TURIZMUS MENEDZSMENT. A fenntartható turizmus megvalósítása, megõrzése és fejlesztése Hajdúszoboszlón TURIZMUS BULLETIN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TURIZMUS MENEDZSMENT. A fenntartható turizmus megvalósítása, megõrzése és fejlesztése Hajdúszoboszlón TURIZMUS BULLETIN 25. 1."

Átírás

1 A fenntartható turizmus megvalósítása, megõrzése és fejlesztése Hajdúszoboszlón TURIZMUS MENEDZSMENT Szerzõ: Istók Csaba 1 1. Bevezetés Hajdúszoboszló több mint 70 éve a reumások Mekkájaként, a strandolók paradicsomaként ismert a gyógyulni vágyó bel- és külföldi vendégek körében. A város 1925 óta a 73 0 C-os hévíz feltörését követõen hatalmas fejlõdésen ment keresztül. Nemcsak a Hajdú Arany Háromszög (Debrecen Hajdúszoboszló Hortobágy) egyik turisztikai fellegvára, hanem Hévíz, a Balaton és Budapest után az ország negyedik legkeresettebb üdülõ- és gyógyhelye. A városban élõk és a helyi turizmusban dolgozók számára fontos kérdés, hogy Hajdúszoboszló a fejlesztések és a növekedés hatására hogyan képes természeti, társadalmi, kulturális és gazdasági erõforrásait megõrizni és megújítani; milyen ütemû az a fejlõdés, amit a város kedvezõtlen változások nélkül el tud fogadni; mi a további fejlõdés lehetséges iránya, ehhez milyen beruházásokat, infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani; hogyan képesek a látogatók és a helyi lakosság egymás szokásait, hagyományait kölcsönösen tiszteletben tartani. Olyan várost kell kialakítani, ahol mind a bel- és külföldi látogatók, mind a városban élõ polgárok jól érzik magukat, és ahol Hajdúszoboszló jelenlegi értékei hosszú távon is megmaradnak. 2. Fenntartható turizmus A konkrét téma kifejtése elõtt mindenképpen szükségesnek tartom a fogalom meghatározását, mert a fenntartható turizmus definícióját sokan és sokféleképpen próbálták már megmagyarázni. A fenntartható turizmus biztosítja a természeti és kulturális erõforrások hosszú távú használatát, megelõzi a káros hatásokat, összhangot teremt a jelen és a jövõ igényeinek kielégítése között, hozzájárul a lakosság anyagi és erkölcsi jólétéhez, elõsegíti azt, hogy a lakosság ne kényszerbõl õrizze meg a természeti és kulturális értékeket. A rendelkezésre álló szakirodalmat összefoglalva a fenntartható turizmus olyan légkört, atmoszférát biztosít 1 Szakközgazdász turizmus szakon, igazgatóhelyettes Barátság Gyógyszálló-SAN-CO Tourist, elnök Hajdúszoboszlói Vendéglátók Egyesülete. mind a turista, mind a helyi lakos számára, amelyben valamennyien kellemesen érzik magukat, és a helyi lakosság számára az idegenforgalom nem jelent terhet; a helybeliek vendégbarát hozzáállást tanúsítanak az adott desztinációba érkezõkkel szemben; a turisták pedig pihenésük, kikapcsolódásuk alatt figyelembe veszik, hogy a természetes és mesterséges vonzerõk a jövõ generációja számára is használható értéket képviseljenek. Ezek mellett a turizmus negatív gazdasági, környezeti, társadalmi-kulturális hatásaival szemben a pozitív hatások a dominánsak, amelyek tudatos tervezéssel, fejlesztéssel és folyamatos ellenõrzéssel biztosíthatók. A tervezés a jövõ tudatos alakításának az eszköze: az elméleti elõrelátás és a gyakorlati megvalósítás szintézisét megalapozó tevékenység (Lengyel 1993). A tervezéssel a társadalom és a környezet más elemei számára is gazdasági, társadalmi-kulturális elõnyök származnak. A tervezéssel a turizmus által okozott negatív hatások megelõzhetõek, a pozitív hatások pedig felerõsíthetõek. Természetesen a tervek megvalósulását folyamatosan ellenõrizni kell, és a piac változásait a tervezésnél is figyelembe kell venni. A tervezés során a turizmus rendszerének valamennyi összetevõjére tekintettel kell lenni. 3. Hajdúszoboszló helye Magyarország turizmusában 3.1 A HAJDÚSZOBOSZLÓI GYÓGYVÍZ A hajdúszoboszlói gyógyvíz vegyi összetétele alapján számos megbetegedés gyógyítására alkalmas. Az elmúlt több mint hetven évben a mozgásszervi betegek ezrei találtak itt gyógyulást. A hajdúszoboszlói gyógyvíz idült mozgásszervi megbetegedések, reumatikus fájdalmak, sebészeti, idegi, bel- és bõrgyógyászati eredetû betegségek, agyvérzés, ortopédiai mûtétek, bénulások, idült idegfájdalmak, lábszárfekély, nõgyógyászati gyulladások, meddõség orvoslására, izom- és csontsérülések utókezelésére kiválóan alkalmas. A víz gyógyhatását fokozza a fürdõkezelések mellett alkalmazott iszappakolás, orvosi masszázs, víz alatti vízsugármasszázs, gyógytorna és súlyfürdõ. A gyógyforrások vize nemcsak fürdõkúrára, hanem ivókúrára is kiválóan alkalmas. Gyógyítja a gyomorfekélyt, a hurutot, a máj- és epehólyag -gyulladást. TURIZMUS BULLETIN 25

