NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 5/2005. (I.26.) számú. h a t á r o z a t a

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 5/2005. (I.26.) számú h a t á r o z a t a Az Önkormányzat informatikai stratégia II című tanulmány elfogadásáról A Közgyűlés 1. Az előterjesztést megtárgyalta, és Elfogadja az abban megnevezett Önkormányzat informatikai stratégia II időszakra vonatkozó célkitűzéseit. Megbízza a Nyírinfo Kht-t a Projektterv kidolgozására, melynek határideje május A Projektterv jóváhagyására az Ellenőrzési és Minőségügyi Iroda kap felhatalmazást 3. Egyetért azzal, hogy keresni kell egy kistérségi informatikai stratégia megalkotásának lehetőségét, esetlegesen külső szakértő cég bevonásával. k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységéinek vezetői 3./ Bodnár János, a Nyírinfo Kht ügyvezetője

2 Melléklet az 5/2005.(I.26) számú határozathoz NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÖNKORMÁNYZATI INFORMATIKAI STRATÉGIA II Készítette: NYÍRINFO KHT szeptember

3 TARTALOM 1. Vezetői összefoglaló Helyzetértékelés és következtetések A szektorra jellemző trendek Általános trendek Informatikai trendek A szolgáltatások jellemzése A jelenlegi informatikai környezet Az önkormányzati informatika erősségei, gyengeségei, lehetőségei illetve kötöttségei Következtetések A MITS (Magyar Információs Társadalom Stratégia) szerinti elvárások Az Európai Unió elvárásai A legfontosabb hazai elvárások Az önkormányzat működését támogató informatikai szolgáltatások fejlesztése A célkitűzések megvalósításának feltételei A célkitűzések megvalósításának feladatai... 24

4 1. Vezetői összefoglaló Az önkormányzat külső és belső környezete rendkívül dinamikusan változik, és e változások hatással lehetnek az informatikai szolgáltatások iránti igényekre, illetve az informatikai lehetőségekre. Ezért szükség lehet az informatikai stratégia felülvizsgálatára, aktualizálására. Az Önkormányzati Informatikai Stratégia megvalósításának minősége, kiépítésének üteme alapvetően fogja meghatározni a város régión belüli és globális versenyképességét, ezen keresztül pedig a város polgárainak életminőségét. A stratégia célja az EU-ban illetve Magyarországon kialakult helyzetet értékelve az önkormányzat informatikai rendszerének továbbfejlesztésére és működtetésére javaslatot tenni. A jelenlegi informatikai rendszer a Közgyűlés korábbi döntéseinek (1999-ben a Térinformatikai stratégia, 2000-ben a Nyírháló projekt) végrehajtásával alakult ki. Mára időszerűvé vált ennek a rendszernek a továbbfejlesztéséről illetve működtetéséről döntést hozni. Ez a stratégia a MITS (Magyar Információs Társadalom Stratégia) és annak ágazati részstratégiája (e-önkormányzat Ágazati Informatikai Stratégia), továbbá az MJVSZ és az IHM együttműködésében készült Egységes elektronikus közigazgatási politika kidolgozásának előkészítése című tanulmánysorozat felhasználásával készült. Az ezekben a dokumentumokban lefektetett alapelveket és stratégiai irányelveket teljes mértékben betartja. 2. Helyzetértékelés és következtetések A stratégia kiindulópontja csak a jelenlegi helyzet pontos ismerete és reális megítélése lehet, ehhez képest kell megfogalmazni jövőképünket, célkitűzéseinket és prioritásainkat A szektorra jellemző trendek Az informatikai stratégia kialakításához nélkülözhetetlen a meghatározó jelentőségű folyama-tok, tendenciák és trendek figyelembevétele Általános trendek Az önkormányzati rendszer előtt álló egyik legnagyobb kihívás az ország uniós csatlakozásával jelentkező növekvő feladatoknak, illetve elvárásoknak való megfelelés. Az önkormányzatok feladat és hatásköre megalakulásuk óta folyamatosan bővül, és emellett még a feladatellátás módjával szembeni elvárásoknak is meg kell felelniük: a szolgáltató jelleg, és ügyfélközpontúság erősítése, a szervezet belső hatékonyságának fokozása, a működési, és a döntéshozatali folyamatok átláthatóságának fokozása.

5 Az önkormányzatok a megfogalmazódó igényeknek csak a munkatársaik szakmai felkészültségének növelésével, és a szervezeti működésük hatékonyságának emelésével tudnak eleget tenni. Ez utóbbi feladat, illetve a működés átláthatóságának biztosítása hatékony informatikai alkalmazások rendszerszerű működtetését teszi szükségessé. Az önkormányzati rendszer az elkövetkező időszakban egy dinamikusan fejlődő szakaszba fog lépni, mely át fogja alakítani az önkormányzatok működési rendjét, a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó szervezet kialakítását, az informatikai megoldások széleskörű alkalmazását feltételezi Informatikai trendek Az informatika területén az alábbi általános tendenciák figyelhetők meg: igény a stratégiára, áttérés az egyedi igények megvalósítására készülő rendszerekről az egységes, széles körben használt alkalmazásokra, összefogással történő stratégiaalkotás és megvalósítás, önkormányzati szakmai és érdekképviseleti szervek növekvő aktivitása az informatika terén, megjelent az informatikai célú térségi együttműködés. A közszolgáltatások végzésére vonatkozó legutóbbi uniós ajánlás, a "Common List of Basic Public Services" az EU tagállamok számára kötelezettségeket határoz meg az állampolgároknak, illetve az üzleti élet szereplőinek elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére és azok Interneten keresztül történő igénybevételének szintjeire vonatkozóan. Négy fejlettségi szintet különböztet meg: 1. információ adás: on-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról. 2. egyirányú interaktivitás: nyomtatványok, űrlapok, adatlapok letöltésének, kinyomtatásának lehetősége. 3. kétirányú interaktivitás: nyomtatványok, űrlapok, adatlapok on-line úton történő kitöltése, beleértve a hitelesítést. 4. elektronikus ügyintézés: a tejes ügymenet elektronizálása: döntés, kézbesítés, illetékek lerovása. A csatlakozást követően az önkormányzatok számára közvetlenül megjelenő kötelezettséget jelent az e-beszerzés feltételeinek megteremtése, illetve az unióban alkalmazott gazdaságstatisztikai rendszer bevezetése is, mely elengedhetetlen az uniós pénzalapokból történő támogatások sikeres megpályázásához, monitoring rendszerének működtetéséhez. Az elektronikus közigazgatási ügyintézés fejlettségének mérése annak alapján történik, hogy az állampolgárok, illetve az üzleti vállalkozások részére javasolt szolgáltatások közül melyek valósultak meg, s hogy milyen fejlettségi szinten. Az ügyintézés informatikai fejlesztéseinek eredményességét egyrészt az jelzi, hogy a különböző ügytípusok milyen arányban szerepelnek a négy szint valamelyikében, valamint milyen arányban érhetőek el a szolgáltatások on-line módon. Egy másik

