Lékek fénymintázata és növényzeti regenerációja bükkös állományokban
|
|
- Éva Bodnárné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Lékek fénymintázata és növényzeti regenerációja bükkös állományokban A doktori értekezés tézisei Mihók Barbara Témavezetı: Standovár Tibor, PhD egyetemi docens BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA (vez. Dr. Erdei Anna akadémikus, egyetemi tanár) Ökológia, konzervációbiológia és szisztematika program (vez. Dr. Podani János, egyetemi tanár) ELTE TTK Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék 2007
2 Bevezetés, célkitőzések Az elmúlt évtizedekben az erdık védelme és megırzése iránti társadalmi felelısség érzésének erısödése maga után vonta a természetközeli erdıgazdálkodás iránti igény növekedését is. A természetközeli erdıgazdálkodás kialakításának az elsıdleges feltétele az erdei közösségekben végbemenı természetes folyamatok feltárása és megértése. Megbízható információkkal kell rendelkeznünk arra vonatkozóan, hogy milyen hosszú távú természetes változások zajlottak az erdık fajösszetételében (pl. fajok megtelepedése és fejlıdése) és szerkezetében, milyen hatásuk van a különbözı környezeti változóknak az erdı fejlıdésére, és hogy milyen hatással van a gazdálkodás az erdı fajösszetételére, szerkezetére és biodiverzitására. Az erdei közösségek hosszú távú folyamatainak vizsgálata így lényeges eszköze nemcsak a gazdálkodásnak, hanem a megırzésnek és a védelemnek is. Az erdei társulások regenerációjában lényeges szerepet töltenek be a természetes bolygatások eredményeként létrejövı ún. lékek. A lékekben beinduló természetes regenerációs folyamatok összessége változatos szerkezető faállomány kialakulását eredményezi nagyobb tér- és idıléptékben. A bolygatás térbeli és idıbeli jellemzıinek függvényében a létrejövı lékek nagysága, kiterjedése és alakja igen változatos lehet. A lékek foltjai a környezeti tényezık szempontjából nagymértékben különböznek a zárt lombsátor alatti foltoktól. A lékekben a fényintenzitás és a hımérséklet megnı, a talaj tápanyagtartalma és nedvességtartalma szintén megváltozik. E változások mértéke nagyban függ az adott lék méretétıl, kitettségétıl, földrajzi helyzetétıl. Az erdıökológiai kutatások egyik lényeges fókusza a lékek vizsgálata. A 70-es évektıl egyre intenzívebbé vált a lékek és az állomány alatti környezet összehasonlító kutatása, a lékekben lejátszódó regenerációs folyamatok illetve táji léptékben a lékek keletkezésének ill. arányának a vizsgálata. A lékek regenerációjára (fıként a fásszárú fajokra) vonatkozóan több elmélet körvonalazódott a nemzetközi (fıként észak-amerikai ill. nyugat-európai) kutatásokban. A lékfelosztási elmélet (gap partitioning) szerint bizonyos környezeti változóknak (pl. fény, talajnedvesség) a gradiense, a lékekre jellemzı mintázata megszabja a megjelenı újulat faji összetételét, és az egyes fajok egyedeinek térbeli elhelyezkedését a fajok preferenciális viselkedésének következtében. A lékekben létrejön egy zonáció (pl. a fénykedvelı fajok a fényben gazdag, az árnyéktőrık a fényben szegény részeken helyezkednek el), amely a környezeti változók és a megjelenı újulat tömegességi és fajösszetételi viszonyaira is jellemzı. A lékkutatások egy része a lék-felosztási elmélethez 2
3 kapcsolódóan a lékek megvilágítottsági viszonyaira koncentrál. A vizsgálatok egyrészt a lékek morfológiai és topográfiai jellemzıi és a fénymintázat közötti kapcsolatot célozzák, másrészt arra keresik a választ, hogy az egyes növényfajok (nagyrészt fásszárúak) hogyan reagálnak a megváltozott fényviszonyokra, valóban felosztják-e egymás között a lék területét a fénygradiens mentén. E kutatások túlnyomó részét észak-amerikai mérsékelt övi ill. trópusi, szubtrópusi erdıkben végezték. Az erdıökológiai vizsgálatokban alkalmazott és az elérhetı fénymérési, fénybecslési módszerek száma az elmúlt évtizedekben jelentısen megnıtt. A közvetlen mérést lehetıvé tevı eszközök mellett (pl. kvantumszenzor), különbözı közvetett fénybecslési módszerek is rendelkezésére állnak a kutatóknak (pl. halszemoptikás felvételek analízise). A közvetett módszerek alkalmasak arra, hogy egy adatfelvétel segítségével az adott élıhely hosszabb idıtartamra vonatkozó fényviszonyait jellemezzék. A különbözı típusú fénybecslési módszerek összehasonlító vizsgálata lényeges információt ad arra vonatkozóan, hogy bizonyos feltételek között melyik módszert érdemes a kutatónak választania. A módszerek melletti döntés kihívásait jelzi a nemzetközi szakirodalomban megjelenı egyre több összehasonlító vizsgálat is. A kutatás célkitőzései A kutatás célja, hogy magyarországi középhi bükköserdıkben különbözı bolygatási események következtében létrejött lékek fénymintázatát és a lékek regenerációs folyamatainak összefüggéseit - ezen belül a lékfelosztási elmélet érvényességét vizsgálja egy hosszú távú vizsgálat keretében. Emellett a kutatás a fénymérési/becslési eljárások többszempontú összehasonlítását is célul tőzi ki. A kutatás kérdései 1) Hogyan befolyásolják a topográfiai (kitettség, lejtıszög, lékméret) és az állományszerkezeti jellemzık (lábon maradt fák mennyisége és elhelyezkedése) a relatív megvilágítottságot a lékekben? 