BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA FELÜLVIZSGÁLAT 2012.

Átírás

1 BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA FELÜLVIZSGÁLAT 2012.

2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS... 3 I. 1. ELVI ALAPOK... 3 I.1.1. JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA... 3 I.1.2. ALAPELVEK MEGHATÁROZÁSA... 4 I.1.3. ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA... 4 I.1.4. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ MINT PROGRAM... 4 I.1.5. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELADATA... 5 I.1.6. CÉLTERÜLETEK... 6 I.1.7. CÉLCSOPORTOK... 6 II. HELYZETKÉP, STATISZTIKAI ADATOK... 6 III. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK RENDSZERE A KERÜLETBEN... 7 III.1. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK... 8 III.1.1. SZOCIÁLIS SZOLGÁLAT... 8 III.1.2. SZERZŐDÉSES SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK III.2. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK III.2.1. GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA - EGYESÍTETT BÖLCSŐDE III.2.2. GYERMEKJÓLÉTI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁS - GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT ÉS CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT III.2.3. SZERZŐDÉSES GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK III.3. VÉDŐNŐI SZOLGÁLTATÁS IV. A KERÜLET SZOCIÁLIS SWOT ANALÍZISE V. FELADATOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VI. SZAKMAI, ÁGAZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS VII. MELLÉKLETEK VIII. FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK, FORRÁSOK

3 I. BEVEZETÉS A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. (3) bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat feladata, hogy a szociális szolgáltatástervezési koncepciót elkészíti. Az Szt. meghatározza a koncepció tartalmi elemeit, úgymint demográfiai adatok, ellátotti csoportok szükségletei, intézményátalakítási elképzelések, az ellátotti kötelezettség alakulása. A koncepció felülvizsgálata évben a 365/2008. (12.11.) önk. számú, évben a 324/2010. (12.16.) önk. számú határozattal megtörtént. A következő felülvizsgálat ebben az évben vált esedékessé. A felülvizsgálat alapvető célja a koncepció elfogadását követően bekövetkezett változások megjelenítése, a koncepcióban vállalt feladatok végrehajtásának bemutatása, valamint a további fejlesztések feltérképezése. A felülvizsgálat által érintett területek: - a kerületre vonatkozó helyzetkép: demográfiai adatok, lakosságszám alakulása, korösszetétele, a foglalkoztatottsági helyzet változása - az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete - a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az együttműködés keretei - az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosítása - a jövőre vonatkozó feladatok, fejlesztési irányok. I. 1. Elvi alapok I.1.1. Jövőkép meghatározása A helyi tradíciók, a működő hálózat megtartása mellett a XXII. kerületben élő lakosok szociális biztonsága kiszámíthatóbb legyen, az ellátásokat megbízhatóság, kiegyensúlyozottság jellemezze. A társadalmi kohézió erősödése megakadályozója lehet a társadalmi csoportok kirekesztődésének. A szociális ellátás és védelem segítse a rászorulókat és az egyes ellátások igénylőit a hatékony együttműködéshez. Az önkormányzat szociális intézményei terhelésének figyelemmel kísérése, mely területeken lehet számítani növekedésre, ill. esetleges csökkenésre. A legkedvezőtlenebb helyzetű csoportok segítése a nem önkormányzati (pl. egyházi, karitatív, civil) szervezetek, személyek, vagy önkéntesek bekapcsolásával. Az eddig megtett intézkedéseken túl a szociális ágazaton belüli, ill. az ágazatközi együttműködés javítása. Az önkormányzat szociális szolgáltatásokra fordítható forrásai mértékének lehetőség szerinti - megtartása. A településen élő gyermekes családok, időskorúak lakhatásának megőrzése, biztonságos életfeltételek biztosítása. 3

4 I.1.2. Alapelvek meghatározása: középpontban az ember, az egyén és a család áll, rendszerszemléletű megközelítésben, mindennemű hátrányos megkülönböztetés, előítélet határozott elutasítása, a szociális intézmények támogató, szolgáltató szerepének hangsúlyozása, a szociális minimum biztosítása mindenki számára, a szociális jogok érvényesítésének lehetősége, a helyi társadalom zavartalan együttélése, nyitott szociálpolitika, az önkormányzat szerepének tisztázása (az önkormányzat csak egyik szereplő, aki felelős, de koordinatív a szolgáltatások biztosításában szerepet vállaló nonprofit, egyházi, sőt a piaci szervezetek tekintetében), a helyi kötődés, biztonságérzet megőrzése (érezze magáénak a kerületet, alakuljon ki a jó együttélés gyakorlata, érzése), a hagyományos segítőkészség, aktivitás újraélesztése, kerületrészek önszerveződésének erősítése, a társadalmi kohézió fontosságának felismerése és erősítése, ellátórendszer működésének átláthatósága, az ellátásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, a szociális helyzetre is hatással lévő döntések nyilvánosságra hozatala, publicitás, az emberi méltóság, az állampolgári jogok tiszteletben tartása a szociális eljárások során. I.1.3. Értékek meghatározása: Szociális biztonság Relatív és abszolút biztonság Tradicionális értékek megőrzése Differenciáltság, minőségi ellátási Az ellátások, szolgáltatások kliens közeli biztosítása Innovativitás Partnerségi együttműködés Szakmai tudás, rátermettség, innováció Szolidaritás Család és munkahely megtartásának támogatása A hátránnyal küzdők esélyeinek növelése - esélyegyenlőség Minőség és hatékonyság a szolgáltatásban Empátia Társadalmi mobilitás lehetőségének megteremtése Társadalmi integráció, rehabilitáció I.1.4. A szolgáltatástervezési koncepció mint program: Alapdokumentum, amely átfogó képet ad o a szociális és gyermekjóléti ellátásokról, o a szolgáltatások rendszeréről, o a fejlesztések irányáról, o a felismert szükségletek és lehetőségek összehangolásáról 4