6 fontos értékelési mutató az, hogy az on-line szolgáltatásokat milyen arányban használják az ügyfelek A szolgáltatások jellemzése Az állampolgárok és a vállalkozások az önkormányzatokkal, a polgármesteri hivatalokkal, elsősorban ügyeik intézésekor kerülnek kapcsolatba. A Hivatal munkájáról alkotott lakossági véleményt elsősorban az határozza meg, hogy milyennek ítélik meg az egyes konkrét ügyeik elintézését. A Koping-Datorg országos felmérése szerint a tíz leggyakrabban intézett ügy közül hét köthető részben vagy egészben az önkormányzatokhoz. Ez a 70%-os arány is mutatja, hogy az önkormányzatok szerepe meghatározó a közigazgatási szolgáltatások területén, éppen ezért az ebben a szektorban történő fejlesztések a közigazgatás egészének működését javíthatják. A megkérdezettek véleménye alapján megállapítható, hogy az ügyek elintézése az elvárhatónál nagyobb terhet jelent. Évente a lakosság 18 millió órát tölt ügyintézéssel, egy ügy elintézéséhez legalább 5,5 km-t, legfeljebb 34,4 km-t utazik az ügyfél, amely 18, illetve 56 percet vesz igénybe. Ezért a polgárok egyre nagyobb szerepet szánnak az informatikai alkalmazásoknak, a távközlésnek (még akkor is, ha többségük nem vonzódik a személytelennek vélt távügyintézéshez). Az Internetet használók a számítógépet és a telefont rangsorolták előre, jelentősen hátrébb sorolva a személyes jelenlétet igénylő ügyintézést. Az Internetet nem használók ezzel szemben a telefonos és a személyes ügyintézést preferálták a számítógépen történővel szemben. Összességében megállapítható, hogy az ügyfelek részéről erős az igény arra, hogy ügyeiket bárhonnan el tudják intézni. Az on-line ügyintézéssel kapcsolatos véleményekben az is megjelent, hogy nem mindenki számára vált nyilvánvalóvá az ehhez kapcsolódó kényelem, valamint az ügyfelek számára még mindig fontos az ügyintézővel való személyes kontaktus. A válaszadók szerint az elektronikus ügyintézés két legfontosabb feltétele a biztonságos hozzáférés és az olcsóság. A biztonságra az Internetet használók a legérzékenyebbek, 62%-uk tartja ezt kiemelkedően fontosnak. Meglepően alacsony azok aránya (12,9%), akik semmiképpen nem vennének igénybe elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat. Az ilyen szolgáltatások hétköznapivá válását az Internetet használók 64%-a tíz éven belül várja A jelenlegi informatikai környezet Az EMAG Kft. és a Jegyzők Országos Szövetsége Informatikai Munkacsoport közreműködésével 2002-ben készült országos települést érintő - felmérés szerint az önkormányzatok informatikai eszközökkel való ellátottsága meglehetősen vegyes képet mutat. Az ötezer lakosúnál nagyobb településeken a polgármesteri hivatal informatikai feladatait döntően (65%) belső szervezet látja el, jellemzően egy, köztisztviselőként dolgozó informatikussal (36%), de ezt sok helyen (32%) egy, néhol (8%) 2-5 megbízásos informatikus egészíti ki. A válaszadó önkormányzati hivatalok 21%-a több köztisztviselő informatikussal működik, de ezek száma csak 2 százalékuknál haladja meg az ötöt. Az önkormányzatok többségükben évi 1-5 millió forintos informatikai kiadásokkal jellemezhetőek, de ez még mindig túlnyomóan a költségvetés 1%-a alatti részarányt jelent. Ezen a területen a helyzet tragikus. Az önkormányzatok 81.1%-a költségvetésének kevesebb, mint 1%-át használja fel informatikai kiadásokra (működtetés, fejlesztés).

7 Az önkormányzatok számítógépei 18 %-uk kivételével mind (44%) vagy részben (36%) helyi hálózatba vannak kötve. Az Internetes jelenlét kiemelt fontosságát jelzi, hogy szinte valamennyi válaszadó önkormányzat kapcsolódik bizonyos szinten az Internetre, bár jelenleg ez sokuknál csak böngészési lehetőségben és egyes munkatársak -es elérhetőségében merül ki. A hivatalok 62%-a már saját honlappal rendelkezik, ezek 60%-a az ügyintézéssel kapcsolatos alapinformációkat jelenít meg, de számos példa akad egyéb (választási, turisztikai) információk, helyi rendeletek, képviselő testületi határozatok, pályázatok, beruházási lehetőségek közzétételére is. A nyíregyházi informatikai környezet sok ponton az országos átlagnál kedvezőbb képet mutat. A Jelenkutató Intézet reprezentatív statisztikai felmérése azt mutatja, hogy a Nyíregyházán lakó családok fele rendelkezik személyi számítógéppel, továbbá a családok ötödének van Internet elérési lehetősége. A trendek azt mutatják, hogy a számítógépes ellátottság területén nem várható jelentős növekedés, viszont az Internet elérés növekedése kimondottan jelentős. A felmérés nem tartalmazza a munkahelyi Internet elérési lehetőségeket, tehát a városlakók helyzete minden bizonnyal lényegesen jobb, mint amit a statisztikai elemzés számai mutatnak. A helyzetet tovább javítja, hogy a NYÍRHÁLÓ projekt keretei között 11 darab nyilvános Internet elérést biztosító infokioszk került elhelyezésre a város frekventált pontjain. A Közgyűlés két alkalommal döntött informatikai stratégiai kérdésekben ben a Térinformatikai fejlesztéseket, míg 2000-ben az általános informatikai fejlesztési programot (Nyírháló) hagyta jóvá ben ugyanakkor létrehozta a Közműnyilvántartási rendeletet, amely korszerű módon szabályozza az Egyesített Közmű Nyilvántartás létrehozásának és karbantartásának feltételeit. A döntések alapján a korábbi informatikai rendszer jelentős fejlesztésen ment keresztül és a mára kialakult Városi Informatikai Rendszer szolgáltatási és infrastruktúrája nagyrészt már most megfelel az EU 2006-os elvárásainak. A rendszer infrastruktúrája jelenleg 294 db számítógép, 170 db nyomtató, db 3 server, kommunikációs eszköz, telefonközpont, 11 db infokioszk, berendezést tartalmaz, melyek 97 %-a a Nyírinfo Kht. tulajdonában van. A Kht. az üzemeltetési feladatokat is ellátja, melyhez külső partnereket vesz igénybe (MatávCom, Matáv Rt., Dataprint Kft., Matáv Rt. Nyilvános üzletág, Canon Hungária, Axelero stb.) A rendszer infrastruktúrája a Polgármesteri Hivatalba telepített számítástechnikai eszközökből, az intézményekhez telepített kommunikációs eszközökből, a város különböző pontjain telepített infokioszk-ok berendezésekből illetve a Városi Adatfeldolgozó Központba (Vafek) telepített rendszerekből áll. A Nyírinfo Kht. a Polgármesteri Hivatallal szerződéses viszonyban áll, melynek keretében ellátja a rendszer működtetését, fogyóeszköz ellátását (Szolgáltatási Szerződés) illetve biztosítja a számítástechnikai eszközöket (Bérleti Szerződés). A 2001-ben illetve 2003-ban létrejött szerződések tartalmilag lényegesen bővültek az elmúlt időszakban, azonban ennek anyagi vonzata a évi költségvetésbe nem került bele. Így a Kht. üzleti tervében a kieső üzemeltetési bevétel helyett más bevételi forrást kellett biztosítani (e-beszerzési rendszer megtakarítása), amely késleltetett beindítását figyelembe véve nem fogja fedezni a szükséges kiadásokat. Fejlesztésre a költségvetés nem tartalmaz előirányzatot.

8 A rendszer tartalmi elemei nagyrészt lefedik a Kormány által elfogadott Informatikai Stratégia Önkormányzati Részstratégiában megfogalmazott, de az EU által is ajánlott elemeket, az 1.sz. táblázat szerint. Az így kialakított és működtetet informatikai eszközvagyon értéke a Kht évi mérlege alapján 352 mft. A kezelt adatvagyon értéke csak becsülhető, eléri az 1 milliárd Ft-ot. A jelenleg működő tartalmi szolgáltatásokat az EU illetve az e-önkormányzati részstratégia előírásaihoz igazodva mutatja be. I. E-ügyintézés: ügyleírások: a Polgármesteri Hivatalban intézhető ügyek menetének leírása, mely alapján az ügyfél tájékozódhat az ügyet érintő jogszabályokról, a szükséges dokumentumokról, az ügyintézés folyamatáról, valamint az ügyintézés helyszínéről és az ügyfélfogadás időpontjáról. Kétnyelvű, jelenleg. (magyar, angol) nyomtatványok letöltése: az előző ponthoz kapcsolódva az ügyhöz tartozó adatlapok letölthetők. Nyomtatványok, űrlapok on-line kitöltése: a szolgáltatás az ügyfél azonosítására saját, egyedi kulcsot használ, amelyet SMS kérésre küld meg az ügyfélnek. Ezt követően az ügyfél a kívánt űrlapot Web-es felületen kitöltheti. A kitöltött űrlapot a központi iktató fogadja, majd az iktatást követően továbbítja az illetékes ügyintézőnek. Az ügyfél meghatározhatja, hogy milyen módon (SMS, , telefon, posta) akarja tartani a kapcsolatot az ügyintézővel. Az ügyintézőnek lehetősége van a számítógépén keresztül SMS-t küldeni az ügyfél számára. Ezt a szolgáltatást is a Nyírinfo Kht. nyújtja a piaci ár 30%-áért. II. Település- marketing: közérdekű, közhasznú információk megjelenítése a oldalon a Polgármesteri Hivatalnál számtalan információ jelenik meg, telefonkönyv, könyv, illetve a Közgyűlés határozatai, rendeletei 1995-ig visszamenőleg. A web oldal tartalmazza továbbá az Önkormányzat intézményeinek közérdekű adatait is. 75 intézmény címe, telefonszáma, hatásköre, feladatköre illetve mindazok az információk, amelyek közlését az intézmény fontosnak tartja. Levelezés, ügyfélfórum: a Nyírinfo Kht. a tisztségviselőknek, a képviselőknek, Polgármesteri Hivatal munkatársainak és a 42 önállóan gazdálkodó intézmény számára szolgáltatást biztosít. Az címlista a weboldalon megtekinthető illetve az

9 ügymenetleírásoknál közvetlen küldés lehetőség van beépítve az ügyfelek számára. Elektronikus-beszerzés: a Nyírháló projekt keretében a Nyírinfo Kht. kidolgozta és a Közgyűlés döntésének megfelelően üzemelteti az e-beszerzési rendszert, amely a Polgármesteri Hivatal és az intézmények számára biztosítja a dologi beszerzések bonyolításának elektronikus lehetőségét. III. Közigazgatási alkalmazások: Adóztatási feladatok: A Magya rállamkincstár Csongrád és heves Megyei Területi Igazgatóságának DOS alapú programja van használatban, illetve a Nyírinfo Kht. iktató programok. Vagyonkezelés: a Nyírháló projekt keretében készült Ingatlan Vagyonkataszter program illetve NLC, haszonbérlet van használatban. Településfejlesztés: a Nyírháló keretében fejlesztett Térinformatikai programok vannak telepítve, az adatfeltöltés a Településrendezési terv elfogadását követően történhet meg. Közterület-felügyelet: a Nyírinfo Kht. programjai vannak telepítve. Ipari, Kereskedelmi feladatok: a Nyírinfo Kht. programjai vannak telepítve. Szociális és egészségügyi ügyek: a Nyírinfo Kht. programjai vannak telepítve. Egyéb önkormányzati feladatok határozatok, rendeletek, iktatás stb.? Perek Okmányiroda: BM által telepített rendszerek üzemelnek. Gyámhivatal: irodai szoftverek vannak telepítve. Anyakönyvi feladatok: irodai szoftverek és BM által telepített programok vannak használatban. Építéshatósági feladatok: saját programok illetve Nyírháló Térinformatikai rendszer van telepítve. Egyéb területi igazgatási feladatok: a Nyírinfo Kht. programjai vannak telepítve Közigazgatási térinformatikai feladatok A Térinformatikai koncepció keretében kifejlesztett és üzembeállított rendszerek működnek - Egyesített Közműnyilvántartás - Közműnyilvántartás adatfeltöltő moduljai - Web-es térképkiszolgáló server - 5 nagyteljesítményű grafikus munkahely - 29 web-es elérésű munkahely

10 - Kapcsolat a Városi Rendőrkapitányság, a Tűzoltó Parancsnokság, a Katasztrófa Védelem, a Közterület- Felügyelet felé - megvalósult rendszerek: - Földmérési alaptérkép - Digitális ortofotó - Közmű alaptérkép - Közvilágítás (feltöltés alatt) - ART-RRT (feltöltés alatt) - Ingatlan vagyon kataszter - Döntéstámogató rendszer (építéshatóság, útkezelés, zöldterület, környezetvédelem, közterület elbirtoklás) IV. Működéshez szükséges: pénzügyi, anyagnyilvántartási és a munkaügyi program a TÁKISZ illetve MÁK által telepített programok. Az iktatás a Nyírinfo Kht programja alapján történik a jogtár program a KJK KERSZÖV országosan elterjedt szolgáltatása V. Irodaautomatizálás: a Polgármesteri Hivatal jelenleg ~ 250 gépre van telepítve Irodai programcsomag, melyet a Nyírinfo Kht. biztosít. VI. Tudásmenedzsment internet elérést biztosít a Nyírinfo Kht. a Polgármesteri Hivatal és az intézmények felé, melyek segítségével cca. 200 gépről lehet információt elérni. Az informatikai alkalmazások a megoldási térkép csoportjai szerint: e-ügyintézés: az elkészült alkalmazás megfelel az EU ajánlás szerinti 3. Szintnek (kétirányú interaktivitás), de a függőben lévő ügyek elektronikus követése funkció még nem működik. Ez jelentős előrelépés az Európai Uniós elvárások, a gazdasági és társadalmi elvárásokból adódó igények teljesítése terén. Komoly előrelépést, áttörést jelent a szolgáltató önkormányzat, az ügyfél-barát hivatal kialakításához, az ügyintézés tér- és időkorlátai jelentős csökkentéséhez. e-ügyfélkezelés: az ide tartozó alkalmazások még nem készültek el. Település-marketing, közérdekű, közhasznú információk: a település-marketing kivételével minden alkalmazás elkészült és működik. Belső ügyfelek kezelése: az ide tartozó alkalmazások még nem készültek el. Közigazgatási alkalmazások: a művelődési, oktatási és sport feladatok kivételével minden alkalmazás elkészült és működik. A működéshez szükséges erőforrások tervezése: Elkészült és működik az elektronikus iktatás és a jogszabályi információk szolgáltatása alkalmazás.

11 Irodaautomatizálás, kommunikáció: minden alkalmazás használatban van. Tudásmenedzsment: csak az Internet, intranet, (mint információforrás) működik. Az e-önkormányzat egyes alkalmazásairól és azok összefüggéseiről az 1. táblázat ad átfogó információt.

12 1. táblázat: Az e-önkormányzat informatikai részstratégia önkormányzati információrendszer megoldási "térképe" Fekete területek: elkészült, használatban lévő alkalmazások. Szürke területek: fejlesztés alatt álló alkalmazások. Fehér területek: tervezett alkalmazások. Az első oszlopban a fő alkalmazási területek csoportjai láthatók. e-ügyintézés On-line információk a közigazgatási szolgáltatásokról (ügyleírások) Nyomtatványok, űrlapok letöltése (az ügyleírásokhoz) Nyomtatványok, űrlapok on-line kitöltése, hitelesítése Teljes elektronizált ügyintézés, (döntés, kézbesítés, illeték stb.) Függőben lévő ügyek elektronikus követése e-ügyfélkezelés Call center CRM (ügyfélkapcsolat menedzsment) Önkiszolgáló alkalmazások Interneten keresztül Település-marketing, közérdekű, közhasznú információk Település-marketing Közérdekű, közhasznú információk megjelenítése Levelezés, ügyfél - fórum Elektronikus közbeszerzés Belső ügyfelek kezelése Közigazgatási alkalmazások A működéshez szükséges erőforrások tervezése Irodaautomatizálás, kommunikáció On-line információk (intraneten, ill. extraneten keresztül) Önkiszolgáló alkalmazások (intraneten, ill. extraneten keresztül) Adók és Vagyonke- Település- Település Közterület- Ipari, keres-művelődéskedelmi, oktatási, és önkormány Szociális- Egyéb egyéb zelés, fejlesztés, üzemelteté felügyelet bevételek vagyon beruházások s igazgatási sport egészség- zati gazdálkodá Okmányirodai s feladatok (üzemeltetés) Számvitel, pénzügy, kontrolling Gyámhivatali feladatok Humánpolitika humánerőforrásgazdálkodás Anyakönyvi hivatali feladatok Anyag-, tárgyieszközgazdálkodás feladatok Építéshatósági feladatok Projektek és programok (beruházások, fejlesztések) feladatok Egyéb területi igazgatási feladatok ügyek Elektronikus iktatás, ügyirat-, dokumentum-, munkafolyamat - kezelés feladatok Közigazgatási tér informatika Jogszabályi információk szolgáltatása (jogtárak) Szövegszerkesztés, Táblázatos és grafikus Elektronikus Prezentáció-készítés További funkciók el. dokumentációkészítés Kimutatás-készítés levelezés (belső, külső) (feladat-ütemezés stb.) Közigazgatási intelli- Dokumentáció- Csoportmunka- Internet intranet, Mesterséges 12

13 Tudásmenedzsment gencia (döntéstámogatás, adattárház, adatbányászat) Menedzsment szoftverek (groupeware), extranet (mint információforrás) intelligencia 2.5. Az önkormányzati informatika erősségei, gyengeségei, lehetőségei illetve kötöttségei A jelenlegi informatikai környezet SWOT-elemzését a következő táblázat tartalmazza. Erősségek Belső Gyengeségek Lehetőségek Külső Kötöttségek Finanszírozás Jelentős pályázati támogatások elnyerése A költségvetési hányad igen alacsony További pályázati támogatások elnyerése Az önkormányzatok állami támogatása alacsony Ügyintézési folyamatok Az EU ajánlás szerinti 3. Több helyen hiányzik a jogi A jogi háttér központi Az alkalmazások szint (kétirányú interaktivitás) háttér (digitális aláírás), a felhasználók nem elég képzettek rendezése, a folyamatok további optimalizálása, alkalmazások fejlesztése fejlesztése, rendszerek beszerzése eléggé drága, üzemeltetésük, Informatikai infrastruktúra Ügyviteli alkalmazások Közigazgatási alkalmazások Hatékonyan és biztonságosan működő számítógép-központ, megfelelő szerverek Jelentős mennyiségű ügyviteli alkalmazás működik Szinte minden feladatra van jól működő közigazgatási alkalmazás Az alkalmazott eszközök általában heterogének és nagyrészt elöregedettek, főként Windows operációs rendszer A folyamatok optimalizálása, összehangolása több 4. szintre A hazai piacon nagyon korszerű eszközök állnak rendelkezésre, lehetséges a nyílt forráskódú (pl. Linux) operációs rendszerek bevezetése A hazai piacon az integrált ügyviteli alkalmazások széles skálája áll rendelkezésre, lehetséges a szigetrendszerek integrálása is Már lehetséges az ilyen alkalmazások megvásárlása is használatuk költséges A korszerű eszközök gyakran nagyon költségesek Az integrált ügyviteli alkalmazások és az alkalmazás-integrációs technológiák egy része kimondottan költséges A közigazgatási alkalmazások fejlesztése, integrálása meglehetősen 13

14 Internet-használat Informatikai fejlesztések, az eszközök, rendszerek üzemeltetése Humán erőforrások Gyors megbízható Internet szolgáltatás, az alkalmazásokban a webtechnológiát is használják Főként pályázati támogatással igen jelentős fejlesztések történtek Az üzemeltető személyzet kimondottan jól képzett területen nem történt meg A böngésző használat (letöltés) és az használat jogosultsága gyakran problémás Az önkormányzat éves informatikai költségvetése nem elegendő nagyobb, lényeges előrelépést jelentő fejlesztésekhez. Az Internet-szolgáltatók nagyon jó lehetőségeket kínálnak Az önkormányzatok különféle szövetségei növelhetik a közös erőforrásokat, csökkenthetik a költségeket A felhasználók képzettsége Lehetőség van a nagyon heterogén, gyakori felhasználók, üzemeltetők a hozzánemértésből adódó és vezetők rendszeres idegenkedés továbbképzésére költségigényes Ezek a technológiák általában drágák, a használatuk is eléggé költséges A hazai informatikai erőforrás-kihelyezési piac még nem eléggé kialakult. A fejlesztések kimondottan költségesek A felhasználó-képzés gyakran költséges és alacsony hatékonyságú is lehet. 14

15 2.6. Következtetések Az Önkormányzat informatikai infrastruktúrája általában elfogadható, kivéve a hivatali tulajdonban lévő kb. 40 db számítógépet, melyek elavultak. Az alkalmazásfejlesztés egyes területein (e-ügyintézés, Közigazgatási alkalmazások, e-beszerzés) példaértékűen jó szoftverek működnek. Ezek a megoldások nagyrészt már most megfelelnek az EU 2006-ra tervezett elvárásainak, és messze megelőzik az országban működő összes önkormányzati alkalmazást. Az igazán jól működő a polgárok elégedettségét szolgáló - informatikai szolgáltatások megvalósításához az önkormányzat informatikai helyzetén változtatni, javítani, továbbfejleszteni kell. Az e-ügyfélkezelés, vagyis a külső ügyfelek részére Interneten keresztül történő információ-szolgáltatás, az on-line ügyintézés, illetve az egyéb igények (Tudásmenedzsment, stb.) további, minőségileg is új elvárásokat támasztanak az Önkormányzat informatikai rendszereivel szemben. Meg kell teremteni az ügyfélközpontú, szolgáltató jellegű önkormányzat elektronizált funkcióit, amelyek megfelelnek az EU elvárásainak is. Nagyobb hangsúlyt szükséges adni az egyes működő alkalmazások bevezetésének és széles körű elterjesztésének, használatának. Ez azonban aligha képzelhető el az ügykezelők és más felhasználók hatékony és folyamatos képzése nélkül. Az információs társadalom kihívásainak való megfelelés alapvető szemléletváltozást is igényel az önkormányzati döntéshozóktól. Ezt mi sem támasztja jobban alá, mint az a tény, hogy a 22 megyei jogú város évi költségvetésének átlagosan alig több mint 0,5%-át fordította informatikai fejlesztésre, illetve rendszereinek működtetésére, ami a kívánatos aránynak csak a töredéke. A célkitűzések megvalósításához tehát elengedhetetlenül szükséges az informatika költségvetési támogatásának növelése. 3. A MITS (Magyar Információs Társadalom Stratégia) szerinti elvárások Ebben a részben a stratégia készítéséhez felhasznált dokumentumoknak azokat a részeit idézzük, amelyek azokat a meghatározó fontosságú elvárásokat és követelményeket tartalmazzák, amelyek betartása mindenképpen szükséges Az Európai Unió elvárásai Magyarország globális pozíciói megőrzése és javítása érdekében, a gazdasági versenyképesség megőrzése, fokozása és egyéb teendők mellett, azokkal szoros összhangban ki kell építeni az ügyfél-barát, szolgáltató közigazgatást, amelyben biztosítani kell, hogy az ügyintézés során az ügyfél kötelezettségei a lehető legalacsonyabbak legyenek (azaz amelyben a kötelezettségek döntő többsége a hivatalt terheli), a helyi közigazgatásnak meghatározó eleme kell, hogy legyen az önkormányzatiság, lépéseket kell tennünk az információs, tudás alapú társadalom kiépítése irányába, elvárás a magyar közigazgatás EU tagállami közigazgatásként történő működtetése, ennek megfelelő közszolgáltatások nyújtása, az intézmény-rendszernek minden szinten képesnek kell lennie a hozzájuk tartozó feladatok eredményes megoldására, s rendelkezni kell az ehhez szükséges intézményi kapacitásokkal,

16 a szolgáltató állam, kormányzat és közigazgatás érdekében elektronizálni, Internetesíteni kell a közigazgatási szolgáltatásokat, (eeurope 2002 akcióterv, Common List of Basic Public Services ajánlás), a közszféra adatait hasznosíthatóvá kell tenni a vállalkozások számára is (a közszféra adatainak másodlagos hasznosítására az EU direktívát dolgozott ki; a feladat megoldását a GVOP pályázat is támogatja), az EU országok kormányzati, közigazgatási rendszerei interoperabilitásának biztosítása (EU IDA: Interchange of Data between Administrations, IDABC: Interchange of Data between Administrations, Business and Citizens programok; az interoperabilitás relációi: intézmények között, intézmények és az üzleti szféra között, intézmények és állampolgárok között). Az Európai Uniós elvárások természetesen megjelennek a hazai kormányzati programokban, tervekben is, beleértve a közigazgatással kapcsolatos elvárásokat is A legfontosabb hazai elvárások A közigazgatási rendszerrel szemben jelentkező, legfontosabb elvárások az alábbiakban foglalhatók össze. az ügyfél-központú, szolgáltató típusú közigazgatás megteremtése, a szolgáltatási színvonal megteremtése, ennek érdekében a szolgáltatások, az ügyintézés tér és időkorlátainak csökkentése, illetve felszámolása, átlátható, követhető döntéshozatali és ügyintézési folyamatok, eljárások, esélyegyenlőség a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés, illetve azok használata során, költségtakarékosan működő közigazgatási rendszer megteremtése, ennek érdekében a folyamatok átláthatóvá, irányíthatóvá, követhetővé tétele, a működési hatékonyság javítása, az EU tagállami közigazgatási rendszer mielőbbi megteremtése, működtetése, a minisztériumok tehermentesítése a végrehajtási feladatok alól annak érdekében, hogy a stratégiaalkotásra és a szabályozásra tudjanak koncentrálni. Az elektronikus önkormányzati törekvések egy többdimenziós térben formálódnak, alakulnak, melynek igazodási pontjai: Magyarország Európai Uniós tagsága, az önkormányzatok autonóm (alkotmányos) jogállásának sajátosságai, a tervezett közigazgatási reform várható következményei, valamint a heterogén adottságokból következő megoldásbeli sokszínűség. Ebben a térben van szükség korszerű, de egyben új tervezési logikára épülő (európai) közigazgatási egységek megteremtésére, helyi, regionális illetve kistérségi szinten egyaránt, amelyek az új rendszerek használatához szükséges kritikus tömeget is biztosíthatják (többek között a tudatosságnövelés helyi (vezetői, képviselői és hivatalnoki) szintre szabott formáival. A MITS-ben megjelölt legfontosabb célok és feladatok:

17 Országosan egységes közigazgatási fogalomtár és adatbázis, valamint ügyintézést segítő adattár kidolgozása, folyamatos karbantartása és használatának megvalósítása. A különböző (miniszteriális, központi, regionális, kistérségi, települési) közigazgatási rendszerek együttműködésének és adatbázisok közös használatának feltételei, megvalósítási feladatainak és azok ütemezésének meghatározása. A személyi adatok Interneten történő mozgása esetében az adatvédelem és az elektronikus kommunikáció biztonságának vizsgálata az Európai Unió direktívái és a nemzetközi gyakorlat elemzésével. Az önkormányzatok ügyfeleinek azonosítására, adatok mobil tárolására smart kártya kibocsátása és használata lehetőségének elemzése, a kártya alkalmazásának megvalósítása. Országos önkormányzati portál megvalósítása (a Kormányzati Portál önkormányzati megfelelője ). Kistérségi informatikai együttműködések kialakítása, közös rendszerfejlesztések megvalósítása, rendszerek közös üzemeltetése. Az önkormányzatok részére alkalmazás-szolgáltatás megvalósítása, bevezetése. e-ügyintézők az e-önkormányzatban képzési program. Közösségi Internet hozzáférési pontok létrehozása információ-szolgáltatás, e-ügyin-tézés. e-ügyintézés az ügyintézéshez szükséges űrlapok on-line kitöltése, hitelesítése, megküldése. e-ügyintézés teljes elektronizált közigazgatási ügyintézés (döntés, kézbesítés, illeték). A kijelölt célok megvalósítása érdekében ható főbb programcsoportok, feladat együttesek: személyes dokumentumok (útlevél, jogosítvány), építési engedélyek, különféle bizonyítványok (születési, házassági), lakcímváltozás igénylésének 100%-os lefedettségű elektronikus kezelése, önkormányzati belső folyamatok elektronikus kezelése (intranet, extranet), adatbázisok közös használata feltételeinek kialakítása, költségkímélő (outsourcing, ASP) megoldások (lehetőleg üzleti alapú) támogatása, képzési programok (stratégiai tervezés, felhasználói, ügyfélszolgálati ismeretek). 4. Az önkormányzat működését támogató informatikai szolgáltatások fejlesztése Fentiek alapján a nyíregyházi informatikai rendszer továbbfejlesztésére a következő témakörökben szükséges a célkitűzések és feladatok meghatározása: 1. átállás, áttérés a nyílt forráskódú rendszerekre 2. a hardware fejlesztések biztosítása 3. a felhasználói programok fejlesztése

18 4. a rendszerek üzemeltetésének biztosítása 5. finanszírozás, pályázatok Részletesen: 1. Az önkormányzati informatikai fejlesztések egy igen lényeges eleme, hogy a Windows alapú, viszonylag drága, ennek ellenére gyakran problémákkal terhelt felhasználói platformról át kívánunk térni a csaknem ingyenes, nyílt forráskódú, a Windows rendszerrel lényegében megegyező felhasználói környezetet biztosító nyilt forráskódu platformra. Ez a költségkímélő áttérés az ügykezelők és más felhasználók számára szinte semmilyen változást nem jelent, de az üzemeltetés stabilitása jelentősen növekedhet, erősen csökkenő költségek mellett. 2. A hardware elemek technikai elavulása felgyorsult az utóbbi időben, rövidebb mint a pénzügyi, amortizációs avulás. Követelmény lenne, hogy legalább 1,5 évente megtörténjen a hardware elemek cseréje. Ez azonban ellentmondást jelent, hiszen az amortizációs avulás 3 év. A jelen helyzetben javasolt a 3 évenkénti csere mivel ez igazodik az amortizációs leírás idejéhez és még finanszírozható. A Polgármesteri Hivatal által jelenleg használt gépeket a Nyírinfo Kht. bérleti szerződés keretében biztosítja, amely lehetővé teszi a 3 évenkénti cserét. Javasoljuk a jövőben is ezt a megoldást alkalmazni. 3. Az önkormányzati részstratégia alapján a fejlesztéseket az alábbiak szerint javasoljuk. e-ügyintézés: Az elkészült alkalmazások már elérik az EU ajánlás szerinti 3. szintet, de az alkalmazott hitelesítési eljárás indirekt, nem használ digitális aláírást, mivel ezt a jogi szabályozási háttér még nem támogatja. Amennyiben a kormányzati jogalkotás lehetővé teszi a digitális aláírás használatát a különféle közigazgatási és hatósági területeken, tovább lehet lépni a fejlesztésben a direkt, digitális aláírást használó hitelesítés megvalósítására, illetve lehetőség nyílik az EU ajánlás szerinti 4. szint elérésére. A függőbe lévő ügyek elektronikus követése jelen esetben azt jelenti, hogy az ügyfél a leadott illetve elindított ügyének menetéről tájékozódhat, megtudhatja, hogy az ügymenet folyamatában hol tart jelenleg az ügy. Ennek a szolgáltatásnak a fejlesztését be kell tervezni. e-ügyfélkezelés: Ebben a témakörben a Call Center, a CRM illetve az Önkiszolgáló alkalmazások vannak nevesítve. Véleményünk szerint a Call Center kialakítása és a működtetése nagyban segítené a Polgármesteri Hivatal lakossági kapcsolatát illetve a tájékoztatási feladatok ellátását. A CRM megvalósítását nem, viszont az úgynevezett Önkiszolgáló alkalmazások bevezetését hasznosnak tartjuk. Itt lehetne megoldani a lakossági szolgáltatások bővítését pl. jogsegély szolgáltatást (békítés, tájékoztatás), orvosi tanácsadást (allergia időszak,

19 orvosmeteorológia, stb.) illetve időpont egyeztetést, bejelentkezést körzeti orvosnál, fogorvosnál, védőnői szolgáltatásoknál. Megfontolandó az adó elektronikus úton történő befizetése lehetőségének a biztosítása is. A működéshez szükséges erőforrások tervezése területén: A jelenleg használt DOS-os rendszerek cseréjére volna szükség (Tatigazd, stb.) Sajnos e rendszerek alkalmazása teljes mértékben a MÁKal való együttműködés függvénye, bár ismert olyan nagyváros, ahol független rendszert alkalmaznak. A legfontosabbnak a controlling rendszer bevezetését tartjuk, melyet az EU terminológiában gazdaság statisztikai rendszernek neveznek. Az EU pályázatok elnyerésének a jövőbeli egyik legfontosabb feltétele e rendszerek megléte és alkalmazása az önkormányzati területen. A Közgyűlés már döntött egyszer a rendszer kidolgozásáról, de forráshiány miatt a mai napig nem kezdődött el a fejlesztés. Tudásmenedzsment területén: az informatikai rendszer illetve a számítástechnikai eszközök alkalmazása 1979-ben indult, amikor az akkori Tanács létrehozta a Számítógépes csoportot. Az eltelt időszakban elektronikus formában felhalmozódott adatok jelentős volument képeznek. A jelenlegi rendszer kapacitása gépelt oldalra átszámolva cca oldalnak felel meg. Ennek a kapacitásnak legalább a fele dokumentumokat, adatokat tartalmaz, amely így 5 millió, egyenként 100 oldalas könyvnek felel meg. Ugyanakkor az interneten elérhető információ mennyiség mérete olyan volument ért el, amely már szinte kezelhetetlen. Ezek az adattárak olyan fontos információkat tartalmaznak, amelyek használata a mai követelményeket kiszolgáló munkának elengedhetetlen feltétele. Szükséges tehát olyan intelligens programok bevezetése, amelyek használatával ezek a nagyméretű adattárházak kezelhetővé válnak, a keresés nem válik végtelen folyamattá, hanem viszonylag kis ráfordítással előkereshető, előbányászható a kívánt információ. Lehetőség van speciális adattárak (pl. önkormányzati elektronikus könyvtár) létrehozására illetve olyan matematikai módszerek (pl. adatbányászat) alkalmazására, amelyek megkönnyítik az információszerzést. - Dokumentáció menedzsment területén az irattár elektronikus archiválását említjük. Jelenleg is nagy gond az alapadatok, ügyiratok tárolásának helyigénye, tűzvédelmi és egyéb előírásoknak a teljesítése. Létezik több megoldás az alapdokumentumok e-archiválására, mely egyrészt megoldja a papír alapú dokumentumok tárolási problémáját, másrészt az így digitalizált információk bekerülnek az elektronikus adattárházba és a keresés, a másolatok készítése magasabb színvonalra kerül, felgyorsulnak a folyamatok. Jelenleg az is probléma, hogy az 5-6 évvel ezelőtt vegykezelt leporellóra kinyomtatott határozatok elsárgulnak, olvashatatlanná válnak.

20 Csoportmunka softwarek alkalmazása: Már jelenleg is Városi hálózatként üzemel a rendszer, amely így alkalmas az irodai munka és az e-kommunikáció összefogására a Polgármesteri Hivatal és az intézményei között. Az alkalmazható csoportmunka software-ek megoldják az együttdolgozás lehetőségét a rendszerben lévő felhasználók között, akár dokumentum szinten is. Ezek a rendszerek az elektronikus (ügyirat) levél forgalmat hitelesen, naplózva kezelik, így alkalmasak az elektronikus dokumentumok iktatás szintű kezelésére. Közigazgatási Térinformatika: Ezen a területe jelenleg használt rendszerek adatszinten cca réteggel dolgoznak. A fejlesztés két területen történhet, egyrészt az adatbázisok és rétegek bővítése, a meglévők karbantartása, másrészt a nyilvános adatok nyílt internetről történő elérésének a biztosítása. A nyugat európai példák alapján az önkormányzati térinformatikai rendszerek akár 3000 réteget is tartalmazhatnak. A mi általunk kiépített rendszerben még számtalan réteg kapcsolható, pl.: Kiemelt adófizetők, Fejlesztési területek, Megvalósult beruházások, Kiemelt ipari területek, Védett és nagylétszámú Létesítmények, Óvóhelyek, korházak, ipari létesítmények, Fokozottan parlagfüvel szennyezett területek A meglévő adatbázisok esetén a karbantartás jelent nagy feladatot. Bizonyos esetekben ez adatvásárlással is megoldható, azonban jellegéből fakadóan rendkívül költségigényes. Példaként, a jelenleg legelső rétegként használt ortophoto 2000 április 23.-án készült, mára már elavult tavaszán újra el kellene készíttetni, költsége M Ft. 4. A rendszerek üzemeltetésének biztosítása A rendszerek üzemeltetése a Polgármesteri Hivatal és a Nyírinfo Kht. között meglévő Szolgáltatási szerződés szerint biztosított. A szerződés tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket a Kht-nak el kell látnia. A Kht. a Polgármesteri Hivatal és az intézmények részére vásárolt szolgáltatásokat, pl. Telefonközpont üzemeltetés, bérelt vonalak, szélessávú internet elérés, képviselők internet hozzáférése stb. Probléma, hogy a 2004 évben az így előállt költségeknek csak egy részét finanszírozta a költségvetés, ami oda vezetett, hogy a Kht. fejlesztési tartalékaiból volt kénytelen fedezni a kieső összeget, így le kellett mondani illetve bizonytalan időre el kellett halasztani a betervezett hardware és software fejlesztéseket. A továbbiakban törekedni kell arra, hogy a Polgármesteri Hivatal költségvetése teljes egészében finanszírozza azokat a szolgáltatásokat, amelyeket számára a Kht. megrendel. Tekintettel a gyorsan változó körülményekre és a megnövekedett igényekre, javasoljuk az IT költségvetés EU gyakorlathoz történő igazítását, ha nem is az EUban megszokott szintre (a költségvetés 3 %-a ), de legalább részben úgy,

21 hogy a következő években emelkedő tendenciával 2008-ra érje el a kívánt szintet. A táblázat két alternatívát mutat, döntés kérdése, hogy melyik lesz elfogadva. I. táblázat Megnevezés Önkormányzati költségvetés 30 Mrd Ft 30 Mrd Ft 30 Mrd Ft 30 Mrd Ft 30 Mrd Ft Tényleges üzemeltetési költség 115 M Ft 126 M Ft 137 M Ft 148 M Ft 163 M Ft Finanszírozott üzemeltetési 89 M Ft 126 M Ft 137 M Ft 148 M Ft 163 M Ft költség Fejlesztési keret (hardware, 0 50 M Ft 128 M Ft 207 M Ft 282 M Ft software ) Oktatási keret ( felhasználók ) 0 4 M Ft 5 M Ft 5 M Ft 5 M Ft Költségvetés %-ában 0,3 % 0,6 % 0,9 % 1,2 % 1,5 % II. táblázat Megnevezés Önkormányzati költségvetés 30 Mrd Ft 30 Mrd Ft 30 Mrd Ft 30 Mrd Ft 30 Mrd Ft Tényleges üzemeltetési költség 115 M Ft 126 M Ft 137 M Ft 148 M Ft 163 M Ft Finanszírozott üzemeltetési 89 M Ft 126 M Ft 137 M Ft 148 M Ft 163 M Ft költség Fejlesztési keret (hardware, 0 20 M Ft 68 M Ft 87 M Ft 132 M Ft software) Oktatási keret (felhasználók) 0 4 M Ft 5 M Ft 5 M Ft 5 M Ft Költségvetés %-ában 0,3 % 0,5 % 0,7 % 0,8 % 1 % A számítás alapját az éves költségvetés adja, melyet minden évben azonosnak vettünk ( 30 mrd Ft ), a tényleges üzemeltetési költségnél figyelembe vettük az érvényben lévő szerződéseket és évi 6 % inflációt. A 2004 évi oszlop a tényadatokat tartalmazza. 5. Finanszírozás, pályázatok A stratégiában megfogalmazott fejlesztési feladatok finanszírozására három forrást javaslunk. Egyrészt az előző pontban bemutatott költségvetési forrást, amely lépcsőzetesen emelkedő tendenciával biztosítja a keretet. A másik forrás a Nyírinfo Kht. saját bevételének egy része, amely a Nyírháló projekt keretében kidolgozott program termékek értékesítéséből illetve a Megrendelés-Szállítási rendszer megtakarítási bevételéből tevődik össze.