2) Vannak-e speciálisan fényre reagáló (fásszárú ill. lágyszárú) fajok a lékek regenerációjában? A lék-felosztási elmélet által jósolt mintázat jellemzı-e a növényfajok (lágyszárúak és fásszárúak) összetételi és tömegességi viszonyaira a megvilágítottsági grádiens mentén? 3
4 3) Mi az elınye és mi a hátránya az egyes fénybecslési módszereknek a lékvizsgálatok eredménye alapján? Mi okozza az egyes módszerekkel kapott eredmények esetleges eltéréseit? 1. táblázat A mintavétel jellemzıi a három mintaterületen Helyszín 15B 1 lék 43E 1 lék Módszerek A kutatás három helyszínen folyt, észak-középhi bükkös társulásokban (Melitti- Fagetum, Á-NÉR kategóriája: K5.) 1) A Börzsöny-hben, a Királyréti Erdészet területén, természetes bolygatás eredményeként, 1999-ben széldöntéssel létrejött két nagymérető lékben (továbbiakban 15B, 43E) és a körülöttük lévı állomány alatt (területük: 0,28 ha; 0,4 ha). Mindkét lék esetében jellemzı a gyökértányérok, gyökérgödrök, fekvı holt faegyedek nagy száma és kiterjedése. 2) A Börzsöny hben, a Királyréti Erdészet területén, a Szén-patak völgyében 2000/2001 telén mesterségesen létesített nyolc szabályos lékben és a körülöttük lévı zárt állomány alatt (továbbiakban Szén-patak). A lékek kétféle méretőek: 0,1 és 0,02 ha. A lékek területén gyökértányérok, gyökérgödrök nem jellemzıek. 3) A Bükk hben, az İserdı Erdırezervátum területén, természetes bolygatás eredményeként (1-néhány fa kidılésével) létrejött nyolc szabálytalan alakú lékben és a körülöttük lévı zárt állomány alatt (területük: 0,0024-0,02 ha). Az adatfelvétel jellemzıit az 1. táblázat mutatja. Szénpatak 3 nagy, 5 kis lék İserdı 2 nagy, 6 kis lék Lék mérete Mintavételi 0,28 ha 25m 2 es, kör alakú 0,4 ha 25m 2 es, kör alakú Nagy: 0,1 ha Kis: 0,02 ha Kis: 0,0024-0,006 ha Nagy: 0,02 ha 1m 2 -es kvadrát 1m 2 -es kvadrát Grid 10 m-ként a mintavételi 10 m-ként a mintavételi 5 m-ként a mintavételi 5 m-ként a mintavételi Mintavételi száma a gridben 66 Felvett biotikus változók Felvett abiotikus változók Felvétel idıpontjai Csemeték egyedszáma Kı, intakt talaj, csupasz 1999, 2000, 2001, 2002 négy (avarmentes) 1999, 2000, méretosztályban, talaj, korhadt 2001, szubsztrát típus, fa, élı fa 2000 ısz, Csemeték 2001 rágottsága (0/1) tavasz/ısz, Lágyszárú fajok 2002 borítása tavasz/ısz Moha borítás 2002 nyár 123 (nagy lék), 64 (kis lék) 136/137 (nagy lék), 64 (kis lék) (törzs ill. felszínen futó gyökér), gyökértányér, gyökérperem százalékos borítása 4
5 A kiválasztott lékekben és a szomszédos állományokban szisztematikus mintavétellel felvételezésre kerültek a növényzet valamint az aljzat jellemzıit leíró változók. Emellett négy módszert alkalmazva vizsgáltuk a lékek és a szomszédos állományok fényviszonyait: a: halszemoptikás felvételek analízise (mindhárom helyszínen); b: 3D állományszerkezeti modellezés (1. és 2. helyszínen); c: szférikus denziométer ( 2. és 3. helyszínen); d: LAI-2000 Plant Canopy Analyzer (2. helyszínen). Az adatfeldolgozás során ordinációs módszerekkel (korreszpondencia-analízis, kanonikus korreszpondencia-analízis) történt az adatfeltárás, majd nemparametrikus statisztikai eljárásokkal (Spearman rangkorreláció, Mann-Whitney U teszt, Kruskal-Wallis teszt) elemeztük az abiotikus változók és a növényzeti változók közti kapcsolatot. A fénymérési/becslési eljárásokkal kapott eredmények szintén nemparametrikus statisztikai próbákkal kerültek összehasonlításra. 2. táblázat A fényviszonyok vizsgálata a lékekben (X: történt vizsgálat) Helyszín Fénymérési/becslési eljárás Halszemoptika 3D állománymodell Denziométer LAI B X X 43E X X Szén-patak X X X X İserdı X X Eredmények A fénymintázat jellemzıi a lékekben 1) A zárt állomány alatti megvilágítottság a lombkorona feletti teljes fény (fotoszintetikusan aktív radiáció, PAR) 2-10%-a. A léknyílással járó megvilágítottság-növekedés a lékek méretén túl más jellemzıktıl is függ, például a környezı állomány szerkezetétıl, illetve a lékben növekvı újulat sőrőségétıl. 2) A másfél fahossznál nagyobb lékek esetében a léknyitás után a relatív megvilágítottság minimum 30%-kal nıtt az állomány alatti 5-10%-os értékekhez képest. A fél fahossz átmérıjő (kis) lékek legfényesebb részén lévı megvilágítottsági viszonyok a nagy lékek széléhez hasonló fénykörnyezetet teremtettek. A direkt besugárzás a lékek északi részénél nemcsak a lékek területén, hanem az állomány alatt, 5-10 m-re a lék szélétıl is jelentısen megnövelte a megvilágítottságot. 5
