Természeti értékek védelmének gyakorlata és lehetőségei

Átírás

1 Természeti értékek védelmének gyakorlata és lehetőségei Országos Ökológiai Hálózat Natura 2000 területek Védett természeti területek Tájrehabilitációt igénylő területek BME Urbanista Szakmérnöki Képzés Illyés Zsuzsanna Október 25. BCE Tájvédelmi tanszék ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ALKALMAZÁSA 1

2 Ökológiai hálózat funkcionális felépítése 1. Ökológiai hálózat előkészítő anyag (IUCN) nemzetközi jelentőségű magterületek országos jelentőségő magterületek rehabilitációs területek Nemzeti Ökológiai Hálózatok 2. Az európai államok nemzeti ökológiai hálózata (2006) 2

3 Nemzeti Ökológiai Hálózatok 3. Ökológiai Hálózat kijelölésének előzményei 4. A páneurópai egyezmény alapján 1999-től kormány által koordinált KVM program, más ágazatok vizsgálatait is integrálja ÉTT lehatárolás, Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program, Első OTrT előkészítése ágazatok közötti párbeszéd lehetősége, legfontosabb kérdése a magterüleket (védettek) összekötő ökológiai folyosók kijelölése Ágazati szempontokat integráló M 1: terv Sematizmus jellemzi, de tartalmazza az alapvető koncepcionális szempontokat Tudományos megalapozottsága: M 1: digitális adatbázis léterhozása CORINE Land Cover (felszínborítási) adatbázis Forrásadatbázis: FÖMI térképi adatbázisa, M=1: Magyarország erdõterületeinek digitális adatállománya Forrásadatbázis: FM Erdészeti Hivatal térképi adatbázisa, M=1:

4 Országos Ökológiai Hálózat ben az ÖH első tervezete az Európa Tanács irányelveit és az ország természeti adottságait került kijelölésre, amély 9 regionális ökológiai hálózat összeillesztésével született. Az adottságok számbavétele a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében 81 növény- és számos állatfaj állományának, 39 növénytársulásnak és több mint 80 élőhely elő felmérése történt meg. Országos Ökológiai Hálózat OTrT

5 Országos Ökológiai Hálózat tervezési szintjei és feladatai 7. Nemzeti szint a hálózat makrostruktúrája és kapcsolatai Nemzeti szinten ismerhető fel a hálózat makrostruktúrája, közép- és nagytáji összefüggései, valamint alapvető koherencia hiányai. Ezen a szinten alakítható ki az a keret, amely a hálózatok tervezésével és védelmével kapcsolatos tevékenységeket összefogja. Tájszint (megye, kiemelt térség) a hálózat azonosítása Tájléptékben szemlélve az egyedi élőhelyek és élőhelykomplexek hálózattá rendeződnek. Felismerhetővé válik a hálózat térszerkezete és funkcionális elemei. Tájléptékben szemlélve ismerhetők fel a magterületek, határolhatók le a folyosók és jelölhetők ki nagy vonalakban a rehabilitálandó területek és pufferzónák. Helyi szint - operatív hálózat kezelés A tervezési folyamat a létező ökológiai hálózat elemeinek feltárásával helyi szintről indul ki és ott fejeződik be a fejlesztési terv elkészítésével. Helyi szint az a lépték, amelyen az egyes élőhelytípusok elkülöníthetők és helyrajzi-számokhoz rendelhetők. Helyi szinten részletes élőhelytérkép alapján határolhatók le pontosan az ökológiai hálózat elemei és jelölhetők ki a rehabilitációs területek, a pufferzónák és itt azonosíthatók azok a konkrét hatótényezők, amelyek gátolják a hálózat működését. Országos Ökológiai Hálózat felépítése/ szabályozása 8. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására, pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek 5

6 NATURA 2000 TERÜLETEK Natura 2000 területek és az OÖH 9. OÖH területek Natura 2000 területek 6

7 Natura 2000 területek /2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről különleges madárvédelmi terület: olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre; különleges természetmegőrzési terület: olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amely a 2. A) és 3. A) számú mellékletben meghatározott faj jelentős állománya, élőhelye, valamint rajta a 4. A) számú mellékletben meghatározott közösségi szempontból jelentős élőhelytípus található; Natura 2000 területek terület 467terület 7

8 Natura 2000 területek kijelölésének előkészítése 12. Mintegy 400 szakember vett részt a területek kijelölésének előkészítésében több éven keresztül, ez a munka 2004-re fejeződött be. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága szerint a magyarországi kijelölés szakmailag megalapozott volt, így Magyarországon a jelölt Natura 2000 területek" jóváhagyott Natura 2000 területekké" váltak júniusában jelent meg a Magyar Közlönyben a Natura 2000 területek teljes listája. Az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) alapján minden tagállam a természetes élőhelytípusok, illetve fajok élőhelyeit képviselő területek előfordulásának arányában járul hozzá az Európai Unió szárazföldi területének 20%-át kitevő Natura 2000 hálózathoz. Magyarország természeti adottságaiból következik, hogy 21% lett a Natura 2000 területek országos lefedettsége, amely döntően erdő és gyepterület. A Natura 2000 hálózatba a már addig is védett természeti területek több mint 90%-a bekerült, a hálózat csaknem 40%-át adják a már korábban is természetvédelmi oltalom alatt álló területek, amelyek több mint fele - főként az erdők - eleve állami tulajdonban vannak. Natura 2000 területek jogállása és illeszkedése az agrár támogatási rendszerbe 13. A tulajdoni lapokra a Natura 2000 hálózatba tartozás bejegyzésre kerül. A magyar államnak sem elővásárlási, sem kisajátítási joga nincs. Natura 2000 területeknek ún. pufferzónája" nincs. A földterületek használóinak és között 13 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre. A gazdák nem csak a tulajdoni lapról értesülhetnek arról, hogy földterületük Natura 2000 terület, ők ugyanis a mezőgazdasági parcella-azonosító rendszer (MEPÁR) ún. blokk-térképéről folyamatosan automatikusan értesülnek erről. Azok a földhasználók, akiknek pl. gyepterületein a Natura 2000 besorolás miatt gazdálkodástechnikai korlátozásokat kell bevezetniük, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Natura 2000 kompenzációs kifizetést igényelhetnek. 8

