Helyi Esélyegyenlőségi Program. Felsőpakony Nagyközség Önkormányzata

Átírás

1 ÁROP Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felsőpakony Nagyközség Önkormányzata Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma... 82

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Felsőpakony Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Felsőpakony Község bemutatása, történelme Felsőpakony Pest megyében, közelebbről Budapesttől délkeletre, a főváros határától autóval alig tíz percnyi távolságra az M5-ös autópálya és az M0 autóút szögletében, az erdők között megbúvó község. Úgynevezett zsákfalu, annak sok-sok előnyével és kevéske hátrányával megáldva a jóval ismertebb nevű Ócsa és Gyál városok között terül el. Míg a szakirodalomban a borsodi, zalai kisfalvak elnéptelenedéséről olvashatunk itt az a jellemző, hogy fiatalok igyekeznek helyben maradni, ez mellett jelentős számban költöznek ide / telket, családi házat vásárolva / Budapestről fiatal házasok, több generációs családok. Helyben ugyan nincs sok munkalehetőség, de a főváros egy karnyújtásnyira van és ott sokan találnak munkát. Felsőpakony jelenleg 3410 fő lakosú 120 ha. belterületű település. Területe már az i.sz. I. századtól kezdődően lakott hely volt. Ekkor szarmaták szállták meg és népesítették be a vidéket és Felsőpakony akkori területét. Erről egy a régészek által 1932-ben feltárt sír is tanúskodik. Ugyanezt támasztják alá az 1950-es 60-as években végzett ásatások is. Az 1964-ben folytatott régészeti kutatások során a X-XI századi magyarságra jellemző leletek kerültek elő, amelyek azt bizonyítják, hogy a területet az Árpád kortól magyarok népesítették be. A településre utaló első írásos emlékek az 1264.és l272. évekből származhatnak ben IV.Béla a Csutri Premonteri rendházaknak adományozott birtok határleírásában szerepel már faluként Pakony néven. Feltételezhető, hogy e falu nyomait tárták fel a régi, 1935-ben épülő falusi iskola helyén. A történelem viharai nem kerülték el a települést, így például a török hadjárat pusztítása, a Rákóczi szabadságharc, és a II. világháború sem. A település távol esett a nagyobb egyházi vagy világi birtokoktól, amelyek hatással lehettek volna rá. Viszont nagy befolyása volt annak a ténynek, hogy közvetlenül mellette haladt el a Nagykőrösre vezető út, sőt egyes régi térképek szerint a falu határában találkozott a Szeged felé vezető úttal. Ezek fontos kereskedelmi útvonalak voltak, hiszen ezeken az utakon terelték messzi 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

