AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS TEVÉKENYSÉGÉRŐL J/3738

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 4 II. A BÍRÓSÁGOT ÉRINTŐ JOGALKOTÁS A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény augusztus 11-i módosítása Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény (Iasz.) módosítása A bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításokról szóló évi CLXXXIII. törvény A bíróságok tevékenysége szempontjából legfontosabb további törvények A közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletei... 8 III. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HELYZETE A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helyzete, feladatai és hatásköre A Legfelsőbb Bíróság szervezeti felépítése, személyi összetétele A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége és a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása az egyes ügyszakokban A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége A bíróságok jogalkalmazása egységének a biztosítása A Legfelsőbb Bíróság részvétele a jogszabályok előkészítésében A Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda tevékenysége Informatikai fejlesztések Az OIT Hivatala által irányított központi beszerzések, informatikai projektek Saját hatáskörben megvalósított fejlesztések A Legfelsőbb Bíróság pénzügyi, költségvetési helyzete IV. A HELYI ÉS A MEGYEI (FŐVÁROSI) BÍRÓSÁGOK, VALAMINT AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK HELYZETE Ügyforgalom, munkateher Helyi bíróságok Megyei bíróságok Ítélőtáblák Személyzeti helyzet A bírák és az igazságügyi alkalmazottak (bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, tisztviselők és írnokok) engedélyezett és tényleges létszámának változása a január 1. és december 31. napja közötti időszakban A bírói kar összetétele A bírák kinevezése A bírák szolgálati viszonyának megszűnése A bírák elleni fegyelmi eljárások és fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül alkalmazott írásbeli figyelmeztetések A bírák ellen indult büntető- és szabálysértési eljárások A bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazása és elismerése Oktatás Bírák továbbképzése A bírósági titkárok központi képzése E-learning képzések... 40

3 Európai jogi szaktanácsadók képzése Idegen nyelvi képzés Államreform Operatív Program Igazságügyi alkalmazottak képzése Együttműködés más szervekkel, szervezetekkel Külföldi oktatási intézményekkel történő együttműködés A bírósági fogalmazók központi versenyvizsgája Bírósági könyvtárak, kiadványok Tudásalapú Igazságszolgáltatás Projekt Az európai uniós programok, pályázatok az igazságszolgáltatás intézményrendszerében Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja A cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése (KIM-OITH konzorcium) Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban Az ítélkezés időszerűségének javításához a bírói munka adminisztratív terheinek csökkentése, munkateher mérés és elosztás segítése, az elektronikus ügyintézés kiterjesztése további bírósági területre Bírói kapacitás-fejlesztés a visszatérés területén A bírósági épületek A bírósági épületállomány fő jellemzői A bírósági épületek eszköz-ellátottságának fő jellemzői A bírósági informatika Az informatika szerepe a bírósági munkában A bírósági informatika főbb területei A bíróságok nemzetközi kapcsolatai Közreműködés a jogalkotásban A bíróságok jogi képviselete A bíróságok sajtótevékenysége V. A BÍRÓSÁGI SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA A bírósági szervezet gazdasági, pénzügyi helyzete a évben Az OIT költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb határozatai A bírósági szervezet gazdálkodásának fejezeten belüli ellenőrzése A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) 31. (3) bek. a) pontja Az ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása, az Intézkedési tervek megvalósítása Ber. 31. (3) bek. ba) pontja VI. AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ÉVI FŐBB TEVÉKENYSÉGE... 73

4 4 I. BEVEZETÉS A év első felében a személyi összetételében megújult Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nagy gyakorlattal rendelkező bírósági vezetőkből, bírákból, illetve bírósági tisztviselőkből álló bizottságok munkájára támaszkodva értékelte a bírósági szervezet igazgatásának és működésének helyzetét. Az elképzeléseimet elfogadva megfogalmazta a modern kor követelményeinek megfelelő időszerű, szakszerű, egységes és átlátható igazságszolgáltatás kialakítására, a szervezet továbbfejlesztésére vonatkozó célkitűzéseket, javaslatokat, majd a bírósági szervezetre és igazgatásra, a bírák jogállására és javadalmazására vonatkozó törvények módosítására kidolgozott törvénytervezetet megküldte az közigazgatási és igazságügyi miniszternek. Emellett a bírósági szervezet az eljárások gyorsítására is számos javaslatot dolgozott ki. A törvényhozás és az igazságszolgáltatás elképzelései - hosszú idő óta először - sok tekintetben összhangban voltak egymással. Az igazságügyért felelős minisztérium által előkészített, az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló évi CLXXXIII. törvényt az Országgyűlés december 23-i ülésnapján fogadta el. A törvény átfogóan és koncepcionálisan módosította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt. Ez a komplex, kétharmados jogalkotás nagyon határozottan a megreformált bírói önigazgatás mellett tette le a voksát. A központi igazgatás hatékony és operatív működésének biztosítása érdekében racionalizálta az OIT-nak, mint testületnek, valamint az elnökének feladat- és hatáskörét, működését, kiegyensúlyozta a bírák, bírósági egységek képviseletét az OIT-ban. Az ítélőtáblákat az eddiginél hatékonyabban integrálta az egységes bírósági rendszerbe. Módosította a bírák és bírósági vezetők pályáztatásának és kinevezésének rendszerét, valamint a kollégiumok és bírói tanácsok ehhez kapcsolódó feladatait. Kötelezővé tette a bírák rendszeres továbbképzését, szigorította a bírák és bírósági vezetők munkájának értékelésére vonatkozó szabályokat és rendelkezett a szolgálati bíróságok felállításáról. A törvénynek a bíróságok igazgatását, a bírák jogállását érintő rendelkezései március 1-jén léptek hatályba. A törvény elfogadása után azonban megszakadt a korábbi együttműködés a jogalkotók és a harmadik hatalmi ág között. Ennek kedvezőtlen hatásai elsősorban az alkotmányozási folyamatban jelentkeztek. Az új Alaptörvény előkészítése során semmiféle konkrét egyeztetésre, szakmai véleménycserére nem került sor, ami az európai jogállami elvekkel, szokásokkal nehezen hozható összhangba. Külön kiemelést érdemel, hogy az Alaptörvény parlamenti tárgyalásának utolsó napjaiban benyújtott egyik módosító javaslat nyomán minden átmenet és elfogadható indok nélkül - a jelenlegi 70 éves bírói felső korhatárt a mindenkori öregségi nyugdíj korhatárhoz igazították, ami ellentétes a 140 éves magyar jogi hagyománnyal és az európai tendenciákkal.

5 5 Az elfogadott Alaptörvényből nem lehet átfogó következtetéseket levonni az igazságszolgáltatás jövőjét illetően, a bírsági szervezeti rendszerre, a bíróságok központi igazgatására vonatkozó lényeges kérdések eldöntése a 2011 őszén megalkotandó sarkalatos törvényekre maradt. Ennek következtében a bírósági szervezetben naprólnapra nő a bizonytalanság. Ezért csak megismételni tudom a március 24-én, Magyarország Alaptörvényének parlamenti vitája során elmondottakat: akármi lesz is a megoldás, tartsuk szem előtt államalapító Szent István királyunkat, aki a nyugati kereszténység felvételével tudatosan az európai értékek mellett tette le a voksát, amikor államot és egyházat alapított. Ma sincs más választásunk, mint ezeknek az értékeknek a tisztelete, a hatalmi ágak következetes szétválasztásán, a bírói függetlenségen alapuló modern európai jogállamiság alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényekben való rögzítése. Abban pedig csak bizakodni lehet, hogy a bíróságokra vonatkozó sarkalatos törvények előkészítése során ismét lesznek előzetes szakmai egyeztetések a két hatalmi ág között. Dr. Baka András a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke

6 6 II. A BÍRÓSÁGOT ÉRINTŐ JOGALKOTÁS A bíróságok igazgatásával, illetve ítélkező munkájával összefüggésben a évben megalkotott leglényegesebb jogszabályok a következők: 1. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény augusztus 11-i módosítása Az Alkotmány 46. -ának új (3) bekezdése értelmében egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, aki e tevékenysége során független, csak a törvénynek van alárendelve. Hatályos: július 30. napjától. 2. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény (Iasz.) módosítása A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló évi LXXXVI. törvény egyebek között módosította az Iasz. egyes rendelkezéseit. Az Alkotmány 46. -ának új (3) bekezdése rögzíti, hogy a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat. Az Iasz. új 41/A. -ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy e bírósági titkárokat (kijelölt titkár) a helyi bíróság elnökének javaslatára a megyei bíróság elnöke jelöli ki. Az Iasz. 41/A. -ának (2) bekezdése kötelező erővel írja elő a kijelölt titkárok esetében a kijelölést követő harminc napon belüli a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény szabályainak megfelelő vagyonnyilatkozat-tételt. A kijelölt titkár nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat. A kijelölt titkár nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, polgármester, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető. A tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató- és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését. E tevékenységek gyakorlásának megkezdését köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni. Nem lehet gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett vagy korlátlanul felelős tagja, nem lehet választottbíróság tagja. Hatályos: augusztus 19. napjától.

7 7 3. A bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításokról szóló évi CLXXXIII. törvény Az Országgyűlés december 23-ai ülésén elfogadta az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításokról szóló évi CLXXXIII. törvényt, amelynek részét képezi a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény (Bszi.), a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény (Bjt.), a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) és a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (Be.) módosítása. A törvény átfogóan és koncepcionálisan módosította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt. Ez a komplex, kétharmados jogalkotás nagyon határozottan a megreformált bírói önigazgatás mellett foglalt állást. A központi igazgatás hatékony és operatív működésének biztosítása érdekében racionalizálta az OIT-nak, mint testületnek, valamint az elnökének feladat- és hatáskörét, részletesen szabályozta a működését, kiegyensúlyozta a bírák, bírósági egységek képviseletét az OIT-ban, és az OIT tagjainak körét kiegészítette az államháztartásért felelős miniszterrel. Az ítélőtáblákat integrálta az egységes bírósági rendszerbe. Módosította a bírák és bírósági vezetők pályáztatásának és kinevezésének rendszerét, valamint a kollégiumok és bírói tanácsok ehhez kapcsolódó feladatait. Kötelezővé tette a bírák rendszeres továbbképzését, szigorította a bírák és bírósági vezetők munkájának értékelésére vonatkozó szabályokat, rendelkezett a szolgálati bíróságok felállításáról, és a bírák javadalmazásánál az alapilletmény fokozatait a korábbi 10-ről 14 fokozatra bővítette. Hatályos: február 1. napjától, illetve március 1. napjától. 4. A bíróságok tevékenysége szempontjából legfontosabb további törvények évi XVI. törvény az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról évi XVIII. törvény a gondnokoltak nyilvántartásáról évi LVI. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáról évi CLXI. törvény egyes büntető tárgyú törvények módosításáról évi CLXXIX. törvény az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról évi CXXX. törvény a jogalkotásról.

8 évi CLXXXIV. törvény a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról. 5. A közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletei 3/2010. (VI. 28.) KIM rendelet az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet módosításáról. 20/2010. (XII. 22.) KIM rendelet az egyes cégnyilvántartással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról. 31/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról.

