trendek és statisztikák elemzése az OECD országokban valamint a

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "trendek és statisztikák elemzése az OECD országokban valamint a"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Gazdálkodás SZAK Levelező tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FINANSZÍROZÁSA: trendek és statisztikák elemzése az OECD országokban valamint a Japánban és Magyarországon működő rendszer vizsgálata Készítette Vargha Márton Gábor Budapest,

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés A dolgozat célja A dolgozat felépítése A felsőoktatás finanszírozása az OECD partnerállamokban Felsőoktatási intézmény fogalmának meghatározása Állam vagy magánszféra? Az állami szerepvállalás arányának 3 modellje Állami finanszírozás Kereslet, kínálat Input vagy output? Intézmény-finanszírozás Pályázati úton kiosztott támogatások A finanszírozás formái és forrása Összefoglalás Magán finanszírozás A tandíjak és a diákoknak nyújtott pénzügyi segítség Üzleti tevékenységből származó bevételek Egyéb Jelenlegi statisztikai trendek a világban Összefoglalás Finanszírozás Magyarországon Felsőoktatási szervezet fogalma A rendszer Képzési rendszer Felsőoktatási intézmények tevékenysége Felsőoktatási intézmények autonómiája és gazdálkodása Fontosabb statisztikai adatok (2005) Az intézmények költségvetése Állami források Normatív finanszírozás Magán források Felsőoktatási intézmények tevékenységi és forrásstruktúrája Egy példa: a Debreceni Egyetem forrásstruktúrája Az országra jellemző trendek Statisztika A normatív finanszírozás fejlődése 1990-től napjainkig A rendszer problémái Finanszírozás Japánban

3 4.1 Felsőoktatási szervezet fogalma A rendszer Képzési rendszer Felsőoktatási intézmények tevékenysége Felsőoktatási intézmények autonómiája és gazdálkodása Az állami intézmények A magán intézmények Fontosabb statisztikai alapadatok Az intézmények költségvetése Állami források Magán források Források aránya a felsőoktatásban Két példa: a Tokyoi Egyetem és a Waseda Egyetem forrásstruktúrája Tokyoi Egyetem Waseda Egyetem Az országra jellemző trendek Statisztika A Japán felsőoktatás rövid története finanszírozási szempontból 1990-ig Előzmények Állami intézmények Magán intézmények A 2004-es reformot megelőző finanszírozási rendszer A rendszer problémái Összefoglalás Bibliográfia Függelék A felsőoktatás előnyei a munkabér vonatkozásában Nemzetközi statisztikai adatok Felsőoktatási törvény idézetei Magyar statisztikai adatok Japán statisztikai adatok

4 Diagramok és táblázatok 1. diagram A felsőoktatásba belépők száma a korcsoportjuk arányában ig diagram A felsőoktatás fontosabb mutatóinak változása ig diagram A felsőoktatásra való összes ráfordítás százalékos megoszlása diagram A felsőoktatás elsőévesei, az összlétszám, és az összlétszám 1990 arányában diagram Az államilag támogatott létszám alakulása diagram Az állami támogatás változása, reál- és nominálértéken, a GDP %-ban diagram Egy személyre jutó nominál- és reálértékű támogatás diagram A felsőoktatásban tanulók létszáma és finanszírozás/fő kapcsolata diagram A Japán felsőoktatásban résztvevők összlétszámának változása diagram A felsőoktatás ráfordításai JPY és a GDP százalékában diagram A létszám, a reálráfordítás, a ráfordítás/fő, a létszám 1970 %-ban diagram A létszám, az állami/össz. reál- és nominálráfordítás , bázis diagram Létszám, ráfordítás és állami ráfordítás 1989 arányában, diagram A össz- és állami ráfordítások és a létszámnövekedés kapcsolata, bázis táblázat A szereplők költségei a felsőoktatásban táblázat A szereplők pénzügyi hasznai a felsőoktatásban táblázat A szereplők közvetett hasznai a felsőoktatásban táblázat Ráfordítások a GDP arányában 2005 vagy táblázat Az állami finanszírozás csoportosítása táblázat Felsőoktatási intézmények tevékenységi és forrásstruktúrája táblázat A Debreceni Egyetem forrásai táblázat A Debreceni Egyetem forrásainak, állami-magán forrású csoportosítása táblázat A Debreceni Egyetem támogatásainak a jogcím szerinti bontása táblázat A Debreceni Egyetem állami támogatásainak a bontása, normatív-egyéb táblázat A Debreceni Egyetem forrásstruktúrája , ehuf táblázat A Debreceni Egyetem kiadásai mhuf táblázat A Debreceni Egyetem forrásstruktúrája , ehuf táblázat Az állami fenntartású intézmények forrásstruktúrája, Japán 2004, Millió JPY táblázat A magánintézmények forrásstruktúrája, Japán 2003, Millió JPY táblázat A Tokyoi Egyetem forrásstruktúrája 2007-ben, Millió JPY táblázat A Tokyoi Egyetem forrásai, magán és állami bontásban, 2007Millió JPY táblázat A Tokyoi Egyetem kiadásai 2007, Millió JPY táblázat Jogcímek a bevétel és kiadás arányában, Tokyoi Egyetem 2007, Millió JPY táblázat A Waseda Egyetem forrásstruktúrája, 2007, Millió JPY táblázat A Waseda Egyetem forrásai, magán és állami bontásban, 2007Millió JPY táblázat A Waseda Egyetem költségei, 2007, Millió JPY