2 A tapasztalatok szerint a szakemberek utasításait betartó betegek több mint 90%-a gyorsan és szépen javul. A gyógyulás mellett a gyógyvíz azok számára is kellemes, akik csak a napi rohanó világból kilépve testüket, idegrendszerüket szeretnék egy kicsit ellazítani. A gyógyvíz mellett meg kell említeni azt a kedvezõ tényt is, hogy Hajdúszoboszlón a napsütéses órák száma évente meghaladja a kétezer órát. 3.2 A HAJDÚSZOBOSZLÓI GYÓGY- ÉS STRANDFÜRDÕ A hajdúszoboszlói gyógyfürdõ egész éven át szolgálja a vendégeket re a gyógyfürdõ épülete teljesen megújult. A modern kezelõhelyiségek, az attrakciós medencék és az új kezelések már a XXI. század technikai igényeinek is megfelelnek. A hajdúszoboszlói gyógyvíz nemcsak a gyógyítás miatt kedvelt. A gyógyfürdõ népszerûsége hasonló, mint a strandé, amely az ország legnagyobb területû fürdõkomplexuma május elsejétõl szeptember végéig. A 30 hektáron elterülõ strandfürdõben 13 medence, köztük hullám-, pezsgõ- és gyermekmedence, versenyuszoda, strandmedence, 5,5 hektár nagyságú csónakázótó található. Egyes nyári napokon a strandfürdõ látogatottsága meghaladja a vendéget is. A Széchenyi-Terv Turizmusfejlesztési Programjának segítségével az elmúlt három évben a termál- és strandfürdõben az alábbi fejlesztések valósultak meg: a gyógyfürdõ teljes felújítása (új fõbejárat, modern kezelõhelyiségek, élménymedencék), Magyarország elsõ csúszdaparkjának kialakítása 6 különféle pályával, a gyerekeknek tengerparti világ, ben ennek bõvítése új csúszdákkal, medencékkel, a strandfürdõ teljes rekonstrukciója: mediterrán tengerpart, kalózhajó, világítótorony, új attrakciós gyerekmedence, élménymedencék, uszodához kapcsolódó fedett tanmedence kialakítása. A fejlesztések eredményeként a hajdúszoboszlói gyógyfürdõ nemcsak Magyarország legnagyobb és egyik legkorszerûbb létesítménye lett, hanem egy olyan háromgenerációs fürdõ valósult meg, ahol a gyerekes családok, a szenior korosztály és a sportot kedvelõ ifjúság egymást nem zavarva gondtalanul pihenhet, nyaralhat, gyógyulhat. Sajnos a város egyéb létesítményei, infrastruktúrája, a fürdõzésen kívüli programlehetõségek még nem alkalmasak arra, hogy ezt a három, eltérõ igényû és magatartású piaci célcsoportot tökéletesen kiszolgálja. 3.3 HAJDÚSZOBOSZLÓ TURIZMUSA A vendégek és vendégéjszakák számának alakulása 2002-ben A fürdõváros, a KSH elõzetes adatai alapján, 2585 szállodai, 677 panzió-, 376 turistaszállás-, 348 üdülõházi, 1550 kemping- és 7677 magánszállás-férõhellyel rendelkezik. Az Észak-alföldi Régió idegenforgalmi adottsággal rendelkezõ települései közül a kereskedelmi szálláshelyek tekintetében Debrecen (összesen 6424 férõhely) mögött a második legtöbb férõhellyel rendelkezik Hajdúszoboszló, míg a magánszállások tekintetében a legtöbbel. Hajdúszoboszlón 2002-ben vendéget regisztráltak, akik vendégéjszakát töltöttek a városban 2. A vendégek száma 11%-kal, a vendégéjszakák száma pedig 2,5%-kal emelkedett a 2001-es év adataihoz viszonyítva. A szálláshelyeken a vendégek 35%-a külföldi, 65%-a belföldi volt a 2002-es évben, ez a 2001-es évhez képest a külföldi vendégek számában 5,5%-os csökkenést, míg a belföldiek esetében 22,6%-os növekedést eredményezett. A belföldi vendégéjszakák száma 21%-kal nõtt, míg a külföldié 12%-kal csökkent Tartózkodási idõ és éves kapacitáskihasználtság Az átlagos tartózkodási idõ 2002-ben 5,3 nap volt, ami lényegesen magasabb a 3,1-es országos átlagnál, de gyengébb az európai fürdõhelyek átlagánál (7-10 nap). A gyógyszolgáltatásokat igénybe vevõ német vendégek átlagos tartózkodási ideje a legmagasabb, 11,8 nap, míg a belföldi vendégeké a legrövidebb, 4,2 nap. Az átlagos tartózkodási idõt elemezve megállapítható, hogy a legtöbb idõt a kempingekben és a szállodákban tartózkodó vendégek (6,8 nap) töltik el, amely 0,2 nappal magasabb a városi átlagnál. Ez egyrészrõl azzal magyarázható, hogy a szállodák sokkal szélesebb szolgáltatásokkal várják a vendégeket, mint bármely más szállástípus: ma már szinte minden szálloda saját egészségcentrummal és termálmedencékkel is rendelkezik, így az ide érkezõ vendégek jelentõs része gyógykezelésre érkezik a városba, másrészrõl pedig azzal, hogy a kempingek vendégéjszakáinak több mint 80%-át külföldi vendégek töltik el, akik általában a távolság miatt minimum 1 hétre érkeznek a városba. A szálláshelyek éves férõhely-kihasználtságát vizsgálva megállapítható, hogy a szállodák éves kihasználtsága 50%, a panzióké 21%, az üdülõházaké 17%. A városba érkezõ vendégek 35%-a, ezen belül a külföldiek 43%-a, a két hónapos fõidényben látogat el a fürdõvárosba. Annak ellenére, hogy Hajdúszoboszló a negyedik legnagyobb turisztikai forgalmat regisztráló magyarországi település, a fenti adatok hûen tükrözik, hogy hiába az egészségturizmusban rejlõ egész éves elérhetõség, lehetõségeit a város nem megfelelõképpen használja ki Hajdúszoboszló helye a turisztikai életgörbe-elméletben Hajdúszoboszló vizsgálatánál elemezni kell, hogy a desztinációs életgörbe melyik szakaszában jár a város, hiszen a fenti számokból is kitûnik, hogy a turisták száma országos viszonylatban is igen magas, és ez azzal járhat, hogy a túlzsúfoltság 2 Forrás: Polgármesteri Hivatal Hajdúszoboszló, TURIZMUS BULLETIN

