10. DIDAKTIKAI EGYSÉG ISMERJÜK MEG AZ EGYEZMÉNYT!

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "10. DIDAKTIKAI EGYSÉG ISMERJÜK MEG AZ EGYEZMÉNYT!"

Átírás

1 10. DIDAKTIKAI EGYSÉG ISMERJÜK MEG AZ EGYEZMÉNYT! Bemutatás Ahogy a Gyermekjogi Egyezmény 42. cikkében le van írva, az államok kötelesek behatóan megismertetni annak elveit és rendelkezéseit megfelel és hatékony formában mind a felnttekkel, mind a gyerekekkel. Nyilvánvaló, hogy a ezen elvek ismerete lehetvé teszi a diákok, mint jogokkal rendelkez alanyok elismerését. Kétség nem fér hozzá, hogy az emberi jogok tisztelete ott kezddik, hogy a társadalom és az iskola hogyan bánnak a gyerekekkel, létrehozva a megfelel feltételeket, melyek közt ki tudják fejleszteni a bennük rejl lehetségeket, és fel tudnak készülni egy teljes és kielégít felntt életre. Elismerni a diákok alanyi jogait együtt jár a nekik járó jogok megértésével és a megfelel tudás számukra való átadásával, hogy követelni, védeni tudják jogaikat, és kritikusan megítélhessék azokat a mindennapi helyzeteket, melyekben veszélybe kerül az emberi méltóságuk, függetlenül életkorukra, társadalmi vagy egyéb helyzetükre. Célok - Megismertetni a diákokkal az Egyezmény szövegét. - Elsegíteni az Egyezményben foglalt elvek megértését és besorolását. - Fejleszteni a diákok kritikai képességét a mindennapi helyzetek értékelésére az Egyezmény elveinek és értékeinek tükrében. Anyagok Forrás - A Gyermekjogi Egyezmény rövidített változata. - B, C, D és E dokumentumok. - Saját kidolgozás. - A Jogaink skálája feladat Bastien, M és mások (1995): Découvrons la Convention des droits de l enfant. Éditions Labor, Bruxelles könyvbl lett adaptálva. - Idbeosztás A tanár, tudatában a csoport milyenségének és motiváltságának maga határozza meg a különböző fázisok kidolgozásához szükséges időt. Feladatok

2 1. Jogaink skálája Az osztályt kis csoportokra osztjuk és a tanár átadja nekik a C dokumentumot. A csoportoknak a következ feladatokat kell elvégezniük: Az egyezmény cikkeinek közös elolvasása. Hat olyan jog kiválasztása egyénileg, melyet a diákok legfontosabbnak tartanak személyiségük teljes fejldéséhez. A hat jog cikkének kivágása. Majd a (maradék) szöveg borítékba helyezése. (A nem kiválasztott jogok is nagyon fontosak.) A hat jog egyénileg történ fontossági sorrendbe sorolása, kezdve a legfontosabbal. (A jogok skálája.) A kivágott hat jogot tkkel egy papírlapra rögzítik, hogy változtatható legyen. Az els jog az lesz, ami a diák szerint a legfontosabb, az utolsó a skálán, ami a legkevésbé fontos. Amikor mindez kész, a diákok két kört, egy külst és egy belst alkotnak, úgy, hogy mindenkinek legyen párja (minden küls körben ülhöz jusson egy bels körben ül). Amikor megvannak a párok, a következket kell elvégezniük: A küls körben ül diák elmagyarázza társának a nála els helyen szerepl jog fontosságát. Párja meghallgatja, anélkül, hogy bármit hozzáfzne vagy kritizálná, kizárólag olyan kérdéseket tehet fel, melyek számára világosabbá teszik társa választását. Ezután a bels körben ül is megteszi ugyanezt. Ezután megkérjük a küls körben ül diákokat, hogy álljanak fel és üljenek eggyel jobbra. A bels körben ülk a helyükön maradnak. Ugyanúgy ahogy az elbb, most a második helyen szerepl jogot magyarázzák el egymásnak a diákok. Majd folytatjuk ezen a módon, míg az utolsó kiválasztott jogot is elmagyarázzák. A feladat végén a tanár segítségével értékelés következik. Betartották az utasításokat? Könny volt a kommunikáció? Megváltoztatnátok most saját skálátokat? stb. A tanár is elmondja saját benyomásait a feladatok kivitelezésével kapcsolatban: a csoport viselkedésérl, az utasítások elfogadásáról, az id betartásáról, a kapott következtetésekrl, és az osztály motiváltsági szintjérl. Ezután a diákok, ha szeretnék megváltoztathatják és véglegesíthetik skálájukat, majd készítsenek belle a faliújságra tzhet formát és tzzék ki ezeket. 2. Az Egyezmény cikkeinek csoportosítása Az Egyezmény cikkeit különbözképpen lehet csoportosítani. Az els lehetség a jogok kategóriái szerinti csoportosítás: Alapjogok (2, 3, 6, 7, 8, 15, 28, 30 cikkek) A személyiség fejldését garantáló jogok (22, 23, 24, 25, 26, 27 cikkek) A kizsákmányolás elleni védelemre vonatkozó jogok (4, 5, 9, 10, 11 cikkek) A különleges bánásmódot igényl gyerekek szociális védelmérl szóló jogok (20, 21, 22, 23, 25, 30) Az alapvet szabadságjogokra vonatkozó jogok (12, 13, 14, 17, 18, 19, 20, 21) A feladat megkezdése eltt a tanárnak el kell magyaráznia, hogy az Egyezményben foglalt jogok részét képezik az emberi jogoknak, és, hogy sok elv más dokumentumokban található, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Ezeket a jogokat a következ csoportokra osztják: polgári, gazdasági, szociális, kulturális és