5 1 Bevezetés Napjainkban az egyik leggyakrabban hallott oktatással kapcsolatos kifejezés a tudásalapú társadalom. Ez a fogalom áll, a fejlett és fejlődő országok, sőt a nemzeteken felüli szervezetek (OECD, ENSZ), szociális és kulturális fejlődéssel foglalkozó apparátusai által szentesített stratégiák középpontjában. A tudás, mint eszköz és cél, aminek alapja az oktatás fejlesztése. Az elmúlt két évtizedben a közgazdaságtan sikeresen összekapcsolta a társadalom képzettségi szintjét a gazdasági, kulturális, sőt politikai fejlődés gyorsaságával. 1 Minél nagyobb a tudás, annál gyorsabb a fejlődés. Ez napjainkban már szinte közhelyként ható gondolat, azonban senki nem gondolta 30 évvel ezelőtt, hogy ennyire konkrét összefüggésekről beszélhetünk, főleg nem ennyire széles területen. Fontos kiemelni, hogy nemcsak az elmaradott országokban figyelték meg ezt az összefüggést, hanem az OECD országok között is. Nem lehet tehát csodálkozni, hogy ezt az összefüggést szem előtt tartva, az oktatáspolitikának minden országban megnőtt a jelentősége az elmúlt évtizedekben. Természetesen az, hogy a oktatás melyik szintjére és formájára koncentráltak a szakpolitikusok és a szakemberek, nagy részben az ország fejlettségétől függött. A fejlődő országokban ahol alacsony szintű az alapfokú oktatásban résztvevő lakosság aránya és a népesség nagy része olvasni sem tud, a leggazdaságosabb oktatáspolitikai befektetés az alap- és középfokú oktatás fejlesztése. Ezzel szemben az OECD országokban ahol általános a éves korig tartó tankötelezettség, sőt a diákok nagy része 18 éves koráig jár iskolába, a felsőoktatás fejlesztése jóval nagyobb haszonnal kecsegtet mint az azt megelőző szintek. A felsőoktatás növekvő jelentősége figyelhető meg az OECD országokban az emberi erőforrások keresleti oldalán: A kereslet az úgynevezett képzett munkák 2 felé történt elmozdulása a fél-képzett munkák 3 felől (1998 és 2006 között 4%-os növekedés az előbbi javára), amelynek eredményeképpen a munkaerőpiacon való elhelyezkedésnek egyre inkább feltétele a felsőfokú képesítés megszerzése. Ezzel párhuzamosan a kínálati oldalon a középiskolát elvégzők aránya a éves lakosság körében 2006-ra 80% fölé emelkedett így teremtve meg az alapokat a felsőfokú képzéshez. Jól érzékelteti a fejlődés mértékét, hogy egyes országokban így a legfiatalabb és legidősebb korcsoport közötti különbség akár 25% is lehet. Vagyis egyre általánosabb a középfokú végzettség megszerzése. Ezzel egyidőben a felsőoktatási képesítéssel rendelkezők aránya átlagosan 33%-ra nőtt a évesek körében. Láthatjuk, hogy a kereslet és a kínálat a piaci folyamatok szerint egyensúly kialakítására törekszik. Azonban egyelőre a képzett munkák számának a növekedését nem tudja követni a felsőfokú képzettséget szerzők számának a növekedése, így a legtöbb OECD országban több a munkalehetőség, mint a megfelelően képzett munkavállaló. 4 : A fentiekből levonható következtetés szerint a felsőfokú képzettséggel rendelkező 1 McMahon, Walter W: Education and Development: Measuring the Social Benefits, Oxford University Press Skilled job felsőoktatási képesítéssel betölthető munkahely 3 Semi-skilled job középiskolai végzettséggel betölthető munkahely 4 A bekezdésben található trendek és adatok forrása: OECD:Education at a Glance 2008, OECD indicators, OECD

6 munkavállalók iránt nőt és a trendek alapján nőni is fog a kereslet tehát: (I) A közelmúltban nőtt a kereslet a felsőoktatásban és előreláthatóan ez a trend folytatódni fog a közeljövőben is. A keresletet természetesen ki kell elégíteni, hiszen ahogy azt a közgazdászok bebizonyították, minél magasabb szintű a társadalom képzettsége annál nagyobb a fejlődési potenciál. A kereslet kielégítésére a leggyakrabban használt metódus a felsőoktatási képzést nyújtó intézmények, és az általuk képzett hallgatók számának a növelése. Ez megoldást nyújtana a problémára, azonban megkerülhetetlenné teszi a meglevő felsőoktatási rendszer felülvizsgálatát. Ennek a felülvizsgálatnak az egyik legfontosabb dimenziója a finanszírozási rendszer, vagyis az intézmények fenntartásához és működtetéséhez szükséges források biztosítása. Tradicionálisan az oktatás egésze (alap-, közép- és felsőfok) - országtól függő mértékben ugyan- erős állami finanszírozással támogatott/támogatandó terület. Napjainkban a felsőoktatás esetében ez már ennyire nem egyértelmű. A múltban működő rendszer a legtöbb országban mára már fenntarthatatlan lett mivel a hallgatók számának a bővülése meghaladta a képzésre szánt állami források bővülésének az ütemét. Ezen felül, a fenntartási költségek szintén meghaladták a fenntartásra fordítandó támogatásokat. Ezek a fő okai a rendszer felülvizsgálatának költségvetési szempontból, aminek az eredménye általában a hatékonyságnövelés valamilyen formájú ösztönzése. A költségvetési folyamatokat kiegészítik a piaci folyamatok; az a tény, hogy a kereslet kínálatot indukál. Ez az intézmények számának a bővülésével jár. Az intézmények számának a bővülése egyre nagyobb választási lehetőséget biztosít a leendő hallgatóknak, így az egyes patinás hírnévvel rendelkező felsőoktatási intézmények kivételével, egyre komolyabb verseny folyik az intézmények között a finanszírozásért. Az oktatás szerkezete is változóban van. Ahogy egyre több munkához követeli meg a munkaerőpiac a felsőfokú végzettséget, úgy változik a képzéskínálatban az elméleti és gyakorlati képzések aránya az utóbbi javára. A gyakorlati képzések elvileg közvetlenül a munkaerőpiaci igények alapján alakulnak, amik a jelenlegi globalizációs folyamatok és a technológiai fejlődés hatására sosem látott ütemben változnak. Szinte évente kell új szakokat bevezetni ahhoz, hogy a piaccal lépést lehessen tartani, és ez szintén számottevő forrásokat igényel. A felsőoktatás tehát több szempontból is átmeneti állapotban van, és az egyik legfontosabb terület a finanszírozás kérdése. Egyre több jel mutat arra, hogy a múltban használt finanszírozási struktúra már nem működőképes. Arra pedig, hogy mi a megoldás egyelőre nem született széles körben elfogadott válasz. Bár a finanszírozási modellek választéka széles, a hagyományok és a téma társadalmi jelentősége megnehezíti az elméleti modellek gyakorlati alkalmazását. 1.1 A dolgozat célja Ebben a dolgozatban a fentiek szellemében kísérletet teszek a fejlett országokban (OECD országok), a közelmúlt és a jelen alapján, az uralkodó finanszírozási trendek és folyamatok 6