9 9 III. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HELYZETE 1. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helyzete, feladatai és hatásköre A Legfelsőbb Bíróság évben is eleget tett alkotmányos kötelezettségeinek: a jogegység biztosításának, és az ítélkezési feladatok ellátásának. A bíróság igazgatási struktúrája az új Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba léptetésével módosult. A szabályzat átrendezte és pontosította az elnöki és az elnökhelyettesi hatásköröket, amellyel biztosította, hogy az OIT elnökeként megnövekedett feladataimat maradéktalanul elláthassam. A bíróság szakmai vezetésében (kollégiumvezetők, kollégiumvezető-helyettes) változás nem történt; a kollégiumok teljesítették törvényi kötelezettségüket. A évben a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési tevékenységét jelentősen nehezítette, hogy főként a büntető és közigazgatási ügyszakot érintően az érkezett ügyek száma az előző évhez képest jelentősen, 8,85%-kal emelkedett. Ennek ellenére a befejezett ügyek mennyiségének 4,58%-kal történő növelésével sikerült elérni, hogy a folyamatban levő ügyek mennyisége csak 4,15%-kal nőtt. Az egyes ítélkezési területekre vonatkozó részletes elemzést a 3. pont mutatja be. 2. A Legfelsőbb Bíróság szervezeti felépítése, személyi összetétele A Legfelsőbb Bíróság 2010-ben változatlan szervezeti rendben és közel azonos létszámmal látta el feladatait. A személyi állomány kollégiumonkénti és egyéb szervezeti egységenkénti bontását, munkakör szerinti megosztását az 1. számú melléklet tartalmazza. A Legfelsőbb Bíróság bírói létszáma alatta marad a hasonló nagyságú országok hasonló ítélkezési feladatot ellátó legfelsőbb bíróságai létszámának és a megnövekedett ítélkezési tevékenység által indokoltnak. A Legfelsőbb Bíróságon évben 81 bíró működött, a berendelt bírók száma nyolc volt. A titkárok és fogalmazók létszáma 14, a tisztviselők létszáma 107, az írnokok létszáma 20, a fizikai dolgozók létszáma 78 fő volt. Vezetésem alatt egy elnökhelyettes, három kollégiumvezető, egy kollégiumvezető-helyettes, 30 tanácselnök és 44 bíró teljesített szolgálatot. A bírák életkor szerinti összetételét kollégiumonkénti bontásban a 2. számú melléklet tartalmazza. Ez az életkor-összetétel a legfelsőbb bírósági bírákkal szemben támasztható kellő élettapasztalatra és a magas fokú jogismeretekre vonatkozó igényt is tükrözi. A vezetőkkel együtt 81 legfelsőbb bírósági bíróból 46 nő. A bírák részletes kollégiumonkénti és nem, valamint beosztás szerinti összetételét a 3-4. számú mellékletek mutatják be.

10 10 3. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége és a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása az egyes ügyszakokban 3.1. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége A Legfelsőbb Bíróságon december 31. napján folyamatban volt 3190 ügy, amelyhez évben 7759 új ügy érkezett. Az összesen ügyből december 31. napjáig 7613 ügyet fejezett be, összesen 3336 felülvizsgálati és egyéb ügye maradt folyamatban. A folyamatban maradt 3246 felülvizsgálati ügyből egy sem volt két éven túli, 67 ügy (63 munkaügyi és 4 közigazgatási) volt egy éven túli. Az elmúlt évben a Bírósági Határozatokban 349, a Hivatalos Gyűjteményben (2010/I től 2205-ig) 91 határozat jelent meg A bíróságok jogalkalmazása egységének a biztosítása A Legfelsőbb Bíróság évben összesen 15 jogegységi határozatot hozott, valamint 29 kollégiumi véleményt alkotott. A Polgári Kollégium négy határozattal, és három véleménnyel, a Büntető Kollégium három határozattal és nyolc véleménnyel, a Közigazgatási Kollégium hat határozattal és 18 véleménnyel járult hozzá a jogegység biztosításához. A kollégiumok együttesen további két jogegységi határozatot hoztak A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma A Büntető Kollégiumhoz január 1-jétől december 31-éig 1364 ügy érkezett. Ez a évi ügyérkezéshez (1202 ügy) képest 13,47%-os növekedés jelentősen növelte a bírák leterheltségét. Az 1364 ügyből 997 felülvizsgálati, 295 fellebbezett peren kívüli ügy volt. Ez utóbbiak között előzetes letartóztatás, perújítás és más nem érdemi jogkérdés szerepelt, míg 72 ügy tárgya bíróság kijelölése volt. Mindezeken túl 19 harmadfokú ügy érkezett. A Büntető Kollégium 2010-ben 1322 ügyet fejezett be, ebből 954 felülvizsgálati ügy, 295 fellebbezett peren kívüli ügy és 73 bíróság kijelölés volt. Az 1322 ügy befejezése során 256 ügyben nyilvános ülésen, míg 1066 ügyben tanácsülésen járt el. A harmadfokú és felülvizsgálati ügyek között számos nagy terjedelmű, jogilag nehezebben megítélhető, a közvéleményt élénken foglalkoztató ügy érkezett, amelyeket a hosszabb felkészülési idő ellenére is időszerűen (4-6 hónap alatt) fejezett be. A Büntető Kollégium 2010-ben négy jogegységi határozatot hozott, és nyolc kollégiumi véleményt alkotott. Az 1/2010. (II. 26.) BJE büntető jogegységi határozat a részben felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó külföldi ítélet érvényének elismerése esetén a feltételes szabadság tartamáról rendelkezett, a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Btk.) 48. -át és a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló évi XXXVIII. törvény 48. -át értelmezve. A 2/2010. (VII. 16.) BJE büntető jogegységi határozat a Btk. 47. (4) bekezdés e) pontját értelmezte a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11.

11 11 törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 17. -a alapján hozott jogerős döntés utólagos megváltoztathatóságával összefüggően, figyelemmel a Bv. tvr. 6. (7) bekezdésére, a Be (2) bekezdés b) pontjára és 575. (1) bekezdésére. A 3/2010. (XI. 8.) BJE büntető jogegységi határozat azt mondta ki, hogy a terhelt terhére benyújtott ügyészi felülvizsgálati indítvány a büntethetőség elévülését nem szakítja félbe (Btk. 35. (1) bekezdés). Az 1/2010. (VII. 16.) BKPJE büntető-közigazgatási-polgári jogegységi határozat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által jogszabály alapján nyugdíjasok részére kiállított utazási igazolvány okirati minőségét döntötte el a Btk át, a Pp (1) bekezdését, a közforgalmú személyszállítási kedvezményről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 4. -át, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdését, a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 72. (1) bekezdését és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. (1) és (2) bekezdését értelmezve. A BKv. 83. számú vélemény az erőszakos többszörös visszaesés fogalmát (Btk pont), a BKv. 84. számú vélemény a pénzbüntetés részletekben történő megfizetésének engedélyezésére vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi törvényhelyeket (Btk. 51. (4) bekezdés, Be. 592., a BKv. 85. számú vélemény az előzetes letartóztatásban levő vádlott nyilatkozattételi jogosultságának engedélyezésére vonatkozó jogszabályhelyeket (Bv. tvr. 118/A. ) értelmezte. A BKv. 86. számú vélemény a bíró kizárására vonatkozó rendelkezések tartalmát vizsgálta (Be. 21., 24. ). A BKv. 87. számú vélemény az egyes szabálysértések érték-egybefoglalásának szabályait rendszerezte és véleményezte (Btk. 12. (2) bekezdés, a Btk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 28. (2) bekezdés, a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény (Sztv.) 157. ). A BKv. 88. számú vélemény a részben felfüggesztett szabadságvesztés új intézményeinek alkalmazásával kapcsolatos törvényhelyeket, a BKv. 89. számú vélemény a perújítási nyomozás határidejét (Be (1) bekezdés) értelmezte. A BKv. 90. számú vélemény a pótmagánvádas eljárás gyakorlatában felmerült egyes jogértelmezést igénylő kérdésekről szólt. Az ítélkezés egyöntetűségének biztosítása érdekében a kollégium ezeken kívül elvi határozatokat tett közzé. Az ítélőtáblák kollégiumvezetőivel, illetőleg az ország valamennyi büntető kollégiumvezetőjével további két-két alkalommal folytatott tanácskozást. Az Országos Büntető Kollégiumvezetői Értekezletet március 1-3-ig, illetőleg november 2-4-ig tartották az OIT Hivatala Magyar Bíróképző Akadémián (MBA). A 2010 márciusában rendezett értekezleten a következő fontosabb kérdéseket tárgyalták meg: a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége, a Btk május 1-jétől hatályos 90. -a alapján kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén, ha a felfüggesztett rész végrehajtását elrendelik;

12 12 ugyanezen törvényhellyel összefüggésben az összbüntetésbe foglalás problémájának vizsgálata; a évi CXXXVI. törvény módosításaira figyelemmel az érték-egybefoglalás alakulása január 1-jétől; a Be (1) bekezdése szerinti nyomozás elrendelése esetén a nyomozás határideje, a határidő meghatározása, és a hosszabbítás tárgyában a döntési jogosultság kérdése; a Be (1) bekezdése szerinti fellebbezési jogosultság vizsgálata perújítási eljárásban; a Be (6) bekezdése szerinti házkutatás esetén az ügyészi jelenlét kérdése, ha a házkutatás elrendelésére bírósági szakaszban, illetve a pótmagánvádas eljárásban történt. A 2010 novemberében megrendezett országos értekezlet napirendjén a következő kérdések szerepeltek: az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló októberi kormányelőterjesztés tartalmának szakmai megvitatása; a Btk. egyes rendelkezéseit érintő jogértelmezési kérdések az ítélőtáblák által megküldött kérdések alapján; az Sztv. egyes rendelkezéseit érintő jogértelmezések, az ítélőtáblák által összegyűjtött problémák alapján; a titkos információgyűjtés alkalmazásával kapcsolatos egyes eljárási kérdések megvitatása. A Szegedi Ítélőtáblán megrendezett ítélőtáblai kollégiumvezetői tanácskozás május 31-én a Btk. új szankciórendszerének alkalmazásával összefüggő kérdéseket tekintette fő témájának. A Fővárosi Ítélőtáblán december 8-án megtartott ítélőtáblai kollégiumvezetői tanácskozáson az előzetes letartóztatás elrendelésének, fenntartásának, meghosszabbításának kérdéseiről, a külföldi ítélet elismerésének néhány problémájáról, valamint az üdülési csekk okirati természetének értelmezéséről folytattak megbeszélést. A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló évi LXXXVI. törvény hatályba lépésével az Alkotmány módosításával egyidejűleg koncepcionálisan módosított Sztv. a korábban jegyzői hatáskörbe tartozó tulajdon elleni szabálysértéseket elzárással is sújtható szabálysértésekké szigorította és elbírálásukat bírósági hatáskörbe utalta azzal, hogy a tárgyalás megtartását a bírósági titkárok számára is lehetővé tette. A törvénymódosítás, amely a helyi és a megyei bírósági szinteket egyaránt érintette, számos jogalkalmazási problémát eredményezett. A kollégiumvezetők fent említett 2010 novemberi szakmai tanácskozása nagyobb részét kellett ezért az Sztv. módosításával kapcsolatos jogalkalmazási kérdések megoldására fordítani. A Büntető Kollégium az ítélőtáblai, a megyei (fővárosi) kollégiumvezetők bevonásával három célvizsgálatot folytatott. Országosan megvizsgálta a pótmagánvádas eljárások gyakorlatát (ennek alapján született a nagy terjedelmű BKv. 90. számú vélemény), valamint a nyomozás során első ízben elrendelt előzetes letartóztatás gyakorlatát.