3 miatt a természeti és mesterséges erõforrások, vonzerõk elvesztik varázsukat. Ez azért nagyon veszélyes, mert ezek szolgálnak a turizmus fejlõdésének, megújulásának alapjául. Turisták száma 1. ábra A turisztikai desztináció evolúciós életgörbéje Forrás: Butler, 1999 Hajdúszoboszló helye A Butler által 1980-ban kidolgozott turisztikai desztinációs evolúciós görbe hat különbözõ szakasza közül Hajdúszoboszló a konszolidáció szakaszába ért, melynek legjellemzõbb ismérvei a következõk: a látogatók számának növekedési üteme csökken; a város gazdasága jelentõs mértékben függ a turizmustól; a természeti és kulturális erõforrások kihasználtsága magas szintû, a nyári hónapokban a látogatók száma közelít a város teherbíró képességéhez; azok a lakosok, akik nem kapcsolódtak be a turizmusba, elégedetlenek a túlzsúfoltság és a magasabb fogyasztói árak miatt. A konszolidációs szakaszra jellemzõ tulajdonságok a városban is megfigyelhetõek. A Butler-féle modellbõl egyedül a nemzetközi turizmus legfontosabb vállalatcsoportjai nincsenek jelen a városban, ez azonban az európai uniós csatlakozással várhatóan változni fog. Tekintettel arra, hogy az életgörbe-elméletben ezt a ciklust már csak a stagnálás, illetve a hanyatlás/újjáéledés követi, az elkövetkezõ néhány évben kell nagyon gyorsan a túlzsúfoltságot, alacsony költést produkáló tömegturizmust kiváltani egy magas fajlagos költésû, igényes vendégkörrel, mielõtt még Hajdúszoboszló kedvezõ imázsát, jó hírnevét hosszú idõre elveszítené. Ezen érvelésemet az alábbi tapasztalati tényezõk is alátámasztják: a szálláshelyek számának növekedése nagyobb ütemû, mint amit a piac igényel, ezért elsõsorban a nyári hónapokban a szálláshelyek nyomott árai (pl. magánszálláshelyeken Ft/fõ/éj a szállás), és az ehhez párosuló gyenge minõségû szolgáltatások a város rossz hírét keltik; az elõzõ fejezetben említett háromgenerációs fürdõhöz nincs meg a város megfelelõ infrastruktúrája. A nyári hónapokban nehezen tudja a város a német, osztrák gyógyvendégek, a lengyel családok, az ukrán gyerek- Idő csoportok generációs és nemzetiségi különbségbõl adódó eltérõ igényeit kielégíteni. A szállodai sétányon egymást érik a zenés szórakozóhelyek, melyek a fiatalok által kedveltek, de az idõsebb, regenerálódni, gyógyulni vágyó vendégek éjszakai pihenését zavarják. A három célcsoport költési és tartózkodási szokásait ismerve azonban az idegenforgalmi szolgáltatók számára ez utóbbi piaci szegmens a legjobban preferált minden szempontból (tartózkodási idõ, költés). A strandfürdõ befogadóképessége a fejlesztés eredményeként fõre bõvült. Ez a nyári hõségben kezelhetetlen embertömeget jelent, akik sem a vízben, sem a parton nem érzik jól magukat. A vendéglátóegységek elõtti sorbanállás, a szakképzetlen alkalmazottak, a rengeteg fürdõzõ a legtöbb esetben bosszúságot szül a vendégek és a dolgozók körében is. Emellett a környezõ városok (Berekfürdõ, Nádudvar, Tiszaújváros) szintén lehetõségeiket kihasználva fejlesztették fürdõiket, és bár lényegesen kevesebb szolgáltatással, szûkösebb kínálattal rendelkeznek, mégis idõvel egyre nagyobb konkurenciát fognak jelenteni. 4. A fenntartható turizmus megvalósítása Hajdúszoboszlón 4.1 TERVEZÉS Hajdúszoboszlóhoz hasonlóan a turisztikai tervezés fogalma számos régióban még elméleti szinten sem volt ismert. Ezeknek a turisztikai desztinációknak a fejlõdése spontán módon ment végbe, ezért ezeken az üdülõterületeken megfigyelhetõk a turizmus negatív hatásai, és a tudatos tervezés hiányában tömegturizmus jellemzi õket. Az utóbbi néhány évben Hajdúszoboszlón is megfigyelhetõ valamiféle tudatosság a tervezésben a város vezetõi részérõl, de jól képzett szakemberek hiányában az erõfeszítések leginkább a városkép javítására, az infrastruktúra fejlesztésére koncentrálódnak, amelyek a városnak csak a szükséges és nem az elvárt fejlõdését fogják elõidézni. A lakosságot, a szakembereket, a szolgáltatókat és a szakmai szervezeteket megkérdezve megállapíthatjuk, hogy egy, a bottom-up (alulról felfelé) elven elkészített helyi turisztikai tervet nagyon sok ember magáénak vallana. 4.2 A KÖRNYEZETI HATÁSOK KEZELÉSE A fenntartható turizmus megõrzésének egyik fontos feltétele a környezetvédelmi hatások megfelelõ menedzselése. A turizmusnak pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek a környezetre, attól függõen, hogy hogyan tervezik, fejlesztik azt. Megfelelõ menedzseléssel a pozitív hatások erõsebben érvényesülnek a negatív hatások mellett A gyógyvíz Hajdúszoboszló legfontosabb természetes vonzereje a gyógyvíz, mely 77 éve összeforrt a város nevével. A környezeti hatások kezelésénél elõször ezt a tényezõt kell elemezni. A ter- TURIZMUS BULLETIN 27