4 vidékekről a pesti országos állatvásárra a csordákat, gulyákat, szállították a nagy piacokra és a királyi udvar ellátására ez élelmiszereket. A település nevéről annyit lehet tudni, hogy régi magyar személynévből keletkezett. A falu első ismert birtokosa a köznemesi eredetű Pakonyi család volt. A család nevének említése első ízben 1323-ban történt egy földterület adásvétele kapcsán. A család nevével folyamatosan lehet találkozni a megye történetében. A Pakonyiak neve gyakran szerepel oklevelekben. Pakonyi Domonkos például Zsigmond királytól pallosjogot kapott 1417-ben. Az utolsó oklevél tanúsága szerint Pakonyi Rádai Pál egy perben tett tanúvallomást 1525-ben. Írásos és régészeti emlékek azt bizonyítják, hogy a településnek temploma és plébánosa is volt. A település kb ig állt fenn, de pusztulásáról nincs pontos adat. Valószínűsítik, hogy a török hadjárat semmisítette meg. A későbbi összeírásokban a falu helye pusztaként szerepel, a területet legelőként hasznosították. A 2700 holdnyi terület a Dégenfeld grófok, pontosabban Dégenfeld- Schonburg Ferdinánd, Ottó és Klára tulajdonába került. Az ezt követő időszakról csak annyit lehet tudni, hogy Pakony-puszta Alsónémedi határához tartozott és soroksári gazdáknak adták ki bérbe a területet. Újjáéledése az 1920-as évek végére tehető, amikor is a mai külterületen a Nagykátáról, Nagykörösről, Tápiószeléről származó Mag, Kocsis, Soós, Siska, Molnár és Fitos családok földet vásároltak itt, tanyát építettek és gazdálkodni kezdtek. Gyermekeiknek iskolát építettek, amelyben az 1960-as évek közepéig folyt a tanítás. E családok gyermekei, leszármazottai a mai napig Felsőpakonyon élnek. Az 1940-es évektől kialakult a faluközpont kiterjedt tanyavilág vette körül /ma TSz majorként ismert, az ipartelep központja/. Itt találjuk a grófi kastélyt, és azoknak a cselédeknek a lakásait, akik a Dégenfeld uradalom alkalmazottjai voltak. Ezek az épületeket ma is megtalálhatók, a cselédházak lakásait felújították, és ma is lakják. A kastélyt magánkézben van, betonkerítés és csend övezi. A faluközpontban a korábbi intéző házában alakították ki a községházát, amely helyt adott többek között a postahivatalnak, orvosi rendelőnek. Itt rendelt a Gyálról kijáró orvos hetente egy alkalommal, igy biztosítva az egészségügyi ellátást. Itt volt a település egyetlen vegyes boltja és a kocsma. A kastélyban gyakran rendeztek bálokat, zárszámadási mulatságokat, később rugógyártó üzem működöt benne. A falut 1947-ben községgé nyilvánították. A község lakosságának nagy része a termelőszövetkezetben dolgozott, csak néhány fiatal járt el a fővárosba. A település mai területén a parcellázás 1938-ban kezdődött meg a Magyar Hollandi Bank által. A bank kertvárost szeretett volna itt építeni. 810 telket alakíttatott ki. Számításait alátámasztotta a főváros közelsége és az, hogy a település már vasúti megállóval is rendelkezett, az 1889-ben épült a fővárost Lajosmizsével összekötő vasútvonalon, bár a vonat ebben az időben még nem állt meg Felsőpakonyon. Aki utazni akart az a gyáli megállóban szállhatott fel a vonatra. A bank nagy hasznot ígérő beruházását meghiúsította a II. világháború. A háború hírére szinte áron alul, vagy akár részletfizetés mellett igyekeztek értékesíteni az építési telkeket, melyeket elsősorban a tanyákon élő családok, majd később idegenek is vásároltak. A község mai területére fokozatosan települtek be a tanyákról az emberek, más helyekről a főváros közelsége, a munkalehetőség és a jó közlekedés vonzotta ide az embereket. A lassan beépülő falut akkoriban csak Holland-telepnek emlegették. A falu központ még sokáig a TSz major maradt. A falu lakosságszámának növekedésével arányosan a Tsz major lakossága csökkent, s ez szükségessé tette iskola kialakítását itt is - amely először egy családi házban kapott helyt -, az orvosi rendelő, posta és községháza ide telepítését. Hatalmas lépést jelentett az 1959-es év amikor is villamosították a falut. Helyesebben először csak a TSz majort. Korabeli fotók őrzik a jeles esemény tiszteletére a kastélyban rendezett ünnepséget, ahol a kor neves színésznője és a helyi iskola énekkara is fellépett. Az 1947-ben hatszáz lakosú elszórtan lakott településből 1968-ra 1300 főt