5 Meghatározza o a célokat, o az irányt, o az alapelveket, melyeket követni kíván a szolgáltatások biztosítása és fejlesztése során. Célja: o a hiányzó ellátások és szolgáltatások létesítésének felvázolása, o a meglévő szolgáltatások minőségének biztosítása, o a teljes szociális rendszer minőségfejlesztése, o a pénzbeli és személyes szociális ellátások összehangolása, o megszüntetni azokat a hiányokat, melyeket a szociális szolgáltató rendszer jelenleg nem képes kezelni, o elősegíteni azoknak új típusú ellátásoknak a kialakítását, amelyek új válaszokat adnak a kihívásokra, o a kerületben a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely minőségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén áll, de mégis közösségi célt szolgál, o a kerületben olyan szolgáltató rendszer jöjjön létre az állami/önkormányzati és más szolgáltatók részvételével, amely összehangoltan, koordináltan működik, és amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket. I.1.5. A szolgáltatástervezési koncepció feladata: Igazodjon a főváros szociális szolgáltatási tervéhez. Ennek keretében tájékozódás a szomszédos kerületekben elérhető, illetve hiányzó szolgáltatásokról. Segítse elő különböző szociális szolgáltatások egymáshoz illesztését, és egymásra épülését. Adjon információt a megvalósítandó fejlesztések megalapozásához. Világítson rá a kerületben működő szociális ellátórendszer hiányosságaira. Jelölje ki az irányokat az egyre szűkebb résekkel rendelkező szociális védőháló kialakításához. Segítse információkkal a döntéshozókat, illetőleg a szolgáltatások biztosításában résztvevőket, adjon kellő alapot a szociális szolgáltatások fejlesztésének operatív programjaihoz, stb. Segítse elő egy egységes szociális szolgáltató politika kialakítását a településen. Biztosítson információkat egyéb fejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozásához és megvalósításához. Segítse a helyi szociális szolgáltatásban dolgozókat a szolgáltatásfejlesztések feladatainak megfogalmazásában. 5

6 I.1.6. Célterületek: Ágazati együttműködés fejlesztése Az alapelveknek és megfogalmazott értékeknek megfelelő szociális szolgáltatások és ellátások működésének kialakítása Minden szociális jellegű ellátás és juttatás kritériumainak áttekintése, szükség esetén a szabályozás átalakítása Információkezelés, információáramlás biztosítása, kapcsolatok a potenciális ellátotti körrel, kapcsolatok a lakossággal, szakmai és intézményi kapcsolatrendszer, más ágazatokkal való együttműködés Minőség kérdése a szociális szolgáltatásokban, minőségbiztosítási alapelvek kidolgozása Szolgáltatási hiányok feltérképezése szomszédos kistérségekben, kerületekben, és feladatellátási szerződés megkötésének felajánlása a részükre saját kapacitásunk függvényében I.1.7. Célcsoportok: Gyermekek és fiatalok Családok Időskorúak Egyedülállók Marginalizálódott csoportok Szegénységben élő családok/személyek Lakhatási problémával küzdők Egyszülős családok Munkaerőpiacról tartósan kiszoruló/kiszorult aktív korúak II. Helyzetkép, statisztikai adatok Demográfiai adatok Ld. 1. sz. melléklet Önkormányzati segélyezés adatai Ld. 2. Sz. melléklet 6

7 III. Személyes gondoskodást nyújtó szociális, egészségügyi és gyermekjóléti ellátások rendszere a kerületben Családok Átmeneti Otthona Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat Egyesített Bölcsőde Szociális Szolgálat Védőnői Szolgálat 22 Önkormányzati intézmények Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Fogyatékos személyek átmeneti gondozása Szerződéses ellátások Időskorúak gondozóháza Gyermekek átmeneti otthona Utcai szociális munka, nappali melegedő Idősek otthona 7

8 III.1. Szociális szolgáltatások III.1.1. Szociális Szolgálat A év novemberében hatályos Szt. az alábbiakat mondja ki: 86. (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást, d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást köteles biztosítani. (3) (4) A fővárosi kerületi önkormányzat köteles biztosítani az (1)-(2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, a 88. (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. 88. (2) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a fővárosi önkormányzat gondoskodik a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezéséről és fenntartásáról. 65/F. (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) az Szt. 93. (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését. 80. (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. (2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. 8

9 (3) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) időskorúak gondozóháza; b) fogyatékos személyek gondozóháza; c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona; d) szenvedélybetegek átmeneti otthona; A Szociális Szolgálat az egész kerületet lefedve, 5 telephelyen végez szociális alapellátást Bp. Anna u. 10. székhely, központi telephely szolgáltatások: - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - helyben és elviteles étkeztetés - Szivárvány Idősek Klubja - Serapis Közösségi Ellátás 1221 Bp. Köd u Napraforgó Fogyatékosok klubja - Fogyatékosokat Támogató Csoport 1224 Bp. XII. u Nappali Hangulat Lélekvédő Klub 1224 Bp. XVI. u Levendula Idősek Klubja - helyben, elviteles és szállításos étkeztetés 1225 Bp. Nagytétényi út Nagytétényi Idősek Klubja - helyben, elviteles és szállításos étkeztetés (A szintén kötelező alapellátási feladatot jelentő családsegítést a Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat biztosítja.) Az intézmény 2011-ben 695 ellátottnak nyújtott valamilyen típusú szolgáltatást. Az igénylők 44%-a étkezést, 14%-a házi segítségnyújtást, 7%-a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, 20%-a valamely nappali ellátást, 8%-a közösségi ellátást, 6%-a fogyatékosokat támogató szolgáltatást vette igénybe. A kliensek 5%-a 90 év feletti, 60%-a pedig 60 év feletti ben a Szociális Szolgálat 47 fő 8 órás, 4 fő 6 órás és 1 fő 4 órás munkatárssal rendelkezett. Összdolgozói létszáma: 52 fő volt. Megbízási szerződéssel 8 főt foglalkoztat, 2 céggel volt szerződése étel kiszállítására ben 5 fő volt GYED-en / GYES-en. Étkezés A kerületben élők részére napi egyszeri meleg étkeztetést tudnak biztosítani. Az elsődleges cél az, hogy a koruk és/vagy egészségi állapotuk miatt önmagukat legalább napi egyszeri meleg élelemmel ellátni nem tudókat lássák el, de egyre többször igényelnek aktív korú, munkanélküli emberek ebédet, mert jövedelmi helyzetük miatt nem tudják megfelelően biztosítani maguk és családjuk számára az étkezést. A Szociális Szolgálatnál az idős klubokban és a fogyatékosok klubjában helyben étkezést vesznek igénybe a kliensek. A pszichiátriai klub kliensei a Levendula Idős klubból viszik az ebédet. Szociális étkeztetés 2011 március óta 3 telephelyen történik, az Anna utcában kézben elvitellel, Nagytétényben és a XVI. utcában kézben és szállítással történik az étkeztetés október 31-ig a Szolgálat saját gépkocsi használata mellett 2 szállítóval volt szerződésben az ebéd házhozszállítására, és 1 fő kézben vivő személlyel novemberétől 9