13 13 Megtárgyalta a büntetőeljárás gyorsítását, egyszerűsítését célzó javaslatokat, amelyeknek a tárcaegyeztetésében is részt vett A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma A Polgári Kollégium három szakágához évben 4393 ügy érkezett, amelyből 3751 felülvizsgálati ügy, 221 fellebbezett másodfokú ügy (végzések elleni fellebbezések), 421 pedig egyéb ügy (főként bíróság kijelölése) volt. Az ügyérkezés az elmúlt években kismértékben ugyan, de folyamatosan növekedett: 2009-ben 4287, 2008-ban pedig 4230 ügy érkezett. A befejezett ügyek száma évben 4373 volt, 5%-kal több mint az előző évben. A folyamatban maradt ügyek száma 2109 volt (közel azonos az előző évivel), ami kb. 5-6 havi érkezésnek felelt meg. A polgári és a gazdasági szakágban nem volt egy éven túli ügy. A hat hónapon túli ügyek száma is csekély, 142 db (2009-ben 170 db) volt. A kollégiumon belül évek óta a munkaügyi szakág dolgozik a legnagyobb ügyhátralékkal, a folyamatban lévő 995 ügyből 426 hat hónapon túli, 63 pedig egy éven túli volt. Az ügyhátralékot kismértékben sikerült ugyan csökkenteni (2009. év végén 1051 ügy volt folyamatban, amelyek közül 143 volt egy éven túli), a folyamatban levő ügyek mennyisége azonban még mindig közel tíz havi érkezésnek felelt meg. A kollégiumban az elmúlt években nemzedékváltás zajlott le: 2009-ben nyolc bíró (ebből négy tanácselnök) 2010-ben pedig három bíró (ebből kettő tanácselnök) vonult nyugállományba. Bár az előbbiekben ismertetett számadatokból következően a teljesítmény mennyiségileg nem csökkent, sőt nőtt, a távozó kollégák megfelelő szakemberekkel való pótlása nehéz feladatnak bizonyult. A Polgári Kollégium 2010-ben is nagy hangsúlyt helyezett a jogegység biztosítására, hat jogegységi határozatot hozott, és három kollégiumi véleményt alkotott. Az 1/2010. (VII. 30.) PJE polgári jogegységi határozat lényege, hogy a felszámolási eljárásban a főkötelezettel szemben bekövetkező jogvesztés a készfizető kezest az ellene már ezt megelőzően megindított perben nem mentesíti a teljesítés alól. A 2/2010. (X. 8.) PJE polgári jogegységi határozat kimondta, hogy az önkéntes tűzoltóság, mint köztestület nem minősíthető közhasznú szervezetté, mert a létrehozásáról szóló törvény azt nem teszi lehetővé. A 3/2010. (X. 15.) PJE polgári jogegységi határozat szerint a teljesítési segéd igénybevétele folytán felmerül kiadásnak a felszámolási költségek között történő jogszabálysértő elszámolása esetén, az arra jogosultak kifogása alapján a bíróság az intézkedést megsemmisítve kötelezi a felszámolót a kiadásnak a felszámolási költségek köréből való mellőzésére és az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonába történő befizetésére. A 4/2010. PJE polgári jogegységi határozat értelmében a közhasznú társadalmi szervezet legfőbb szerve nem minősül vezető szervnek, amiből következően a legfőbb szerv

14 14 tagjaira nem vonatkozik a vezető szerv elnöke vagy tagja és a felügyelő szerv elnöke vagy tagja között fennálló tisztségbeli összeférhetetlenség szabálya. A vezető szerv elnöke és tagja, valamint a felügyelő szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet, míg a társadalmi szervezet könyvvizsgálója olyan személy is lehet, aki nem tagja a társadalmi szervezetnek. Az 1/2010. (XI. 8.) KPJE közigazgatási-polgári jogegységi határozat szerint a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása esetén a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradásához az újra benyújtott beadványt (és annak pótlólag előterjesztett mellékleteit) az elutasított keresetlevéllel és annak mellékleteivel együtt kell értékelni. Az 1/2010. (VII. 16.) BKPJE büntető-közigazgatási-polgári jogegységi határozat lényegét a Büntető Kollégium által hozott jogegységi határozatok között ismertettem. A Polgári Kollégium a hagyományoknak megfelelően 2010-ben is két szakmai kollégiumi ülést tartott (június 28-án és december 6-án). E két kollégiumi ülés napirendjén a évi országos vizsgálat tapasztalatai alapján a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos anyagi és eljárásjogi kérdések szerepeltek, és három kollégiumi vélemény megalkotására került sor. Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK véleményével a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma meghaladottnak nyilvánította a PK 32. számú állásfoglalását, majd kilenc további pontban foglalta össze a szerződés érvénytelensége iránti perekben felmerült anyagi jogi kérdésekkel kapcsolatos álláspontját. A 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről tizenegy pontban tartalmaz részletes iránymutatást. Az érvénytelenségi és a törlési per kapcsolatáról szóló 3/2010. (XII. 6.) PK vélemény a bírói gyakorlatban igen régóta problematikus elhatárolási kérdésekben ad iránymutatást. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a kollégium a évben is havonkénti rendszerességgel tartott tanácselnöki értekezletet, amelyeken aktuális jogi és munkaszervezési kérdéseket vitatott meg. A Polgári Kollégiumon belül évek óta működő Elvi Csoport a kollégiumvezetéssel együttműködve részt vett a jogegységi kezdeményezések feldolgozásában, a megyei bíróságok és az ítélőtáblák kollégiumi anyagainak, valamint a jogszabálytervezeteknek az észrevételezésében, a tanácselnöki értekezletek és a kollégiumi ülések vitaanyagainak előkészítésében és előzetes megvitatásában. Az Elvi Csoport évi tevékenységéből csak példaként emelem ki a végrehajtók munkadíjával kapcsolatos jogegységi eljárás iránti kérelem megvitatását, a Pp. gyorsítási célú módosítására tett javaslatokat, a 3/2010. PK vélemény előkészítését, valamint az OIT felkérésére a polgári jogi közvetítés és a bírósági eljárások kapcsolatáról szóló 77 oldal terjedelmű javaslat elkészítését (lásd a 193/2010. (IX. 14.) OIT határozatot). A Polgári Kollégium 2010-ben is aktívan segítette a jogalkotási munkát, nemcsak a jogszabály-tervezetek észrevételezésében működött közre, hanem több ízben a jogalkotási folyamatban is részt vett. Ilyen volt pl. a évi CLXXXIII. törvény, amelynek megalkotásához a polgári eljárások gyorsításával kapcsolatos Pp. módosítási

15 15 javaslatok megtételével járult hozzá. A kollégiumból ketten tagjai voltak az új Polgári Törvénykönyv előkészítését végző Operatív Bizottságnak, hárman a kódex egyes részeinek a megszövegezésében vettek részt, míg mások az egyes könyvek előkészítését végző munkabizottságokban tevékenykedtek. A Polgári Kollégium szoros szakmai kapcsolatot tartott fenn az ítélőtáblák és a megyei bíróságok civilisztikai kollégiumaival és azok vezetőivel. Az ítélőtáblák és a megyei bíróságok civilisztikai kollégiumainak ülésein képviselője útján vett részt, illetve írásban fejtette ki észrevételeit a megküldött vitaanyagokkal kapcsolatban. Képviseltette magát több regionális (pl. felszámolási, társasági- és cégjogi, munkajogi) tájértekezleten. A megyei bíróságok és az ítélőtáblák kollégiumai, valamint a tájértekezletek az esetek döntő többségében egyetértettek a kollégium által kifejtett állásponttal és annak megfelelő véleményt alakítottak ki. Az információcserének minden évben meghatározó fóruma a civilisztikai kollégiumvezetők háromnapos országos tanácskozása. A tanácskozás tematikáját és szakmai anyagát minden évben a Polgári Kollégium állítja össze a megyei bíróságok és az ítélőtáblák kollégiumvezetőinek javaslatai, valamint az általuk készített vitaanyagok felhasználásával. A február én megtartott országos tanácskozáson az alábbi témák kerültek megvitatásra: a szerződés érvénytelensége iránti perek évi országos vizsgálatának a tapasztalatai; a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. törvény alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati problémák; adatvédelem és adatbiztonság a bírósági eljárásokban. A november 23-án az MBA-n tartott rendkívüli civilisztikai kollégiumvezetői értekezlet témája a polgári eljárások elhúzódása okainak feltárása, valamint a pertartam csökkentése érdekében teendő szakmai intézkedések voltak A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma A Közigazgatási Kollégium évi ítélkező tevékenységét meghatározta, hogy a kitűzött ügyeket egész évben a választási eljárások során folyamatosan érkező felülvizsgálati kérelmek azonnali intézése mellett kellett elbírálnia. A választási év a kollégium bíráit és tisztviselőit fokozottan megterhelte, mivel a rendszeres napi munkán felül, gyakran pihenő- vagy ünnepnapon kellett 1-3 napos határidő alatt a választási ügyeket elintézni. A kollégium 2010-ben is fokozottan törekedett a közigazgatási perekben a felülvizsgálati eljárásra előírt 120 napos befejezési határidőhöz való közelítéshez. Sajnálatos, hogy bár a évi CLXXXIII. törvény a bírósági eljárások gyorsítása érdekében módosította a Pp. szabályait, a kizárólag a közigazgatási perekben korlátlan felülvizsgálati lehetőség ésszerű és alkotmányos korlátozására tett javaslatok közül a törvényhozó egyet sem fogadott el, ezért a jelenlegi ügyforgalom mellett a törvényes határidő betartására a kollégium nem volt képes. A különlegesen bonyolult, nehéz jogi megítélésű, az európai

16 16 uniós jogszabályok alkalmazását is igénylő adó, vám, közbeszerzési, hírközlési, környezetvédelmi stb. ügyektől vonta el a bírák kapacitását a Legfelsőbb Bíróság eljárását semmilyen szempontból nem igénylő, rendkívül alacsony pertárgyértékű, egyszerű jogi megítélésű ügyek sokasága. Be kell látni, hogy a bírák leterhelése az ítélkezés színvonalának csökkenése nélkül tovább nem fokozható. Közigazgatási ügyszakban 2010-ben 1861 ügy érkezett a Legfelsőbb Bíróságra, melyből 1774 ügyet fejeztek be. A folyamatban maradt ügyek száma december 31-én 1025 volt, amelyek közül hat hónapon belül 732, hat és tizenkét hónap között 289 ügy érkezett, míg négy ügy volt egy éven túli. Az ügyhátralékot 2010-ben nem sikerült csökkenteni, mivel az ügyérkezés jelentősen megnövekedett. Annak ellenére, hogy elnöki döntés alapján a társadalombiztosítási ügyek, valamint a társadalmi szervezetek, alapítványok ügyei évben a Polgári Kollégium ügykörébe kerültek, a Közigazgatási Kollégium ügyérkezése több mint háromszázzal meghaladta az előző évi érkezést. A felülvizsgálati ügyek mellett a kollégium legjelentősebb ítélkezési feladata 2010-ben a választási jogorvoslatok gyors, pártatlan és szakszerű lefolytatása volt. Az év első felében az Európai Parlament tagjainak a megválasztására került sor, majd országgyűlési képviselői választások voltak, a második félévben pedig helyhatósági és végül területi és országos kisebbségi önkormányzati képviselő választásokat tartottak. A választási eljárások során érkezett felülvizsgálati kérelmek száma összesen nem haladta meg a százat (93 ügy érkezett), azonban a lényegében azonnali elbírálási kötelezettség, a kérelemre történő személyes meghallgatás teljesítése, a gyors írásba foglalási és kézbesítési kötelezettség a bíráktól és tisztviselőktől egész évben folyamatos helytállást követelt és számukra többletmegterhelést jelentett. Nehezítették az ítélkezést a hiányos és következetlen eljárási szabályok, valamint a bírósági szervezettel való előzetes egyeztetés nélküli törvénymódosítások. A kollégium eredményes munkáját igazolja, hogy választási ügyben a jelöltek és jelölő szervezetek részéről az elbírálás pártatlanságát, szakszerűségét vagy gyorsaságát kritizáló észrevétel, panasz nem érkezett. A kollégium jogegységesítő feladatát a Bszi. által előírt módon végezte. A kollégium az ítélkezés egységessége érdekében nyolc jogegységi határozatot és 18 kollégiumi véleményt hozott. Az 1/2010. (II. 18.) KJE közigazgatási jogegységi határozat a közlekedési bírság kiszabásának határidejével foglalkozott. A 2/2010. (III. 23.) KJE közigazgatási jogegységi határozat a választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálatának illetékfizetési kötelezettségéről szólt. A 3/2010. (V. 27.) KJE közigazgatási jogegységi határozat hatályon kívül helyezte az 1/2010. KJE közigazgatási jogegységi határozatot. A 4/2010. (X. 20.) KJE közigazgatási jogegységi határozat a környezetvédelmi hatósági ügyben történő eljárásra jogosultsággal foglalkozott.