7 feltérképezésére és értelmezésére, valamint a rendszer két példán keresztül történő bemutatására. Az egyik példa adott volt, hiszen a magyar felsőoktatási rendszer szinte konstans válságban volt az elmúlt években és valamilyen szinten magam is érintett vagyok a témában. A másik példához egy gyökeresen különböző országot választottam, Japánt. Az egyik legtöbb vitát kiváltó kérdés a finanszírozással kapcsolatosan - ahogy azt majd részletes tárgyalom a 2.2-es fejezetben-, hogy mekkora legyen az állami szerepvállalás és mekkora részét viselje a magánszféra. Magyarországnak (ahol magas az állami finanszírozás aránya: 78,5%) Japán szinte az antitézise (állami finanszírozás aránya 33,7%) 5, így a spektrum két ellentétes oldalán lévő ország elemzésével próbálom szemléltetni a lehetőségeket. Ez a dolgozat a következő kérdéseket állítja a vizsgálata középpontjába: (i) Mik jelenleg a finanszírozási trendek a világban? a) A hallgatók számának a növekedése b) A felsőoktatás ráfordításai c) Az állami ráfordítások aránya az összráfordításokhoz képest d) Az egy főre jutó finanszírozás (állami, össz) (ii) Milyen a jelenlegi finanszírozási rendszer az említett két országban? a) Képzési rendszer b) Fennhatóság c) Intézmények költségvetése (iii) Milyen folyamatok történtek a közelmúltban és ezek milyen hatásokkal jártak? a) Az országra jellemző mutatók b) Az elmúlt két évtized fontosabb történései (iv) Mik a rendszer problémái és milyen megoldás lehetséges? 1.2 A dolgozat felépítése A dolgozat 3 fő részből áll: (i) A finanszírozással kapcsolatos trendek a világban (ii) Felsőoktatás finanszírozás Magyarországon: a) A jelenlegi rendszer b) Fontosabb statisztikai adatok c) Az intézmények költségvetése d) A c pont egy példán való bemutatása e) A közelmúlt történései és az azonosítható trendek f) A jelenlegi rendszerből fakadó problémák (iii) Felsőoktatás finanszírozás Japánban a) A jelenlegi rendszer b) Fontosabb statisztikai adatok c) Az intézmények költségvetése 5 Forrás OECD: Education at a Glance 2008, OECD indicators, OECD 2008, 253. o. 7

8 d) A c pont egy példán való bemutatása e) A közelmúlt történései és az azonosítható trendek f) A jelenlegi rendszerből fakadó problémák ezeket kiegészíti a Bevezetés, az Összefoglalás, a Függelék és a Bibliográfia. 8

9 2 A felsőoktatás finanszírozása az OECD partnerállamokban 2.1 Felsőoktatási intézmény fogalmának meghatározása A felsőoktatási intézmény fogalma nem bonyolult: felsőoktatási képzést nyújtó intézmény. A felsőoktatási képzés meghatározása azonban már sokkal problémásabb. Általában országról országra változik, hogy mit tekintenek felsőoktatásnak. Van ahol csak az egyetemi és főiskolai programokat, van ahol a felsőfokú szakképzést is, sőt van olyan meghatározás is amely minden törvényben megszabott kötelező oktatás után következő képzést felsőoktatásként határoz meg. Az OECD által is használt UNESCO meghatározásban a felsőfokú oktatásnak két válfaja van 6 : Felsőfokú A, amely főleg teoretikus alapokról építkezve megfelelő előképesítést biztosít magasabb szintű oktatási vagy kutatási programokban való részvételre. Ennek a képzésnek az időtartalma legalább három év. Felsőfokú B, amely leginkább gyakorlati ismeretek oktatására építve a munkapiaci minél sikeresebb integrációra fókuszál. Ezek a képzési programok legalább két évesek. Ebben a dolgozatban a Felsőfokú A képzést nyújtó intézmények állnak a vizsgálatok középpontjában. Azonban bizonyos esetekben a statisztikákban nem lehet elkülöníteni a kettőt, hiszen általában ugyanazok az intézmények biztosítják mindkét képzést. Ezekben az esetekben, lábjegyzetben vagy a szövegben jelzem, hogy mindkét képzésfajta benne foglaltatik az adatokban. 2.2 Állam vagy magánszféra? A felsőoktatás finanszírozásának alapdilemmája a forrás kérdése. Vajon az egyén feladata-e a saját képzését finanszírozni vagy pedig, mint az alap- és középfokú oktatás esetében általános, az állam, tehát áttételesen a teljes társadalom feladata? Elöljáróban elmondhatjuk tehát, hogy 2 fő forrás létezik a képzés finanszírozására: az állam, ami tulajdonképpen a teljes társadalmat jelenti, hiszen az adóterhekből jut bevételhez a magánszféra, ami magába foglalja a diákokat (családjukkal együtt) és a munkáltatókat, a saját bevételt, ami a felsőoktatási intézmény gazdálkodásából fakad és a vállalati finanszírozást, amely főleg kutatási együttműködéseket és támogatásokat jelent A két legfontosabb és legtöbb vitát kiváltó szereplőnek, az államnak és a magánszférának, 6 OECD Glossary of Statistical Terms: Tertiary-type A Education: és Tertiary-type B Education 9

10 megvannak a támogatás mellett és a támogatás ellen szóló érvei. A támogatás ellen szóló érvek a szereplők költségei: 1. táblázat A szereplők költségei a felsőoktatásban Állam Magán Fenntartásra fordított pénzeszközök Tandíj Diákok támogatása Elvesztett potenciális bevétel Elveszett termelékenység Táblázat angol nyelvű forrása: Vossensteyn: Fiscal Stress: Worldwide Trends In Higher Education Finance, Nasfaa Journal of Student Financial Aid Láthatjuk, hogy költségek mindkét oldalon vannak. Az állam támogatja egyrészről az intézményeket a működésükhöz és fenntartásukhoz juttatott támogatással. Másrészről támogatja a diákokat akár közvetlen pénzügyi segítséggel (ösztöndíj), akár juttatásokkal (BKV bérlet). A magánszereplők közvetlen ráfordítása a felsőoktatásra a tandíj megfizetése. A fentieken kívül mindkét szereplőnek elveszik a felsőoktatásban töltött ideje, mint hasznos termelőidőszak, ami az állam oldalán a termelékenység csökkenésében, a magán oldalon pedig az elvesztett potenciális bevételek formájában jelenik meg. A költségekhez azonban közvetlen pénzügyi hasznok is társulnak, miután a hallgató megszerzi a felsőfokú képzettséget: 2. táblázat A szereplők pénzügyi hasznai a felsőoktatásban Állam Magán Magasabb nemzeti termelékenység Magasabb termelékenység, magasabb munkabér 7 Magasabb adóbevétel Jobb munkalehetőségek Magasabb fogyasztás Magasabb megtakarítási ráta Rugalmasabb munkaerő Személyi és munkavállalói mobilitás Kisebb függőség az államtól Magasabb fogyasztási szint Táblázat angol nyelvű forrása: Vossensteyn: Fiscal Stress: Worldwide Trends In Higher Education Finance, Nasfaa Journal of Student Financial Aid A pénzügyi hasznok jelentősek mindkét oldalon. Az állam magasabb termelékenységet kap az elvesztett időszakért cserébe, ami magasabb adóbevétellel és magasabb fogyasztással párosul. Ráadásul a munkaerő rugalmasabb lesz, könnyebben helyezkedik el új területeken, ezáltal csökken az esetleges állami transzfer kifizetésektől való függőség. A munkavállaló oldalán a magasabb termelékenység jobb munkalehetőségekkel és magasabb munkabérrel párosul, ami magasabb fogyasztási és megtakarítási szintet jelent. Ráadásul megnő a munkavállalói mobilitás is; egyre könnyebben helyezkedik el az egyén egy másik szakmában és egyre kevésbé van kiszolgáltatva a munkaerőpiaci kereslet változásainak. A közvetlen pénzügyi hasznokon kívül közvetett hasznokat is eredményez a felsőfokú képzettség: 7 Lásd függelék 7.1. Forrás OECD: Education at a Glance 2008, OECD indicators, OECD 2008, 253. o. 10

