TURIZMUS MENEDZSMENT. A fenntartható turizmus megvalósítása, megõrzése és fejlesztése Hajdúszoboszlón TURIZMUS BULLETIN

Átírás

1 A fenntartható turizmus megvalósítása, megõrzése és fejlesztése Hajdúszoboszlón TURIZMUS MENEDZSMENT Szerzõ: Istók Csaba 1 1. Bevezetés Hajdúszoboszló több mint 70 éve a reumások Mekkájaként, a strandolók paradicsomaként ismert a gyógyulni vágyó bel- és külföldi vendégek körében. A város 1925 óta a 73 0 C-os hévíz feltörését követõen hatalmas fejlõdésen ment keresztül. Nemcsak a Hajdú Arany Háromszög (Debrecen Hajdúszoboszló Hortobágy) egyik turisztikai fellegvára, hanem Hévíz, a Balaton és Budapest után az ország negyedik legkeresettebb üdülõ- és gyógyhelye. A városban élõk és a helyi turizmusban dolgozók számára fontos kérdés, hogy Hajdúszoboszló a fejlesztések és a növekedés hatására hogyan képes természeti, társadalmi, kulturális és gazdasági erõforrásait megõrizni és megújítani; milyen ütemû az a fejlõdés, amit a város kedvezõtlen változások nélkül el tud fogadni; mi a további fejlõdés lehetséges iránya, ehhez milyen beruházásokat, infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani; hogyan képesek a látogatók és a helyi lakosság egymás szokásait, hagyományait kölcsönösen tiszteletben tartani. Olyan várost kell kialakítani, ahol mind a bel- és külföldi látogatók, mind a városban élõ polgárok jól érzik magukat, és ahol Hajdúszoboszló jelenlegi értékei hosszú távon is megmaradnak. 2. Fenntartható turizmus A konkrét téma kifejtése elõtt mindenképpen szükségesnek tartom a fogalom meghatározását, mert a fenntartható turizmus definícióját sokan és sokféleképpen próbálták már megmagyarázni. A fenntartható turizmus biztosítja a természeti és kulturális erõforrások hosszú távú használatát, megelõzi a káros hatásokat, összhangot teremt a jelen és a jövõ igényeinek kielégítése között, hozzájárul a lakosság anyagi és erkölcsi jólétéhez, elõsegíti azt, hogy a lakosság ne kényszerbõl õrizze meg a természeti és kulturális értékeket. A rendelkezésre álló szakirodalmat összefoglalva a fenntartható turizmus olyan légkört, atmoszférát biztosít 1 Szakközgazdász turizmus szakon, igazgatóhelyettes Barátság Gyógyszálló-SAN-CO Tourist, elnök Hajdúszoboszlói Vendéglátók Egyesülete. mind a turista, mind a helyi lakos számára, amelyben valamennyien kellemesen érzik magukat, és a helyi lakosság számára az idegenforgalom nem jelent terhet; a helybeliek vendégbarát hozzáállást tanúsítanak az adott desztinációba érkezõkkel szemben; a turisták pedig pihenésük, kikapcsolódásuk alatt figyelembe veszik, hogy a természetes és mesterséges vonzerõk a jövõ generációja számára is használható értéket képviseljenek. Ezek mellett a turizmus negatív gazdasági, környezeti, társadalmi-kulturális hatásaival szemben a pozitív hatások a dominánsak, amelyek tudatos tervezéssel, fejlesztéssel és folyamatos ellenõrzéssel biztosíthatók. A tervezés a jövõ tudatos alakításának az eszköze: az elméleti elõrelátás és a gyakorlati megvalósítás szintézisét megalapozó tevékenység (Lengyel 1993). A tervezéssel a társadalom és a környezet más elemei számára is gazdasági, társadalmi-kulturális elõnyök származnak. A tervezéssel a turizmus által okozott negatív hatások megelõzhetõek, a pozitív hatások pedig felerõsíthetõek. Természetesen a tervek megvalósulását folyamatosan ellenõrizni kell, és a piac változásait a tervezésnél is figyelembe kell venni. A tervezés során a turizmus rendszerének valamennyi összetevõjére tekintettel kell lenni. 3. Hajdúszoboszló helye Magyarország turizmusában 3.1 A HAJDÚSZOBOSZLÓI GYÓGYVÍZ A hajdúszoboszlói gyógyvíz vegyi összetétele alapján számos megbetegedés gyógyítására alkalmas. Az elmúlt több mint hetven évben a mozgásszervi betegek ezrei találtak itt gyógyulást. A hajdúszoboszlói gyógyvíz idült mozgásszervi megbetegedések, reumatikus fájdalmak, sebészeti, idegi, bel- és bõrgyógyászati eredetû betegségek, agyvérzés, ortopédiai mûtétek, bénulások, idült idegfájdalmak, lábszárfekély, nõgyógyászati gyulladások, meddõség orvoslására, izom- és csontsérülések utókezelésére kiválóan alkalmas. A víz gyógyhatását fokozza a fürdõkezelések mellett alkalmazott iszappakolás, orvosi masszázs, víz alatti vízsugármasszázs, gyógytorna és súlyfürdõ. A gyógyforrások vize nemcsak fürdõkúrára, hanem ivókúrára is kiválóan alkalmas. Gyógyítja a gyomorfekélyt, a hurutot, a máj- és epehólyag -gyulladást. TURIZMUS BULLETIN 25