17 17 Az 5/2010. (XI. 15.) KJE közigazgatási jogegységi határozat a polgármesteri tisztség megszüntetésének eljárási kérdéseiről szólt. A Közigazgatási Kollégium a évben megkezdte az 1990 óta hozott valamennyi állásfoglalásának, kollégiumi véleményének és jogegységi határozatának átfogó felülvizsgálatát, mely 2010-ben befejeződött, s eredményeként a 6/2010. (XI. 25.) KJE határozat az elavult, vagy jogszabályváltozás miatt meghaladott KJE határozatokat és KK állásfoglalásokat hatályon kívül helyezte. Az 1/2010. (XI. 8.) KPJE közigazgatási-polgári jogegységi határozat lényegét a Polgári Kollégium által hozott jogegységi határozatok között, az 1/2010. (VII. 16.) BKPJE büntető-közigazgatási-polgári jogegységi határozatot pedig a Büntető Kollégium által hozott jogegységi határozatok között ismertettem. Az 1/2010. (I. 18.) KK vélemény a Pp. 104/A. rendelkezéseinek közigazgatási perben és nemperes eljárásban történő alkalmazásával; a 2/2010. (II. 22.) KK vélemény a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárásban a perköltség megállapításával; a 3/ /2010. KK vélemények pedig a korábbi években hozott KK vélemények felülvizsgálatával foglalkoztak. A kollégium a 3/2010. (XI. 8.) KK véleménnyel hatályon kívül helyezte a meghaladott KK véleményeket, és helyükbe a következő véleményeket hozta meg: a 4/2010. (XI. 18.) KK vélemény a bírósági titkár eljárásáról, az 5/2010. (XI. 8.) KK vélemény a bírósági tanács összetételéről közigazgatási perben, a 6/2010. (XI. 8.) KK vélemény az illetékkötelezettségről, a 7/2010. (XI. 8.) KK vélemény a fellebbezési jogról adott téves tájékoztatásról, a 8/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási perben hozott ítélet kézbesítéséről, a 9/2010. (XI. 8.) KK vélemény közigazgatási perben a pertárgy megjelöléséről, a 10/2010. (XI. 8.) KK vélemény az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezéséről, a 11/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási perben a nem kijelölt bíró eljárásáról, a 12/2010. (XI. 8.) KK vélemény a jogegységi határozat alkalmazásáról, a 13/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási perbe történő beavatkozásról, a 14/2010. (XI. 8.) KK vélemény a keresetlevél elkésettségéről, a 15/2010. (XI. 8.) KK vélemény a szülő-gyermek kapcsolattartását érintő határozatról, a 16/2010. (XI. 8.) KK vélemény a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításával és a kisajátítási perekkel kapcsolatos egyes kérdésekről, a 17/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséről, és a 18/2010. (XI. 8.) KK vélemény az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog keletkezésének időpontjáról. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a kollégium tájékoztatóban foglalta össze érvényben maradt elvi iránymutatásait, melyeket a közigazgatási ügyszakos bírák részére közvetlenül megküldött és a Bírósági Határozatokban is megjelentetett. A kollégium jogegységi tanácsa félévente kiválasztotta az elvi határozatokat és gondoskodott közzétételükről. Az Elvi Csoport rendszeresen megvitatta az első fokon ítélkező bírók által felvetett elvi jogkérdéseket, és kialakított állásfoglalását a közigazgatási jogi fórumon valamennyi közigazgatási ügyszakos bíró részére közvetlenül elektronikus levélben megküldte.

18 18 A Közigazgatási Kollégium szakmai kapcsolata a Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumával, valamint a megyei bíróságokkal és azok vezetőivel szintén szoros. A kollégiumvezető vagy kijelölt munkatársa részt vett a megyei bíróságok összevont polgári-gazdasági-közigazgatási kollégiumainak közigazgatási ügyszakot érintő jogkérdéseket tárgyaló kollégiumi ülésein, valamint a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla közigazgatási kollégiumi értekezletein. A Közigazgatási Kollégium 2010-ben megszervezte a közigazgatási bírák hagyományos éves országos értekezletét, melyen a résztvevők az előadásokat követően megvitatták a közigazgatási bíráskodás aktuális jogalkalmazási problémáit. A kollégium tanácselnökei, bírái előadások konzultációk tartásával hozzájárultak a közigazgatási ügyszakos bírók éves oktatásának eredményességéhez. Az elmúlt évben a Legfelsőbb Bíróság mindhárom kollégiumának tagjai közül többen rendszeresen publikáltak, oktattak, szakmai előadásokat tartottak, szakvizsgáztattak. Aktívan segítették az MBA munkáját. 4. A Legfelsőbb Bíróság részvétele a jogszabályok előkészítésében A jogalkotásról szóló évi XI. törvény 28. -a alapján a Legfelsőbb Bíróság minden olyan megküldött jogszabálytervezetet véleményezett, amely a bíróságok hatáskörét érintette, illetve a bíróságok által alkalmazandó jogi normát tartalmazott. A fenti törvény alapján a jogszabályt előkészítő, illetve jogalkotó szervek (az általában szűkre szabott határidő ellenére is) figyelembe vehették a jogalkalmazói szempontból kiinduló, kizárólag szakmai jellegű, jobbító szándékú javaslatokat. A jogalkotásról szóló, január 1. napján hatályba lépett évi CXXX. törvény 19. (1) bekezdése azonban a véleményezési jogkör gyakorlását külön törvényi szabályozásra utalta, a Bszi. módosítása viszont ilyen felhatalmazást a bíróság számára nem adott. A jogszabályi változások eredményeként a Legfelsőbb Bíróság önálló véleményezési jogköre megszűnt. 5. A Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda tevékenysége A Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda látta el személyemnek, mint a Legfelsőbb Bíróság elnökének protokolláris levelezését, valamint külföldi utazásaim szervezését, a magas rangú külföldi bírósági vezetők látogatása programjának megszervezését és lebonyolítását, ellátásuk biztosítását. A Legfelsőbb Bíróság elnökeként az alábbi külföldi meghívásoknak tettem eleget: az Emberi Jogok Európai Bírósága ünnepi évadnyitó ülése, az Európai Unió (EU) Legfelsőbb Bíróságai Elnökei Hálózatának 4. kollokviuma, konferencia az EU főbírái és legfőbb ügyészei részére, látogatás a Cseh Legfelsőbb Bíróság elnökénél, a Legfelsőbb Bíróságok nemzetközi csúcstalálkozója, az Európai Legfelsőbb Bírósági Elnökök Hálózatának konferenciája.

19 19 Az elmúlt évben 22 külföldi delegációt látott vendégül a Legfelsőbb Bíróság, öt esetben fogadott magas rangú vendégeket. Kiemelt fontosságú volt a Cseh Legfelsőbb Bíróság, valamint a Vietnámi Legfelsőbb Népbíróság küldöttségének látogatása. A Legfelsőbb Bíróság bírái 13 nemzetközi konferencián, illetve tanulmányúton vettek részt. A bírói kar megfelelő tájékoztatása érdekében az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteiből 66 ítélet fordítása készült el, amelyek megjelentek a Bírósági Határozatokban. Az Iroda a Legfelsőbb Bíróság közösségi jogi szaktanácsadóival együttműködve 2010 júniusától kezdve havi rendszerességgel hírlevelet készített, amelyet a Legfelsőbb Bíróság belső hálózatán, illetve december 1-jétől honlapján is közzétesz az alábbi tartalommal: Uniós jogi közlemények: az előző hónapban közzétett előzetes döntéshozatali kérelmek (a hivatalos lap alapján, szakági csoportosításban, a kezdeményező, az ügyszám, az eljárás nyelve és a feltett kérdés feltüntetésével); az előző hónapban közétett, előzetes döntéshozatali kérelmek tárgyában hozott határozatok (a hivatalos lap alapján, szakági csoportosításban, a kezdeményező, az ügyszám, a rendelkező rész feltüntetésével); az előző hónapban közzétett fontosabb, magyar vonatkozású európai bírósági ügyek (a hivatalos lap alapján, a felek, az ügyszám feltüntetésével, rövid összefoglalóval); a Legfelsőbb Bíróság előző hónapban meghozott, közösségi jogi tárgyú határozatai (a Legfelsőbb Bíróság határozatainak adatbázisa alapján, ügyszám megjelölésével, a döntés közösségi jogi vonatkozású rövid kivonata). Emberi jogi közlemények: az előző hónapban meghozott magyar vonatkozású európai emberi jogi bírósági ítéletek (az Emberi Jogok Európai Bíróságának honlapján közzétett sajtóközlemény alapján, a felek nevének és az ügy számának feltüntetésével); az előző hónapban véglegessé vált kiemelten fontos európai emberi jogi bírósági ítéletek (az Emberi Jogok Európai Bíróságának honlapján közzétett sajtóközlemény alapján, a felek nevének és az ügy számának feltüntetésével); a Legfelsőbb Bíróság előző hónapban elfogadott emberi jogi tárgyú iránymutatásai (szakági bontásban olyan anyagok, amelyben a Legfelsőbb Bíróság a magyar ügyek tapasztalatait összegzi, vagy amelyekben az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozik); a Legfelsőbb Bíróság előző hónapban meghozott emberi jogi tárgyú ítéletei (szakáig bontásban, az ügyszám megjelölésével olyan ítéletek rövid kivonata, amelyekben a Legfelsőbb Bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményére vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára hivatkozik, vagy az Egyezmény tárgykörében elvi tételt mond ki).

20 20 6. Informatikai fejlesztések 6.1. Az OIT Hivatala által irányított központi beszerzések, informatikai projektek A Bíróságok fejezet költségvetési helyzete miatt 2010-ben nem történt olyan központi beszerzés, amely a Legfelsőbb Bíróság informatikai ellátottságát javította volna. Az Legfelsőbb Bíróság folyamatosan részt vett a központi informatikai projektek megvalósításában, és megtörtént a lokális hálózat informatikai, biztonságtechnikai átvilágítása, a viszonylag kisszámú hiba kijavítása Saját hatáskörben megvalósított fejlesztések Saját és átcsoportosított beruházási keretből összesen 19 millió Ft értékben került sor az informatikai rendszer alábbi korszerűsítésére: 9,6 millió Ft értékben hálózati aktív elemek cseréje, illetve az informatikai hálózat biztonsági szintjének jelentős növelése, 3,5 millió Ft értékben 1 db szerver, a hozzá tartozó storage eszközzel, illetve a szerver-virtualizációs operációs rendszer megvásárlása, 5,9 millió Ft értékben 35 db munkaállomás és 4 db hálózati nyomtató beszerzése. Az egyéb kisértékű beszerzések a következők: 2,6 millió Ft értékben 35 db 19" monitor és 20 db helyi lézer-nyomtató, 2,3 millió Ft értékben a digitális hangrögzítés lehetőségének bővítése, 1,2 millió Ft-értékben a ZAV alkalmazás virtulizációs szoftver vásárlása, amely lehetővé teszi az operációs rendszer frissítését a terminálszervereken. 7. A Legfelsőbb Bíróság pénzügyi, költségvetési helyzete A Legfelsőbb Bíróság és az üzemeltetésében levő üdülő évi kiadásaira az elemi költségvetésben 2483,7 millió Ft került jóváhagyásra, amely mintegy 0,2%-kal több az előző évinél. Gazdálkodásra 2505,6 millió Ft-ot fordított, amely 3%-kal kevesebb az előző évhez képest. Ezen összegből működési kiadásokra 2443,3 millió Ft-ot, míg felhalmozási kiadásokra (felújításra, beruházásra) 62,3 millió Ft-ot használt fel. A személyi juttatásokra az elemi költségvetésben 1841,8 millió Ft került jóváhagyásra, amely keretet csökkentette az intézményi beruházásokra (13,4 millió Ft), felújításra (5,7 millió Ft) irányítószervi és a dologi kiadásokra intézményi hatáskörben mintegy 88,7 millió Ft értékben (amely tartalmazta a cafeteria juttatások adóvonzatának technikai átrendezését is) végrehajtott előirányzat-módosítások összege, valamint a fejezeti elvonás összege (13,2 millió Ft). Az előirányzat növekedéseket is figyelembe véve személyi juttatások kifizetésére éves szinten 1742,2 millió Ft állt rendelkezésre. Ezen összeg biztosította az illetmények havonkénti folyósítását, a bírák 13. havi külön juttatásának kifizetését, az igazságügyi alkalmazottakat, közalkalmazottakat megillető havi keresetkiegészítés kifizetését, valamint a törvényi előírások alapján a bírákat, az igazságügyi