9 VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK Zöldhatóság, mint adatszolgáltató és engedélyező 14. 9

10 Zöldhatóság, mint adatszolgáltató, véleményező 15. Településrendezési terv készítése során Előzetes szakhatósági vélemény Környezeti vizsgálat során folyamatos egyeztetés Szakhatósági vélemény Zöldhatóság, mint engedélyező Országos jelentőségű védett területeken engedélyhez kötött tevékenységek esetében Környezeti hatásvizsgálat során A természetvédelmi kezelés tervezése 16. A Tvt. előírása alapján minden védett természeti terület esetében el kell készíteni a természetvédelmi kezelési tervet, amelyet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni. A védetté nyilvánítási eljárás alá volt területek esetében is el kell készíteni a természetvédelmi kezelési tervet, mert a Tvt. előírása szerint a természetvédelmi kezelési terv a védetté nyilvánító jogszabály kötelező tartalmi eleme. A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokat a 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet tartalmazza. A természetvédelmi kezelési tervet a fentiek alapján védett természeti területre és védetté nyilvánító eljárás alá volt területre kell elkészíteni. A természetvédelmi kezelési terv védett természeti terület részterületére is vonatkozhat. A felsoroltakat a továbbiakban összefoglalóan tervezési területként említjük. 10

11 Nemzeti Park, mint kezelő 17. BfNP Igazgatóság, mint természetvédelmi kezelő

12 Babócsa, Basa-kert HTVT 12

13 Helyi védelem 21. A települési önkormányzatok közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a természet védelméről szóló évi LIII. Törvény 24. (1) bekezdés b.) pontja alapján természeti területet [15. (1) bekezdés] és más - e törvény 22. -a alapján - védelemre érdemes földterületet a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzati rendeletben nyilvánít védetté. A rendelet tartalmi követelményeit a természetvédelmi törvény 24. (3) bekezdés b.) pontja írja elő. Az október 23-a előtt rendelkezéssel, határozattal és egyéb módon védetté nyilvánított helyi jelentőségű védett természeti területekre is vonatkoznak a 'technikai jellegű dereguláció' megvalósítása, azaz a védettség fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletek megalkotása az illetékes önkormányzatok feladata. Helyi védelem 22. A védetté nyilvánítás szándéka gyakran a településrendezési terv készítésének folyamatában merül fel, ilyenkor a településrendezési terv védelemre javasoltként, hrsz megjelölésével a HÉSZ mellékletében sorolja fel az értéket. A védetté nyilvánításról rendelkező önkormányzati rendeletben szerepeltetni kell a terület jellegét (természetvédelmi terület vagy természeti emlék), kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, a Tvt.-ben meghatározott korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, továbbá az érintett földrészletek ingatlannyilvántartási adatait (helyrajzi számok, terület), valamint a természetvédelmi kezelési tervet, melynek részletes szabályait a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet tartalmazza. 13

14 Helyi védelem 23. A Tvt. 24. (3) bekezdésének c) pontja alapján a védetté nyilvánító rendeletben szükséges feltüntetni az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába (pl. Natura 2000 hálózat) tartozás tényét is. A helyi jelentőségű védett természeti terület védetté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendeletbe foglalt természetvédelmi kezelési terv tervezetét a jegyző megkeresése esetén a működési területével érintett nemzeti park igazgatósága (NPI) szakmai szempontok szerint véleményezi. Helyi védelem 24. Érd_Szászhalombatta Sánc-hegy, volt megyei védett terület 14

15 Flóratérképezés, Élőhelytérképezés 25. Előkészítés helyi/országos védelemre TÁJREHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLETEK BÁNYÁK NYERSANYAGKITERMELŐ HELYEK 15

16 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete OTrT 26. Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete OTrT

17 FELHAGYOTT BÁNYATERÜLETEK FELHAGYOTT BÁNYATERÜLETEK 28. Az 1990-es években készített felmérés alapján a bányászatból keletkezett tájsebek száma megközelíti a 15 ezret. Ebből 3000 részletes felmérése történt meg, 424 esetben vállalta át az állam (pályázat útján) a tájrendezési feladatokat. Az adott területre eső bányászati tájsebek száma a pilisvörösvári, csepregi, dorogi, esztergomi, várpalotai kistérségben a legnagyobb. 17

18 Fokozódó kavics kitermelés bányatavak problémája 29. Bp-től Ény-ra eső bányatavak Magyarországon ma közel 1000 kisebb-nagyobb bányató található, a kavicsbánya tavak száma az utóbbi évtizedekben - az építőipar kavicsszükségletének arányában - rohamosan emelkedett. Bp-től DK-re fekvő bányatavak Művelésből kivont területek növekedése 30. (zöld mezős beruházások, infrastruktúra fejlesztések, anyag nyerőhelyek) 1938-ban a művelésből kivont terület aránya a KSH adatai szerint az ország teljes területének csak 6,6 százalékát, ben 11,5 százalékát tette ki 1996-ban ez az arány már 13,8 százalékra emelkedett, ben pedig elérte a 16,9%-ot! Jelenleg??? BATrT szept. 1. jelentősen korlátozza a beépítésre szánt területek növekedését 18