2 A tapasztalatok szerint a szakemberek utasításait betartó betegek több mint 90%-a gyorsan és szépen javul. A gyógyulás mellett a gyógyvíz azok számára is kellemes, akik csak a napi rohanó világból kilépve testüket, idegrendszerüket szeretnék egy kicsit ellazítani. A gyógyvíz mellett meg kell említeni azt a kedvezõ tényt is, hogy Hajdúszoboszlón a napsütéses órák száma évente meghaladja a kétezer órát. 3.2 A HAJDÚSZOBOSZLÓI GYÓGY- ÉS STRANDFÜRDÕ A hajdúszoboszlói gyógyfürdõ egész éven át szolgálja a vendégeket re a gyógyfürdõ épülete teljesen megújult. A modern kezelõhelyiségek, az attrakciós medencék és az új kezelések már a XXI. század technikai igényeinek is megfelelnek. A hajdúszoboszlói gyógyvíz nemcsak a gyógyítás miatt kedvelt. A gyógyfürdõ népszerûsége hasonló, mint a strandé, amely az ország legnagyobb területû fürdõkomplexuma május elsejétõl szeptember végéig. A 30 hektáron elterülõ strandfürdõben 13 medence, köztük hullám-, pezsgõ- és gyermekmedence, versenyuszoda, strandmedence, 5,5 hektár nagyságú csónakázótó található. Egyes nyári napokon a strandfürdõ látogatottsága meghaladja a vendéget is. A Széchenyi-Terv Turizmusfejlesztési Programjának segítségével az elmúlt három évben a termál- és strandfürdõben az alábbi fejlesztések valósultak meg: a gyógyfürdõ teljes felújítása (új fõbejárat, modern kezelõhelyiségek, élménymedencék), Magyarország elsõ csúszdaparkjának kialakítása 6 különféle pályával, a gyerekeknek tengerparti világ, ben ennek bõvítése új csúszdákkal, medencékkel, a strandfürdõ teljes rekonstrukciója: mediterrán tengerpart, kalózhajó, világítótorony, új attrakciós gyerekmedence, élménymedencék, uszodához kapcsolódó fedett tanmedence kialakítása. A fejlesztések eredményeként a hajdúszoboszlói gyógyfürdõ nemcsak Magyarország legnagyobb és egyik legkorszerûbb létesítménye lett, hanem egy olyan háromgenerációs fürdõ valósult meg, ahol a gyerekes családok, a szenior korosztály és a sportot kedvelõ ifjúság egymást nem zavarva gondtalanul pihenhet, nyaralhat, gyógyulhat. Sajnos a város egyéb létesítményei, infrastruktúrája, a fürdõzésen kívüli programlehetõségek még nem alkalmasak arra, hogy ezt a három, eltérõ igényû és magatartású piaci célcsoportot tökéletesen kiszolgálja. 3.3 HAJDÚSZOBOSZLÓ TURIZMUSA A vendégek és vendégéjszakák számának alakulása 2002-ben A fürdõváros, a KSH elõzetes adatai alapján, 2585 szállodai, 677 panzió-, 376 turistaszállás-, 348 üdülõházi, 1550 kemping- és 7677 magánszállás-férõhellyel rendelkezik. Az Észak-alföldi Régió idegenforgalmi adottsággal rendelkezõ települései közül a kereskedelmi szálláshelyek tekintetében Debrecen (összesen 6424 férõhely) mögött a második legtöbb férõhellyel rendelkezik Hajdúszoboszló, míg a magánszállások tekintetében a legtöbbel. Hajdúszoboszlón 2002-ben vendéget regisztráltak, akik vendégéjszakát töltöttek a városban 2. A vendégek száma 11%-kal, a vendégéjszakák száma pedig 2,5%-kal emelkedett a 2001-es év adataihoz viszonyítva. A szálláshelyeken a vendégek 35%-a külföldi, 65%-a belföldi volt a 2002-es évben, ez a 2001-es évhez képest a külföldi vendégek számában 5,5%-os csökkenést, míg a belföldiek esetében 22,6%-os növekedést eredményezett. A belföldi vendégéjszakák száma 21%-kal nõtt, míg a külföldié 12%-kal csökkent Tartózkodási idõ és éves kapacitáskihasználtság Az átlagos tartózkodási idõ 2002-ben 5,3 nap volt, ami lényegesen magasabb a 3,1-es országos átlagnál, de gyengébb az európai fürdõhelyek átlagánál (7-10 nap). A gyógyszolgáltatásokat igénybe vevõ német vendégek átlagos tartózkodási ideje a legmagasabb, 11,8 nap, míg a belföldi vendégeké a legrövidebb, 4,2 nap. Az átlagos tartózkodási idõt elemezve megállapítható, hogy a legtöbb idõt a kempingekben és a szállodákban tartózkodó vendégek (6,8 nap) töltik el, amely 0,2 nappal magasabb a városi átlagnál. Ez egyrészrõl azzal magyarázható, hogy a szállodák sokkal szélesebb szolgáltatásokkal várják a vendégeket, mint bármely más szállástípus: ma már szinte minden szálloda saját egészségcentrummal és termálmedencékkel is rendelkezik, így az ide érkezõ vendégek jelentõs része gyógykezelésre érkezik a városba, másrészrõl pedig azzal, hogy a kempingek vendégéjszakáinak több mint 80%-át külföldi vendégek töltik el, akik általában a távolság miatt minimum 1 hétre érkeznek a városba. A szálláshelyek éves férõhely-kihasználtságát vizsgálva megállapítható, hogy a szállodák éves kihasználtsága 50%, a panzióké 21%, az üdülõházaké 17%. A városba érkezõ vendégek 35%-a, ezen belül a külföldiek 43%-a, a két hónapos fõidényben látogat el a fürdõvárosba. Annak ellenére, hogy Hajdúszoboszló a negyedik legnagyobb turisztikai forgalmat regisztráló magyarországi település, a fenti adatok hûen tükrözik, hogy hiába az egészségturizmusban rejlõ egész éves elérhetõség, lehetõségeit a város nem megfelelõképpen használja ki Hajdúszoboszló helye a turisztikai életgörbe-elméletben Hajdúszoboszló vizsgálatánál elemezni kell, hogy a desztinációs életgörbe melyik szakaszában jár a város, hiszen a fenti számokból is kitûnik, hogy a turisták száma országos viszonylatban is igen magas, és ez azzal járhat, hogy a túlzsúfoltság 2 Forrás: Polgármesteri Hivatal Hajdúszoboszló, TURIZMUS BULLETIN