10 az étkezés számának csökkenése miatt átszervezés során 1 szállítóval szerződést bontott az intézmény. Így jelenleg 1 szállítóval és 1 kézben vivővel van szerződése a szolgálatnak. A szociális étkeztetés 2011-ben történő átszervezése következtében az adminisztrációs feladatok ellátása a két étkezésszervező feladata lett ben átlagosan 311 fő kapott ebédet. 39% szállítással, 44% elvitellel, 17% nappali klubban, helyben étkezéssel. Az étkezés biztosításával kapcsolatban többször felmerült, hogy szükség lenne diabetikus étrend biztosítására. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás (a továbbiakban: HSNY) az otthonukban élő idős emberek önálló életvitelének fenntartását szükségleteinek megfelelően biztosítja ben a év közötti korcsoport dominált. Az év folyamán fő között volt a kliensek száma, étkeztetésben+ HSNY-ben átlag kliens volt. A klienseket egyre súlyosabb fizikai és mentális állapot jellemezi. Sokszor nem tudnak a gondozónők annyi gondozási időt ott tölteni, mint amennyire igény lenne, de napi kétszeri látogatással próbálják biztosítani. A gondozási feladatokat jelenleg 13 szakmai és 1 technikai (gépkocsivezető) álláshelyen, éves szinten 14 fő látja el. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás én 50 darab készülék volt kihelyezve, 14 fő várakozott februárjában újabb 10 készülék felhelyezésére nyílt lehetőség, így jelenleg 60 háztartásban van kint jelzőkészülék, a várakozók száma 12 fő ben 44 éles riasztás volt. A gondozók mindig kiérkeztek az adott időn belül a címre. Általában rosszullétre, elesésre hivatkozva nyomták a jelzőgombot. Továbbra is 1 nyugdíjas munkatárs megbízási szerződéssel dolgozik, 1 másik csoportban dolgozó vállal készenlétet a hétvégeken, a többiek a HSNY dolgozói. A kihelyezett készülékek jól működnek, szervizelésre egyszer került sor. A készenléti táska jól felszerelt. Az idősek nappali ellátása (Idősek klubjai) Fenti ellátás az otthonukban élő, önellátó idősek számára nyújt segítséget, akik társas életük, egyes higiéniai szükségleteik (fodrász, pedikűr, manikűr) kielégítésében szervezett segítséget igényelnek, illetve egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szorulnak. Igény szerint lehetőséget nyújt napi egyszeri meleg étel (ebéd) helyben való fogyasztására. Térítési díjat azoknak kell fizetniük, akik az étkeztetést is igénybe veszik, a klubtagság ingyenes. Az idősek klubja által nyújtott szolgáltatásokat és szabadidős programokat hétköznapokon 8-16-óráig biztosítja tagjai számára mindhárom klub. A klubtagok egyedül vagy házastársukkal élnek, családtagjaikkal többnyire rendszeresen tartják a kapcsolatot. Ennek ellenére igénylik a klub dolgozóitól a mindennapi életvitelükhöz 10

11 nyújtott segítségnyújtást - vásárlás, ügyintézés, életviteli tanácsadás, stb. -, és különösen a mentális gondozást. A klubok 90%-os kihasználtsággal működnek, átlagosan a 85 férőhelyen fő veszi igénybe ezt a típusú szolgáltatást napi szinten. Szivárvány idősek klubja - Férőhely: 30 fő - Megkötött megállapodás: 34 fő, melyből 10 fő 80 év feletti Nagytétényi idősek klubja Férőhely: 25 fő - Megkötött megállapodás: 27 fő, melyből 8 fő 80 év feletti Levendula idősek klubja Férőhely: 30 fő - Megkötött megállapodás: 30 fő, melyből 9 fő 80 év feletti Életkorukból és egészségi állapotukból kifolyólag az ellátottak egyre kevésbé aktívak, főleg a házon belüli programokat részesítik előnyben. Sokuknál tapasztalható: a nyelvi kifejezés zavara, feledékenység, időbeli és térbeli tájékozódás zavara, a figyelem hanyatlása kommunikációban bekövetkező sztereotípia Egyre jellemzőbb, hogy a családtagok keresik meg a Szolgálatot, és kérik idős rokonaik felvételét, mivel szeretnék napközben biztonságban tudni őket. A klub szolgáltatásairól többnyire az internetről, vagy a városházi híradóból szereznek tudomást. Demens klubtag gondozását továbbra is vállal az intézmény. Mind a meglévő klubtagok, mind a jelentkezők között egyre nagyobb számban jelennek meg ezzel a betegséggel élő idősek. Az intézménynek 2012-ben plusz 1 fő gondozói álláshely biztosításával lehetősége nyílt arra, hogy a demencia diagnózissal rendelkező klienseket is fogadjon ismét. Bár ezen igazolása kevés kliensnek van, életkorukból, egészségi állapotukból adódóan a kliensek 6-7 %-ának indokolt a speciális foglalkoztatás, képességek, készségek szinten tartására irányuló programok nyújtása. A szolgáltatások az alábbiak: fürdés, hajmosás, pedikűrözés, vérnyomás ellenőrzés, gyógyszerkiváltás, mosás, vasalás, bevásárlás, ügyintézés, memória fejlesztő foglalkozások, kézműves foglalkozások, jóga, torna, dalkör, olvasó kör, filmklub. A klubélet szervezéséhez a csoportvezetők az egyéni gondozási tervekre alapozva tervet készítenek. A kulturális tevékenységekhez rendelkezésre áll tv, dvd, rádió, magnetofon, társasjátékok, napi- és hetilapok. Az idősek körében népszerűek a kirándulások, közös bevásárlások, illetve az idősek hónapjának ingyenes egész napos országjárása. Feladatuk, hogy folyamatosan tájékoztassák a kerületben élő időseket és hozzátartozóikat a létezésükről. 11