21 21 alkalmazottakat és a közalkalmazottakat megillető juttatásokon felül életpálya-pótlék, valamint kedvezményes adózású cafeteria juttatások kifizetését. A munkaadókat terhelő járulékokra az elemi költségvetésben 458,8 millió Ft került jóváhagyásra, amely keretet csökkentette az intézményi beruházásokra (3,6 millió Ft), irányítószervi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás összege, valamint a fejezeti elvonás összege (9,8 millió Ft). A személyi juttatásokhoz kapcsolódó előirányzat növekedéseket is figyelembe véve éves szinten 452,7 millió Ft állt rendelkezésre a munkaadót terhelő járulékok kifizetésére. Az adó- és járulékfizetési kötelezettségeknek a bíróság eleget tett. A dologi kiadások fedezetére az elemi költségvetésben 164,5 millió Ft 18%-kal kevesebb, mint az előző évi eredeti előirányzat került jóváhagyásra. A gazdálkodási lehetőséget az előző évi maradvány, valamint év közben a személyi juttatások megtakarítása terhére intézményi hatáskörben átcsoportosított keret bővítette. Az előirányzat-változásokat figyelembe véve dologi kiadásokra éves szinten 264,2 millió Ft állt rendelkezésre. Az elemi költségvetésben felújításra 16,0 millió Ft felhasználható összeg szerepelt. Az évközi előirányzat-változásokat (előző évi maradvány igénybevétele, a Legfőbb Ügyészség felújítási hozzájárulása, valamint a személyi juttatások terhére végrehajtott előirányzat-módosítások) figyelembe véve a felújításra rendelkezésre álló 41,4 millió Ft fedezetet biztosított illetve évi maradvány formájában fedezetet biztosít az épülethomlokzat részleges felújítására, az ivóvíz alapvezeték cseréjére, az esővíz elvezető rendszer cseréjére, a pincecsatorna alapvezeték cseréjére, külső homlokzat rekonstrukciójára stb. Beruházásra az elemi költségvetésben 2,5 millió Ft került jóváhagyásra. A gazdálkodási lehetőségeket bővítette az előző évi maradvány (10,2 millió Ft), valamint a személyi juttatások terhére végrehajtott előirányzat-módosítás összege (17 millió Ft). Az így rendelkezésre álló 29,7 millió Ft fedezetet biztosított illetve évi maradvány formájában fedezetet biztosít számítástechnikai, ügyviteli eszköz, szoftver beszerzésekre, a főlépcsőház szőnyegezési munkáira, valamint a székház nagymértékben elavult biztonságtechnikai rendszerének részbeni korszerűsítésére. Központi beruházás keretében 20,5 millió Ft állt rendelkezésre a hőellátó központ felújítása II. ütemének megvalósítására. A szűkös pénzügyi lehetőségeket messzemenően figyelembe vevő takarékos gazdálkodás eredményeként a Legfelsőbb Bíróság időben eleget tett valamennyi fizetési kötelezettségének.

22 22 IV. A HELYI ÉS A MEGYEI (FŐVÁROSI) BÍRÓSÁGOK, VALAMINT AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK HELYZETE 1. Ügyforgalom, munkateher (5-16. számú mellékletek) Ügyforgalom alakulása, év Érkezett ügyek Befejezett ügyek Időszak végén folyamatban maradt ügyek Megnevezés száma évi %- ában száma évi %- ában száma dec. 31-ei %-ában Helyi bíróságok Peres ügyek , , ,0 100,4 Nemperes ügyek , , ,4 15,3 Együtt , , ,0 76,9 Ebből: szabálysértési ügyek , , ,5 100,0 Megyei elsőfok Peres ügyek , , ,7 105,7 Nemperes ügyek, csőd-, felszámolási és cégügyek nélkül , , ,5 71,1 Csőd- és felszámolási ügyek , , ,1 108,7 Érdemi cégügyek a/ , , ,8 65,6 Együtt , , ,7 101,4 Megyei másodfok Peres ügyek , , ,8 107,4 Nemperes ügyek , , ,7 99,1 Egyéb ügyek , , ,2 94,5 Együtt , , ,6 105,8 Ebből: szabálysértési ügyek , , ,9 115,4 Megyei bíróságok összesen Peres ügyek , , ,8 101,5 Nemperes ügyek, csőd-, felszámolási és cégügyekkel együtt , , ,0 52,8 Egyéb ügyek , , ,2 94,5 Mindösszesen , , ,0 83,9 Ebből : 1-2 év közötti perek , ,1 96,4 2 év feletti perek , ,1 93,9 egy év feletti összesen , ,5 95,5 Ítélőtáblák Fellebbezett peres ügyek , , ,1 116,6 Ebből: harmadfokú , , ,3 107,6 Fellebbezett nemperes ügyek , , ,1 96,3 Egyéb ügyek , , ,0 111,5 Együtt , , ,6 106,8 Ebből: 1 év feletti perek , ,9 131,9 Legfelsőbb Bíróság Fellebbezett ügyek , , ,6 108,0 Ebből: peres , , ,4 100,0 Felülvizsgálati eljárások , , ,7 104,6 Egyéb ügyek , , ,5 75,0 Együtt , , ,2 104,6 Ebből: 1 év feletti fellebbezett év feletti felülvizsgálat , ,9 45,6 Bíróságok mindösszesen Elsőfokú ügyek , , ,8 82,8 Ebből:peres , , ,9 101,1 Másodfokú ügyek , , ,4 106,1 Ebből:peres , , ,3 108,8 Harmadfokú ügyek , , ,9 114,3 Ebből:peres , , ,9 114,3 Felülvizsgálati eljárások , , ,7 104,6 Egyéb ügyek , , ,0 102,1 Összesen , , ,5 84,5 a/a folyamatban maradt ügyek száma az OIT által elrendelt adatgyűjtés adata.

23 1.1. Helyi bíróságok 23 A helyi bíróságokhoz (munkaügyi bíróságokkal együtt) a év elején még folyamatban lévő ügyhöz további ügy érkezett, 21%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban (ezen belül 245 ezerrel, egyharmadával visszaesett a nemperes ügyek száma, így az érkezések 55%-át tették ki 2009-ben ez 66% volt). Emiatt csaknem ötödével csökkent a 2005 óta emelkedő munkateher. A helyi bíróságok munkaterhe, Peres Nemperes A munkaterhen belül 4,4%-kal ismét nőtt a peres munkateher nagysága amely így 2004 óta először a munkateher több mint felét tette ki, és 2010-ben az elmúlt 14 év legmagasabb értéke volt: 540 ezer. Ennek oka részben az előző időszakról folyamatban maradt perek számának 3,6%-os, részben pedig az érkező perek számának 4,7%-os emelkedése volt. A peres munkateherből az ügyhátralék aránya országos szinten 30% alatt maradt, a fővárosban szinte változatlanul 36% volt, Pest megyében pedig tovább mérséklődött 35%-ra. A nemperes munkateher a kétharmadára esett vissza. Ennek oka az volt, hogy 22%-kal kevesebb fizetési meghagyás maradt folyamatban a év végén, mint egy évvel azelőtt, és alig több mint feleannyi érkezett, mint 2009-ben. Némileg csökkent a helyi bíróságok munkaterhének területi koncentráltsága: a fővárosra a munkateher 29%-a esett (2009-ben 34%), míg Pest megyére a 12%-a (2009-ben 11%), így e két terület összesen az országos munkateher 41%-át adta (2009-ben 45%). Baranya megye kivételével az összes megye részesedése nőtt a főváros ellenében; a főváros, Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett már Szabolcs-Szatmár-Bereg megye aránya is 5% felett volt. Az elmúlt évekkel ellentétben az érkezések számát követve 2010-ben 17%-kal csökkent a befejezések száma (906 ezer), de még így is jelentősen felülmúlta az érkezésekét, így 23%-kal kevesebb ügy (168 ezer) maradt folyamatban az év végén, mint egy évvel korábban. Ezen belül a nemperes hátralék kevesebb, mint a hatodára esett vissza, míg a peres ügyhátralék szinten maradt. A fizetési meghagyásokkal kapcsolatos jogszabályváltozás tehát a hátralék összetételének átrendeződését eredményezte. Míg

24 ben a folyamatban maradt ügyek közül minden 3-4., addig 2010-ben csupán minden 18. volt nemperes. Az ügyhátralék koncentrációja csökkent, de 31%-a, illetve 12%-a még mindig a fővárosban és Pest megyében volt (2009-ben 36% és 14%). A fővárosban 29%-kal kevesebb ügy fejeződött be a megelőző évhez képest (a 10%-kal több peres befejezés nem tudta ellensúlyozni a 40%-kal visszaeső nemperes befejezést), de így is meghaladta az érkezések számát, emiatt 2010 végén összesen harmadával csökkent az ügyek száma, ezen belül pedig 2,8%-kal mérséklődött a peres, és kicsit több mint a tizedére a nemperes hátralék. Pest megyében a peres befejezések száma 8,7%-kal nőtt, míg a nempereseké 14%-kal kevesebb lett; összesen pedig 7,3%-kal alulmúlta a 2009-es értéket. Ennek ellenére az alacsonyabb számú érkezés miatt itt is egyharmadával kevesebb ügy maradt folyamatban, ezen belül tizedannyi nemperes, míg a peres hátralék 1,8%-kal több lett. A peres ügyhátralékon belül a különböző perfajtáknál az érkezési átlaghónapban kifejezett érték igen eltérő: országosan 2,1 hónap (szabálysértési perek) és 10,0 hónap (pótmagánvádas büntető perek) között mozgott. A mutató a közvádas büntető pereknél a fővárosban, Hajdú-Bihar és Pest megyében, míg a pótmagánvádas büntető pereknél a fővárosban, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében az egy évet is meghaladja (bár a büntető pereknél összességében sehol sem éri el a 12 hónapot). A mutató értéke minden perfajtánál meghaladja az átlagot a fővárosban, de a legtöbbnél Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Pest megyében is. Minden perfajtánál átlagon aluli az érték Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Tolna megyében. Az éven túli perek száma ( ügy) összességében 5,8%-kal kevesebb lett. A fővárosban , míg Pest megyében 5486 éven túli per maradt folyamatban. Az 1-2 év közötti perek száma országosan 1099-cel, a 2-3 év közötti pereké 234-gyel, míg a 3 éven túli perek száma 565-tel, 12%-kal kevesebb lett egy év alatt. Az éven túli perszám változás döntő részben a fővárosban és Pest megyében következett be, ahol 11%-os volt a mérséklődés, de hasonló arányban csökkent Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Veszprém és Zala megyében is. A fővárosnak és Pest megyének az éven túli ügyhátralékból való részesedése kis mértékben, 41%-ra, illetve 18%-ra csökkent. A évi érkezések ügyszakonkénti megoszlásában továbbra is a polgári perek domináltak: a beérkezett per 44%-a ilyen volt; számuk 4,3%-kal emelkedett. A befejezésszám 7,7%-kal, re nőtt; az átlagos eljárási időtartam 6,0 hónap volt. A hátralék 2,7%-kal mérséklődött ( ügy). Országos átlagban ez 4,9 hónap átlagérkezésnek felelt meg. Az éven túli perek száma csaknem tizedével esett vissza. A változásban a fővárosnak meghatározó szerepe volt, ahol az egy évnél régebben érkezett perek száma 22, ezen belül a két éven túliaké 14%-kal csökkent.

