Összefoglaló kompetencia alapú programcsomagot sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körében adaptáló TÁMOP es pályázó intézmények által

Átírás

1 Összefoglaló kompetencia alapú programcsomagot sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körében adaptáló TÁMOP..-es pályázó intézmények által küldött adatokról

2 Tartalom. Előzmények. A folytatás. A kompetencia fogalmi megközelítése. Kérdésfeltevés. Az adatgyűjtés célja. Az adatgyűjtés leírása. Az adatgyűjtés eredményeinek összefoglalása 8. Összegzés 9. Kérdőív

3 . Előzmények A -ben végzett kompetencia alapú PISA-mérés eredményei világítottak rá élesen arra, hogy Magyarországon a éves korosztály mintegy százaléka súlyos olvasási és a matematikai nehézségekkel küzd, amelyet a hazai kompetenciamérés eredményei is megerősítettek. A mérési eredmények és az oktatásról szóló átfogó elemzések, visszajelzések is az oktatás és tanulás világának tartalmi, módszertani megújítását sürgették. Az elmúlt évek közoktatásban zajló fejlesztései elsősorban az egész életen át tartó tanulás megalapozását célozzák a képességek és a kulcskompetenciák fejlesztésével, valamint a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, az egyenlő hozzáférés és az esélynövelés biztosításával. Ehhez azonban az iskolarendszer egészét érintő fejlesztésekre van szükség: új pedagógiai és módszertani kultúrára, korszerű tananyagokra és eszközökre, az integrációs folyamatokat támogató befogadó környezetre. A közoktatás átfogó, pályázati rendszer által támogatott a pedagógiai kultúrát, az eszközrendszert, a tantermi folyamatokat közvetlenül is befolyásoló fejlesztése a Nemzeti Fejlesztési Terv (továbbiakban: NFT I.) keretei között már elkezdődött. Mindezek elsősorban a pedagógusok és az intézmények szemléletének megváltoztatását, a nyitottság növelését, a nemzetközi kapcsolatrendszer javítását is támogatták. Ugyancsak a pályázati támogatásokon keresztül lehetőség nyílt az intézmények eszközellátásának, infrastruktúrájának javítására is. Az NFT I. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának (továbbiakban: HEFOP). intézkedése fő célkitűzései között támogatást kapott a foglalkoztatás bővítése, a versenyképes munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése és a társadalmi beilleszkedés elősegítése. Az ezzel párhuzamosan futó HEFOP. intézkedés központi programja keretében hat kompetenciaterületen (óvodai nevelés, matematikai, szövegértésiszövegalkotási, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák, életpálya-építési kompetenciák, idegen nyelvi kompetenciák) készültek el modul rendszerű oktatási programok, amelyek módszertani kipróbálása és bevezetése közoktatási intézmények %-ában sikeresen megtörtént. A tesztelést végző Térségi Iskolaés Óvodafejlesztő Központok (TIOK) részt vettek a kompetenciafejlesztő oktatási programcsomagok kipróbálásában, korrekciójában. A korrekció nyomán a programcsomagokat ú. n. követő intézmények (HEFOP.. és.. pályázó intézményei) alkalmazták, amely intézmények ma már jó gyakorlatként tudják programjaikat bemutatni. Társadalmi Megújulás Operatív Program Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás című konstrukció A komponens pályázati felhívás TÁMOP-../9/A/

4 . A folytatás A Társadalmi Megújulás Operatív Program (továbbiakban: TÁMOP) keretében kiírt Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázati felhívásában TÁMOP-../8/. is erőteljesen megjelenik a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széles körű elterjesztését célozta meg, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. Így a nyertes intézmények kötelező tevékenységei között megjelenik a kompetencia alapú oktatás implementációja, ezen belül a szövegértésiszövegalkotási és a matematikai kulcskompetencia-terület.. A kompetencia fogalmi megközelítése A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában. (Coolahan) Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvű kommunikáció, IKT (információs és kommunikációs technológia), számolás, matematikai, természettudományos és technikai kompetenciák, vállalkozói készségek, személyközi és állampolgári kompetenciák, tanulási kompetencia, általános kultúra). Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. A kompetencia alapú programcsomagok a tanítás-tanulás megtervezését, megszervezését segítő választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. Legfőbb funkciója a tanítási-tanulási folyamatok segítése úgy, hogy a célokhoz