12 NAPRAFORGÓ Klub (Fogyatékkal élők nappali ellátása) A szolgáltatás célja, feladata a kerületben élő értelmileg és/ vagy halmozottan sérült fiatalok nappali ellátásának biztosítása, képességeik fejlesztése és szinten tartása. A klub férőhelyeinek száma: 26 fő Az összetétel miatt átlagosan naponta fő veszi igénybe a nappali ellátást. Több érdeklődő is volt 2011-ben, szerződéskötésre sokszor azért nem került sor, mert a jelentkezők nem kerületi lakosok voltak, illetve még iskolaköteles korúak és egyelőre közoktatási intézmény tanulói. A klubtagok nagyobb része heti öt napban veszi igénybe a klub szolgáltatásait. A tagok családi háttere nagyon változatos, néhányan súlyos megélhetési problémákkal küzdenek, számukra a napi egyszeri meleg étel biztosítása óriási segítség és tehermentesítés. Vannak olyanok is, akik jónak mondható, rendezett anyagi körülmények között élnek. Mindannyiuk esetében jellemző, hogy a család (szűkebb-tágabb) mindenhol aktívan részt vesz a sérült személy életének segítésében, gondozásában. A családtagokkal jó kapcsolatot ápolnak, a klubtagok érdekében folyamatos az együttműködés. A klub munkájának szervezésében nehézséget jelent, hogy nagyon vegyes a klubtagok összetétele mind életkori szempontból, mind a fogyatékosság jellege és súlyossága szempontjából. Legfiatalabb tagjuk 19 éves, a legidősebb 52. Általánosságban egy klubtag nem csupán egyféle fogyatékossággal él, hanem gyakran járulékos, halmozott sérülések is fennállnak, közös jellemző az (eltérő súlyosságú) értelmi fogyatékosság. Ennek következtében kívánatos az állandó csoportbontás, differenciált foglalkozások szervezése, ezt azonban a klub dolgozói létszáma nem minden esetben teszi lehetővé. A heterogén csoportösszetétel megkövetel bizonyos sérülés-specifikus ismereteket, például jelnyelvi ismeretet vagy speciális ismereteket az autizmus terén, ezzel azonban kevés munkatárs rendelkezik. A súlyosan-halmozottan sérült klubtagok ellátása, fejlesztése ugyanolyan nagy kihívást jelent, mint az enyhe értelmi fogyatékos vagy tanulásban akadályozott fiatalok fejlesztése, értelmes elfoglaltság felkínálása számukra. A klubtagok összetétele fogyatékosság szerint a következőképpen alakul: Súlyosan-halmozottan fogyatékos (súlyos értelmi fogyatékosság mellé társul hallássérülés, mozgássérülés, autisztikus zavar) : 4 fő Értelmi fogyatékosság autizmussal/autisztikus spektrum zavar: 5 fő Középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos: 8 fő Értelmi fogyatékos és látássérült (vak vagy gyengénlátó): 2 fő Enyhe értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott: 6 fő 2011-ben is igyekeztek széles körű szolgáltatásokat kínálni klienseiknek, színes programokkal, változatos foglalkozásokkal, és strukturált, célzott terápiás eljárásokkal végezték a nevelő-fejlesztő munkát. Az egyéni, személyre szabott fejlesztő foglalkozásokat gyógypedagógiai szempontú tervezés előzte meg, minden klubtagjuk képességeinek, készségeinek megfelelő individuális fejlesztési programban részesült. A csoportfoglalkozások során elsősorban a munkára nevelésre és az önálló életre nevelésre helyezik a hangsúly, ennek keretében a tagok általános tájékozódási képességeit (térben és időben) és ismereteit, háztartási ismereteit, kertészeti-növénytani ismereteit bővítik, elsődlegesesen gyakorlati szempontból közelítve meg egy-egy témakört. A foglalkozások nagy részét a klub dolgozói tartják, emellett külső szakemberek is rendszeresen tartanak fejlesztő-terápiás foglalkozásokat. 12

13 Heti rendszerességgel tartott klubfoglalkozások: munkára nevelés, szövés, önálló életre nevelés, zeneterápia, mozgásnevelés, torna, egyéni (gyógypedagógiai) fejlesztés, virtuális sport, gyógymasszázs. Külsős szakemberek által tartott foglalkozások, terápiák: kutyaterápia, terápiás lovaglás, úszás. A gondozási /fejlesztési tervek felülvizsgálata félévente történik. A fejlesztési célok/területek kijelölésében előtérbe helyezik azokat, amelyek az önállóságra nevelésben és a munkára való felkészítésben töltenek be kulcsfontosságú szerepet decemberében nyílt napot tartott a klub, melyre rengeteg érdeklődő érkezett, szakmai körökből, társszervezetek képviselői, leendő klubtagok és hazai hírességek is tiszteletüket tették ben több személyi változás is történt. Egy gondozónő GYED-re ment, 1 más szakfeladatra, a korábbi klubvezető pedig intézményvezetői kinevezést kapott. A felmerülő létszámhiányt 2011 végére sikerült megoldani, majd 2012 második felében alakult ki a jelenlegi dolgozói összetétel, mely 1 fő klubvezetőből, 1 fő terápiás munkatársból, és 5 fő gondozóból áll. Munkájukat segíti 1 fő konyhai dolgozó és 1 fő kertész/gondnok, aki a munkára nevelésen belül a szövés-foglalkozás vezetője is. NAPPALI HANGULAT Lélekvédő Klub (Pszichiátriai betegek nappali ellátása) A szolgáltatás célja, feladata a kerületben élő 18 év feletti pszichiátriai betegek részére önkéntességi alapon történő napközi pszicho-szociális rehabilitáció/reintegráció folyamatos biztosítása. A kiadott működési engedély 16 főt engedélyez napi szinten a klubban. Ennél azonban lényegesen több ellátottal (25 fő) van megállapodásuk. A napi jelenlét azonban 16 fő. Diagnózis szempontjából a kliensek 44%-a skizofréniában, 20%-a depresszióban szenved. A kliensek jelentős része, 25%-a értelmileg is akadályozott. Életkor szempontjából 21 fő 60 év alatti. Programok: egyéni gondozás - előre tervezett / spontán, krízissegítés, csoportos gondozás - naponta a klubban/alkalmi külsős programon/éves egyszeri hetes életmódtábor. A tagok gondozásához tartozik napi kurrens igényeinek kezelése tisztálkodás, személyes ruházat tisztítása, hivatalos ügyek intézése, egészségügyi szakellátáshoz való segítés, gyógyszer-compliance, nyelvi, informatikai továbbfejlesztés, mozgáskultúra és kommunikációs készség fejlesztése, stb., valamint szabadidős programok szervezése. A tagok családi helyzete, annak tagjaihoz való viszonyulása nem csak a problémák halmozottságát mutatják, hanem állapotukból eredően ezen túlmutatva patologikus tüneteket (is) mutatnak. Családtagjaik is a helyzet kezelésére, segítségre szorulnak. Ennek érdekében találkoznak meghirdetett és meghívásos alapon a gondozottak érdeklődő családtagjaival, az év folyamán összesen nyolc alkalommal (a nyári időszakban nem tartottak rendezvényt). Ezeken a rendezvényeken átlagban öt hozzátartozó vett részt. A klub dolgozói, valamint az érdeklődő érintettek jelenlétében folytak a konzultációk a Pszichiátriai Gondozó nyugdíjas munkatársának vezetésével. Ezáltal lehetőséget biztosítottak a családtagoknak a helyzetkezelés elsajátítására, a gondok és problémák megosztására. A klub dolgozói létszáma: 1 fő csoportvezető, 2 fő terápiás munkatárs. 13