11 3. táblázat A szereplők közvetett hasznai a felsőoktatásban Állam Magán Szociális kohézió, szociális diverzió Jobb munkakörülmények megértése, Magasabb társadalmi státusz Magasabb társadalmi mobilitás Magasabb elégedettségi szint Alacsonyabb bűnözés Jobb egészség, magasabb várható élettartam Több adomány és jótékonykodás Nagyobb választási lehetőség (költségek) Új technológiák jobban adaptálódnak Több hobbi és szabadidős tevékenység Magasabb társadalmi és politikai részvétel Önmegvalósítás Táblázat angol nyelvű forrása: Vossensteyn: Fiscal Stress: Worldwide Trends In Higher Education Finance, Nasfaa Journal of Student Financial Aid Ezek a hasznok jóval megfoghatatlanabbak, mint az előzőek azonban józan ésszel is beláthatóan léteznek. Mivel nem közgazdasági kategóriák és elég magától értetődőek, ezért nem fejtem ki őket bővebben. Láthatjuk tehát, hogy mindkét oldalnak megvannak a pro és kontra érvei a felsőoktatás támogatásával kapcsolatosan. Leszögezhetjük, hogy (II) az államnak komoly érdekei fűződnek ahhoz, hogy minél nagyobb legyen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. valamint (III) a felsőoktatás résztvevői is komolyan érdekeltek a minél magasabb szintű képzettség megszerzésében. Elmondtuk, hogy a felsőoktatás, mindkét érdekeltje részére nyújt előnyöket, ám költségekkel is jár. A kérdés ettől a ponttól kezdve nem az, hogy ki finanszírozzon, hanem az, hogy a két szereplő milyen arányban osztozzon a felmerülő költségeken. Nyilván nem lehet ez komoly probléma, hogyha alaposan megvizsgáljuk a helyzetet. Az 1-3 számú táblázatokat megvizsgálva, azokból indikátorokat képezve ki lehet számítani a megfelelő arányt. Sajnos a helyzet közel sem ilyen egyszerű. Ezekkel az indikátorokkal az a probléma, hogy nagyon nehezen számszerűsíthetők és országról országra változnak. Vagyis (IV) (V) A felsőfokú oktatás társadalmi hasznával kapcsolatos indikátorok nehezen számszerűsíthetők és konkretizálhatók nehéz megállapítani, a tényleges társadalmi hasznot. A múltban a felsőoktatás, főleg Európában, teljesen állami finanszírozási terület volt, amely számottevő autonómiát élvezett. Ez az állapot nagyon is megfelel bizonyos érdekcsoportoknak, amelyeknek nem fűződik érdekük a változtatásokhoz. 11

12 2.3 Az állami szerepvállalás arányának 3 modellje Elmondható, hogy nincs olyan ország a világon ahol pusztán magán forrásokból vannak fenntartva a felsőfokú képzést nyújtó intézmények. Ez a tény az előző fejezetből következően teljesen logikus, hiszen ha a társadalom egésze is élvezi a felsőoktatásból eredő hasznokat, akkor a költségekből is ki kell vennie a részét. Érdekes módon, bár ennek a fordítottja is igaz, (vagyis az egyén is élvezi a hasznokat tehát ki kéne vennie a részét a költségekből) olyan ország létezik, ahol az egyén semmilyen költséget nem visel (az adóterheken kívül). Ennek számos oka van, az egyik, hogy a felsőoktatás a múltban alapvetően állami finanszírozású terület volt és a magas adóterhelésű országokban nehéz elfogadtatni a tandíj bevezetését; a másik legfőbb ok talán az a tény, hogy amikor a felsőoktatást igénybe veszi az egyén, akkor még nincs felhalmozott megtakarítása amiből állhatná a költségeket ami így a családra vagy egy külső finanszírozóra marad. Vagyis a költség képződésének az időpontjában nem a haszonélvező állja azokat. Amennyiben a családnak nincsen megtakarítása vagy nincs igénybe vehető külső finanszírozás, akkor a felsőfokú oktatásból kizárják őket. Ez nem felel meg a legtöbb fejlett országban uralkodó etikai, erkölcsi és gazdasági nézeteknek így ennek a problémának a feloldására jelentek meg több országban a felsőoktatással kapcsolatos pénzügyi konstrukciók (hazánkban a diákhitel), amelyek általában alacsony kamatozású, hosszú futamidejű kölcsönöket jelentenek. A tandíj problematikája nem képezi ezen dolgozat tárgyát, a fogalmat röviden a es fejezetben vizsgálom. Vizsgáljunk meg egy OECD táblázatot, amelyen a fontosabb országok felsőoktatási ráfordításai láthatóak a GDP százalékában, állami és magánráfordítás szerinti bontásban. 4. táblázat Ráfordítások a GDP arányában 2005 vagy 2004 Ország Állam Magán Összesen Csehország 0,8 0,2 1,0 Franciaország 1,1 0,2 1,3 Németország 0,9 0,2 1,1 Magyarország 0,9 0,2 1,1 Olaszország 0,6 0,3 0,9 Hollandia 1,0 0,3 1,3 Egyesült Királyság 0,9 0,4 1,3 Ausztrália 0,8 0,8 1,6 Kanada 1,4 1,1 2,6 Egyesült Államok 1,0 1,9 2,9 Japán 0,5 0,9 1,4 Korea 0,6 1,8 2,4 OECD átlag 1,1 0,4 1,5 Adatok forrása OECD: Education at a Glance 2008, OECD indicators, OECD

13 Az adatok alapján a fejlett országokban három jól elkülöníthető finanszírozási mód létezik, makroszinten: az amerikai, az európai és az ázsiai országokban működő finanszírozási rendszer. 8 (i) A első esetben a magas, a GDP 1%-át meghaladó állami támogatást magas, a GDP 1%-a körüli magán források egészítenek ki, így megközelítve vagy meghaladva a GDP 2%-át. Ezt láthatjuk az Egyesült Államokban és Kanadában és ez történik Ausztráliában is. (ii) A második esetben a magas, a GDP 1%-a körüli állami finanszírozással szemben szinte elhanyagolható a magán források aránya. Európában ez a jellemző finanszírozási keretrendszer, ahogy azt a példákon láthatjuk (iii) A harmadik eset, az alacsony szintű állami támogatás mellett, magas összegű magán forrás bevonásával működik. Ez jellemző Japánra és Koreára. 2.4 Állami finanszírozás Miért jelentős a felsőoktatás állami támogatása a legtöbb fejlett országban? Az 1960-as évektől beszélhetünk tömeges felsőoktatásról, 9 akkor nőt meg robbanásszerűen a felsőoktatásba felvett hallgatók száma. Ez pont a jóléti társadalom kialakulásával egy időben történt, aminek eredményeképpen a felsőoktatás állami finanszírozása is együtt bővült a létszámmal. Ezek a centralizált, állami irányítás alatt álló felsőoktatás évei voltak és tartottak is egészen a 70-es évek gazdasági válságáig, amikor az állami költségvetések egymás után fordultak negatívba és a felsőoktatás finanszírozásának a nyakló nélküli kiterjesztése fenntarthatatlanná tette volna az országok gazdálkodását. Ekkor merült fel az elképzelés, hogy elkerülhetetlen a felsőoktatás finanszírozásának a strukturális átalakítása és a szemléletváltás. Ez a felsőoktatási intézmények egyre nagyobb függetlenedését és a felsőoktatási kiadások korlátozását vonta maga után. Az állam az irányító szerepéből a koordinátor szerepére váltott és teljesítménymutatókhoz kötötte a források kiosztását. Ezzel ösztönözve az intézményeket a minél hatékonyabb működésre és külső források bevonására. Melyek hát ezek a folyamatok és mik a jellemzői? Milyen mechanizmusok szerint osztják el a támogatásokat az intézmények között? Ki kapja a támogatást? Mi alapján határozzák meg az intézmények által felhasználható keretet? Mire költhető a támogatás? Kereslet, kínálat Az első kérdés ami felmerül, hogy kit támogasson az állam? Az intézményt, aki aztán oktatási szolgáltatást nyújt vagy a hallgatót, aki oktatási szolgáltatást vásárol? A keresleti és kínálati finanszírozásnak több definíciója is ismert a szakirodalomban, de az alapokban minden elmélet megegyezik, pusztán a két kategória közötti határt húzzák meg máshol. 8 Akira Arimoto Estructura y Funcion de la Financinacion de la Education Superior en Asia 9 Polónyi: Az oktatás gazdaságtana, Osiris

14 (i) Kínálati finanszírozás esetén a felsőoktatási intézmények (az oktatás mint szolgáltatás kínálati oldala) közvetlenül kapják meg a pénzeszközöket míg a (ii) Keresleti finanszírozás esetében a hallgatók (az oktatás mint szolgáltatás keresleti oldala) rendelkeznek vele és rajtuk keresztül jut el az intézményekbe. A keresleti finanszírozás mellet érvelők egyik fő érve, 10 hogy csak így biztosítható a piaci jellegű működés, hiszen ha a hallgatók egy véges pénzösszeg felett rendelkezhetnek, akkor tisztában vannak vele, hogy az egy személyre jutó finanszírozás véges, ezért azt kritikusabban használják fel, ezáltal csökkentve a pazarlást az intézmények pedig a hallgatókért versengve növelik a hatékonyságot és a színvonalat. Nevezik még kuponos finanszírozásnak is, ezt a módszer a gyakorlatban még nem vezettek be sehol. Hollandiában a felsőoktatás egy kis részében megvalósult valamint Ausztráliában és Új-Zélandon történtek kísérletek az alkalmazására, azonban a bizonytalanság, hogy pontosan mi fog történni, nem tette lehetővé a bevezetést. A diákok számára biztosított hitelek az állam szempontjából nem minősülnek keresleti finanszírozásnak, hiszen egy ponton ezeket az összegeket vissza kell fizetni, így csak az esetlegesen elmaradó hasznot kell az államnak állnia. A felsőoktatási intézmények szempontjából azonban a hitelekből finanszírozott hallgatók ugyanolyan forrást jelentenek, mint az ösztöndíjat élvezők. Ennek megfelelően ez a dolgozat a tandíjat keresleti finanszírozásnak veszi. Természetesen a hiteleknek az a része, amelyik nem az iskoláknál köt ki (lakhatási támogatás, stb.), nem játszik szerepet ebben a dolgozatban. Egyes szakértők szerint a közvetlenül az intézményeknek nyújtott finanszírozás is lehet keresleti, amennyiben az a felvett diákok számától függ és azzal egyenesen arányos, hiszen így is megvan a diákoknak a lehetőségük, hogy a véleményük szerint jobb iskolánál kössön ki a részükre szóló pénz. Ehhez azonban a következőkre lenne szükség 11 : Szabad hozzáférés a piachoz kínálati és keresleti oldalon Piaci transzparencia Ár és minőségalapú piaci mechanizmusok megléte Ezek a feltételek azonban gyakorlatilag sehol sem adottak, így a gyakorlatban ezt a finanszírozási formát nem nevezzük keresleti finanszírozásnak. Megjegyzendő, hogy a keresleti finanszírozást egyes szakirodalmakban indirekt, míg a kínálatit direkt finanszírozásnak is nevezik Input vagy output? Tehát a finanszírozás nagy részt kínálati finanszírozás. Milyen összegű legyen ez a támogatás? Mi alapján határozzák meg az egyes intézményekre jutó összeget? 10 Astrid Schwarzenberger (Ed.): Public funding of higher education: A comparative study of funding mechanisms in ten countries, CHEPS-Higher education monitor Center for Higher Education Policy Studies (CHEPS) University of Twente Bartlett, W. and J. Le Grand (eds), The Theory of Quasi-Markets:, Quasi-Markets and Social Policy, Macmillan Press Ltd, London, pp.13-34,

