megkülönböztetni attól a helyzettől, amikor az országgyűlési képviselők együttesen viselik a felelősséget. Majd hozzátette: a nemzet javát szolgálná, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna a parlament. Ezek közül a környezetvédelmet és a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a határon túli magyarokkal kapcsolatos, új alapon, közösen felépítendő politikát, az unió működéséhez való alkalmazkodást, valamint a kultúra és a tudomány fontosságát emelte ki. Beszámoló a választásokról A választásokról először Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke majd Lamperth Mónika belügyminiszter számolt be. Az OVB elnöke szerint a visszaélések elkerülése érdekében az ajánlószelvényeket ajánlóívekkel vagy egy kauciós rendszerrel kellene felváltani. Emellett ki kellene venni az alapvetően személyes kommunikációra használt technikai eszközöket a kampánycsend intézménye alól. A kampánycsenddel kapcsolatban két álláspont létezik. A mérsékelt álláspont szerint a kampánycsend fenntartása a rádió, a televízió és az írott sajtó vonatkozásában indokolt, a radikális vélemény szerint viszont el kell törölni ezt az intézményt. Az OVB elnöke úgy vélte, mindkét út járható. Összességében jól vizsgáztak a választási törvény új, 2005 nyarán elfogadott rendelkezései közölte Lamperth Mónika. Ennek egyik legfontosabb eleme volt a jogorvoslati rend átláthatóbbá és egyértelműbbé tétele, amelynek eredményeként azonban megtöbbszöröződött a jogorvoslati eljárások száma. Ám a vitás kérdések mindig jogszerű és megnyugtató rendezést nyertek értékelt a belügyminiszter. A választásokhoz kapcsolódóan 93 esetben indult büntető-, 109 esetben pedig szabálysértési eljárás. Lamperth úgy vélte, ezek a cselekmények ugyan nem kérdőjelezik meg a választások törvényességét, de rámutatnak arra, hogy a választási jogszabályok mellett a politikai kultúrán is van mit igazítani. Új parlament régi házelnök A mandátumvizsgálat után a képviselők a történelmi zászlók előtt tettek ünnepélyes esküt. Majd titkos szavazással 345 igen szavazattal 31 ellenében újból Szili Katalint, az Országgyűlés korábbi szocialista elnökét választották meg az új parlament elnökévé. A két alelnök Áder János (Fidesz) és Világosi Gábor (SZDSZ) lett. Az ellenzéki képviselő 349 igen, 26 nem szavazat ellenében, valamint 10 érvénytelen szavazat mellett lett az Országgyűlés alelnöke. Világosi Gábor 344 igen szavazatot kapott 29 nem szavazat ellenében és 10 érvénytelen szavazat mellett. Így hasonlóan az előző ciklushoz a törvényhozás alelnöke lett. Jegyzői tisztséget látnak el: Podolák György (MSZP), Nyakó István (MSZP), Török Zsolt (MSZP), Hende Csaba (Fidesz), Németh Zsolt (Fidesz), Szűcs Lajos (Fidesz), Móring József Attila (KDNP), Béki Gabriella (SZDSZ), Kis Zoltán (SZDSZ) és Pettkó András (MDF). A Házbizottságban Szili Katalin, Áder János és Világosi Gábor mellett tag lett az összes frakcióvezető is: Lendvai Ildikó, az MSZP, Navracsics Tibor, a Fidesz, Semjén Zsolt, a KDNP, Kuncze Gábor, az SZDSZ és Herényi Károly, az MDF képviselőcsoportjának vezetője. Az új Országgyűlésben az MSZP frakciója 190, a Fideszé 141 tagú lesz, a KDNP 23, az SZDSZ 20, az MDF 11 képviselővel rendelkezik, és lesz egy független képviselő is. Gyurcsány: a reformok kormányát vezetem! A reformok kormányát szeretném vezetni jelentette be miniszterelnök-jelöltként Gyurcsány Ferenc. 2 ÖN KOR KÉP május

5 PARLAMENT Közölte, hogy két hét múlva nyújtják be a kormányprogramot az Országgyűlésnek. Erős, sikeres Magyarországot szeretnék, olyan országot, amelyik nem menekül el a kihívások elől hangsúlyozta Gyurcsány. Ahogy már egy korábbi beszédében is fogalmazott: tízmillió magyar nevében és tizenötmillió érdekében akarja elvégezni a kiszabott feladatot. Bizonyára az ellenzék vezérének, Orbán Viktornak is szólt az a kijelentés, miszerint, ha megválasztják miniszterelnöknek, nem a nemzet kiválasztott vezetőjeként, hanem az Országgyűlésnek felelős, számon kérhető és ellenőrizhető politikusaként akar tevékenykedni. Hangsúlyozta: szeretné, ha az állam az egyének boldogulását, előrejutását segítené és felszabadulhatna a nemzetben lévő tehetség. A kormányfő-jelölt egyébként levelet küldött Orbán Viktornak, Dávid Ibolyának és Semjén Zsoltnak, melyben kifejtette: kötelességének tekinti, hogy megegyezést keressen a politikai pártok között az ország életét érintő legfontosabb ügyekben. Találkozót kezdeményezett, a kétharmados törvényeket érintő módosítások egyeztetése érdekében. Ide tartoznának az államreform, ezen belül a központi államigazgatás és az önkormányzati igazgatás átalakítását célzó elképzelések. A kijelölt miniszterelnök ezt követően a fontosabb társadalmi szer vezetekkel a munkaadók és a munkavállalók, valamint az oktatás, a kultúra, a tudomány képviselőivel is tárgyal az elképzelésekről, ami a hírek szerint 18 törvényjavaslat beterjesztését jelenti. Közgazdászok értékelnek Az alakuló ülés napját megelőzően a Fidesz elnöke arról beszélt, hogy a magyar demokrácia bajban van, ezért az ellenzékre alkotó szerep is vár, nem csak a kormány ellenőrzése. Orbán Viktor úgy fogalmazott: egy kifosztott kivéreztetett, eladósított, demográfiai katasztrófa szélén álló országot kell szolgálnunk a következő négy esztendőben. Hozzátette, hogy ha nem sikerül megoldást találni, akkor nemcsak demográfiai katasztrófával, hanem az ennek nyomán fellépő betelepülési nyomással is szembe kell néznie a magyar nemzetnek. A politikus három közgazdászt kért fel, hogy elemezzék az ország gazdasági helyzetét, és ezt egy úgynevezett Fehér Könyvben tegyék közzé a kormányprogram parlamenti vitájára. A Fidesz elnökét és a vezetést egyébként párt XX. kongresszusán megerősítették. Igaz, a híradások szerint a delegált összesen 1751 küldöttből csak 896-an szavazták meg Orbán Viktor és a párt négy alelnökének (Pokorni Zoltánnak, Schmitt Pálnak, Varga Mihálynak, Pelczné Gáll Ildikónak) újraválasztását. A tudósítások arról számolnak be, hogy az eseményen a delegáltak közül csak 1023-an vettek részt, így jöhetett ki a párt vezetői által említett 87 százalékos támogatási arány. Államreform bizottság alakul A már korábban beígért reformokról lapzártánkkor is folytak a koalíciós tárgyalások. A felek annyit közöltek, hogy minden fontos és vitás kérdésben egészségügy, oktatás, közigazgatás sikerült megállapodásra jutniuk, de ennek részleteiről nem számoltak be. Amit most tudni lehet: 2007-ig átalakítják az egészségügyet, s a reformokat a kormányfő egy államreform bizottság élén felügyeli majd. Gyurcsány szerint 2009-re minden megnyugszik majd. A reform arról szól, hogy minden átalakul az egészségügyben a finanszírozástól a szolgáltatókig. Arra fognak törekedni közölte a kijelölt kormányfő, hogy mindenkinek növekedjen a felelőssége egészsége megőrzésében, illetve az egészség helyreállításában mindenki racionális döntéseket hozzon arról, menynyi szolgáltatást vásárol. Az oktatás területén is sikerült egyezségre jutniuk mondták, de még annyi részletet sem ismertettek, mint az egészségügynél. Lapzártánk idején várható az egyeztetés az önkormányzati terület reformjáról, amelynek egy részéhez természetesen a kétharmados kérdések miatt szükség lesz az ellenzék támogatására is május ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT Önkormányzati programok a választási kampányban Ki mit ígért? A választási kampányban számos ígéret és terv hangzott el, íródott le. A pártprogramok igyekeztek ezeket összegezni. Az önkormányzati területtel kapcsolatban voltak összefüggő és kevésbé összefüggő önkormányzati intézkedési elképzelések. Úgy véljük, nem haszontalan, ha ezeket felidézzük, különös tekintettel a kormányzásra készülő koalíció esetében. Az önkormányzati csomag jó részének sorsa egyébként az ellenzék kezében lesz, hiszen kétharmados jogszabályokról van szó. Egyes politikusaik megerősítették: nem zárkóznak el a módosításoktól. Az MSZP átlagosan 25 százalékkal csökkentené az önkormányzati képviselő-testületek létszámát, Budapesten (a Fővárosi Közgyűlésben és a kerületekben is) ennél csekélyebb, 17 százalékos karcsúsítást javasolt. Az SZDSZ a drasztikusabb csökkentés híve, ám nemcsak a számokban, hanem abban is meg kell egyezni, hogy az egyéni vagy a listáról bejutottak számát mérsékeljék. Az MSZP az utóbbit faragná le, az SZDSZ viszont az arányosság elvét tartaná meg. Ám tény, hogy a liberálisoknak inkább listáról jutnak be képviselői, ezek számának mérséklése akár a párt eltűnését is jelentené a helyhatóságokból. Ezért várhatóan valahol a kettő között lesz a megegyezés. A két párt szándékai szerint már az őszig úgy módosítanák az önkormányzati törvényt, hogy a kisebb testületekre lehessen szavazni. A régiók szerepének erősítése szintén közös szándék. A konszenzus érdekében állítólag az SZDSZ lemondana arról, hogy 2010-től választott polgármesterek helyett megbízottak kerüljenek szűkített hatáskörrel a budapesti kerületek élére. Cserébe viszont a szocialisták belemennének, hogy a ciklus végére két lépcsőben megszűnjön a megyerendszer. Türelmi idő a megyéknek A kiszivárgott hírek szerint a megyék megszüntetéséről már egyezség született. A folyamatot viszont lassítva képzelik el. A megye funkcióinak egy részét a választott regionális önkormányzatok, másokat a kistérségek vennék át. A liberálisok korábban tizennyolc területet határoztak meg konkrétan, amelyek regionális kezelésbe kerülhetnének, például a nyugdíj- és egészségbiztosítás, állategészségügyi és élelmiszerellenőrzési állomások, kincstár, közigazgatási hivatal. A módosítás technikailag lehetséges, a parlamenti menetrendet figyelembe véve egy hónap alatt végigfuttatható egy törvénymódosítás a Házon. Kérdés persze, hogy mit szól ehhez a két párt és az ellenzék erős önkormányzati lobbija. Mit csinál az ellenzék? Mint arról beszámoltunk, bár Orbán Viktor alkotó ellenzékiséget ígért a Várban megtartott beszédében, és a választási kampányban is többször beszélt a politikusok önkormányzatban, parlamentben létszámának felére csökkentéséről, kormánypártiak nem táplálnak túl sok reményt a Fideszt beleegyezését illetően. Baloldalon arra számítanak, hogy a Fidesz majd mindenre azt mondja, hogy még radikálisabb változtatás kellene, s erre való hivatkozással nem szavazzák meg a javaslatokat. Frakcióvezetőjük, Navracsics Tibor a választások után is úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy megszavazzák a kétharmados törvények módosítását, így például nyitottak az önkormányzati képviselők számának csökkentésére. De véleménye szerint az önkormányzatiság olyan alapvető jog, amely minden települést megillet, ezért azt nem támogatják, hogy a kistelepüléseknek ne legyen önkormányzatuk. A megyerendszer megszüntetéséről azt mondta: az igazi kérdés, legyene, és ha igen, milyen szerepe a középszintnek. Úgy vélte, érdemes lenne megfontolni, hogy az államigazgatást és a önkormányzatot szintenként is elválasszák. Felelős államot! Az állampolgár nem alattvalója az államnak, ugyanakkor az állam felelősséggel tartozik az állampolgáraiért. Elhárítjuk azokat a működési zavarokat, amelyek gyengítik, visszahúzzák az állam teljesítményét. Csökkentjük a háttérszervezetek és a drágán megvalósuló kiszervezések számát. Újrafogalmazzuk a modern állam és önkormányzat közszolgálati feladatait. Átláthatóvá tesszük a közigazgatást. Kisebb, hatékonyabb szervezeteket hozunk létre központi, területi és helyi szinten. Szervezési intézkedésekkel, informatikai eszközökkel állampolgárbaráttá, gyorsabbá, olcsóbbá és politikamentessé tesszük a közigazgatási szervezet működését. Feladatalapú foglalkoztatással, jobb teljesítményre ösztönző juttatásokkal javítjuk a közszolgálati munkavégzés emberi feltételeit. Mi az esélyteremtő és az esélytelenséget megszüntető állam mellett vagyunk, amely egyenlő hozzáférést biztosít a szociális ellátásokhoz, a rászorultság elvére épít, átláthatóan, demokratikusan és civil kontroll beépítésével szervezi tevékenységét. A köz pénzéből olyan államot akarunk működtetni, amely hatékonyan számolja fel a társadalmi és a területi igazságtalanságokat. A Magyar Köztársaság egyetlen polgárának a sorsa sem múlhat azon, hogy hova vagy milyen családba születetett. Erősíteni a régiókat és Budapestet! A térségi és a településfejlesztési forrásokat és a felhasználásukról szóló döntéseket jelentős mértékben decentralizáljuk. Erősítjük a régiók szerepét a fejlesztési források felhasználásában. Megerősítjük a regionális területfejlesztési intézményeket, és mindent megteszünk a területi tervezés társadalmasítása, valamint az ágazatok és a régiók tervezésének összehangolása érdekében. A nagyvárosok adottságainak figyelembevételével növelni kívánjuk gazdasági, társadalmi súlyukat, szerepüket, ezáltal kisugárzó hatásukat, térségszervező erejüket. Garantáljuk, hogy Budapestnek, az ország központjának, kiemelt és öszszehangolt fejlesztését nem gátolhatják politikai tényezők. Hiszen a főváros több mint egy város a sok közül. És nemcsak azért, mert a magyar főváros termeli meg az egész ország GDPjének a 35 százalékát. Azért is, mert egy főváros maga az ország kicsiben. Ami itt fejlődik, az érezteti hatását a városhatárokon, az agglomeráció határain túl is. Gyorsítunk tehát a budapesti fejlesztések ütemén. Lehetőségek a vidékben is A munkahelyteremtés, az infrastruktúra fejlesztése, a közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása akkor lehet sikeres, ha számol a vidéki térségek, települések, falvak adottságaival. A vidéket eddig kellően el nem ismert közhasznára 4 ÖN KOR KÉP május

