1 / Bevezetés, előzmények

Átírás

1 1 / Bevezetés, előzmények Az Európai Tanács a március én tartott lisszaboni gyűlésén azt az ambiciózus célt jelölte ki Európának, azt, hogy az a legversenyképesebb és a legütőképesebb gazdasági közösséggé váljon a világon. A csúcs szükségesnek látta, hogy Európa mielőbb kiaknázza az új gazdaság, illetve az nternet adta lehetőségeket. Ennek érdekében az állam- és kormányfők felkérték a Tanácsot és a Bizottságot, hogy készítsenek el: egy átfogó eeurope Akciótervet. A eeurope (eeurope 2002, eeurope+, eeurope 2005) akciók egyértelműen leszögezik, hogy e cél elérésének az információs, tudás alapú társadalom a legfontosabb záloga. Az Unió az elektronikus közszolgáltatások, az elektronikus ügyintézés vonatkozásában is fogalmaz meg elvárásokat. A közszolgáltatások végzésére vonatkozó Európai Uniós ajánlás, a "Common List of Basic Public Services" a tagállamok számára elvárásokat határoz meg az állampolgároknak, ill. az üzleti élet szereplőinek elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére, és azok interneten keresztül történő igénybevételének szintjeire vonatkozóan. Az ajánlás négy elektronikus szolgáltatási fejlettségi szintet különböztet meg: 1. szint: információ On-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról ( ügyleírások ). 2. szint: egyirányú interaktivitás Az ügyleírások által nyújtott információkon túl az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok is letölthetők, kinyomtathatók. 3. szint: kétirányú interaktivitás Az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok on-line kitölthetők, elektronikusan (elektronikus aláírás segítségével) hitelesíthetők, s ugyancsak on-line továbbíthatók. 4. szint: teljes kör; elektronikus ügyintézés: A teljes ügyintézés, ügymenet elektronikus; űrlap, nyomtatvány kitöltése, hitelesítés, továbbítás, döntés, kézbesítés, illeték lerovása (természetesen elektronikus aláírás felhasználásával). Az EU ajánlásban szereplő közigazgatási szolgáltatások közül Magyarországon az alábbiak érintik elsősorban az önkormányzatokat: - az állampolgárok vonatkozásában: - személyi okmányok (személyi igazolvány útlevél, gépjármű vezetői engedély) - hatósági igazolások (születési, házassági, halálozási anyakönyvi kivonatok) - lakcímváltozás bejelentése - gépjármű-regisztráció, súlyadófizetés, - építési engedélyezés, - szociális juttatások, támogatás fizetése, - helyi adózás, - az egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások (interaktív tanácsadás, az egyes intézményekben elérhető szolgáltatások, bejelentkezés stb.) - az üzleti szféra szervezetei vonatkozásában: - iparűzési adó, gépjármű-súlyadó, - engedélyek (pl. iparengedély, telephely-engedély) kiadása stb. További elvárásként jelentkezik a magyar közigazgatás szempontjából az uniós csatlakozással: - a magyar közigazgatás EU tagállami közigazgatásként történő működtetése, ennek megfelelő közszolgáltatások nyújtása így a megfelelő intézményi kapacitások kiépítése, - az Unióban alkalmazott gazdaságstatisztikai rendszer bevezetése, - az elektronikus közbeszerzési rendszer kiépítése, - a UTS (omenclature des Unités Territoriales Statistiques) rendszer követelményeinek megfelelő hierarchikus terület-beosztási rendszer kiépítése ez egy ötfokozatú hierarchikus, egymásra épülő rendszer, amelynek első három szintje a regionális (ország, régió, megye és főváros), további két szintje a lokális fokozatokat (kistérség, település) jelenti. Természetesen az informatikai fejlődés felértékelődése nem csak és nem elsősorban az uniós elvárások miatt fontos: egy kis, nyitott gazdaság mint hazánké nem engedheti meg magának azt a versenyhátrányt, amit az informatikai lemaradás okoz. Az informatikai fejlesztések irányát az nformatikai és Hírközlési Minisztérium (HM) által készített a Magyar nformációs Társadalom Stratégiája (MTS) hivatott kijelölni (korábban hasonló céllal a MEH KB által készített emzeti nformációs Társadalom Stratégiája funkcionált). Ez a nemzeti stratégia azokat a teendőket fogalmazza meg víziók, tervek és akciók szintjén, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország új fejlődési és modernizációs útra léphessen. A MTS azt kívánja elérni, hogy Magyarországon tíz éven belül tudás-alapú gazdaság, modern információs társadalom, állam és önkormányzat alakuljon ki. A MTS megalkotásának hat célja: - első célja mindenki előtt világossá tenni, hogy Magyarország számára nincs más alternatíva, mint belépni az információs korba annyira intenzíven és innovatívan, amennyire erőnkből telik, - a második cél az, hogy a stratégiakészítés szabályai szerint a tudásalapú gazdaság és információs társadalom építésére átfogó víziót, ennek megfelelő összetett és