25 25 Az eljárás átlagos időtartama a helyi bíróságokon befejezett peres ügyekben (nap) Ügyszak Polgári Gazdasági Büntető Munkaügyi A helyi bíróságok perérkezésének 4,0%-át tette ki a gazdasági szervezetek egymás közötti jogvitája; számuk 12%-kal visszaesett, re. A befejezésszám az érkezéscsökkenés ellenére 1,6%-kal, re nőtt. Az eljárás átlagos időtartama 7,7-ről 7,6 hónapra változott. A kevesebb érkezés és a növekvő befejezésszám a hátralék 20%-os visszaesését eredményezte (7129 ügy). Az ügyhátralék intenzitás 5,6 havi átlagérkezéssel volt egyenértékű (2009-ben 6,2 hónap). Az 1-2 év között érkezett perek száma 18%-kal, a 2-3 év közöttieké 15%-kal, a 3 éven túliaké 2,4%-kal lett kevesebb. Országosan a perek 23%-a volt egy évnél régebbi érkezésű, a fővárosban minden negyedik, Pest megyében a perek 30%-a volt ilyen. A már említett fizetési meghagyások miatt a évinél 39%-kal kevesebb, polgári és gazdasági nemperes ügy érkezett. A befejezett ügyek száma ennél kisebb mértékben, harmadával csökkent, re. A hátralék az ügyforgalom átalakulása miatt a 2009-es érték 8,4%-ára zuhant vissza. Érkezett fizetési meghagyások száma a helyi bíróságokon, A helyi bíróságok büntető perérkezése (80 155) 9,1%-kal nőtt. A befejezésszám (77 699) 5,9%-kal lett több. Az eljárás átlagos időtartama 2010-ben tovább csökkent, 9,6 hónapról 9,2 hónapra. A perek nagyobb része most is éven belül befejeződött. A hátralék 4,8%-kal több lett (53 448). A folyamatban lévő perek mennyisége országos átlagban 8,0 havi érkezésnek felelt meg (2009-ben 8,3 hónap); Pest megyében ez 12,5-ről 10,7 hónapra, a fővárosban 12,0-ról 10,8 hónapra mérséklődött. Az ügyhátralékon belül az egy éven túli perek száma 4,3%-kal csökkent, arányuk pedig 33%-ról 30%-ra változott.

26 26 A büntető nemperes ügyek érkezése (64 265) ismét emelkedett, 8,4%-kal. A befejezésszám 9,7%-kal, ra nőtt és 2587 ügy maradt folyamatban, 8,8%-kal kevesebb, mint 2009-ben. A beérkezett szabálysértési eljárások száma 2010-ben volt, 1,2%-kal több, mint a megelőző évben. Ezzel a helyi bíróságok ügyérkezésén belül 14%-ra nőtt az ilyen ügyek aránya. A befejezett szabálysértések száma ( ügy), követve az érkezések alakulását, szintén több lett 2,1%-kal. A perek átlagos befejezési időtartama 2,5-ről 2,4 hónapra csökkent ügy maradt folyamatban peres és 1985 nemperes, lényegében ugyanannyi, mint 2009-ben. A perhátralék mennyisége 2,1 hónap átlagérkezésével volt azonos, 211 folyamatban maradt peres és nemperes eljárás érkezett egy évnél is régebben. Az érkezett szabálysértések száma között peres átváltoztatás kifogás egyéb ben az érkezett szabálysértési peres ügyek közül tizedével több, volt a pénzbírság, a helyszíni bírság közérdekű munkára, valamint ezek és a közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatása (2009-ben: ) A munkaügyi bíróságokhoz 2010-ben 3,5%-kal kevesebb, ügy érkezett. Ezen belül a perek száma 6,7%-kal re nőtt, a nemperes ügyeké ellenben 39%-kal mérséklődött. A befejezésszám (30 052) csökkent 4,4%-kal. A perek átlagos eljárási időtartama kissé emelkedett (7,1 hónapról 7,4 hónapra) hez képest tizedével több, per maradt folyamatban, míg a nemperes hátralék a negyedére esett vissza. Összesen 7,8%-kal ra nőtt az ügyhátralék. Országos átlagban az év végén folyamatban maradt perek mennyisége 6,4 hónap átlagérkezésével volt azonos hez hasonlóan, kimagasló volt Pest (11,7 hónap), Fejér (8,7 hónap) és Győr-Moson- Sopron megyében (8,3 hónap). A fővárosban 7,5 hónap volt az érték. A hátralékon belül 14%-kal nőtt az egy évnél régebben érkezett perek száma.

27 1.2. Megyei bíróságok 27 A megyei bíróságok (helyi bíróságok nélküli) teljes munkaterhe a megyei másodfok egyéb ügyeit is belevéve 2,5%-kal nőtt, ekkor a január 1-jén folyamatban lévő első- és másodfokú ügyhöz további érkezett. A teljes munkaterhen belül a cégregisztrációs tevékenység aránya minimálisan, 57%-ról 58%-ra változott. A cégügyek (és az egyéb ügyek) nélkül a munkateher 1,2%-os növekedése figyelhető meg. A megyei bíróságok (helyi bíróságok nélkül) munkaterhe, cégbíróságok nélkül A megyei bíróságok cégbíróságok nélküli teljes munkaterhén belül 3,1%-kal több lett a másodfokú munkateher, míg az elsőfokú munkateher szinten maradt. A megyei bíróságok (cégbíróságok nélküli) teljes munkaterhének jelentős része továbbra is a fővárosra és Pest megyére koncentrálódott, ezek együttes részesedése 2010-ben is csaknem 50% volt. (A fővároshoz elsőfokon a munkatehernek 33%-a, másodfokon 40%-a tartozott, Pest megyében ezek a mutatók 10% körül mozogtak.) Fellebbezett ügyek Az elmúlt évben összesen fellebbezést nyújtottak be, a 2009-es szinten maradás után 4,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a peres eljárások száma 3,2%- kal, re nőtt: a polgári és szabálysértési perek száma szinten maradt, a büntető pereké 10%-kal, a szabálysértési pereké 18%-kal emelkedett; egyedül a gazdasági perek száma mérséklődött 8,9%-kal. A nemperes eljárások száma 5,4%-kal volt több mint egy évvel korábban: itt a büntető nemperes ügyszám 11%-os növekedése ellensúlyozta a polgári és gazdasági, valamint a munkaügyi nemperes eljárások számának 5,0%-os és 8,6%-os mérséklődését. Összesen másodfokú ügyet fejeztek be, 2,7%-kal többet mint 2009-ben. Ebből peres eljárás volt. Átlagosan fél éven belül határozatot hoztak. Figyelembe véve

28 28 az elsőfokú bíróságon eltöltött időt is, együttesen az eljárás időtartama másfél év volt átlagosan. Az eljárás átlagos időtartama a megyei bíróságokon, másodfokon befejezett peres ügyekben (nap) Ügyszak Polgári teljes pertartam * ebből: másodfokon Gazdasági teljes pertartam * ebből: másodfokon Büntető teljes pertartam * ebből: másodfokon Munkaügyi teljes pertartam * ebből: másodfokon * Az elsőfokú bíróságra érkezéstől a másodfokú bíróságon történő befejezésig együttesen december 31-én 6,0%-kal több, másodfokú ügy maradt folyamatban, ez 2009-hez képest 7,4%-kal több peres és 0,9%-kal kevesebb nemperes ügyhátralékot jelent. A peres hátralékon belül a polgári és a munkaügyi pereké szinten maradt, a gazdasági, a büntető és a szabálysértési pereké pedig nőtt (6,0%-kal, 17%-kal és 15%- kal). A nemperes hátralékon belül egyedül a munkaügyi eljárások száma emelkedett (59%-kal). A főváros nemperes hátraléka harmadával ezen belül a polgári és gazdasági nemperes ügyek száma 41%-kal mérséklődött. A peres hátralék érkezési átlaghónapban kifejezett értékei, a főváros nélkül számolva, a magánvádas büntető pereket és a munkaügyi pereket kivéve emelkedtek, a közvádas és pótmagánvádas büntető pereknél pedig meghaladták a 4 hónapot. A főváros esetében egyedül a gazdasági pereknél történt figyelemreméltó változás: 3,5 hónapról 4,3 hónapra nőtt az intenzitás. A másodfokú hátralékon belül a évi 15%-os növekedést követően 2010-ben ugyanennyi százalékkal csökkent az egy éven túli perek száma, amit főként a főváros és Pest megye perhátralékának jelentős mérséklődése eredményezett Elsőfokú ügyek A megyei elsőfokú bíróságokra 2010-ben ügy érkezett, 2,4%-kal több mint egy évvel korábban: ez illeszkedik a 2009 kivételével korábbi években tapasztalt növekvő trendbe. Ezen belül 5,0%-kal, re emelkedett az érdemi cégügyek száma, a cégbíróságok ügyeitől eltekintve pedig 5,7%-kal kevesebb első fokú ügy volt, mint ben. De mivel az előző évről folyamatban maradt ügyek száma meghaladta a év végi ügyhátralékot, így a cégbíróságok nélküli munkateher mennyisége szinten maradt (és több mint kétszer annyi volt, mint az évtized elején).

29 29 A megyei elsőfokú bíróságok munkaterhe, cégbíróságok nélkül peres nemperes (cég nélkül) A megyei első fokú ügyek megoszlását tekintve, még mindig a cégügyek teszik ki az érkezések háromnegyedét, 7,5%-ot a csőd- és felszámolási eljárások, 6,3%-ot a további nemperes ügyek, 8,7%-ot pedig a perek. Ez utóbbiakon belül továbbra is a polgári és a közigazgatási perek domináltak, arányuk 40%, illetve 38% volt. A bíróságok megyei első fokú befejezései az érkezésekhez hasonlóan a cégügyeket is figyelembe véve 4,0%-kal nőttek, azoktól eltekintve 3,5%-kal csökkentek. Az eljárás átlagos időtartama a gazdasági pereknél kevesebb, míg a büntető pereknél több lett. Az eljárás átlagos időtartama a megyei bíróságokon, első fokon befejezett peres ügyekben (nap) Megnevezés Polgári Gazdasági Közigazgatási Büntető (katonaival) A folyamatban maradt ügyek száma összességében 1,4%-kal nőtt a év végéhez képest. A peres hátralékon belül a hosszú pertartamú perek aránya minimális mértékben mérséklődött: a folyamatban maradt ügyek 32%-a volt éven túli, ezen belül 15%-a két évnél, 7,4%-a pedig 3 évnél is régebben érkezett. A megyei első fokú peres ügyérkezésen és a hátralékon belül növekedett a területi koncentráció: az érkezések 53%-a, a folyamatban maradt perek 64%-a, az ügyhátralékon belül az egy éven túli peres hátraléknak pedig 70%-a a fővárosban és Pest megyében található.