3 miatt a természeti és mesterséges erõforrások, vonzerõk elvesztik varázsukat. Ez azért nagyon veszélyes, mert ezek szolgálnak a turizmus fejlõdésének, megújulásának alapjául. Turisták száma 1. ábra A turisztikai desztináció evolúciós életgörbéje Forrás: Butler, 1999 Hajdúszoboszló helye A Butler által 1980-ban kidolgozott turisztikai desztinációs evolúciós görbe hat különbözõ szakasza közül Hajdúszoboszló a konszolidáció szakaszába ért, melynek legjellemzõbb ismérvei a következõk: a látogatók számának növekedési üteme csökken; a város gazdasága jelentõs mértékben függ a turizmustól; a természeti és kulturális erõforrások kihasználtsága magas szintû, a nyári hónapokban a látogatók száma közelít a város teherbíró képességéhez; azok a lakosok, akik nem kapcsolódtak be a turizmusba, elégedetlenek a túlzsúfoltság és a magasabb fogyasztói árak miatt. A konszolidációs szakaszra jellemzõ tulajdonságok a városban is megfigyelhetõek. A Butler-féle modellbõl egyedül a nemzetközi turizmus legfontosabb vállalatcsoportjai nincsenek jelen a városban, ez azonban az európai uniós csatlakozással várhatóan változni fog. Tekintettel arra, hogy az életgörbe-elméletben ezt a ciklust már csak a stagnálás, illetve a hanyatlás/újjáéledés követi, az elkövetkezõ néhány évben kell nagyon gyorsan a túlzsúfoltságot, alacsony költést produkáló tömegturizmust kiváltani egy magas fajlagos költésû, igényes vendégkörrel, mielõtt még Hajdúszoboszló kedvezõ imázsát, jó hírnevét hosszú idõre elveszítené. Ezen érvelésemet az alábbi tapasztalati tényezõk is alátámasztják: a szálláshelyek számának növekedése nagyobb ütemû, mint amit a piac igényel, ezért elsõsorban a nyári hónapokban a szálláshelyek nyomott árai (pl. magánszálláshelyeken Ft/fõ/éj a szállás), és az ehhez párosuló gyenge minõségû szolgáltatások a város rossz hírét keltik; az elõzõ fejezetben említett háromgenerációs fürdõhöz nincs meg a város megfelelõ infrastruktúrája. A nyári hónapokban nehezen tudja a város a német, osztrák gyógyvendégek, a lengyel családok, az ukrán gyerek- Idő csoportok generációs és nemzetiségi különbségbõl adódó eltérõ igényeit kielégíteni. A szállodai sétányon egymást érik a zenés szórakozóhelyek, melyek a fiatalok által kedveltek, de az idõsebb, regenerálódni, gyógyulni vágyó vendégek éjszakai pihenését zavarják. A három célcsoport költési és tartózkodási szokásait ismerve azonban az idegenforgalmi szolgáltatók számára ez utóbbi piaci szegmens a legjobban preferált minden szempontból (tartózkodási idõ, költés). A strandfürdõ befogadóképessége a fejlesztés eredményeként fõre bõvült. Ez a nyári hõségben kezelhetetlen embertömeget jelent, akik sem a vízben, sem a parton nem érzik jól magukat. A vendéglátóegységek elõtti sorbanállás, a szakképzetlen alkalmazottak, a rengeteg fürdõzõ a legtöbb esetben bosszúságot szül a vendégek és a dolgozók körében is. Emellett a környezõ városok (Berekfürdõ, Nádudvar, Tiszaújváros) szintén lehetõségeiket kihasználva fejlesztették fürdõiket, és bár lényegesen kevesebb szolgáltatással, szûkösebb kínálattal rendelkeznek, mégis idõvel egyre nagyobb konkurenciát fognak jelenteni. 4. A fenntartható turizmus megvalósítása Hajdúszoboszlón 4.1 TERVEZÉS Hajdúszoboszlóhoz hasonlóan a turisztikai tervezés fogalma számos régióban még elméleti szinten sem volt ismert. Ezeknek a turisztikai desztinációknak a fejlõdése spontán módon ment végbe, ezért ezeken az üdülõterületeken megfigyelhetõk a turizmus negatív hatásai, és a tudatos tervezés hiányában tömegturizmus jellemzi õket. Az utóbbi néhány évben Hajdúszoboszlón is megfigyelhetõ valamiféle tudatosság a tervezésben a város vezetõi részérõl, de jól képzett szakemberek hiányában az erõfeszítések leginkább a városkép javítására, az infrastruktúra fejlesztésére koncentrálódnak, amelyek a városnak csak a szükséges és nem az elvárt fejlõdését fogják elõidézni. A lakosságot, a szakembereket, a szolgáltatókat és a szakmai szervezeteket megkérdezve megállapíthatjuk, hogy egy, a bottom-up (alulról felfelé) elven elkészített helyi turisztikai tervet nagyon sok ember magáénak vallana. 4.2 A KÖRNYEZETI HATÁSOK KEZELÉSE A fenntartható turizmus megõrzésének egyik fontos feltétele a környezetvédelmi hatások megfelelõ menedzselése. A turizmusnak pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek a környezetre, attól függõen, hogy hogyan tervezik, fejlesztik azt. Megfelelõ menedzseléssel a pozitív hatások erõsebben érvényesülnek a negatív hatások mellett A gyógyvíz Hajdúszoboszló legfontosabb természetes vonzereje a gyógyvíz, mely 77 éve összeforrt a város nevével. A környezeti hatások kezelésénél elõször ezt a tényezõt kell elemezni. A ter- TURIZMUS BULLETIN 27