3 politikai. Ez jó alkalom arra is, hogy a diákok megismerjék ezen jogok történelmi mérföldköveit is, különösen a gyermekekre vonatkozóakét ( B dokumentum). Ez a rész három feladatból áll: 1. Elször arra kérjük a diákokat, hogy az Egyezmény elolvasása után csoportosítsák a cikkeket, saját kritériumaik szerint. 2. Ezután odaadjuk nekik a D dokumentumot a cikkek nélkül, ezt a diákoknak kis csoportokban kell kitölteni. 3. A következ feladat az információkeresés a jogok kategóriáinak tartalmáról (részvétel, életbenmaradás, fejldés és védelem), 4. A jogok felfedezése és elemzése a mindennapi életben A feladat lényege, hogy a diákok felfedezzék, hogy a gyermekek jogai jelen vannak valós mindennapi helyzetekben, és az fejldésükre irányulnak. A diákoknak a saját jog-skálájukkal kell dolgozni, és minden joghoz hozzárendelni egy valós helyzetet, amit k maguk vagy ismers társaik tapasztaltak, s melyekben megvalósult az adott jog tiszteletben tartása, vagy épp ellenkezleg annak megsértésére került sor ( E dokumentum). A feladat befejezéseképpen minden diáknak el kell mondania a nála szerepl eseteket és az ahhoz kapcsolódó jogokat, ill. azt, mit gondol szükségesnek, hogy az egyes helyzetekben kielégülhessenek az Egyezményben foglalt jogok. Értékelés A tanár minden feladatra kitalálja az általa megfelelnek tartott egyéni és csoportos értékelési kritériumokat.

4 A DOKUMENTUM Gyermekjogi Egyezmény: a rendelkezések nem hivatalos rövidített változata BEVEZETÉS A Bevezetés felidézi az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) alapelveit és bizonyos szerzdések és nyilatkozatok emberi jogokkal kapcsolatos pontos rendelkezését; újból megersíti a gyermekek számára való különleges bánásmód és ellátás fontosságát, figyelembe véve sebezhetségüket; kihangsúlyozza a család alapvet fontosságát, ezért tiszteletben tartja védelmüket és támogatásukat, a gyermek jogi és nem jogi védelmét a születés eltt és után, a gyermek közössége kulturális értékeinek tiszteletének fontosságát és a nemzetközi együttmködés rendkívüli szerepét, hogy a gyermekek jogai megvalósuljanak. I. RÉSZ 1. cikk: Gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri. 2. cikk: Az államok tiszteletben tartják és biztosítják a joghatóságuk alá tartozó gyermekek számára az Egyezményben lefektetett jogokat minden megkülönböztetés nélkül. 3. cikk: A gyermeket érintő döntésekben a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni elsősorban. Az államok kötelezik magukat arra, hogy a gyermek számára, figyelembe véve szülei, gyámjai és az érte törvényesen felelős más személyek jogait és kötelességeit, biztosítják a jólétéhez szükséges védelmet és gondozást. 4. cikk: Az államok meghoznak minden olyan törvényhozási, közigazgatási vagy egyéb intézkedést, amelyek az egyezményben elismert jogok érvényesüléséhez szükségesek. 5. cikk: államok tiszteletben tartják a szülőknek vagy, a gyámoknak vagy más, a gyermekért törvényesen felelős személyeknek azt a jogát, hogy a gyermeknek az Egyezményben elismert jogai gyakorlásához, képességei fejlettségének megfelelően, iránymutatást és tanácsokat adjanak. 6. cikk: Az államok elismerik, hogy minden gyermeknek veleszületett joga van az életre, és a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják a gyermek életbenmaradását és fejlődését. 7. cikk: Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy nevet kapjon állampolgárságot szerezzen 8. cikk: Az államok tiszteletben tartják a gyermeknek saját személyazonossága, ideértve állampolgársága, neve, családi kapcsolatai megtartásához fűződő, a törvényben elismert jogát Ha a gyermeket törvénytelen módon megfosztják személyazonossága alkotó elemeitől vagy azoknak egy részétől, az államok megfelelő segítséget és védelmet nyújtanak ahhoz, hogy személyazonosságát a lehető legrövidebb időn belül helyreállítsák. 9. cikk: Az államok gondoskodnak arról, hogy a gyermeket szüleitől, ezek akarata ellenére, ne válasszák el, kivéve, ha az elválasztás a gyermek mindenek felett álló érdekében szükséges. Az államok tiszteletben tartják a mindkét szülőjétől vagy ezek egyikétől külön élő gyermeknek azt a jogát, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn mindkét szülőjével, kivéve, ha ez a gyermek mindenek felett