30 30 8,9%-kal több, polgári per érkezett. 9,2%-kal nőtt a befejezésszám (14 647) is. A folyamatban maradt ügyek száma nőtt, 2010-ben további 3,9%-kal, re. A szintén emelkedő befejezésszám miatt viszont az év végén a 2009-es értéknél (9,4 hónap) kissé kevesebb, 9,0 havi átlagérkezéssel egyenértékű hátralék halmozódott fel. Nem változott jelentősen a peres hátralék pertartama. Országosan 2009-hez hasonlóan a folyamatban maradt perek több mint ötöde 1-2 év közötti volt, tizede 2-3 év közötti, valamint további egytizede 3 évnél régebben érkezett. Az érkezett perek 16%-a (5981) volt gazdasági per; ez 10%-kal több ügyet jelentett, mint 2009-ben és az elmúlt évek legmagasabb értéke volt. A perek befejezése is emelkedett, 7,2%-kal. Mivel az érkezések száma meghaladta a befejezésekét, így 1,4%-kal több, 4015 per maradt folyamatban 2010 végén, mint egy évvel korábban. Az ügyhátralék intenzitás tovább csökkent nagyobb részben a növekvő érkezés miatt, 8,1 hónap átlagérkezéssel volt azonos. Főként a fővárosnak köszönhetően 9,0%-kal kevesebb éven túli per maradt folyamatban a pertartam csökkent: az egy évnél régebben érkezett perek ügyhátralékon belüli aránya 38% volt, és kevesebb mint minden ötödik per volt két évnél is régebbi. A közigazgatási peres érkezés 6,4%-kal ismét nőtt, (14 360). A befejezés 7,5%-kal lett több (13 727). Az év végén folyamatban maradt ügyek száma 9,1%-kal tovább emelkedett. A hátralék érkezési átlaghónapban kifejezett értéke 6,2 hónapról 6,3 hónapra változott. Az 1-2 év között érkezett perek száma 23%-kal, a 2-3 év közöttieké 16%-kal, a 3 évnél régebben érkezetteké pedig 3,2%-kal lett több. A polgári, gazdasági, közigazgatási nemperes ügyek (csőd-, felszámolás és cégügyek nélküli) érkezése a évi emelkedés után 29%-kal, 24,5 ezerre mérséklődött ennek oka a fizetési meghagyások számának 41%-os visszaesése volt. 26%-kal csökkent a befejezések száma is, de meghaladta az érkezésekét, így az év végén harmadával, re esett vissza a hátralék. A csődeljárások száma az elmúlt években hullámzóan alakult: és között átlagosan 43 ügy érkezett, majd 2009-ben a jogszabályi változás miatt ez az érték 106, 2010-ben pedig 192 lett. A befejezések száma 80-ról 174-re nőtt, és 54 eljárás maradt folyamatban az év végén. A felszámolási eljárások száma folyamatosan emelkedett, 2010-ben is 4,4%-kal, re. A növekedés a megyék felénél realizálódott, így a fővárosban is (1826-tal volt több ügy), ellenben Pest megyében 3,4%-os csökkenés történt. A befejezés az érkezéseket követve ismét nőtt, 13%-kal, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megye kivételével mindenhol az országban. Az év végén ügy maradt folyamatban, amely 8,6%-os növekedést jelent 2009-hez viszonyítva. Országos átlagban a folyamatban maradt felszámolási ügyek 15%-át kérték két évnél is régebben.

31 31 Érkezett és folyamatban maradt felszámolási eljárások száma között érkezett folyamatban maradt A cégügyek tekintetében a 2008-as intézkedések okozta 2009-es csökkenés után az érkezés ismét nőtt 5,0%-kal, re. Viszont a év végén 4383-mal kevesebb cégügy maradt folyamatban, mint december 31-én. Összességében a cégbíróságok munkaterhe 3,5%-kal több lett. A befejezésszám ( ) 6,2%-kal volt nagyobb, mint 2009-ben. A folyamatban maradt ügyek száma (4716) jelentősen, a évi 66%-ára mérséklődött. A cégbíróságok munkaterhe között A tárgyidőszakban a büntető ügyszak katonai tanácsok adata nélküli peres érkezése 14%-kal nőtt (1668). A befejezett perek mennyisége, a többletérkezés ellenére, 3,1%-kal kevesebb lett. A perek eljárási időtartama szinten maradt (12,8 hónap). Éven belül 64%- uk fejeződött be, és már csaknem egytizedük 3 évnél is régebben érkezett a bíróságokhoz végén 1615 per maradt folyamatban, 16%-kal több mint egy évvel korábban. A hátralék ismét csaknem egy évi érkezésnek felelt meg. Mérséklődött az ügyhátralék pertartama: a perek csaknem kétharmada éven belül érkezett és 17%-uk tart

32 32 több mint két éve. A fővárosban a perek 11%-a (2009-ben 14%-a), Pest megyében 14%- a (2009-ben 23%) érkezett 3 évnél is régebben. A büntető nemperes ügyek érkezése 5,7%-kal, befejezése 12%-kal csökkent (2426 és 2415 ügy), a hátralék 3,2%-kal lett több, 354 ügy maradt folyamatban az év végén (ebből 301 a fővárosban) ben 15%-kal visszaesett a katonai tanácsok peres érkezése, 437 ügy érkezett; ellenben a nemperes ügyérkezés 16%-kal növekedett (271 ügy). A peres befejezésszám 3,3%-kal csökkent (437), a nempereseké ötödével nőtt (274). Az esetek közel felében fél éven belül meghozták a határozatot (2009-ben 65%). Év végén 316 per maradt folyamatban, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A peres hátralék országos átlagban már 8,7 hónap átlagérkezésnek felelt meg (főváros: 11,9 hónap). 14%-kal kevesebb, 19 nemperes ügy maradt folyamatban december 31-én Ítélőtáblák Az ítélőtáblák ügyérkezése ismét emelkedett, összesen 10%-kal. Az év elején folyamatban maradt 4398 fellebbezett és 165 egyéb ügyhöz 9,5%-kal több, fellebbezés és 14%-kal több, 2409 egyéb ügy érkezett, mint egy évvel korábban. Mind a peres, mind a nemperes fellebbezések száma tovább nőtt (7,3%-kal és 11%-kal) Az ítélőtáblák munkaterhe, fellebb. peres fellebb. nemperes felülvizsg, ill harmadf. egyéb A fellebbezések számának emelkedése mind a civilisztika, mind a büntető ügyek területét érintette. Civilisztikai ügyszakon belül a polgári pereknél 6,7%-os, a közigazgatási pereknél 34%-os volt a növekedés, a gazdasági peres ügyekben érkezett fellebbezések száma viszont 7,0%-kal kevesebb lett. Büntető ügyszakon belül a büntető perek száma 12%-kal, a katonai pereké 28%-kal nőtt, 146 harmadfokú büntető per érkezett, 13%-kal több mint egy évvel korábban.

33 33 A peres ügyteher mellett emelkedett a nagy munkaigényű nemperes ügyek érkezése: egytizedével több ügyet kezdeményeztek mind a polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes ügyeknél (a 600-zal több felszámolási eljárás miatt), mind a büntető ügyeknél (ahol a nyomozási bíró feladatkörébe tartozó ügyek száma 201-ről 303-ra, az előzetes letartóztatás ügyében hozott intézkedések száma pedig 900-ról 1035-re nőtt). Az érkezés területi megoszlása 2009-hez hasonlóan alakult, továbbra is a főváros volt a meghatározó. A évi összes ügyérkezés megoszlása Pécsi 7% Szegedi 10% Győri 13% Debreceni 13% Fővárosi 57% A befejezések száma 2010-ben tovább emelkedett, 8,8%-kal re. Az ítélőtáblák a peres ügyeket a hozzájuk érkezéstől számítva átlagosan fél éven belül befejezték. Ha a pertartamot az elsőfokú bíróságra érkezéstől számítjuk, akkor a peres eljárások időtartama (csak a bíróságok által ráfordított időt figyelembe véve) már nap között szóródott. Az eljárás átlagos időtartama az ítélőtáblákon befejezett peres ügyekben (nap) Megnevezés Polgári teljes pertartam * ebből: ítélőtáblán Gazdasági teljes pertartam * ebből: ítélőtáblán Közigazgatási teljes pertartam * ebből: ítélőtáblán Büntető (katonaival) teljes pertartam * ebből: ítélőtáblán * Az elsőfokú bíróságra érkezéstől a másodfokú bíróságon történő befejezésig együttesen. December végén 4874 ügy maradt folyamatban, 6,8%-kal több mint 2009-ben, 2008-hoz viszonyítva pedig 8,6%-kal. A folyamatban maradt fellebbezett másodfokú ügyek száma csökkent a Pécsi és a Szegedi Ítélőtáblán, az egyéb ügyeké pedig a Debreceni Ítélőtáblán.

34 34 A folyamatban lévő peres ügyeknek továbbra is csaknem teljes egésze egy éven belül érkezett az ítélőtáblákra, 59 másod- és 3 harmadfokú per érkezett egy évnél régebben (2009-ben 44 és 3). Ezek immár 71%-a a Győri Ítélőtáblán vár befejezésre, itt már csaknem minden tizedik folyamatban maradt per egy évnél régebbi érkezésű volt, szemben az országos 2,4%-os részaránnyal A bíróságok tárgyalási tevékenységének jellemzői bírósági szintenként A helyi bíróságokon tárgyaló bírák száma az előző évhez hasonlóan mindkét területen egyaránt nőtt. Civilisztikában 1,1%-kal, büntetőben 5,1%-kal tárgyalt havi átlagban több bíró, mint egy évvel korábban. A tárgyaló bírói létszám növekedése mellett a tárgyalási mutatók nem emelkedtek. Az egy bíróhoz érkezett perek száma mindkét ügyszakban növekedett. Az egy bíró által hozott határozatok száma mindkét területen több lett, igaz, büntetőben ez csak minimális emelkedést jelent. Büntető ügyszakban a magasabb befejezésszám ellenére is az egy bírónál folyamatban maradt ügyek száma nem változott, civilisztikában azonban az érkezés növekedését is tudta ellensúlyozni, így itt mérséklődött a mutató értéke. A megyei másodfokon tárgyaló tanácsok száma 2010-ben büntető ügyszakban 2,4%-kal nőtt, civilisztikában pedig 1,3%-kal mérséklődött. A tárgyalási mutatók büntetőben csökkentek, az ügyhátralék emelkedett, elsősorban az érkezés növekedése miatt. Civilisztikában a minimális létszám- és érkezés-csökkenés mellett, kismértékű ügyhátralék-növekedés volt megfigyelhető (a tárgyalási mutatók visszaesése okán). A megyei elsőfokú bíróságokon 2010-ben több bíró tárgyalt mindkét ügyszakban: büntetőben a évinek 103,8%-a, civilisztikában 106,2%-a lett. A tárgyalási tevékenység civilisztikai ügyszakban még ha kis mértékben is, de fokozódott, s ez az egy bírónál lévő ügyhátralék csökkenését is magával hozta. Ezzel ellentétben a büntető ügyszakbeli tárgyalási tevékenység visszafogottabb volt és ez az ügyhátralék mutatójának emelkedésében is megmutatkozott. Összességében a megyei bíróságok területi koncentrációja számottevően nem módosult. A főváros és Pest megye évek óta kimagaslóan magas ügyhátralékkal rendelkezik minden szinten, és mindkét ügyszakban. Az elmúlt év végén, míg a fővárosban 2,4%-kal kevesebb, összességében per maradt folyamatban, addig Pest megyében , 3,8%-kal több. A fővárosban az első fokú (helyi és megyei együtt) peres hátralék csökkenése mellett a másodfokú hátralék is mérséklődött. Ezzel ellentétben Pest megyében mind a helyi bíróságok hátraléka, mind a másodfokon elbírálásara váró ügyek száma gyarapodott a 2010-es évben. Az országos ügyhátralékon belüli arányuk a fővárosi elsőfok, és a Pest megyei helyi és megyei másodfok kivételével csökkent. A két terület a helyi, illetve a megyei első és másodfokot is figyelembe véve teljes ügyhátralékon belüli aránya a évi 49,0%-ról 47,9%-ra mérséklődött. A létszámnövekedés hatására az egy bíróra jutó ügyhátralék a fővárosban mérséklődött. Pest megyében ugyanakkor az első fokú büntető bíráké, valamint a másodfokú tanácsoké tovább nőtt.