4 vezhetõség szempontjából nagyon sürgõs és fontos feladat lenne annak a kutatásnak az elvégzése, amely arra adna választ, hogy meddig elegendõ Hajdúszoboszló gyógyvíztartaléka. Hajdúszoboszló alig 70 km-es körzetében szinte valamennyi fürdõben van termál- vagy gyógyvíz, és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy ezek a fürdõk ugyanabból a lencsébõl kapják a vizet, ami jelentõs aggodalomra adhat okot. A további hosszú távú fejlesztéseket, beruházásokat a gyógyvíz élettartama alapvetõen befolyásolja. A helyzet azonban a fentebb leírtak ellenére most még nem veszélyes, mert a gyógyvizes medencével rendelkezõ szálláshelyek évente elõre meghatározott vízmennyiséggel gazdálkodnak. Megjegyzendõ azonban, hogy ezt a mennyiséget a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdõ Rt. határozza meg, és a víz után fizetendõ összegben évrõl évre erõsen érezteti monopol helyzetét A levegõ minõsége A városba érkezõ és ott tartózkodó belsõ égésû motorú jármûvek miatt növekedhet a levegõszennyezõdés, és azt tovább növeli a vendéglátó egységekben alkalmazott berendezések CO 2, CO, és NO 2 kibocsátása. A levegõszennyezõdést jelenleg igen komolyan befolyásolja a 4-es fõút városon át haladó tranzitforgalma is. Kevéssé ártalmas, de mindenképpen meg kell említeni fõleg a strandfürdõben, a Szilfákalja úton, a Mátyás király sétányon és a Fesztivál téren a nem megfelelõ konyhatechnológiával rendelkezõ vendéglátóegységek illatanyag-kibocsátását. A levegõvel kapcsolatos a zajhatás is, mely elsõsorban a közlekedéstõl, másodsorban pedig a vendéglátóegységektõl származik. A probléma elsõ része remélhetõleg a fõútvonal elkerülõ szakaszának megépítésével megoldódik, melynek befejezése 2003 októberében várható. A második tényezõt azonban önkormányzati rendelettel sem tudják jelenleg szabályozni. Erre a megoldás egy szórakoztató centrum létrehozása, illetve az eddiginél hatékonyabb önkormányzati ellenõrzés és megfelelõ szankcionálás lehet A hulladékkezelés A szemetelés is egy a sok negatív hatás közül. A városban a tisztaságért a Városgazdálkodási Rt. a felelõs. A tavalyi évben a részvénytársaság a lakosság körében próbaként megkezdte a szelektív hulladékgyûjtést, melyhez a megfelelõ technikai háttér csak az egyik feltétel, a másik a lakosság és a turisták megfelelõ magatartása. Amennyiben õk nem tartják be az alapvetõ hulladékkezeléssel kapcsolatos normatívákat, akkor nehezen fog a rendszer mûködni. A strandfürdõben személyes tapasztalatok alapján egyelõre megoldatlan a hulladékkezelés problémája. Sem megfelelõ technikai háttér, sem megfelelõ létszámú személyzet nem áll rendelkezésre. A nyári csúcsnapokon már kora délutántól csak a szeméttárolók mellé lehet elhelyezni a szemetet, természetesen szelektálás nélkül, a szeméttárolók ürítésére csak a strandfürdõ bezárásakor kerül sor. Ugyanez a helyzet a vendéglátóegységek által termelt szeméttel is A geológiai hatások A szemetelés nemcsak a városképet rontja, hanem a lebomlani nem képes hulladékok a talajba kerülve szennyezést is okozhatnak. Számos gyógyhelyen probléma az elhasznált víz tárolása. Hajdúszoboszlón az elhasznált gyógyvíz a strandfürdõ csónakázótavába kerül vissza. Mivel az elhasznált vízben még nagy mennyiségû ásványi anyag található, érdemes lenne, például a sárvári termálkristály mintájára, a lehûtés után és a tárolás elõtt ezeket az anyagokat kiszûrni és kereskedelmi forgalomba hozni, mint a város egyik jellegzetes termékét Az infrastruktúra A Hajdúszoboszlóra érkezõ vendégek nem a Cohen-féle turistakategória vándor, illetve felfedezõ csoportjába tartoznak, hanem egyéni és szervezett tömegturisták. Ebbõl kifolyólag számukra az alapvetõ infrastrukturális szolgáltatások megléte teljesen természetes, hiszen ugyanolyan kényelemre vágynak, mint amit otthon is megszoktak. Ebben a tekintetben a város üdülõközpontja megfelel a vendégek igényeinek, de ez nem a modern turizmus alappillére. A közmûhálózat, a telefon- és elektromos hálózat, a szennyvízelvezetés megfelel a kor technikai követelményeinek. Hajdúszoboszlón a fejlesztések az út-, csatorna- és közúti beruházásokat kivéve szinte kizárólag az üdülõközpontban valósulnak meg, és a város két pólusa közötti eltérés igen jelentõsen érzékelhetõ. Tudatos tervezéssel a két részen élõ lakosság közötti társadalmi különbségek is csökkenthetõek lennének, és megvalósítható lenne az egy város-egy arculat elképzelés. Meg kell említeni, hogy az elmúlt években számos infrastrukturális fejlesztést hajtottak végre (Hõsök tere díszburkolat, Fõtéren szökõkút kialakítása, Szilfákalja díszburkolat), ma már azonban a turista számára ezek a városszépítõ fejlesztések nélkülözhetetlen velejárói a fejlõdésnek, és a város lakosságának is jogos elvárása. Összegezve a környezeti hatások kezelését, bizonyos tekintetben vannak a negatív hatások leküzdésére utaló biztató jelek, azonban ezen a területen is a már sokat emlegetett tervezés és menedzselés hiánya fedezhetõ fel. A turisztikai szakemberek mellett a környezetvédelemmel foglalkozó specialisták bevonása szükséges a pozitív környezeti hatások érvényesítéséhez, a fenntartható turizmus megvalósításához és annak megõrzéséhez. 4.3 A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK KEZELÉSE A fenntartható turizmus tervezésénél a környezeti hatások mellett nagyon fontos a társadalmi-gazdasági hatások figyelembevétele is. 28 TURIZMUS BULLETIN