4 vezhetõség szempontjából nagyon sürgõs és fontos feladat lenne annak a kutatásnak az elvégzése, amely arra adna választ, hogy meddig elegendõ Hajdúszoboszló gyógyvíztartaléka. Hajdúszoboszló alig 70 km-es körzetében szinte valamennyi fürdõben van termál- vagy gyógyvíz, és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy ezek a fürdõk ugyanabból a lencsébõl kapják a vizet, ami jelentõs aggodalomra adhat okot. A további hosszú távú fejlesztéseket, beruházásokat a gyógyvíz élettartama alapvetõen befolyásolja. A helyzet azonban a fentebb leírtak ellenére most még nem veszélyes, mert a gyógyvizes medencével rendelkezõ szálláshelyek évente elõre meghatározott vízmennyiséggel gazdálkodnak. Megjegyzendõ azonban, hogy ezt a mennyiséget a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdõ Rt. határozza meg, és a víz után fizetendõ összegben évrõl évre erõsen érezteti monopol helyzetét A levegõ minõsége A városba érkezõ és ott tartózkodó belsõ égésû motorú jármûvek miatt növekedhet a levegõszennyezõdés, és azt tovább növeli a vendéglátó egységekben alkalmazott berendezések CO 2, CO, és NO 2 kibocsátása. A levegõszennyezõdést jelenleg igen komolyan befolyásolja a 4-es fõút városon át haladó tranzitforgalma is. Kevéssé ártalmas, de mindenképpen meg kell említeni fõleg a strandfürdõben, a Szilfákalja úton, a Mátyás király sétányon és a Fesztivál téren a nem megfelelõ konyhatechnológiával rendelkezõ vendéglátóegységek illatanyag-kibocsátását. A levegõvel kapcsolatos a zajhatás is, mely elsõsorban a közlekedéstõl, másodsorban pedig a vendéglátóegységektõl származik. A probléma elsõ része remélhetõleg a fõútvonal elkerülõ szakaszának megépítésével megoldódik, melynek befejezése 2003 októberében várható. A második tényezõt azonban önkormányzati rendelettel sem tudják jelenleg szabályozni. Erre a megoldás egy szórakoztató centrum létrehozása, illetve az eddiginél hatékonyabb önkormányzati ellenõrzés és megfelelõ szankcionálás lehet A hulladékkezelés A szemetelés is egy a sok negatív hatás közül. A városban a tisztaságért a Városgazdálkodási Rt. a felelõs. A tavalyi évben a részvénytársaság a lakosság körében próbaként megkezdte a szelektív hulladékgyûjtést, melyhez a megfelelõ technikai háttér csak az egyik feltétel, a másik a lakosság és a turisták megfelelõ magatartása. Amennyiben õk nem tartják be az alapvetõ hulladékkezeléssel kapcsolatos normatívákat, akkor nehezen fog a rendszer mûködni. A strandfürdõben személyes tapasztalatok alapján egyelõre megoldatlan a hulladékkezelés problémája. Sem megfelelõ technikai háttér, sem megfelelõ létszámú személyzet nem áll rendelkezésre. A nyári csúcsnapokon már kora délutántól csak a szeméttárolók mellé lehet elhelyezni a szemetet, természetesen szelektálás nélkül, a szeméttárolók ürítésére csak a strandfürdõ bezárásakor kerül sor. Ugyanez a helyzet a vendéglátóegységek által termelt szeméttel is A geológiai hatások A szemetelés nemcsak a városképet rontja, hanem a lebomlani nem képes hulladékok a talajba kerülve szennyezést is okozhatnak. Számos gyógyhelyen probléma az elhasznált víz tárolása. Hajdúszoboszlón az elhasznált gyógyvíz a strandfürdõ csónakázótavába kerül vissza. Mivel az elhasznált vízben még nagy mennyiségû ásványi anyag található, érdemes lenne, például a sárvári termálkristály mintájára, a lehûtés után és a tárolás elõtt ezeket az anyagokat kiszûrni és kereskedelmi forgalomba hozni, mint a város egyik jellegzetes termékét Az infrastruktúra A Hajdúszoboszlóra érkezõ vendégek nem a Cohen-féle turistakategória vándor, illetve felfedezõ csoportjába tartoznak, hanem egyéni és szervezett tömegturisták. Ebbõl kifolyólag számukra az alapvetõ infrastrukturális szolgáltatások megléte teljesen természetes, hiszen ugyanolyan kényelemre vágynak, mint amit otthon is megszoktak. Ebben a tekintetben a város üdülõközpontja megfelel a vendégek igényeinek, de ez nem a modern turizmus alappillére. A közmûhálózat, a telefon- és elektromos hálózat, a szennyvízelvezetés megfelel a kor technikai követelményeinek. Hajdúszoboszlón a fejlesztések az út-, csatorna- és közúti beruházásokat kivéve szinte kizárólag az üdülõközpontban valósulnak meg, és a város két pólusa közötti eltérés igen jelentõsen érzékelhetõ. Tudatos tervezéssel a két részen élõ lakosság közötti társadalmi különbségek is csökkenthetõek lennének, és megvalósítható lenne az egy város-egy arculat elképzelés. Meg kell említeni, hogy az elmúlt években számos infrastrukturális fejlesztést hajtottak végre (Hõsök tere díszburkolat, Fõtéren szökõkút kialakítása, Szilfákalja díszburkolat), ma már azonban a turista számára ezek a városszépítõ fejlesztések nélkülözhetetlen velejárói a fejlõdésnek, és a város lakosságának is jogos elvárása. Összegezve a környezeti hatások kezelését, bizonyos tekintetben vannak a negatív hatások leküzdésére utaló biztató jelek, azonban ezen a területen is a már sokat emlegetett tervezés és menedzselés hiánya fedezhetõ fel. A turisztikai szakemberek mellett a környezetvédelemmel foglalkozó specialisták bevonása szükséges a pozitív környezeti hatások érvényesítéséhez, a fenntartható turizmus megvalósításához és annak megõrzéséhez. 4.3 A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK KEZELÉSE A fenntartható turizmus tervezésénél a környezeti hatások mellett nagyon fontos a társadalmi-gazdasági hatások figyelembevétele is. 28 TURIZMUS BULLETIN