2 2 / 10 összehangolt terveket és a tervek megvalósításához operatív programokat adjon, - a harmadik cél az, hogy a hazai információs társadalom stratégiája a magyar gazdaság versenyképesebbé és eredményesebbé válását szolgálja, - negyedik célja, hogy megvalósuló stratégiaként bebizonyítsa: az informatika, az információs és kommunikációs technológia nem pusztán lehetőség, hanem hatékony eszköz - ötödik célja, hogy Magyarországnak legyen a Kormány által elfogadott az európai értékek elfogadását is tükröző, az információs társadalom fejlesztésére vonatkozó távlati terve és programja, - a stratégia hatodik célja, hogy alaptervként szolgáljon. A MTS célkitűzései és a célkitűzéseket megvalósítani szándékozó programjai illeszkednek az Európai Unió stratégiájához, és stratégiai programjaihoz, az eeurope+ illetve az eeurope 2005 akciótervekhez (lásd fent). Ez egyúttal lehetőséget ad arra, hogy kapcsolódjon a közösségnek az eeurope-ot támogató programjaihoz (pl. ST, econtent, esafety, DA stb.). Ugyanez teszi lehetővé, hogy az EU strukturális alapjai forrásként felhasználásra kerülhessenek az információs társadalom építéséhez. Ezt a lehetőséget a emzeti Fejlesztési Terv keretei között kívánja a MTS kihasználni azzal, hogy egyes programjait az FT operatív programjaiba elsősorban a gazdasági versenyképesség 4. prioritásába illeszkedően alakítja ki. A MTS e-önkormányzati céljai: - elektronikus szolgáltatások területén történjen meg az eeurope 2005 által megfogalmazott nyilvános alapszolgáltatások adaptálása 2006 elejéig úgy, hogy ezek közül legalább 70% integrált tranzakciós szolgáltatással rendelkezzen, - közös önkormányzati portál(rendszer) jöjjön létre 2004 folyamán, - komplex (integrált) elektronikus közigazgatási rendszerek, alkalmazások (lehetőleg üzleti alapú) implementálása valósuljon meg 2006 elejéig, legalább az önkormányzatok 30%-a tekintetében, - az önkormányzati információs infrastruktúra-menedzsment korszerűsítése 2006 elejéig fejeződjön be, - az emberi erőforrás modernizációja folyamatos feladatot jelentsen. A MTS hatodik céljának megfelelően (miszerint a MTS alapterv) az abban kitűzött célokat al- és részstratégiák, programok bontják tovább ilyen részstratégia az ugyancsak az HM által kimunkált e-önkormányzat stratégia (Magyar nformációs Társadalom Stratégia elektronikus önkormányzati részstratégiája) is (szintén fontos részstratégia a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központja által készített E-kormányzat stratégia). A stratégia e-önkormányzat jövőképének alapvetése: A szolgáltató-típusú helyi közigazgatás, önkormányzat megteremtése, az önkormányzatok szervek belső, működési hatékonyságának fokozása, a költségek optimalizálása megköveteli a legszélesebb körét átfogó, integrált, önkormányzati információs rendszert, valamint a korszerű, megbízható, költség-hatékony infokommunikációs infrastruktúrát. A stratégia az e-önkormányzat jövőképét az alábbi megoldástérképben vázolja (a teljes modellnek 2012 és 2015 között kell realizálódni):

3 3 / e-ügyintézés (elektronikus ügyintézési szolgáltatások) On-line információk a közigazgatási szolgáltatásokról (ügyleírások) yomtatványok, űrlapok letöltése (az ügyintézéshez) yomtatványok, űrlapok on-line kitöltése, hitelesítése, továbbítása 2. e-ügyfélkezelés Call Center Önkiszolgáló alkalmazások interneten keresztül (partnerek részére) 3. Közérdekű, közhasznú információk; település-marketing Közérdekű, közhasznú információk megjelenítése Teljes elektronizált ügyintézés, (döntés, kézbesítés, illeték stb.) CRM Függőben lévő ügyek elektronikus követése Ügyfél fórum, ügyfél-levelezés Település-marketing Elektronikus közbeszerzés 4. e-önkormányzás A képviselő testület és a bizottságok ülései támogatása A helyi elektronikus népszavazás infrastruktúrája biztosítása 5. Belső ügyfelek On-line információk (intraneten, ill. extraneten keresztül) Önkiszolgáló alkalmazások (intraneten, ill. extraneten kezelése keresztül) 6. Közigazgatási alkalmazások 7. Hatósági alkalmazások 8. Adminisztratív (költségvetési) alkalmazások 9. rodaautomatizálás, kommunikáció 10. Vezetői információk és döntéstámogatás. Tudásmenedzsment Adók és egyéb bevételek Okmányirodai (üzemeltetés) Számvitel, pénzügy, kontrolling Vagyonkezelés, vagyongazdálkodás Szövegszerkesztés, dokumentáció-készítés, Stratégiai tervezés és kontroll Gyámhivatali Településfejlesztés, beruházások Humánpolitika, humánerőforrás-gazdálkodás, Táblázatos és grafikus kimutatás-készítés, Önkorm. intelligencia (döntéstámogatás, adattárház, adatbányászat ) Településüzemeltetése Anyakönyvi hivatali Anyag-, tárgyieszközgazdálkodás, Dokumentáció-menedzsment Közterületfelügyelet pari, kereskedelmi igazgatási Építéshatósági Elektronikus levelezés (belső, külső), Projektek és programok (beruházások, fejlesztések) Csoportmunkaszoftverek (groupeware), Művelődési, oktatási, sport Egyéb területi igazgatási Elektronikus iktatás, ügyirat-, dokumentum-, munkafolyamat kezelés Prezentáció-készítés nternet, intranet, extranet (mint információforrás) Szociálisés egészségügyek Egyéb önkormányzati Közigazgatási térinformatika Jogszabályi információk szolgáltatása (jogtárak) Feladatkezelés, -ütemezés stb. Mesterséges intelligencia A megoldás-térkép egy jövőmodell koncepció: nem célozza egy egységes önkormányzati alkalmazásrendszer kiépítését; keretként ill. útmutatásként kíván szolgálni. Fenti elvárásoknak, céloknak valamint elsősorban a helyi gazdaság és társadalom jogos elvárásainak - Makó Város Önkormányzata is csak úgy tud eleget tenni, ha egységes szemléletű (az eeurope program, a MTS és a fentebb idézett e-önkormányzat részstratégia cél- és megoldásrendszerével azonosuló), a meglévő helyzet felmérésen alapuló, reális célokat kitűző, a megvalósulás mérését is előirányzó stratégiába foglalja az információs technológiák alkalmazásáról való elképzeléseit. Összegezve: jelen stratégia célja az emakó vízió megalkotása, majd a források (különös tekintettel a fentebb jelzett pályázati lehetőségekre) tudatos, tervszerű felhasználása ezen vízió mind teljesebb megvalósítása érdekében. (Az emakó stratégia mellett szükséges a kistérség informatikai stratégiájának megalkotása is, hiszen a kistérségi szerepkör növekedésével - különös tekintettel a Makói Kistérség mintatérség mivoltára egyes, valamint egyes támogatások közvetlen címzettje lesz, így szükségszerű, hogy kialakítsa az azok ellátásához ill. fogadásához szükséges információs hátteret.) 2. Helyzetértékelés és következtetések Az e-ügyintézésre vonatkozó uniós elvárások teljesítése nem öncélú feladat: tényleges igények kiszolgálása a tét. Az állampolgárok az önkormányzatokkal, a polgármesteri hivatalokkal elsősorban ügyeik intézésekor kerülnek kapcsolatba. Munkájukról alkotott lakossági véleményt elsősorban az határozza meg, hogy milyennek ítélik meg a konkrét ügyeik elintézését. Az állampolgárok mellett az önkormányzati ügyfelek körébe beletartoznak a vállalkozások is. Egy felmérés szerint egy állampolgár 1,35 ügyet intézett egy év alatt. A tíz leggyakrabban intézett ügy közül hét köthető részben vagy egészben az önkormányzatokhoz. Évente a lakosság 18 millió órát tölt ügyintézéssel, egy ügy elintézéséhez legalább 5,5 km-t legfeljebb 34,4 km-t utazik az ügyfél, amely 18, illetve 56 percet vesz igénybe. Ezen adatok ismeretében nem meglepő, hogy az állampolgárok egyre nagyobb szerepet szánnak az ügyintézésben az informatikai alkalmazásoknak, a távközlésnek. Jelenleg Magyarországon igen alacsony az e-ügyintézést igénybevevő polgárok aránya: kb. a teljes lakosság 15%-a, míg a fejlett világ átlaga ennek a dupláját is meghaladja, az élenjáró skandináv államokban pedig 60% felett van ugyanez az arány. Az alacsony igénybevétel okai: egyfelől az igen alacsony internet-penetráció, másfelől az e-ügyintézési lehetőségek szűk köre. Az on-line ügyintézés csak egy teljes körű e-kormányzati reform keretében valósítható meg, ahol az egyes ügyek intézhetősége integrált módon jelenik meg. Természetes az on-line alkalmazások mellett a hagyományos közigazgatási szolgáltatásokhoz szükséges informatikai háttér sem elégséges, illetve az egyes alkalmazások szigetszerűen, kevéssé felhasználóbarát módon működnek, lehetetlenné téve a