6 3) A déli kitettségő lejtın lévı lékben majdnem 20%-kal nagyobb a relatív megvilágítottság maximuma, mint az északi lejtın elhelyezkedı lék esetében, a közvetlen fény besugárzásának növekedése miatt. 4) A sértetlen lombkoronájú lábon maradt fák 20-30%-kal csökkentették a lék közepén a besugárzást (a közvetlen fény mennyiségét a szórt fénynél nagyobb mértékben csökkentve), hatásuk a nagymérető lékekben m-re is kiterjedt. A fásszárúak regenerációja a lékekben 5) A bükk esetében az eredmények azt mutatják, hogy a csírázás és megtelepedés folyamata nem a fénytıl függ, hanem terjedési korlátok, valamint egyéb tényezık (például talajnedvesség, aljzat) befolyásolják. A térbeli pozíció a lékben tehát alapvetıen a magterjedés fizikai korlátainak függvénye. Ezzel szemben a bükkcsemeték fejlıdését és növekedését a fény nagyban befolyásolja. A bükk lombkorona alatt is meg tud telepedni és fejlıdésében a szórt fényt illetve a kismérető, vándorló fényfoltokat (sun-fleck) hasznosítja, de fejlıdése itt sokkal lassabb. A lékek fénykörnyezete tehát elınyös a fejlıdés szempontjából. Az eredmények szerint tehát az egy-másfél fahossznyi átmérıvel (d<30-40 m) rendelkezı lékeknél nagyobb lék közepén a bükk újulat nagy valószínőséggel nem tud megtelepedni, viszont fejlıdéséhez az ennél kisebb átmérıjő lékek - amelyek a magdiszperzió szempontjából nem limitáló nagyságúak - is elégnek bizonyulnak. 6) A pionír fajok (kecskefőz, rezgınyár) megjelenése a Börzsönyben a Szén-patak egyes lékjeire illetve a 43E mintaterületre korlátozódott. A csemeték mennyisége a megvilágítottsággal ill. a záródáshiánnyal erıs pozitív korrelációt mutatott. A csemeték méretosztálytól függetlenül a nyitottabb részeken helyezkedtek el, tehát a megtelepedés és a fejlıdés sikerének feltételei azonosnak tekinthetık. 7) A magas kıris nem mutatott kifejezett lékpreferenciát, és nem volt elterjedtebb a nagyobb mérető lékek belsejében. 8) A kocsánytalan tölgy megtelepedése a propagulumforrástól nagyban függött, növekedése szempontjából a léknyitás kedvezınek bizonyult. 9) A vizsgálat szerint a magasabb csemeték a bükk, a kıris, a juharok és a kocsánytalan tölgy esetében is általában unimodális kapcsolatot mutatnak az aljnövényzeti borítással. A csemeték tömegessége a 40-60%-os aljnövényzeti borítás értékeknél érte el a maximumát, ennél nagyobb aljnövényzeti borításnál pedig lecsökkent. 6
7 A lágyszárú fajok regenerációja a lékekben 10) A lékek keletkezése jelentıs borítás- és fajszám-növekedést eredményezett a börzsönyi természetes és mesterséges lékek területén. A kialakuló fajkészletet, a borítási viszonyokat és ezek térbeli, idıbeli változásait nagymértékben befolyásolta a lékek keletkezése elıtti állapot (pl. korábbi dılés a 15B mintaterületen), illetve a környezı állomány szerkezete. 11) Számos gyakori és tömeges faj borítása a lékbeli pozíció és a lékméret függvényében eltérı mintázatot mutatott. A fénykedvelı fajok egy részére jellemzı volt, hogy legtömegesebben a Szén-patak nagy lékjeinek közepén, a Z3 zónában, illetve a széldöntéses lékek legfényesebb részein fordultak elı (pl. Cirsium arvense, Erigeron canadensis). Más részük azonban a kis lékek kisebb megvilágítottsági értékkel jellemezhetı, de a (nem ebben a kutatásban vizsgált) talajnedvesség szempontjából hasonló értékeket mutató központi részén is tömegesek voltak (pl. Atropa bella-donna, Epilobium montanum). 12) Nem találtunk olyan gyakori zárt erdei fajt, amely a lékképzıdés után eltőnt volna. Ezeknek a fajoknak gyakorisága és tömegessége is nıtt a lékek keletkezése után (fıleg a 43E mintaterületen) a lékek szélén, illetve az állomány alatt. A fénymérési, ill. -becslési módszerek összehasonlítása 13) Az alkalmazott fény- illetve lombkorona záródáshiány-becslési eljárások mindegyike reagált a lékek létezésére, a lékkvadrátokban számolt fény illetve záródáshiány adatok jelzik a lombkoronaszint felnyílását és a lékekben megnövekedett fénymennyiséget. 14) A halszemoptikás felvételek elemzése és a térbeli állománymodell eredményei nagyon hasonlóak, az eredmények közötti különbség az állomány alatti pontok esetében megnı, amelynek oka az adatfeldolgozás során alkalmazott virtuális állomány-képzés. 15) A denziométeres becslések jól összevethetık a halszemoptikás felvételek elemzésével kapott diffúz fényértékekkel, habár szisztematikusan nagyobb értékeket mutatnak. 16) A LAI 2000 mőszerrel végzett mérések eredményei a lék közepén hasonló értékeket adnak, mint a halszemoptikás felvételekbıl kapott diffúz értékek, ám a két adatsor a lékek széle felé haladva egyre jobban eltér egymástól. Az állomány alatti pontokra a különbség mérséklıdik, de a LAI 2000 szisztematikusan alacsonyabb értékeket ad mint a halszemoptikás képekbıl származó szórt fény értékei. 7