5 vezető utakat, eljárásokat írja le. Elsősorban a hogyan, illetve a miért? kérdésre válaszol.. Kérdésfelvetés A között zajló Új Magyarország Fejlesztési Tervben (továbbiakban: ÚMFT) előirányzott fejlesztéseknek továbbra is célja, hogy tovább emelkedjen az inkluzív nevelésben, oktatásban részesülő gyermekek, tanulók aránya. Ennek jogszabályi feltételei ma már adottak, ezért a hangsúly a befogadó intézmények szakmai felkészítésére helyeződik. Ennek tükrében érdemes megvizsgálni, hogy a HEFOP.. és a HEFOP.. központi programban kifejlesztett eszközök és szolgáltatások milyen módon jelennek meg a kompetencia alapú oktatást és egyenlő hozzáférést támogató pályázatban résztvevő intézmények körében. Ezért a TÁMOP..-es pályázatot megvalósító intézmények közül azokat az óvodákat, általános iskolákat és középiskolákat szólítottuk meg, akik kompetencia alapú programcsomag adaptációját a sajátos nevelési igényű gyermekek körében valósítják meg.. Az adatgyűjtés célja A TÁMOP.. pályázói kör számára kiküldött kérdéssor elsődleges célja egy helyzetfeltárás a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók pályázati programban való részvételéről. Az adatgyűjtés további célja tájékozódó adatok gyűjtése arra vonatkozóan, hogy a kiválasztott intézménytípusokban milyen módon történik a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók oktatása, nevelése, melyik kompetenciaterületre vonatkozó programcsomag adaptációjára kerül sor az érintett gyermekek/tanulók esetében, illetve, milyen szaktanácsadói szolgáltatásokat vesznek igénybe az intézmények, illetve a pedagógusok. A válaszadó intézményektől beérkezett adatokat régiós bontásban is érdemes feldolgozni, az intézmények regionális eloszlása miatt. Sajátos nevelési igényű (továbbiakban: SNI) az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

6 Az összegyűjtött adatok egy műhelymunka előkészítését szolgálják, melynek célja a kompetencia alapú programcsomagok adaptációjával kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése, megosztása; közös gondolkodás annak érdekében, hogy az érintett pedagógusok további munkáját a kompetencia alapú fejlesztés eszközei eredményesen segíthessék.. Az adatgyűjtés leírása A kérdőíves adatgyűjtésben megfogalmazott szöveges, illetve feleletválasztós kérdéseket intézmény részére elektronikusan küldtük ki. (Ebből értesítési cím helytelen volt.) A beérkezett válaszok száma:. A válaszokban jelzett feladatellátási helyek száma:. Az összeállított kérdések egy része az intézmények általános adataival foglalkozott. A további kérdések pedig arra irányultak, hogy milyen módon történik a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók oktatása, nevelése, mely kompetenciaterületre vonatkozó programcsomag adaptációja történt meg, azokban az intézményekben, ahol sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, autista és megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő) gyermeket nevelnek/oktatnak. A kérdések utolsó része pedig a szakértői támogatás konkrétan a kompetenciaterületi mentor szaktanácsadói és az adaptációs szaktanácsadói segítség igénybevételére vonatkozott.. Az adatgyűjtés eredményeinek összefoglalása.. Együttnevelés módja a TÁMOP..-es pályázatot megvalósító intézményeknél Arra a kérdésre, hogy milyen intézménytípusban nevelnek/oktatnak sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót, a megkérdezett intézmények három kategória közül választhattak: óvoda, általános iskola és középiskola. A válaszadó intézmény összesen feladatellátási helyet jelölt meg, ezek között óvoda, általános iskola és középfokú intézmény szerepelt.