14 CSIGAHÁZ, Fogyatékosokat Támogató Csoport (FTCS) A támogató szolgálatok egyik alapvető feladata a fogyatékos személyek társadalmi integrációjának, valamint rehabilitációjának elősegítése, kapcsolatkészségük javítása, családi kapcsolataik erősítése a munka, képzés, oktatás során. Sport, szabadidő, kultúra világába történő bekapcsolásuk, segítve továbbá a speciális, önsegítő csoportokban való részvételüket. A feladatmutató a vállalt, illetve teljesített feladategységek száma es év feladata a pályázattal kapcsolatos előírások betartása ben jóváhagyott feladatmutató: 3100 Teljesített: 3854 Személyi segítés: 1859 Szállítás: 1995 feladatmutató Várakozók száma: ben az Önkormányzat ismét elnyerte a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) finanszírozási pályázatát, melynek értelmében az igényelt 4000 feladategység helyett további 3 évre 3100 feladategység teljesítésére kötött szerződést harmadik negyedévének végére a évi vállalt feladatmutatót az intézmény teljesítette. A támogató szolgáltatás komplex tevékenység keretében segít: az önállóság, önálló életvezetés megtartásában (nem a szolgáltatást igénybevevő helyett, hanem vele együtt végzett tevékenység során) társadalmi, közösségi beilleszkedésben a fogyatékos személy otthonában maradásának elősegítésében család tehermentesítésében, munkában maradásuk elősegítésében a kliens önrendelkezési jogának megtartásában életterük kiszélesítésében, izoláció csökkentésében. A fogyatékos személyek társadalmi beilleszkedését döntően az önálló életvitel elsajátítása segíti elő, figyelembe véve a fogyatékosság jellegét, súlyosságának mértékét. A társadalom világába történő integráció segítése történhet lakáson belül, valamint lakáson kívül, mely a támogató szolgálatok esetében személyi segítés és speciális szállítás útján valósul meg, maximálisan figyelembe véve és alkalmazkodva a fogyatékossági célcsoportok egyéni igényeihez. A segítségnyújtás mindig személyre szabottan, tervszerűen és a fejleszteni kívánt területre fókuszálva történik. A fogyatékkal élő emberek saját otthonukban megnyugtató módon egyedül csak akkor maradhatnak, ha biztosítjuk számukra a megfelelő életfeltételeket. A testi, lelki egészség érdekében az ellátott állapotának megfelelő elfoglaltság is fontos. Gondoskodni kell állapotuktól függően fizikai, és érdeklődésének megfelelő szellemi tevékenységről is. A szállítási szolgáltatásra megnőtt az igény. Mind az ellátottak száma, mind a gyakoriság, mind pedig a távolságok nőttek. Ennek eredményeként az autó és a gépkocsivezető leterheltsége elérte a maximumot, és 2012 szeptemberében felül kellett vizsgálni a meglévő igényeket. Kapacitásuk függvényében, valamint az ellátottak egészségi állapota, mozgáskorlátozottsága, továbbá családi erőforrásai figyelembevételével néhány ellátott részére csökkentették a szállítások mennyiségét. Minden esetben segítettek más lehetőséget találni, illetve biztosították a BKV-s közlekedésben a személyi kísérés lehetőségét. A szállítások majdnem fele szociális intézményekbe irányul, a másik felét az oktatási és fejlesztő intézményekbe történő szállítások teszik ki. Ezzel megvalósul, hogy az ellátottak nem elszigetelten, hanem egy közösség tagjaiként töltsék mindennapjaikat. 14

15 Jelentős igény mutatkozik a szabadidős és személyes jellegű programokra való eljutásra is. A személyi segítés során cél a meglévő képességek figyelembevételével a legteljesebb élet biztosítása. Van, akinek az otthoni munkavégzés nyugodt feltételeinek biztosításához nyújtanak segítséget, van, akinél a szakember által javasolt fejlesztő tevékenységek elvégzéséhez. Az információnyújtás segítségével a fogyatékos személy cselekvési köre bővül. Megfelelő információk birtokban valódi döntéshelyzet áll elő. A pontos tájékozódás a szolgáltatásokról, szervezetekről gyorsabb, önállóbb célelérést biztosít az érdeklődőknek. A Napraforgó klubbal jó és eredményes az együttműködés, 2011-ben 7 ellátottat segítettek ahhoz, hogy a klub szolgáltatásait igénybe vehessék (4 főt szállítással, 3 főt személyi kiséréssel). A támogató szolgálat a törvényben előírtaknak megfelelő létszámmal működik, és mindenki rendelkezik a munkakörnek megfelelő végzettséggel. 1 fő koordinátor, 2 fő személyi segítő, 1 fő gépkocsivezető. SERAPIS Közösségi pszichiátriai gondozás A kerületben élő, felnőtt korú, pszichiáter szakorvosi véleménnyel és a törvény által előírt BNO kóddal rendelkező pszichiátriai betegséggel küzdők problémáik miatt többszörösen hátrányos helyzetben vannak től lehetővé vált, hogy a 16. életévüket betöltött kiskorú személyek önállóan, a szülő bevonása nélkül is megállapodást köthessenek a közösségi alapellátás igénybevételére. Ilyen esetük nem volt ben az F20 29, F31, F32, január 01 től az F33, valamint 10 %- ban az F41, 42, 43 kóddal rendelkezők vehették igénybe szolgáltatásaikat. Elmondható, hogy a biztosított szolgáltatásokra egyre nagyobb szükség mutatkozik a kerületben ben az elért eredményekre és a felmerülő igényekre való tekintettel, 46 ról 51 főre kértek és kaptak feladatmutató módosítást végén a közösségi ellátás finanszírozási ideje is lejárt, így az önkormányzat újabb 3 évre nyújtott be pályázatot az ellátás biztosítására ig ismét sikerült ellátási szerződést kötni az NRSZH-val, azonban csupán 40 főre. Az ellátottak 80 %-a 60 év alatti. A depresszióban szenvedők aránya drámaian megemelkedett. Ez az emelkedés szoros összefüggésben van egzisztenciális és az ebből fakadó családi problémákkal, a család létbizonytalanságával. Mindössze 20 %-uk aktív dolgozó. Az ellátottak 20 %-a egyedül él, 20%-a szülővel és 60%-a házastárssal/élettárssal. A kliensek 20%-ának van gyermeke, akivel együtt él. A betegségek jellegéből adódóan nő a patológiás helyzetek kialakulásának gyakorisága: egyrészről az izoláció, másrészről a családon belüli konfliktusok megnövekedése jellemző ben nagy hangsúlyt kapott a szociális készségek fejlesztése, a közösségi élet, a csoporthoz tartozás élményének megélése. Az életmódtáborok, a kirándulások és a havi rendszerességgel megszervezett baráti találkozók mind ezt a célt szolgálták. A 2010-ben megalakult Baráti Kör találkozóit havi egy alkalommal tartják meg. A tagság folyamatosan bővül, változik. A szervezéshez és a csoport összetartásához mindenképpen szakember irányítása szükséges. Külön hozadéka, hogy az elmagányosodott, a társas szociális 15