8 Következtetések A topográfiai jellemzık (lékméret, lejtıszög, kitettség) mind jelentısen befolyásolják a kialakuló lékek fénymintázatát, de a környezı állomány sőrősége, a lékben maradó fák és a felnövekvı újulat denzitása szintén fontos tényezık. A gazdálkodás alatt álló bükkösben a fél fahossznyi átmérıjő lékekben is kimutatható volt a közvetlen besugárzásból adódó fénymennyiség növekedés, ami jellemzıen a lék északi részén és a lékszéli állományrészben mutatkozott meg. A természetközeli bükkösben a fél fahossznyi átmérıjő szabálytalan kis lékek esetében a környezı állományhoz képest nem volt kimutatható a lék-hatás. A növényzeti válaszok szempontjából az İserdıvel szemben világosan megmutatkozott a börzsönyi lékek nagyobb kontrasztossága az állományhoz képest. Mind a lágyszárúak, mind a fásszárúak között találtunk olyan fajokat, amelyek megtelepedése és tömegessége specifikusan a besugárzással függött össze. A fásszárúak esetében azonban a megtelepedés fényigénye számos esetben eltér a magoncok túlélésének valamint az idısebb csemeték fejlıdésének fényigényétıl. Ez alól kivételek a pionír fajok, melyek egyértelmően mindkét szempontból fényigényesek. A lék-felosztási elmélet ezért a pionír fajokkal kapcsolatban érvényesnek tekinthetı. Az árnyéktőrı (toleráns) fajok esetében a megvilágítottsági gradiens szélesebb skálája hasznosítható. Habár a megtelepedés és fejlıdés más-más feltételeket igényelhet, vizsgálatunk szerint a lékkörnyezet mindegyik faj fejlıdését elısegíti. Nem csak azért, mert a megnövekedett besugárzás miatt gyorsul a magassági növekedés, hanem mert a megnövekedett aljnövényzeti borítás (feltételezhetıen) egy bizonyos határig a vadrágás intenzitását csökkenti. Ugyanakkor, ha a lombkorona kevésbé zárt, az állomány alatti területeken is sikeres lehet a felújulás. A lék-partíció elméletének érvényességét tehát annak a fényében is lehet vizsgálni, hogy a lék-környezet egyáltalán mennyiben tér el az állomány alatti környezettıl. A lék-felosztási elmélettel szembeni null-hipotézis a véletlen megtelepedés (lottery recruitment). Jelen vizsgálat eredményeibıl levonható a következtetés, hogy az árnyéktőrı fajok megjelenésében a véletlennek nagyon fontos szerepe van, azonban a teljes randomitás (equal chance lottery models) helyett a súlyozott véletlen (weighted lottery models) koncepciója van összhangban eredményeinkkel, amely a propagulumok elérhetıségét és mennyiségét is figyelembe veszi. A fásszárúak lékbeni regenerációjának kutatásában nem elég a környezeti grádiensek és a csemeték ökológiai tulajdonságainak egyszerő összevetése. A léktopográfia, valamint az 8
9 aljnövényzeti borítás és fajösszetétel összetett módon befolyásolja a csemeték megtelepedését és túlélését, feltételezhetıen a vadhatás intenzitásának befolyásolásán keresztül is. A lék-felosztási elmélet a lágyszárúak esetében jóval egyértelmőbben igazolható: a növényfajok zonációt mutatnak. A lágyszárúak esetében a fényre reagáló fajok csoportja tovább differenciálható a (nem ebben a kutatásban vizsgált) talajnedvességgel is szoros kapcsolatot mutató fajokra, és azokra, amelyeknél a fény az egyedüli limitáló tényezı. A fénymérési, és -becslési eljárások kiválasztásában az adott kutatási kérdés döntheti el, hogy mely módszert érdemes használni. Lékek, illetve nyíltabb (>5-10% relatív megvilágítottság) állományok alatt a halszemoptikás felvételek jól használhatók, míg kapacitástól függıen a denziométeres becslés illetve a 3D állománymodellezés is szóba jöhet. Lékek esetén a LAI 2000 mőszer használata nem ajánlott. Jelen vizsgálat egy hosszú távú lékregenerációs kísérlet elsı eredményeit mutatja, az erdıfejlıdési folyamatok idıbeli léptékében csak egy igen rövid idıszakot ölel fel. Az erdıdinamikai folyamatok kutatása a gazdálkodás számára használható eredményeket hosszú távú vizsgálatokkal tud produkálni, amelyek túlmutatnak egy pár éves idıtartamon. A dolgozat további kutatási irányokra is részletes javaslatot tesz, valamint a gyakorlat számára hasznosítható ajánlásokat is megfogalmaz. A dolgozat témájában megjelent publikációk Cikkek Mihók, B., Gálhidy, L., Kelemen, K. & Standovár, T. (2005): Study of Gap-phase Regeneration in a Managed Beech Forest: Relations between Tree Regeneration and Light, Substrate Features and Cover of Ground Vegetation - Acta Silv. Lign. Hung. 1:25-38 Gálhidy L., Mihók B., Kelemen K., Ruff J. & Standovár T. (2005): Regeneráció egy bükk állomány mesterséges lékjeiben a lékméret hatása az újulat és az aljnövényzet változásaira - Erdészeti Lapok, 140 (12): Gálhidy, L., Mihók, B., Hagyó, A., Standovár, T. & Rajkai, K. (2006): Combined effects of gap size on understory vegetation through changes in available light and soil moisture content in a temperate deciduous forest -.Plant Ecology, 183: Mihók, B., Hagyó, A., Standovár, T., Gálhidy, L., & Ruff, J. (2007): Figyeljük a fény játékát avagy: Milyen módszert használjunk erdei állományokban kialakuló lékek fényviszonyainak jellemzésére? Erdészeti Lapok, Erdészeti Lapok 142 (5): Mihók, B., Gálhidy, L., Kenderes, K., Standovár, T. (2007): Gap regeneration patterns in a semi-natural beech forest stand. - Acta Silv. Lign. Hung