5 álló érdekével ellenkezik. Amennyiben az elválasztás az állam által foganatosított intézkedés folytán következett be, az állam kötelessége ez ügyben felelősségvállalás. 10. cikk: Az államoknak pozitív szellemben, emberiességgel és kellő gondossággal kell megvizsgálniuk bármely gyermeknek vagy szüleinek családegyesítés céljából valamely államba való beutazása vagy onnan való kiutazás iránti kérelmét. 11. cikk: Az államok intézkedéseket tesznek, hogy megakadályozzák a gyermekek törvényellenes külföldre utaztatását és ott-tartását. 12. cikk: A gyermek joga, hogy szabadon kinyilváníthassa véleményét; melyet kellően tekintetbe kell venni az őt érintő ügyekben. 13. cikk: A gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságára. Ez a jog magában foglalja mindenfajta tájékoztatás és eszme határokra tekintet nélküli kérésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát, mások jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartása mellett. 14. cikk: A gyermeknek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságra. Az államok tiszteletben tartják a szülőknek vagy, adott esetben, a gyermek törvényes képviselőinek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket e jogának gyakorlásában képességei fejlettségének megfelelően irányítsák. 15. cikk: A gyermeknek joga van az egyesüléshez és békés gyülekezéshez, amennyiben ez nem jár mások jogainak megkárosításával. 16. cikk: A gyermeket nem szabad alávetni magánéletével, családjával lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni jogtalan támadásnak. 17. cikk: Az államok elismerik a tömegtájékoztatási eszközök feladatának fontosságát, és gondoskodnak arról, hogy a gyermek hozzájusson a különböző hazai és nemzetközi forrásokból származó tájékoztatáshoz és anyagokhoz, nevezetesen azokhoz, amelyek szociális, szellemi és erkölcsi jóléte előmozdítását, valamint fizikai és szellemi egészségét szolgálják. Elősegítik a gyermek jólétére ártalmas információk és anyagok elleni védelmét. 18. cikk: Az államok minden erejükkel azon lesznek, hogy biztosítsák annak az elvnek az elismertetését, amely szerint a szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. Az említett jogok biztosítása és előmozdítása érdekében az államok megfelelő segítséget nyújtanak a szülőknek. 19. cikk: államok megtesznek mindent, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás - ideértve a nemi erőszakot is - bármilyen formájától mindaddig, amíg szüleinek vagy valamelyik szülőjének, illetőleg törvényes képviselőjének vagy képviselőinek, vagy bármely más olyan személynek, akinél elhelyezték, felügyelete alatt áll. 20. cikk: Minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére. Az államok hazai jogszabályainak megfelelően intézkednek helyettesítő védelemről az ilyen gyermek számára. A megoldás kiválasztásánál kellően figyelembe kell venni a gyermekek nevelésében megkívánt folyamatosság szükségességét, valamint nemzetiségi, vallási, kulturális és nyelvi származását. 21. cikk: Azoknak az államoknak, amelyek elfogadják és/vagy engedélyezik az örökbefogadást, biztosítaniuk kell azt, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekei érvényesüljenek és gondoskodnak arról, hogy a gyermek örökbefogadását csakis az illetékes hatóságok engedélyezzék.