rendszerek integrációját. (Tipikusan az együttműködő szervek, hatóságok által fejlesztett ill. támogatott, olcsó, elavult platformon lévő, csak egyes rész ellátására alkalmas programokról van szó.) Ezen együtt nem működő alkalmazásokra értelemszerűen lehetetlen elektronikus szolgáltatásokat alapozni. Az önkormányzati informatika egyik legfontosabb, kiemelten kezelendő problémája az informatikára fordítható, illetve fordított pénzügyi források szűkössége. A 22 megyei jogú város például a évi költségvetésének átlagosan alig több mint 0,5%-át fordította informatikai fejlesztésre, illetve fenntartására, ami a kívánatos aránynak csak a töredéke (Makón ez az összeg 2003-ban 39,5 mft, ami a teljes költségvetéshez viszonyítva 0,9%, 2004-re a képviselő-testület mft-ot biztosított informatikai fejlesztésre). Lényegében a források szűkösségére vezethető vissza a humán erőforrások problematikája is: ami jelenti egyrészt az informatikusok

4 4 / 10 továbbképzésének hiányát, így fokozatos lemaradásukat a legfrissebb technológiák, alkalmazások területén, másrészt a felhasználók (ügyintézők, vezetők) gyakorta alapvető ismerethiányát. Fentiek fényében az önkormányzat informatikai állapotának felmérése az alábbiak szerint tehető meg (2004. március 1-jei állapot): Jelmagyarázat: igen/működik/van B bevezetés alatt T tervezett nincs FORMATKA STRATÉGA Jóváhagyott stratégia Önkormányzati projekt szervezet Források (saját, pályázati forrás, vállalkozói tőke) Vállalkozói részvétel szabályozottsága Regionális/kistérségi kapcsolat FRASTRUKTÚRA T Költségvetési és pályázati Városi/települési intranet megléte A városi/települési intranet alkalmas-e az intézményhálózat egy fizikai rendszerbe kötésére nternet elérésre alkalmas gépek száma az Önkormányzatnál 97 1 GHz-nél kisebb órajelű processzorral rendelkező asztali gépek 81 száma az önkormányzatnál 1 GHz-nél nagyobb órajelű processzorral rendelkező asztali gépek 10 száma az önkormányzatnál 1 GHz-nél kisebb órajelű processzorral rendelkező laptopok száma 4 az önkormányzatnál 1 GHz-nél nagyobb órajelű processzorral rendelkező laptopok 2 száma az önkormányzatnál Kéziszámítógépek száma az önkormányzatnál 1 Belső hálózat minősége, sebessége közepes, 10 mbit/sec Szerver operációs rendszere Linux Samba Hálózati operációs rendszer típusa Microsoft Windows Felhasználó azonosítás, hitelesítés a rendszerek használatában Jogtiszta szoftver használata Egységes szoftver verzióhasználat Számítógépes hálózatos jogtár Számítógépes hálózatos határozatok tára Üzemeltetés (külső cég vagy belső szervezeti egység) Belső szervezeti egység Üzemeltetés fizikai biztonsága Karbantartás megoldása: ki végzi, milyen gyakorisággal Belső szervezeti egység, probléma esetén Rendszerhasználat naplózása Mentés, archiválás Vírusvédelem Logikai támadások/behatolások kivédése Munkaállomások nternet használatának mérése, kontrollja Munkahelyek ergonómiai követelményeinek figyelembe vétele B ntelligens telefonközpont (mellékre lebontott vezérléssel: hívható / hívott számok, költségek) Mágneskártyás munkaidő nyilvántartó és beléptető rendszer Dolgozói címek Belső ügyfelek kiszolgálása (on-line információk, csoportmunka) Vezetői döntéstámogatás nformatikusok száma 2 E-ÜGYTÉZÉS SZTJE 1. szint: on-line információk nyújtása 2. szint: űrlapok letölthetősége B 3. szint: kétirányú interaktivitás 4. szint: teljes körű elektronikus ügyintézés ELEKTROKUS ÜGYFÉLSZOLGÁLAT, ÜGYVTEL, ÜGYTÉZÉS

5 5 / 10 Automatikus ügyfélhívó rendszer ntelligens ügyfélterminál WEB-en elérhető szolgáltatások Az ügyfélfogadásra történő bejelentkezés biztosított e az interneten keresztül WEB-en elérhető nyomtatványok Telefonos ügyfélszolgálat / Call Center / generális tájékoztató szolgáltatás ngyenes a lakosoknak Komputeres ügyfél törzsadatbázis Komputeres ügy törzsadatbázis ntegrált komputeres ügyintézés Komputeres iktatás Komputeres ügyiratkezelés Komputeres népjóléti és szociális rendszer Komputeres adónyilvántartás Komputeres dokumentum archiválás Chat fórum nternetes vélemény nyilvánítás Lakosság oktatása VÁROSFEJLESZTÉS, TÉRFORMATKA B Térinformatikai szoftver rendszer megléte Digitális alaptérképek megléte Közmű térkép megléte Légi felvételek megléte Szintvonal térkép megléte Adatkarbantartás jellemzője (ki végzi, milyen gyakorisággal) ADAT- ÉS FORMÁCÓSZOLGÁLTATÁS