10 Kenderes, K., Mihók, B. & Standovár, T. (2008): Thirty years of gap dynamics in a Central European beech forest reserve. - Forestry (in press) Konferencia elıadás vagy poszter kivonatok Gálhidy, L. & Mihók, B. (2000): Léken belüli pozíció és mikrotopográfia hatása széldöntéses lékek aljnövényzeti és újulati viszonyaira (The effect of within-gap position and microtopography on understory vegetation in windthrown gaps) V. Magyar Ökológus Kongresszus, absztrakt kötet, Debrecen Gálhidy, L. & Mihók, B. (2001): The role of within-gap position and microtopography on understory vegetation in windthrown gaps 44th IAVS Symposium, Abstracts, p.29. Gálhidy, L., Mihók, B., Hagyó, A., Standovár, T. & Rajkai, K. (2003) : Fény és talajnedvesség térbeli mintázatának hatása bükkerdı aljnövényzetére mesterséges lékekben (The effect of spatial pattern of light and soil moisture on the understorey vegetation of a beech stand) VI. Magyar Ökológus Kongresszus, absztrakt kötet p.96 Mihók, B. & Hagyó, A. (2003): Fénymérési módszerek összehasonlító vizsgálata bükkösök lékjeiben (Comparison of four methods estimating relative light intensity and canopy openness in beech forest gaps ) VI. Magyar Ökológus Kongresszus, absztrakt kötet p.184. Hagyó, A., Gálhidy, L., Mihók, B. & Standovár, T. (2004): Lékméret hatása az abiotikus tényezıkre és az aljnövényzetre egy bükkös állományban (The effect of gap-size on abiotic factors and on the herb layer in a beech stand). - Aktuális flóra és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI. Elıadások és poszterek -összefoglaló kötet- (Proceedings of the Conference on Actual flora and vegetation research in the Carpathian Basin). p.100. Jelentések Mihók B., Gálhidy L., Hagyó A., Standovár T. & Rajkai K. (2004): Comparative studies of gap-phase regeneration in managed and natural beech forests in different parts of Europe: relations between tree regeneration and light, soil conditions, and ground vegetation. Part 5 - Case study partner report from Hungary. NatMan project WP3. Working Report 37. Deliverable 12 and 21. Gálhidy, L., Mihók, B. & Standovár, T. (2005): Regeneráció vizsgálata az Ipoly Erdı Rt. Királyréti Erdészete által bükkös állományokban létesített mesterséges lékekben (Investigation of beech forest gap-regeneration in the artificial gaps in the area of the Ipoly Erdı Ltd) - Jelentés a 2000-ben indult hosszú távú lékkísérletek elsı eredményeirıl, Budapest Czájlik, P., Gálhidy, L., Kenderes, K., Mihók, B., Ódor, P., Standovár, T., Tímár G. & Kelemen K. (2003) Report on site-based permanent plot, second-phase and new mapping studies. HU3 - Alsohegy Forest Reserve. - NatMan project WP2. Working report 53. Deliverable 20. Mihók, B. & Standovár, T. (2005): Fénybecslési módszerek összehasonlító vizsgálata az Ipoly Erdı Rt. Királyréti Erdészete által bükkös állományokban létesített mesterséges lékekben (Comparison of the light estimating methods in artificial gaps in a beech stand in the area of the Ipoly Erdı Ltd )- kutatási jelentés, Budapest 10
Tudományos folyóiratban megjelent vagy megjelenés alatt álló publikációk
Publikációs lista Tudományos folyóiratban megjelent vagy megjelenés alatt álló publikációk Czúcz, B., L. Gálhidy and C. Mátyás. (2011) Present and forecasted xeric climatic limits of beech and sessile
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások
A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro
RészletesebbenKelet-közép európai bükkösök természetes faállománydinamikája
Kelet-közép európai bükkösök természetes faállománydinamikája A doktori értekezés tézisei Kenderes Kata Témavezetı: Standovár Tibor, PhD egyetemi docens BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA (vez. Dr. Erdei Anna akadémikus,
RészletesebbenFÉNYVISZONYOK ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA ŐRSÉGI ERDŐKBEN
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÉNYVISZONYOK ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA ŐRSÉGI ERDŐKBEN TINYA FLÓRA Témavezető: Dr. Ódor Péter, tudományos munkatárs Biológia Doktori Iskola Vezető: Dr.