5 4.3.1 Munkahelyteremtés A turizmus egyik nemzetgazdaságilag is meghatározó tulajdonsága a munkahelyteremtés. A turisztikai munkaerõpiac országos szintû problémáival a város is szembesül: 1. Bár a megye középfokú tanintézményei és a szakirányú tanfolyamok nagy létszámú munkaerõt biztosítanak (idegenforgalmi ügyintézõ, cukrász, szakács, felszolgáló), az innen kikerülõ végzõsök szakmai gyakorlattal nem rendelkeznek, és lexikális tudásuk is nagyon hiányos. A szállodákban, éttermekben, utazási irodákban a kötelezõ szakmai gyakorlat koordinálatlan, nincs ezzel foglalkozó személy. A gyakorlaton részt vevõk munkája leginkább a szakemberek által kevésbé preferált munkafolyamatokra terjed ki, ami nem lenne baj, hiszen ez is a szakmai ismeretek elsajátításához tartozik, de sok helyen ezen a szinten el is akad a képzés. 2. A másik jellemzõ probléma a vezetõi munkaerõ utánpótlása. Ma Hajdúszoboszló nem jelent perspektívát hosszú távon a éves, szakmája iránt elkötelezett fiatalok számára. Elsõdleges szempont az anyagi elõrejutás, hiszen egy budapesti vagy dunántúli szállodában akár recepciósként is hasonló jövedelmet realizálhat a friss diplomás, mint egy hajdúszoboszlói szállodában középvezetõi beosztásban, azonban a két munkakörrel járó felelõsséget össze sem lehet hasonlítani. Ennél már csak a külföldi munkavállalás jelent magasabb jövedelmet. Persze az is hozzátartozik a kérdéshez, hogy szakmai gyakorlat nélkül nem is alkalmaznak a vállalkozások fiatalokat, ennek megszerzéséhez pedig fel kellene vállalni a szakmai ranglétra végigjárását, ami egyenes következménye a kezdetben alacsonyabb fizetésnek is. A városnak a fenntartható turizmus megvalósításához a technikai fejlesztések, beruházások mellett szükséges lenne egy fiatal, nyelveket beszélõ, szakmailag magasan kvalifikált, gyakorlattal rendelkezõ csapatra, akik a most igazgatói pozícióban lévõ, nagy szakmai gyakorlattal rendelkezõ vezetõk nyomába lépnek, és évek múlva igazgatják a szállodákat, éttermeket, idegenforgalmi vállalkozásokat. A turizmus oktatási rendszerének támogatása és ösztönzése azonban nem helyi, és még csak nem is regionális feladat, hanem országos szintû kérdés. A két negatívum mellett mindenképpen lényeges és kedvezõ jel, hogy a városban egyre magasabb azoknak a családi vállalkozásoknak a száma, ahol a turizmus elsõsorban a vendéglátás szeretete apáról fiúra száll, és dinasztiákon keresztül a név garantálja a minõséget. Ezek a családok idõt és energiát nem kímélve folyamatosan fejlesztik önerõbõl saját üzleteiket, figyelik a legújabb szakmai fejlesztéseket, és saját maguk is még ha autodidakta módon is tanulnak. A Hajdúszoboszlóra visszajáró vendégek egy-egy név hallatán tudják, hogy itt valóban a vendég az elsõ és a legfontosabb, és a minõségre bizonyosan nem lesz panasz. Remélhetõleg az évek múlásával egyre több család látja be, hogy az ilyen fajta hozzáállás hosszú távon a gyerekek számára is jövedelmezõ megélhetést nyújthat A munkaerõpiac szezonalitása és a munkanélküliség A munkaerõpiac elemzésénél a szezonalitást is elemezni kell. Az egész évben üzemelõ gyógyszállókban, szállodákban, panziókban a munkaerõ szezonális alkalmazása nem jelentõs, esetleg a megnövekedett vendéglétszám miatt a nyári hónapokban fordul elõ, a szezonális üzletekben azonban csak a fõszezon 3-4 hónapjára alkalmaznak munkaerõt. Ennek a munkaerõnek az egyik része szakképzetlen diákokból, pedagógusokból, illetve nyugdíjasokból tevõdik össze, akik szakmai ismeretek, nyelvtudás hiányában, gyakorlat nélkül betanított munkásoknak tekinthetõk, és ez a munkájuk minõségén is meglátszik. Mivel számukra a nyári hónapokban megkeresett jövedelem csak kiegészítés, ez a vendéghez való viszonyukon is erõsen érzõdik. A szezonálisan alkalmazott munkaerõ másik része pedig a nyáron elhelyezkedõ munkanélküliekbõl tevõdik össze A munkaerõ bevándorlása A munkaerõ bevándorlása elsõsorban a környezõ falvakból jellemzõ, de az utóbbi években Debrecenbõl is nagyon sokan járnak Hajdúszoboszlóra dolgozni. A munkaerõ bevándorlásának oka, hogy a város nem képes a szolgáltatóknál jelentkezõ munkaerõ-keresletet kielégíteni, tehát a bevándorlók nem a helyi lakosságtól veszik el a munkalehetõségeket. A helyi és a bevándorló munkaerõ közötti kapcsolat jónak mondható: a munkahelyeken számos barátság, szerelem és házasság született a helyiek és a bevándorlók között A társadalom átrétegzõdése A helyi