5 számláló község lett. Évente új családi ház épült. A vonat is megállt már Felsőpakonyon. /Igaz, a hajnali, vagy az esti sötétségben közlekedő vonatok számára az állomáson tűz gyújtásával kellett jelezni, hogy utasok várják: álljon meg. / A település 1960 és 1970 között lelkes vezetőinek köszönhetően - óriási fejlődésnek indult. Sportpálya, a kor követelményeinek megfelelő, modern óvoda, iskola, községi könyvtár, orvosi rendelő /orvosi lakással/, szolgálati lakások, vegyesbolt, posta épült és községháza került kialakításra egy családi házból. Önálló körzeti orvost is kapott a település. Megépült a Nagykőrösi útról a vasútig vezető 2 km hosszúságú köves út. A faluközpont lassan áttevődött a Holland telepre. A tanyavilág felszámolására tett központi erőfeszítések eredményeként a falu külterülete elnéptelenedett. Aki csak tehette beköltözött a faluba. Már csak egy-egy idősebb házaspár maradt a tanyákon. A helyi Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és a melléküzemágaként megalakuló, majd önálló nagyüzemmé fejlődő TESZÖV adott munkát a lakosság túlnyomó többségének, így ebben az időben még mindig nagyon kevesen ingáztak. Felsőpakonyt január 1-én Gyál nagyközség társközségévé szervezték. Ez időtől fogva itt csak elöljáróság és tanácsi kirendeltség működött egy fő kirendeltség vezetővel, aki magára hagyva végezte munkáját. Egy személyben igyekezett segíteni a település hozzá forduló lakosságának ügyesbajos dolgai elintézésében is. Néhány évvel később a helyi termelőszövetkezet is egyesült a gyálival, csak a melléküzemág maradt, amely egyre több munkást foglalkoztatott. A társközséggé válást követően a település infrastruktúrájának fejlődése lelassult. Csak a legszükségesebb fejlesztések, beruházások megvalósítására került sor. Ebben az időben, /húsz év alatt / bővült az iskola, az óvoda, a könyvtár megépült a tornaterem és két szolgálati lakás. A település 1990 tavaszán az országgyűlési választásokkal egy időben tartott népszavazás eredményeként nyerte vissza közigazgatási önállóságát. Ekkor a falu lakosainak száma fő volt. A megválasztott polgármester és a /lakosságszám arányában választható /9 tagú képviselő testület munkájának eredményeként, a település fejlődése ismét fellendült. Felsőpakony önálló életének szervezését a nulláról kellett kezdeni. A feladatok ellátásra fel kellett állítani a jelenlegi helyen működő - Polgármesteri Hivatalt. Az önállóság első 12 éve alatt megvalósult a gázprogram, kiépítésre került a vezetékes ivóvíz és a szennyvízhálózat, a telefon és a kábel tv szolgáltatás. Megnyitott a gyógyszerszoba és megépült a fogorvosi rendelő és a szennyvíztisztítómű. Az önkormányzat épületet biztosított a Takarékszövetkezetnek és új aszfaltréteget kapott a bekötőút, bővítésre került az általános iskola és a Polgármesteri Hivatal épülete. Megoldódott a háztartási szilárdhulladék korszerű elszállítása. A közbiztonság megőrzése érdekében szolgálati lakást kapott a körzeti megbízott és megalakult a polgárőrség. A jegyző szerkesztésével kiadásra került Felsőpakony folyóirata Agóra néven. A település belterületébe új terület került bevonásra, melynek parcellázásával az ingatlanok száma 1000 fölé a lakosságé, pedig 2900 főre emelkedett. Hagyománya teremtődött a színvonalas műsorral és reggelig tartó mulatsággal évente megrendezésre kerülő majálisnak. Hasonló módon a mai napig megmozgatja a falu apraját-nagyját szüreti felvonulás és bál. Ide sorolhatjuk még a Kihívás napi településszintű sporteseményt, amely sajnos az utóbbi években már nem került megrendezésre. Felsőpakony lakossága teljes mértékben magyar származású, nem jelenik meg egyetlen kisebbség sem. A 80-as, években a vidékről tömegesen elvándorló agrárnépesség a könnyebb munkavállalási lehetőségek reményében a főváros közelségében igyekezett letelepedni, ma a fővárosból kiköltözők

