STATISZTIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA SOMOGY MEGYE HATÁR MENTI TELEPÜLÉS-KÖRÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ Czuppon Viktória 1

Átírás

1 STATISZTIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA SOMOGY MEGYE HATÁR MENTI TELEPÜLÉS-KÖRÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ Czuppon Viktória 1 1. Bevezetés Azok az új területi jelenségek, melyek megmutatkoztak a rendszerváltozás folyamán, valamint az azt követő gazdasági fejlődés szakaszában, mára már részben, vagy teljes egészében átalakultak (ENYEDI GY. 1993). Megjelentek - az addig fejlett ipari körzetek helyén - az elmaradott vagy válságterületek, majd ezek helyén is elindult a fejlődés egyéb, addig figyelemre sem méltatott természeti vagy társadalmi erőforrásokra alapozva. Azonban ez a szerkezet még nem erősödött meg, nem tudta átvenni szerepét az előző rendszernek. A tradicionálisan fejletlen vidékeken pedig megjelentek olyan innovatív tényezők, melyek felismerése lehetővé tette egyes területek számára a gazdasági fellendülést, illetve olyanok is maradtak még elszórva az országban, ahol még a ráeszméléssel küzdenek csupán. A két utóbbi felségterületet képviselik országunkban a határ menti vidékek, ahol bár elindultak a határ menti együttműködések, de adottságaik kihasználásának határán még nincsenek. A periféria perifériája, melyet találóan Tóth József és részben Erdősi Ferenc nevezett el, fejlődése, felzárkózása (illetve egyes területek relatív leszakadása) az elkövetkező évek természetes folyamatai közé tartoznak (TÓTH J. 1988, ERDŐSI F. 1988). Az Európai Unió külső, nem EU tagállammal határos, övezetét képező területek hazánkban nagymértékben elmaradnak egyéb határ menti területek társadalmi-gazdasági fejlettségétől. A túlélési stratégiák az egyes területek társadalmának adekvát formát öltenek, valamint a korábbiaktól teljesen eltérő fejlődési irányokat indukálnak. A fent említett leszakadó és felzárkózó vidékek lehatárolása statisztikai módszerek segítségével történhet. A közelmúltban történtek már az itt közölt vizsgálathoz hasonló munkák, felmérések (CSORDÁS L. 2001, SARUDI CS. MOLNÁR T. 2004), azonban e tanulmány arra keresi a választ, miszerint mely mutatók azok, amelyek behatárolják, elkülönítik a határ menti sávot egyéb területektől Somogy megye sajátos településeinek megfelelően. A fejletlen térségek lehatárolása jelentős részben megegyezhet a határsáv tényleges kiterjedésével. Noha a határmentiség önmagában nem jelent szükségszerűen hátrányt, mint ahogy ezt számos külföldi példa vizsgálata igazolta (SÜLI-ZAKAR I. 2001), ugyanakkor Magyarország esetében ez sajnálatos módon mégis evidenciának tűnik (TÓTH J. CSATÁRI B. 1993, SÜLI-ZAKAR I. 2001). Mindezek ismeretében kijelenthetjük, hogy a határ mibenlétét tetten érhetjük statisztikai adatokban, melyek az adott település társadalmi aktivitására, humánerőforrás bázisára, valamint gazdaságának megújuló képességére szolgáltatnak forrásokat. Lényeges adalékként szolgálhatnak még a határmentén megvalósuló együttműködések, melyek részben a társadalmi aktivitástól is függnek, valamint függnek a határ két oldalán elhelyezkedő területek hasonló történelmi múltjától. Feltételezzük, hogy mind a Balaton part menti, mind pedig a határ menti települések életében plusz adalékot jelent üdülőkörzet, vagy határ megléte. A lehetőségek kiaknázása több tényezőtől is függ. Elsődlegesen függ a szomszédos államok államközi viszonyaitól, ami Magyarország esetében minden határszakaszon rendezett. Másodsorban pedig, befolyásolja a határon kialakult határ menti együttműködés fejlettségi szintje. A horvát magyar határszakaszon a PHARE CBC (Cross Border Cooperation) program 2003 nyarán indult meg. És habár ez az egyik legfiatalabb együttműködés határszakaszainkon (2003 év végén kezdeti stádiumba lépett a szerb-magyar együttműködés), mind mennyiségében, mind pedig 1 Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola, III. éves doktorandusz; Munkahely: Kaposvári Egyetem Regionális Gazdaságtani Tanszék, tanszéki munkatárs 1

2 minőségében a jól funkcionáló határ menti együttműködések egyik példájává válhat. A legjobban működő az osztrák magyar, valamint a román magyar együttműködés. Az előbbi a legrégebb óta tevékenykedő Phare CBC program 1995, valamint a magyar határszakaszok közül a legfejlettebb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező megyéket érinti, az utóbbi színvonala, pedig a határon túl igen nagy számban élő magyaroknak köszönhető. A sorban ezután következő együttműködés a horvát magyar, mely a jövőben, EU csatlakozásunkat követően plusz pénzügyi forrásokkal bővül, melyek az együttműködés elmélyítését szolgálják. Jóllehet sokan kételyeiket fejezik ki azzal kapcsolatosan, hogy a schengeni határőrizet megvalósulásával hogyan alakulnak határ menti kapcsolataink, meggyőződésünk, hogy mivel Magyarország határai válnak az Európai Unió határaivá, ugyanaz a folyamat megy majd végbe határszakaszainkon, mint ami végbement a 80-as években az akkori EU határok mentén. Tehát megindul egy olyan, a határszakaszokra kiterjedő általános fejlődést generáló, kooperáció, mely források felhasználását teszi lehetővé a nem EU tagállamokkal határos szakaszokon is. A határszakaszhoz tartozó települések körének megállapítása lehetőséget biztosít az erőforrások megfelelő koncentrálására, a specifikusan a határ jellegének megfelelő fejlesztésekhez kapcsolódó intézkedések pontos körének a definiálására. Habár kutatásunk végső célja, hogy modellezni tudjuk a határ-jelleget, szem előtt kell tartanunk, hogy igen színes társadalmi-gazdasági jegyekkel rendelkező határ menti területeink, megkívánják a specifikus fejlesztéseket. 2. Anyag és módszer A dolgozatban Somogy megye határ menti térségének lehatárolásával szeretnénk foglalkozni. Az elemzés első fázisában segítségül hívtuk a Balaton part menti települések megállapításához támpontot szolgáltató adatsorokat (24/2001 OGY határozat). Így a két eltérő, azonban jelen esetben hasonló terület hisz mindkettő olyan specifikus jegyekkel lehatárolható, társadalmi-gazdasági szempontból egységet képviselő települések összessége, településeinek elemzésénél párhuzamot vontunk. Ezek ismeretében viszonyítási alapot kapunk, hogy melyek azok a tényezők melyek szignifikánsan összefüggnek jelen esetben a határ jelenlétével. A vizsgálatoknál nem ragaszkodtunk sem kistérségi, sem pedig megye határhoz. Az aggregációs szint megválasztásánál igyekeztünk olyan szintet meghatározni, mely az elemzés céljának megfelel. A határ fogalmát a ratzeli politikai megfogalmazás szerint értelmezzük (RATZEL, F. 1892). Nem vettünk figyelembe olyan gazdasági tényezőket, melyek kiterjeszthetik a határ vonzását az ország egészére (pl.: horvát érdekeltségű cégek megtelepedése a centrum területeken). A két véglet, mely azon települések körét jelenti egyrészt, melyek közigazgatási határaikkal közvetlenül kapcsolódnak a határhoz, illetve a másik, amikor megyei szintet vizsgálunk, kirekeszthetnek az elemzésből olyan településeket, melyek életében direkt módon jelenik meg a határ (HARDI T. 2000). Ahhoz, hogy meghatározzuk a vizsgálatba vont települések körét, figyelembe vettük a határ menti területekre vonatkozó megállapításokat. A természetes tér azon részére vonatkozik, ahol a gazdasági és társadalmi életet direkt módon és jelentősen befolyásolja egy nemzetközi határ jelenléte. Ebben az értelemben megkülönböztetünk nyitott vagy potenciálisan nyitott régiókat, elzárt régiókat. (HANSEN, N. 1977). A definícióból kiindulva olyan faktorokat kellett keresnünk, melyek vizsgálatánál egyértelműen kitűnik, hogy direkt, avagy nem direkt a határ befolyása a településekre. Emellett figyelembe vettük a határ társadalomra, és bizonyos szempontból, gazdaságra egyaránt gyakorolt hatását is. A fenti kritériumokat szem előtt tartva az alábbi mutatókat és településeket vontuk elemzésünkbe. 2

3 A települések kiválasztásánál az évi törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi módosítása határozta meg, hogy mely Balaton parti települések kerüljenek a vizsgálódás célkeresztjébe. A határ menti régió településeinek kiválasztása során, a fentiekben taglalt okokat figyelembe véve, objektív alapokra helyezett a már említett 24/2001 OGY határozat a hátrányos települések körére vonatkozóan, valamint a földrajzi távolság véleményünk volt irányadó. Ezek alapján a határ mentén is elkülönítettünk első körös, második körös, illetve harmadik körös településeket. A vizsgálat első fázisában ez csupán a határtól való távolságát jelezte az adott településeknek. A későbbiekben a fejlettségi mutatók azok, amelyek kialakították a köröket. A tanulmány két vizsgálati részből tevődik össze. Az első elemzés a T-próba, melynél a 2001-es adatsorokat vettük figyelembe, valamint a következő tényezőket. A vizsgált indikátorok: a belső vándorlási különbözet, a munkanélkülieket illető számsorok, az általános iskolai tanulók száma, a középiskolai tanulók száma, működő vállalkozások és kiskereskedelmi üzletek számára vonatkozó adatok az épített lakások száma, a szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma. A mutatók egy része alapvető feltételként szerepelhet a beruházásoknál. Valamint esetlegesen mivel aprófalvas településstruktúrájú területről van szó, ahol feltételezni lehet az önkormányzatok alacsony költségvetését a települések közötti kooperációra (mint a 90-es évek elején meginduló közös gáz-programoknál), vagy annak hiányára lehet következtetni ezen adatokból. Sajnálatos módon azonban a vizsgálat tárgyát képező földrajzi térben lejátszódó teljes gazdasági kooperációs mutató meghatározására nem áll rendelkezésünkre elegendő adat. A dolgozatban csupán a Balaton part menti és határ menti települések vizsgálatának eredményét közöljük, mivel e vizsgálatok már megjelentek (Czuppon V. Kovács B. Marton I. 2004). Az adatokat 1000 lakosra lebontva vizsgáltuk, így elkerülhetőek a városok és falvak közötti népességszámbeli különbségek okozta eltérések. A következő módszer, mellyel igyekeztünk elhatározásunknak megfelelően olyan tényezőket találni, melyek alakulásánál a határ, mint direkt tényező játszik szerepet, egy fejlettségi mutató alapján készült rangsorolás, valamint az itt kapott eredmények közötti T- próba, szignifikancia szint mérése. Az indikátorok megválasztása két időpontra koncentrált: 1995 és A két időpontban közölt adatsorok nem minden esetben feleltethetőek meg egymásnak. Ezért a dolgozat csupán 9 tényezővel számolt, melyek nem szolgáltatnak teljes körű, komplex fejlettségi mutatószámokat, azonban a fejlődés irányára vonatkozóan adalékot szolgáltatnak. Mutatók: lakónépesség, halálozási ráta, lakásállomány, 4 illetve több szobás épített lakások száma, gázellátásba bekapcsolt lakások száma, vízvezeték hálózat (km), közcsatorna hálózat (km), vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma, kiskereskedelmi boltok száma. 3. Eredmények 3.1 Belső vándorlási különbözet A belső vándorlási különbözet pozitív értékekkel csupán Somogy megyében jelenik meg ebben a régióban, azonban településekre lebontva igen differenciált képet kapunk. Településszintű megoszlásban külön vizsgáltuk a Balaton parti első körös, második körös, valamint a határ menti településeket (lehatárolásuk: a közvetlen határsávban élő településeket vettük először alapul). Az adatok elemzésénél, valamint összehasonlításánál alkalmaztuk az átlagszámítást, a szórást, e kettő alapján a relatív szórást, valamint a T-próbát. A táblázatok és számítások terjedelme miatt csupán a végeredményeket közöljük. A Balaton part menti településeken az átlagos elvándorlás a táblázatban feltüntetett települések esetében 12 fő negatívum. A relatív szórás értéke magas, mely jelzi, hogy jelentős az eltérés a települések belső vándorlási különbözete között. A relatív szórás a pozitív 3

4 belső vándorlási különbözettel jellemezhető települések esetében majdnem két és félszer magasabb, mint a negatív vándorlási egyenleggel rendelkező településeknél. Jelentős eltérést találtunk e települések között. A szórás értéke a negatív vándorlási különbözettel rendelkező települések esetében számottevően kisebb volt, mint a pozitív belső vándorlási egyenleggel rendelkezőknél. Ennek okai sokrétű vizsgálatokat kívánnak, melyeknél a belső vándorlási egyenleg mellett a további, gazdasági teljesítőképességre vonatkozó adatok is szerepelnek a vizsgálatokban. Hogy az eltérés szignifikánsan összefügg-e a települések társadalmigazdasági fejlettségével, a T-próba alapján igyekeztünk kideríteni a következő fejezetben. Ugyanezen számításokat a határ menti települések esetében is elvégeztük. A határ mentén a negatív vándorlási különbözettel rendelkező települések esetében a szórás kisebb, mint a Balaton part menti, pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező településeknél, azonban még így is igen magas. Tehát ebben a területi egységben is elkülöníthetők a lakosság számára kevésbé vonzó települések, mely adatok mellett vesszük figyelembe a gazdaság teljesítőképességére vonatkozó adatsorokat. Így bizonyos ellentmondás figyelhető meg a negatív elvándorlási különbözettel rendelkező települések és az egyéb, a gazdaságra vonatkozó adatok között. A működő vállalkozások és a kiskereskedelmi üzletek száma nincs arányban a negatív vándorlási különbözettel, amit egyébként feltételeznénk. A vizsgálat során a legtöbb olyan település, mely negatív vándorlási egyenleggel rendelkezik, a határ menti régióban helyezkedik el, mely nem okoz meglepetést. A Balaton part menti első körös és második körös települések között hasonló arányban találunk negatív elvándorlási egyenleggel rendelkező településeket. A hasonló társadalmi-gazdasági jegyek vizsgálatát elvégezve a Balaton parti és határ menti településeknél igyekeztünk olyan módon felhasználni, hogy lehatárolhassuk a határ menti településeket. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a Balaton parti településeknél megpróbálkoztak egyértelműen elkülöníteni azon települések körét, melyek direkt módon befolyásoltak a Balaton, mint üdülőhely által, megkíséreltük lehatárolni azon településeket, melyek direkt módon befolyásol egy nemzetközi határ közelsége. Mivel ezek a hatások időben és térben változóak, több tényezőt kellett ismét figyelembe vennünk. 3.2 Összefüggés-vizsgálat A T-próba segítségével szándékoztuk bemutatni a két eltérő társadalmi-gazdasági adottságú terület közötti hasonlóságokat és különbözőségeket. A T-próbánál kétféleképpen végeztük el a számításokat. Először primer adatokkal dolgoztunk, így azonban, egyes számításoknál, nem voltak kézzelfoghatóak a különbségek a két terület között. Hogy a városok és falvak közti népességszámbeli eltérések okozta hibákat kiküszöböljük, a vizsgálatba vont adatok mindegyikét 1000 főre leosztva elemeztük. Az első vizsgálatnál, a Balaton part menti és a határ menti, negatív elvándorlással jellemezhető településeknél, a tapasztalati érték kisebb, mint a táblázatbeli: 0, < 1,708. Nincs jelentős eltérés a két érték között, tehát arányaiban hasonló mértékű elvándorlásról beszélhetünk a Balaton parti, valamint a határ menti települések esetében. Természetesen az okok eltérőek lehetnek. A Balaton parti és a határ menti, pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező településeknél a tapasztalati érték: 0, < 1,711. A pozitív vándorlási különbözet mértéke nem különbözik a Balaton parti és a határ menti településeknél. A T-próbát az összes vizsgálatba vont adattal elvégeztük. Így megkaptuk azokat a jellegeket, melyek hasonlatossá, illetve eltérővé teszik a két területet. A tapasztalati értékek sorában, 5%-os hibalehetőségi szint mellett, a vizsgálatba vont adatok között szignifikanciaszint állítható fel. Ezek alapján a Balaton parti és a határ menti települések elemzése során a legkisebb összefüggést, különbséget, a munkanélküli jövedelempótló támogatásban részesülők számában találtuk. Ahol eltérést tapasztaltunk, az a működő vállalkozások száma, valamint a 4

5 szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma. Ez utóbbinál a különbség még 0,5 %- os szignifikancia szint mellett is meghaladja a tapasztalati érték a táblázati kritikus értéket. 3.3 Fejlettségi mutatószámok A földrajzilag lehatárolt első-második-harmadik körös határ menti települések (1. táblázat) sorrendje természetszerűleg megváltozott a vizsgálat eredményeképpen. A fejlettségi mutatók alapján a legmagasabb ponthatárt elért települések tartoznak a földrajzilag első körös települések körébe, tehát a határral közigazgatásilag érintkező települések kerültek ebbe a körbe: Barcs, Heresznye, Drávagárdony, Babócsa, Péterhida (1995, fejlettségi sorrendben). A következő sor, mely még mindig az első körös települések körébe tartozik, de a határral közigazgatásilag már nem közvetlenül érintkező települések: Nagyatád, Csurgó. Mindazon felül, hogy a települések 70%-a negatív elvándorlással jellemezhető, a határ menti fekvés ebben az esetben relatív fejlettséget indukál. Amely eredmény származhat a kiskereskedelmi boltok számának magas arányából a határ menti régióban pl: bevásárló turizmus. A legfejletlenebb települések között találunk a határ menti sávban közvetlenül elhelyezkedő, első körös települést is: Kastélyosdombó. Azonban a többség a földrajzi harmadik és második körös települések körébe tartozik, mely települések a határtól relatíve távol helyezkednek el. Tehát itt a fejlettségi mutató alacsony voltát egyéb tényező is befolyásolja. A belső perifériának is nevezhető, aprófalvas települések körébe tartoznak e települések. A relatíve közepesen fejlett települések körébe legtöbben a földrajzilag harmadik körös településekből kerültek be, melyek a vizsgált települések közül a legtávolabb fekszenek a határtól. Valamint egyenlő arányban oszlik meg ebben az esetben a földrajzi második és első körös települések száma. Az eltérő időpontokban mért fejlettségi mutatók különböznek egymástól. Elsősorban meg kell említeni, hogy a települések általános fejlettsége csökkent az 1995 és 2001 között eltelt időpontban, valamint átrendeződött a települések sorrendje is. Barcs maradt az élen. Egyes települések további sorrendje azonban jelentősen átalakult. Ilyen pl: Nagyatád és Csurgó: előbbi az ötödik helyre, utóbbi a 8-ra esett vissza. A települések relatív és abszolút fejlettsége is változott a két időpontban jelentősen csökkent. Ha a fejlettségi mutatószámot három részre, körre osztjuk, úgy a körök nagysága is változott az eltelt időben, nem csupán a körökbe tartozó települések csoportja. A felosztás: az átlaghoz hozzáadott szórás értéke adta meg a felső kör (1-es és 2-es kör) határát. Az átlagból kivont szórás pedig megadta a 2-es és 3-as kör határát. Az így felosztott települések körében az alábbiak állapíthatóak meg. Csökkent a fejlett (1-es) körbe tartozó települések száma, ugyanakkor nőtt a fejletlen (3-as) kör településszáma. Az elvártakkal szemben ellentmondásos eredményekre jutottunk. A közvetlen határsávban elhelyezkedő települések kerültek a legfejlettebb településkörbe. Ezen felül a települések 70%-a negatív elvándorlási különbözettel jellemezhető. Egyes települések, habár a 2001-es adatok alapján, előbbre kerültek a fejlettségi skálán, azonban ez csupán látszólagos fejlettséget jelent a fejlettségi mutatószám csökkent. A 90 település körében vannak olyanok is, melyek akár húsz hellyel is lejjebb kerültek a fejlettségi listán (pl: Iharos, Drávatamási). A legfejletlenebb települések körének a fele a határtól földrajzilag távolabb esik. Az eredmények nem egyértelműek, melyre számos ok szolgálhat magyarázatul. Az elsődleges, és nem elhanyagolható, hogy az adott megye általános társadalmi-gazdasági fejlettsége elmarad az országos átlagtól. Mindazonáltal a határ direkt befolyásoló szerepe nem minden esetben különíthető el egyéb, a társadalmi-gazdasági élet további területére ható tényezőtől. Mindazonáltal az általunk elvégzett vizsgálatok előrelépést jelentenek a határsáv meghatározásának folyamatában. 5

6 1. táblázat Határ menti, földrajzi első-második-harmadik körös települések fejlettségi sora Hm - települések-1995 Fejlettségi mutató Hm - települések-2001 Fejlettségi mutató 1 Barcs 0, Barcs 0, Heresznye 0, Heresznye 0, Nagyatád 0, Zselickislak 0, Zselicszentpál 0, Zselicszentpál 0, Csököly 0, Nagyatád 0, Böhönye 0, Böhönye 0, Vízvár 0, Csököly 0, Zselickislak 0, Csurgó 0, Őrtilos 0, Somogybükkösd 0, Görgeteg 0, Vízvár 0, Csurgó 0, Szentborbás 0, Berzence 0, Görgeteg 0, Kiskorpád 0, Rinyaújnép 0, Babócsa 0, Kiskorpád 0, Somogyudvarhely 0, Babócsa 0, Tótújfalu 0, Porrog 0, Bélavár 0, Berzence 0, Darány 0, Drávagárdony 0, Csokonyavisonta 0, Csokonyavisonta 0, Bárdudvarnok 0, Darány 0, Kálmáncsa 0, Péterhida 0, Segesd 0, Őrtilos 0, Zákány 0, Rinyaújlak 0, Tarany 0, Tótújfalu 0, Lakócsa 0, Porrogszentpál 0, Háromfa 0, Somogycsicsó 0, Potony 0, Tarany 0, Nagybajom 0, Bélavár 0, Porrog 0, Potony 0, Rinyaújlak 0, Somogyudvarhely 0, Szentborbás 0, Szulok 0, Drávagárdony 0, Háromfa 0, Somogybükkösd 0, Nagybajom 0, Szulok 0, Zákány 0, Kaposfő 0, Bolhás 0, Gyékényes 0, Beleg 0, Beleg 0, Bárdudvarnok 0, Vése 0, Varászló 0, Varászló 0, Patca 0, Kőkút 0, Lakócsa 0, Lábod 0, Gálosfa 0, Péterhida 0, Komlósd 0, Szenna 0, Kaposfő 0, Iharos 0, Gige 0, Homokszentgyörgy 0, Bakháza 0,

7 46 Kaposújlak 0, Mike 0, Mike 0, Szenna 0, Nemesdéd 0, Simonfa 0, Patosfa 0, Lábod 0, Bolhás 0, Nemesdéd 0, Porrogszentkirály 0, Segesd 0, Ötvöskónyi 0, Homokszentgyörgy 0, Kaposszerdahely 0, Kaposszerdahely 0, Kadarkút 0, Patosfa 0, Somogyszob 0, Kaposújlak 0, Lad 0, Kadarkút 0, Hedrehely 0, Vése 0, Jákó 0, Kisasszond 0, Simonfa 0, Porrogszentkirály 0, Gálosfa 0, Hencse 0, Gige 0, Ötvöskónyi 0, Somogycsicsó 0, Kutas 0, Kutas 0, Hedrehely 0, Bakháza 0, Iharos 0, Komlósd 0, Lad 0, Iharosberény 0, Jákó 0, Hencse 0, Gyékényes 0, Zselickisfalud 0, Zselickisfalud 0, Csurgónagymarton 0, Csurgónagymarton 0, Hajmás 0, Hajmás 0, Rinyaújnép 0, Kaszó 0, Szabás 0, Somogyszob 0, Szenta 0, Szenta 0, Nagykorpád 0, Kálmáncsa 0, Istvándi 0, Iharosberény 0, Inke 0, Szabás 0, Rinyaszentkirály 0, Kaposgyarmat 0, Visnye 0, Istvándi 0, Porrogszentpál 0, Visnye 0, Somogyaracs 0, Nagykorpád 0, Drávatamási 0, Rinyaszentkirály 0, Kisasszond 0, Somogyaracs 0, Pogányszentpéter 0, Kastélyosdombó 0, Rinyakovácsi 0, Inke 0, Kastélyosdombó 0, Drávatamási 0, Kaposgyarmat 0, Kőkút 0, Kaszó 0, Rinyakovácsi 0, Rinyabesenyő 0, Rinyabesenyő 0, Patca 0, Szilvásszentmárton 0, Szilvásszentmárton 0, Pogányszentpéter 0, Forrás: 2001 KSH adatok, szerk.: Czuppon 2004 Jelmagyarázat: települések színei: fekete: földrajzilag a határhoz közel eső, első körös települések; sötét szürke: földrajzilag a határtól távolabb eső, második körös települések; világos szürke: földrajzilag a határtól távol eső, harmadik körös települések. A fejlettségi mutató mellett található színek: fekete: fejletlen; sötét szürke: közepesen fejlett; világos szürke: fejlett települések. 7

8 4. Összegzés A dolgozatban elkészített vizsgálatok nem igazolták azt a feltevésünket, miszerint a határ közvetlen közelében elhelyezkedő települések a fejlettségi sorrend legalsó részén képviseltetik magukat. Azonban mivel az elemzés nem nevezhető teljes, komplex fejlettséget tanulmányozónak, ezért a következőkben újabb tényezők bevonásával végezzük el a fenti elemzéseket. Ezen vizsgálatok végeredményét a későbbiekben közöljük. Összességében elmondható, hogy a határ menti területek fejlesztése, célirányos fejlődésnek meghatározása, még gyerekcipőben jár. Az együttműködések intenzitásának növekedésével a határsáv lehatárolásának feladata is könnyebb lesz, ehhez azonban még további, a határ egyéb településeire, valamint egyéb faktorok bevonásával, kiterjesztett vizsgálatokra van szükség. A pénzügyi eszközök hiánya ezúttal nem lehet mentség az elmaradó fejlesztésekre. Elegendő Európai Uniós forrás áll már rendelkezésünkre. Társadalmi összefogással, az egymásra utaltság felismerésével, egymás segítésével, valamint célirányos fejlesztési elképzelésekkel, megoldható határ menti területeink integrálása. Mely nem feltétlenül jelenti a hazai piacokba való beágyazódást, szerencsésebb esetben a határon átnyúló piacok lesznek azok, melyek életben tartják határ menti településeinket. IRODALOM 24/2001 Országgyűlési Határozat Alföldi I. Straub E. (1988) Statisztikai informatika és eszközei. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest. 179 p. Bailly, A. Gibson, L. J. ((2004) Regional science: Directions for the future. in.: Papers in Regional Science 83 sz. pp Baranyai B. (1999) A periféria perifériáján a határmentiség kérdőjelei egy vizsgálat tükrében az Északkelet-alföldön. Tér és Társadalom 4. pp Baranyai B. (szerk.) (2001) A határmentiség kérdőjelei az Északkelet-alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 368. p. Csatári B. (1996) A magyarországi kistérségek néhány jellegzetessége. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét. Csordás L. (2001) Területi különbségek az Északkelet-alföld határ menti térségében. in: Baranyai B. (szerk.) A határmentiség kérdőjelei az Észak-alföldön. (szerk:) MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 368.p. Enyedi GY. (1996) Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Hilscer Rezső Szociálpolitikiai Egyesület, Budapest. Enyedi Gy. (szerk.) (1993) Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek Magyarországon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 138 p. Erdősi F. Tóth J. (szerk.) (1988) A sajátos helyzetű térségek terület- és településfejlesztési problémái. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 221p. Hardi T. (2000) Államhatárok és regionális együttműködések. in.: Horváth Gy. Rechnitzer J. (szerk.) Magyarország szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Regionális Kutatások Központja, Pécs, pp Gazdasági Minisztérium Somogy megye eltérései témában Kerékgyártó Gy.-né Mundruczó Gy. (1998) Képletek és táblázatok a Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben c. könyvhöz. BKE Aula Kiadó, Budapest, 57p. Kerékgyártó Gy.-né Mundruczó Gy. (2000) Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. BKE Aula Kiadó, Budapest, 571p. Kőszegfalvy Gy. Loydl T. (2000) Településfejlesztés. in: Falu város régió, szám. 38p. 8

9 Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Államtitkárság (2002) A területfejlesztés. in: Falu város régió, szám. Pp Népszámlálás (2001) Központi Statisztikai Hivatal Ratzel F. (1892) Allgemeine Eigenschaften die geographischen Grenzen und die politischen Grenzen. Rechnitzer J. (szerk.) (1993) Szétszakadás vagy felzárkózás. A térszerkezetet alakító innovációk. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. Sarudi Cs. Molnár T. (2004) A fejlettség településszintű elemzése a Dél-dunántúli régióban. Gazdálkodás 48. évf. 1. sz. pp Sikos T. (szerk.) (1984) Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazásának lehetőségei a területi kutatásokban. Akadémiai Kiadó, Budapest. Statisztikai tájékoztató Somogy megye 2003/3. Központi Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igazgatósága Süli-Zakar I. (1997) A Kárpátok-Eurorégió szerepe a határokon átnyúló kapcsolatok erősítésében. Comitatus 6. pp: Süli-Zakar I. (1998) Területfejlesztés vidékpolitika. A falu, szám. Pp Süli-Zakar I. (2001) A határmentiség az euroatlanti folyamatok tükrében, különös tekintettel a Kárpátok Eurorégio működési területére. in.: Baranyi B. (szerk.) A határmentiség kérdőjelei az Északkelet-alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. Pp Szűcs I. (2002) Alkalmazott statisztika. AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft, Budapest, 551p. Tóth J. Csatári B. (1993) Az alföld határ menti területeinek vizsgálata. Területi Kutatások VI. Budapest, pp: Tóth J. (1993) A terület- és településfejlesztés kölcsönhatása és egysége. Comitatus, önkormányzati szemle szám. Pp