Adatrendelet, adatközlési előírások Használati Egyezmény / Charta Adatvagyon létrehozása (adatmodell, adatkatalógus, adatszótár, meta-adatbázis) Megoldás az adatvagyon karbantartására, hasznosítására Lakossági hozzáférés GAZDÁLKODÁS FORMATKA TÁMOGATÁSA PÉZÜGY, SZÁMVTEL Szerződések, jogügyletek nyilvántartása Pénzügyi rendszer Számviteli rendszer Költségvetés készítés, kimutatások Tárgyi eszköz nyilvántartása Vezetői információs rendszer Kontrolling rendszer Elektronikus beszerzés Bérszámfejtési rendszer Személyi- és Munkaügyi nyilvántartó rendszer BERUHÁZÁSOK yilvántartó rendszer Kontrolling rendszer Források felkutatása Pályázatok nyilvántartása VAGYOGAZDÁLKODÁS Vagyonkataszteri rendszer Önkormányzati bérlakás nyilvántartás HATÓSÁG TERÜLETEK FORMATKA TÁMOGATÁSA

6 6 / 10 Település üzemeltetés Építési hatóság Környezetvédelem épesség nyilvántartás Szociális ügyek Adóügyek Oktatási ügyek Közművelődési ügyek Okmányiroda E-DEMOKRÁCA A honlapon elérhetőek-e a képviselők és tisztségviselők nevei, elérhetőségük A honlapon elérhetőek-e a képviselő testületi ülések anyagai, az ülésekről készült jegyzőkönyvek A honlapon elérhető-e a képviselő-testület SZMSZ-e és munkaterve A honlapon elérhetőek-e a helyi rendeletek és a képviselő-testület határozatai A honlapról megismerhetőek-e az önkormányzatot érintő programok, tervek A honlapról megismerhető-e a hivatal szerkezete, vezetése, köztisztviselői, utóbbiak elérhetősége A honlapon szerepel-e a hivatal ügyfélfogadási rendje KÉPVSELŐ TESTÜLET, BZOTTSÁGOK Képviselő testületi információs rendszer Bizottsági információs rendszer Képviselők számítógépes ellátása Képviselők nternet előfizetése Képviselők címe Számítógépes szavazatszámláló Virtuális fogadóóra polgármesteri, képviselői postafiók TELEPÜLÉS MARKETG Önkormányzati Honlap megléte, karbantartásának jellemzője (ki végzi, milyen rendszerességgel) honlap címe Honlap tartalmának jellemzői Települési CD: a település jellemzőinek ismertetője azoknak, akiknek nincs nternet hozzáférése Ügyfél terminálok Rendszeres újság az önkormányzat aktuális híreivel Rendszeres elektronikus hírlevél az önkormányzat aktuális híreivel nformációtartalom frissítéséért felelős gazda Lakosság tájékoztatása TERET-PEETRÁCÓ 1. ORSZÁG SZÁZALÉK TAVASZ Finnország Dánia Svédország USA Hollandia orvégia Svájc Ausztria émetország Szlovénia A frissítést napi rendszerességgel, főállású, webmester végzi, belső szervezeti egység tagjaként a honlap címe a cím bejegyzés alatt Részletes települési információk, fotók, képeslapküldő a kistérség bemutatása, a polgármesteri hivatal és a képviselő-testület bemutatása, a képviselő-testületi anyagok megtekinthetőségének biztosítása, önkormányzati rendeletek, ŐSZ

7 7 / 10 Belgium agy-britannia Franciaország Írország Észtország Olaszország Csehország Spanyolország Szlovákia Litvánia Görögország Horvátország Portugália Lettország Lengyelország Magyarország Románia Szerbia/Montenegro Bulgária Oroszország 9 9 TERET-PEETRÁCÓ 2. FELHASZÁLÓK, TÍPUSOKÉT CSOPORTOSÍTÁSBA SZÁMUK A TÉRSÉGBE SZÁZALÉK A TÉRSÉGBE SZÁMUK MAKÓ SZÁZALÉK MAKÓ ntézmény Önkormányzat skola Vállalkozások Lakossági Otthoni % % Teleház/telekunyhó A fentebb rögzített helyzetértékelés az alábbi következtetések levonását indukálja: 1. Megállapítható, hogy az önkormányzati informatikai infrastruktúra működőképes, a mindennapi ellátására kisebb-nagyobb problémákkal alkalmas, korszerűnek azonban nem nevezhető. A csak Windows 98 verzió futtatására alkalmas gépek magas aránya (erkölcsi avulás) nem teszi lehetővé az egységes verzióhasználatot (a mai kor szintjének megfelelő WindowsXP futtatására csak a gépek kisebb része alkalmas), ráadásul ezek (azon túl, hogy a Windows 98 vírusok elleni védelme alacsony színvonalú) a gépek műszaki avulása az informatikusoktól napi szintű karbantartási, javítási ellátását követeli meg, gyakorta teljes szervezeti egységek munkáját is hátráltatva. A laptopok és kéziszámítógépek alacsony száma és műszaki avultságuk nem teszik lehetővé a dolgozók mobil (a hivatalon kívüli) munkavégzésének támogatását. Az internet elérésére valamennyi gép alkalmas (egyes gépek biztonsági okból nem csatlakozhatnak a világhálóhoz), a helyi hálózat az azt kiszolgáló szerver ill. a kiszolgáló szoftver megfelelő, az internetelérés gyorsasága elmarad azonban a kor színvonalától. A szoftverek jogtisztasága a megkötött ún. OSL szerződésnek köszönhetően biztosított, a szerződés ezúttal elvben a verziókövetést is biztosítja, azonban erre a gépek többsége nem alkalmas. A hálózat használata, az internethasználat szabályozott és adminisztrált. 