6 viszont a csendet, nyugalmat találják meg itt. Így Felsőpakony a térség legdinamikusabban fejlődő, leggyorsabban növekvő települése lett. A falu lakosságának nagy része generációkon keresztül itt élt és él napjainkban is, mint egy nagy család. A beköltözők gyorsan hasonulnak a törzslakossággal, beépülnek a település életébe. Felsőpakony lakosai közül a helyi munkalehetőségeknek a rendszerváltás utáni beszűkülését követően egyre nagyobb az ingázók száma, de a főváros nyújtotta munkalehetőségeknek köszönhetően a települést nem sújtotta nagy mértékben a munkanélküliség. Az új polgármesternek köszönhetően első lépésként a kor követelményének megfelelően gyermekorvos kezdte meg munkáját településünkön. Ismét bővült a polgármesteri Hivatal épülete, szelektív hulladékgyűjtő szigetek kerültek kialakításra a település több pontján. Az újonnan jelentkező igények kielégítésére bölcsőde épült, felújításra, korszerűsítésre került a játszótér és elkészült a település teljes területén a csapadékvíz elevezető árokrendszer és valamennyi utca szilárd burkolatot kapott. Megtörtént a közvilágítás korszerűsítése is. Napjainkra Felsőpakony egy rendezett, képet mutató kis falu. A falut egykor körülvevő tanyavilág is kezd újra benépesedni. A településszerkezeti terv a település fejlesztésének irányait, érdekvédelmének lehetőségeit határozza meg. Ennek keretében a képviselő-testület megszabta az egyes területrészek használási módját, a település életéhez szükséges műszaki infrastruktúra kialakítását és elrendezését. Az infrastrukturális beruházások maradéktalanul megvalósultak. Demográfia A település lakosságának számának növekedése kissé lelassult, de folyamatosan gyarapszik ben fő, 2000-ben már fő volt. A BM Központi Adatfeldolgozó és Választási Hivatal személyi adat- és lakcímnyilvántartása alapján a lakosság száma 2004 január 1-én fő, 2005.január 1-én fő és 2006 január 1-én fő, január 01-én 3410 fő volt. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % 100% 100% 101% 100% 0%

7 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 49% 0-2 évesek 0-14 éves % 51% éves % 55% éves % 54% éves % 44% 65 év feletti % 33% 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg na na #ÉRTÉK!

8 Munkaerő piaci helyzet A rendszerváltozás következményeként Felsőpakonyon is sokan maradtak munka, rendszeres jövedelem nélkül. A főváros közelsége viszont megkönnyítette a dolgozni akarók helyzetét, mert ha nem is mindenki, de a többség hamar talált új munkalehetőséget, ezért a tartósan munkanélküliek száma a lakosságnak csak 1-2%-át tette ki. Ma a lakosság túlnyomó része az iparban és a szolgáltató szektorban dolgozik. A tartósan munkanélküliek száma jelenleg is 1 % körül mozog. A regisztrált munkanélküliek száma az aktív lakosság 3% -a, akik többnyire alacsonyan képzettek, vagy nyugdíjkorhatárhoz közeli korúak. A település kedvező földrajzi helyzetére tekintettel egyre több kisvállalkozás kezdi meg tevékenységét, munkalehetőséget biztosítva ezzel az itt lakoknak. Néhány éve készült egy felmérés, melynek célja a vállalkozók által foglalkoztatottak számának, képzettségének és lakóhelyének vizsgálta volt. Az önkormányzat végezte vizsgálatot, mely meglepő eredményt mutatott. Kiderült ugyanis, hogy a külterületi, nagyobb vállalkozások 80%-ban más településeken lakó munkavállalókat alkalmaznak, nem pedig felsőpakonyiakat. Elmondásuk szerint itt nem találtak megfelelően képzett munkaerőt. Mindemellett a lakosság túlnyomó része ingázik, Budapesten dolgozik, de olyan is van, aki más településről jár ide dolgozni. A 90-es években és azt megelőzően a munkaképes lakosság képzettségi szintje meglehetősen alacsony volt. Nagyon sokan - főleg nők - csak a 8 osztályt végezték el. A férfiak többsége is csak szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezett, és csak néhányan szerezték meg az érettségit. Manapság a középiskola elvégzése után egyre többen tanulnak tovább, ezért évről-évre emelkedik főiskolások, diplomások száma a településen. Közműellátottság Felsőpakony teljes belterületén minden ingatlan összközművel ellátott. Az 1993-ban megvalósult gázprogram kiteljesedett és mára a lakások 98%-a rákapcsolódott a gázhálózatra. Az egészséges ivóvíz ellátás programja 1996-ben valósult meg. Az ivóvízhez hasonlóan a csatorna beruházás sem volt sikeres az első években, mert minden ingatlanon megoldott volt szikkasztó rendszeres szennyvízelvezetés, melynek köszönhető volt az ivóvíz ily mértékű elszennyeződése. Mára a háztartások 92 %-a rácsatlakozott a hálózatra.sa 1993-ban a gázhálózat kiépítését követően a vezetékes telefon és a kábeltévé szolgáltatás is elérhetővé vált. A háztartások mintegy 70%-a élt a lehetőséggel, és igénybe vette azt. A mobiltelefon elterjedésével a vezetékes telefon szolgáltatást sok háztartás felszámolta.