RészletesebbenFás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012.
RészletesebbenErdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai
RészletesebbenTartalom 1. Bevezetés, célkitőzés 2. Elvégzett munka CO2FIX modell programozása Vár-hegy esettanulmány Szakirodalmi adatgyőjtés Más modellek alkalmazá
Természetközeli erdık szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Balázs Borbála Márta KDI I. éves témavezetı: Dr. Barcza Zoltán külsı konzulens: Dr. Mázsa Katalin Tartalom 1. Bevezetés,
RészletesebbenA talajnedvesség mérése és modell alkalmazása. Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest
A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest Az előadás tartalmi vázlata Miért érdekes a talajnedvesség? Talajnedvesség definíciója, mértékegységei; Talajnedvesség-mérés
RészletesebbenSoproni Egyetem. Doktori (PhD) értekezés tézisei
Soproni Egyetem Doktori (PhD) értekezés tézisei Lékek természetes felújulásának vizsgálata átmeneti üzemmódú kocsányos tölgyes, kocsánytalan tölgyes és cseres tölgyes állományokban a Délnyugat-Dunántúlon
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenErdei lágyszárú növények veszélyeztetettsége és védelmének lehetőségei a magyar középhegységben Kelemen Kristóf
Erdei lágyszárú növények veszélyeztetettsége és védelmének lehetőségei a magyar középhegységben Kelemen Kristóf ELTE Biológia Doktori Iskola vezető: Erdei Anna DSc., MTA lev. tag, egyetemi tanár Ökológia,
Részletesebben1 Bevezetés és célkitűzés
Az őrségi erdők kéreglakó moha- és zuzmóközösségét befolyásoló környezeti tényezők különböző térléptékű vizsgálata és a kéreglakó mohagyepek vegetáció-dinamikai folyamatainak kísérletes elemzése A doktori
RészletesebbenHEMISZFÉRIKUS FÉNYKÉPEK HASZNÁLATA LÉKEK FÉNYVISZONYAINAK ELEMZÉSÉHEZ
HEMISZFÉRIKUS FÉNYKÉPEK HASZNÁLATA LÉKEK FÉNYVISZONYAINAK ELEMZÉSÉHEZ Kollár Tamás 1 1, Nemzeti Agrárkutató és Innovációs Központ, Erdészeti Tudományos Intézet, Ökológiai és Erdőművelési Osztály, tudományos
RészletesebbenA vegetáció felmérésében. 1. előadás
A vegetáció felmérésében használt mintavételi módszerek Növényökológiai módszerek 1. előadás Mintavételezés é célja A mintavételezési módszerek kifejlesztésének é k mozgatórugója ój a lustaság A cél az
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM VÍZFORGALOM GYEP ÉS ERDŐ TERÜLETEKEN. Doktori (PhD) értekezés tézisei HAGYÓ ANDREA
SZENT ISTVÁN EGYETEM VÍZFORGALOM GYEP ÉS ERDŐ TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés tézisei HAGYÓ ANDREA Gödöllő 2009 A doktori iskola megnevezése: Biológia Tudományi Doktori Iskola tudományága: Biológia
RészletesebbenLékek fényviszonyainak vizsgálata hemiszférikus fényképek segítségével
3. évfolyam 1. szám 2 0 1 3 1 8. oldal Lékek fényviszonyainak vizsgálata hemiszférikus fényképek segítségével Kollár Tamás Erdészeti Tudományos Intézet, Ökológiai és Erdômûvelési Osztály Kivonat A folyamatos
RészletesebbenOTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
RészletesebbenÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA
ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA Személyes adatok Születési idő, hely: 1973. január 13., Tatabánya. Állampolgárság: magyar Családi állapot: nős (Szurdoki Erzsébet) Gyermekek: Ódor Nándor (2004), Ódor Levente
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenFényviszonyok és az aljnövényzet közötti összefüggés vizsgálata őrségi erdőkben
Fényviszonyok és az aljnövényzet közötti összefüggés vizsgálata őrségi erdőkben Doktori értekezés Tinya Flóra Témavezető: Dr. Ódor Péter, tudományos munkatárs Biológia Doktori Iskola Vezető: Dr. Erdei
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenA FÉNY ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET TÉRBELI MINTÁZATÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A SZALAFŐI ŐSERDŐ ERDŐREZERVÁTUMBAN
Tinya, F., Ódor, P. 2014. A fény és az aljnövényzet térbeli mintázatának összefüggései a Szalafői Őserdő Erdőrezervátumban. In: Bartha, D., Horváth, J. (szerk.), A Szalafői Őserdő, Silva Naturalis 3.,
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenKASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593)
(LIFE12 NAT/HU/93) Átalakító üzemmódú kísérletek Kaszóban eredmények, tapasztalatok Kollár Tamás Kaszó, 213.12.. (LIFE12 NAT/HU/93) Mintaterületek ismertetése HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt. felkérésére kísérleti
RészletesebbenA holtfa folyamatos jelenlétének szerepe az erdei életközösségekben
A holtfa folyamatos jelenlétének szerepe az erdei életközösségekben Ódor Péter ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Természetközeli és gazdasági erdık különbségei Természetközeli és gazdasági erdık