6 22. cikk: Az államok megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy az a gyermek, aki menekült helyzetének elismerését kéri vagy menekültnek tekintendő, megkapja az Egyezményben és más emberi jogokkal kapcsolatos vagy humanitárius jellegű egyéb nemzetközi okmányokban, amelyekben az említett államok részesek, elismert jogok élvezetéhez szükséges védelmet és humanitárius támogatást. 23. cikk: Az államok elismerik, hogy a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermeknek emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételt lehetővé tevő, teljes és tisztes életet kell élnie. Elismerik a fogyatékos gyermeknek a különleges gondozáshoz való jogát. 24. cikk: Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát, valamint, hogy orvosi ellátásban és gyógyítónevelésben részesülhessen. Erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy egyetlen gyermek se legyen megfosztva az ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybe vételére irányuló jogától, ill. annak, hogy csökkentsék a csecsemő- és a gyermekhalandóságot. Az államok megtesznek minden alkalmas, hatékony intézkedést annak érdekében, hogy megszüntessék a gyermekek egészségére káros hagyományos szokásokat. 25. cikk: Az államok elismerik az illetékes hatóságok által gondozásra, védelemre, illetőleg fizikai vagy elmeápolásra elhelyezett gyermeknek azt a jogát, hogy időszakosan felül kell vizsgálni az említett kezelést és az elhelyezésével kapcsolatos minden egyéb körülményt. 26. cikk: Minden gyermeknek joga van a szociális biztonsághoz, így a társadalombiztosítás juttatásaihoz. 27. cikk: Minden gyermeknek joga van olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Elsősorban a szülők alapvető feladata, hogy lehetőségeik és anyagi eszközeik határai között biztosítsák a gyermek fejlődéséhez szükséges életkörülményeket. Az államok megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a szülőt segítsék e jog érvényesítésében, és szükség esetén anyagi segítséget nyújtanak, valamint segítő programokat hoznak létre különösen az élelmezéssel, a ruházkodással és a lakásüggyel kapcsolatban. 28. cikk: Az államok elismerik a gyermeknek az oktatáshoz való jogát, ezért legalább az alapfokú oktatást mindenki számára kötelezővé és ingyenessé teszik. Az államok megtesznek minden alkalmas intézkedést annak érdekében, hogy az iskolai fegyelmet, a gyermeknek mint emberi lénynek a méltóságával összeegyeztethetően és az Egyezménynek megfelelően alkalmazzák. 29. cikk: Az államok elismerik, hogy gyermek oktatásának a gyermek személyiségének kibontakozására, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztésére kell irányulnia, felkészítve őt egy aktív felnőtt életre, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásával, fejlesztve nemzetének nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint annak az országnak, amelyben él, a nemzeti értekei iránti és a sajátjától különböző kultúrák iránti tiszteletet. 30. cikk: Az őslakossághoz vagy az említett kisebbséghez tartozó gyermek nem fosztható meg attól a jogától, hogy saját kulturális életét élje, vallását vallja és gyakorolja, illetőleg csoportjának többi tagjával együtt saját nyelvét használja. 31. cikk: A gyermeknek joga van a pihenéshez és a szabad idő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez, és joga van szabadon részt venni a kulturális és művészeti életben. 32. cikk: Az államok elismerik a gyermeknek azt a jogát, hogy védelemben részesüljön a gazdasági kizsákmányolás ellen, és ne legyen kényszeríthető semmiféle kockázattal járó, iskoláztatást veszélyeztető, egészségére, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi vagy

7 társadalmi fejlődésére ártalmas munkára. Ebből a célból meghatározzák az alkalmaztatáshoz szükséges legalacsonyabb életkort, és megfelelően szabályozzák a munkaidőt és az alkalmaztatási feltételeket. 33. cikk: Az államok megtesznek minden alkalmas intézkedést, arra, hogy megvédjék a gyermekeket a kábító- és pszichotrop szerek tiltott fogyasztásától, és hogy megakadályozzák a gyermekeknek e szerek tiltott előállításában és kereskedelmében való felhasználását. 34. cikk: Az államok kötelezik magukat arra, hogy megvédik a gyermeket a nemi kizsákmányolás és a nemi erőszak minden formájától, beleértve a pornográf jellegű műsorok vagy anyagok elkészítését. 35. cikk: Az államok meghoznak minden alkalmas intézkedést arra, hogy megakadályozzák a gyermekek bármilyen formában történő elrablását, eladását vagy a velük való kereskedelmet. 36. cikk: Az államok megvédik a gyermeket a jólétére bármilyen szempontból káros kizsákmányolás bármely más formája ellen is. 37. cikk: Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy gyermeket ne lehessen sem kínzásnak, sem kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni; tizennyolc éven aluli személyek által elkövetett bűncselekményekért sem halálbüntetést, sem életfogytiglan tartó szabadságvesztést ne legyen szabad alkalmazni; gyermeket törvénytelenül vagy önkényesen ne fosszanak meg szabadságától. A szabadságától megfosztott gyermekkel emberségesen és az emberi méltóságnak kijáró tisztelettel, életkorának megfelelő szükségleteinek figyelembevételével bánjanak. 38. cikk: Az államok minden lehető gyakorlati intézkedés megtételével gondoskodnak arról, hogy a tizenötödik életévüket be nem töltött személyek ne vegyenek részt közvetlenül az ellenségeskedésekben. Az államok megtesznek minden lehető gyakorlati intézkedést a fegyveres konfliktus által érintett gyermekek védelemben és gondozásban részesítésére. 39. cikk: Az államok megtesznek minden alkalmas intézkedést arra, hogy az elhanyagolás, a kizsákmányolás és a durva bánásmód, a kínzás vagy a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód bármely más formájának, illetőleg a fegyveres konfliktusnak áldozatává vált bármely gyermek testi és szellemi rehabilitációját és a társadalomba való beilleszkedését megkönnyítsék. 40. cikk: Az államok elismerik a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermeknek olyan bánásmódhoz való jogát, amely előmozdítja a személyiség méltósága és értéke iránti érzékének fejlesztését, erősíti a mások emberi jogai és alapvető szabadságai iránti tiszteletét. Minden lehetséges és kívánatos esetben tegyenek intézkedéseket e gyermekek ügyének bírói eljárás mellőzésével való kezelésére. 41. cikk: Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem érinti valamely állam hazai jogszabályainak; vagy az ebben az államban hatályban lévő nemzetközi jognak a gyermek jogai megvalósulása szempontjából kedvezőbb rendelkezéseit. II. és III. RÉSZ A es cikkek, egyebek közt, a következő pontokat érintik: 1. Az államok felelssége, hogy az Egyezmény elveit és rendelkezéseit hatékony és arra alkalmas eszközökkel a felnőttek és a gyermekek széles körében ismertetik.