társadalom átrétegzõdésében eltérés fedezhetõ fel a hagyományosan mezõgazdasággal foglalkozók és a turizmusban dolgozók között. A mezõgazdaságban dolgozók úgy érzik, hogy kevesebb lehetõséget kapnak, a fejlesztések kevésbé érintik õket. Azt azonban mindenképpen elõnyként kellene értékelniük, hogy telkeik, földjeik értéke a turizmus fejlõdésével többszörösére növekedhet. A turizmus közvetve számukra is lehetõséget jelent, hiszen megtermelt terményeiket helyben tudják értékesíteni, mint azt a városban és a környezõ falvakban is számos példa bizonyítja. Az infrastruktúra fejlõdése, a szolgáltatások relatív bõsége, gyermekeik munkahelyhez jutása számukra is elõny. Az ellentét azonban bizonyosan visszavezethetõ a két eltérõ gazdasági szektorban dolgozók életvitelére és gondolkodásmódjára is. TURIZMUS BULLETIN 29

6 4.4 AZ ÉLETMINÕSÉGRE GYAKOROLT HATÁS A zsúfoltság A városok lakosságának életminõségére ható tényezõk közül a turizmus okozta egyik negatív hatás a nyári hónapokban a zsúfoltság, ami a helyi turisták számára is egyre kedvezõtlenebb méreteket ölt. A zsúfoltság elsõdleges jelentkezési helye napközben a strandfürdõ, ahol a vendégek száma nyári csúcsnapokon elérheti a fõt is. A helyi lakosság ezeken a napokon már nem is látogatja a strandfürdõt. A felújításokat követõen a jelenlegi 800 Ft-os napi felnõtt belépõjegy árát lényegesen magasabb összegben kellett volna meghatározni, hiszen ilyen mértékû a belépõ összege például a cserkeszölõi vagy a gyöngyösi strandon is, amelyek sokkal kevesebb szolgáltatást biztosítanak. Egy Ft körüli, relatíve magasabb belépõdíjjal igaz, hogy kevesebb vendég venné igénybe a strandfürdõt, de ezek a strandolók kényelmesebb keretek között is hasonló nyereséget biztosítanának a cég számára. A strandfürdõ bezárása után a zsúfoltság a fõutcára és a Mátyás király sétányra tevõdik át, ahol tengerparti mértékû tömegek keresik a különbözõ szórakozási és étkezési lehetõségeket. A túlzsúfoltság a 2001-es évtõl kezdõdõen a városi fejlesztések során kialakított Fesztivál téren is megjelent. A tér alapgondolata a város vezetõsége részérõl jó elgondolás volt, célja, hogy a nyári hónapokban különbözõ fesztiváloknak adjon helyet, azonban az ételés italkínálatot biztosító vendéglátóegységek színvonala nem európai, nem a város színvonalához méltó. Elsõsorban ahhoz képest nem, hogy az EU-hoz történõ csatlakozásunktól jogszabály írja elõ a vendéglátóegységekben a jogharmonizáció keretében a HACCP (Hazard Analysis Critical Control Points) minõségbiztosítási rendszer kiépítését Az inflációgerjesztõ hatás A turizmus egy másik, életminõségre gyakorolt hatása az inflációgerjesztõ folyamat. A város turisztikai ismertsége miatt a fogyasztói árak körülbelül 15-20%-kal magasabbak, mint Debrecenben vagy a környezõ városokban, településeken. A kínálati árak ugyan igazodnak a vendégek által elfogadott árszínvonalhoz, de a helyi lakosság fizetése nem követi az elõbbiekben már említett magasabb árszintet. Ennek eredményeként megfigyelhetõ, hogy a hajdúszoboszlóiak jövedelmük jelentõs részét nem a városban költik el, hanem a debreceni bevásárlóközpontokat részesítik elõnyben. A turizmus árfelhajtó tulajdonságának pozitív hatása elsõsorban az ingatlanokkal kapcsolatosan figyelhetõ meg. A hajdúszoboszlói lakások, ingatlanok, telkek értéke a fogyasztói árak arányával magasabbak, mint a megye más településein. Az utóbbi években számos olyan bel- és külföldi magánszemély vásárolt Hajdúszoboszlón ingatlant, akik korábban rendszeresen visszatérõ vendégek voltak a városban, és annyira megszerették a fürdõvárost, hogy vagy ideköltöztek vagy nyaralót vásároltak. Ez a helyi lakossággal némi konfliktus forrása, elsõsorban azokkal szemben, akik csak néhány hetet töltenek el, fõleg a nyári idõszakban. Az üdülõtulajdonosok amellett, hogy lényegesen kevesebb felelõsséget vállalnak a városi ügyekben, az infrastruktúra fenntartásához (pl. utcarész takarítása) is kevésbé járulnak hozzá, és a rokonok, barátok, ismerõsök számára kölcsönadva az üdülõket az idegenforgalmi adó megfizetésében sem vesznek részt. Sokan közülük illegálisan adják ki házaikat, mellyel tovább növelik a városban a feketegazdaságot. E negatív hatás mellett meg kell említeni, hogy az ingatlanok külföldi tulajdonosai a városban élõkkel gondoztatják kertjeiket, szépítgetik házaikat, melyek hozzájárulnak egyrészrõl a további munkalehetõségekhez, másrészrõl a város fizikai környezetének javulásához (pl. virágosítás). A turizmus fejlõdésével általában a szabadidõs tevékenységek, kulturális programok köre is bõvül. A különbözõ zenei fesztiválok, a már évente hagyományosan kéthárom alkalommal megrendezett fürdõbálok valóban szórakozási lehetõséget nyújtanak a városba érkezõk és az itt élõk számára egyaránt. Ennél azonban lényegesen színesebb és változatosabb