9 számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen: Telepi lakások száma a településen: A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva: A telep/ek megközelíthetősége: A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, vane a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.):

10 számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány komfort nélküli lakások a belterületen komfort nélküli lakások a külterületen komfort nélküli lakások a nem szegregált lakóterületeken komfort nélküli lakások a szegregált lakóterületeken száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) alapozással nem rendelkező lakások a belterületen alapozással nem rendelkező lakások a külterületen alapozással nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken alapozással nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) szilárd falazattal nem rendelkező lakások a belterületen szilárd falazattal nem rendelkező lakások a külterületen szilárd falazattal nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken szilárd falazattal nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a belterületen vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a külterületen vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a szegregált lakóterületeken száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) árammal ellátott lakások a belterületen árammal ellátott lakások a külterületen árammal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken árammal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen vezetékes gázzal ellátott lakások a külterületen vezetékes gázzal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken vezetékes gázzal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) csatornával ellátott lakások a belterületen csatornával ellátott lakások a külterületen csatornával ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken csatornával ellátott lakások a szegregált lakóterületeken száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)

11 Közlekedés Felsőpakonyon - bár Budapest tőszomszédságában helyezkedik el - a közlekedés jelenti az egyik legnagyobb problémát. A települést sem a távolsági, sem a BKV buszjáratai nem érintik. Az egyetlen tömegközlekedési eszköz a vasút. Budapest Lajosmizse vasútvonal az agglomeráció egyik legkorszerűtlenebb vonala. Többnyire a régi, kiöregedett szerelvények járnak erre, amelyek sokszor felmondják a szolgálatot, így órákig szünetel a közlekedés. Felsőpakony ma is csupán vasúti megállóhely. Mindemellett a MÁV a menetrend kialakítás során igyekszik eleget tenni az utazóközönség igényeinek, a járatok indulási időpontja igazodik a munka- és iskolakezdéshez Budapest felé, de ellenkező irányban nem. Ezért Ócsa, Dabas irányában Budapest Nagyvárad térről induló Iskolabusz szállítja a tanulókat, reggel iskolakezdésre délután, pedig vissza. Ócsa-Dabas felé is lenne igény a vonatközlekedésre, mert sokan arra találnának megfelelő munkát, de az egy sínpályával a vonatjárat nem oldható meg. Így például az Ócsán működő megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató munkahely a felsőpakonyiak számára elérhetetlen, ami megélhetésüket hátrányosan érinti számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos átlagos utazási száma utazási idő átlagos száma való utazási idő ideje idő munkanapokon autóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron autóval vonattal Legközelebbi centrum Megyeszékhely Főváros Értékeink, küldetésünk A évi CXXV. törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén

12 az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető elvárhatja ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen elvárással nem léphet fel elmaradása esetén. Az esélyegyenlőségi program célja, hogy Felsőpakony olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetést, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Felsőpakony Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A helyi Hermann Ottó Általános iskolát érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 12

13 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték. Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét. Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt 13

14 eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető elvárhatja ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen elvárással nem léphet fel elmaradása esetén. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 A költségvetési koncepciót, az önkormányzat gazdasági programját, áttekintve megállapítható, hogy azok a település komplex fejlődését irányozzák elő, a település működését és az itt élő emberek érdekeit, igényeit szem előtt tartva. A szociális szolgáltatási koncepció a rászorultak, hátrányos helyzetűek érdekeinek érvényesülését és a szolgáltatásokhoz való hozzájutásuk biztosítására orientál a helyi sajátosságok és igények tükrében. A koncepció alapelvei olyan szociális ellátórendszer létrejöttét biztosítja, melyben az egyéni igények szerint differenciált szolgáltatások mindenki által elérhetők lesznek. Célkitűzései során a meglévő szolgáltatások. Önkormányzatunk több éve csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj pályázattokhoz, ezzel is segítve a szociálisan rászorult, hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatásban való részvételét. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolatainak bemutatása. A Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása: - Alsónémedi Nagyközség Képviselő-testülete a 194/2004.(IV.30.), - Bugyi Nagyközség Képviselő-testülete a 154/2004.(V.20.), - Felsőpakony Község Képviselő-testülete a 54/2004.(VI.03.), - Gyál Város Képviselő-testülete a 123/2004.(V.27.), - Ócsa Nagyközség Képviselő-testülete a 84/2004.(V.26.), - Üllő Nagyközség Képviselő-testülete a 96/2004.(V.13.) számú határozatával megalakult a Kertváros Gyáli Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás, a hat település megállapodást kötött június 23-án. - Vecsés Város a 215/2004.(XI.29.) sz. Kt. határozatával utólag csatlakozott a társuláshoz a területfejlesztési feladatok közös ellátására. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény módosításáról szóló évi CVII. törvény szeptember 25-ei kihirdetését követően Üllő és Vecsés települések kikerültek a Gyál kistérség statisztikailag lehatárolt közigazgatási egysége alól, a Monori kistérséghez kerültek átsorolásra. Felsőpakony Község július 01-től Képviselő testület 133/2012.(XI.30.) döntése alapján kilép a kistérségből. A település jogszabályi kötelezettségből fakadó szociális és gyermekvédelmi feladatait a továbbiakban önállóan kívánja megoldani. Felsőpakony a Gyáli járás vonzáskörzetébe tartozik. A járás nem rendelkezik esélyegyenlőségi programmal, de annak megalkotása az érintett települések lakosságszáma és összetétele indokolttá teszi. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, az adathiányok bemutatása. Felsőpakonyon az esélyegyenlőség helyzetelemzéséhez adatgyűjtés ezidáig nem történt, igy község Önkormányzata nem rendelkezik olyan adatokkal kutatási eredményekkel, amelyek az esélyegyenlőségi program és célcsoportjai szempontjából relevánsak. 14

15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet. Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományosa fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység, valamint a falusi lakókörnyezet. (Forrás: Türr István Képző és Kutató Intézet Képzési segédlet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez) Ez a hatás kifejezetten tapasztalható a hátrányos helyzetű térségek falvaiban. Ez az állapot nagyon gyorsan megbélyegzi az érintetteket, akik ennek hatására könnyen szegregálódnak, tömegek záródnak ki a társadalmi élet jelentős területeiről, nem jutnak hozzá a különböző szolgáltatásokhoz, információkhoz.. Felsőpakony Budapest vonzáskörzetében,- nem hátrányos helyzetű térségben- helyezkedik el, ennek is köszönhető, hogy itt nem élnek mélyszegénységben élő lakosok. Településünkön roma származású közösségek sem találhatók. A település lakosságának összetételét tekintve elmondhatjuk, hogy az homogén. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelem és vagyon fogalmát a Szt. 4.. és a Cst. 4. -a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (megváltozott munkaképességűek, ötven év felettiek, kisgyermekes anyák stb.) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek, az aktív támogatásokban pedig munkanélkülieken belüli arányuknál sokkal kisebb arányban vesznek részt. Az önkormányzat közfoglalkoztatás keretében a jogszabály által meghatározott számú aktívkorú személy közfoglalkoztatását biztosítja. 15

16 a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Felsőpakonyon a munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma az országos átlagnál kedvezőbb képet mutat számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,1% 36 2,9% 70 3,0% ,3% 61 6,0% 111 5,1% ,2% 68 5,7% 126 5,5% ,7% 51 4,2% 117 5,0% 16

17 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb fő % 0,0% 0,0% 2,4% 2,6% ######### ######## év fő % 3,2% 9,0% 5,6% 3,4% ######### ######## év fő % 8,1% 14,4% 9,5% 8,5% ######### ######## év fő % 16,1% 15,3% 17,5% 12,8% ######### ######## év fő % 24,2% 13,5% 11,9% 18,8% ######### ######## év fő % 14,5% 21,6% 15,9% 13,7% ######### ######## év fő % 3,2% 6,3% 12,7% 13,7% ######### ######## év fő % 17,7% 9,0% 10,3% 14,5% ######### ######## év fő % 9,7% 8,1% 12,7% 10,3% ######### ######## 61 év felett fő % 3,2% 2,7% 1,6% 1,7% ######### ######## A regisztrált munkanélküliek száma 2008-tól csökkenő tendenciát mutat. Kivétel ez alól a 36-tól 40 éves valamint az 51 -től 55 éves korosztály. 17

18 számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,8% 13,9% 12,9% ,0% 8,2% 9,0% ,0% 13,2% 15,9% ,2% 17,6% 16,2% 2012 na na #ÉRTÉK! na na #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 2013 na na 0 na na A településen élő regisztrált munkanélküliek száma közül a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek közül a nők számának növekedését figyelhetjük meg. 18

19 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,0% 0 0,0% 0 0,0% ,0% 0 0,0% 0 0,0% Felsőpakonyon nem jellemző a nyolc általános iskolai osztályt nem végzett személyek jelenléte számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,6% 61 98,4% 0,0% ,9% ,1% 0,0% ,8% ,2% 0,0% ,0% ,0% 0,0% 2012 na na na na na na 2013 na na na na na na 19

20 c) közfoglalkoztatás számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest % 0 0% % 0 0% % 0 0% 2013 na na na na A település önkormányzata rendszeresen részt vesz a közfoglalkoztatási programban. Az adatok azt tükrözik, hogy a közmunkában foglalkoztatottak száma nem számottevő, bár több igény lenne a közmunkára úgy a foglalkoztatottak, mint az önkormányzat részéről. De sajnos jogszabály változás miatt nincs lehetőség több személy foglalkoztatására. 20

21 d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A település- bár Budapesttől csak néhány kilométer távolságban helyezkedik el- a rossz közlekedés az ingázók számára problémát jelent. Egyedüli közlekedési lehetőség a vasút, kiszámíthatatlan, gyakran késit, járatok maradnak ki, ez veszélyezteti a munkavállalók munkabiztonságát számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év regisztrált vállalkozások száma a településen kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátóhelyek száma állami szektorban foglalkoztatottak száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma A településen a vállalkozások száma folyamatosan növekszik, de az általuk foglalkoztatottak számáról nincs adat számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok átlagos átlagos utazási Kerékpár úton való száma utazási idő átlagos száma utazási idő ideje idő megközelíthetőség munkanapokon autóbusszal munkanapokon kerékpáron autóval vonattal Legközelebbi centrum Megye-székhely Főváros e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük. A Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Dabasi Kirendeltsége szervezésében van lehetőség képzésekben való részvételre. - Első munkahely garancia program 25 év alattiaknak, - Különböző szakmákban átképzési programok pl. fémipari szakmunkásképzés, targoncás, stb. - Országos és megyei programok helyi szintre történő leosztása, TÁMOP hátrányos helyzetekre vonatkozó felzárkóztatási program, - TÁMOP program a Megváltozott munkaképességűek munkaerőpiacon történő elhelyezkedését könnyítő komplex programok 21

22 számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok van/nincs Felsorolás fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen nincs - van Első munkahely garancia program, Átképzési program, nincs - az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban van Első munkahely garancia program, Átképzési program, A felsorolásban jelzett programokat a Munkaügyi központ szervezte, néhány fiatalt érintett a településen. A programokon résztvevők számáról pontos adatokkal nem rendelkezünk. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaciszolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Felsőpakonyon a munkaerő integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások nem működnek. Felnőttképzés folyik a gyáli Eötvös József szakközépiskolában, és a Dabasi Munkaügyi Központ szervezésében számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő fiatalok száma fiatalok az oktatásból a az oktatásból a foglalkoztatását fiatalok foglalkoztatását munkaerőpiacra való munkaerőpiacra való megkönnyítő megkönnyítő programok a átmenetet megkönnyítő átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben programok a programok a településen településen vonzáskörzetben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 0 0 NA NA 0 0 NA NA 0 0 NA NA 0 0 NA NA 0 0 NA NA 0 0 NA NA 0 0 NA NA 0 0 NA NA 0 0 NA NA 0 0 NA NA Fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok nem voltak a településen. Arra vonatkozóan, hogy a vonzáskörzetben volt-e, nincs adatunk. 22