8 2. Az államok által az Egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítése területén elért előrehaladás vizsgálatára megalakul a Gyermek Jogainak Bizottsága, ez tíz szakértőből áll, és az Egyezmény aláírásától számított két éven belül jelentést adnak az Egyezményben foglaltak teljesítéséről, majd ezt követően ötévente megismétlik ezt. 3. A részes államok jelentéseinek széles körű terjesztése az érintett országokban. 4. A Bizottság javaslatokat tehet tanulmányok végzésére konkrét, a gyermekek jogaival kapcsolatos témákban, és átadhatja ajánlatait a részes országoknak, csak úgy, mint az ENSZ Közgyűlésének. 5. Az Egyezmény hatékony alkalmazásának és a nemzetközi együttműködés érdekében az ENSZ szakosított intézményei és az UNICEF részt vehetnek a Bizottság ülésein. Ezek a szervezetek és hasonló kompetens szervezetek benyújthatnak a bizottságnak jelentéseket és tanácsokat adhatnak az Egyezmény jobb alkalmazásának érdekében.

9 B DOKUMENTUM A gyermekek jogainak történelmi pillanatai 1923 A Save The Children Nemzetközi Egyesület megfogalmazza és elfogadja a gyermekjogi Nyilatkozatot, ismertebb nevén a Genfi Egyezményt: egy öt pontból álló nyilatkozat, mely tartalmazza a gyermekvédelem alapelveit. A Nemzetek Szövetségének ötödik nagygylése elfogadja a Genfi 1924 Egyezményt és javasolja, hogy a tagországok kövessék az elveit A frissen alakult Egyesült Nemzetek Szervezete elfogadja a kicsit kibvített Nyilatkozat szövegét Az ENSZ Közgylése november 20-án kihirdeti a Nyilatkozat új tíz pontból álló változatát a gyermekek jogairól Lengyelország kormánya javasolja a gyermekek jogaira vonatkozó Egyezmény els változatát A Gyermekek Nemzetközi Éve. Az ENSZ emberi jogi Bizottsága megvizsgálja Lengyelország javaslatát és létrehoz egy munkacsoportot, melynek feladata ennek átnézése és egy végeleges szöveg létrehozása Számos kormányzaton kívüli szervezet létrehoz egy Ad Hoc kormányzaton kívüli szervezetekbl álló csoportot, hogy a lehet leghatékonyabban tudjanak hozzájárulni az ENSZ munkacsoportjának feladataihoz. A következ évek során a kormányzaton kívüli szervezetek precedens nélküli hatást gyakorolnak az Egyezmény megfogalmazásában A munkacsoport bemutatja a végleges tervet az emberi jogi Bizottságnak. Napra pontosan 30 évvel az 1959-es Nyilatkozat után az ENSZ Közgylése elfogadja a Gyermekjogi Egyezményt Szeptember 2-án életbe lép a Gyermekjogi Egyezmény.

10 C DOKUMENTUM Csoportosítsd az Egyezmény cikkeit a következ kategóriák szerint: - Alapjogok - A személyes fejldést garantáló jogok - A kizsákmányolás elleni védelemre vonatkozó jogok - A különleges helyzetben lev gyerekek társadalmi védelmére vonatkozó jogok - Az alapvet szabadságjogokra vonatkozó jogok

11 D DOKUMENTUM GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY KATEGÓRIÁK CIKKEK RÉSZVÉTEL Magában foglalja a gyerekek jogát a gondolati szabadsághoz, a véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez, és az információhoz jutáshoz. És minden más jogot, melyek saját és közösségének életével kapcsolatosak. ÉLETBEN MARADÁS Magában foglalja a gyermekek jogát az ételhez, lakáshoz és a megfelelő orvosi ellátáshoz. FEJLDÉS Magában foglalja a gyermekek jogait a személyes fejlődésükhöz szükséges megfelelő életkörülményekhez. VÉDELEM Magában foglalja azokat a cikkeket, melyek szerint minden gyermeknek joga van a védelemhez bármi nem rossz bánásmóddal vagy kizsákmányolással szemben. Az Egyezmény mely cikkei felelnek meg az elbbi kategóriáknak?