16 helyzetekben szorongó kliensek kiegyensúlyozott vendéglátók és vendégek lettek. Elfeledettnek hitt szociális készségeik felelevenedtek, bejáratódtak. A közösségi pszichiátriai ellátásban részt vevő személyre vonatkozóan minden esetben egyéni gondozási terv készül, mely tartalmazza az elérni kívánt célt, illetve részletes lebontásban a kliens és a gondozó által vállalt feladatokat. A gondozási terveket a céltól, és a haladás ütemétől függően, de általában félévente legalább egyszer felülvizsgálják. A tartalom minden esetben egyénre szabott, de célja részben vagy egészben az önálló életvezetés kialakítása, majd megtartása, a betegségből eredő hátrányok leküzdésének segítése, a tartalmas életvitel kialakítása, tágabb értelemben a rehabilitáció. A szociális és életviteli készségek fejlesztése, a stresszkezelés, szorongásoldás módszereinek tanítása és gyakoroltatása szinte valamennyi kliens esetében a gondozási terv részét képezi. A kerületi Pszichiátriai Gondozóval és a Szent Imre Kórház Pszichiátriai osztályán dolgozó orvosokkal nagyon jó munkakapcsolatot alakítottak ki. Klienseik többségét e két helyen ismerik meg. Havonta egy alkalommal orvosi konzultáción vesznek részt az ellátás munkatársai óta összeszokott, háromfős gondozói közösség dolgozik együtt. Mindannyiuk végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak, 1 fő koordinátor, 2 fő közösségi gondozó. Méltányosság A Szociális Szolgálat 8 szolgáltatása közül a HSNY, az étkeztetés, a támogató szolgáltatás térítési díj köteles. A térítési díjat fizetők száma 2011-ben 507 fő volt (az ellátotti létszám 73 %-a) Ezen ellátottak közül szociális helyzetre tekintettel 38 fő (7%) méltányosságból a jövedelme alapján kiszámított térítési díjnál alacsonyabb összeget fizet. Közülük 23 fő térítésmenetességet kapott. Az aktív korúak száma az utóbbi években megnőtt az ellátást igénylők között. Többek között nőtt a regisztrált munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, GYES-en lévő egyedülálló édesanyák száma, akik elsősorban az étkeztetésben jelennek meg. Tárgyi feltételek Anna u.-i telephely Év végén megtörtént a klub két szobájának és a folyosónak a kifestése, valamint a tisztasági festés. A radiátorokra hőszabályzó szelepeket szereltek fel. Megtörtént az udvar gumilapokkal való befedése, mely sokkal biztonságosabbá teszi az udvar használatát idősek számára. XVI. u.-i telephely A klubban 2011-ben tisztasági festés volt, nagyobb átalakítás nem történt őszén megkezdődött a kertrendezés, melynek eredményeként biztonságosabb, programok tartására alkalmas külső helyszínnel bővül a klub szolgáltatási köre. XII. u.-i telephely Az épületeken korszerű nyílászárókkal lettek lecserélve a régiek (szúnyoghálók felszerelésével), sor került a parketta teljes felújítására (csiszolás, lakkozás), valamint a PVC padlóburkolat teljes lecserélése megtörtént. Továbbá megtörtént az évek óta használaton kívüli, veszélyes állapotban levő üres vízmedence eltávolítása. 16

17 2012-ben az épület külső szigetelése is megtörtént. Nagytétényi úti telephely A galérián a tető szigetelése után megtörtént a belső falak vakolása, majd a festése, így 2011 szeptembertől iroda céljára lehetett ismét használni. A nappaliban lévő új PVC burkolat cseréje is szükségessé vált. A rosszul kivitelezett ebédlő oldalfalának külső szigetelése megtörtént, és a belső részen lévő átázás javítása is. A kapu előtt, a beálló és a járda részen aszfaltozás és térkövezés történt ben az intézmény külső szigetelése is megtörtént. Köd u.-i telephely Az épület, a felszerelés állapotában jelentős változás nem történt, az épületben szükséges apróbb javításokat elvégezték. Az eszközök, szakmai anyagok beszerzésében, programok nyújtásában a költségvetési keretben foglaltakon túl a kerületi Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság által kiírt pályázatok is segítségükre voltak. Tájékoztatás Bár az intézmény 1996 óta szinte változatlan telephelyeken nyújtja szolgáltatásait, a tájékoztatás, rászorulók elérése szempontjából elengedhetetlen, hogy a Szolgálat a lehető legtöbb fórumon megjelenjen. A Szociális Szolgálat elérhetőségéről, működéséről plakátok, szórólapok találhatók a kerületi egészségügyi intézményekben, könyvtárban, közüzemi díj befizető irodákban, bankfiókokban. Kártyanaptárokon, tollakon jelent meg az elérhetőség. A Városházi Híradóban 2011-ben 15 olyan cikk jelent meg, melyben vagy a Szolgálat munkatársai számoltak be valamilyen eseményről, vagy az intézmény szolgáltatásairól szólt hír. Többek között adományosztásról, integrált napi rendezvényről, a Könyvet Házhoz programról, valamint az Első Kézből Mozgalomról szóló cikkek jelentek meg a kerületi újságban. A Promontor TV-ben is hírt adtak programjaikról, szolgáltatásaikról (Pl.: Szivárvány Klub Farsangi mulatság; Fogyatékosok Világnapja kapcsán a Napraforgó Klub tevékenysége). Felmérés 2011 októberében elégedettségi kérdőívet osztottak ki az étkezést igénylők között. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy a kliensek jelentős része (92%-a) elégedett a szolgáltatással. 3 fő jelezte, hogy szívesen venné, ha gyakrabban lenne főzelék, 6 fő igényelne diétás étrendet (cukor, ill. koleszterin), vegetáriánus étrendet senki nem kért. Az étel minőségével minden ellátott elégedett volt, mennyiségét 4 fő kevesellte. Könyvet házhoz Program Szabolcs Attila, a kerület polgármestere és dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója január 24-én a Budafoki Könyvtárban írt alá együttműködési megállapodást, mely a Könyvet Házhoz szolgáltatás folyamatos biztosításához teremti meg a szükséges feltételeket a kerületben. 17