5 4.3.1 Munkahelyteremtés A turizmus egyik nemzetgazdaságilag is meghatározó tulajdonsága a munkahelyteremtés. A turisztikai munkaerõpiac országos szintû problémáival a város is szembesül: 1. Bár a megye középfokú tanintézményei és a szakirányú tanfolyamok nagy létszámú munkaerõt biztosítanak (idegenforgalmi ügyintézõ, cukrász, szakács, felszolgáló), az innen kikerülõ végzõsök szakmai gyakorlattal nem rendelkeznek, és lexikális tudásuk is nagyon hiányos. A szállodákban, éttermekben, utazási irodákban a kötelezõ szakmai gyakorlat koordinálatlan, nincs ezzel foglalkozó személy. A gyakorlaton részt vevõk munkája leginkább a szakemberek által kevésbé preferált munkafolyamatokra terjed ki, ami nem lenne baj, hiszen ez is a szakmai ismeretek elsajátításához tartozik, de sok helyen ezen a szinten el is akad a képzés. 2. A másik jellemzõ probléma a vezetõi munkaerõ utánpótlása. Ma Hajdúszoboszló nem jelent perspektívát hosszú távon a éves, szakmája iránt elkötelezett fiatalok számára. Elsõdleges szempont az anyagi elõrejutás, hiszen egy budapesti vagy dunántúli szállodában akár recepciósként is hasonló jövedelmet realizálhat a friss diplomás, mint egy hajdúszoboszlói szállodában középvezetõi beosztásban, azonban a két munkakörrel járó felelõsséget össze sem lehet hasonlítani. Ennél már csak a külföldi munkavállalás jelent magasabb jövedelmet. Persze az is hozzátartozik a kérdéshez, hogy szakmai gyakorlat nélkül nem is alkalmaznak a vállalkozások fiatalokat, ennek megszerzéséhez pedig fel kellene vállalni a szakmai ranglétra végigjárását, ami egyenes következménye a kezdetben alacsonyabb fizetésnek is. A városnak a fenntartható turizmus megvalósításához a technikai fejlesztések, beruházások mellett szükséges lenne egy fiatal, nyelveket beszélõ, szakmailag magasan kvalifikált, gyakorlattal rendelkezõ csapatra, akik a most igazgatói pozícióban lévõ, nagy szakmai gyakorlattal rendelkezõ vezetõk nyomába lépnek, és évek múlva igazgatják a szállodákat, éttermeket, idegenforgalmi vállalkozásokat. A turizmus oktatási rendszerének támogatása és ösztönzése azonban nem helyi, és még csak nem is regionális feladat, hanem országos szintû kérdés. A két negatívum mellett mindenképpen lényeges és kedvezõ jel, hogy a városban egyre magasabb azoknak a családi vállalkozásoknak a száma, ahol a turizmus elsõsorban a vendéglátás szeretete apáról fiúra száll, és dinasztiákon keresztül a név garantálja a minõséget. Ezek a családok idõt és energiát nem kímélve folyamatosan fejlesztik önerõbõl saját üzleteiket, figyelik a legújabb szakmai fejlesztéseket, és saját maguk is még ha autodidakta módon is tanulnak. A Hajdúszoboszlóra visszajáró vendégek egy-egy név hallatán tudják, hogy itt valóban a vendég az elsõ és a legfontosabb, és a minõségre bizonyosan nem lesz panasz. Remélhetõleg az évek múlásával egyre több család látja be, hogy az ilyen fajta hozzáállás hosszú távon a gyerekek számára is jövedelmezõ megélhetést nyújthat A munkaerõpiac szezonalitása és a munkanélküliség A munkaerõpiac elemzésénél a szezonalitást is elemezni kell. Az egész évben üzemelõ gyógyszállókban, szállodákban, panziókban a munkaerõ szezonális alkalmazása nem jelentõs, esetleg a megnövekedett vendéglétszám miatt a nyári hónapokban fordul elõ, a szezonális üzletekben azonban csak a fõszezon 3-4 hónapjára alkalmaznak munkaerõt. Ennek a munkaerõnek az egyik része szakképzetlen diákokból, pedagógusokból, illetve nyugdíjasokból tevõdik össze, akik szakmai ismeretek, nyelvtudás hiányában, gyakorlat nélkül betanított munkásoknak tekinthetõk, és ez a munkájuk minõségén is meglátszik. Mivel számukra a nyári hónapokban megkeresett jövedelem csak kiegészítés, ez a vendéghez való viszonyukon is erõsen érzõdik. A szezonálisan alkalmazott munkaerõ másik része pedig a nyáron elhelyezkedõ munkanélküliekbõl tevõdik össze A munkaerõ bevándorlása A munkaerõ bevándorlása elsõsorban a környezõ falvakból jellemzõ, de az utóbbi években Debrecenbõl is nagyon sokan járnak Hajdúszoboszlóra dolgozni. A munkaerõ bevándorlásának oka, hogy a város nem képes a szolgáltatóknál jelentkezõ munkaerõ-keresletet kielégíteni, tehát a bevándorlók nem a helyi lakosságtól veszik el a munkalehetõségeket. A helyi és a bevándorló munkaerõ közötti kapcsolat jónak mondható: a munkahelyeken számos barátság, szerelem és házasság született a helyiek és a bevándorlók között A társadalom átrétegzõdése A helyi társadalom átrétegzõdésében eltérés fedezhetõ fel a hagyományosan mezõgazdasággal foglalkozók és a turizmusban dolgozók között. A mezõgazdaságban dolgozók úgy érzik, hogy kevesebb lehetõséget kapnak, a fejlesztések kevésbé érintik õket. Azt azonban mindenképpen elõnyként kellene értékelniük, hogy telkeik, földjeik értéke a turizmus fejlõdésével többszörösére növekedhet. A turizmus közvetve számukra is lehetõséget jelent, hiszen megtermelt terményeiket helyben tudják értékesíteni, mint azt a városban és a környezõ falvakban is számos példa bizonyítja. Az infrastruktúra fejlõdése, a szolgáltatások relatív bõsége, gyermekeik munkahelyhez jutása számukra is elõny. Az ellentét azonban bizonyosan visszavezethetõ a két eltérõ gazdasági szektorban dolgozók életvitelére és gondolkodásmódjára is. TURIZMUS BULLETIN 29