12 E DOKUMENTUM - Rendeld hozzá az alábbi szituációkhoz a megfelel jogokat, és írd le mire lenne szükség, hogy az Egyezményben foglalt jogok teljesüljenek? - Ismersz más olyan helyzeteket, melyekben megjelenik a jogok védelme vagy megsértése? Pablo egy 14 éves fiú, aki egy háborút folytató országban él. Egy napon egy gerilla vezető érkezik a házukba, és úgy dönt, hogy mert magas és erős csatlakoznia kell a csapatokhoz. Kötelezi erre a fiút. Mohamed egy bevándorló gyerek. Az iskolában senki nem érti meg, és nagyon egyedül érzi magát. Az iskolatársai nem akarnak vele játszani az udvaron. Csilla egy mozgássérült lány és iskolába jár. Olyan problémája van, ami miatt nem tud beülni az iskolapadba. Az iskola ad neki egy olyan asztalt és széket, amit használni tud.

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Egyezmény a Gyermekek Jogairól. Előszó

Egyezmény a Gyermekek Jogairól. Előszó Egyezmény a Gyermekek Jogairól Előszó A gyermek jogairól szóló egyezményt az ENSZ Közgyûlése 1989. november 20.-án fogadta el : a Magyar Köztársaság képviselõje pedig 1990. március 14.- én írta alá. Az

Részletesebben

Egyezmény a gyermek jogairól

Egyezmény a gyermek jogairól Egyezmény a gyermek jogairól BEVEZETÉS Az Egyezmény részes államai tekintetbe véve, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghirdetett elveknek megfelelően, az emberi közösség valamennyi tagja veleszületett

Részletesebben

Gyermeki anyagi jogok

Gyermeki anyagi jogok Dr. Bíró Endre: Gyermeki anyagi jogok I. A gyermeki jogok fogalma és helye a jogági struktúrában A gyermeki jogok külön absztrakciós szintet képeznek a jogági struktúrában. Egyfelől a gyermeki jogok nem

Részletesebben

Egyezmény a gyermek jogairól BEVEZETÉS

Egyezmény a gyermek jogairól BEVEZETÉS Egyezmény a gyermek jogairól BEVEZETÉS Az Egyezmény részes államai tekintetbe véve, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghirdetett elveknek megfelelően, az emberi közösség valamennyi tagja veleszületett

Részletesebben

Egyezmény a gyermek jogairól BEVEZETÉS

Egyezmény a gyermek jogairól BEVEZETÉS Egyezmény a gyermek jogairól BEVEZETÉS Az Egyezmény részes államai tekintetbe véve, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghirdetett elveknek megfelelően, az emberi közösség valamennyi tagja veleszületett

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító

Részletesebben

SOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba.

SOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba. gyermekb4.qxd 2006.03.12. 13:46 Page 3 SOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba. Akkor már a Karaván Mûvészeti Alapítvány kötelékében tevékenykedtem, ahol

Részletesebben

9. DIDAKTIKAI EGYSÉG MIK A JOGAINK?

9. DIDAKTIKAI EGYSÉG MIK A JOGAINK? 9. DIDAKTIKAI EGYSÉG MIK A JOGAINK? Bemutatás Az Egyezmény egy nemzetközi szerzdés, mely kötelezi aláírót az ebben kihirdetett jogok tiszteletben tartására és az ezekbl származó minden kötelesség elfogadására.

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

Gyermeki jogok tartalma, értelmezése I.

Gyermeki jogok tartalma, értelmezése I. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermeki jogok tartalma, értelmezése I. Előadó: dr. Jásper András gyermekjogi képviselő 2013. szeptember

Részletesebben

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS

Részletesebben

GYERMEKI ELJÁRÁSJOGOK

GYERMEKI ELJÁRÁSJOGOK Dr. Bíró Endre: GYERMEKI ELJÁRÁSJOGOK A gyermekjogi normák egy köre a gyermek szintű jogalany-absztrakciót használva, a gyermekhez kapcsolódó eljárásokra, a döntésekhez vezető jogalkalmazás és mérlegelés

Részletesebben

Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba

Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba Mindenkinek vannak jogai. Sőt, a 18 év alatti fiúknak és lányoknak bizonyos külön jogaik is vannak. A Gyermek

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. FEBRUÁR 19. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi,

Részletesebben

Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek. A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég.

Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek. A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég. Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég. Herczegh Anita 2014 Tartalom 1. Bevezető gondolatok... 5 2. A gyermeki jogok

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Családjogi perek és a gyermeki jogok

Családjogi perek és a gyermeki jogok Családjogi perek és a gyermeki jogok Budapest, 2007. február 7. Rezidensképzés-HEFOP-3.3.1 Dr. Barinkai Zsuzsanna Fő megállapítások o Család konfliktusok megoldására a jog eszközei korlátozottan alkalmasak

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

GYERMEKJOGI ISMERETEK II. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

GYERMEKJOGI ISMERETEK II. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE GYERMEKJOGI ISMERETEK II. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER

Részletesebben

A gyerekek jogai. Európai Regionális Szervezet

A gyerekek jogai. Európai Regionális Szervezet A gyerekek jogai Európai Regionális Szervezet Készült a Visegrádi Alap támogatásával. Megjelent az ERGO Európai Regionális Szervezet gondozásában. Felelős kiadó: Ékes Ilona, az ERGO Európai Regionális

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

ALAPJOGOK Minden gyermek egyenlő

ALAPJOGOK Minden gyermek egyenlő ALAPJOGOK Jogom van hozzá! Jogod van hozzá! Gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket, de vajon tudjuk-e, mit jelentenek? Jogod van azt jelenti, hogy szabadon megtehetsz bizonyos dolgokat, illetve másoknak

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,

Részletesebben

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről 182. sz. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek

Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek 3. Témakör: Jogi alapismeretek Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek Fogalmak: állampolgárság, szabadságjogok, törvény, ENSZ, demokrácia, állam, társadalom,

Részletesebben

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Gyermeki jogok 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Alapelvek A védelmet ellátó szervezetek (helyi önk., gyámhiv., bíróság, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról

Részletesebben

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján Hajdúszoboszló, 2010. 06. 03. Rózsavölgyi Anna Székhely: 1051 Budapest Akadémia u.3. Levelezési cím: 1122 Budapest Városmajor u. 48/b. Telefon:

Részletesebben

Működési terv Az Amnesty International Magyarország működési terve 2016-ban

Működési terv Az Amnesty International Magyarország működési terve 2016-ban Működési terv 2016 Az Amnesty International Magyarország működési terve 2016-ban ELSŐ CÉL Mindenki ismeri a jogait. És tud is élni velük. Oroszország: Jogvédők veszélyben Emberi jogi képzés (projekt 1-2-3)

Részletesebben

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉL

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉL A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ GYERMEKEK JOGAINAK KARAKTERES MEGJELENÉSEI A NEMZETKÖZI JOGBAN 1 Fókuszban az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyezménye: Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény

Részletesebben

Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között

Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között (Részletek) 2. cikk A Szerződő Felek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

1976. évi 9. törvényerejű rendelet

1976. évi 9. törvényerejű rendelet 1976. évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről (A

Részletesebben

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve?

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve? 1 Megelőző elrendelése vagy mellőzése Bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható v. vádolt a gyermek Elzárással is sújtható szabálysértés miatt szabálysértési eljárás alá vonták a gyermeket

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

ENSZ A GYERMEKEK JOGAIRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY. elfogadta a Bizottság a 13. ülésszak 343. ülésén, október 11-én

ENSZ A GYERMEKEK JOGAIRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY. elfogadta a Bizottság a 13. ülésszak 343. ülésén, október 11-én ENSZ Bevezetés A GYERMEKEK JOGAIRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY elfogadta a Bizottság a 13. ülésszak 343. ülésén, 1996. október 11-én ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEKAZ EGYEZMÉNY44. CIKKÉNEK i. BEKEZDÉSE ALAPJÁN A RÉSZTVEVŐ ÁLLAMOK

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A gyermeki jogok jogági pillérei és sajátosságai

A gyermeki jogok jogági pillérei és sajátosságai A gyermeki jogok jogági pillérei és sajátosságai 1. Jogági pillérek 1.1. A gyermeki jogok külön absztrakciós szintet képeznek a jogági struktúrában. Egyfelől nem egyenlő az emberi-állampolgári jogok gyermekekre

Részletesebben

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról

A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY

Részletesebben

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel Összeállította: dr. Scheiber Dóra A magyar Egészségügyi Törvénykönyvben nem szerepelnek a gyermekek és a serdülők kórházi ellátására vonatkozó jogai az EACH

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III.

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. JEGYZŐKÖNYV) Preambulum A Magas Szerződő Felek, megerősítve az 1949.

Részletesebben

/ tanítási év (2 példányban tanévenként kitöltendő)

/ tanítási év (2 példányban tanévenként kitöltendő) 6724 Szeged, Huszár u. 1. (6701 Szeged, Pf.:485) Tel.: (62) 561-961 Fax: (62) 561-962 E-mail: titkarsag@ngsz.hu Web: www.ngsz.hu Adószám: 15484990-2-06 RAIFFEISEN BANK ZRt: 12067008-00103129-00100005 NYILATKOZAT

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének

Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004. /VI. 25./ RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sármellék Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról

Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról Szexuális kapcsolat A férfiak közötti szexuális kapcsolatot

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Gyerekek a világhálón Lehetőségek és veszélyek az interneten

Gyerekek a világhálón Lehetőségek és veszélyek az interneten Gyerekek a világhálón Lehetőségek és veszélyek az interneten Dr. Tószegi Zsuzsanna PhD elnöki főtanácsadó egyetemi docens Networkshop, 2013. március 26., Sopron A Gyermek jogairól szóló Egyezmény [...]

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON

A GYERMEKVÉDELEM TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON A GYERMEKVÉDELEM TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON dr. Radoszáv Miklós Fővárosi TEGYESZ GYERMEKI JOGOK A legalapvetőbb gyermeki jogok: az élethez való jog a származás megismerésének joga a családban

Részletesebben

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23.

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. Szülő támogató programok Európában Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. A szülőség támogatása A szüleinket és a nagyszüleinket nem okolhatjuk azért, hogy félreérthető

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

VI. MELLÉKLET. A kérelmet az alábbi hivatkozási számmal/számokkal jelölt kérelemmel/kérelmekkel együtt kell feldolgozni:

VI. MELLÉKLET. A kérelmet az alábbi hivatkozási számmal/számokkal jelölt kérelemmel/kérelmekkel együtt kell feldolgozni: VI. MELLÉKLET TARTÁSI KÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ HATÁROZAT ELISMERÉSE, VÉGREHAJTHATÓVÁ NYILVÁNÍTÁSA VAGY VÉGREHAJTÁSA IRÁNTI KÉRELEM FORMANYOMTATVÁNYA (A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról,

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

1 von 7 18.02.2014 18:11

1 von 7 18.02.2014 18:11 1 von 7 18.02.2014 18:11 1979. évi 2. törvényerejű rendelet a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

LUX ÁGNES: A GYERMEKJOGOK NEMZETKÖZI KERETRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

LUX ÁGNES: A GYERMEKJOGOK NEMZETKÖZI KERETRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE LUX ÁGNES: A GYERMEKJOGOK NEMZETKÖZI KERETRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. JÚNIUS 4. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE L 180/60 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.6.29. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös

Részletesebben

Beíratás a 2016/2017. tanévre

Beíratás a 2016/2017. tanévre Beíratás a 2016/2017. tanévre A tanköteles korba lépő gyermekek beíratásának ideje a Budapest Főváros Kormányhivatala által meghatározottak szerint. A beíratáskor be kell mutatni: - a szülő, törvényes

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő

Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések

Részletesebben

2. Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2000. évi L. törvény a gyermekek és fiatalkorúak nem-ipari munkára való alkalmasságát megállapító orvosi vizsgálatról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1946. évi 29. ülésszakán elfogadott 78. számú

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése. tansegédlet 2015.

A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése. tansegédlet 2015. Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja 1108 Budapest, Újhegyi út 9-11. Tel.: 261-7011 Fax: 431-0180 A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése tansegédlet 2015. Tartalom 1.

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Gyámügyi feladatkörben tett intézkedések gyermekeink biztonságáért

Gyámügyi feladatkörben tett intézkedések gyermekeink biztonságáért Gyámügyi feladatkörben tett intézkedések gyermekeink biztonságáért dr. Lantai Csilla főosztályvezető Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály A gyermeki jogok jelentősége A

Részletesebben

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf) Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.

Részletesebben

Dr. Molnár Anna. Előadása. -Pszichiátriai Klinika 2015.nov.24. -

Dr. Molnár Anna. Előadása. -Pszichiátriai Klinika 2015.nov.24. - Dr. Molnár Anna Előadása -Pszichiátriai Klinika 2015.nov.24. - A pszichiátriai osztályon kezelt beteg szabadságától hatósági segédlettel megfosztott személynek minősül, ezért emberi jogainak védelme szempontjából

Részletesebben

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata ELŐSZÓ Az adományszervezők számos területen, különböző országokban, és különböző körülmények között dolgoznak, de van néhány alapvető, közös értékük

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

T/1762. számú törvényjavaslat

T/1762. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ORSZÁGA 1 L L Érkezett : 2014 OKT 2 7. T/1762. számú törvényjavaslat az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint

Részletesebben

A gyermekjogok nemzetközi keretrendszerének fejlődése

A gyermekjogok nemzetközi keretrendszerének fejlődése A gyermekjogok nemzetközi keretrendszerének fejlődése Gyermekjogi ismeretek I. OBDK gyermekjogi képviselő képzés 2014. május 8. Dr. Lux Ágnes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala; lux.agnes@ajbh.hu ha valaki

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28.

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28. Nemzetpolitikai továbbképzés 2016. november 28. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

147. sz. Ajánlás. a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről

147. sz. Ajánlás. a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről 147. sz. Ajánlás a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a

Részletesebben

97. sz. Egyezmény. 2. cikk. 1. Minden egyes tagállam, amelyre vonatkozóan a jelen Egyezmény hatályos, vállalja,

97. sz. Egyezmény. 2. cikk. 1. Minden egyes tagállam, amelyre vonatkozóan a jelen Egyezmény hatályos, vállalja, 97. sz. Egyezmény a munkavállalás céljából történő bevándorlásról (módosított) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 15 fő részére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 15 fő részére PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság pályázatot hirdet a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ egységes rendvédelmi moduláris szakképzésében résztvevő roma származású fiatalok

Részletesebben