18 A 2003-ban megkötött, 2008-ban megújított együttműködési megállapodás idős, beteg, mozgásukban korlátozott, lakáshoz kötött emberek számára biztosítja könyvtári könyvek, öregbetűs könyvek, folyóiratok, hangoskönyvek, CD-k, valamint igény esetén lejátszó eszközök házhoz szállítását. A szolgáltatás kerületi könyvtárak dokumentumkínálatára támaszkodik, és könyvtárosaik közreműködésével valósul meg. A kiszállítás a Szociális Szolgálat gépkocsijával, a szociális intézmény munkatársainak segítségével történik. A Fogyatékosokat Támogató csoport csoportvezetője és gépkocsivezetője rendszeres kapcsolatban áll a könyvtár munkatársaival, és szállítja házhoz az igényeknek megfelelően a könyveket. Budafok Tétényben tavaly 26 rászoruló vette igénybe a szolgáltatást. Ennek során 235 kölcsönzés alkalmával 1457 dokumentum jutott el az érdeklődőkhöz. Az Idősek Nappali Klubjaiba pedig színes folyóiratainak korábbi számait juttatja el a könyvtár. Első Kézből Mozgalom Az ember egyéni felelőssége és erőfeszítése mellett a közösségek védelmező szerepe egyre jobban felerősödik napjainkban. Ma már a közösség felelőssége, a civil szervezetek aktív működése, az önkéntesek részvétele mindinkább elvárt egy egy lakóközösségben. Ennek szellemiségében szerveződött meg a Szociális Szolgálat keretében önkéntes segítők bevonásával ben az Első Kézből Mozgalom (EKM). Céljuk, hogy segítsék a kerületben élő embereket, és támogató közösséggé fogják össze az önkéntes tevékenységet vállaló személyeket. Fontosnak tartják, hogy környezetünkben felfigyeljünk szokatlan eseményekre, figyeljünk szomszédjainkra és egymásra. Ez elsődlegesen azt jelenti, hogy segítsük a rászoruló, kiszolgáltatott embereket abban, hogy meg tudjanak küzdeni a nehézségeikkel, illetve együtt tudjanak élni azokkal. A Szociális Szolgálat a programban részt vevő önkéntes segítőket támogatja, és szakmai hátteret biztosít munkájukhoz. Ők olyan hiteles emberek, egyéniségek, akiket a lakóközösségük elfogad, és élvezik a közösség bizalmát, embertársaik felé megértéssel és odaadással tudnak közeledni. Jártasak a közélet dolgainak intézésében, tájékozottabbak a helyi szolgáltatásokról, azok elérhetőségéről, így a rászorulók problémáikkal bármikor bizalommal kereshetik őket. Az EKM-nek 2011-ben is voltak összejövetelei, melyen az önkéntes segítők megismerték a Szolgálat egyes csoportjainak tevékenységét, közvetlen környezetükben segítségre szoruló embertársaik számára nyújtható lehetőségekről tájékozódtak. Az EKM tagok segítséget nyújtanak az információnyújtásban, szórólapokat terjesztenek, érdeklődőket továbbítanak, munkájukkal erősítik a szociális hálót. Civil kapcsolatok Nemzetközi kapcsolataiknak köszönhetően 2011-ben háromszor kaptak nagy értékű és nagy mennyiségű adományt a holland Rohaan családtól. Az adományozó évtizedek óta segíti a Kárpát-medencei magyar kereszténységet szociális és egészségügyi területen. Immár harmadik éve segíti a Szociális Szolgálat tevékenységét is. Saját jövedelmük rendszeres megosztásával és gyűjtések szervezésével teremtik meg az ehhez szükséges alapokat. Egy alkalommal használt, de jó állapotú számítógépeket kapott az intézmény, melyekkel meglévő eszközparkjukat frissítették, két alkalommal pedig ruhaadományt. Utóbbi két szállítmánynak köszönhetően 2011 tavaszán és őszén is tudtak Anna utcai székhelyükön ruhaneműt osztani kerületi lakosoknak. Az adományosztásból megmaradó ruhákat a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai vitték el, és osztották szét klienseik között. 18

19 A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal is jól működő kapcsolatuk van, az információ-áramlás eredményes és gyors. A Szőlőfürt Egyesület a kerületben élő fogyatékos gyermeket nevelő szülők egyesülete, akik közül sokaknak a gyermeke a Szociális Szolgálat Napraforgó Fogyatékosok Klubjának kliense is egyben. Az egyesület 2011-ben forinttal támogatta a klub életmód táborát. III.1.2. Szerződéses szociális ellátások Az Szt a lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy a törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális feladataikat alapítványokkal, egyesületekkel kötött ellátási szerződés útján szervezzék meg. Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata az utcai szociális munka, és a nappali melegedő szolgáltatásainak biztosítására a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel 2008 óta minden évben feladat-ellátási szerződést köt. Az Egyesület a nappali melegedő szolgáltatásait 20 fő kerületi hajléktalan részére biztosítja az 1118 Budapest, Rimaszombati út 15./a szám alatti nappali melegedőben. A Szeretetszolgálat az ellátási szerződésben vállalta, hogy a hozzá forduló XXII. kerületi illetékességgel bíró hajléktalan emberek számára helyet biztosít szálló, illetve egészségügyi rendszerében. (hajléktalanok 24 órás egészségügyi centruma, mozgó orvosi rendelő, mozgó TBC szűrés). Fentieken túl - az Egyesület megkeresése alapján -, az önkormányzat támogatja a segítő szervezet által évek óta működtetett programot, melynek keretében a téli krízisidőszakban (november 1-jétől február 28-áig) egyszeri hidegélelmet és forró teát biztosítanak naponta 250 rászoruló embernek a fővárosban. A programjuk másodlagos célja, hogy tájékoztatást nyújtsanak a szociális ellátórendszer egyéb elérhető szolgáltatásairól. Idősek átmeneti elhelyezésének biztosítására a Napfény Otthon Kiemelten Közhasznú Alapítvánnyal (2030 Érd, Kende u. 4-8.) kötött az önkormányzat Képviselő-testülete július 1-től határozatlan időre szerződést. Az Alapítvány szolgáltatásait ezzel Budapest XXII. kerületben lakcímmel rendelkező egy fő részére kezdte el biztosítani, amely szolgáltatás igény szerint növelhető. A kihasználtságot, az esetleges igénynövekedést az önkormányzat a szakiroda közreműködésével kíséri figyelemmel. Az Önkormányzat önként vállalta az idősotthoni ellátás biztosítása érdekében a feladat ellátását, amikor 2008-ban a Szent Bernát Alapítvánnyal szintén szerződést kötött. Az Szt. nem írja elő a települési önkormányzat számára kötelező feladatként ezen ellátás biztosítását. A Szent Bernát Alapítvány 25 férőhellyel időskorúak részére ápolást, gondozást nyújtó intézményként idősek otthonát működtet, önellátásra képtelen egyedülálló nők számára. Az ápolás-gondozás célja a bentlakók állapotának lehetséges javítása, rehabilitáció, de legalább a további állapotromlás késleltetése. A Koncepció évi felülvizsgálata már feltárta többek között azt a problémát, hogy a fogyatékos személyek gondozóháza nem működik a kerületben, így az ő átmeneti elhelyezésük szinte lehetetlen feladat volt. Ezt a szociális hiányt szintén szerződéskötés keretében oldotta meg az önkormányzat. A szolgáltatást január 1-jétől két partner, az Értelmi Fogyatékosok Fejlődését Szolgáló 19