6 4.4 AZ ÉLETMINÕSÉGRE GYAKOROLT HATÁS A zsúfoltság A városok lakosságának életminõségére ható tényezõk közül a turizmus okozta egyik negatív hatás a nyári hónapokban a zsúfoltság, ami a helyi turisták számára is egyre kedvezõtlenebb méreteket ölt. A zsúfoltság elsõdleges jelentkezési helye napközben a strandfürdõ, ahol a vendégek száma nyári csúcsnapokon elérheti a fõt is. A helyi lakosság ezeken a napokon már nem is látogatja a strandfürdõt. A felújításokat követõen a jelenlegi 800 Ft-os napi felnõtt belépõjegy árát lényegesen magasabb összegben kellett volna meghatározni, hiszen ilyen mértékû a belépõ összege például a cserkeszölõi vagy a gyöngyösi strandon is, amelyek sokkal kevesebb szolgáltatást biztosítanak. Egy Ft körüli, relatíve magasabb belépõdíjjal igaz, hogy kevesebb vendég venné igénybe a strandfürdõt, de ezek a strandolók kényelmesebb keretek között is hasonló nyereséget biztosítanának a cég számára. A strandfürdõ bezárása után a zsúfoltság a fõutcára és a Mátyás király sétányra tevõdik át, ahol tengerparti mértékû tömegek keresik a különbözõ szórakozási és étkezési lehetõségeket. A túlzsúfoltság a 2001-es évtõl kezdõdõen a városi fejlesztések során kialakított Fesztivál téren is megjelent. A tér alapgondolata a város vezetõsége részérõl jó elgondolás volt, célja, hogy a nyári hónapokban különbözõ fesztiváloknak adjon helyet, azonban az ételés italkínálatot biztosító vendéglátóegységek színvonala nem európai, nem a város színvonalához méltó. Elsõsorban ahhoz képest nem, hogy az EU-hoz történõ csatlakozásunktól jogszabály írja elõ a vendéglátóegységekben a jogharmonizáció keretében a HACCP (Hazard Analysis Critical Control Points) minõségbiztosítási rendszer kiépítését Az inflációgerjesztõ hatás A turizmus egy másik, életminõségre gyakorolt hatása az inflációgerjesztõ folyamat. A város turisztikai ismertsége miatt a fogyasztói árak körülbelül 15-20%-kal magasabbak, mint Debrecenben vagy a környezõ városokban, településeken. A kínálati árak ugyan igazodnak a vendégek által elfogadott árszínvonalhoz, de a helyi lakosság fizetése nem követi az elõbbiekben már említett magasabb árszintet. Ennek eredményeként megfigyelhetõ, hogy a hajdúszoboszlóiak jövedelmük jelentõs részét nem a városban költik el, hanem a debreceni bevásárlóközpontokat részesítik elõnyben. A turizmus árfelhajtó tulajdonságának pozitív hatása elsõsorban az ingatlanokkal kapcsolatosan figyelhetõ meg. A hajdúszoboszlói lakások, ingatlanok, telkek értéke a fogyasztói árak arányával magasabbak, mint a megye más településein. Az utóbbi években számos olyan bel- és külföldi magánszemély vásárolt Hajdúszoboszlón ingatlant, akik korábban rendszeresen visszatérõ vendégek voltak a városban, és annyira megszerették a fürdõvárost, hogy vagy ideköltöztek vagy nyaralót vásároltak. Ez a helyi lakossággal némi konfliktus forrása, elsõsorban azokkal szemben, akik csak néhány hetet töltenek el, fõleg a nyári idõszakban. Az üdülõtulajdonosok amellett, hogy lényegesen kevesebb felelõsséget vállalnak a városi ügyekben, az infrastruktúra fenntartásához (pl. utcarész takarítása) is kevésbé járulnak hozzá, és a rokonok, barátok, ismerõsök számára kölcsönadva az üdülõket az idegenforgalmi adó megfizetésében sem vesznek részt. Sokan közülük illegálisan adják ki házaikat, mellyel tovább növelik a városban a feketegazdaságot. E negatív hatás mellett meg kell említeni, hogy az ingatlanok külföldi tulajdonosai a városban élõkkel gondoztatják kertjeiket, szépítgetik házaikat, melyek hozzájárulnak egyrészrõl a további munkalehetõségekhez, másrészrõl a város fizikai környezetének javulásához (pl. virágosítás). A turizmus fejlõdésével általában a szabadidõs tevékenységek, kulturális programok köre is bõvül. A különbözõ zenei fesztiválok, a már évente hagyományosan kéthárom alkalommal megrendezett fürdõbálok valóban szórakozási lehetõséget nyújtanak a városba érkezõk és az itt élõk számára egyaránt. Ennél azonban lényegesen színesebb és változatosabb programlehetõségeket kellene biztosítani. Színházi estek, idegen nyelvû elõadások, könnyû- és komolyzenei koncertek azonban sajnos évek óta nem szerepelnek Hajdúszoboszló kulturális kínálatában. A nagyobb probléma azonban az, hogy a programok zöme csak a nyári hónapokban élvezhetõ. A helyi polgárok számára kevés az egész éves kulturális és szórakozási lehetõség. Jellemzõ példa, hogy a helyi éves korosztálynak a kereslet ellenére nincs kulturált zenés szórakozási lehetõsége a városban A társadalmi mobilitás A nemzetközi tendenciákhoz igazodva Hajdúszoboszlón is jelentõs a fiatal és a nõi munkavállalók száma. Ez növeli a két társadalmi réteg mobilitását, melynek következtében átalakulnak a családi kapcsolatok. Pozitív hatását abban látom, hogy a szülõk elismerik gyermekeik munkáját, hiszen látják, hogy sokat dolgoznak, és tisztességes munkával hosszú távú munkalehetõséghez jutnak. Negatív vonatkozása, hogy sok gyerekes szülõ két, esetleg három mûszakban kénytelen dolgozni (szállodai recepciósok, felszolgálók), így a család minden tagjára nagyobb terhelés nehezedik. A hétvégék és az ünnepnapok a turizmusban foglalkoztatottak esetében sokszor munkával telnek, ami sok családban konfliktus forrása A nyelvtudás A turizmus egyik pozitív társadalmi-gazdasági hatása a nyelvtanulás. Szinte minden étterem étlapján a német és 30 TURIZMUS BULLETIN

7 az angol mellett lengyelül is olvashatók az ételek nevei. A friss diplomás fiatalok már legalább két nyelvet beszélnek középfokon. A városban számos nyelviskola hirdeti szolgáltatásait, és a Hajdúszoboszlói Fizetõvendéglátók Egyesülete immár harmadik éve lengyel nyelvtanfolyamot is szervez. Egyrészrõl a munkaadók követelik meg a nyelvtudást, másrészrõl sokan úgy gondolják, hogy fontos a vendégekkel közös nyelvet beszélni. Mégis, sokkal több nyelvet, nyelveket beszélõ alkalmazott szükséges. A német és a lengyel nyelvismeret reményeink szerint már nem lesz elég, hiszen a svéd, finn, norvég, holland vendégek érkezésével az angol, a kelet-európai piacok megnyílásával (ukrán, orosz, lett) pedig az orosz is szükséges lesz. 5. A fenntartható turizmus fejlesztése és menedzselése A fenntartható turizmus fejlesztéséhez szükség van arra, hogy a helyi önkormányzat és a hatóságok hatékonyan menedzseljék a turisztikai szektort. A turisztikai menedzsment számos funkciója közül a legfontosabbak: tervezés, irányítás, ellenõrzés, marketing, oktatás, képzés, kutatás, tájékoztatás, hatásmenedzsment, válságmenedzsment. 5.1 ELLENÕRZÉS Az önkormányzatoknak és a hatóságoknak a turisztikai vállalkozásokra vonatkozó ellenõrzési követelményeket is alkalmazni kell. Ennek hazánkban különösen nagy jelentõséggel kellene bírnia, mivel a szállodák és a vendéglátóegységek kategóriába sorolását a turisztikai létesítmények tulajdonosai végezték. Hajdúszoboszlón a besorolás óta a polgármesteri hivatal nem élt az ellenõrzési jogosítványával. Egy ellenõrzés során pedig kiderülne, hogy néhány szálloda és étterem vagy marketing vagy anyagi megfontolásból magasabb kategóriába sorolta önmagát. Ez pedig a vendégek szemében negatív képet fest a városról, hiszen nehezen értik meg teljesen jogosan, hogy miért ugyanúgy háromcsillagos egy komplex szolgáltatásokkal rendelkezõ gyógyszálló, mint egy húsz szobás, reggelizõteremmel rendelkezõ panzió. Az ellenõrzéssel az országos problémát jelentõ engedély nélküli utazásszervezés és idegenvezetés is kiszûrhetõ lenne. A rendszeres, évek óta vendéget hozó német, lengyel és cseh utazásszervezõk helyi képviselõket alkalmaznak, akik közül néhány rendelkezik ugyan irodahelyiséggel, de a kirándulások szervezéséhez engedéllyel már nem. Közben a legálisan mûködõ irodáknak minden évben anyagi kauciót kell letétbe helyezni, és számos tárgyi és személyi feltételnek kell megfelelni, nem beszélve arról, hogy tevékenységük után többfajta adónemet kell évente befizetniük. A buszos utaztatók a hajdúszoboszlói tartózkodásuk alatt a gépkocsivezetõvel szerveztetik szintén illegálisan a két vagy három hét alatt a vendégek kirándulásait, és õk végzik a szakszerû idegenvezetést, miközben az ország történelmét, kultúráját nem is ismerik. Ezen tevékenységek a folyamatos ellenõrzéssel és a megfelelõ szankcionálással megszüntethetõek lennének, és a szakmát legálisan mûvelõknek sem kellene a bezárás gondolatával foglalkozni. 5.2 SZAKMAI HIÁNYOSSÁGOK Vannak olyan törvényi hiányosságok, közgazdasági szabályzók, amelyek megoldása a kormányzat feladata. A leggyorsabban megoldásra várók feladatokat az országos szakmai szervezetek (MSZSZ, MUISZ, IMOSZ) az alábbiakban határozták meg: az országmarketing színvonalának, minõségének, hatékonyságának javítása, a pénzváltásról szóló 297/2001. (XII.27)-es kormányrendelet felülvizsgálása, az utazási irodák mûködését szabályozó 213. és 214. számú kormányrendeletek modernizálása, az idegenvezetéssel kapcsolatos 41/1995. idegenvezetéssel kapcsolatos kormányrendelet korszerûsítése, a szatellit számlarendszer bevezetése, mely a tervek szerint EU szinten is bevezetésre kerül, ÁFA kulcsok tekintetében a szállodai és vendéglátóipari tevékenységre a kedvezményes kulcs alkalmazása, a szerzõi jogdíjak kérdése, a Munka Törvénykönyvének változtatása a megszakítás nélküli munkarend és a munkaidõkeret újraszabályozásának vonatkozásában, a RIB-ekben a szakmaiság elõtérbe helyezése, a szakképzés és oktatás helyzetének javítása. A sor még hosszan folytatható lenne, csak a legfontosabbakat emeltem ki. Ezek megoldása a helyi vállalkozók számára is jelentõsen megkönnyíthetnék a mindennapi munkát. A fenntarthatóság fejlesztéséhez biztosítani kell a megfelelõ marketingtevékenységet is, és ezen belül a kutatásra, a termékfejlesztésre és a megfelelõ információs szolgálatra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A megfelelõ szakmai oktatás mellett az óvodától kezdve tudatosítani kell a gyerekekben, hogy mire felnõnek, addigra érezzék a turizmus jelentõségét, gazdasági, társadalmi hatásait, és ez a vendégekkel való viszonyukban meg is jelenjen. Ezeknek a programoknak a turizmusban dolgozó valamennyi munkavállalóra ki kell terjednie. Az információk eljuttatását a turistákhoz információs rendszeren keresztül kell megvalósítani. A turisztikai információs rendszer másodlagos funkciója, hogy ez adja a kutatás, illetve a további fejlesztések adatbázisát, amely alapján mérhetõ a turisták elégedettségi szintje is. 5.3 HATÁSMENEDZSMENT A hatásmenedzsment körébe rövid távú intézkedések, módszerek tartoznak, és elsõsorban gyakorlati, közvetlen, TURIZMUS BULLETIN 31

8 korrekt kérdésekre koncentrál. A hatásmenedzsment elsõsorban a bekövetkezett hatások kontrollálására irányul, és csak másodsorban a lehetséges negatív hatások megelõzésére. A hatásmenedzsment feltételezi a turisztikai vállalkozások, a helyi lakosság és a desztinációba érkezõ turisták mindegyikének aktív bekapcsolódását. A menedzsment feladata a válsághelyzetekre történõ gyors és hatékony reagálás is. Az utóbbi években sajnos Hajdúszoboszlót is számos, a turizmust is érintõ kedvezõtlen hatás érte. A balkáni háború, a tiszai ciánszennyezés, az euró bevezetése csökkentették az ideérkezõk számát. A helyi vállalkozók ugyan a belföldi vendégkör megmozdításával egyensúlyozni tudták a kiesett vendéglétszámot, de a város nem sokat tett ennek érdekében. Rendelkeznie kellene a helyi önkormányzatnak egy katasztrófatervvel, akciótervvel, hogy a piac legcsekélyebb megingására azonnal reagálni lehessen. Ezt a tervet a regionális és országos turisztikai katasztrófatervvel összehangoltan kell elkészíteni. 6. Összefoglalás Hajdúszoboszló Magyarország turizmusának egyik meghatározó turisztikai célpontja. Jelen publikációban azonban számos olyan hiányosságot elemeztem, amelyek megszüntetése, megoldása fontos feladat lenne a fenntarthatóság biztosításához. A város elõtt két lehetõség mutatkozik: a nemzetközi trendeknek megfelelõen a minõségi turizmus feltételeinek megteremtése, vagy továbbra is a tömegturizmus preferálása. Utóbbi valójában nem járható út, mert a milliárdos fejlesztések hamar elhasználódnak, felújításukhoz pedig ismét jelentõs források szükségesek. A minõségi turizmus lehet a jövõ, a hosszú távú tervezhetõség alappillére, amellyel egy olyan gyógyhely lehet Hajdúszoboszló, ahol nincs tömeg, az ideérkezõ vendég jól érzi magát, magas színvonalú szolgáltatásokat kap, a kiegészítõ programok színes kavalkádja várja, és ahol a helyi lakosságnak is jó élni, és szülõnek, gyereknek egyaránt évtizedekre munkalehetõség biztosított a turizmusban. Azt is be kell azonban látni, hogy amennyiben a terület nem jut elõbbre a fejlesztés útján, ha nem nyújt minõségben többet, jobbat, mint a konkurencia, ha az itt lakók és dolgozók nem fognak össze a lehetõ leggyorsabban, még hosszabb-rövidebb ideig megmarad a vonzereje, elõször azonban a nemzetközi turisztikai kínálatból, késõbb pedig az országos érdeklõdés körébõl is kikerülhet. Természetesen az itt élõ és dolgozó emberek fejében utóbbi eset meg sem fordul, azonban a lehetõségek bemutatásánál, a helyzet felmérésénél ezzel is számolni kell. 7. Irodalomjegyzék Jenei T. szerk. (2002): Hajdúszoboszló, Tuti Marker, Hajdúszoboszló Jenei T. (2002): Az Észak alföld egészségturizmusa, Hajdúszoboszló Lengyel M (1992): A turizmus általános elmélete, VIVA Reklámügynökség, Budapest Puczkó L. Rátz T. (2001): A turizmus hatásai, Aula, Budapest Rátz T. (2002): Zennis és Lomi Lomi, avagy új trendek az egészségturizmusban, Turizmus Bulletin 5(4): 7 16 Turisztikai helyzetkép és vállalkozási fejlesztési lehetõségek Hajdú-Bihar megyében (2001), Debrecen WTO (2000): A fenntartható turizmus fejlesztése, Geomédia, Budapest 32 TURIZMUS BULLETIN

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület főiskolai docens, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Egészségturizmus Az egészséggel

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

ÉszakMagyarország. Marketingterv. ÉszakMagyarország Marketingterv 2009 Észak- Magyarország Marketingterv 2009 Eger a 8. a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló városok listáján. A régióban Eger, Miskolc,

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA

TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA A PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: KEOP-4.3.0/11-2013-0003 Szakmai kiadvány ÚJ KORSZAK KEZDŐDIK NAGYSZÉNÁS TÖRTÉNETÉBEN Ez a kiadvány,

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

1.. 3.. (1) A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul:

1.. 3.. (1) A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 16/2014.(XI.13.)önkormányzati rendelete a Fürdő belépőjegyek és szolgáltatási díjak 2015. évi megállapításáról.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Budapest, 2015. március 24. Guba Tamás Az egészségturizmus gazdasági jelentősége Statisztikai mutatók az elmúlt

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2012. április 05. Innovációs Konferencia TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás fúrásmélység: 1300 m

Részletesebben

1.. 3.. A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul:

1.. 3.. A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 26/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelet a Fürdő belépőjegyek és szolgáltatási díjak 2014.évi megállapításáról. A Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek

Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés, Szeged-július 2-4 Készítette: Dedák Angéla, elnök

Részletesebben

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2. Puczkó László ügyvezető igazgató

Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2. Puczkó László ügyvezető igazgató Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2 Puczkó László ügyvezető igazgató 1 133 szálloda napi adatai 29 településről 2 2010 2011 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 3*, 3* Superior - Bp 3*, 3* Superior - Nem

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL Az üdülést igénybe veheti: a Szövetség tagsága, a tagok hozzátartozói (férj, feleség, élettárs és maximum két nem nagykorú unoka), valamint

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE KERN Ágnes 1 Nyugat- magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Gazdaságtudományi Intézet,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató A turizmus ipar fejlődési pályája Makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok A turisztikai

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011. szeptember 15. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás - fúrásmélység: 1300 m 1962 fürdő megnyitása

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Hogyan használhatja fel a fenti kuponokat?

Hogyan használhatja fel a fenti kuponokat? Hogyan használhatja fel a fenti kuponokat? Ha már tudja, hogy melyik időpont megfelelő Önnek 1. Hívjon minket telefonon a hét minden napján a 06-95-520-630-as számon, ahol munkatársaink várják hívását

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Pannon Egyetemen A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia Tartalom A kutatás háttere és

Részletesebben

FONTANA PANZIÓ (4200 Hajdúszoboszló, Jókai sor 19.)

FONTANA PANZIÓ (4200 Hajdúszoboszló, Jókai sor 19.) FONTANA PANZIÓ (4200 Hajdúszoboszló, Jókai sor 19.) A panzióban tíz teljes komforttal rendelkező vendégszoba áll rendelkezésre. A szobák elosztása: 4 db nagyobb alapterületű kétágyas, 3 db kisebb alapterületű

Részletesebben