7 .. ábra. SNI-gyermeket/tanulót nevelő intézmények típusonként %-os arányban % 8% Óvoda Általános iskola Középiskola %. kérdés: Milyen intézménytípusban nevelnek/oktatnak sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, autista és megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő) gyermeket, tanulót? Az alábbi grafikonból jól látszik, hogy az óvoda, általános iskola megjelenési száma hasonló arányokat mutat régiónkét. A középfokú intézmények alacsony jelenléte miatt két régióban (Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl) nem jelenik meg ez az intézménytípus... ábra. SNI-gyermeket/tanulót nevelő intézmények típusonként régiós bontásban K-M É-M É-A D-A D-D K-D NY-D Óvoda Általános iskola Középiskola A régiók grafikonokban használt rövidítései: Közép-Magyarország: KM; Észak- Magyarország: ÉM; Észak-Alföld: ÉA; Dél-Alföld: DA; Dél-Dunántúl: DD; Közép- Dunántúl: KD; Nyugat-Dunántúl: NYD.

8 A pályázatban résztvevő óvodában igen magas arányban nevelik együtt a sajátos nevelési igényű gyermekeket a többi gyermekkel. Az együttnevelő intézmények száma, külön csoportban intézmény esetében van jelen SNIgyermek, és óvodában mind a két forma megtalálható... ábra. SNI-gyermekek az óvodában %-os arányban 9% Többi gyermekkel együtt Külön csoportban 9%. kérdés: Ha óvodában sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, autista és megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő) gyermeket nevelnek, ez hogyan valósul meg? Az óvodai együttnevelés régiós bontásban is hasonló kedvező képet mutat. Három régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Nyugat-Dunántúl) nincs külön csoportban nevelődő sajátos nevelési igényű gyermek. 8

9 .. ábra. SNI-gyermekek az óvodában régiós bontásban 8 Többi gyermekkel együtt Külön csoportban K-M É-M É-A D-A D-D K-D NY-D Az adatgyűjtés az általános iskolát nézve már színesebb képet mutat. A válaszadó általános iskolában nem volt külön tagozatban tanuló SNI-tanuló. Külön tanulócsoport intézménynél szerepelt, általános iskola a többi gyermekkel együtt neveli az érintett gyermekeket, míg gyógypedagógiai intézmény kategóriát feladatellátási hely választotta. Két lehetőséget is megjelölt intézmény közül általános iskola az együttnevelés mellett külön tanulócsoportban fogadja az érintett gyermekeket, míg intézmény esetében a többi gyermekkel együtt kategórián felül megjelenik a magántanuló kategóriája is... ábra. SNI-tanulók az általános iskolában %-os arányban % 9% % Külön tagozatban % Külön tanulócsoportban Többi gyermekkel együtt Magántanulóként % Gyógypedagógiai intézményben 9

10 8. kérdés: Ha általános iskolában sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, autista és megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulót oktatnak, ez hogyan valósul meg? SNI-tanulókat többi gyermekkel együttnevelő általános iskolák száma négy régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) magas értéket mutat... ábra. SNI-tanulók az általános iskolában régiós bontásban Külön tagozatban Külön tanulócsoportban Többi gyermekkel együtt 8 9 K-M É-M É-A D-A D-D K-D NY-D Magántanulóként Gyógypedagógiai intézményben Középiskolák tekintetében meg kellett határozni, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása milyen formában történik. Négy lehetőség közül lehetett választani. A intézmény közül jelölte meg a szakiskolát, a készségfejlesztő szakiskolát és az érettségit adó középiskolát. A fennmaradó intézmény több lehetőséget is megjelölt. Ezek közül jelölt meg szakiskolát és speciális szakiskolát, szakiskolát és érettségit adó középiskolát, szakiskolát, speciális szakiskolát, készségfejlesztő szakiskolát, szakiskolát, speciális szakiskolát, érettségit adó középiskolát, speciális szakiskolát, készségfejlesztő szakiskolát.