20 Magyar Down Alapítvány, illetve a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja nyújtja 1-1 férőhellyel. A szolgáltatások ellenértékét az önkormányzat mindenkori költségvetésében folyamatosan biztosítja. III.2. Gyermekjóléti szolgáltatások A Gyvt. az alábbiakat rögzíti: 94. (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. III.2.1. Gyermekek napközbeni ellátása - Egyesített Bölcsőde Az Egyesített Bölcsőde a kerület ellátási területén négy tagbölcsődét működtet: Leányka tagbölcsőde 1221 Budapest Leányka u. 40/a Mocorgó tagbölcsőde 1222 Budapest Vöröskereszt u. 13. Rózsakert tagbölcsőde 1223 Budapest Rákóczi u. 18. Napraforgó tagbölcsőde 1225 Budapest Bartók B. u. 4., összesen 346 engedélyezett férőhelyen biztosítja, a Gyvt ban meghatározott bölcsődei gyermekjóléti alapellátást. A gyermekek napközbeni gondozását-nevelését teljeskörűen, egyéni fejlettségi szintnek megfelelően végzi. A kisgyermeknevelők, a tagbölcsőde vezetők, a bölcsőde orvosok, a gyermekvédelmi felelős, a pszichológus, szaktanácsadó, gyógypedagógus, együttes erővel azon dolgoznak, hogy a bölcsődei szolgáltatást igénybevevő gyermekek szükségleteinek megfelelő magas színvonalú ellátást kapjanak. 20

21 A 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló rendelet 40.. (2), (3), (4) bekezdése értelmében a tagintézmények engedélyezett csoport létszámainak meghatározása a következő: Tagbölcsőde Csoportok száma összesen 2 év alatti csoportok 12 fős csoportok száma Férőhelyszám 12 fős csoportban 2 év fölötti csoportok 14 fős csoportok száma Férőhelyszám 14 fős csoportban Összes férőhelyszám Leányka Mocorgó Rózsakert Napraforgó Összesen: Statisztikai adatok Dolgozói létszám munkakörönkénti megoszlása 9% % 1% 19% 71% Szakdolgozók 65 Konyhai dolgozók 17 Technikai dolgozók 8,5 Gazdaságié-ügyviteli dolgozó ben az ELTE Tanító-és Óvóképző Főiskolai Kar kisgyermeknevelő BA képzésre 8 fő felsőfokú szakképesítéssel rendelkező gondozónő nyert felvételt. Nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos továbbképzésre, fontosnak tartják az önképzést, melyhez a mindenki számára hozzáférhető szakkönyvtárat folyamatosan bővítik. A kötelező továbbképzések szervezése és lebonyolítása a meghatározott ütemterv szerint történt ben évben 9 fő teljesítette az előírt továbbképzési kötelezettségét. 21

22 Bölcsődei felvételek alakulása Gyermekek száma Év Felvételt kérők Felvettek Maradók Bölcsőde kihasználtságának alakulása Gyermekek száma Év Gondozási napok Beíratottak A táblázat adataiból is kitűnik, hogy a kerületben eddig folyamatosan növekedett a bölcsődei férőhelyek iránti igény. Komoly gondot jelentett, hogy évről - évre növekszik a férőhely hiánya miatti előjegyzésben lévők száma. Nevelési év közben megüresedett férőhelyre tudtak előjegyzésből felvételt biztosítani. Ebben változást hozhat a jövőben a 3 éves kortól kötelező óvodai nevelés. A jelenlegi feszített gazdasági helyzetből adódóan a család anyagi biztonságának megőrzése, a munkahelyek megtartása érdekében az édesanyák a gyermekgondozási díj lejárta után munkába kívánnak állni. A szülők a bölcsődei elhelyezést tarják a legoptimálisabb szolgáltatási formának, mivel az intézmények magas szakmai színvonalú, megfizethető ellátást tudnak nyújtani. Az önkormányzat a bölcsődei férőhelyhiányt családi napközik igénybevételének lehetőségével 22

23 enyhíti, a családi napközikkel megkötendő szerződésekhez a jelentkező szülői igényeket az önkormányzat a szakiroda közreműködésével kíséri figyelemmel. A bölcsődei szakemberek a kisgyermekek szüleivel napi, partneri kapcsolatban állnak, folyamatos tanácsadással, beszélgetésekkel segítik a nevelést. A szakmai munkában kiemelten fontos feladat a családokkal való jó együttműködés, a partneri viszonyt. Az együttműködés segítésére a napi találkozáson kívül szülőértekezleteket, csoportos szülőértekezleteket, nyíltnapokat, szülőkkel közös rendezvényeket szervez. Sok éven keresztül térítési díjas szolgáltatásként játszócsoportot, gyermekfelügyeletet, játékkölcsönzést kínált az intézmény a kisgyermekes családoknak. A 2009-től a megnövekedett férőhelyigény miatt hely hiányában nem tudták fogadni a szülők ilyen irányú igényeit évtől a színvonalas alapellátás mellett, újra beindították a játszóház és gyermek-felügyeleti szolgáltatást. A gyermekek életkorához tervezett programokon való részvételi lehetőséggel segítik a gyermekek szocializációs, kreatív és kognitív képességének kibontakozását. Szakemberek részvételével egy-egy speciális nevelési kérdésben kapnak segítséget a szülők, ezzel is segítve a kerületi kisgyermekes családokat gondozási nevelési problémáik megoldásában A bölcsőde gyakorlóterületet biztosít a gyermekek nevelésével kapcsolatos képzőhelyek (kisgyermeknevelői főiskolai, szakgondozói, gyógypedagógiai, pszichológusi) hallgatóinak. Diplomás bölcsődevezetők segítik a tanulók gyakorlati felkészültségét, és a gyakorlati vizsga lebonyolításában is részt vesznek. A bölcsőde a gyermekvédelmi törvényből adódóan a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként is fontos szerepet tölt be, folyamatosan együttműködik a kerületi intézményekkel. Szükség esetén a probléma megoldásba bevonják a kerületben működő Gyermekjóléti Központot és Családsegítő Szolgálatot, Szociális Szolgálatot és egyéb segítő intézményeket is. Gyermekvédelmi szakemberük a lehetőségeket megkeresve információkat nyújt a szülőknek albérletről, munkahelyekről és a szociális ellátásokról. A Gyermekjóléti Központtal szoros, szinte napi kapcsolatban van, a családgondozóval együtt a szükségletek szerint határozzák meg a feladatokat. Tanácsadással, ügyintézésben való segítségnyújtással, szabadidős programok szervezésével, játék-ruha adomány csomagok készítésével is támogatja a családokat. A bölcsőde gyermekvédelmi felelőse évente átlagosan kb. 20 szociálisan hátrányos helyzetű kisgyermek fejlődését kíséri figyelemmel. Az esetek többsége hátrányos helyzetből, halmozottan hátrányos helyzetből és veszélyeztetésből adódik. A legnagyobb szükségleti hiányok a bölcsődébe járó gyermekeknél és családoknál a családi biztonság hiánya, érzelmi biztonság hiánya, egészséges lakókörnyezet hiánya, anyagi biztonság hiánya. 23