2. A humánerőforrás oldalát tekintve kifejezetten alacsony az igazolt informatikai képesítéssel rendelkező felhasználók száma. Az informatikusok a városi rendszergazda segítségével alkalmasak a napi ellátására. 3. Az e-ügyintézést illetően az integrált alkalmazások (részletesen lásd fentebb) hiánya nem teszi lehetővé az ún. 2. szint meghaladását, a 2. szinthez tartozó letölthető űrlapok, nyomtatványok teljes körűvé tétele folyamatban van, azok, valamint az 1. szinthez tartozó ügyleírások aktualizálása folyamatos feladat. Az elektronikus ügyintézés az előzőek szerint még igen kezdetleges, de az ügyvitelt támogató elektronikus rendszerek is csak a legszükségesebb területen kerültek bevezetésre és jobbára elavult, integrált működésre alkalmatlan programok formájában. (Jellemző példa a legnagyobb informatikai háttérrel bíró pénzügyi ágazat, ahol kényszerűségből évtizedes programok fejlesztése történik, azonban az adatok mozgatása még ma is kézi úton folyik.) A térinformatika hiánya folyamatosan nehezíti az önkormányzati tervezést és az ügyfelek építéshatóság előtti ügyeinek vitelét. Az egyes ügycsoportok adatbázisai így vagy igen hiányosak, vagy ha folyamatosan működnek is, alkalmatlanok arra, hogy back-office -ként támogassák a front-office szolgáltatásokat. (Kivételt jelent a központilag fejlesztett okmányirodai rendszer, ami a ténylegesen elektronikus szolgáltató közigazgatás működő modellje, továbbá a helyi fejlesztésű választási tájékoztató rendszer, amely az interneten keresztül nyújt gyors információkat a választásnapi eseményekről.) 4. A már meglévő adatbázisokkal kapcsolatos használói szokások is felvetnek egy további problémát: az adatbázisokban rögzített adatok papíron való megörökítésének kényszerét, annak ellenére, hogy az önkormányzat már 1998-as ciklusprogramjában is elérendő célként fogalmazta meg a papírnélküli iroda megvalósítását. Jellemző példa erre a bármely számítógépről folyamatosan elérhető CD Jogtárról való nyomtatások magas száma, ill. az en érkező levelek hagyományos ügyiratként való kezelési kötelezettsége az irattári szabályzat alapján. 5. A régi beidegződések levetkőzésén túl további lépések csak megfelelő csoportmunkát támogató szoftverek alkalmazásával lennének megtehetők. 6. Az integrált adatbázisok hiánya értelemszerűen a vezetői döntéshozatalt is nehezíti, hiszen a döntéseket megalapozó elemzések, adatgyűjtések továbbra is papíralapon, kézi munkával történnek. 7. Makó Város Önkormányzata rendeletben intézményesítette az e-demokrácia alapvető feltételeit: így a honlap a képviselő-testület valamennyi publikus (nem zárt ülési) adatát, dokumentumát tartalmazza. Ennek köszönhetően a makói honlap az Eötvös Károly Közpolitikai

8 8 / 10 ntézet 2003-as kutatása nyomán megállapított kritériumok közül mindnek megfelel. 8. A képviselő-testület és a bizottságok informatikai támogatása meglehetősen kezdetleges: az új SzMSz által biztosított es anyagküldés lehetőségével csak egy bizottsági kültag élt. A papír nélküli testületi munka vízióját a megvalósíthatóságra (laptopok, szoftverek, hálózat kialakítása) és megtérülésre vonatkozó szakértői számítások (a jelenlegi nyomtatási és szállítási költségekkel való szembeállítás) egyelőre a jövőbe helyezik. 9. Makó város honlapja a képviselő-testület munkája transzparenciájának biztosítása mellett önkormányzati, városi információk, adatok nyújtására szakosodott aminek sikerességét (különösen a napi frissítésű Makói Hírek Online bevezetése óta) a látogatottsági mutatók, valamint az eljuttatott értékelések is alátámasztják. Sajnálatos módon Makóról csak magyar nyelven lehet információhoz jutni a weblapon. 