15 Az egyik általános módja az egyes felsőoktatási intézmények részére nyújtott támogatás összegének a meghatározására a formula alapú finanszírozás. Ez azt jelenti, hogy meghatározott indikátorok alapján számolják ki intézményenként a támogatás összegét. Tradicionálisan a felsőoktatási intézményeknek juttatott pénzeszközök nagysága attól függött, hogy hány diák nyert felvételt az intézménybe, mekkora az egyetem területe stb. Ezeket input oldali indikátoroknak nevezzük és napjainkban is ezek a meghatározóak a legtöbb országban. Ez annak ellenére így van, hogy már az 1980-as években felmerült, hogy ez nem a leghatékonyabb módja az intézmények finanszírozásának és megfogalmazódott az igény output oldali indikátorok használatára. Az output oldali finanszírozás lényege, hogy a bemeneti indikátorokat kimenetire cseréli, pl. hány kreditet oktatott az intézmény vagy hány diplomát osztott ki. Belátható, hogy az utóbbiak a teljesítmény igazi fokmérői és ezáltal az intézmény hatékonyságának a szintjét kifejező értékek. Mint már említettem általában napjainkban is az input oldali finanszírozás a meghatározó, egy két olyan ország van ahol pusztán output oldali indikátorokat használnak (pl. Dánia) máshol pedig a két oldal keveréke jellemző (Svédország, Hollandia). Ezzel együtt a szakértői konszenzus egyértelműen az output oldali indikátorok mellett foglal állást, így előre láthatóan a jövőben több ország is ebbe az irányba fog elmozdulni Intézmény-finanszírozás A formula alapú finanszírozással szemben a másik elterjedt finanszírozási forma az intézmény-finanszírozás. Ez a módszer az intézmény működéséhez szükséges ráfordításokat számba véve (bér, eszközök stb.), a fenntartóval folytatott alku következtében meghatározott összeget jelent. Tulajdonképpen az előző éves ráfordításokból kiindulva határozzák meg a következő évet. Ez a forma a központosított oktatáspolitikát folytató országokra jellemző és a legnagyobb problémája, hogy a felsőoktatási intézményt nem ösztönzi nagyobb hatékonyságra és takarékosságra. A világon egyre kevésbé jellemző, a centralizált oktatáspolitika felszámolásával párhuzamosan veszti el a jelentőségét Pályázati úton kiosztott támogatások A fenti, - intézmények fenntartására irányuló- finanszírozási módokat kiegészítve, szinte minden országban találkozhatunk olyan pénzeszközökkel, amelyek meghatározott célra lettek elkülönítve a költségvetésből és pályázati úton osztják ki őket. Ezek a pályáztatás tényéből fakadóan a jobban teljesítő intézmények részére hozzáférhetőek és komoly versengés folyik az egyes intézmények között ezekért a forrásokért. A támogatások céljai országtól függően kerülnek meghatározásra és sokféle lehet, például egyes alacsony létszámú szakok fenntartása, kutatási projektek, stb. 15

16 2.4.5 A finanszírozás formái és forrása A finanszírozás fajtái között megkülönböztethetünk Szabadon felhasználható Célzott Egyéb támogatásokat. A szabadon felhasználható támogatások esetében az intézmény a megkapott pénzeszközöket szabadon felhasználhatja arra a célra, amelyre jónak látja. A célzott támogatást egy bizonyos cél elérésére kapja, tehát ezek a pénzeszközök csak meghatározott célokra fordíthatók. Az egyéb kategóriába esik például az indirekt támogatási rendszer, ahol nem az intézmény kapja közvetlenül a támogatást. A világban általában a 3 forma párhuzamosan működik, tehát az intézmény kap egy bizonyos összegű szabadon felhasználható támogatást és ezen felül még pályázhat célzott támogatásokra. A finanszírozás forrás szerint lehet: Regionális Állami Vegyes Ez arra utal, hogy a helyhatóságtól, a központi költségvetéstől vagy pedig mindkettőtől származnak-e a pénzeszközök Összefoglalás Láthatjuk, hogy a felsőoktatás finanszírozását sokféleképpen lehet csoportosítani. A problémát az jelenti, hogy a formák nem különülnek el egymástól, hanem általában együttesen jelennek meg. Tovább bonyolítja a képet, hogy szinte minden finanszírozási formának rengeteg variációja létezik. A következő táblázatban összefoglalom az eddig ismertetett főbb állami finanszírozási formákat és módozatokat. 5. táblázat Az állami finanszírozás csoportosítása Forrása Támogatás Támogatás Számításának módja szerint formája címzettje Formula Nemzeti Szabadon Intézményfinanszírozás felhasználható (történelmi) Keresleti Input Regionális Célzott Szerződés Kínálati Output Vegyes Egyéb Formula Vegyes 16

17 2.5 Magán finanszírozás Az elmúlt két évtizedben a magán források fontossága megnőtt a felsőoktatás finanszírozásában. Az eltelt időben az OECD országok legalább felében 5%-kal nőt a magán források aránya, míg több mint az országok felénél ez az arány meghaladja a 20%-ot 12. Ezzel együtt az állami támogatás összegileg nem csökkent, hanem nőtt, amiből két következtetést lehet levonni: (VI) A magán források nem helyettesítik az állami forrásokat hanem kiegészítik azokat és (VII) A magán források növekedésének hatására a felsőoktatási intézményeknek több felhasználható forrásuk lett. Ettől függetlenül van olyan ország ahol a hallgatók számának növekedésével az 1 személyre jutó állami támogatási összeg csökkent, így kényszerítve rá az intézményeket a magán finanszírozás egyre szélesebb körű bevezetésére. Ezekben az esetekben a magán források helyettesítő szerepet játszottak A tandíjak és a diákoknak nyújtott pénzügyi segítség Az egyik nagy bevételi forrása a felsőoktatási intézményeknek a tandíj. A tandíj a képzés pénzbeli ellenszolgáltatása. A hallgató fizeti meg. A tandíjjal és a hallgatóknak nyújtott pénzügyi segítséggel kapcsolatosan is rengeteg rendszer létezik szerte a világon, azonban elmondható, hogy az országok besorolhatóak 4 nagy csoportba: 13 (i) Tandíj nincs vagy minimális, széles körű hallgatói támogatások. Ide tartoznak a Skandináv államok, Csehország és Törökország. Ezekben az országokban a felsőfokú képzésbe való belépésnek nincsen akadálya, a tandíj vagy minimális vagy 0 és ráadásul a hallgatók komoly támogatásokat is élveznek ezzel párhuzamosan (a felsőfokú képzéseken résztevők 55%-nak áll rendelkezésére pénzügyi segítség). A Skandináv országokban a részvételi arány jóval az OECD átlag felett van és ezekben az országokban a felsőfokú oktatáshoz szinte joguk van az embereknek. Érdekes megfigyelni, hogy ezzel ellentétben a török és a cseh mutatók már közel sem ilyen jók, bár nőttek az elmúlt 10 évben. Mindkét országban az OECD átlag alatt vannak a költségvetés ráfordításai és az adóterhek.. (ii) Magas tandíj és széles körű hallgatói támogatások Ide tartozik az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Királyság, Hollandia és Chile. Ezekben az országokban a tandíj magas, azonban számottevő támogatásokat tudnak a hallgatók igénybe venni. A tandíj mindegyik ország 12 Kiira Kärkkäinen: Emergence of Private Higher Education Funding Within The OECD Area, OECD Forrás OECD: Education at a Glance 2008, OECD indicators, OECD

18 esetében meghaladja az 1500 USD-t évente és több mint a hallgatók 80%-a élvez valamilyen pénzügyi támogatást. Ezekben az országokban az állami ráfordítások (Kanada kivételével) meghaladják az OECD átlagot, amiből arra a következtetésre juthatunk, hogy itt keresleti oldalú finanszírozás működik. (iii) Magas tandíj és alacsony szintű támogatások Korea és Japán tartozik ebbe a csoportba. Itt magas tandíj mellett (több mint 3500 USD) nincs fejlett hallgatói támogatási rendszer, így a családokra és egyénekre nagy terheket ró. Ezekben az országokban a legalacsonyabbak a GDP-hez viszonyított adóbevételek és a felsőoktatás ráfordításainak az aránya. (iv) Alacsony tandíj és alacsony szintű hallgatói támogatások Ebbe a csoportba tartozik minden olyan Európai ország, amelyet még nem említettem meg egyik csoportnál sem, többek között Magyarország. Itt viszonylag alacsony tandíjak mellett alacsony támogatásokat nyújtanak, amiket általában bizonyos csoportoknak címeznek. Ezekben az országokban a felsőoktatásban résztvevők száma az OECD átlag alatt van, ami arra enged következtetni, hogy az alacsony képzési díj önmagában nem feltétlenül elég a felsőoktatásban való részvétel motivációjához Üzleti tevékenységből származó bevételek Fontos forrás a felsőoktatási intézmények által végzett üzleti tevékenységek valamint a nyújtott szolgáltatások révén befolyó pénz is. Ahogy a felsőoktatási intézmények egyre nagyobb üzleti szabadságot élveznek, úgy nőnek a lehetőségek és a motiváció az üzleti tevékenységekkel kapcsolatosan. Ma már egyáltalán nem számit ritkaságnak, ha egy felsőoktatási intézmény jól menő vállalkozást alapít, és a hasznot visszaforgatja a képzésbe és az intézmény fenntartására. A három fő kategória amely létezik az üzleti tevékenységen belül 14 : (i) Tudással kapcsolatos szolgáltatások: amely az egyetemen található szellemi kapacitások kihasználására koncentrál (K+F, konzultációs szolgáltatások, stb.) (ii) Felesleges kapacitások értékesítése: Az esetlegesen meglévő felesleges kapacitások piacon való értékesítése (eszközök, épületek bérbeadása, stb.) (iii) Fundraising Külső finanszírozás megszerzésére irányuló tevékenység meghatározott kutatási projektekre, stb Egyéb Megemlíthetőek itt a kölcsönökből származó pénz, az adományokból befolyt összegek, vagyis minden olyan nem állami forrás amely az előző két kategórián kívül esik. 14 OECD: On the Edge: Securing a Sustainable Future for Higher Education, OECD

19 2.6 Jelenlegi statisztikai trendek a világban Ahogy azt már a bevezetésben említettem az OECD országokban a felsőoktatást igénybevevők száma komolyan megnövekedett az elmúlt két évtizedben. Az országok termelésstruktúrája átalakult és egyre több felsőfokú végzettségű munkavállalót igényelt, a felsőfokú végzettség egyre fontosabbá vált a munkaerőpiacon valamint a pénzügyi haszon is ösztönözte a népességet az egyre nagyobb részvételre. Ezt a növekedést a statisztikai adatok is alátámasztják. A 1. diagramon láthatjuk a nettó beiskolázási arányokat 1995-től 2006-ig. Az arányszám egy bizonyos megfelelő korcsoporton belül a felsőoktatásba belépők számának és a teljes csoport számának a hányadosa. A különböző korcsoportokat összeadva kapjuk meg a társadalomra vonatkozó összeget. 1. diagram A felsőoktatásba belépők száma a korcsoportjuk arányában ig 15 EU19 növ-oecd növ. OECD átlag - EU19átlag OECD átlag EU 19 átlag 75,00 70,00 65,00 60,00 55,00 50,00 45,00 8,25 3, ,00 % Év Adatok forrása OECD: Education at a Glance 2008, OECD indicators, OECD 2008, függelék 7.2 Látható, hogy a közelmúltban egy erős felfelé haladó tendencia volt a jellemző mind az EU19, mind az OECD adatok szerint is. A trend valamivel hangsúlyosabb volt az EU19-ek között. A világoskék oszlopon láthatjuk a két átlagérték különbségét, a sárga oszlopon pedig az OECD, valamint az EU19 növekedési ütemének a különbségét. Megfigyelhető, hogy az EU19 növekedés minden periódusban meghaladta az OECD értéket, a 2002-es és a 2005-ös évet kivéve. Ennek eredményeképpen a periódus elején még 8,25%-os eltérés az időszak végére 3,34%-ra csökkent. Ebből következik, hogy (VIII) A felsőoktatásban résztvevők összlétszáma nőt. A következő kérdés az, hogy vajon a ráfordítások lépést tartottak-e a létszámnövekedéssel, vagy a tömegesedés a ráfordítások csökkenését vonta maga után? A 2. diagramon, 2000-t véve alapul, az összráfordításnak, a hallgatók számának és a ráfordítás/fő értéknek a változását látjuk százalékosan kifejezve 1995 és 2005 között. A 15 Az EU19 a 2004-es bővítés előtti 15 tagállam, valamint Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország együttes csoportját jelenti 19