programlehetõségeket kellene biztosítani. Színházi estek, idegen nyelvû elõadások, könnyû- és komolyzenei koncertek azonban sajnos évek óta nem szerepelnek Hajdúszoboszló kulturális kínálatában. A nagyobb probléma azonban az, hogy a programok zöme csak a nyári hónapokban élvezhetõ. A helyi polgárok számára kevés az egész éves kulturális és szórakozási lehetõség. Jellemzõ példa, hogy a helyi éves korosztálynak a kereslet ellenére nincs kulturált zenés szórakozási lehetõsége a városban A társadalmi mobilitás A nemzetközi tendenciákhoz igazodva Hajdúszoboszlón is jelentõs a fiatal és a nõi munkavállalók száma. Ez növeli a két társadalmi réteg mobilitását, melynek következtében átalakulnak a családi kapcsolatok. Pozitív hatását abban látom, hogy a szülõk elismerik gyermekeik munkáját, hiszen látják, hogy sokat dolgoznak, és tisztességes munkával hosszú távú munkalehetõséghez jutnak. Negatív vonatkozása, hogy sok gyerekes szülõ két, esetleg három mûszakban kénytelen dolgozni (szállodai recepciósok, felszolgálók), így a család minden tagjára nagyobb terhelés nehezedik. A hétvégék és az ünnepnapok a turizmusban foglalkoztatottak esetében sokszor munkával telnek, ami sok családban konfliktus forrása A nyelvtudás A turizmus egyik pozitív társadalmi-gazdasági hatása a nyelvtanulás. Szinte minden étterem étlapján a német és 30 TURIZMUS BULLETIN

7 az angol mellett lengyelül is olvashatók az ételek nevei. A friss diplomás fiatalok már legalább két nyelvet beszélnek középfokon. A városban számos nyelviskola hirdeti szolgáltatásait, és a Hajdúszoboszlói Fizetõvendéglátók Egyesülete immár harmadik éve lengyel nyelvtanfolyamot is szervez. Egyrészrõl a munkaadók követelik meg a nyelvtudást, másrészrõl sokan úgy gondolják, hogy fontos a vendégekkel közös nyelvet beszélni. Mégis, sokkal több nyelvet, nyelveket beszélõ alkalmazott szükséges. A német és a lengyel nyelvismeret reményeink szerint már nem lesz elég, hiszen a svéd, finn, norvég, holland vendégek érkezésével az angol, a kelet-európai piacok megnyílásával (ukrán, orosz, lett) pedig az orosz is szükséges lesz. 5. A fenntartható turizmus fejlesztése és menedzselése A fenntartható turizmus fejlesztéséhez szükség van arra, hogy a helyi önkormányzat és a hatóságok hatékonyan menedzseljék a turisztikai szektort. A turisztikai menedzsment számos funkciója közül a legfontosabbak: tervezés, irányítás, ellenõrzés, marketing, oktatás, képzés, kutatás, tájékoztatás, hatásmenedzsment, válságmenedzsment. 5.1 ELLENÕRZÉS Az önkormányzatoknak és a hatóságoknak a turisztikai vállalkozásokra vonatkozó ellenõrzési követelményeket is alkalmazni kell. Ennek hazánkban különösen nagy jelentõséggel kellene bírnia, mivel a szállodák és a vendéglátóegységek kategóriába sorolását a turisztikai létesítmények tulajdonosai végezték. Hajdúszoboszlón a besorolás óta a polgármesteri hivatal nem élt az ellenõrzési jogosítványával. Egy ellenõrzés során pedig kiderülne, hogy néhány szálloda és étterem vagy marketing vagy anyagi megfontolásból magasabb kategóriába sorolta önmagát. Ez pedig a vendégek szemében negatív képet fest a városról, hiszen nehezen értik meg teljesen jogosan, hogy miért ugyanúgy háromcsillagos egy komplex szolgáltatásokkal rendelkezõ gyógyszálló, mint egy húsz szobás, reggelizõteremmel rendelkezõ panzió. Az ellenõrzéssel az országos problémát jelentõ engedély nélküli utazásszervezés és idegenvezetés is kiszûrhetõ lenne. A rendszeres, évek óta vendéget hozó német, lengyel és cseh utazásszervezõk helyi képviselõket alkalmaznak, akik közül néhány rendelkezik ugyan irodahelyiséggel, de a kirándulások szervezéséhez engedéllyel már nem. Közben a legálisan mûködõ irodáknak minden évben anyagi kauciót kell letétbe helyezni, és számos tárgyi és személyi feltételnek kell megfelelni, nem beszélve arról, hogy tevékenységük után többfajta adónemet kell évente befizetniük. A buszos utaztatók a hajdúszoboszlói tartózkodásuk alatt a gépkocsivezetõvel szerveztetik szintén illegálisan a két vagy három hét alatt a vendégek kirándulásait, és õk végzik a szakszerû idegenvezetést, miközben az ország történelmét, kultúráját nem is ismerik. Ezen tevékenységek a folyamatos ellenõrzéssel és a megfelelõ szankcionálással megszüntethetõek lennének, és a szakmát legálisan mûvelõknek sem kellene a bezárás gondolatával foglalkozni. 