10. Az internet-penetráció adatait tekintve megállapítható, hogy hazánk nem csak az élenjáró európai országokkal szemben van súlyos lemaradásban (70 ill. 18%), de a hasonló gazdasági fejlettségű államokhoz viszonyítva is gyengén áll (30 ill. 18%). Az internetezés alacsony elterjedtsége két okra vezethető vissza: az internetezésre alkalmas eszközök jövedelmekhez viszonyítottan magas ára és az internethasználat nemzetközi viszonylatban is magas költségei. Makó és a makói kistérség tekintetében látható, hogy a makói adatok meghaladják az országos arányt, míg a teljes kistérség lemaradást mutat az országos trendhez képest. A hazai internetezést illetően a használók alacsony aránya mellett a széles sávú eléréssel rendelkezők aránya is lényegesen alacsonyabb az uniós internetezőkhöz képest (mintegy 50%-a). Vélhetőleg az átlagos makói internetező is modemes (dial-up) eléréssel rendelkezik, bár egyre nő városunkban is az ADSL előfizetők száma és örvendetesen terjed a nagy távközlési szolgáltatók mellett, elérhetőbb árú és gyors internetet kínáló rádiós szolgáltatók által ellátott háztartások aránya is. 3. Jövőkép, célok kijelölése, prioritások meghatározása Az emakó jövőképének fókuszában a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) preambulumában foglalt azon elv áll, miszerint: A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. A helyi közügy fogalmát az Ötv. 1. (2) bekezdése az alábbiak szerint definiálja: A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. Ebben a viszonylatban (az e-önkormányzat részstratégia szerint): Az informatika feladata az önkormányzatok támogatása küldetésük teljesítésében, céljaik elérésében, stratégiáik megvalósításában, napi feladataik megoldásában, beleértve a gyors, bürokráciamentes, ügyfélbarát közigazgatási szolgáltatások nyújtását, az ügyintézés tér- és időkorlátai áthidalását, az ügyintézési folyamat átláthatóvá tételét és további at. Az emakó víziója szerint Makó Város Önkormányzata egy olyan szolgáltató típusú önkormányzat, mely az informatikai alkalmazásokat céljai megvalósítása érdekében alkalmazza: korszerű közigazgatási szolgáltatásokat nyújt (e-ügyfélkezelés) és biztosítja a demokratikus típusú hatalomgyakorlás jellegzetességeinek megfelelően a választott képviselő-testület munkájának választók általi mind teljesebb megismerhetőségét, továbbá a választók szándékai, véleménye megismerésének korszerű formáit (e-önkormányzás). Az emakó jövőképe szerint mind az e-ügyfélkezelés, mind az e-önkormányzás a lakosság minél szélesebb körét éri el és vonja be a korszerű alkalmazások felhasználásába. Éppen ezért az emakó épít a partnerség elvére: céljai megvalósítása érdekében partneri kapcsolatot kínál fel az együttműködő hatóságoknak, a régió és a kistérség településeinek és szervezeteinek, a makói civil és üzleti szféra szereplőinek (e-partnerség). Az emakó jövőképe (az e-önkormányzati stratégia jövőképével párhuzamosan) az informatikai alkalmazások széles körét vonja látókörébe: - támogatja az elektronikus ügyfélkezelést, az on-line, interaktív közigazgatási alkalmazásokat (az e-ügyintézés 4. szintjének elérése), az ügyintézés hatékonyságának, gyorsításának érdekében, - az internetet elérők alacsony arányára valamint azokra tekintettel, akiknek az internet elérése egészségügyi vagy egyéb okok miatt problémát okoz, támogatja a telefonos közigazgatási szolgáltatások fejlesztését, - a közhasznú információk leggyorsabb, egyúttal legolcsóbb megjelenési formája az internet így az önkormányzat továbbra is hatékony információközlő és településmarketing eszközként tekint Makó város hivatalos weboldalára, - a képviselő-testületi és bizottsági munka informatikai támogatása gyorsabb, kétirányú adatcserére ad módot, így a képviselők hatékonyabban tudják választott funkciójukat betölteni, - a fentiekben felsorolt jövőkép-elemek megvalósítására a közigazgatási alkalmazások (adatbázisok, integrált informatikai rendszerek, döntéstámogatás, irodaautomatizálás) korszerűsítése. A emakó jövőkép megvalósulása (a kormányzati célkitűzések alapján) és között valószínűsíthető. Az emakó víziója az alábbi célok kitűzésével realizálható: Jel A cél Prioritás em 1. Hatékony, szolgáltató közigazgatás - e-ügyfélkezelés Kiemelt em 2. yitott, átlátható önkormányzás és közszféra - Kiemelt e-önkormányzás em 3. A hozzáférés támogatása (gyors internet, hátrányos helyzetű csoportok támogatása, közösségi elérésű gépek biztosítása, felnőttoktatás, közoktatás) Magas

