Az Európai Parlament. választv. lasztásoksok. zatás. Az EU polgárainak. érdekeit képviselik lasztják k meg, tható.

Átírás

1 Hans-Gert Pöttering President of the European Parliament Az Európai Parlament Az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül megválasztott testülete. Az Európai Parlament 785 tagjának feladata, hogy Önt, az uniós polgárt képviselje. Az Európai Unió 27 tagállamának választói ötévente választják meg ıket 492 millió polgár képviseletére. In a world in upheaval, the European Union is more necessary than ever. I believe in a political Union. It is essential in a globalised world. We have a long road ahead of us; let us travel along it together. Hans-Gert Pöttering President of the European Parliament Az Európai Parlament 1979 óta közvetlen k választv lasztásoksok Megbízat zatás öt évre szól Az EU polgárainak érdekeit képviselik Az elnököt t két k s fél f évre, választjv lasztják k meg, tisztségében megújíthat tható. A képviselk pviselıi i megbízat zatás A szavazás s módjm dját t minden tagállam maga határozza meg, de bizonyos demokratikus szabályok azonosak: a tizennyolcadik életévüket betölt ltött tt állampolgárok szavazójoggal rendelkeznek, a nık n s a férfiak f egyenlısége ge biztosított, tott, a szavazás titkos. közvetlen általános választv lasztójog alapján n törtt rténı választás, s, az arányoss nyosság g szabálya s az 5 évre szóló,, megújíthat tható mandátum. Általános szabály, hogy a parlamenti helyeket az egyes országok lakosságának arány nyában osztják fel. Minden tagállam meghatározott számú legfeljebb 99 s legalább 5 ülhellyel rendelkezik. A nık n s a férfiak f egyenlık: a nık n k az Európai Parlamentben egyre növekvn vekvı arányban képviseltetik magukat, jelenleg a képviselık mintegy egyharmada nı. n 1

2 Az Európai Parlament képviselk pviselıje munkaidejét t három h helyen tölti: t Brüsszelben, Strasbourgban választókörzetében. Brüsszelben rzt r vesz a parlamenti bizottságok s a képviselk pviselıcsoportok ülein, a plenáris pótüleken, p Strasbourgban az évente tizenkét alkalommal tartott rendes plenáris ülen. E fıf tevékenys kenysége mellett termzetesen idıt t kell szakítania a választv lasztókörzetére re is. Az európai képviselk pviselık k jelenleg ugyanabban a fizetben rzesr szesülnek, mint az ıket megválaszt lasztó ország g nemzeti parlamentjének nek képviselk pviselıi. i szeptemberében ben azonban elfogadták az európai parlamenti képviselk pviselık jogáll llásáról l szóló szabályzatot, amely lehetıvé teszi az egyenlıtlens tlenségek orvoslását s nagyobb átláthatóságot biztosít. t. Ez a szabályzat a következk vetkezı parlamenti ciklus elején, most 2009-ben lép p hatályba. Európai KözössK sségek Bírósága B bírói b alapilletménye 38,5 %-ának% megfelelı tiszteletdíj j indokolt. Mivel a tiszteletdíjat, az átmeneti ellátást, az öregségi gi nyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat s a hozzátartoz tartozói i nyugdíjat az Európai Unió általános költsk ltségvetébıl l finanszírozz rozzák, ezeket a KözössK sségeket megilletı adónak kell alávetni júliusj liusáig ig óriási eltérek voltak a juttatásokban: 2002-ben pl. az olasz képviselk pviselık k 130 ezer -t, míg g a spanyol képviselk pviselık k ennek csak negyedét, 32 ezer -t t kaptak kézhez. k 2009-tıl l júliustj liustól l az új j szabály értelmében az alapilletmény havonta bruttó 7665,31 lesz minden képviselk pviselı esetében. Ez nettó t tesz ki, ami 1,7 millió Ft-ot jelent körülbelk lbelül. l. Akár r 330 millió forintot (1,13 millió eurót) is keresnek az európai parlamenti (EP) képviselk pviselık fizetükön n felül l egy kiszivárgott belsı jelent szerint. A jelent s több t visszaélt st is feltárt: volt olyan EP-képvisel pviselı,, aki nem létezl tezı alkalmazottai után n vett fel óriási összegeket, mások m nagy összegő jutalmakat osztottak rendszeresen beosztottaiknak - írta a BBC februárj rjában Az Európai Parlament összetételetele Az ülteremben a képviselk pviselık politikai csoportokba rendezıdnek. dnek. A Parlamentben jelenleg nyolc politikai csoport kap helyet s néhány n ny független f képviselk pviselı is van. A politikai csoportok több t mint száz z nemzeti politikai pártbp rtból állnak össze. 2

3 Az Európai Parlament összetételetele Egy képviselk pviselı egyidejőleg csak egy politikai csoportnak lehet tagja Az elnököt t nyilatkozatban kell értesíteni teni arról, ha egy politikai csoport megalakult. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a csoport nevét, tagjait s irodáját. A nyilatkozatot az EU Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. Az Európai Parlament összetételetele A politikai csoportot legalább a tagállamok 1/5-ének tagjaiból l kell megalakítani. Legalább 16 képviselk pviselı szüks kséges a politikai csoport létrehozl trehozásához. hoz. 14 képviselk pviselın n kívül k l mindegyik tagja valamilyen politikai csoportnak, amelyek a politikai elkötelezetts telezettség g alapján szervezıdnek. Pl az MSZP az Európai Szocialista Párt, P míg m a FIDESZ az Európai NéppN ppárt Európai Demokraták Elég g nagy különbsk nbség g van az EP s a nemzeti parlamentek frakciói i között. k Az EP szabályai tartalmazzák, hogy a tagok mandátuma szabad ez itt jobban is teljesül: l: sokkal lazább a frakciófegyelem. fegyelem. Nem ritka, hogy frakcióhoz tartozó egyes nemzetek képviselk pviselıi i együttesen ellenszavaznak a frakció irányvonal nyvonalának.. nak.. Az EP szervezete - Az EP az egyetlen olyan közössk sségi intézm zmény, amely a nyilvánoss nosság g elıtt tartja találkoz lkozóit s vitatja meg a napirendre kerülı kérdeket. - Döntei, állásfoglalásai sai s elıterjeszt terjesztei sei az Európai Közösség g hivatalos lapjában (Official( Journal) jelennek meg. - A képviselk pviselık k parlamenti bizottságok s delegáci ciók munkájában vesznek rzt. r - A képviselk pviselık k minden hónapban h egy hetet töltenek t Strasbourgban, ahol az EP teljes (plenáris) ülén n vesznek rzt. További két k t napos üleket tartanak Brüsszelben. A Parlamenti titkárs rság g székhelye Luxembourg. Az EP szervezete Székhelyek s munkahelyek Az EP, melynek hivatalos székhelye Strasbourg, összesen három h helyszínen végzi munkáját: Strasbourgban, Brüsszelben s Luxembourgban. Strasbourg, a francia-német megbékél szimbóluma, az Európa Tanács székhely khelyévé vált s 1952 óta az EP is itt tartja legtöbb plenáris ülét. 3

4 Az EP szervezete Az 1997-es Amszterdami Szerzıdhez mellékelt egyik megállapod llapodás s szerint: az EP székhelye Strasbourgban lesz, ahol összesen 12, havonta megrendezre kerülı plenáris ülszakot, köztk ztük k a költsk ltségvet s elfogadására rendelt ülszakot kell tartani. A többi t plenáris ülszak helyszíne Brüsszel. Az EP bizottságai Brüsszelben üleznek. Az EP Titkárs rsága annak osztályai Luxembourgban maradnak. Gyakorlati okok miatt azonban az EP sok hivatalnoka s a politikai csoportok személyzete Brüsszelben dolgozik. Az Elnöks kség Az EP elnöke felügyeli a parlament annak alapvetı testületeinek minden tevékenys kenységét. Elnököl l a plenáris üleken s a Hivatal, valamint az Elnöki Konferencia ülein. A külkapcsolatokban, k különösen a nemzetközi zi kapcsolatokban, képviseli a parlamentet. Az elnök 14 alelnöke segíts tségével irány nyítja az Európai Parlament s szervei (az Elnöks kség, illetve az Elnökök Értekezlete) munkáját, valamint vezeti a plenáris ülszakokon folytatott vitákat....az Európai Tanács minden ülének megnyitásakor kifejezre juttatja az Európai Parlament álláspontját s fenntartásait az egyes témákkal t s napirendi pontokkal kapcsolatban....aláí áírásával jogerıre re emeli az Európai Unió költségvetét, t, annak az Európai Parlament által második olvasatban törtt rtént megszavazását t követk vetıen. en. A Tanács elnökével közösen k írja alá az együttd ttdönti eljárással hozott valamennyi jogalkotási aktust. Az Elnöki Konferencia Tagjai az EP elnöke ke, s a politikai csoportok vezetıi.. A testület a parlament politikai szervezetéé éért felelıs. Feladatkörében meghatározza a parlamenti bizottságok parlamenti delegáci ciók k méretm retét hatásk ének terjedelmét, t, dönt d az ülteremben a helyek felosztásáról, l, megtervezi a plenáris ülek idırendi beosztását s napirendjét. Dönt D a Bizottsági Elnöki Konferenciának nak átadandó javaslatokról (amelyek a bizottságok munkáját s a plenáris ülek napirendjét érintik). 4

5 A Parlamenti Bizottságok Jelenleg 20 parlamenti bizottság létezik. A bizottságok létszl tszáma képviselk pviselı, s mindegyiknek saját t elnöke, elnöks ksége s titkárs rsága van. A bizottságok politikai összetétele tele a plenáris ülek összetételét t tükrt krözi. A parlamenti bizottságok havonta egy vagy két k t alkalommal ülnek össze Brüsszelben, az üleik nyilvánosak. nosak. A Parlamenti Bizottságok Az állandó bizottságok mellett a parlament ideiglenes bizottságokat vizsgálóbizotts bizottságokat állíthat fel. A vegyes parlamenti bizottságok a tagjelölt lt államok parlamentjeivel alakítanak ki s tartanak fent kapcsolatot. A parlamentközi bizottságok az EU tagsággal ggal nem rendelkezı országok parlamentjeivel tartanak fenn kapcsolatot. Az EP küldk ldöttségei Az Európai Parlament küldöttségei kapcsolatokat tartanak fenn az Európai Unión n kívüli k országok parlamentjeivel. A küldöttségek fontos szerepet töltenek t be, rzt vesznek Európa más m s világr grzekre kiterjedı befolyásának fejlesztében. Jelenleg 34 küldöttség létezik. Mindegyiket mintegy európai képviselı alkotja. A parlamentközi küldk ldöttségek feladata az Európai Unió tagállamai közék nem tartozó, s nem tagjelölt lt országok parlamentjeivel törtt rténı kapcsolattartás. s. Az EP Titkárs rsága A parlamenti vegyesbizottságok gok az Európai Unióhoz csatlakozó tagjelölt lt országok, valamint a KözössK sséghez társult t államok parlamentjeivel állnak kapcsolatban. Az z Európai Parlamentnek az EU-AKCS Közös s KözgyK zgyőlbe delegált lt küldk ldöttsége által az európai képviselk pviselık k az afrikai, karibi csendes-óce ceáni országok parlamenti képviselıivel ivel tartják k a kapcsolatot. A FıtitkF titkár r felügyelete alatt mintegy 3500 az Unió összes országából versenypály lyázatok alapján n kiválasztott tisztviselı dolgozik az Európai Parlament szolgálat latában. 5

6 Az EP ülei Az EP külön k összehívás s nélkn lkül l minden év márciusának második m keddjén összeül. Az EP ezenkívül l minden összehívási si igény bejelente nélkn lkül összeül l az egyhónapos idıtartam lejárt rtát t követk vetı elsı kedden.. Az EP ülei Kivételesen, a képviselık k többst bbségének, vagy a Bizottság,, illetve a Tanács indítv tványára,, az Elnöki Konferenciával folytatott megbeszél s után n az elnök összehívhatja a parlamentet Kivételesen, az Elnöki Konferencia beleegyezével s sürgs rgıs s esetben az elnök k maga is összehívhatja az ült. Az EP s az Európai Unió Tanácsa Az Európai Unió Tanácsa csa amelyet az elnöke képvisel felszólal lalási joggal rendelkezik az Európai Parlament valamennyi plenáris ülén. Az Európai Unió Tanács csának elnöke minden soros elnöks kség g kezdetekor ismerteti programját az Európai Parlament plenáris üle elıtt, vitát t kezdeményez az európai képviselk pviselıkkel. Az elnöks kség g hat hónapjh napjának nak lejártakor megvonja politikai mérlegm rlegét t az Európai Parlament elıtt. Az EP s a Bizottság Bizottság jogalkotási javaslatokat terjeszt elı,, fejt ki s véd v d meg a parlamenti bizottságok elıtt, s köteles k tekintetbe venni az Európai Parlament által igényelt módosm dosításokat. sokat. A Bizottság rzt vesz az Európai Parlament valamennyi plenáris ülén, s köteles k beszámolni politikai irányelveir nyelveirıl, l, amennyiben erre bármely b európai képviselk pviselı felkéri. A Bizottság választ köteles k adni a képviselk pviselık írásbeli s szóbeli választ v igényl nylı kérdeire. Az EP feladat- s hatásk e Három alapvetı hatásk : jogalkotói költségveti felügyeleti A jogalkotó hatásk Az általános jogalkotói i eljárásforma az együttd ttdönti eljárás.. Ezen eljárás szerint az Európai Parlament s a Tanács egyenrangú partnerként nt együttesen fogadja el a Bizottság által javasolt jogszabályokat. A végsv gsı dönt s a Parlamenté. 6

7 A jogalkotási hatásk Az együttd ttdönt s az Európai Parlament nélkülözhetetlen hatásk e, amely által nagyobb befolyást tud gyakorolni az európai törvényhozásra. Fontosabb területek: munkaerı szabad áramlása, a belsı piac létrehozl trehozása, a kutatási s technológiai fejleszt, s, a környezet, k a fogyasztóvédelem, az oktatás, a kultúra s az egzs szségügygy Az együttd ttdönti eljárás s keretében elfogadott jogszabályok a tagállamok kimondhatják, k, hogy a terület letükön n bizonyos fıbb f sporteseményeket kódolatlan k formában kell sugározni, az üzemanyagra s a motorolajokra vonatkozó sokkal szigorúbb környezetvk rnyezetvédelmi szabályok, az állati takarmányokra vonatkozólag a Bizottság g sürgs rgıs biztonsági intézked zkedeket tehet, az egzs szségkárosító hatásra figyelmeztetı sokkal szigorúbb s jobban láthatl tható felhívás s a cigarettásdobozokon, 2003-tól l tilos a nehézf zfémek, mint pl.: ólom, higany kadmium használata az autók k gyárt rtásában a használt autók környezetbarát t módon m törtt rténı bontása céljc ljából; l; az újrahasznosítás s költsk ltségét t a gyárt rtó állja; az elektronikus berendezek újrahasznosításának nak tökéletest letesítese A jogalkotási hatásk Annak ellenére, hogy együttd ttdönti eljárás az általános eljárás, mégis m vannak olyan fontos területek, amelyekhez a Parlament csak vélemv leményt nyilvánít; ezek közék tartozik az adózás s a közös k s agrárpolitika rpolitika is. A Parlament jogalkotó munkája a Bizottság g a Parlamentnek egy jogalkotói javaslatot nyújt be; az egyik állandó bizottságot (az 'illetékes bizottságot') felkérik, hogy kzk szítsen jelentt nevezzen ki elıad adót. Más M s bizottságot, illetve bizottságokat is felkérhetnek vélemény nyilvánításra, ezek mindegyike véleményt fogad el s tovább bbítja az illetékes bizottságnak. A Parlament jogalkotó munkája az Európai Parlament képviselk pviselıi s a vélemény nyilvánításra felkért bizottságok módosító javaslatokat nyújthatnak be az elıad adó által kidolgozott jelenttervezethez; majd ezt követk vetıen en az illetékes bizottság -valószínőleg változtatásokkal- elfogadja a jelentt. A Parlament jogalkotó munkája a képviselk pviselıcsoportok politikai szempontból megvizsgálj lják k a jelentt; végül l a jelentt megvitatják k a plenáris ülen. MódosM dosító javaslatokat az illetékes bizottság, a képviselk pviselıcsoportok, bizonyos számú képviselı terjeszthet hozzá elı.. A Parlament szavaz a jelentr srıl, ezáltal elfogadja az eredeti javaslatra vonatkozó álláspontját. t. 7

8 A költsk ltségveti hatásk A költsk ltségveti hatásk r is a Tanács s a Parlament között k oszlik meg. A Parlament dönteit a Parlament KöltsK ltségveti Bizottsága a többi t állandó bizottsággal együttm ttmőködve kzk szíti elı. Költségveti hatásk énél l fogva az Európai Parlament kinyilvánítja politikai prioritásait. Minden év v decemberében ben megállap llapítja a következk vetkezı év költségvetét. t. A költsk ltségvet s a Parlament Elnöke aláí áírását t követk vetıen en lép l p hatályba. A költsk ltségveti hatásk Az éves költsk ltségvet s rzr szét t képezk pezı legtöbb kiadásra a Parlament mondja ki az utolsó szót, úgymint a leghátr trányosabb helyzető régiókra vonatkozó kiadásokra, munkanélk lküliség csökkent kkentre irányul nyuló kiadásokra (a képzk pzbe történı befektet) stb. A mezıgazdas gazdasági gi kiadások esetén n a Parlament módosm dosításokat sokat javasolhat, de a végsı szó a Tanács csé.. A Parlament s a Tanács a Bizottság g költsk ltségveti javaslatát t két k t olvasat során vizsgálja meg (május s december között), k amelynek során n megállapodnak, hogy mennyi pénzt költsenek, k illetve mire. A költsk ltségveti hatásk A Parlament elutasíthatja thatja a költsk ltségvett amennyiben úgy véli, v hogy nem felel meg az Unió igényeinek, ebben az esetben a költségveti eljárás s elölr lrıl l kezdıdik. dik. Az elmúlt lt évek során n a Parlament két k t esetben utasította totta el a költsk ltségvett, de amióta a Tanáccsal közösen k meghatározta a többéves pénzp nzügyi keretrendszert, nem élt ezzel a lehetıséggel. A költsk ltségvet s finanszíroz rozása A költsk ltségvett az Európai Parlamenttel való konzultáci ciót t követk vetıen en a tagállamok által közösen k megállap llapított saját forrásokb sokból l finanszírozz rozzák, azaz az Európai Unió forrásaib saiból s nem a tagállamokt llamoktól származ rmazó hozzájárul rulásokból. A költségvet s nem haladhatja meg az Európai Unió bruttó nemzeti termékének 1.27%-át. 8

9 A költsk ltségveti források az egyes tagországok gok viszonylagos jóléte j alapján n számított források (bruttó nemzeti termék); az egz Unió terület letén n egyes termékekre s szolgáltat ltatásokra vonatkozó ÁFA százal zaléka; az Unió külsı határain rainál l behajtott vámok; v egyéb b források, többek t között k tagsággal ggal nem rendelkezı országokb gokból l importált mezıgazdas gazdasági gi termékekre kirótt illetékek; A költsk ltségvet s ellenırz rze A Parlament nemcsak elfogadja, hanem ellenırzi is a költsk ltségvet s végrehajtv grehajtását. t. Ezt a feladatot a KöltsK ltségveti Ellenırz rzért rt felelıs s Bizottság g többek t között az Európai Számvev mvevıszék s az Európai Korrupció Elleni Hivatal (European Anti-Fraud Office (OLAF)) jelentei alapján n végzi. v A felügyeleti hatásk A Parlament demokratikus felügyeletet gyakorol az összes KözössK sségi intézked zked felett. Ezt a hatásk t, amelyet eredetileg kizárólag a Bizottság g tevékenys kenységeire alkalmaztak, kiterjesztették k a Miniszterek Tanács csára s a kül- s biztonságpolitik gpolitikáért felelıs s szervekre. A felügyeleti hatásk A felügyelet gyakorlása során vizsgálóbizotts bizottságokat állíthat fel az EP. pl. a kergemarha kór r (BSE) esetében, amikor a Parlament vizsgálat latának eredmények nyeképpen létrehozták Írországban (Dublinban( Dublinban) ) az Európai Állategzségügyi gyi Hivatalt. Az Európai Korrupció Elleni Hivatal (European Anti-Fraud Office (OLAF)) létrehozl trehozása is a Parlament kezdeményez nyezére törtt rtént. Egyéb b hatásk ök Bizottság g kineveze: Megerısíti a Bizottság Elnökének nek kinevezét, meghallgatja a Biztos jelölteket lteket s ezek után n egyben bizalmi szavazással ssal dönt d a Bizottság g kinevezérıl. A Parlamentnek joga van a Bizottság g elleni bizalmatlanság g kifejezére: a Bizottság g ellen a Európai Parlament képviselk pviselıinek inek abszolút többségével s a leadott szavazatok kétharmadával elfogadott 'bizalmatlansági indítv tvány' a Bizottságot lemondásra kényszerk nyszeríti. Egyéb b hatásk ök A Parlament általános felügyeleti hatásk ét politikák, k, jogszabályok s a költsk ltségvet végrehajtására ra vonatkozó a Bizottság által benyújtott jelentek vizsgálata által gyakorolja. Parlamenti bizottság, képviselk pviselıcsoport vagy bizonyos számú képviselı szóban megválaszoland laszolandó kérdt tehet fel a Tanácsnak s a Bizottságnak. 9

10 Egyéb b hatásk ök A plenáris ülek során n a Tanáccsal s a Bizottsággal tartott 'Kérd rdek órája' lehetıséget nyújt az idıszer szerő kérdek feltevére s megválaszol laszolására. Egyéb b hatásk ök A Tanács Elnöks ksége a programját s a féléves jelentét t a Parlament elé terjeszti. Szintén n tájékoztatja t az Európai Tanácsok elıkz szítérıl eredményeir nyeirıl, s a lényeges l jogalkotói tevékenys kenységek folyamatáról. l. A Parlament bizottságainak ülein a Tanács -néha miniszteri szinten is- képviseltetve van. Egyéb b hatásk ök A Parlament elnöke ajánl nlásokat tesz az Európai Tanácsnak, s kijelöli li az Unió általános politikai irányelveit. Minden egyes csúcstal cstalálkozó után n az Európai Tanács Elnöke jelentt tesz a Parlamentnek. Az Európai Ombudsman P. Nikiforos Diamandouros Az Európai Ombudsman Az intézm zményt a Maastrichti Szerzıd s hozta létre, hogy az EK szervezetek hivatali visszaéleivel seivel kapcsolatos panaszokkal foglalkozzon. Az elsı ombudsmant 1995-ben választották k meg (Jacob Söderman). Az Európai Ombudsman A hozzá beérkezett panaszról l az ombudsman értesíti ti az érintett intézm zményt.. Az intézm zmény ekkor saját maga is rendezheti a problémát. Hivatali visszaélr srıl l beszélhet lhetünk akkor, amikor egy közössk sségi szervezet nem a ránézve kötelezk telezı szabályok, vagy elvek alapján n cselekszik 10

11 Az Európai Ombudsman Amennyiben hivatali visszaélre sre derül fény s az ügyet a megkeres s során n nem rendezik, az ombudsman megpróbálja olyan módon m (bék s megoldás) rendezni a kérdt, hogy az a panaszos s az intézm zmény számára is megnyugtató eredményt hozzon. Az Európai Ombudsman Ha ez a módszer m nem hoz megoldást, akkor egy javaslat tervezetet juttat el az intézm zményhez, melyben felhívja a figyelmet a szüks kséges intézked zkedekre. Ha az intézm zmény nem fogadja el a javaslatot, akkor az ombudsman az EP-hez nyújta be az ún. speciális jelentt st. Ha a bék b s megoldás s nem lehetséges s a hivatali visszaélt st nem lehet helyrehozni, az ombudsman kritikai megjegyzt juttat el az intézményhez. 11