22 A harmadik forrást az EU és hazai, IT témában kiírt pályázatokon elnyerhető keretek jelentik. Az önkormányzat és a Kht. eddig is és ezt követően is él a pályázati lehetőségekkel. A költségvetési forrás adott összegű, míg a másik két forrás változó mértékű illetve bizonytalan. Mégis e három együttesen alapot adhat a következő időszak fejlesztési elképzeléseinek tervezhetőségére és a kivitelezés, megvalósítás végrehajtására. Itt említjük meg, hogy a megyei jogú városok közül jó néhány 2004-ben készítette el az első informatikai stratégia anyagát. Ezekben megfogalmazott célok egy részét Nyíregyháza rendszere már teljesítette. Érdekes összehasonlítási szempont még a finanszírozási igény, amely Szeged esetében 1 milliárd Ft körül van, míg Szekszárdnál 900 millió Ft. Az eddigi nyíregyházi fejlesztések kb. fele ennyibe kerültek és nem költségvetési forrásból voltak finanszírozva. 5. Célkitűzések Az EU elvárások miatt az e-ügyintézés megvalósítása kell, hogy a legmagasabb prioritást élvezze a célkitűzések sorában. A stratégia nem foglalkozik hosszú távú célkitűzések megfogalmazásával, hiszen az informatika területén túlságosan gyorsak a változások ahhoz, hogy felelősségteljesen tervezni lehessen megvalósítható, korszerű informatikai alkalmazásokat. Rövid távú célok 2006 végéig 1. célkitűzés: az e-ügyintézés (EU ajánlás szerinti 3. szint) megerősítése digitális aláírást alkalmazó hitelesítéssel, valamint az e-ügyintézés széles körű bevezetése, elterjesztése a polgárok és vállalkozások körében. 2. célkitűzés: az e-ügyintézés (EU ajánlás szerinti 3. szint) megerősítése a függőben lévő ügyek elektronikus követése funkcióval. 3. célkitűzés: az e-beszerzés széles körű bevezetése, elterjesztése az önkormányzat intézményei és a beszállítók minél nagyobb körében. 4. célkitűzés: a közigazgatási alkalmazások használatának megerősítése az ügyintézők, és más felhasználók továbbképzésével, az egyes alkalmazások fejlesztése, a felhasználói igények figyelembevételével. Kiemelt fontosságú a közigazgatási térinformatika további rétegeinek elkészítése és minél szélesebb körű használata. 5. célkitűzés: az ügykezelők és más munkatársak folyamatos és hatékony informatikai képzése annak érdekében, hogy képesek legyenek az EU elvárásoknak megfelelő e-ügykezelés és e-ügyfélkezelés, továbbá más alkalmazások megfelelő használatára. 6. célkitűzés: Integrált alkalmazások fejlesztése, korszerűsítése a működéshez szükséges erőforrások tervezése területén (számvitel, pénzügy, kontrolling,

23 humánpolitika, humánerőforrás-gazdálkodás, anyag- és tárgyieszköz-gazdálkodás, projektek és programok). A használatban lévő alkalmazások korszerűsítése továbbfejlesztése. 7. célkitűzés: a település-marketing, közérdekű, közhasznú információk területén a használatban lévő alkalmazások korszerűsítése, továbbfejlesztése, a településmarketing funkcióit megvalósító alkalmazás kifejlesztése. 8. célkitűzés: a belső ügyfelek (önkormányzati szervek vezetői, munkatársai) felé weblapon vagy web-portálon keresztül nyújtott információk, szolgáltatások megvalósításához alkalmazások fejlesztése. 9. célkitűzés: az e-ügyfélkezelés területén a Call center és az önkiszolgáló Internetes alkalmazások modulok kifejlesztése, majd széles körű elterjesztése, használata. 10. célkitűzés: szükséges megkezdeni a felmenő rendszerű áttérést a Windows platformról a nyílt forráskódú platformra. Közép távú célok 2008 végéig 11. célkitűzés: az e-ügyintézés alkalmazás fejlesztése jusson el az EU ajánlás szerinti 3. szintről (kétirányú interaktivitás) a 4. szintre (teljes elektronikus ügyintézés). 12. célkitűzés: szükséges az EU ajánlás szerinti 4. szintű teljesen elektronikus e- Ügyintézés és e-ügyfélkezelés bevezetése, széles körű elterjesztése, használata. 13. célkitűzés: a tudásmenedzsment területen a hiányzó modulok létrehozása. 14. célkitűzés: be kell fejezni a felmenő rendszerű áttérést a Windows platformról a nyílt forráskódú platformra. A felsorolt célkitűzések csak a stratégiailag fontos fő irányokat tartalmazzák. Természetesen lehetséges olyan fejlesztéseket is végrehajtani, amelyek a célkitűzések között nincsenek konkrétan megemlítve, de azok egyikének sem mondanak ellent. Szükséges lehet főként a középtávú célok tekintetében a stratégiai célok felülvizsgálata, hiszen az informatika területén igen gyorsak a változások, de a módosítások csak Közgyűlési határozattal realizálhatók. 6. A célkitűzések megvalósításának feltételei Közgyűlési döntés szükséges: 1. a célkitűzések elfogadásáról 2. a finanszírozási rendszer elfogadásáról 3. a végrehajtók kijelöléséről

24 7. A célkitűzések megvalósításának feladatai A Közgyűlés döntése alapján a kijelölt végrehajtók készítsenek projekttervet az elvégzendő munkára, külön a rövid és a közép távú célkitűzésekre. A projekttervnek részletesen tartalmaznia kell az elvégzendő feladatok nagyságrendjét, a határidőt, a feladat megfogalmazást, a felelősöket és a végrehajtókat. A projekttervet az Ellenőrzési és minőségügyi iroda munkatársaival kell egyeztetni ill. elfogadtatni. Határidő, a Közgyűlés döntését követő 120 nap.