9 9 / 10 em 4. nformatikai, információs partnerség regionális, kistérségi és városi szinten a hatósági-, civil- és üzleti élet szereplőivel (zárt vonalú projektfejlesztés, feladatmegosztás, online partnerkapcsolat) e-partnerség Magas A célok közül kiemelt prioritással bírnak azok, melyek az önkormányzat küldetésével közvetlen kapcsolatban vannak (e-ügyfélkezelés és e-önkormányzás), míg magas prioritást kap az emakó szolgáltatást igénybevevő lakossági, intézményi, civil szféra az önkormányzati célokkal közvetett kapcsolatban álló felhasználók támogatása, valamint az e-partnerség kiépítése. 5. Feladatok meghatározása A jövőkép elérése érdekében kitűzött célok megvalósításának feladatai (a feladathoz rendelt határidő, valamint a tervezett forráshely megjelölésével): em 1. Hatékony, szolgáltató közigazgatás Jel Feladat Határidő Forrás em 1.1 A meglévő informatikai infrastruktúra folyamatos Költségvetés+pályázat fejlesztése: korszerű számítógépek használatának-, mobil munkavégzés feltételeinek- és az egységes szoftververzió használatának biztosítása érdekében em 1.2 ntegrált informatikai alkalmazások vizsgálata december Költségvetés az e-ügyfélkezelés érdekében em 1.3 rodaautomatizálás: a kézi munka arányának Folyamatos Költségvetés+pályázat csökkentése em 1.4 Humánerőforrás-fejlesztés: döntéshozók, Folyamatos Költségvetés+pályázat informatikusok és e-ügyintézők képzése em 1.5 A papír nélküli Polgármesteri Hivatal december Költségvetés koncepciójának kidolgozása em 1.6 Az e-ügyintézés 1. és 2. szintjének való június 30. Költségvetés megfelelés em 1.7 Az e-ügyintézés 3. és 4. szintjének való Folyamatos Költségvetés+pályázat megfelelés em 1.8 Kistérségi közigazgatási informatikai december Költségvetés mintaprojekt kidolgozása em 1.9 Makó város hivatalos weblapja közigazgatási szolgáltató jellegének fejlesztése Folyamatos Költségvetés em 2. yitott, átlátható, hatékony önkormányzás és közszféra Jel Feladat Határidő Forrás em 2.1 Makó város hivatalos weblapjának folyamatos Folyamatos Költségvetés karbantartása a Kormányzati nformatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság 19. számú ajánlása (A központi államigazgatás szervezeteinek internet-tevékenységére, valamint az általuk működtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire) alapján em 2.2 Többnyelvű honlap készítése június 30. Költségvetés+pályázat em 2.3 Önkormányzati webszerver beszerzése, gyors június 30. Költségvetés+pályázat internet biztosítása em 2.4 A papír nélküli képviselő-testület december Költségvetés koncepciójának kidolgozása em 2.5 Elektronikus beszerzési rendszer kiépítése december Költségvetés em 3. A hozzáférés támogatása (gyors internet, hátrányos helyzetű csoportok támogatása, közösségi elérésű gépek biztosítása) Jel Feladat Határidő Forrás em 3.1 Az intézményi informatikai pályázatok önerős Folyamatos Költségvetés támogatása em 3.2 Gyors internet biztosítása az intézmények június 30. Költségvetés+pályázat számára em 3.3 Oktatási és felnőttképzési informatikai december Költségvetés részstratégia kidolgozása em 3.4 yilvános és közösségi internetelérés december Költségvetés+pályázat biztosítása em 3.5 Megfizethető és gyors internet biztosítása a lakosság számára folyamatos Vállalkozói tőke

10 10 / 10 em 4. nformatikai, információs partnerség regionális, kistérségi és városi szinten a hatósági-, civil- és üzleti élet szereplőivel (zárt vonalú projektfejlesztés, feladatmegosztás, online partnerkapcsolat) e-partnerség Jel Feladat Határidő Forrás em 4.1. Az e-partnerséget szolgáló informatikai Folyamatos Költségvetés pályázatok önerős támogatása em 4.2 Civil és üzleti levelezőlisták indítása, június 30. Költségvetés+pályázat -adatbázisok létrehozása em 4.3 Kölcsönösen elérhető adatbázisok, december Költségvetés+pályázat alkalmazások létrehozása a társ közigazgatási szervekkel em 4.4 Kistérségi informatikai stratégia kidolgozása december Társulási költségvetés+pályázat Források: - eeurope akcióterv: ftp://ftp.oki.hu/eu/eeurope.pdf - Magyar nformációs Társadalom Stratégiája: - Magyar nformációs Társadalom Stratégia elektronikus önkormányzati részstratégiája: - Kormányzati nformatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság 19. számú ajánlása (A központi államigazgatás szervezeteinek internettevékenységére, valamint az általuk működtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire): - Eötvös Károly Közpolitikai ntézet felmérése a megyei jogú városok hivatalos honlapjairól: - e-kormányzat stratégia és programterv: