Doktori képzés a 375 éves Eötvös Loránd Tudományegyetemen, s a 65 éves ELTE Meteorológiai Tanszékén

Átírás

1 Meteorológus Vándorgyőlés augusztus Eger Doktori képzés a 375 éves Eötvös Loránd Tudományegyetemen, s a 65 éves ELTE Meteorológiai Tanszékén Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék

2 Pázmány Péter esztergomi érsek, az Egyetem alapítója

3 ALAPÍTÓ OKIRAT Nagyszombat, 1635 május 12.

4 Az ELTE rövid története Pázmány Péter 1635 Alapító: Pázmány Péter esztergomi érsek karok: mővészetek és teológia 1667 Jogi Kar 1769 Orvosi Kar 1777 Budára, majd Pestre költözik sz. a világ 15 legnagyobb egyeteme közt 1949 Természettudományi Kar 1950 Név: Eötvös Loránd ( ) 2001 Lágymányosi Campus átadása Új Karok csatlakozása Eötvös Loránd

5 Az ELTE új egyetemi struktúrája (2005 júliustól) Egyetem Karok Intézetek Intézeti Tanszékek Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Bárczi G. Gyógyp.Fıisk. Informatikai Pedagógiai és Pszichológiai Tanító- és Óvóképzı Fıisk. Természettudományi Társadalomtudományi Bölcsészettudományi Matematikai Fizikai Kémiai Biológiai Földrajz- és Földtudományi Földrajztudományi Központ Regionális Földrajzi Társadalom és Gazdaságföldrajzi Természetföldrajzi Fıiskolai Földrajzi Geológiai és Környezetfizikai Kp. Alkalmazott és Környezetföldtani Általános és Történeti Földtani Ásványtani Kızettani-Geokémiai İslénytani Geofizikai Csillagászati Meteorológiai

6 karonként A hallgatók megoszlása Tanító és óvónıképzı ( 9.3% ) Gyógypedagógia ( 6.3% ) Jog (15.3%) informatika ( 8.9% ) Bölcsész ( 26.8% ) Természettudomány ( 17.8% ) Társadalomtudomány ( 7.1% ) Pedagógia és pszichológia ( 8.5% )

7 A 2009-ben az ELTE-re felvett hallgatók képzés állami költségtérítéses össz. alap mester posztgrad DOKTORI összesen %-kal több felvett hallgató 140,5%-kal több ÁF hallgató 112,5%-kal több K hallgató

8 Mesterszakos hallgatók 2009/2010 ELTE 1762 SZTE 1302 NYME 488 DE 1178 PTE 1115 EKF 651 SZIE 732 BCE 899 BME 777

9 Erasmus hallgatói mobilitási adatok összehasonlítása ELTE Corvinus Szeged Pécs / / / / /09

10 Nemzetközi Kapcsolatok, Egyetemi Hálózatokban való tagság EUA (European University Association), UNICA (Universities from Capitals of Europe), Coimbra Csoport, Utrecht Hálózat Dunamenti Országok Rektori Konferenciája CEI UniNet (Central European Initiative University Network) IAUP (International Association of University Presidents)

11 Nobel díjas tudósok az ELTE-n Lénárd Fülöp 1905 fizikus Hevesy György 1943 kémikus Szent-Györgyi Albert 1937 biokémikus Békésy György 1961 biofizikus Harsányi János 1994 közgazdász

12 Neves matematikusok az ELTE-n Lipót Fejér ( Lovász László ( ) Neumann János ( ) Erdıs Pál ( )

13 ELTE hallgatók létszámarányai BSc (33.9%) MSc (51.5%) PhD (5.1%) Posztgrad. (9.1%)

14 Magyarországon szerzett tudományos PhD fokozatok, s doktorandusz hallgatók száma ELTE (7 %) Σ: PhD hallgatók száma 357 ( 33% ) Σ: PhD fokozatot szerzett hallgatók száma

15 Doktori iskolákhoz tartozó tudományterületek Földtudományi Doktori Ásványtan Földtan Geofizika Hidrogeológia Kızettan-geokémia Meteorológia İslénytan Társadalomföldrajz Térképtudomány Természetföldrajz Környezettudományi Doktori Iskola Környezeti biológia Környezeti fizika Környezeti földtudomány Környezeti kémia

16 A Föld- és Környezettudományi Doktori iskolák programjai Földtudományi Doktori Iskola Földrajz-Meteorológia Doktori Program Földtan-Geofizika Doktori Program Térképészet Doktori Program Környezettudományi Doktori Iskola Környezetbiológia Doktori Program Környezetfizika Doktori Program Környezetkémia Doktori Program Környezeti földtudomány Doktori Program

17 Az ELTE doktori iskoláinak hallgatói adatai ( ) Doktori Iskola Neve Összes felvett doktorandusz Doktori Iskola alapítása óta Abszolutóriumot szerzett (fı) Fokozatot szerzett (fı) A 2009/ 2010 tanév hallgatói létszáma 2009-es felvételi eredmények felvett doktoranduszok száma felvett ösztöndíjas doktoranduszok száma Állam- és Jogtudományi DI Biológia DI Filozófiatudományi DI Fizika DI Földtudományi DI Informatika DI Irodalomtudományi DI Kémia DI Környezettudományi DI Matematika DI Mővészettörténet-tudományi DI Néprajztudományi DI Neveléstudományi DI Nyelvtudományi DI Politikatudományi DI Pszichológiai DI Szociológia DI Történelemtudományi DI Összesen

18 65 ÉVES AZ ELTE METEOROLÓGIAI TANSZÉK 1890: Rendszeres meteorológia oktatás az egyetemen (meteorológia, klimatológia) 1945: Megalakul a Légkörtani és Éghajlattani Tanszék 1950: A tanszéken elindul a meteorológusképzés 1953: A tanszék új neve: Meteorológiai Tanszék : Négy népes évfolyam (113 hallgató) : Nem indul új évfolyam : A meteorológia csak második szakként vehetı föl : Összevont földtudományi szak : Önálló meteorológus szak 2006 : Hároméves BSC képzés

19 Diplomázók a Meteorológiai Tanszéken Bartholy Judit-Kettos jubileum-cikk-vegleges.doc

20 Az utóbbi évek hallgatói létszámai jelentkezı felvett végzıs

21 A Meteorológiai Tanszék oktatási feladatai 2006-ig Földrajz tanár szak I. évf. (60) Meteorológus szak I. V. évfolyam (126) Doktori képzés I. III. évfolyam (6+7) Katonai szaktanfolyam (8) Az oktatott szakok és a hallgatói létszám: 11 oktató (8 teljes állású) szervízoktatás Geográfus szak I. évf. (60), V. évf. (15) Térképész szak I. évf. (30) Geofizikus szak I. évf. (15), II. évf. (10) Környezettan tanár szak I. évf. (60), IV. évf. (40) Környezettudományi szak I. évf. (60) Geológus szak I. évf. (40) Környezetmérnök szak BMGE, II. évf. (55)

22 A Meteorológiai Tanszék új oktatási feladatai 2006-tól VÁLTOZATLAN OKTATÓI LÉTSZÁM!!!! 11 oktató (8 teljes állású) Földtudomány BSC (180) Környezettudomány BSC (180) Fizika BSC (40) Földrajz BSC (145) Kémia BSC (90)

23

24 Hallgatói létszámok az új képzésben Földtudomány Környezettan Fizika Meteorológia MSc 30 létszám / / /

25 Az ELTE Meteorológiai Tanszék néhány kutatási témája, melyekben PhD hallgatók is közremőködnek A Kárpát-medence éghajlatának múltbeli és jövıbeli tendenciái Magyarország jövıbeli éghajlatának dinamikai vizsgálata Szélenergia hasznosítás potenciális lehetıségeinek feltérképezése A városi hısziget probléma új módszertani közelítései Magyarország vegetációjának vizsgálata mőholdas mérések alapján Körkörös adatok statisztikai elemzése és meteorológiai alkalmazása Felszín-bioszféra-légkör közötti kölcsönhatások mérése és modellezése A bioszféra és a légkör közötti szén-dioxid forgalom mérése A bioszféra és a légkör közötti ózon forgalom mérése és modellezése Légköri szennyezıanyag terjedés modellezése lokális és regionális skálán A párolgás becslése tenyészidıszakban lokális skálán Felhıfizikai folyamatok mezoskálájú modellezése Lágköri határréteg folyamatai, talaj-légkör kölcsönhatásának modellezése, éghajlatdinamikai modellezés, városi hısziget hatás elemzése, statisztikus klimatológiai vizsgálatok, szennyezıanyag modellezés

26 Hazai kapcsolatok (oktatás-kutatás)

27 Nemzetközi kapcsolatok (oktatás-kutatás)

28 A PhD képzés rendelkezésére álló infrastruktúra Mőszerek - KLÍMAÁLLOMÁS Az Országos Meteorológiai Szolgálat QLC50 típusú klímaállomása Az adatok használata csak oktatási célra Meteorológiai állomás az egyetemen (1999-tıl)

29 A PhD képzés rendelkezésére álló infrastruktúra Mőszerek - MŐHOLDVEVİ 2002 óta az ELTE Őrkutató Csoport és a Meteorológiai Tanszék közösen dolgozza föl a beérkezı adatokat Az adatok használata oktatási és kutatási célra Mőholdvevı berendezés

30 A PhD képzés rendelkezésére álló infrastruktúra Mőszerpark EXPEDÍCIÓS MÉRÉSEK Terepgyakorlat 2000-ben a Hortobágyi Nemzeti Park területén kárpátaljai diákok részvételével Európai Uniós keretprogramhoz kapcsolódó mikrometeorológiai mérések főfelszín felett Mikrometeorológiai mőszerpark

31 A PhD képzés rendelkezésére álló infrastruktúra Számítástechnikai háttér Tanszéki szerver Hallgatói számítástechnikai labor 11 számítógép Elırejelzési labor 3 számítógép Fejlesztések: kutatási pályázatok terhére 3 nagyteljesítményő számítógép modellfuttatáshoz Karbantartás: jelentıs hallgatói segítség Új fejlesztés (2009): Meteorológiai munkaállomás telepítése

32 A PhD képzés rendelkezésére álló infrastruktúra Könyvek - folyóiratok Szakkönyvtár (beolvadva a fizikus könyvtárba: több mint kötet, nemzetközi folyóiratok, hazai folyóiratok (Idıjárás, Légkör), idıjárási napijelentések 1871-tıl, szakdolgozatok, doktori disszertációk leépítés fejlesztés Folyamatos, kényszerő folyóirat lemondások központi támogatás hiányában EISZ (Elektronikus Információ Szolgáltatás): ingyenes hozzáférés az Elsevier Kiadó folyóirataihoz és hazai tudományos folyóiratokhoz

33 A Meteorológiai Tanszék, s PhD képzés jövıje Az oktatási szerkezet gyökeres átlakulása Kihívás A Természettudományi Kar szerkezetváltása Csökkenı állami támogatás Növekvı hallgatói létszám Alkalmazkodás Az oktatás és kutatás színvonalának megırzése Túlélés Integrácós törekvések Gazdasági háttér Önálló tanszék megırzése Tudományos szempontok