5.2 SZAKMAI HIÁNYOSSÁGOK Vannak olyan törvényi hiányosságok, közgazdasági szabályzók, amelyek megoldása a kormányzat feladata. A leggyorsabban megoldásra várók feladatokat az országos szakmai szervezetek (MSZSZ, MUISZ, IMOSZ) az alábbiakban határozták meg: az országmarketing színvonalának, minõségének, hatékonyságának javítása, a pénzváltásról szóló 297/2001. (XII.27)-es kormányrendelet felülvizsgálása, az utazási irodák mûködését szabályozó 213. és 214. számú kormányrendeletek modernizálása, az idegenvezetéssel kapcsolatos 41/1995. idegenvezetéssel kapcsolatos kormányrendelet korszerûsítése, a szatellit számlarendszer bevezetése, mely a tervek szerint EU szinten is bevezetésre kerül, ÁFA kulcsok tekintetében a szállodai és vendéglátóipari tevékenységre a kedvezményes kulcs alkalmazása, a szerzõi jogdíjak kérdése, a Munka Törvénykönyvének változtatása a megszakítás nélküli munkarend és a munkaidõkeret újraszabályozásának vonatkozásában, a RIB-ekben a szakmaiság elõtérbe helyezése, a szakképzés és oktatás helyzetének javítása. A sor még hosszan folytatható lenne, csak a legfontosabbakat emeltem ki. Ezek megoldása a helyi vállalkozók számára is jelentõsen megkönnyíthetnék a mindennapi munkát. A fenntarthatóság fejlesztéséhez biztosítani kell a megfelelõ marketingtevékenységet is, és ezen belül a kutatásra, a termékfejlesztésre és a megfelelõ információs szolgálatra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A megfelelõ szakmai oktatás mellett az óvodától kezdve tudatosítani kell a gyerekekben, hogy mire felnõnek, addigra érezzék a turizmus jelentõségét, gazdasági, társadalmi hatásait, és ez a vendégekkel való viszonyukban meg is jelenjen. Ezeknek a programoknak a turizmusban dolgozó valamennyi munkavállalóra ki kell terjednie. Az információk eljuttatását a turistákhoz információs rendszeren keresztül kell megvalósítani. A turisztikai információs rendszer másodlagos funkciója, hogy ez adja a kutatás, illetve a további fejlesztések adatbázisát, amely alapján mérhetõ a turisták elégedettségi szintje is. 5.3 HATÁSMENEDZSMENT A hatásmenedzsment körébe rövid távú intézkedések, módszerek tartoznak, és elsõsorban gyakorlati, közvetlen, TURIZMUS BULLETIN 31

8 korrekt kérdésekre koncentrál. A hatásmenedzsment elsõsorban a bekövetkezett hatások kontrollálására irányul, és csak másodsorban a lehetséges negatív hatások megelõzésére. A hatásmenedzsment feltételezi a turisztikai vállalkozások, a helyi lakosság és a desztinációba érkezõ turisták mindegyikének aktív bekapcsolódását. A menedzsment feladata a válsághelyzetekre történõ gyors és hatékony reagálás is. Az utóbbi években sajnos Hajdúszoboszlót is számos, a turizmust is érintõ kedvezõtlen hatás érte. A balkáni háború, a tiszai ciánszennyezés, az euró bevezetése csökkentették az ideérkezõk számát. A helyi vállalkozók ugyan a belföldi vendégkör megmozdításával egyensúlyozni tudták a kiesett vendéglétszámot, de a város nem sokat tett ennek érdekében. Rendelkeznie kellene a helyi önkormányzatnak egy katasztrófatervvel, akciótervvel, hogy a piac legcsekélyebb megingására azonnal reagálni lehessen. Ezt a tervet a regionális és országos turisztikai katasztrófatervvel összehangoltan kell elkészíteni. 6. Összefoglalás Hajdúszoboszló Magyarország turizmusának egyik meghatározó turisztikai célpontja. Jelen publikációban azonban számos olyan hiányosságot elemeztem, amelyek megszüntetése, megoldása fontos feladat lenne a fenntarthatóság biztosításához. A város elõtt két lehetõség mutatkozik: a nemzetközi trendeknek megfelelõen a minõségi turizmus feltételeinek megteremtése, vagy továbbra is a tömegturizmus preferálása. Utóbbi valójában nem járható út, mert a milliárdos fejlesztések hamar elhasználódnak, felújításukhoz pedig ismét jelentõs források szükségesek. A minõségi turizmus lehet a jövõ, a hosszú távú tervezhetõség alappillére, amellyel egy olyan gyógyhely lehet Hajdúszoboszló, ahol nincs tömeg, az ideérkezõ vendég jól érzi magát, magas színvonalú szolgáltatásokat kap, a kiegészítõ programok színes kavalkádja várja, és ahol a helyi lakosságnak is jó élni, és szülõnek, gyereknek egyaránt évtizedekre munkalehetõség biztosított a turizmusban. Azt is be kell azonban látni, hogy amennyiben a terület nem jut elõbbre a fejlesztés útján, ha nem nyújt minõségben többet, jobbat, mint a konkurencia, ha az itt lakók és dolgozók nem fognak össze a lehetõ leggyorsabban, még hosszabb-rövidebb ideig megmarad a vonzereje, elõször azonban a nemzetközi turisztikai kínálatból, késõbb pedig az országos érdeklõdés körébõl is kikerülhet. Természetesen az itt élõ és dolgozó emberek fejében utóbbi eset meg sem fordul, azonban a lehetõségek bemutatásánál, a helyzet felmérésénél ezzel is számolni kell. 7. Irodalomjegyzék Jenei T. szerk. (2002): Hajdúszoboszló, Tuti Marker, Hajdúszoboszló Jenei T. (2002): Az Észak alföld egészségturizmusa, Hajdúszoboszló Lengyel M (1992): A turizmus általános elmélete, VIVA Reklámügynökség, Budapest Puczkó L. Rátz T. (2001): A turizmus hatásai, Aula, Budapest Rátz T. (2002): Zennis és Lomi Lomi, avagy új trendek az egészségturizmusban, Turizmus Bulletin 5(4): 7 16 Turisztikai helyzetkép és vállalkozási fejlesztési lehetõségek Hajdú-Bihar megyében (2001), Debrecen WTO (2000): A fenntartható turizmus fejlesztése, Geomédia, Budapest 32 TURIZMUS BULLETIN