RészletesebbenA faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben
A faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben Ódor Péter 1, Márialigeti Sára 1, Mag Zsuzsa 1, Király Ildikó 1 és Tinya Flóra 2 1 ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék,
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
RészletesebbenÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA
ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA Személyes adatok Születési idő, hely: 1973. január 13., Tatabánya. Állampolgárság: magyar Családi állapot: nős (Szurdoki Erzsébet) Gyermekek: Ódor Nándor (2004), Ódor Levente
RészletesebbenA domborzat szerepének vizsgálata, völgyi árvizek kialakulásában; digitális domborzatmodell felhsználásával
Ph. D. hallgató i Egyetem, Mőszaki Földtudományi Kar Természetföldrajz-Környezettan Tanszék BEVEZETÉS Kutatási témámat a közelmúlt természeti csapásai, köztük a 2005. május 4-én, Mádon bekövetkezett heves
RészletesebbenA ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI
A 2010. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI Balázsi Ildikó ÚJDONSÁGOK A FIT-JELENTÉSEKBEN Új, évfolyamfüggetlen skálák matematikából és szövegértésbıl egyaránt Új ábrák: a két év alatti fejlıdés
RészletesebbenLÉKEK FÉNYVISZONYAINAK VIZSGÁLATA HEMISZFÉRIKUS FÉNYKÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL KOLLÁR TAMÁS
LÉKEK FÉNYVISZONYAINAK VIZSGÁLATA HEMISZFÉRIKUS FÉNYKÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL KOLLÁR TAMÁS Erdészeti Tudományos Intézet, Ökológiai és Erdőművelési Osztály kollart@erti.hu Bevezetés A folyamatos erdőborítást biztosító
RészletesebbenA MORTALITÁS ÉS A FAJÖSSZETÉTEL ALAKULÁSA A HARAGISTYA- LÓFEJ ERDŐREZERVÁTUM KÜLÖNBÖZŐ KORÚ ÉS FAJÖSSZETÉTELŰ ÁLLOMÁNYAIBAN KÖZÖTT
A MORTALITÁS ÉS A FAJÖSSZETÉTEL ALAKULÁSA A HARAGISTYA- LÓFEJ ERDŐREZERVÁTUM KÜLÖNBÖZŐ KORÚ ÉS FAJÖSSZETÉTELŰ ÁLLOMÁNYAIBAN 2006-2015 KÖZÖTT TANÁCS ESZTER 1*, FARAGÓ TAMARA 2 1 SZTE TTIK Éghajlattani és
RészletesebbenDr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért november 15.
Dr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért 2018. november 15. PÉNZ a boldogság bitorlója? A jövedelemegyenlőtlenség természetes határa A boldog ember gondolata a
RészletesebbenI. A holt faanyag jelentősége természetközeli bükkösöken
Szakmai beszámoló Ódor Péter zárójelentéséhez Pályázat száma: D46045 Típusa: OTKA Posztdoktori Ösztöndíj Pályázat Címe: Mohaökológiai és erdőökológai vizsgálatok Futamidő: 2003. 10. 01. 2006. 09. 30. Vezető
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenMECSEKI BÜKKÖSÖK LÉKVÁGÁSAINAK TÖBBSZEMPONTÚ ALJNÖVÉNYZETI TÉRKÉPEZÉSE
MECSEKI BÜKKÖSÖK LÉKVÁGÁSAINAK TÖBBSZEMPONTÚ ALJNÖVÉNYZETI TÉRKÉPEZÉSE LAJOS DÓRA 1*, TANÁCS ESZTER 1, MÁNYOKI GERGELY 2 1 Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2 Országos Közegészségügyi
RészletesebbenGyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén
4. évfolyam 1. szám 2014 23 35. oldal Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén Csiszár Ágnes, Korda Márton, Zagyvai Gergely, Winkler Dániel, Tiborcz Viktor,
RészletesebbenA HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL. Zalatnai Márta
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL Zalatnai Márta Témavezetık: Dr. Körmöczi László tanszékvezetı egyetemi docens Dr. Tóth Tibor
RészletesebbenTermészetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével
Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Ambrusné Balázs Borbála KDI II. éves témavezető: dr. Barcza Zoltán külső konzulens: Némethné dr. Mázsa Katalin Tartalom
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
RészletesebbenAz erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai
Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai Kitekintés Németországi Waldbiotopkartierungs-projekt Svájci nemzeti erdőleltározás-projekt Osztrák hemeróbia-projekt Hazai próbálkozások Bartha
RészletesebbenHorváth Ferenc, Szabó Gábor és Mázsa Katalin MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót. Összefoglalás
Erdırezervátumok monitorozása Horváth Ferenc, Szabó Gábor és Mázsa Katalin MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót Összefoglalás Az erdırezervátumok () monitorozásának fı célja a hazánk tájaira
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY
RészletesebbenPalfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló
Palfai Drought Index () A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló A DMCSEE projekt lehetıvé tette egy olyan aszályindex kifejlesztését,
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenA magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.