20 táblázat mind az OECD, mind az EU19 átlagadatait tartalmazza. Jól megfigyelhető az előző táblázatból levont következtetés, miszerint a hallgatószám mindkét periódusban és csoportban nőtt. Ezzel együtt nőttek a ráfordítások is mindkét vizsgált időszakban, sőt láthatjuk a táblázatról, hogy a hallgatószámot meghaladó mértékben 16. Ezt támasztja alá a külön ábrázolt hallgatónkénti ráfordítás oszlopán látható érték. Tehát a diagramon látható adatok szerint 1995-től kezdve az összráfordítások és a személyenkénti ráfordítások nemcsak hogy lépést tartottak a növekedéssel, hanem túl is szárnyalták azt. Vagyis nemcsak több embert képeznek a felsőoktatásban, hanem ezekre a személyekre több forrás is jutott fejenként. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy ezek az adatok minden ráfordítást tartalmaznak, vagyis a hallgatók által igénybevett, de a felsőfokú intézményekhez el nem jutott támogatásokat is. 2. diagram A felsőoktatás fontosabb mutatóinak változása ig % Év OECD átlagráfordítás OECD hallgatószám OECD ráfordítás/fő EU19 átlagráfordítás EU19 hallgatószám EU19 ráfordítás/fő Adatok forrása OECD: Education at a Glance 2008, OECD indicators, OECD 2008, függelék 7.2 Tehát a ráfordítások növekednek. Felmerül a kérdés, hogy vajon ennek a növekedésnek hol található a forrása? Az állam vagy pedig a magánszféra vállalta fel a bővülésnek a finanszírozását? 3. diagram A felsőoktatásra való összes ráfordítás százalékos megoszlása OECD átlag privát EU19 átlag privát OECD-EU19 átlag privát 28,0 26,0 24,0 22,0 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 % Év ,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 % Adatok forrása OECD: Education at a Glance 2008, OECD indicators, OECD 2008, függelék évi vásárlóerő parításon 20

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ Csépe Valéria 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. Témavázlat A magasabb iskolai

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Bevezetés. Szabályzati háttér A tanulmányi ösztöndíj

Bevezetés. Szabályzati háttér A tanulmányi ösztöndíj A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ OSZTÁSÁNAK SZABÁLYZATA Bevezetés A Dunaújvárosi Főiskola Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban: HÖK) úgy érezte szükséges egy mindenki

Részletesebben

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között!

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak,

Részletesebben

Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens

Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens 1 Oktatás, képzés = befektetés az emberi tőkébe A humán tőke minden ember sajátja, munkaerejéhez tartozik. A képességek az egyén munkáját teszik hatékonyabbá.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Doktori Iskola 2015 http://www.sze.hu/~prile A személyszállítás sajátos tevékenység, amely sajátos szabályozást igényel Azonnali

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

EAG 2002 BRIEFING NOTES (HUNGARY) UNDER EMBARGO UNTIL 29 OCTOBER 2002, 11:00 PARIS TIME FIRST DRAFT

EAG 2002 BRIEFING NOTES (HUNGARY) UNDER EMBARGO UNTIL 29 OCTOBER 2002, 11:00 PARIS TIME FIRST DRAFT EAG 2002 BRIEFING NOTES (HUNGARY) UNDER EMBARGO UNTIL 29 OCTOBER 2002, 11:00 PARIS TIME FIRST DRAFT For questions refer to: Judit Kádár-Fülöp, Adinistrator, OECD/EDU Analysis and Indicators Division Tel:

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

Mire törekszünk szülőként?

Mire törekszünk szülőként? Gyermekeink jövője Mire törekszünk szülőként? A szülők legszebb és egyben legnehezebb feladata, hogy gyermekeiket felkészítsék az ÉLETRE, hogy olyan értékrendszert és tudást közvetítsenek feléjük, amelynek

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2014.

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2014. Tomori Pál Főiskola Közhasznúsági jelentés 2014. 1. Bevezetés A Tomori Pál Főiskolát a KF-SZ Kalocsai Felsőoktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság (alakuláskori nevén) 2004. június 22. napján meghozott,

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Education at a Glance: OECD Indicators 2006 Edition. Pillantás az oktatásra OECD mutatók 2006. évi kiadás

Education at a Glance: OECD Indicators 2006 Edition. Pillantás az oktatásra OECD mutatók 2006. évi kiadás Education at a Glance: OECD Indicators 2006 Edition Summary in Hungarian Pillantás az oktatásra OECD mutatók 2006. évi kiadás Összefoglalás magyarul A Pillantás az oktatásra a pedagógusok, politikai döntéshozók,

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

ANULMÁNYI SZ NDÍJOSZ ÁSI SZA ÁLYZA

ANULMÁNYI SZ NDÍJOSZ ÁSI SZA ÁLYZA M - K ANULMÁNYI SZ NDÍJOSZ ÁSI SZA ÁLYZA Hatályos: 2012. augusztus 1-től. 1 Á 1. (1) Jelen szabályzat a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) továbbá a

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

statisztikai módszerekkel

statisztikai módszerekkel Statisztikai világnap 2010. október 20. Az oktatási kiválóság g mérése m statisztikai módszerekkel Sándorné dr. Kriszt Éva rektor A mérésrm sről l elméleti leti megközel zelítésben A A mérés m s fogalma,

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait) TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok Mit mondanak a tények az új közoktatási törvény küszöbén Mőhelykonferencia II. Pedagógus életpályamodell és oktatásfinanszírozás 2010. február

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás. Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban 1. Kérdés: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

2007. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

2007. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS City College Üzleti Szakképző Közhasznú Társaság 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 4-6. Levelezési cím: 5600 Békéscsaba Dr. Becsey O. u. 42 Telefon: 06/66/640-304, Fax.: 66/640-305 www.citycollege.hu E-mail:

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation 18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses 1 1. Személyi költségek Personal Costs 2. Munkabér Wage 3. Motivációs rendszerek Motivation 4. Személyzet kiváltási lehetőségei External labor cost

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

KORMÁNYRENDELET ÖSSZEFOGLALÓ

KORMÁNYRENDELET ÖSSZEFOGLALÓ KORMÁNYRENDELET ÖSSZEFOGLALÓ I. A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁS ÁTSZERVEZÉSÉNEK CÉLJAI a tehetséges és tanulni vágyó fiatalok számára általánosan hozzáférhető, minőségi és fenntartható felsőoktatási rendszer

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei :

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei : SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve Tervdokumentáció részei : I/1. számú melléklet: I/2. számú melléklet: I/3. számú melléklet:

Részletesebben

A haldokló jóléti állam az 1990-es években

A haldokló jóléti állam az 1990-es években VITA Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. október (948 969. o.) SZAMUELY LÁSZLÓ A haldokló jóléti állam az 1990-es években A tanulmány nemzetközi statisztikák alapján vizsgálja meg, mennyire helytálló

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Néhány tapasztalat a Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. működéséből. Hajdu Sándor ügyvezető

Néhány tapasztalat a Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. működéséből. Hajdu Sándor ügyvezető Néhány tapasztalat a Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. működéséből Hajdu Sándor ügyvezető Sajátos helyzet: TISZK a TISZK ben HEFOP/ TÁMOP pályázatok lehetősége, eredményei

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend dr. Bathó Ferenc főosztályvezető Pénzügyminisztérium X. Jubileumi Pénztárkonferencia, Siófok 2007. november 20. Költségvetés

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com franzkatona@gmail.com A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás.

Részletesebben