23 számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontban egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban van/nincs nincs van nincs van nincs van Felsorolás Első munkahely garancia program Támop Hátrányos helyzetűelet felzárkóztatási program Első munkahely garancia program g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Településünkön ez nem releváns. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Foglalkoztatás területén mutatkozó hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban nem érkezett jelzés. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az aktívkorúak pénzbeli ellátásáról a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III.törvény rendelkezései az irányadók számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év közötti év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % lakónépesség száma ,7% ,9% ,0% % ,2% 2013 na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázatot elemezve azt állapíthatjuk meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma, valamint az álláskeresési támogatásban részesülők száma csökkenő tendenciát mutat 23

24 számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,8% ,0% ,1% ,3% ,8% A táblázatból megállapíthatjuk, hogy az álláskeresési járadékra jogosultak száma Felsőpakony vonatkozásában csökken. Ez valószínűleg a jogszabályi változásnak is köszönhető, mivel a járadék folyósításának időtartama 3 hónapra csökkent. Ebből az ellátási formából rövidebb idő alatt kikerülnek a regisztrált munkanélküliek, és ezzel egy időben megjelennek az önkormányzatok által biztosított, aktívkorúak ellátása valamelyik formájának igénylésében. 24

25 számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást szociális helyettesítő támogatás segélyben (álláskeresési év részesülők támogatás) fő évesek %-ában fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást Az adatok alapján megállapítható, hogy a településen a foglalkoztatási támogatásban részesülők száma jelentősen emelkedett az elmúlt kettő évben. A kedvezőtlen tendencia a munkanélküliség növekedését mutatja. Az ellátásra való jogosultság megszerzésének feltétele a munkanélküliként nyilvántartásba vétel, ezért emelkedhetett a nyilvántartott álláskeresők száma is. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A település fiatalnak mondható, igy a lakhatási veszélyeztetettséget nem a lakások műszaki állapota, hanem az ingatlanok deviza hitelben történő eladósodottsága jelentheti. 25

26 3.4.1.számú táblázat-lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma Az adatok alapján elmondható, hogy a településen a lakások száma folyamatosan emelkedik, míg a bérlakás állomány csökkenő tendenciát mutat. 26

27 27

28 b) szociális lakhatás Felsőpakonyon minden lakos lakhatása megoldott. Hajléktalan személy nincs a községben. Kiutalható szociális lakása nincs az Önkormányzatnak. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: Nagyközségünkben senki nem lakik nem lakás céljára szolgáló épületben. e) lakhatást segítő támogatások: Az utóbbi időben a családok rezsi kiadásainak összege jelentős mértékben megnövekedett. Sokan önhibájukon kívül képtelenek megnövekedett kiadásaik megfizetésére. A lakhatást segítő támogatások megállapítását szabályozó jogszabályok kedvező módosulásai következtében több család vált jogosulttá lakásfenntartási támogatásra. Az ellátás összege függ a lakáscélú kiadások összegétől és a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem összegétől. A támogatás alapösszege Ft. A lakásfenntartási támogatás a-természetbeni ellátásként- a jogosult közüzemi számláján kerül jóváírásra számú táblázat - Támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban év részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma A táblázat adataiból megállapítható, hogy a településen a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 2012-ben az előző évhez képest több mint duplájára emelkedett. Az emelkedés a jogszabály kedvező változása, és a költségek összegének jelentős emelkedése magyarázza. A lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról rendelkező 1993.évi III. törvény szabályozza. 28

29 f) eladósodottság : Erről az Önkormányzatnál nincs adat. g) lakhatás egyéb jellemzői: A külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások,egy része nem összközműves. Villannyal, és vízzel minden ingatlan ellátott A külterületi ingatlanok esetében a vízellátás házi vizművel, egyénileg megoldott, vezetések ivóvíz és a szennyvíz elvezetés nincs. A külterületi lakások nagy többsége komfortos. Az önkormányzat sem, és a külterületek lakói sem tudják anyagilag finanszírozni a hiányzó közművek bevezetését. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Felsőpakonyon nem találhatóak szegregátumok, telepek. A szétszórtan elhelyezkedő külterületi ingatlanok, tanyák sem tartoznak e kategóriákba. A településen nem élnek hajléktalanok, de a hajléktalanság megelőzése céljából, a hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának megoldására fel kell készülni számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen: Telepi lakások száma a településen: A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva: A telep/ek megközelíthetősége: A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.): Felsőpakonyon nincsenek szegregátumok, telepek. 29