7 PARLAMENT alapozva az ország jelentős fejlődési, fejlesztési lehetőségeként tartjuk számon. A történelmi és kulturális hagyományokra is építő új programunk jelentősen növeli a vidékpolitika mozgásterét. Épít a természeti, táji adottságokra és a természeti környezet megóvásával kapcsolatos társadalmi szükségletekre. Számol új és fejlődő ágazatokkal, így a megújuló erőforrások termelésével, hasznosításával, a turizmussal, a kézműiparral. Döntéseket helyben! Biztosítjuk a központi közigazgatási feladatok jelentős részének regionális szintre helyezését. Szélesítjük a helyben születő döntések körét. Integrált mintaprogramokat indítunk a térségek, kistérségek gazdasági teljesítőképességének növelésére. A többcélú kistérségi társulások továbbfejlesztésével valamennyi kistelepülésen élő embernek elérhető közelségbe hozzuk a jó minőségű közszolgáltatásokat. Az önkormányzati finanszírozás átalakítása során növeljük a régiók és a kistérségek szerepét és hatáskörét. Áttekintjük a kötelezően finanszírozandó feladatok döntési helyét. Pótoljuk az iparűzési adó kieséséből származó önkormányzati bevételeket. Területfejlesztési tevékenységünk középpontjában a hátrányos helyzetű térségek erőteljes infrastrukturális felzárkóztatása áll. Mindemellett szép vidéki tájakat, tiszta, egészséges vizeket, vagyis természeti környezetünk értékeinek megóvását akarjuk. Kevesebb bürokrácia, hatékonyabb közigazgatás helyben és országosan. Vázlat az állam lebontására Erről már kevesebbet tudhatunk, legalábbis programszinten. Az SZDSZ dokumentuma ugyanis csak vázlatszerűen foglalja össze céljaikat. Így ezt kiegészítjük néhány, politikusaik által tett nyilatkozat tartalmával is. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy Az SZDSZ célul tűzi ki a kisebb parlament és önkormányzat megvalósítását és a megyerendszer eltörlését. A közigazgatás reformjától egy olcsóbb, hatékonyabb, polgárbarát államszervezet kialakulását várják. Az SZDSZ szerint az állam túl sokat költ, ezért sokat vesz el. Kisebb adó így több adófizetőt jelentene. Elhárítanák azokat a működési zavarokat, amelyek visszahúzzák az állam teljesítményét. Csökkentenék a háttérszervezetek és a drágán megvalósuló kiszervezések számát. Újrafogalmaznák a modern állam és önkormányzat közszolgálati feladatait. Úgy vélik, hogy a mai önkormányzati rendszer túlburjánzó, feladatokkal agyonterhelt. Valamivel több részletet tudunk a liberális lakáspolitikáról, melynek lényege: az államnak elő kell segítenie a bérlakások számának növekedését. Alapvetően elhibázottnak tartják azt a paternalista felfogást, mely szerint az állam feladata a lakásvásárlás költségvetési támogatása. Ahogy az unióban, több bérlakást itthon is! Míg nyugaton 15 százalék az önkormányzati bérlakások aránya, nálunk 5 százalék körül van. Elemzők szerint egy ország fejlettségével fordítottan arányos a magántulajdonban lévő lakások aránya. Magyarországon viszont az emberek többsége a mai napig a szocializmusból visszamaradt lakásvásárlási mániában szenved állítja az SZDSZ. Úgy vélik, az egyetlen befektetés a lakásvásárlás vagy magánlakásépítés. Az állam pedig megpróbál alkalmazkodni e sajátosan keleteurópai szemlélethez a lakáshitelekkel, szociális támogatásokkal. Míg Svájcban a lakások 30 százaléka van magánkézben, addig nálunk ez a szám több mint 70 százalék! Tán csak Bulgária előz meg minket e tekintetben. A liberálisok ezért úgy gondolják, az Európai Unióban szokásos arányokhoz kell közelíteni, s az államnak nem a lakásvásárlást, hanem a lakásbérlést kell ösztönöznie. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a valóban rászorulók megsegítése céljából az államnak nem kell szociális bérlakásrendszert működtetnie. A szociális lakásépítés állami, önkormányzati feladat, az adóbevételekből oldható meg. Ezekhez a lakásokhoz természetesen csak rászorultsági alapon lehetne hozzájutni. De támogatható szerintük ilyen módon az is, aki tartós munkanélküliség után más településen talál magának munkát. A magántulajdonú bérlakás a megoldás Mindazonáltal az SZDSZ szerint a lakáspolitika alapját nem a szociális bérlakások fenntartásának, hanem a magántulajdonú bérlakások elterjedésének támogatása kell, hogy jelentse. A magántulajdonú bérlakások és bérházak létesítése a hagyományos beruházás-ösztönzés eszközeivel támogatható, hosszú távon az állam számára nem jelenthet költséget. Ugyanakkor a magántulajdonú bérlakások bérletét is támogathatja az állam, elsősorban egyetemisták és pályakezdők esetén. Ennek a támogatási formának alacsony kamatú hitelnek kell lennie, hiszen itt feltételezhető, hogy később magasabb jövedelmükből, amelyet az általunk javasolt alacsonyabb adó terhel, könnyen vissza tudják azt fizetni. Ilyen módon egy egészségesebb lakásállomány alakulhat ki. Ennek járulékos haszna, hogy a magántulajdonú bérlakás-állomány növekedésével nő azoknak a felelős háztulajdonosoknak a száma, akik május ÖN KOR KÉP 5

8 6 ÖN KOR KÉP május

9 PARLAMENT sajátjukként óvnák házaikat. Ez csökkentené az önkormányzatok házfelújításokra fordított kiadásait, illetve javítaná a házak állapotát. Egészségesebb szerkezetű lakáspiac kialakulását segítené elő, ahol egyaránt megtalálhatóak a magán- az önkormányzati és a közös tulajdonú házak. Ez biztosítja a választás szabadságát a lakáspiacon. Budapest több mint város A magyar siker a magyar városok és a magyar vidék sikere írják programjukban a fideszesek. Ebben a dokumentumban sem találunk kifejezetten csak az önkormányzatokra vonatkozó részeket. Ezért ebben az esetben is szemezgetnünk kell a különböző fejezetekből. Érdekes, hogy a leghosszabb rész a fővárossal foglalkozik Az idézetet ezért e résszel kezdjük. Budapest több mint város, a nemzet fővárosa szól a program fő pontja. Budapest a budapestieknek is több mint város: az otthonuk. Budapest elsősorban az ott élő emberek otthona, ezért először otthonossá kell tenni. Csak egy otthonos, barátságos, kényelmes, szerethető Budapest tud méltó fővárosa lenni az egész magyar nemzetnek. Az elmúlt 15 év Budapesten a csalódás, a kiábrándulás korszaka volt: félmillió ember hagyta el a várost. Összességében ma Budapest piszkosabb, kényelmetlenebb, élhetetlenebb, rendetlenebb város, mint 1990 előtt volt. Budapest ma egyre kevésbé otthona a budapestieknek, és ezért nem tud méltó fővárosa lenni a nemzetnek sem. Nem lehet otthonos egy város, ha nem lehet közlekedni benne. Budapesten ma se haladni, se megállni nem lehet. Először a budapesti közlekedés rendbetételére szövetkezünk a budapestiekkel. Összefogva a várossal megépítjük a 4-es metrót. Előkészítjük az északi és déli HÉV-vonalak Duna alatti összekötésével megvalósuló 5-ös metróberuházást, hogy amint közlekedni lehet a 4-es metrón, meg lehessen építeni ezt is. Hozzáfogunk a hiányzó Duna-hidak megépítéséhez. Fejlesztjük a tömegközlekedési csomópontokhoz kapcsolódó P+R parkoló hálózatot, az elővárosi vasutat bekapcsoljuk Budapest tömegközlekedésébe, lehetővé tesszük, hogy aki akar, egységes bérletet vásároljon Pest megye és Budapest tömegközlekedési járműveire. Felgyorsítjuk az M0-ás körgyűrű befejezését. Budapest egyik legnagyobb lehetősége kulturális öröksége és a kortárs kultúra. Egy pezsgő, eleven, izgalmas, friss, befogadó és kibocsátó kultúrájú Budapest sokat adhat a budapestieknek, a nemzetnek és a nagyvilágnak. Szakmai párbeszédet indítunk arról az elképzelésről, hogy a Hősök tere és a Városliget szomszédságában megépüljön egy új múzeumi negyed. Több lábon álló finanszírozással Főtér programot indítunk a budapesti kerületek, városnegyedek főtereinek megújítása érdekében. Életerős vidéki városok Vidéki városaink akkor lehetnek sikeresek, ha van saját gazdaságuk, vagyonuk, és saját közlekedéssel rendelkeznek. Ezért támogatjuk, hogy a városok nagyobb önállóságot kapjanak, szabadabban dönthessenek és gazdálkodhassanak. Az állam ne terhelje a városokat olyan feladatokkal, amelyekhez nem biztosít forrásokat. Az Új Széchenyi Terv keretében lehetőséget adunk arra, hogy a vidéki nagyvárosokban működő kisvállalkozások munkahely-teremtési támogatásokat vehessenek igénybe, és az európai uniós forrásokból közlekedésfejlesztési támogatásokhoz juthassanak. Mindent megteszünk a falusi iskolák és óvodák anyagi stabilitásáért. Ahol igény van rá, a kisfalvakban újra megindítjuk a távozó kormány által bezárt kispostákat. Az Európa kulturális fővárosa pályázatra elkészült programokat nem szabad parlagon hagyni. Kormányra kerülve támogatjuk ezen városfejlesztési tervek végrehajtását. Útépítés, közlekedésfejlesztés, hídépítés A közutak egynegyede rossz minősítésű, egytizede pedig balesetveszélyes. A busztársaságok járműállománya is rohamosan öregszik, és a buszközlekedés hiányosságai különösen a kistelepüléseken élőknek komoly gondot okoznak. Az uniós és hazai forrásokból finanszírozott közúti közlekedésfejlesztési program keretében felújítjuk a közúthálózatot, és korszerűsítjük a busztársaságok járműparkját. Folytatjuk az közötti időszakban megkezdett autópálya-építést és a hídépítési programunkat, amelynek során a közlekedés szempontjából létfontosságú, új átkelési pontok létesülnek a Dunán és a Tiszán. Újraindulhatna az otthonteremtési program A Fidesz szerint a 2000-ben elindult otthonteremtési program a polgári kormány legsikeresebb döntései közé tartozott. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy gyökeresen új szemlélettel közelítették meg a korábban mostohán kezelt területet. Eszerint az otthonteremtés nem pusztán szociális kérdés, hanem a polgári élet, a családok gyarapodásának és biztonságának alapvető feltétele. Ezért, korszerűsített formában, visszaállítanák a programot, amelyet mint írják szétverése előtt ember vett igénybe. Az ellenzéki párt, hasonlóan az SZDSZ-hez úgy véli, haladéktalanul el kell indítani a nemzeti bérlakásprogramot, mely egyrészt az üresen álló ingatlanok állami, önkormányzati megvásárlásával csökkentené a lakáspiacon kialakult csődhelyzetet, másrészt jelentős bérlakás állományhoz juttatná az önkormányzatokon keresztül azokat, akik ma nem képesek saját tulajdonú otthont teremteni. Ha nincs munkája, jövedelme az otthonteremtési programban résztvevőnek, nem tudja majd a törlesztő-részleteket fizetni. Ezért indokolt pozitív megkülönböztetésben részesíteni azokat a munkavállalókat, akik hosszú távú kötelezettségként otthonteremtéshez hitelt vettek fel. Úgy látják, a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségei romlottak, mert őket is sújtotta az adókedvezmény csökkenése és a növekvő törlesztő részletek fizetési terhe. Leállt a fiatalokat érintő bérlakásprogramban szereplő fecskeházi program is. Ők ezt is újraindítanák. Kiemelt lehetőség az Európai Unió által biztosított áfaátsorolás bevezetése. Ennek révén a szociális lakásépítések területéhez kapcsolódva a fiatalok az eddigi 20 százalékos áfateher helyett csupán 5 százalékos áfakulccsal terhelnénk az építendő új lakásokat. Ezáltal jelentősen csökkenhetne az új lakások ára, amely lehetőséget adna arra is, hogy a jelenleg mintegy 10 ezernyi eladatlan új lakást, amely a mai lakáspiacot terheli, értékesíteni lehessen. Több pénzt a panelfelújításokra! A panelfelújítási program a 2002-es évhez képest folyamatos költségvetési megszorításokat élt át. Míg 2002-ben 15 ezret meghaladó panellakás felújítása valósult meg, addig ez a szám ben nem érte el a 6000-et. Ezért ezeket a folyamatokat folytatni kell, a rekonstrukció keretében komplex felújítást kell végezni, amely biztosítja ezen lakások energiatakarékossági felújítását és a környék élhetőbbé tételét is. A lakóközösségekkel konzultálva és a helyi önkormányzatokkal együtt május ÖN KOR KÉP 7

10 PARLAMENT lehet megtalálni az adott problémára a legjobb megoldást. A mai otthonteremtés egyik legfőbb gátja a támogatott hitelek összegének jelentős csökkentése, különösen a használt lakások esetében. Ezért a használt lakásokra adható hitel 5 milliós szintjét emelni kell. Ma ugyanis a lakásmobilitás jelentősen lecsökkent, a használt lakások forgalmának emelkedése pedig kedvezően hathat mind a felújításokra, mind az új lakások felújítására is. Az új kormányzatnak hivatalba kerülését követően mindenképp meg kell vizsgálnia a devizahitelek kockázatának kezelésére szolgáló lehetőségeket. Meg kell akadályozni ugyanis, hogy a forint esetleges gyengülése esetén a növekvő törlesztő részletek lakáspiaci válságot gerjesszenek. A jövő tekintetében komoly forráslehetőség az európai uniós pénzek bevonása mind a panelfelújítások, mind a városrész-rehabilitációk, esetleges szociális lakásépítések vonatkozásában. A következő kormány otthonteremtési politikája csak akkor lehet sikeres, ha kiszámítható, tervezhető és ösztönző lesz. Csak akkor, ha egy olyan gazdaságpolitikába illeszkedik, amely elősegíti a munkahelyteremtést, az infláció csökkenését, és az államháztartás hiányának kézbentartását. Az otthonteremtésnek húzó szerepet kell szánni a gazdasági fejlődés és növekedés tekintetében. Turizmus vendéglátás és önmagunk megismerése Magyarország legnagyobb lehetősége önmaga mondja a Fidesz-program. Saját kincsei: a magyar emberek, a magyar gondolatok, a magyar hagyományok, a magyar kulturális örökség, természeti adottságaink. És a kortárs Magyarország. A turizmus mindezt segíti elmesélni a világnak itt, Magyarországon. A turizmus megismerteti és megszeretteti mindazt, ami magyar, mindenkivel, aki felkeres bennünket. Sőt, a belföldi turizmus révén mi magunk is jobban megismerjük hazánkat, egymást. Így erősödik az összetartozás. A turizmus munkát ad sokaknak, családi vállalkozásokat virágoztat fel. Ráadásul 100 százalékban magyar alapanyagból dolgozik. A turizmus az új gazdaságpolitika meghatározó lehetősége is. A következő években a meglévő erőforrások kihasználásával, ügyes stratégiával és okos fejlesztésekkel Magyarország a régió legerősebb gazdaságával és legegészségesebb társadalmával rendelkező országgá válhat. Célunk, hogy 2006-tól folyamatosan emeljük a turizmus költségvetését. Kiemelt forrásokat biztosítunk a Balaton, a Duna, a Velenceitó, a Tisza és történelmi borvidékek turisztikai fejlesztésére. A következő parlamenti ciklusban a polgári kormány megkezdi egy, legalább ötezer fő befogadására alkalmas kongreszszusi központ megépítését Budapesten, és lehetőséget teremt arra, hogy további 5-6 regionális jelentőségű beruházással 2016-ra Magyarország a térség legvonzóbb turisztikai centruma legyen. A Gyógyító Magyarország program keretében lehetőséget teremtünk arra, hogy az egészségturisztikai fejlesztések hozzájáruljanak az ország lakosságának életminőség-javulásához és a születéskor várható átlagos élettartam növekedéséhez. Erős, hatékony államot! A Fideszhez hasonlóan, az MDF-nél is a különböző fejezetekben lehet nyomára lelni az önkormányzatokkal kapcsolatos terveknek. Az ellenzéki párt mint írják erős államot szeretne, hatékonyat, ugyanakkor a szükségesnél nem nagyobbat és nem költségesebbet, amely megfizetett, képzett közszolgálati alkalmazottakkal működik. Az állam csak annyit költsön, amennyi feltétlenül szükséges. A közigazgatás legyen: szervezett, korszerű módon cselekedni képes és tettre kész; átlátható, és ellenőrizhető; a jelenleginél kisebb. A közigazgatásban is becsüljük jobban a teljesítményt. Csökkentsük a választott testületek létszámát! A választott testületek létszáma az MDF szerint túlzott. Ezért jelölik feladatnak e létszám százalékos csökkentését. Ez érvényes mind az országgyűlési, mind az önkormányzati testületekre. Az országgyűlés hozzávetőlegesen 200 fő körüli létszáma mellett, mintegy 60 fővel létre kell hozni az úgynevezett második kamarát. Ez utóbbi arra méltó testületek és szervezetek delegálása útján alkalmas arra is, hogy a pártérdekek túlzott érvényesülését korlátozza és megfelel évszázadok közjogi hagyományainknak. A választott testületek bizottságainak és tisztségviselőinek számát is jelentősen csökkenteni kell. A képviselői összeférhetetlenség szabályainak szigorításával és egyéb módon a többszörös jövedelemszerzést korlátok közé kell szorítani. A települések autonómiáját fenn kell tartani, és kerülni kell a rossz emlékű összevonásokat. Ugyanakkor ki kell terjeszteni a körjegyzőségek létrehozásának kötelező rendszerét és a kisebb települések önálló jegyzői hivatalainak megszüntetését. A polgármestert a testület válassza meg Figyelemmel az ismert működési zavarok gyakori személyi okaira, a polgármesterek választásánál vissza kell térni a testületi választás rendszerére. Az MDF ismételten fellép megyerendszer védelmében. A megyék (megyei jogú városok) jelenlegi státusának felszámolása és helyette a régiók rendszerének létrehozása ellen. Magyarországon nincsenek hagyományai a tartományi kormányzásnak, ami egyrészt a települések szempontjából sajátos centralizációt jelentene, másként az Európa Tanács ezirányú vizsgálódása is szükségtelennek minősíti. A megyék jelenlegi keretei a II. világháború utáni csatolásokon és összevonásokon túl jórészt évszázados hagyományokon alapulnak. A hosszú időn és több generáción keresztül kiépített kapcsolatrendszer, szokások és kötődések miatt akkor is káros lenne e kényszerített megoldás, ha ésszerű érvek szólnának mellette. De nem szólnak vélik, mert a lakossággal kapcsolatos ügyintézések és hatósági feladatok bizonyos közelséget és ezáltal a szubszidiaritás követelményének érvényesülését igénylik. Mindennek nem mond ellent a nagyobb és jórészt uniós támogatással is megvalósuló fejlesztések, beruházások régiós rendszere. E célra létrehozandó beruházási irodák döntésre jogosult testületi hátterét a megyék, megyei jogú városok közgyűlésének és a kormány delegáltjainak útján kell létrehozni. Létre kell hozni a Fővárosi Közmunkák Tanácsát Budapesten másfél évszázadra visszatekintő eredményessége miatt is újból meg kell teremteni a Fővárosi Közmunkák Tanácsának jól bevált szervezetét. Ide kell sorolni a területrendezéssel, építéssel és közlekedéssel kapcsolatos feladatokat. Annak kifejezéseként, hogy Budapest egyben az ország fővárosa is, élére azonos arányú tanácsot 4-4 fővel kell kinevezni a főváros és a kormány jelölése alapján. A tanács elnökét a Magyar Tudományos Akadémia választhatná. E szervezet önálló költségvetéssel, illetékes tárgykörben pedig másodfokú hatóságként működne. Ilyen módon a fővárosban a jelenlegi közhatalmi és igazgatási sze- 8 ÖN KOR KÉP május

11 PARLAMENT repek megosztottságból eredő hátrányai lényegesen csökkenthetők lennének és a főváros, illetve az agglomeráció kapcsolódó nagyobb áttekintést igénylő feladatai megfelelő szervezeti és döntési hátteret kapnának. Változásokat a közigazgatásban! A magyar közigazgatás, melynek működési színvonalától függ az ország eredményessége és rendje, zavaros képet mutat. A politika befolyása, a szakismeret lebecsülése és a személyi cserék nagy száma, párosulva az általános szervezeti és egyéb bizonytalansággal e működés hatékonyságát, nagymértékben csökkentik. A köztisztviselőkre érvényes magatartási szabályok és normák mára jelentősen fellazultak. Ezek a hátrányok mind a jogalkotás minőségében, mind a végrehajtási, hatósági és ügyintézési színvonalban a kormányzati munka nem kellő hatékonyságában is fellelhetők. A dekoncentrált szervezetek egy részét a megyei igazgatáshoz kell helyezni. A megyei közigazgatás mára kiüresedett. Ami a rendszerváltoztatás során indokolt és célszerű volt, mára idejétmúltnak tekinthető. Fennmaradásában ma is szerepet kaphat a szocialista múlt ágazati irányításhoz fűződő érdeke, a területi elvvel szemben. Ezért felül kell vizsgálni, hogy a minisztériumokhoz közvetlenül kapcsolódó (dekoncentrált) szervezetek mely része, és milyen ütemezésben helyezhető át a megyei vagy megyei jogú városok igazgatási szervezeteinek illetékességi körébe, ideértve a hatósági döntések egy részét is. Ezzel párhuzamosan és kötelező kamarai tagság esetén bővíteni lehet a kamarák szerepét mind a szakmai felügyelet, mint ehhez kapcsolódó ügydöntő szerepkörben. A községek és városok önkormányzati felügyelet és befolyás alatt álló jegyzői hivatalainak helyzetét felül kell vizsgálni. Ez mindenek előtt a jegyzői státushoz kapcsolódik. A törvényes működés szempontjából is döntő kérdés, hogy a jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez és fegyelmi felelősségéhez a felsőbb közigazgatási szervezet előzetes hozzájárulása kelljen. Ez mind a szakmai színvonal, mind a jogszerű eljárások miatt szükségszerű. Mérsékelni kell az iparűzési adót! Az adócsökkentéssel egyidejűleg az iparűzési adó terheit mérsékelni kell. A Magyar Demokrata Fórum vállalkozóbarát üzleti környezetet hirdet, mely segít a vállalkozásoknak a jobb versenyhelyzet megteremtésében. Úgy véljük, a kis- és közepes vállalkozások az iparűzési adót ne a forgalom után, hanem az eredmény után fizessék. Az adómérsékléssel egyidejűleg át kell szervezni az önkormányzatok finanszírozási rendszerét, az iparűzési adó csökkentése miatti bevételkiesésük pótlására más forrásokat kell mozgósítani. A Magyar Demokrata Fórum részt vállal az önkormányzati reform kidolgozásában. Kiemelten támogatják a többfunkciós családi gazdaságokat (falusi, okö-, bio, borturizmus), a vidéki munkahelyteremtését, az öko-táj megőrzését, az elvándorlás megállítását. Külön figyelmet szentelnek a fiatal gazdáknak, a képzések biztosításának, a vidéki iparfejlesztésnek, a jobb infrastruktúrát célzó beruházások támogatásának. Támogatni kívánják a többfunkciós vidék kiépítését, megteremtését. A XXI. században a vidék nem csak a mezőgazdasági termelés színtere, annál sokkal több, mindannyiunk közös kincse, múltunk, gyökerünk, egyben jövőnk záloga szól az MDF programja. Németh Erika Fotó: Pólya Zoltán TESZI Kiemelten Közhasznú Alapítvány Közhasznúsági jelentés a évről Az alapítványt a Pest Megyei Bíróság augusztus 23-án jegyezte be, illetve kiemelten közhasznúvá minősítette november 22-én (Nyilvántartási szám: 2261). A év volt az első, amikor az alapítvány az Alapító Okiratában foglalt tevékenységét érdemben fel tudta futtatni. Már 2003-ban sikerült 400 millió forintot meghaladó összegű adományt összegyűjtenie 27 támogató cégtől, és ezt megközelítő, szintén 400 millió forint fölötti támogatást nyújtott 4 csatorna-, illetve víziközmű társulatnak. A év végéig már 1,6 milliárd forint összegű adományt gyűjtöttünk össze 69 adományozó cégtől, és az általunk támogatott települések száma 22-re növekedett. Az alapítástól év december 31- ig bezárólag eltelt 3 érdemi év alatt halmozottan a következő működési adatokról tudunk beszámolni: 85 adományozó cégtől begyűjtött adományok összege: Ft 39 támogatot t településnek oda ítélt támogatások összege: Ft Az alapítvány által nyújtott támogatásokkal a 39 településen mintegy 40 milliárd forint összegű beruházás valósul meg, mellyel több, mint család egészségesebb életkörülményeit segítjük elő, elsősorban vízmű- és csatornahálózat kiépítésével. Ezen túl 9 településen az útfejlesztésekhez járultunk hozzá. A 39 településsel kötött szerződésből 31-et pénzügyileg teljesegészében teljesítettünk (lezártuk), a többinél részleges teljesítés történt. A pénzügyi teljesítés mind az adományozók részéről, mind a támogatottaknak halmozottan meghaladja a 73%-ot. Az alapítvány az óvatosság elve alapján mind a támogatások odaítélésében, mind pedig azok pénzügyi teljesítése tekintetében az adományozók vállalásai és teljesítései alapján vállalt kötelezettségeket. Költségvetési támogatást az alapítvány nem kapott és nem használt fel. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás, mely összhangban van a számviteli beszámolóval, az alapítványnál megtekinthető. A cél szerinti juttatások kimutatása a 39 eddig támogatott település vonatkozásában szintén betekintésre rendelkezésre áll. Az alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások tekintetében meg kell állapítani, hogy az adományozók által működési költségeink fedezetére befizetett összeg (a támogatások 0 2%-a) nem tette lehetővé sem 2003-ban, sem 2004-ben, hogy tiszteletdíjat fizessünk. Csak a évben tudtuk kifizetni a évi tiszteletdíjakat úgy, hogy egyben a év utáni tiszteletdíjakról lemondtunk. Az elnök és a főtitkár részére megítélt havi 500 km gépkocsi használat térítése is megtörtént. Az 1 5. pontokban leírt rövid tartalmi beszámolón túl jelentjük még, hogy az alapítvány kuratóriuma 2004-ben 8 ülést tartott és 33 határozatot hozott, 2005-ben pedig 7 ülésen 21 határozatot hozott, melyek a határozatok könyvében megtekinthetők. Az ellenőrző bizottságunk (EB) negyedévenként rendszeresen ülésezett és vizsgálta az alapítvány gazdálkodását, valamint a kuratórium által hozott határozatok végrehajtását; ezeket az EB rendben lévőnek találta. A pénzügyi beszámolót és a jelen közhasznúsági jelentést az alapítvány kuratóriuma az ellenőrző bizottsággal tartott együttes ülésén megtárgyalta és elfogadta május 2. Cziráky László elnök sk. Házy Tamás főtitkár sk május ÖN KOR KÉP 9

12 KOR KÉP Mi megtesszük! Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök május végén találkozóra hívta az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit. Ez a találkozó egyike volt azoknak, amelyeket Gyurcsány fontosnak tartott a koalíció kormányprogramjának ismertetése előtt. Az egyeztetést fokozott érdeklődés kísérte, nem csoda, hiszen fontos kérdések dőlhetnek el a következő hetekben. Ilyen például az őszi önkormányzati választás is. Nem mindegy, hogy a vonatkozó törvényekben milyen módosítások kerülnek be, a kérdések között szerepel például: csökkenhet-e a képviselő-testületek tagjainak a száma, hány évre szólhat az újonnan megválasztott testületek mandátuma, mi lesz a megyékkel, lesznek-e választott régiók, lesz-e átfogó közigazgatási reform? És mindehhez meglesz-e a kellő támogatás, vagy kétharmad híján a kormány teszi a dolgát? Nézzük, a találkozó előtt mit mondtak a településpolitikusok. A Fidesz szerint elképzelhető a hosszabbítás. Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, Veszprém szabaddemokrata polgármestere elmondta, hogy a TÖOSZ korábbi elképzeléséhez híven továbbra is azt javasolja, hogy az országgyűlési és az önkormányzati választások időbeni szétválasztása érdekében kétszer öt vagy egyszer hat évre növeljék meg a képviselő-testületek, illetve a polgármesterek mandátumát. (Ezek szerint az októberi helyhatósági választásokat követően vagy 2011-ben vagy ben tartanák a következőválasztást). A Fidesz szerint elképzelhető a hosszabbítás. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllő polgármestere támogatná a javaslatot, de furcsállja, hogy a találkozó előtt nem kaptak tájékoztatást a reform elemeiről. A szocialisták szerint nagy meglepetések nincsenek, hiszen nem térnek el a párt választási programjától. Jauernik lstván szocialista országgyűlési képviselő szerint is megfontolandó a hoszszabbítás, de ez nem helyettesítheti a reformot, amelynek ki kell terjednie a regionális önkormányzatok létrehozására, a kistérségek megerősítésére, a képviselői létszám csökkentésére és a takarékosabb működésre is. A fideszes polgármesterek között sincs összhang: míg például Kovács Zoltán, Pápa polgármestere szerint a parlamenti és a helyi választást egyszerre kellene lebonyolítani, addig Szita Károly kaposvári fideszes polgármester szerint a települések feladatainak átgondolása, a finanszírozás megoldása a legfontosabb feladat. Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke a vidéken élők demokráciához és önkormányzathoz való jogát hangsúlyozta. (Lásd: Utolsó Esély című írását.) Május 23. Gyurcsány Ferenc az önkormányzati érdekszövetségek elnökeivel egyeztetett. Mennyire lehet továbbmenni, lehet-e ezt ösztönözni, hol van itt a jognak a szerepe és hol van a pénzügyi ösztönzésnek a szerepe, hogyan élhet jó együttműködésben egy településcsokor? vetette fel a még végiggondolandó kérdéseket a kijelölt kormányfő. Az új kormány állami és megyei funkciókat kíván a regionális területi szintre helyezni, függetlenül attól, hogy az önkormányzati rendszer átalakításához meglesz-e a szükséges kétharmados parlamenti többség. A kijelölt miniszterelnök erről a Parlamentbe meghívott önkormányzati vezetők és újságírók előtt beszélt. Közölte: az elmúlt 16 év tapasztalata alapján végig kell gondolni, hogy mit igen, és mit nem. A kistérségi együttműködés rendszerét hogyan lehet továbbfejleszteni, mi legyen a középső területi szint, és a változtatásokhoz miként illeszkedjen az államháztartás átalakítása sorolta az eldöntendő kérdéseket Gyurcsány Ferenc. Egy dolgot nyugodtan mondhatok: (...) az állam részeként a kormány a maga hatáskörében, lényegében függetlenül attól, hogy hogyan sikerül megállapodni a parlamentben, illetve (...) az önkormányzatokkal, a dekoncentrációt (...) el fogja vinni regionális szintre. Jelentős erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy a mai központilag vagy megyében szervezett állami funkciók regionális szintre kerüljenek. Mi megtesszük fogalmazott a kormányfő az önkormányzati érdekvédelmi szervezetek vezetői előtt. Beszélt arról, hogy nem ismer olyan jelentős politikai tényezőt a mai Magyarországon, amely el kívánná vitatni a települések önkormányzatisághoz való jogát. A koalícióra készülő pártoknak sincs más szándéka, minthogy őrizzék azt a rendszerváltó hagyományt, ami a településeknek az önkormányzáshoz való jogát jelenti szögezte le. A felmerülő lehetőségek kapcsán a települési önkormányzatok intézményfenntartói szerepének megváltoztatásáról beszélt. Kifejtette: a kérdés ma az, hogy az említett önkormányzatok intézményfenntartó joga kell-e, hogy az önálló intézményfenntartásban teljesedjen ki, vagy lehet és érdemes keresni azt, hogy önkormányzatok együttműködésben tartanak fenn (...) intézményeket. A miniszterelnök utalt arra, hogy az elmúlt években már elindult a kistérségi együttműködés. Mennyire lehet továbbmenni, lehet-e ezt ösztönözni, hol van itt a jognak a szerepe és hol van a pénzügyi ösztönzésnek a szerepe, hogyan élhet jó együttműködésben egy településcsokor? vetette fel a még végiggondolandó kérdéseket a kijelölt kormányfő. Csiky Ildikó MTI Parlamenti diskurzus 10 ÖN KOR KÉP május

13 KOR KÉP A rendszerváltás hajnalán azzal, hogy a legkisebb település is megkapta a lehetőséget saját sorsának igazgatására, mindenki számára átélhető személyes élmény lett a demokrácia gyakorlása Utolsó esély? * A magyar vidék demokratikus önkormányzását le kell söpörni a föld színéről? * Wekler Ferenc Mecseknádasd polgármestere, a KÖSZ elnöke cikkében reagált az ÉS-ben megjelent négy közgazdász javaslataira, melynek rövidített, szerkesztett változatát közöljük. Az Élet és Irodalomban négy közgazdász, felszólító módban megfogalmazott cselekvéssor javaslata olvasható, amit az új kormány számára fogalmaztak meg (ÉS, Utolsó Esély, 2006/17.). Az említett közgazdászok közül három Csillag István volt gazdasági miniszter, Mihályi Péter a párt választási programjának egyik közreműködője, Bauer Tamás, az SZDSZ Országos Tanácsának tagja, a szabaddemokraták szűkebb köréhez tartozik. A negyedik közgazdász Bokros Lajos, a Horn-kormány második pénzügyminisztere volt. Az országot jólismerő, tizenhat évig az SZDSZ parlamenti frakciójában dolgozó, elsősorban az önkormány zatokkal és területfejlesztéssel foglalkozó, gyakorló falusi polgármesterként kicsit meglepődtem azon, hogy az SZDSZ egyik kampányarcának számító Kóka János mindjárt az írás elején kap egy maflást, amikor a szerzők az általa kitalált pannon puma helyett pannon kiscicaként jellemzik a magyar gazdaságot. A kampányban az SZDSZ-nek sokat hozó gazdasági minisztert, úgy vélem, nem a nyilvánosság előtt kellene megleckéztetnie néhány SZDSZesnek. Azt megtette az ellenzék a kampányban. Az írás nagy részével ettől függetlenül egyet lehet érteni. Van azonban a közoktatásra és az önkormányzatokra vonatkozó javaslatok közöt t két olyan megállapítás, amely biztosan vitatható, reményeim szerint elvetik majd a döntéshozók, és az SZDSZ politikai fórumai sem hatalmazzák fel a koalíciós tárgyalásokon részt vevő SZDSZ-delegációt a szerzők közoktatási és önkormányzati nézeteinek képviseletére. Íme, az általam vitatott egyik pont: A közoktatás minőségének látványos javítása együtt jár a kiüresedett intézményrendszer karcsúsításával. Legkevesebb száz alsó tagozatos kisdiák összegyűjtése nélkül nem lehet színvonalas iskola. Az aprófalvak iskolái helyett, amelyek újratermelik a lemaradást, a kulturálisan hátrányos helyzetet, a gyermekeket a kistérségi központ korszerű, jól felszerelt, jól meg fizetett szaktanárokkal rendelkező iskolájába kell beíratni és minden nap kisbuszszal odaszállítani. Minden iskolában lesz tornaterem, könyvtár, internet. Délután, estefelé a hátrányos helyzetű, munka nélküli szülők is használhatják azokat, szakképzett oktató segítő kezével. A települési önkormányzatok tanfolyamokat hirdetnek keresett szakmákra. Visszaáll a szakmunkásképzés rangja, becsülete. Stílusában a fenti idézet leginkább a hetvenes, nyolcvanas évek népművelés szakára emlékeztet, ahol magam is folytattam tanulmányokat. Ott olvashattunk egyes, felnőttképzésről szóló jegyzetekben a délután, estefelé a gyerekek iskolapadjaiba préselődő, a tudást és kultúrát szomjazó felnőttekről, akik a nyolcórai, mindenki számára biztosított munka után továbbképzik önmagukat a szocializmus építése érdekében. Nyilván a délelőtt a nebulókat oktató tanító néni délutánra szakképzett felnőttképzővé válik majd, akinek segítő kezével a települési önkormányzatok (amelyeket a szerzők a 10. pontban eltörölni javasolnak által hirdetett tanfolyamokon a munkanélküli szülők kereset t s z ak mák at tanul - hatnak, amitől visszaáll majd a szakmunkásképzés becsülete, és, teszem hozzá én, megvalósul az utópista szocialisták minden álma. Az idézetből megtudhatjuk, hogy legkevesebb száz alsó tagozatos kisdiák a színvonalas iskola alapkritériuma. Miért éppen száz, miért nem 110 vagy 99? É mi van az aprófalvak iskoláiban, ha megvan a száz alsó tagozatos? Akkor is a kistérségi központba kell buszoztatni a gyerekeket? És mi van, ha az aprófaluban - mint például az én falumban - van sportcsarnok (előbb volt, mint a járási központban), könyvtár, zeneiskola, Multicenter, kéttannyelvű oktatás németül az óvodától kezdődően, fakultatív ingyenes angoloktatás, úszásoktatás a szomszéd kisvárosban? A már régóta meglévő iskolabuszokkal szállítjuk hat településről a kisdiákokat, de csak 187 tanuló jön össze. Nincs meg a száz alsó tagozatos! Mit csináljunk? Bontsuk le a sportcsarnokot, a 16 éve épült, ma is a környék legmodernebb és legjobban felszerelt többfunkciós oktatási központját (ÁMK-t), melyet éppen most bővítünk egy régi magtár felújításával május ÖN KOR KÉP 11

14 KOR KÉP millió forint költségen ifjúsági és kultúrcentrummal? Mit kezdjünk a nemzetiségi szülők és gyerekek törvényben garantált jogával, tudniillik hogy nyolc szülő kérésére kötelező a nemzetiségi oktatás feltételeit biztosítani? Mit kezdjenek azok az alföldi járások, amelyek négy- öt telepü - lésből állnak, ám a települések egyikének lakosságszáma sem kevesebb hatezer főnél? Ők is zárják be iskoláikat, hogy a kistérségi központ korszerű, jól felszerelt, jól megfizetett (a közalkalmazotti bértábláról most ne ejtsünk szót - W. F.) szaktanárokkal rendelkező iskolájába kelljen beíratni és minden nap kisbusszal odaszállítani? E z t t a l á n é r d e m e s v o l n a m é g e g y s z e r v é g i g g o n d o l n i. A m i t a s z e r z ő k a k a r n a k, a z megfelel a ténylegesen aprófalvas területeken már ma is működő gyakorlatnak, amit a több - célú kistérségi társulások a javasoltnál racio - nálisabban és prak tikusabban látnak és szerv e z n e k m e g. A z o k r ó l a te lepülésekről, ahol d e m o g r á f i a i o k o k b ó l n i n c s m e g a f e l té te l e a korszerű ok tatásnak, iskolabuszokkal szállítjuk a gyerekeket a job - ban esetenként kife - jezet ten jól felszerelt mikroközpontokba. Ezek persze nem csak a járási központok lehetnek, hanem a járáson belül azok a nagyobb települések vagy jobb ok tatási infrastruk túrával rendelkező iskolaközpon - tok, ahova a távolság, az úthálózat (f igyelem: z sák települések) isme - retében kistérségi szinten szer vezzük a közoktatást. Még arra is figyelünk, hogy ha van jól felszerelt óvodaépület ott, ahonnan a gyerekeket iskolába buszoz tatjuk, annak érdekében, hogy a falu ne ürüljön ki teljesen, a kisbusz a visszaúton óvodásokat szállít, hogy a fős óvo - dai csoport szakképzett gondozókkal működjön. Uraim, ez is Magyarország! A vidéki ok tatás m e g s z e r v e z é s é t n e m a j á r ási m a m u t i s ko - lák l é trehoz ás a j e l e n - ti. Egyetér tünk abban, h o g y a z o k b a n a k i s iskolákban, ahol olyan k e v é s a g y e r e k, h o g y nem lehet két egymáss a l s z e m b e n f e l á l l ó focicsapatot kiállítani, nincs ér telme erőltetni a helyi iskola fenntar tását. Ám az t nem fogadjuk el, hogy ér telmetle - nül körzetesítsék az t is, ami helyben jól műkö - dik. A szerzők helyében én inkább arra tennék javaslatot, hogy szűnjenek meg azok az értelmetlen törvényi előírások, amelyek ésszerűtlenül drágítják a közoktatást. Ne kelljen csak azért létrehoznunk bölcsődei csoportot azon 2-3 éves gyerekeknek, akik egyébként óvodai kiscsopor tban is jól meglennének, csak a fenntartó nem kap utánuk normatív támogatást egy tanéven keresztül, ha a szülő történetesen nem szeptember 1-től, hanem október 1-től kívánja gyerekét óvodába küldeni. Ugyanezen gyermek után, ha október 1-től bölcsődébe jár, megkapja a fenntartó a normatív támogatást. Ne írják elő azt sem, hogy egy óvodai csoportban hány óvónő, dajka, konyhai kisegítő, szaktanácsadó és még ki tudja, hányféle embert kell foglalkoztatni. Abban sem vagyok biztos, hogy a pedagógusok óraszámát változatlanul kell hagyni. És hosszan sorolhatnám még azokat az értelmetlen előírásokat, amelyek eltörlésével elősegítenénk a közoktatás átszervezését, és még megtakarítást is elérnénk, méghozzá úgy, hogy emelkedne az oktatás színvonala, és javulnának a vidéki gyerekek versenyesélyei Meg kell próbálni politikai közmegegyezést teremteni a települési önkormányzatokról szóló törvény gyökeres módosítására. A legfontosabb feladat az, hogy a mai, közel 3200 önkormányzat helyett létrejöhessen leg feljebb 260 nagyobb, szép magyar szólva: járási szintű alapegység. Ez lenne a továbbiakban a mag yarországi önkormányzati rendszer legalsó szintje, amely érdemes még egyszer hangsúlyozni rendelkezne a területén állandó lakhelylyel rendelkező összes természetes személy teljes szja-befizetésével, továbbá a természetes személyek és a telephelylyel rendelkező vállalkozások által fizetendő teljes ingatlanadó-bevétellel. A járási önkormányzat már képes lesz fenntartani nem túlméretezett, így jó minőségű alapiskolát, illetve kellő számú, legalább járóbeteg-ellátásra szakosodott g yóg yító intézményt. HELYI POLITIKUS KÉPZÉS. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Továbbképző Szekciója folytatja a politikus képzést. Ezúttal helyi politikusok számára kínálja tanfolyamát, melynek célja a helyi politikusi szerepvállaláshoz szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek átadása. Elsősorban az önkormányzati területeken tevékenykedőkre számítanak: települési, megyei képviselők, polgármesterek illetve a helyi választásokon indulni szándékozók, nemzeti és etnikai kisebbségi társadalmi szervek, vállalkozói, intézményi körök. Az érintettek akár függetlenek, pártok, civil szervezetek, az önkormányzati munkaszervezetekben résztvevők, vagy egyszerűen érdeklődők. A tanfolyam elméleti-szakmai, gyakorlati és személyiségfejlesztő tréningkurzusokból áll. Kezdete: május 26., időtartama 96 óra és július közepén elméleti-gyakorlati vizsgával zárul. A következő képzés augusztus 25-étől indul. (Az órák péntekenként koradélutántól és szombaton koradélutánig tartanak.) A jelentkezés feltétele: érettségi. A képzés díja: 96 ezer forint (igénybe vehető adókedvezménye 30 százalék az szja-ból). A képzés Iskolarendszeren kívüli felnőtt képzés, Politikus képzés megnevezésű képesítést igazol. 12 ÖN KOR KÉP május

15 KOR KÉP A 260 majdnem kerek szám, ám a jelenlegi magyar önkormányzati rendszerből nem következtethető. De nem is ez a lényeg, hanem hogy a négy közgazdász el kívánja törölni a föld színéről a 167 magyar nagyközség és a 2704 magyar község önkormányzatait. Uraim! Ez azér t már n e m p i s k ó t a! H a j ó l ér tem, Önök nek nincs bajuk a megyei önkorm á n y z a t o k f u n k c i ó t - lan testületeivel, nincs bajuk a főváros 24 önkormányzati testületével, amelyek fenntartása, a tiszteletdíjak kifizetése nagyságrendekkel több forrást emészt fel, mint a 2704 falu önkormányz a t a i n a k t i s z t e l e t d í j a ( sőt több száz települési önkormányzat éves költségvetése) összesen, amelyeket Önök megszüntetnének. (Megjegyzem, saját falum képviselőtestületének tagjai a rendszer változás óta egy fillér tiszteletdíjat sem vettek fel, vagy ha felvettek, befizették azt a falu közhasznú alapítványába, amely jelenleg a diákok angoloktatását finanszírozza.) Magam 1985 óta dolg o z o m f a l u s i ö n k o r - m á ny z atban : között tanácselnökként, később az összeférhe - tetlenség okán képvi - selőként, majd újra polgármesterként. Vezetője vagyok egy többcélú kistérségi társulásnak, tagja vagyok a megyei területfejlesztési tanácsnak és a régió fejlesztési tanácsának. Elnöke vagyok a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének. A megbízatások nagy része tiszteletdíj nélküli, ún. társadalmi megbízatás ben lehetőségem volt a parlament önkormányzati bizottságának elnökeként befolyásolni a magyar önkormányz ati rends zer k ialaku - lás át. Sikerként é ltem meg, hogy az MDF-kormány etatista, főispános elképzeléseivel szemben sikerült egy demokratikus, decentralizált, a települési szuverenitáson és önrendelkezésen nyugvó önkormányzati rendszert létrehozni a községi közös tanácsi berendezkedés helyett. Sikerült a korábbi megyei fennhatóságot visszaszorítani, a településeket függetleníteni a megyei hatalmasságoktól. Annak idején ezért támadtak a leginkább, a történelem azonban engem igazolt. A szakma és a politika konszenzusra jutott abban, hogy nincs szükség a megyékre Magyarországon. Abban is egyetértés látszik kialakulni, hogy helyette az önkormányzati régió megteremtése a cél (én voltam az első politikus, aki a Népszabadság október 31-i, majd május 3-i számában először leírta ennek szükségességét). Abban is konszenzus van, hogy a többcélú kistérségi társulások (felőlem nevezhetjük őket járásnak is) megerősítése szükséges. Abban azonban, hogy fel kell számolni Magyarországon 2704 községi és még esetleg 167 nagyközségi önkormányzatot, nincs konszenzus, uraim: ez az Önök magánvéleménye. A rendszerváltás hajnalán azzal, hogy a legkisebb település is megkapta a lehetőséget saját sorsának igazgatására, mindenki számára átélhető személyes élmény lett a demokrácia gyakorlása. Milyen alapon kérdőjelezi meg bárki vidéken élő honfitársainak jogát a demokráciához, az önkormányzathoz? Kedves Bokros Lajos! Pénzügyminiszterséged idején létrehoztál egy önkormányzati reformmal foglalkozó grémiumot. Magam lelkesen támogattalak, aktívan kívántam hozzájárulni 1995-ben az általam korábban támogatott önkormányzati rendszer reformjához. Már akkor úgy láttam ugyanis, hogy a 90-es évek eleji állapot nem tartható fenn sokáig. Csakhogy nem az önkormányzatok, hanem az állam, a központi kormányzatok miatt! Nem az volt a baj, és ma sem az, hogy túl sok az önkormányzat, még az sem, hogy feladataik szerteágazóak, hanem az, hogy az állam úgy terhelte őket egyre több és értelmetlen feladattal, hogy a forrásokat nem rendelte hozzá. Az önkormányzati törvényben még kimondtuk, hogy az állam csak törvényekkel adhat feladatot az önkormányzatoknak, és a feladatellátáshoz szükséges forrásokat is köteles biztosítani. Ezt a 2/3-os törvényi rendelkezést soha egyetlen kormány sem tartotta be! Te sem, Lajos! Az ágazati lobbik az ágazati törvényekben értelmetlenebbnél értelmetlenebb kötelezettségeket róttak és rónak az önkormányzatokra. Nézzük például a szociális ágazatot! Ahhoz, hogy ma kistérségi szinten támogató szolgálatot hozzunk létre, négy főt kell foglalkoztatnunk: kell egy gépkocsivezető, két gondozó és egy szolgálatvezető. Ezzel éppen két felesleges ember került a rendszerbe, hiszen a gépkocsivezető (kilencfős kisbuszig) lehetne az egyik gondozó, aki úgyis ott ül a gépkocsiban, a másik gondozó pedig lehetne a főnök, ha mindenképpen kell. Még megdöbbentőbb a szintén kistérségi szinten szerveződő házi segítségnyújtás, ahol a ténylegesen szükséges tíz fő helyett tizenhét főt kellett beállítanunk, különben nem kapjuk meg a kistérségi normatívát. Pedig gazdaságossági okokból egyik feladatot sem falusi, hanem kistérségi szinten akartuk ellátni. A fenti példák azt mutatják, hogy valóban gond van az önkormányzatok rendszerében de még nagyobb a gond van az államigazgatásban Biztos, hogy az államházt a r t á s r e f o r mj a c í m é n e l kell törölni Magyarország 2704 község és 167 nagyköz ség önkormány z atát? Nem, Uraim, nem ez a megoldás! A helyi demokráciá t é s v í v m á ny a i t, í g y a z ö n k o r m á n y z a t o k a t m e g kell őrizni! Mit kell tenni a racionálisabb, hatékonyabb, szakszerűbb és olcsóbb önkormányzati feladatellátás érdekében? Az államnak karcsúsítania kell önmagát, értelmetlen feladatokat ne követeljen meg az önkormányzatoktól és hivatalaitól. Csak azért, hogy íróasztalok maradjanak az állami hivatalokban. Folytatás a 23. oldalon május ÖN KOR KÉP 13

16 PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS VISSZAPILLANTÓ A kormány mindannyiunké lesz... Szép új világ Megalakult az Orbán-kormány A rendszerváltozás utáni demokratikus átalakulás mindenki által elismert alappillérei, az önkormányzatok válaszúthoz érkeztek. A működésének tizenhatodik évébe lépő rendszer átfogó reformra szorul, azért mert a korszakos jelentőségű, kétharmados jogszabályt megalkotó politikusok akarva-akaratlanul már a második évben megkezdték a rendszer kvázi lebontását. Az önkormányzatoknak biztosított teljes gazdasági önállóság legfontosabb elemét, a személyi jövedelemadó helyben maradó száz százalékát évről-évre vonták el. Mára alig maradt eszköz a kezükben, amellyel a helyi gondokon segíthetnének. Ha végigtekintünk az elmúlt 15 éven ahogy azt most mi is hónapról-hónapra megkíséreljük, tisztán nyomon követhetjük, milyen negatív következményekkel járt minden területen ez a központosítás. Előző két számunkban az es és az as időszakot tekintettük át. Most a évi eseményeket vesszük sorra. Teljesség igénye nélkül szemlézünk, olyan pillanatokat idézünk, amelyek hatásai nem múltak el nyomtalanul, az önkormányzati rendszerre ma is befolyással vannak, s tanulságul szolgálhatnak a jövőre nézve A harmadik szabadon választott Országgyűlésre az a feladat várt, hogy mindenekelőtt megoldja a kisebbségek parlamenti képviseletét, kiteljesítse a közoktatás, az egészségügy, a társadalombiztosítás ésszerűsítésének, korszerűsítésének művét vélekedett Göncz Árpád köztársasági elnök, amikor június 18- án, az alakuló ülésen köszöntötte az eskületételre összegyűlt 386 parlamenti képviselőjelöltet. A köztársasági elnök megállapította: az évi képviselőválasztás időben, tisztán és lebonyolítását tekintve kifogástalanul zajlott le. A köztársasági elnök arra kérte a pártokat, lépjenek fel a széthúzás ellen. Az egymást kiegészítő sokféleség erőt is jelenthet, az egymást emésztő sokféleség akár nemzetpusztítást is mondta. Végül bejelentette, amire mindenki számított: Orbán Viktornak, a Fidesz-MPP elnökének adja a kormányalakítási megbízást. Vihar az új korszak kezdetén A tisztségviselők megválasztásáig az ülés vezetését ellátó korelnöknek, a Fideszes Varga Lászlónak a beszéde indulatokat kavart. Több képviselő elhagyta a termet. Kívánom, hogy új korszak kezdődjék Magyarországon, ahol azok kapjanak megbízást a szakértelemmel összefüggő tisztségekre, akik a legjobbat a legjobban oldják meg a magyar nép javára! Eljött az ideje annak, hogy eltűnjenek a minden kormányt kiszolgáló, mindenkin átgázoló törtetők, és azok is, akiknek egyetlen tehetségük van: pártigazolványuk vagy rokoni, baráti, családi kapcsolatuk van! szögezte le a korelnök beszédében. Beszélt a korrupció elleni harcról és az úgynevezett szellemi környezetvédelemről is. Vagyis véleménye szerint a közszolgálati médiában meg kell szűnnie az elfogult és félrevezető hírszolgálatnak. Sugározzák az igazságot adta meg az iránymutatást. Ezt azonban szerinte úgy lehet végrehajtani, ha tehetséges, jellemes emberek végzik a munkájukat, akik soha nem szolgálták ki az elnyomókat és a kommunista diktatúrát. Miután a választási szervek vezetői és Kuncze Gábor belügyminiszter beszámoltak az általuk végzett munkáról, a parlament igazolta a képviselők mandátumát, akik ezt követően letet ték az ünnepélyes esküt. Megkezdődhetett az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása. Országgyűlés elnökének Áder Jánost (Fidesz-MPP), alelnöknek a szocialista Szili Katalint, a kisgazda Gyimóthy Gézát és a szabaddemokrata Wekler Ferencet választották. Kormányzati dilemma Négy éven át a kormányzatnak az volt a legsúlyosabb dilemmája, hogy egyszerre kellett a gazdaságot rendbe tenni és a lakosság emberhez méltó életfeltételeit biztosítani. Nos, a kettő sajnos nem mehetett együtt állapította meg némi szomorúsággal a hangjában a leköszönő kormányfő, Horn Gyula. A kívánságok és az óhajok helyett a kormányzat abból indult ki, aminek volt anyagi alapja: vagyis csak azt lehet elosztani, amit az ország megtermel folytatta. A rendszerváltás óta eltelt több mint nyolc év alatt a miniszterelnök szerint olyan feladatokat kellett és kell a jövőben is megoldani, amelyek százévenként akadnak. Alapvető célokat tekintve nem volt lényegi különbség az előző és a mostani, még hivatalban lévő kormányzat között vélte. Kiemelte viszont azt a paradoxont, hogy épp egy magát szocialista liberálisnak valló kormányzati koalíciónak kellett véghezvinnie a gazdaságban az államtalanítást, a magántulajdon túlsúlyának megteremtését. A miniszterelnök úgy értékelte, hogy a gazdaságot tekintve 14 ÖN KOR KÉP május Eskütétel 1998-ban

17 PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS VISSZAPILLANTÓ az országot a kormány fejlődési pályára állította, kihúzta az adósságcsapdából. Ez volt a rendszerváltás második szakasza Magyarországon állapította meg. A most leköszönő kormány nem avatkozott be senkinek a felfogásába, értékrendjébe, senki ellen nem folytatott boszorkányüldözést, és senkit sem kényszerített nézeteinek megváltoztatására ezzel az útravalóval adta át a kormányzást. A kormány mindannyiunké lesz Orbán Viktor miniszterelnökjelölt igen rövid beszédében megköszönte a kormányalakítási megbízást a köztársasági elnöknek és mindazoknak, akik szavazatukkal erősítették pártját. Köszönetet mondott továbbá azoknak is, akik politikai állásfoglalástól függetlenül vallják magukénak a polgári jövő programját. A kormány mindannyiunké lesz jelentette ki, s nem a választások során összegyűjtött szavazatokra, hanem a mindennapokban is együttműködő, tenni vágyó, elképzeléseit, vágyait valóra váltani akaró emberekre épít tudatta a kormányfőjelölt A harmadik szabadon választott Országgyűlés kisebb politikai vitát követően, június 25-ei rendkívüli ülésén megnevezte a Magyar Köztársaság minisztériumait és a parlament bizottságait. A határozati javaslat elfogadásával megválasztották a tisztségviselőket is. A Magyar Köztársaság minisztériumainak száma: 13, az országgyűlési bizottságok száma 20. Szabadság és Jólét a Fidesz programja Július első napjaiban tárgyalta az Országgyűlés az új koalíciós kormány programját. Az ellenzékiek óhajok gyűjteményének minősítették a dokumentumot, mert véleményük szerint kevés konkrétumot, a feladatok megoldására vonatkozó megoldást tartalmazott. A kormánypártiak azonban úgy vélekedtek, hogy a programnak nem kell mindent megoldania, csak iránymutatóul szolgál. A kézzelfogható eredményeket az ellenzék majd az évi költségvetésben találja meg, ha a kormány elegendő információt kapott munkája folytatásához. Orbán Viktor július 6-án tette le a parlamentben az ünnepélyes esküt, miután a képviselők 222 igen, 119 nem voks és 8 tartózkodás mellett bizalmat szavaztak az új kormányfőnek. A szokatlanul hideg nyári hetekben vált ismerté a Szabadság és Jólét címet viselő, a Fidesz választási programjából kinőtt kormányprogram. A dokumentum egy általános, elvi megállapításokat tartalmazó részt és öt fejezetcímet tartalmaz. Nézzük, miből áll a dokumentum! A múlt politikailag bevált receptjei már nem képesek megfelelni az ország előtt álló kihívásoknak. Fantáziával és bátran kell új utakat keresnünk. Sok megszokott eljárásmód, norma és struktúra ma már nem alkalmas közösségi életünk alakítására. Ezért fontos feladat az állam átépítése, a közösségi lét feltételeinek és szabályainak módosítása a kormány törekszik a társadalom kohéziós erőinek növelésére, a nemzetnek, mint a közös anyanyelven, közös múlton, közös kultúrán, közös tapasztalatokon alapuló érzelmi-érzületi közösségének az erősítésére; a nehéz helyzetbe kerültek iránti szolidaritás fenntartására; annak a képességnek a kialakítására, hogy szükség esetén a társadalom és a nemzet egységes egészként lépjen fel. A kormány törekedni fog a társadalom kulturális és érdektagoltságának megjelenítésére, a minél nagyobb mozgástér és a szabadság biztosítására. ezek voltak a preambulum első mondatai. Karcsú, de hatékony állam A program első részében a kormányzás és az állam felépítésének módjairól szóltak a szerzők. Az új polgári kormány élettel, tartalommal kívánja megtölteni a kancellári rendszerű kormányzás szellemiségét. Ennek értelmében a miniszterelnök nem pusztán az alkotmányos és politikai felelősséget viseli a kormányzat teljesítményéért, hanem felvértezi magát a jelen dokumentumban foglaltak megvalósításához nélkülözhetetlen jogokkal is olvashatjuk. Eszerint nem cél az eddig kiépített gazdasági, jogi és intézményi rendszerek újraalapozása, ellenben cél ezek működőképessé tétele. A közigazgatás átalakításánál az elsődleges feladatnak a szakmai színvonal emelését tartották. Ennek érdekében kidolgozzák a pályát tehetséges szakemberek számára is vonzóvá tevő javadalmazási és kompenzációs mechanizmusokat. Teljesítmény szerinti, differenciáltabb bérezést ígérnek. A közigazgatási intézmények legfontosabb követelményeként az állampolgárokkal és a társadalmi mozgalmakkal történő folyamatos kapcsolattartást tartják. Egyetlen mondat szólt az általános részben arról, hogy: a kormány átgondolja a területi közigazgatás átalakításának lehetőségeit, és kidolgozza ennek koncepcióját. Ígérték, hogy elkészítik a szakmai és erkölcsi normákat tartalmazó köztisztviselői Etikai Kódexet is. Határozott fellépésről beszéltek a korrupcióval és a hivatali befolyással való viszszaéléssel szemben. A kormányzati tevékenység stratégiai irányítójának és központi koordinátorának a megerősített Miniszterelnöki Hivatalt jelölték meg. Gazdaság, költségvetés és a vagyonrendelet ellenőrizhetősége A következő kormányzati ciklusban a magyar gazdaságban nem válságkezelésre van szükség, hanem olyan gazdaságpolitikára, amely kedvező feltételeket biztosít a polgárok alkotóerejének, szorgalmának kibontakozásához határozza meg az irányt a kormányprogram. Reális lehetőség van arra, hogy gyors ütemű felzárkózás valósuljon meg a polgárok életszínvonalában. A gazdaságpolitika kialakítása a Pénzügyminisztérium (PM) és a Gazdasági Minisztérium (GM) együttes feladata volt. A két intézmény közötti munkamegosztás lényege az volt, hogy elsősorban a PM felelt a pénzügypolitikáért, a GM a gazdaságfejlesztési stratégiáért. Az előbbi tett javaslatot azokra a makropénzügyi keretszámokra, amelyekből származtatható a gazdaságfejlesztési célokra fordítható pénzforrások összege. Az utóbbi pedig arra vonatkozóan dolgozott ki javaslatokat, hogy ezen forrásokat milyen célokra és milyen mechanizmusokon keresztül célszerű felhasználni. Az esetleges vitás kérdések eldöntésére a miniszterelnök volt hivatott. A kormány a gazdasági növekedés motorjának, a jólét növekedése elsőszámú feltételének a munkahelyteremtést tekintette. Ehhez szükségesnek tartotta az adó- és járulékrendszerek módosítását is. Egy kezdeti, bizalomerősítő, néhány százalékpontos csökkentés után 2000-re a kormány nagyobb szabású adóreformot készít elő ígérték. Céljuk nem új adónemek bevezetése, hanem az adóbeszedés és az ellenőrzés hatékonyságának növelése volt, ami lehetőséget nyújt a terhek további csökkentésére. Az egységesített bért terhelő adók besze május ÖN KOR KÉP 15

18 PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS VISSZAPILLANTÓ dését célszerű egyetlen adóhivatalra bízni szólt a program. Ugyanakkor, meg kell teremteni a családi adózásra való áttérés feltételeit is írták. A kormány arra törekszik, hogy viszszaszorítsa a gyanús módon, illegális tevékenységből, a közteherfizetés alól kivont jövedelmekből keletkező vagyongyarapodást, ugyanakkor bátorítja a tisztességes módon szerzett vagyon felhalmozását és befektetését határozzák meg távlati céljukat. Szeretnék megteremteni a vagyoneredet ellenőrizhetőségének alkotmányos feltételeit is. A központi költségvetés kialakításával kapcsolatban a dokumentum leszögezi: erősíteni kell a feladatok, funkciók és a finanszírozás közötti kapcsolatot. Növelni kell a feladatfinanszírozás szerepét, és nagyobb teret kell adni a programfinanszírozásnak. Az önkormányzatok számára segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy a fenti elvek az önkormányzati költségvetés tervezésekor és végrehajtásakor is szélesebb körben érvényesüljenek. Határozott szándékuk a stratégiai energetikai cégek többségi nemzeti tulajdonban tartása; s hogy az energiahordozók árnövekedése ne haladja meg a gazdasági szempontból elengedhetetlenül szükséges mértéket. A vidékfejlesztés A kormány tudatában van annak, hogy a mezőgazdasági tevékenység nem elegendő a magyar falvak népességmegtartó képességének és fejlődésének megalapozásához. A fokozott támogatást igénylő térségekben átfogó fejlesztési programot indítanak be. Ezek része a munkahelyteremtés, a háttéripari vállalkozások és szolgáltatások, az induló vagy már működő vállalkozások segítése. A kormány fontos célkitűzése a falusi turizmus kiszélesítése és az infrastruktúra fejlesztése. Ígéretük szerint azonnal tárgyalásokat kezdenek a koncessziós autópálya-társaságokkal az országosan egységes, elfogadható mértékű autópálya-díjak, díjcsomagok és a bérletrendszer kialakítása érdekében. Nagy figyelmet fordítanak írják a főutak településeket elkerülő szakaszainak kiépítésére is. Ennek biztosítására fokozatosan növelik az Útalap részesedését az üzemanyagok árában. Az összekötő utak, önkormányzati utak és kerékpárutak pályáztatási rendszerét továbbfejlesztik. A környezetszennyezés csökkentése érdekében támogatják a tömegközlekedés fejlesztését is, igénybevételének vonzóbbá tételét. Folytatják az új magyar szlovén vasútvonal építését. A területfejlesztés alcím alatt a kormányprogram szerkesztői a következőket írják: különösen a területi egyenlőtlenségek kezelése jellegzetesen az a terület, ahol elkerülhetetlen a kormányzati szerepvállalás. A rendelkezésre álló pénzeszközök sem ma, sem a jövőben nem teszik lehetővé, hogy közvetlenül változtassa meg egy-egy kistérség, megye vagy régió helyzetét. De a kormány vállalja, hogy esélyt ad a lemaradó térségeknek arra, hogy javít- sanak jelenlegi helyzetükön. A területfejlesztés legfontosabb feladata a helyi és regionális bővített újratermelés biztosítása. A kormány olyan területfejlesztési finanszírozási gyakorlatot vezet be, amely segíti a helyi kezdeményezéseket. Mert semmiféle állami jó szándék nem képes helyettesíteni a helyi erőket és kezdeményezéseket. A kormány áttekinti a kistérségi, megyei és regionális szinten testet öltő társadalmi, gazdasági és infrastrukturális térbeli kapcsolatrendszer alakulását. Az összegzett tapasztalatok alapján december 31-éig beterjeszti az Országgyűlés elé a tapasztalatokat feldolgozó koncepciót ígéri a kormányprogram. A polgárok önszerveződését támogató önkormányzatok A kormányprogram negyedik fejezetének közjog, belügy, igazságügy, önkormányzatok majdnem utolsó alcíme így szól: A polgárok önszerveződését támogató önkormányzatok. A kormány a program szerint a helyi önkormányzatok megerősödését a helyi kezdeményezéseken alapuló gazdaság- és területfejlesztési politika megvalósításának elengedhetetlen feltételének tartja. Határozott szándéka, hogy biztosítsa az önkormányzás feltételeit és garanciáit. Fontos szerepet szánnak ezen a szinten is a korrupció elleni harcnak. Ehhez meg kell alkotni az önkormányzati képviselők jogállásáról és összeférhetetlenségéről szóló törvényt. Hangsúlyos feladatnak tartják az önkormányzati tisztviselők továbbképzését is. A régóta feszültséget okozó állami-önkormányzati feladatmegosztásról így írnak: a kormány olyan szabályozásra törekszik, amely a helyi közösség ügyeit elsődlegesen az önkormányzatokra bízza, míg a társadalom jelentős részét érintő feladatokat az államra. Véleményük szerint törekedni kell arra is, hogy azokat a feladatokat, amelyeket hatékonyan központi szintről nem lehet jól megoldani, azt az önkormányzatok társulásai átvállalhassák. Az államilag garantált, kötelezően ellátandó feladatokhoz biztosítani szükséges a finanszírozás feltételeit is. Tovább kell pontosítani az önkormányzatok feladatkörét állapítják meg. És meg kell alkotni az önkormányzatok átfogó külső pénzügyi, illetve gazdasági ellenőrzéséről szóló törvényt. Nagyobb szerepet szánnak az önkormányzatoknak a közbiztonsági feladatok megoldásában. Ezen elv figyelembevételével a kormány megalkotja a közterület felügyeletéről szóló törvényt. A bűnmegelőzésben egyértelműbbé teszik az önkormányzatok és a rendőrség közötti felelősség- és kompetenciahatárokat. A tervek szerint a kormány a központi elvonások fokozatos mérséklésével megteremti a helyi adók részaránya növelésének lehetőségét. Támogatják az önkéntes társulások elterjedését is. A területi igazgatásról szólva a program megjegyzi: a kis- és nagyrégiók kialakításában a középszint valamennyi szereplőjét egyenrangú partnerként kell bevonni. Szorgalmazzák és támogatják az önszerveződésen alapuló régiók kialakulását is. Ígéretük szerint 2001-ig koncepciót dolgoznak ki a városkörnyéki, kistérségi, térségi és regionális közigazgatás átalakítására. Már július első hetében, a kormányprogram alapján, törvényjavaslatok kerültek a Ház asztalára, melyből a legfontosabbak tárgyalását a képviselők még a nyáron elkezdték. Pintér Sándort belügyminiszternek jelölték. A miniszterjelölt első feladatai között említette az önkormányzati választásokra szükséges pénz előteremtését.

19 PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS VISSZAPILLANTÓ Az önkormányzatok finanszírozásában már nem lehet az ÁPV Rt.-től bevételekre számítani, ezért olyan feladatokat kell róni rájuk, amelyek teljesítéséhez megvannak a pénzügyi és technikai feltételek állapította meg. Elképzelése szerint az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését egy nagyobb létszámú Állami Számvevőszéknek kellene végrehajtani. Fontosnak ítélte a szervezett bűnözés elleni törvény megalkotását, valamint a hatékonyabb harcot a korrupció ellen. Érdekegyeztetés hiánya Még a költségvetési irányelvekkel sem ismerkedhettek meg az önkormányzati érdekszövetségek augusztus utolsó napjáig, miután a büdzsé parlamenti vitájának elhalasztására készült a kormány. A Pénzügyminisztérium főosztályvezetője is egyelőre csak általánosságokat mondhatott. E szerint: a kormány 11 százalékos inflációt ígér, a közszféra bevételeinek 13 százalékos növekedését prognosztizálja, hasonló arányú béremelés várható, az önkormányzatok dologi kiadásai pedig öt százalékkal emelkedhetnek. Az önkormányzatok üdvözlik a kormánynak az infláció csökkentésére, az adórendszer átalakítására, a területfejlesztés rendszerének újragondolására irányuló törekvéseit hangsúlyozta Sulyok József, az ÖSZT elnöke. Azt viszont sajnálatosnak tartotta, hogy a költségvetés előkészítése késik, ezért az egyeztetések sem kezdődhettek meg. A helyhatóságok érdekszövetségei mindazonáltal leszögezik: igényt tartanak rá, hogy az 199. évi költségvetés kialakításának minden fázisában részt vehessenek. Költségvetés: módosított határidők A kormány törvénymódosítást készít elő, amelynek értelmében a választás évében a költségvetés előterjesztésének határideje amennyiben a kormány június végéig nem alakul meg mindenkor október 31-e lenne jelentette be a Pénzügyminisztérium egyik illetékese. A költségvetés előkészítése a korábbiakhoz képest késett, így az önkormányzatok szakértői csak általánosságban beszélhettek a 99. évi elképzelésekről. A GDP növekedési üteme 1999-ben 5,5 százalék körül alakulhat, a közszféra bevétele 1 százalékkal nő, s a foglalkoztatottak körében két százalékos reálbér-emelkedésre lehet számítani Az őszi parlamenti ülésszakon több kérdésben kinyilvánított kormányzati álláspont borzolta a kedélyeket. A politikusokét és az önkormányzati szakemberekét az, hogy a kormány törvénymódosítással halasztotta el a költségvetés benyújtásának határidejét. Fellángolt a vita a gázközmű vagyon sorsával kapcsolatban is. A polgárokat azonban leginkább az foglalkoztatta, hogy a kormány nem a korábbi, törvényben előírt mértékű nyugdíjemelést javasolt. 98. évi önkormányzati választás indulatokkal A rendszerváltozást követő önkormányzati választásokon soha nem volt olyan magas részvételi arány, mint a harmadik önkormányzati ciklusban ben a választópolgárok 40,2, négy évvel később 43,4, 1998 októberében pedig 48 százalékuk vett részt a voksolásban. Legtöbben Szabolcs megyében járultak az urnákhoz: 56,7 százalék. Legkevesebben pedig Pest megyében: 43 százalék. A fővárosban 43,68 százalék volt a részvételi arány. Orbán Viktor miniszterelnök az eredményt úgy értékelte, hogy a szavazók kedvező véleményt mondtak a kormányprogram végrehajtásáról, a kabinet eddigi száz napjáról. A szocialisták elnöke ellenben úgy vélte: a két fideszes erődítmény, Székesfehérvár és Pécs elvesztése jelzés az elégedetlenségre. A parlamentben, még az önkormányzati választásokat megelőzően, indulatokat kavart Orbán Viktor miniszterelnöknek egy, az önkormányzatok szerepével kapcsolatos nyilatkozata. Ellenzéki politikusok ezt úgy értelmezték, hogy a kormány maga alá akarja gyűrni a helyi önkormányzatokat és pusztán a kormányzati akarat, a kormányprogram végrehajtójának tekinti azokat. Ennek jegyében felszólította a fideszes vezetőket, hogy megválasztásuk esetén lássanak hozzá a helyi közélet megtisztításához. Lamperth Mónika (MSZP) reményét fejezte ki, hogy a kormányfő ezzel nem valamiféle boszorkányüldözésre szólított fel. Emlékeztetette a miniszterelnököt, hogy ellenzéki politikusként még úgy vélekedett: az önkormányzatok a kormánnyal szembeni hatalmi ellensúlyt jelentik. A felszólalásra Pintér Sándor belügyminiszter reagált, leszögezte: a kormányfő a helyi közélet megtisztításán pusztán a korrupt személyek leváltását értette. Az önkormányzatokkal kapcsolatban pedig a kormányzattal történő együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Az önkormányzati választásokon, egyik párt sem jutott nagyobb előnyhöz. A fővárosi és a megyei közgyűlésekben a jobboldali pártok koalíciója 39,63 százalékot ért el, míg a szocialista szabaddemokrata összefogás 35,9 százalékot. A MIÉPnek 5,8 százalék jutott, a függetlenek, a parlamenten kívüli pártok és szervezetek pedig a szavazatok 20,2 százalékát gyűjtötték be. Budapest főpolgármestere harmadszorra is a szabaddemokrata Demszky Gábor lett. Gáz van! Az Alkotmánybíróság az önkormányzati gázközmű vagyon sorsával kapcsolatos határozata borzolta a kedélyeket az Ország Házában is. Kormányzati oldalon úgy vélték: a döntés súlyos, a központi költségvetést több évre megterheli. Véleményük szerint a testület nemcsak azt mondta ki, hogy az előző kormányzat törvénytelenül járt el a közművek privatizálásakor, hanem azt is, hogy az önkormányzatoknak, a helyi közösségeknek a privatizációs, többszörös névértékű milliárdokból csupán alamizsnát, filléreket juttattak. Ezzel is hozzájárultak néhány önkormányzat működőképességének megrendüléséhez. Az MDF szónoka egyetlen megoldásnak a vagyon sorsának törvényben történő szabályozását látta. Olyan egyértelmű, egységes és méltányos szabályozásra van szükség, amely nem csak a szolgáltatók, de az önkormányzatok és a fogyasztók érdekeit is figyelembe veszi. Költségvetés halasztást kért a kormány A pénzügyminiszter volt az előterjesztője annak a javaslatnak, amelyben a kabinet kezdeményezte: a választások évében az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a költségvetési, illetve társadalombiztosítási alapok költségvetésére vonatkozó törvények előkészítésének és benyújtásának határidejét egy hónappal hosszabbítsák meg. Járai Zsigmond indoklásában elmondta: a szabályozás nincs tekintettel arra, hogy a mindenkori új kormánynak körültekintően, alaposan fel kell készülnie a gazdaságpolitikáját tükröző költségvetési javaslat kidolgozására. Erre tekintettel négyévente feltétlenül indokolt a jegyzőknek, illetve a polgármestereknek is lehetőséget biztosítani arra, hogy az eredeti időponthoz képest 15 nappal később nyújthassák be a képviselő-testületnek a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciójukat május ÖN KOR KÉP 17

20 PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS VISSZAPILLANTÓ A költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója, a szabaddemokrata Bauer Tamás elutasította, és indokolatlannak minősítette a kormány előterjesztését. Indoklása szerint az előterjesztés elsődleges célja az volt, hogy az önkormányzati választások előtt korlátozza az Országgyűlés lehetőségét abban, hogy a költségvetésről megalapozott vitát folytathasson mondta. Továbbá, hogy az önkormányzati választások előtt nyilvánvalóvá váljon az is, hogy a kormány a költségvetési törvénnyel kívánja módosítani a nyugdíjtörvényt. A halasztás nem indokolt azért sem, mert tavaly épp azért módosították az alkotmányt, azért rögzítették májusra a választások időpontját, hogy a megalakuló kormánynak elég ideje legyen az új költségvetés kidolgozására. Elutasította azt a hivatkozást is, amely szerint négy évvel ezelőtt is előfordult ilyen eset. Csakhogy, akkor a kormány kénytelen volt a gazdaság, különösen az állam súlyos pénzügyi gondjai miatt pótköltségvetést készíteni. Jelenleg azonban szó sincs válsághelyzetről, mint ahogy azt a kormány vezető politikusai is vallják. Ki fizeti a révészt? A hatályos törvény szerint a nyugdíjemelésnek követnie kell a nettó keresetek növekedését, amely várhatóan húsz százalék körül alakul. A kormány azonban százalékos nyugdíjemelést és annak differenciált elosztását javasolta a parlamentnek. Az érintettek tiltakoznak, az ellenzéki erők törvényszegéssel vádolják a kormányt. Az indulatok mederbe terelése érdekében az Országgyűlés külön vitanapot szentelt a kérdésnek. A vitát bevezető Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte: a kormány következő évi elképzelései arra épülnek, hogy 1999-ben legalább 5 százalékos lesz a gazdasági növekedést. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy alacsonyabb mértékben határozza meg az adóterheket és járulékokat. Négy esztendő alatt felére csökkentik a tbjárulékok összegét. A vállalás egynegyedét már teljesítették, amikor hat ponttal mérsékelték a járulékok mértékét állapította meg a miniszterelnök. Terveik szerint jövőre az infláció 11 százalékos lesz. Családban marad A miniszterelnök példákon keresztül elemezte a családok anyagi helyzetét, abból az alapelvből kiindulva, hogy ha a társadalom alapsejtjében javulnak a megélhetés feltételei, az kedvezően hat a családban élő nyugdíjasokra is. Elsőként a gyermekneveléssel kapcsolatban visszaállított kedvezményeket sorolta fel, melynek eredményeként, a kormány számításai szerint, három gyermek után évi forintot lehet majd leírni az adóból. Felzúdulás kísérte Orbán Viktor azon kijelentését, miszerint: A miénk, a polgári koalíció politikája családbarát, a másik, az előző kormánypártok gondolkodása nem. Orbán Viktor leszögezte: az érintett törvény nem kétharmados, így, ha úgy látják jónak, igenis módosíthatják, egyáltalán nem követnek el törvényszegést. Beszéde végén ellenzéki képviselőtársaitól arról érdeklődött, hol voltak akkor, amikor a Bokros-csomag a magyar családok többségét a tönk szélére sodorta. A szabaddemokrata frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy már a választási kampányban világos volt: a Fidesz összes ígérete teljesíthetetlen lesz. Ennek levét iszszák most a nyugdíjasok. Kuncze Gábor más ellenzéki felszólalókkal egyetemben figyelmeztetett arra, hogy a nyugdíjasok általában nem családban, hanem egyedül élnek, ezért is hamis az ő szempontjukból a családi adózás bevezetése. Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor pedig arra mutatott rá, hogy az intézkedések következményei az önkormányzatoknál csapódnak le. Oldódó rejtélyek Az ellenzék részvétele nélkül zárta az évi költségvetés részletes vitáját az Országgyűlés december elsején. Jövőre a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága a magyar lesz e szavakkal vezette be az évi költségvetési törvényjavaslat vitáját Járai Zsigmond, akkori pénzügyminiszter. Csökken az infláció százalékra, javulnak a gazdaság egyensúlyi mutatói, és csökken a hiány. A költségvetés átláthatóbb lesz, előtérbe kerül a család, a gyermeknevelés, az oktatás, kultúra, közbiztonság, a vidékés vállalkozásfejlesztés, valamint az euroatlanti integráció. A miniszter reális célkitűzésnek tartotta az 5 százalékos gazdasági növekedés elérését. Bejelentette, hogy a gazdaság motorja az export lesz, s százalékos kivitelnövekedés mellett a beruházások százalékkal bővülnek A közszférára vonatkozóan 13,3 százalékos béremelést, a nyugdíjak esetében 14,2 százalékos átlagos emelést jelentett be. Ezzel szemben a fegyveres testületeknél 20,9, a pedagógusoknál 17, az igazságszolgáltatásban 22,5, az egészségügyi dolgozók esetében pedig 14 százalékos emelésre készülnek. A költségvetési intézményeknél meg kell gátolni a pazarlást szögezte le a miniszter. Hozzátette: a 3 százalékos létszámleépítést az intézmények saját kiadásaik növelésére használhatják. Összességében, az államadósság 6460 milliárd forintra nő az évi 5900-ról, a GDP-hez képest azonban 59-ről 56 százalékra csökken az eladósodottság mértéke. Az ÁSZ szerint feszített követelmények Az önkormányzatokkal összefüggésben a pénzügyi tárca vezetője megjegyezte: elsődleges feladat a területi aránytalanságok mérséklése, amelynek fő eszköze lehet a beruházások, fejlesztések növelése. A helyi önkormányzatok közfeladataik teljesítéséhez jövőre 648,2 milliárd forintra számíthatnak a költségvetésből, amely 14,1 százalékos növekedést jelent. A személyi jövedelemadó átengedése továbbra is 40 százalék, de ezen belül várhatóan 15 százalékra csökken a helyben maradó rész, és 25 százalék lesz a jövedelem-kiegészítés formájában és a normatívában elosztott támogatás. Az Állami Számvevőszék elnöke úgy értékelte a benyújtott javaslatot, mint amely minden területen feszített követelményeket támaszt, ezért folyamatos ellenőrzést igényel. Kovács Árpád nehezményezte, hogy az ellenőrző testület csak akkor ismerhette meg a tervezet szövegét, amikor a kormány már az Országgyűlés elé terjesztette azt. Önkormányzatellenes költségvetés Mint azt Balsay István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára is megállapította: a költségvetés legtöbbet bírált részei az önkormányzatokat érintő 18 ÖN KOR KÉP május

21 PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS VISSZAPILLANTÓ paragrafusok voltak. A politikus fontosnak tartotta leszögezni, hogy átmeneti finanszírozásról van szó, amelynek rendszerét a jövőben alaposan át kell gondolni. Dicsérte az előterjesztést többek között azért, mert a tb-járulékok csökkenése következtében az önkormányzati fejezetben visszamaradó 10 milliárdos tétel gazdagítja az önkormányzatokat. A szocialisták önkormányzatellenesnek nevezték a költségvetést, és tiltakoztak az ellen, hogy a kormány befagyasztja a közalkalmazotti bértáblát, s tartalékképzés címén 8,1 milliárd forintot elvon az önkormányzatoktól. A szabaddemokratákkal egyetértve trükknek minősítették a pedagógusbérek emelésének ismételgetését, hiszen ehhez nem biztosítják a központi fedezetet. És ezt nem tudja pótolni egyetlen önkormányzat sem. Figyelmeztették a kormányt: a szegény és gazdag önkormányzatok közötti különbséget nem szabad úgy mérsékelni, hogy szembeállítják egymással a településeket. Minden ellenzéki hozzászóló kifogásolta, hogy a kormány nem biztosítja a normatíváknál inflációkövetést. Ezzel párhuzamosan viszont túlértékelik a saját bevételek növekedési ütemét, amikor 130 százalékos teljesítést határoznak meg. Wekler Ferenc (SZDSZ) egyike volt azoknak, akik kifogásolták, hogy a hatalmon lévők nem egyeztették elképzeléseiket az önkormányzati szövetségekkel. Hiányolta hatásvizsgálatokat, és bírálta az önkormányzatok gazdasági mozgásterének tovább szűkítését azzal, hogy az személyi jövedelemadó helyben maradó aránya 5 százalékkal ismét csökken. Nem találta a javaslatban a gázközmű-vagyon privatizációja nyomán az önkormányzatokat megillető milliárd forintot sem. Balsay István később közölte: módosító indítvány formájában 50 milliárdos juttatás szerepel a büdzsében, melynek elfogadását támogatja a kormány. A fennmaradó tartozást 2000-ig próbálják kiegyenlíteni. Gidai Erzsébet bejelentette: kezdeményezik a Magyar Nemzeti Bank elnöke és más vezetők felelősségre vonását és menesztését. Kifogásolta, hogy a költségvetés bevételeinek 68 százalékát lakossági befizetések teszik ki, míg a társasági adók többek között a külföldiek adómentessége miatt a bevételek 1 százalékát sem érik el. A képviselőnő pénzügyi és gazdasági nagytakarítást javasolt. Háromhetenként ülésezik az Országgyűlés Áder János, az Országgyűlés elnöke végén javasolta, hogy 1999-től kezdve, háromhetes rotációban ülésezzen a Tisztelt Ház. Az ellenzék nem értett egyet a kezdeményezéssel, ennek ellenére e munkarend szerint kezdte meg munkáját a parlament. Először a bizottsági tárgyalások indultak meg. Az új parlamenti munkarend lényege: a képviselők az egyik héten a bizottságokban foglalkoznak az Országgyűlés elé kerülő javaslatokkal, a másik héten a plenáris ülés zajlik és egy következő hetet szánnak az egyéni kerületi képviselői munkák ellátására. Az új rendszerben a házelnök várakozásai szerint a kormány törvényelőkészítő tevékenysége és a parlamenti munka is javulni fog. Erre azért is szükség van, mert a kabinet 1999 első felében 22 törvény megszavazását várja a képviselőktől. Áder János, az Országgyűlés elnöke leszögezte: az ülésnapok száma így sem csökken. Ha a következő félévben a parlament és a kormány is belerázódik az új munkastílusba, ötnapos munkahét mellett a tárgyalásra fordított idő az előző ciklusokban biztosított plenáris időkeret szerint alakul, s kellő óraszám áll rendelkezésre a javaslatok megvitatására. Ellenben arra nem látott lehetőséget, hogy februártól a házszabály módosítása nélkül a hét első két napján túlmenően is elhangozzanak napirend előtti felszólalások. A választókerületi hét bevezetésére vonatkozóan felidézte Szabó Lajos Mátyás szocialista képviselő megegyező tartalmú módosító javaslatát, aki már 1994-ben kérte a parlamenti munkarend ilyen értelmű módosítását. Az Országgyűlés elnökének hosszas tárgyalásokat követően sem sikerült meggyőznie az ellenzéket az új munkarend bevezetésének ésszerűségéről. Egyedül a Csurka István vezette MIÉP állt ki az elképzelés mellett, feltéve, ha biztosítékot kapnak arra, hogy a bizottsági üléseken történtekről a nyilvánosság megfelelően értesülhet. A szocialisták és a szabaddemokraták egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a javaslat célja: a parlament ellenőrző szerepének csökkentése, s az ellenzéki megnyilvánulások visszaszorítása a sajtóban. A szocialisták frakcióvezető-helyettese alibi-javaslatnak minősítette azt is, hogy a házelnök az eddigi két és fél óra helyett négyórás interpellációs időszak bevezetését ígérte. A szabaddemokraták több olyan ellentmondást fedeztek fel az Áder János indítványában, amely véleményük szerint alkotmányellenes 40 milliárd zárolása Több mint 8 milliárdot vettek el az önkormányzatoktól A költségvetési törvény még szinte hatályba sem lépett, máris drasztikus lépésre kényszerült a kormány. Negyvenmilliárd forint különleges tartalék végleges zárolására került sor. Ez az intézkedés az önkormányzatok költségvetési, pénzügyi pozícióját tovább rontja. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok száma és az igényelt támogatás összege minden valószínűség szerint növekedni fog. A központi költségvetés szerint a költségvetés általános tartalékát meg kell emelni a nemzetgazdaság minden szereplőjének így a helyi önkormányzatoknak nyújtott támogatás 1,9 százalékos csökkentésével. Ez a költségvetési törvényben július 31-ét követően mint a gazdaság helyzetének jelentős, előre ki nem számítható romlásának kezelésére szolgál. A kormánynak ezt a javaslatát az MSZP- és az SZDSZ-frakció egyaránt támadta. Dr. Gémesi György (MDF) is, pártja véleményét ismertetve, a zárolás törlését javasolta. Ahhoz képest, hogy az évi költségvetési törvényt a parlament december 28-án fogadta el, ezt követően igen rövid időn belül megtette a kormány azt a lépést, amivel a törvényben csak fenyegetőzött. A költségvetésben rögzített 40 milliárd forintos különleges tartalékot a kormány február 18-án végleg zárolta. A gyors intézkedésből arra lehet következtetni, hogy a kormány már a törvényjavaslat megszavazásakor tudatában volt ennek az intézkedésnek a szükségességével, de adott a látszatra, és nem szándékozott az első költségvetésében máris szigorú intézkedéseket bevezetni. Ennek szellemében tehát egy pozitív költségvetést fogadtak el a képviselők, egy olyan záradékkal, ami az elfogadás pillanatától időzített bomba volt Megsemmisítési kísérlet Az önkormányzatoknál az 1,9 százalék elvonására vonatkozóan az MSZP nem május ÖN KOR KÉP 19

22 PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS VISSZAPILLANTÓ állt meg tiltakozását illetően a parlamenti vitánál. Dr. Lamperth Mónika országgyűlési képviselő, a Baloldali Önkormányzati Közösség akkori elnöke az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a költségvetési törvény ezen részének megsemmisítését. A feszültség fokozódott. Az évi költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitája során az önkormányzatok költségvetési pozícióinak romlása miatt az MSZP- és az SZDSZ- frakció tiltakozott, elutasította a kormány ez irányú javaslatait. Mindhárom ellenzéki párt nevesítve utasította el azt a kormányjavaslatot, mely szerint az önkormányzatok támogatásának 1,9 százalékát zárolni kell. Indokuk az volt, hogy ez az intézkedés tovább súlyosbítaná az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. Dr. Lamperth Mónika (MSZP) hangsúlyozta, hogy ez a büdzsé tudatosan önkormányzatellenes. Az önkormányzatoknál az infláció mértékét sem éri el a költségvetés növekedése, és a zárolás, elvonás újabb 10 millió forintot vesz el minden egyes önkormányzattól. Törvénysértőnek minősítette azt az eljárást, hogy a zárolt összeg felhasználásáról nem törvény, hanem a kormány dönt. Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) kiemelte, hogy az önkormányzatok alulértékeltek az állami szférával szemben az éves költségvetésben. Mozgásterük tovább csökken, csakúgy, mint a GDPből való részesedésük... Martfű perelt Martfű perelt. Úgy tűnik, hogy az évi költségvetési törvény több sebből vérzett. Még csak március volt, de már két alkotmánybírósági beadványról is hallhattunk. Íme az egyik! Martfű város önkormányzatának képviselő-testülete február 18-án az Alkotmánybírósághoz fordult, és kérte az évi költségvetési törvény 20. (4) bekezdéseknek megsemmisítését. A nevezett jogszabály-hely szerint az önkormányzatokat együttesen megillető személyi jövedelemadó meghatározott részéből a személyi jövedelemadó és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának együttes összege alapján az önkormányzatot kiegészítés illeti meg, vagy a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai csökkenek. A beadvány szerint a sérelmezett szabályozás: azokat a településeket érinti hátrányosan, amelyek bevezették az iparűzési adót, és azoknak az önkormányzatoknak nyújt kiegészítést, ahol valamilyen okból nem éltek ezzel a lehetőséggel; nem a kötelezően ellátandó feladatok nagyságát veszi figyelembe az állami támogatás elosztásánál, hanem az egyes önkormányzatok adóerő-képességét, az önkormányzat alapjogát érinti, melyet az Országgyűlés alkotmánysértő módon, a költségvetési törvény részeként egyszerű szótöbbséggel fogadott el. A Települések Önkormányzati Szövetsége is kérte az Alkotmánybíróság állásfoglalását a költségvetésben zárolt céltartalék miatt. Itt a piros, hol a piros? Nem aratott osztatlan sikert a Fidesz vezette kormány által kimunkált millenniumi költségvetés a parlamentben. A bevételek elosztására benyújtott elképzelést nem csak az ellenzék bírálta élesen, de a vezető kormánypárt szövetségesei is. A legtöbben az egészségügyet és az önkormányzatokat jelölték meg, ahol a források bővítésére lenne szükség. A személyi jövedelemadó helyben maradó részének 5 százalékra csökkentését, a Fideszt kivéve, mindenki elutasította. Az október közepén megkezdett általános vitában sokan és sokféleképpen jellemezték azt a javaslatot, amelyet a kormány a parlament elé terjesztett. Többek között a reménytelenség, a csalódottság, a hazugság költségvetésének nevezték. A MIÉP egyenesen nemzetellenesnek minősítette. Egy szocialista képviselő pedig úgy vélekedett: ami itt forráscsere címén történik, az már nem is a csendes ulti kategóriája, hanem egy jóval hazardírozóbb játéké. A kormány Itt a piros, hol a piros - t játszik a társadalommal. A pénzügyminiszter ezzel szemben expozéjában az elsők között tartotta fontosnak leszögezni: jövőre megfelelő keretet teremtenek nemcsak az állami, hanem az önkormányzati intézmények működéséhez, az állami feladatok ellátásához. Véleménye szerint a beterjesztett javaslat nem tartalmaz felesleges és értelmetlen megszorításokat, de kényszerítő erőt jelent valamennyi intézmény számára az ésszerűbb gazdálkodáshoz. Az államháztartás elsődleges kiadása 6390 milliárd forintra nő, ami a tavalyi évhez képest az inflációt leszámítva 2,5 százalékos emelkedést jelent. Az átlagos növekedés mellett azonban a kormány egyes területekre jóval több pénzt szán, másokra kevesebbet jelentette be Járai Zsigmond. Az előbbi körbe tartozik a családok, az új munkahelyeket teremtő kis- és középvállalkozások, a vidék- és az agrárgazdaság fejlesztésének támogatása. Kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozásra is. A miniszter azokról a területekről nem szólt, ahová kevesebb támogatást szánnak. További adó-átcsoportosítás várható A helyi önkormányzatok 2000-ben 1500 milliárd forint felhasználható forrással rendelkeznek az előterjesztő szerint. 681 milliárd származik a központi költségvetési kapcsolatokból, amely számításaik alapján 8,9 százalékkal haladja meg az előző évi előirányzatot. Vagyis, reálértékük évek óta most először közel 3 százalékkal növekszik vonta le a következtetést a pénzügyminiszter. Az önkormányzatok esetében a hangsúlyt az esélyegyenlőségre és a feladatorientáltságra helyezik, ezért csökkenne 5 százalékra a helyben maradó személyi jövedelemadó aránya, miközben nőnének a normatívák. A miniszter jelezte: még így is többszörös különbségek vannak települések között, ezért további javaslatokat fognak tenni a források átcsoportosítására. Lehetetlen és értelmetlen helyzet az, hogy például a helyi iparűzési adóbevételek függvényében néhány városban kiemelkedően magas jövedelmek keletkeznek, míg több mint háromezer kisebb önkormányzat alig jut ilyen bevételekhez indokolta kezdeményezésüket. A pénzügyminiszter értékelése szerint az állami folyamatok decentralizációját segíti elő, hogy az önkormányzatok feladata lesz a segély helyett munka elvű munkanélküli ellátórendszer működtetése. Itt említette a lakástámogatási finanszírozási rendszer reformját is, amely bevezetésétől időközben viszszakoztak. ÁSZ: halaszthatatlan az önkormányzati reform A javaslatot véleményező Állami Számvevőszék vezetője nem tartotta szerencsésnek, hogy e büdzsével a kormány 62 helyen módosítaná az államháztartási törvényt. Az évi hatálybalépése óta ez már 21 alkalommal történt meg. Vagyis, megérett az idő az államháztartás egészének átfogó áttekintésére mondta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. Az önkormányzatokat érintő forrásátcsoportosítással, kiegyenlítéssel kapcsolatban a célt támogatandónak ítélte, s nem vitatta a törvényjavaslatban szereplő módot sem. Összességében azonban azt a következtetést vonta le, hogy nem lenne szerencsés halogatni az önkormányzati gazdálkodás feltételeinek, a feladat- és hatásköri rendszernek teljes körű felülvizsgálatát és reformját. 20 ÖN KOR KÉP május

23 PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS VISSZAPILLANTÓ A bizottsági véleményeket tolmácsoló kormánypárti képviselők természetesen arról számoltak be, hogy a többség vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést, míg a kisebbségi véleményt tolmácsolók ezzel ellentétesen foglaltak állást. Szekeres Imre, a költségvetési bizottság szocialista képviselője a javaslat visszavonását kérte, mondván, a parlament asztalán most a reménytelenség költségvetése fekszik. Az, amely tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, elveszi a reményt és az esélyt a felzárkózni akaróktól. Még a kiemelten támogatandó kis- és középvállalkozók zsebéből is kivesznek százmilliárdot azzal, hogy nem adják vissza az áfát. A gazdasági miniszter viszont mindösszesen ötmilliárd forintot szán támogatásukra mondta a képviselő. Az önkormányzatok személyi jövedelemadó elvonásával kapcsolatban megjegyezte: az elvonással nem a szegényebb települések felzárkózását támogatják, mert a tervezetből kiderül, hogy az így keletkező 60 milliárdból a kormány csak ötöt forgat vissza a hátrányos helyzetű térségek támogatására. Más ellenzéki bizottsági hozzászólók arra figyelmeztettek, hogy az infláció alulbecslésével a központi kormányzat milliárdos többletforráshoz jut, míg a közszférában dolgozókat, a nyugdíjasokat, akiknek a juttatása inflációkövető, becsapják és megrövidítik. Az ÁSZ elemzése szerint a helyi önkormányzatok forrásai a beígért csaknem 9 százalék helyett csak 6,3 százalékkal bővülnek. Az oktatással foglalkozó ellenzékiek leginkább amiatt aggódtak, hogy a kormány a közszférában beígért 8,25 százalékos béremelésből csak 5 százalékot garantál. A többit az önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk. Értetlenül fogadták, hogy az 1100 fő alatti települések nem kapják meg alanyi jogon az alapfokú oktatás kiegészítő normatíváját. Nem lesz energiaár-emelés? Az önkormányzati bizottság többségi véleményét tolmácsoló Perlaki Jenő, fideszes képviselő úgy vélte: senki nem fog rosszul járni. Ragaszkodott ahhoz, hogy 9 százalékkal több pénz jut az önkormányzatokhoz, a címzett-támogatások pedig 48-ról 52,3 milliárdra nőnek. Ez pedig azt jelenti, hogy egyes települések legfeljebb nem azzal a sebességgel fejlődnek, mint ahogy tervezték. Számításai szerint a községek százalékkal kapnak többet, a nagyvárosok Nyíregyháza, Miskolc, Debrecen, Békéscsaba nullszaldósak lesznek. Csabai Lászlóné (MSZP), a bizottság kisebbségi véleményének előadója felhívta képviselőtársa figyelmét, hogy a 3173 önkormányzat többsége és a hét önkormányzati érdekszövetség egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a év költségvetése forrásoldalról nem biztosítja a feladatok ellátását. Az ÁSZ-t idézve megállapította, hogy 1994-hez képest a központi szervek költségvetése 22 százalékkal nőtt, az önkormányzatoké 25 százalékkal csökkent. A különbség 47 százalék. Emellett a központi szervek dologi kiadásaira a mostani javaslat százalékos növekedést tervez, ám az önkormányzatoknál a kiadások növekedésével egyáltalán nem számolnak. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknál nem lesz energiaár-emelés? kérdezte a képviselőnő. Állítása szerint a számokkal való bűvészkedés révén látszik úgy, hogy a települések 7,3 százalékkal fogják növelni összbevételüket. A kormány a viszonyítási alapot változtatgatja, amikor az 1,9 százaléknyi, tavaly elvett pénzt hol beleszámítja, hol pedig nem a bázisadatba. Vissza a 35 százalékot! A szabaddemokraták költségvetési javaslathoz benyújtott módosító indítványait november közepén Wekler Ferenc ismertette. Pártja öszszesen 72 milliárd forinttal juttatott volna többet az önkormányzatoknak, s a politikus bejelentése szerint ennek forrását meg is találták a költségvetési javaslatban. Minden településnek többletforrásra van szüksége, hiszen Magyarországon nincs gazdag önkormányzat, csak szegény és még szegényebb, beleértve a fővárosi önkormányzatot is. Javasolják, hogy jövőre 15 százalék legyen a személyi jövedelemadó helyben maradó aránya, s ez 2002-re emelkedjen újra 35 százalékra. Infrastruktúrafejlesztésre újabb 40 milliárd forint átcsoportosítását javasolják. A honatya figyelmeztetett arra is, hogy a normatív támogatás elmaradása miatt egyes önkormányzatok, akárcsak Martfű az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak. A kormány nem tehet különbséget az egyes iskolába járó gyermekek között attól függően, melyik településen laknak jelentette ki. A szocialisták az önkormányzati szférára szánt forrás 36 milliárd forintos bővítését javasolták, amely minden önkormányzatot egyformán érintene. A települések ebből biztosíthatnák a közalkalmazottak 8,25 százalékos béremelését. Kezdeményezték azt is, hogy az önkormányzatok lakástámogatása 16,5 helyett 20,6 milliárd legyen. Ez véleményük szerint nem igényelne többletforrást, mindössze a PM költségvetéséből kellene átcsoportosítani. Kiemelt területfejlesztés Kelet-Magyarországon A MIÉP-es Gidai Erzsébet az önkormányzati források 50 milliárdos emelését indítványozta. Az előterjesztéshez számos koalíciós, köztük fideszes képviselő is nyújtott be módosítást. Balsay István bejelentette: a területfejlesztési források elosztásánál három kelet-magyarországi régiónak kiemelt támogatást javasolnak. Pontosabban: azt indítványozzák, hogy az egy főre eső GDP országos átlagának 70 százaléka alatti megyék esetén történjen különleges támogatás es adatok szerint ez Borsodot, Nógrádot, Szabolcsot és Somogy megyét érintené. A megyén belüli kistérségek közötti különbségek mérséklése érdekében pedig felhatalmaznák a kormányt, hogy állítson fel rangsort a térségek között, s ennek figyelembevételével jelöljék meg a támogatási mértéknek azt a felső határát, amelyre a vállalkozások pályázhatnának. Módosító indítványt nyújtottak be autópálya és Duna-híd építésére fordítandó 20 milliárd forint elkülönítésére. Össztűz a fővárosra Két kormánypárti képviselő is kiállt amellett, hogy a költségvetésben pénzt csoportosítsanak át a kerületeknek a főváros rovására. Perlaki Jenő és Juharos Róbert fideszes honatyák, egyben a Fővárosi Közgyűlés tagjai, kezdeményezték, hogy a Budapest önkormányzatához érkező állami juttatások a fele illesse automatikusan a kerületeket. Emellett a kerületek érdemben is beleszólhassanak a forrásmegosztásba. Szocialista képviselők pedig arra tettek javaslatot, hogy a kormány 2,9 milliárd forinttal szálljon be a nagyvárosok tömegközlekedésének rekonstrukciójába, ha már erre normatívát nem biztosít, s nem engedi 6 százaléknál magasabb összeggel emelni a viteldíjakat. és tartozásunk fejében mit szólnának ehhez a gödörhöz? Tavaly ásatta az önkormányzat egymillió nyolcszázererért május ÖN KOR KÉP 21

24 PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS VISSZAPILLANTÓ TÖOSZ-észrevételek és javaslatok a évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz A tervezett 45 százalékos gazdasági növekedés mellett a helyi önkormányzatok részesedése a GDP-ből tovább csökken. Folytatódik az önkormányzatok alulértékelődése, a központi költségvetési szervekkel szembeni folyamatos háttérbe szorítása. A központi költségvetési szervek kiadásainak közel 19 százalékos növekedésével szemben az önkormányzatok kiadási Iehetősége mindössze 7 százalékkal növekedhet. Az önkormányzatok számára a folyamatosan bővülő feladataikhoz nem biztosítottak a többletforrások az önkormányzati törvény rendelkezéseinek megfelelően. A törvényjavaslat a többletkiadások finanszírozásához a fedezetet, többletforrás helyett, forráscserével teremti meg. Ez a javaslat ellentmond az önkormányzati törvénynek, ezért azt elutasítjuk. A jövedelemkülönbségek mérséklésére a személyi jövedelemadó (szja) további központosítása és újraelosztása történik meg az iparűzési adóerő-képesség alakulásának számításba vételével. Ez a metodika alkotmányossági aggályokat vet fel Hiányoljuk az önkormányzatok gazdálkodása évi pénzügyi feltételeinek alakulását bemutató hatásvizsgálatot, modellszámítást A es, kétéves törvényjavaslatról: áttörés vagy átverés? Az ellenzék tízmilliárdokat hiányol az önkormányzati juttatásokból. Álságos, rossz szándékú, átverés Ezek voltak a legjellemzőbb minősítések, amiket az ellenzéki oldalról hallani lehetett a kétéves, 2002-ig szóló állami költségvetésről a parlamenti vitában. A 2000 novemberében tárgyalt kétéves költségvetési törvényjavaslat szerint az államháztartási kiadások 2001-ben átlagosan 11,8 százalékkal nőnek, ben pedig 6,3 százalékkal. A minisztériumok kerete 18,75 százalékkal lesz nagyobb, 2002-ben pedig további 7,1 százalékkal gyarapodik. Az Orbán-kormány számításai szerint az önkormányzatok 2001-ben 12, 2002-ben pedig 10 és fél százalékkal gazdálkodhatnak több központi támogatásból az ez évi forrásokhoz képest. A helyi testületek így 2001-ben együttesen a központi forrásokat és a saját bevételeket is beszámítva 1670 milliárd forinttal, ben pedig 1770 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. A kormányzat képviselői több fórumon is hangoztatták: az önkormányzatoknak ezen túl is jelentős pénzek állnak rendelkezésre az egyes ágazati alapokból, illetve a Széchenyi-terv központi forrásaiból, s megkapják régi jogos jussukat, a 61 milliárd forintot a gázközmű vagyonért. Az ellenzék és néhány kormánypárti képviselő a viták során arra mutatott rá, hogy továbbra is tízmilliárdok hiányoznak a meglévő önkormányzati feladatok ellátásához. Az MSZP számításai szerint amelyet az ÁSZ megállapításaira is alapoztak több feladat forrása hiányzik az önkormányzati szférában. Nincs fedezete a pedagógusok béremelésének, erre a célra 2001-ben 4 milliárd, 2002-ben pedig 10 milliárd forint hiányzik a költségvetésből. A szocialisták indítványozták, hogy a tervezett infláció mértékét 6-ról 8 százalékra emeljék. Erről a kormánypárti képviselők és a kormányzat hallani sem akart. Az ellenzék azt is kérte, hogy az elemi károk enyhítésére hozzanak létre egy milliárd forintos alapot. A tervezetből nyilvánvalóvá vált, hogy lakásprogramra is nagyságrendekkel kevesebb pénzt költ a következő két évben a kormány, mint azt a nemzeti fejlesztési programba foglalták. Korábban még úgy gondolták, hogy a következő két évben 200 milliárd forint jut lakástámogatásra. A büdzsében viszont csak 134 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Vagyis, a Széchenyi-tervben szereplő összegnél 33 százalékkal kevesebbet. A legnagyobb növekedés az információs társadalom és gazdaságfejlesztési program címén tapasztalható, amely teljesen új cél a Széchenyi-tervben. A parlamenti vitából az is kiderült, nem tudni, a következő két évben mennyi pénzt fordítanak autópálya-fejlesztésre. A nemzeti program eredeti tervében 120 milliárd forint szerepel, de ez nem jelenik meg a büdzsé tervezetében. A szabaddemokratáknak változatlanul az volt az álláspontjuk, hogy a kormány két évre benyújtott javaslata törvénytelen. Bauer Tamás szerint a legnagyobb átverés a költségvetésben az infláció alátervezése, a kormány, a költségvetésben számításba nem vett és a parlament által nem ellenőrzött jövedelmek elköltésére készül Ezért ők csak a 2001-es költségvetéshez nyújtottak be módosító indítványokat. Kovács Kálmán (SZDSZ) elemzése szerint a négyéves ciklusnak az egész közlekedési ágazat az egyik legnagyobb vesztese. Példaként említette: a kormány többször jelezte, hogy továbbépül az M7- es, noha a múzeológiai feltárások befejezéséig nincs rá lehetőség, és a költségvetés sem biztosít forrást a projektre. A kormányprogram ígéretei ellenére nem fog megépülni a Balatont megkerülő kerékpárút sem. Ezért az SZDSZ módosító indítványt nyújtott be, hogy legalább annyi pénzt fordítson a költségvetés ilyen célokra, mint 1998-ban. Az árvízvédelemről szólva kifogásolta, hogy a költségvetési törvényjavaslatban az árvízkár-elhárítási művek fenntartására kevesebbet szán a kormány, mint két évvel ezelőtt. A környezetvédelemmel kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg. Az ellenzéki frakció azt javasolja, hogy a szennyvízkezelésre legalább az 1998-es előirányzat jelenlegi reálértékének megfelelő öszszeget fordítson a kormány, mivel ennél 40 százalékkal kevesebb szerepel a költségvetésben. A szocialisták azzal vádolták a kormánypártokat, hogy hitbizományukká tették a területfejlesztési tanácsokat és osztogatásra, klientúraépítésre használják fel azokat. Ez a bukás költségvetése lesz fogalmazta meg a MIÉP képviselője, aki szerint a kormány nem ura a helyzetnek, s emiatt félő, hogy a maradék állami vagyon is a privatizáció prédájává válik. Az államnak így, a még meglévő minimális ráhatása is megszűnik a gazdasági életre. A koalíciós pártok közös módosító csomagot nyújtottak be a kétéves költségvetéshez, amelyek húszmilliárd forint többletkiadást jelentettek. Mádi László (Fidesz) azért nyújtott be módosító indítványt, hogy növekedjen az 500 lakos alatti falvak alanyi jogon járó támogatásának mértéke. Így el tudnák látni a kultúrához és az oktatáshoz kapcsolódó feladataikat. A települések működését könnyítendő eltörölnék azt a szabályozást, amely előírja: legfeljebb öt községnek lehet közös körjegyzősége 22 ÖN KOR KÉP május

25 PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS VISSZAPILLANTÓ Botrányos záróra Utoljára február végén ülésezett a harmadik szabadon az közötti időszakra választott Országgyűlés. A politikai vezetők nyilatkozataiból kiderül, a kormánypártiak maradéktalanul elégedettek voltak az elvégzett munkával, az ellenzék többsége a MIÉP-et kivéve azonban a rendszerváltozás utáni parlament rövid történetének mélypontjaként élte meg ezt az időszakot. Még az utolsó napok sem múltak el botrány nélkül... A négyéves parlamenti ciklus ünnepélyes lezárása helyett a finis is botrányosra sikeredett. A szocialisták a státustörvénnyel kapcsolatos javaslat tárgyalásánál kivonultak az ülésről. Azt állították: Orbán Viktor kormányfő lehazaárulózta őket aki viszont nem ismerte be, ő kiabálta be Keller László (MSZP) hozzászólása közben az említett minősítést. Az ellenzéki képviselő később újra szót kért, és magyarázatot várt a miniszterelnöktől. Mivel ezt nem kapta meg, az MSZP-frakció kivonult az ülésről. Az SZDSZ a teremben maradt. A parlamenti jegyzőkönyv miniszterelnöki bekiabálást nem rögzített. Az MSZP végül a február 26-ai utolsó ülésen azért vett részt, nehogy a koalíció módosíthassa a médiatörvényt. Az Országgyűlés az elmúlt négy évben június 18-tól február 26-ig 252 ülésnapot és 83 ülést tartott. Ez idő alatt 9 képviselő hunyt el, 4-en mondtak le mandátumukról, ám ennél jóval nagyobb volt a frakciók közötti mozgás: a listás képviselők közül 22-en, az egyéni választókörzetből bejutottak közül 4-en váltottak pártot. A ciklus végére megváltozott a képviselő-csoportok mandátumának aránya: míg az alakuló ülés időpontjában a Fidesz 38,34; az MSZP 34,71; az FKGP 12,44; az SZDSZ 6,22; az MDF 4,40; a MIÉP 3,63; a függetlenek pedig 0,26 százalékkal rendelkeztek, addig a ciklus végére a legnagyobb kormánypárt 37,24; a szocialisták 35,42; a kisgazdák 8,59; a szabad demokraták 6,25; az MDF 4,17; a MIÉP 3,12; a függetlenek 5,21 százalékkal bírtak. A Tisztelt Ház a fenti időszakban 273 új törvényt, 191 törvénymódosítást, 394 országgyűlési határozatot, 2 politikai nyilatkozatot, összesen 860 döntést hozott. A négyéves ciklus elsőként elfogadott június 25-én törvénye, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvény volt. Az Országgyűlés 14 politikai vitát tartott, melyek közül az elsőnek a bérek és nyugdíjak vásárlóerejének növelése és helyzete volt a témája, az utolsó pedig az Országimázs Központról szólt. A parlament 23 bizottsága a négy év alatt összesen 1989 alkalommal ülésezett, s 170 esetben tartottak kihelyezett ülést. Szerkesztette: Csiky Ildikó Folyatatás a 13. oldalról Újra kell értelmezni az állami és önkormányzati feladatokat. Az önkormányzati feladatok eltérőek lehetnek önkormányzati típusonként. A kistérségek méretét néhány helyen újra kell gondolni (Zala megyében 79 településből áll egy kistérség), számukra kötelezően ellátandó feladatokat kell adni. Azonban nem ez a magyarországi önkormányzati rendszer legalsó szintje, hanem a települési önkormányzat. Minden településnek továbbra is joga van az önálló önkormányzati testület létrehozásához. A testületek létszámát korlátozni, a tiszteletdíjakat mérsékelni vagy eltörölni lehet. Az önkormányzáshoz való jogot megvonni nem lehet! (Korlátozni lehet viszont a jegyző és hivatal létrehozását bizonyos lélekszámú településeken, vagy kötelezővé lehet tenni a körjegyzőséget.) Gombár Csaba egy cikkében a kistelepülések politikai érdekérvényesítésének gyengeségéről beszélt, nézzük meg, hogyan állnak falvaink a fejlesztési források megszerzéséért folytatott harcban, és mi várható, ha a mégoly gyenge, de azért jelen lévő önkormányzatokat is megszüntetik. Az elmúlt három év vidékfejlesztési forrásait a SAPARD és az AVOP keretében az FVM koordinálta. Sikerült a százmilliárdnyi előcsatlakozási támogatásból 5,6 milliárdot falufejlesztésre fordítani. A többit az agrárlobbi gépvásárlásra és berendezésekre költötte. A falvainkban hárommilliónál többen élnek, a mezőgazdaságból mintegy en élnek meg. Az AVOP-keret felosztása hasonlóan történt, a falvak ötmilliárdnyi támogatásával szemben az agrárlobbi 120 milliárdért épített tárolókat az eladhatatlan gabona számára. Mi várható a 2007-től beáramló uniós források elosztásakor, ha már önkormányzatok sem lesznek, akik a falu számára esetlegesen megnyíló forrásokra pályáznának? Hiszen a ma működő regionális fejlesztési tanácsokban is elsősorban a városokat és megyéket képviselő tagok belső alkujának következményeként alakul a források elosztása, nem a falvak érdekében. Valószínű, hogy ugyanez történik majd a járási szinten is, gondoljunk csak az 1970-es évek kényszerkörzetesítési, falurombolási politikájára, annak máig tartó súlyos következményeire. És gondoljunk arra, hogy e kis falvak önkormányzataik erejével a magyar történelemben soha nem látott fejlesztéseket hajtottak végre helyi társadalmuk anyagi, erkölcsi támogatásával, s hogy e falvak továbbra is élni akarnak. A levegőt ne vegyük el tőlük! Wekler Ferenc az SZDSZ volt falusi országgyűlési képviselője, a KÖSZ elnöke polgárok, önkormányzatok információs hírmagazinja május ÖN KOR KÉP 23