ENDERES ATA, TÍMÁR GÁBOR, ASZALÓS RÉA, BARTA DÉNES, BODONCZI LÁSZLÓ, BÖLÖNI JÁNOS, ÓDOR PÉTER, STANDOÁR TIBOR, SZMORAD FERENC A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Az erdőgazdálkodás hatása
RészletesebbenNagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási
RészletesebbenAz körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben
Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás fenntartásának növényélettani háttere
1 Szalacsi Árpád 2 Király Gergely 1 Veres Szilvia A folyamatos erdőborítás fenntartásának növényélettani háttere Physiological background of sustainable forest szveres@agr.unideb.hu 1Mezőgazdasági Növénytani
RészletesebbenTermészetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás
Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
RészletesebbenAdatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei
Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció
RészletesebbenAz allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben
Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,
RészletesebbenA TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI
A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A léptékfüggés megjelenése a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaiban valamint megfigyelt hőmérsékleti adatsorokban Sándor Renáta MTA ATK
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenA HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
RészletesebbenÖntött Poliamid 6 nanokompozit mechanikai és tribológiai tulajdonságainak kutatása. Andó Mátyás IV. évfolyam
Öntött Poliamid 6 nanokompozit mechanikai és tribológiai tulajdonságainak kutatása Andó Mátyás IV. évfolyam 2005 Kutatás célkitőzése: - a nanokompozitok tulajdonságainak feltérképezése - a jó öntéstechnológia
RészletesebbenTanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László
Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata Doktori tézisek Papp László Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Helembai Kornélia PhD,
RészletesebbenTelepüléshálózati kapcsolatrendszerek
Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli
RészletesebbenA tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és
Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.
RészletesebbenErdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel
Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenAz erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György
RészletesebbenA klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében
A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében HORÁNYI ANDRÁS (horanyi( horanyi.a@.a@met.hu) Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus
RészletesebbenAgrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása
1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium
RészletesebbenA Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései
A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenA 2014-ES JÉGTÖRÉS OKAINAK ÉS HATÁSAINAK ELEMZÉSE A BÖRZSÖNY ERDEIBEN
A 2014-ES JÉGTÖRÉS OKAINAK ÉS HATÁSAINAK ELEMZÉSE A BÖRZSÖNY ERDEIBEN ZOLTÁN LÁSZLÓ 1*, STANDOVÁR TIBOR 1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék *e-mail:
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának
RészletesebbenPublikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenA kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében
A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
RészletesebbenERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE
ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI
RészletesebbenAZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
RészletesebbenKutatástervezés a tá vege ciót d u á om nyban Terresztris ökológia
Kutatástervezés a vegetációtudományban á Terresztris ökológia Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenTermészetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével
Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Ambrusné Balázs Borbála KDI III. éves témavezető: dr. Barcza Zoltán külső konzulens: Némethné dr. Mázsa Katalin Tartalom
RészletesebbenMőködési elv alapján. Alkalmazás szerint. Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık. Manométerek Barométerek Vákuummérık
Nyomásm smérés Nyomásm smérés Mőködési elv alapján Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık Alkalmazás szerint Manométerek Barométerek Vákuummérık Nyomásm smérés Mérési módszer
Részletesebben1. Bolygatások, erdődinamika
1. Bolygatások, erdődinamika Standovár, T. 1995. Növénytársulások dinamikája. In: Mátyás, Cs. (szerk.), Erdészeti Ökológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 72-92. Ódor, P. et al. 2007. Időigény a közösségek
RészletesebbenA FÉNY ÉS Hİ HATÁSA A PAPRIKA BOGYÓJÁRA THE EFFECT OF LIGHT AND HEAT ON THE PEPPER BERRY
A FÉNY ÉS Hİ HATÁSA A PAPRIKA BOGYÓJÁRA THE EFFECT OF LIGHT AND HEAT ON THE PEPPER BERRY KOVÁCS ANDRÁS -TÓTHNÉ TASKOVICS ZSUZSANNA fıiskolai docens - fıiskolai adjunktus Kecskeméti Fıiskola Kertészeti
RészletesebbenA természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
RészletesebbenA KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
RészletesebbenA. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG
Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenRadon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
Részletesebben