11 .. ábra. SNI-tanulók a középfokú intézménytípusokon belül %-os arányban % % Érettségit adó középiskola Készségfejlesztő szakiskola Speciális szakiskola % % Szakiskola 9. kérdés: Ha középiskolában sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, autista és megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulót oktatnak, ez hogyan valósul meg? A középfokú intézmények alacsony száma miatt két régióban (Közép- Magyarország, Nyugat-Dunántúl) nincs értékelhető adat... ábra. SNI-tanulók a középfokú intézménytípusokon belül régiós bontásban K-M É-M É-A D-A D-D K-D NY-D Érettségit adó középiskolában Készségfejlesztő szakiskola Speciális szakiskola Szakiskola Érdemes külön megemlíteni, hogy az érettségit adó középiskolát megjelölő feladatellátási hely %-ban a többi tanulóval együtt neveli a sajátos nevelési igényű gyermekeket.

12 Ugyanez tapasztalható az szakiskola esetében is... Kompetenciaterületi megoszlás a TÁMOP..-es pályázatot megvalósító intézményeknél Ebben a kérdéscsoportban először az osztályfok szerinti megoszlás elemzésére került sor. A grafikon adataiból jól látszik, hogy az óvoda mellett az. évfolyam és az. évfolyam értékei a legmagasabbak. A 9. évfolyam alacsony értékénél figyelembe kell venni a kisszámú középfokú intézményi jelenlétet... ábra. Kompetencia alapú programcsomag adaptációja osztályfokonként. évfolyam. évfolyam. évfolyam 9. évfolyam 8. évfolyam. évfolyam. évfolyam. évfolyam. évfolyam. évfolyam. évfolyam. évfolyam Óvoda kérdés: A kompetencia alapú programcsomagot melyik osztályfokon adaptálta az érintett gyermekeknél/tanulóknál? Az osztályfok szerinti megoszlás régiónkénti adatai szerint két régió (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) emelkedik ki. Itt található a legtöbb bevont évfolyam, azonban Dél-Dunántúl esetében ezt a magas értéket nagymértékben befolyásolja az, hogy a válaszadó intézmények ebben a régióban jelentkeztek legnagyobb számban. Dél-Alföld esetében jelentkező magas érték azért kiugró, mivel Észak- Magyarország és Észak-Alföldhöz viszonyítva, ahol közel hasonló számú intézménytől érkezett vissza kitöltött kérdőív, Dél-Alföld jóval több évfolyamon adaptált kompetencia alapú programcsomagot.

13 .. ábra. Kompetencia alapú programcsomag adaptációja osztályfokonként régiók szerinti bontásban K-M É-M É-A D-A D-D K-D NY-D. évfolyam. évfolyam. évfolyam 9. évfolyam 8. évfolyam. évfolyam. évfolyam. évfolyam. évfolyam. évfolyam. évfolyam. évfolyam Óvoda A kompetenciaterületre vonatkozó kérdések tükrözik, hogy a két legmagasabb értéket a matematikai és a szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület képviseli, hiszen a TÁMOP-.. pályázat Kompetencia alapú oktatás, egyenlő

14 hozzáférés Innovatív intézményekben nyertes intézményei számára kötelező tevékenységként jelent meg a fenti két kompetencia alapú program adaptációja. Az óvodai nevelés kompetenciaterület magas száma megnyugtató. Közel azonos értéket mutat az életpálya-építési kompetenciaterület, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület és az idegen nyelvi kompetenciaterület. Bár látszólag kevesen választották az IKT kompetenciaterületi fejlesztést, tudni kell, hogy az IKT kompetenciaterületi fejlesztés horizontális, mivel bármilyen kompetenciaterületet is választanak az intézmények, abban %-os IKTlefedettséget kell biztosítaniuk... ábra Kompetenciaterületi megoszlás %-os arányban % Óvodai nevelés % % % 8% Matematikai Szövegértésszövegalkotási Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák % % Életpálya-építési kompetenciaterület Idegen nyelvi kompetenciaterület % IKT Egyéb:. kérdés: Melyik kompetenciaterületet választotta ezekben az esetekben? A kompetenciaterületek régiónkénti eloszlásában az intézményi létszámnak megfelelő arányú a kompetenciaterületek megjelenése. Talán mégis két régiót (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) érdemes kiemelni, ahol viszonylag magasabb az idegen nyelvi kompetencia alapú programcsomag adaptálása.

15 .. ábra Kompetenciaterületi megoszlás régiós bontásban Óvodai nevelés K-M É-M É-A D-A D-D K-D NY-D Matematikai Szövegértésszövegalkotási Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építési kompetenciaterület Idegen nyelvi kompetenciaterület IKT Egyéb

16 Összevetve a kompetenciaterületek megoszlását az intézménytípusokkal, úgy tűnik, hogy számottevő különbség nem látszik az általános iskola és a középfokú intézmények vonatkozásában. Mindkét intézménytípusban a matematikai és a szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterületet választották a legtöbben, hiszen ez a pályázati program kötelező eleme volt. A többi terület eloszlása is hasonló arányt mutat a két intézménytípust illetően... ábra Kompetenciaterületek az általános iskolában régiós bontásban K-M É-M É-A D-A D-D K-D NY-D Egyéb IKT Idegen nyelvi kompetenciaterület Életpálya-építési kompetenciaterület Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Szövegértésszövegalkotási Matematikai

17 .. ábra Kompetenciaterületek a középfokú intézményekben régiós bontásban 8 8 K-M É-M É-A D-A D-D K-D NY-D Egyéb IKT Idegen nyelvi kompetenciaterület Életpálya-építési kompetenciaterület Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Szövegértésszövegalkotási Matematikai Nagyon kedvező képet mutat a kompetencia alapú programcsomagokhoz kifejlesztett ajánlások. használatának aránya. Az SNI ajánlások elsősorban azoknak a pedagógusoknak készültek, akik vállalták a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók együttnevelését, kompetencia alapú fejlesztését, de hasznos információval szolgálhat a szülőknek, illetve más érdeklődő szakembernek is. A kompetenciaterülethez külön-külön készített egyes sérülésspecifikus ajánlások (autizmus, beszédfogyatékosság, értelmi akadályozottság, hallássérülés, Ajánlások a kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazásához sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése esetén (továbbiakban: SNI ajánlások) Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP... központi program B komponense keretében

18 látássérülés, mozgáskorlátozottság, pszichés fejlődés zavarai, tanulásban akadályozottság) tartalmazzák a legalapvetőbb tudnivalókat az adott fogyatékossági típusról és konkrét gyakorlati javaslatokkal mint pl.: tanulásszervezési formák, tanulási módszerek, a mérés-értékelés sajátosságai, sérülésspecifikus eszközök segítik az együttnevelő pedagógus munkáját. A kérdőívben intézmény jelezte, hogy használ SNI ajánlást, míg intézmény nem, esetben nem érkezett adat. 8.. ábra. SNI ajánlások alkalmazása a megkérdezett intézményekben %-os arányban % % Igen Nem Nincs adat %. kérdés: Alkalmazza-e a kompetenciaterületekhez kifejlesztett SNI ajánlásokat az érintett gyermekeknél/tanulóknál? Az SNI ajánlások használatának régiós bontását az alábbi grafikon szemlélteti. Régebbi elnevezéssel: a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. A sajátos nevelési igény meghatározása különösen annak b) pontja az elmúlt időszakban többször is megváltozott. A jogszabály elrendelte a korábbi fogalommal pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottnak diagnosztizált gyermekek felülvizsgálatát. 8

19 8.. ábra. SNI ajánlások régiós bontásban 8 8 K-M É-M É-A D-A D-D K-D NY-D Nincs válasz Nem Igen Az SNI ajánlások kompetenciaterületi megoszlása nagyvonalakban követi a választott kompetencia alapú programcsomagok arányát. 9.. ábra. SNI ajánlások kompetenciaterületenként Óvodai nevelés % 8% Matematikai 8% Szövegértés-szövegalkotási % % % 9% Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építési kompetenciaterület Idegen nyelvi kompetenciaterület Nincs adat. kérdés: Ha igen, melyiket? 9

20 Az ajánlások régiós bontását összefoglaló grafikon adataiból leolvasható, hogy három régióban (Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) figyelembe véve a válaszadó intézmények számát igen kedvező az ajánlások alkalmazásának aránya, míg a közép-magyarországi régióban ez elmarad a régiós átlagtól. 9.. ábra. SNI ajánlások kompetenciaterületenként régiós bontásban Nincs adat Idegen nyelvi kompetenciaterület 9 Életpálya-építési kompetenciaterület Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák K-M É-M É-A D-A D-D K-D NY-D Szövegértés-szövegalkotási Matematikai Óvodai nevelés

21 .. Szaktanácsadói (kompetenciaterületi mentor-szaktanácsadó, SNI adaptációs szaktanácsadó) támogatás igénybevétele A kompetenciaterületi mentor-szaktanácsadó a kompetencia alapú óvodai vagy oktatási programot gyermekcsoportban, tanórai szinten alkalmazó pedagógust segíti a bevezetés időszakában. Feladata az általa mentorált területen a kompetencia alapú oktatás pedagógiaiszakmai, pszichológiai-módszertani hátterének, dokumentumainak, fejlesztési feladatainak megismertetésén túl az, hogy a konkrét, választott programcsomag modulrendszerének, taneszközrendszerének helyi viszonyokra történő adaptálása sikerrel járjon, az alkalmazó pedagógus ismerje fel az eszközrendszer bőségét, rugalmasságát. Mentori munkájuk hangsúlyosan szolgálja a Nat alapján újabb műhelyekben, folyamatosan bővülő számban elkészülő kompetencia alapú tantervek szerint fejlesztett és forgalmazott taneszközrendszerek bevezetését, alkalmazását. Feladatuk az egyenlő hozzáférést, az inklúziót szolgáló eljárások támogatása, valamint az, hogy az általuk mentorált pedagógus sikerrel oldja meg a hagyományostól eltérő tanterv- és oktatásszervezési módok (tantárgyi integráció, tantárgytömbösített oktatásszervezés, projektmódszer) alkalmazását az adott gyermek,- tanulócsoportokban. A válaszadó TÁMOP.. pályázatban részt vevő intézmények igen magas arányban veszik igénybe a kompetenciaterületi mentor-szaktanácsadót. A beérkezett kérdőívből 8-en válaszoltak igennel, ezzel szemben nem válasz érkezett. Nem volt adat esetben... ábra. Kompetenciaterületi mentor-szaktanácsadó igénybevétele a válaszadó intézményekben %-os arányban % % Igen Nem Nincs adat 8%. kérdés Az intézmény igénybe vett-e kompetenciaterületi mentor szaktanácsadói segítséget?

22 A kompetenciaterületi mentor-szaktanácsadói támogatás igénybevétele figyelembe véve a válaszadó intézmények számát egyenletes eloszlást mutat... ábra. Kompetenciaterületi mentor-szaktanácsadó igénybevétele régiós bontásban Nincs adat Nem Igen 8 K-M É-M É-A D-A D-D K-D NY-D A TÁMOP.. pályázatban minimum óra/kompetenciaterület szaktanácsaói támogatásra van lehetőség pedagógusonként. Régiós bontásban e számadat tekintetében két régió (Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl) emelkedik ki... ábra. Kompetenciaterületi mentor-szaktanácsadói támogatás átlag óraszáma régiós bontásban K-M É-M É-A D-A D-D K-D

23 Az adaptációs szaktanácsadó az inkluzív nevelés társadalmi, pedagógiai, pszichológiai hátterének ismeretében segítséget nyújt az osztálytermi folyamatokban zajló pedagógiai gyakorlat feltárásában, elemezésében, értékelésében annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek inkluzív nevelésének megvalósításához a legmegfelelőbb eszközök alkalmazására kerüljön sor. Feladata, hogy tanácsadói támogatásával a kompetencia alapú programcsomagok bevezetésének és alkotó alkalmazásának folyamatba ágyazása a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, együttnevelésének fontos eszköze lehessen. Osztálytermi szinten segíti a pedagógusokat a beavatkozási lehetőségek felismerésében, a tanítási-tanulási folyamat átalakításában, a megfelelő adaptációs eszköztár kialakításában. A kompetenciaterületi mentorral együtt, közösen segítik a pedagógust, hogy a programcsomag gazdag és rugalmas modulrendszerének, taneszközrendszerének adaptálása a tartalmi keretek figyelembevételével (Irányelvek), a helyi viszonyoknak és a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztési igényeinek figyelembe vételével történjen. Fordított arány figyelhető meg negatív irányban az SNI adaptációs szaktanácsadó igénybevételével kapcsolatban. Itt a válaszadók közül 8-en válaszoltak nemmel, míg csak igen válasz érkezett. Nem volt adat esetben... ábra. Adaptációs szaktanácsadó igénybe vétele %-os arányban % % Igen Nem Nincs adat 8% 9. kérdés Az intézmény igénybe vett-e adaptációs szaktanácsadói segítséget? Az adaptációs szaktanácsadók igénybevétele, hasonlóan a kompetenciaterületi mentor-szaktanácsadóhoz, egyenletes eloszlást mutatnak régiós bontásban. Talán egy régiót (Nyugat-Dunántúl) érdemes kiemelni, ahol egyáltalán nem vettek igénybe adaptációs szaktanácsadót.

24 .. ábra. Adaptációs szaktanácsadó igénybevétele régiós bontásban Nincs adat Nem Igen 9 K-M É-M É-A D-A D-D K-D NY-D 8. Összegzés A TÁMOP..-es pályázatban részt vevő intézményektől beérkezett adatok alapján elmondható, hogy az érintett kompetencia alapú programcsomagot sajátos nevelési igényű gyermekek körében adaptáló feladatellátási helyek jelentős része óvoda és általános iskola. A válaszadó intézmények számottevő arányban a sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat együtt nevelik, oktatják a többi gyermekkel/tanulóval. A kompetenciaterületre vonatkozóan, értelemszerűen a kötelezően vállalt matematikai és a szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület adaptálása szerepel a legmagasabb arányban valamint az óvodák körében óvodai nevelés kompetencia alapú programja, hiszen számukra ez volt kötelező elem. A kompetencia alapú programcsomagok adaptálást az óvodán kívül az. évfolyam és az. évfolyamon vállalta a legtöbb intézmény. A HEFOP.. központi program B komponensében kifejlesztett kompetenciaterületi ajánlásokat igen magas arányban használják az intézmények. A szakértői támogatás igénybevételén belül a kompetenciaterületi mentor szaktanácsadói jelenlét igen erőteljes, míg az adaptációs szaktanácsadók aránya sajnálatos módon ebben a pályázói körben nem jeleink meg erőteljesen, annak ellenére, hogy ők épp a sajátos nevelési igényű tanulók számára történő adaptációs folyamatot tudják támogatni. Ennek hátterében az állhat, hogy az adaptációs szaktanácsadók alkalmazása a TÁMOP... pályázói kör számára

25 választható szolgáltatás volt, valamint sok pályázó kevésbé volt informált az igénybe vehető egyéb tanácsadói szolgáltatásokról. Az összegzést készítette Verasztó Mihályné vezető fejlesztési koordinátor

26 KÉRDŐÍV Kompetencia alapú programcsomagot sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók körében adaptáló TÁMOP..-es pályázó intézmények részére. Intézmény neve:. Intézmény címe:. Szakmai kapcsolattartó neve:. Telefon elérhetősége:. elérhetősége:. Milyen intézménytípusban nevelnek/oktatnak sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, autista és megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő) gyermeket, tanulót? (Kérem, húzza alá a megfelelőt!) - óvoda - általános iskola - középiskola. Ha óvodában sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, autista és megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő) gyermeket nevelnek, ez hogyan valósul meg? (Kérem, húzza alá a megfelelőt!) - külön csoportban - a többi gyermekkel együtt 8. Ha általános iskolában sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, autista és megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulót oktatnak, ez hogyan valósul meg? (Kérem, húzza alá a megfelelőt!) - külön tagozatban - külön tanulócsoportban - a többi gyermekkel együtt - magántanulóként - gyógypedagógiai intézményben 9. Ha középiskolában sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, autista és megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulót oktatnak, ez hogyan valósul meg? (Kérem, húzza alá a megfelelőt!) - szakiskolában - speciális szakiskolában - készségfejlesztő szakiskolában

27 - érettségit adó középiskolában. Ha érettségit adó középiskolában sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, autista és megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulót oktatnak, ez hogyan valósul meg? (Kérem, húzza alá a megfelelőt!) - külön csoportban/osztályban - a többi tanulóval együtt. Ha szakiskolában sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, autista és megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulót oktatnak, ez hogyan valósul meg? (Kérem, húzza alá a megfelelőt!) - külön csoportban/osztályban - a többi tanulóval együtt. A kompetencia alapú programcsomagot melyik osztályfokon adaptálta az érintett gyermekeknél/tanulóknál? (Kérem, húzza alá a megfelelőt! Többet is megjelölhet!) - óvoda -. évfolyam -. évfolyam -. évfolyam -. évfolyam -. évfolyam -. évfolyam -. évfolyam - 8. évfolyam - 9. évfolyam -. évfolyam -. évfolyam -. évfolyam. Melyik kompetenciaterületet választotta ezekben az esetekben? (Kérem, húzza alá a megfelelőt! Többet is megjelölhet!) - Óvodai nevelés - Szociális, életviteli és környezeti - Matematika kompetenciák - Szövegértés-szövegalkotás - Életpálya-építési kompetenciaterület - Idegen nyelvi kompetenciaterület - IKT - Egyéb:. Alkalmazza-e a kompetenciaterületekhez kifejlesztett SNI ajánlásokat az érintett gyermekeknél/tanulóknál? (Kérem, húzza alá a megfelelőt!) - igen - nem. Ha igen, melyiket? (Kérem, húzza alá a megfelelőt! Többet is megjelölhet!) - Óvodai nevelés - Szociális, életviteli és környezeti

28 - Matematika kompetenciák - Szövegértés-szövegalkotás - Életpálya-építési kompetenciaterület - Idegen nyelvi kompetenciaterület. Milyen kapcsolódó taneszközöket használ az érintett tanulóknál? (Kérem, sorolja fel!). Az intézmény igénybe vett-e kompetenciaterületi mentor szaktanácsadói segítséget? (Kérem, húzza alá a megfelelőt!) - igen - nem 8. Ha igen, akkor hány órában? 9. Az intézmény igénybe vett-e adaptációs szaktanácsadói segítséget? (Kérem, húzza alá a megfelelőt!) - igen - nem. Ha igen, akkor hány órában? 8