35 35 A fővárosban és Pest megyében egy tárgyaló bíróra/tanácsra jutó hátralék Terület Egy bíróra/tanácsra jutó hátralék Büntető ügyszakban Civilisztikai ügyszakban helyi megyei I. megyei II. helyi megyei I. megyei II. bíróságokon Fővárosban Pest megyében Főváros és Pest megye nélküli országos átlag %-ában Fővárosban 96,2 96,5 99,6 93,2 96,0 93,8 Pest megyében 97,3 135,2 112,5 100,4 87,0 132,0 Főváros és Pest megye nélküli országos átlag 104,2 113,8 119,6 104,2 102,3 110,8 Az ítélőtáblákon tárgyaló tanácsok száma, mindkét ügyszakbeli csökkenés mellett, összességében 2,9%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A mérséklődés civilisztikában 3,0%-os, büntetőben 2,5%-os volt. Az ügyszakokban egységesen fokozódott a tárgyalási tevékenység: egy tanácsnál magasabb lett a tárgyalási napok, a kitűzött, a tárgyalt és a befejezett ügyek száma is. Az ügyhátralékok mutatói azonban így is magasabbak lettek, hiszen az érkezésszámok is emelkedtek, amelyet e befejezésszám nem tudott követni. 2. Személyzeti helyzet 2.1. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak (bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, tisztviselők és írnokok) engedélyezett és tényleges létszámának változása a január 1. és december 31. napja közötti időszakban Az ítélőtáblák engedélyezett bírói létszáma december 31. napjáig kettővel, míg a megyei bíróságokon összesen eggyel emelkedett (17. számú melléklet). A bírósági titkárok engedélyezett létszáma 2010-ben 34 fővel emelkedett, míg a bírósági fogalmazók engedélyezett létszáma 34 fővel csökkent ( számú mellékletek). A tisztviselők, az írnokok és a fizikai alkalmazottak együttes létszáma december 31. napjáig 6890 főről 6898 főre (1,001%) emelkedett (20. számú melléklet). Az egy engedélyezett bírói létszámra jutó engedélyezett igazságügyi alkalmazotti létszámarány a beszámoló időszakában évhez képest nem változott, 2,37 (20. számú melléklet).

36 2.2. A bírói kar összetétele 36 A beszámoló időszakában a bírói kar ítélkezési gyakorlat szerinti összetétele a következők szerint változott. Az előző évhez képest csökkent az első kinevezésre tekintettel határozott időre kinevezett bírák száma (a évi 299-ről december 31. napjáig 276-ra). A betöltött bírói létszámon belüli arányuk 9,5%. A helyi bíróságokon a évi 53%-ról 2010-ben 47,2%-ra csökkent a tíz év alatti gyakorlattal rendelkező bírák aránya. A hosszabb bírói gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák körében minimálisan emelkedett a éves gyakorlattal rendelkező bírák megoszlása (a évi 37,3%-ról 39,6%-ra). A 30 év feletti gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák aránya az előző évhez képest kis mértékben romlott, 9,1%-ról 7,7%-ra ( számú mellékletek). Az ítélőtáblákon szolgálatot teljesítő bírák tekintetében, valamennyi ítélőtábla felállításakor meghatározó szempont volt a megfelelő időtartamú ítélkezési tapasztalat szerinti kiválasztás. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az ítélőtáblákon változatlanul igen magas a hosszabb bírói gyakorlattal, ezen belül is a éves (30,7%), valamint a éves (45,4%) bírói gyakorlattal rendelkező bírák aránya (21. számú melléklet). A bírói kar nemek szerinti összetételét vizsgálva elmondható, hogy a helyi bíróságokra beosztott bírák közül 69,9%, a megyei bíróságokon működők körében 69,1% a női bírák aránya. A évi adatokhoz viszonyítva december 31. napjáig a helyi bíróságokon minimálisan csökkent, a megyei bíróságokon pedig kis mértékben emelkedett ez a mutató. Az ítélőtáblákon a nők aránya (57,1%) a helyi és a megyei bíróságokhoz képest alacsonyabb, de még így is magasnak mondható ( számú mellékletek) A bírák kinevezése A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági vezetők 128 bírói állásra írtak ki pályázatot. Figyelembe véve az előző évben kiírt, de a évben elbírált pályázatokat is, a beszámoló időszakában 66 (ebből öt eredménytelen) pályázat került elbírálásra. Valamennyi előterjesztést elfogadva, a Magyar Köztársaság elnöke január 1. napjától december 31. napjáig 60 pályázót nevezett ki valamennyiüket határozott időtartamra bíróvá. A főváros bíróságain 16 új bíró kezdte meg működését (32. számú melléklet). Az ítélőtáblákon és a megyei bíróságok illetékességi területén a bírói tisztségre pályázók száma egy és kilenc között változott. A megyei bíróságok elnökeinek a bíró tevékenységéről készített értékelése alapján, az OIT előterjesztésére, a köztársasági elnök évben 67 bírót nevezett ki a határozott idő leteltét követően határozatlan időtartamra.

37 A bírák szolgálati viszonyának megszűnése A Magyar Köztársaság elnöke az OIT előterjesztésére öt legfelsőbb bírósági bírói, hat ítélőtáblai, 24 megyei bírósági és 30 helyi bírósági bírót mentett fel tisztségéből ( számú mellékletek), közülük 12-t a felső korhatár elérése, 35-öt kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatt. A tisztségükről 15-en mondtak le, egy bíró a szolgálati viszonyát jogellenesen szüntette meg, míg két bíró esetében a velük szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségükből való felmentést indítványozták. Az elmúlt évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a bírói hivatás helyett más pályát választók száma a évi kiemelkedően magas számhoz képest számottevően csökkent (2008. évben 25-en, 2009-ben 17-en, míg december 31. napjáig 15-en kérték a felmentésüket). Elsősorban a év közötti bírák választanak más hivatást. Közöttük mint ahogy a bírák körében általában magasabb a nők aránya, mint a férfiaké A bírák elleni fegyelmi eljárások és fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül alkalmazott írásbeli figyelmeztetések A január 1. napjától december 31. napjáig terjedő időszakban a megyei bíróságok elnökei öt bíróval szemben alkalmaztak fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezése nélkül írásbeli figyelmeztetést. A bírákkal szemben valamennyi esetben hivatali kötelezettségszegés miatt került sor az intézkedés alkalmazására. A évben két megyei bírósági vezető, két megyei bírósági bíró és kilenc helyi bírósági bíró ellen (egy bíró ellen két fegyelmi eljárás is indult) kezdeményezték a megyei bíróságok elnökei a fegyelmi eljárás megindítását. A fegyelmi felelősségre vonást az érintett megyei bíróság elnöke négy esetben a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, tíz esetben a hivatali kötelezettség vétkes megszegése miatt látta indokoltnak. A hivatali kötelezettségszegés miatt indult fegyelmi eljárások kezdeményezése továbbra is elsősorban a késedelmes, nem az eljárási szabályoknak megfelelő ügyintézés miatt történt. Előfordult azonban olyan eset is, amikor a bíró a perkivonatok elkészítésére vonatkozó vezetői utasításnak nem tett eleget, vagy megtagadta a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartással kapcsolatos ügyek intézését. A fegyelmi bíróságok a tavalyi év során kezdeményezett 12 fegyelmi eljárásból nyolc ügyet fejeztek be jogerősen. A fegyelmi bíróság két esetben feddés, egy esetben megrovás, négy eljárásban egy fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetést szabott ki. Egy bíróval szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést, a bírói tisztségből való felmentést indítványozták. A beszámolási időszakban kezdeményezett fegyelmi eljárások közül négy ügy maradt folyamatban.

38 2.6. A bírák ellen indult büntető- és szabálysértési eljárások 38 A tavalyi év során egy ítélőtáblai, két megyei és egy helyi bírósági bíró ellen indult közlekedési szabályok megsértése miatt szabálysértési eljárás. Két bíró a mentelmi jogáról lemondott, a másik két esetben javaslatomra a köztársasági elnök döntött a mentelmi jog felfüggesztéséről. A szabálysértési hatóság két bírót pénzbírsággal sújtott, egy bíró ellen pedig az eljárást elévülésre figyelemmel szüntette meg. Így jelenleg egy szabálysértési eljárás van folyamatban. Az elmúlt évben mentelmi jogának felfüggesztését követően egy bíró ellen indult közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt büntetőeljárás, amely még folyamatban van A bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazása és elismerése A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvény 73. (1) bekezdése értelmében a legalacsonyabb bírói alapilletmény január 1. napjától nem változott, összege a 2008., illetve évi alapilletmény összegével megegyezően Ft volt. Az OIT a évben költségvetési fedezet hiányában nem kezdeményezte a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők soron kívüli előresorolását, és a Legfelsőbb Bíróságra, valamint az OIT Hivatalába beosztott bírák tekintetében is mellőzte a soron kívüli előresorolásra vonatkozó javaslatok beszerzését. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló évi XXXI. törvénnyel alapított kitüntetésben a tájékoztató időszakában hét bíró részesült. Az OIT döntése alapján évben egy ítélőtáblai elnök és két ítélőtáblai kollégiumvezető címzetes legfelsőbb bírósági bíró, 16 helyi bírósági bíró címzetes megyei bírósági bíró, négy tisztviselő főtanácsos és 25 tisztviselő tanácsos címet kapott. Az OIT évi 3. számú szabályzatával alapított Juhász Andor díj arany fokozata kitüntetésben hat bíró, ezüst fokozatában 15 bíró, bronz fokozatában 20 tisztviselő részesült. Az OIT évben egy tisztviselőnek a Juhász Andor díj bronz fokozata posztumusz kitüntetést adományozta. A Tanács a 74/2010. (III. 23.) OIT határozata alapján a bírósági szolgálatban folyamatosan töltött 50 éves bírósági szolgálata alkalmából két bíró és egy tisztviselő Bírósági Szolgálatért Oklevelet vehetett át.

39 39 3. Oktatás 3.1. Bírák továbbképzése A tárgyidőszakban az OIT Hivatala szervezetében működő MBA elsődleges feladata a bíróságok évi központi oktatási tervének, a 167/2009. (X. 6.) OIT határozatnak a végrehajtása volt. (33. számú melléklet) A évi oktatási feladatok közül kiemelt jelentőségű volt az Országgyűlés által 2009 novemberében elfogadott, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. törvény rendelkezéseinek megismertetése céljából a bíróságok civilisztikai szakmai vezetői számára előkészített tízszer kétnapos tanácskozássorozat. Az eredetileg januártól decemberig tervezett rendezvényfolyam képzéseiből a kódex bevezető rendelkezéseit, a személyeket, a személyhez főződő jogokat, és a családjog egyes rendelkezéseit áttekintő tanácskozás (szám szerint négy) valósult meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló évi LXXIII. törvény rendelkezései folytán az oktatási év második felére eső tanácskozások az öröklési jog, a kötelmi jog, és a deliktuális felelősség témáiban elmaradtak. A civilisztikai tárgyú szakmai rendezvényeknek az ügycsoportok széles skálája szolgált a bírák ismereteinek bővítésére. Az év elején egynapos konferencia tárgyalta a gyermektartásdíj megállapításának, módosításának bírói gyakorlatát a megváltozott gazdasági, jövedelmi viszonyokra tekintettel. Januárban vitatták meg a csőd- és felszámolási ügyekben eljáró bírák a évi jogszabályváltozás folytán aktuális jogalkalmazási kérdéseket, a felszámolási eljárás, mint nemperes eljárás jellemzőit, a felszámoló felmentésével kapcsolatos joggyakorlatot, a Fővárosi Ítélőtábla néhány elvi jelentőségű határozatát, valamint az eljárások elhúzódása megítélésének európai gyakorlatát. A polgári ügyszakban tárgyaló bírák nagy többségének érdeklődését elégítette ki a március között a végrehajtási perek aktuális kérdéseiről megtartott háromnapos rendezvény. A programban előadások és kiscsoportos foglalkozások vegyesen szerepeltek. Az oktató bírák a Legfelsőbb Bíróság jogegységi gyakorlatán túl az első- és másodfokú bíróságok aktuális ítélkezési gyakorlatára is figyelemmel voltak. A polgári per költségeiről és a perben igénybe vehető kedvezményekről május 17. napján rendezett egynapos képzésről a résztvevők a bírói gyakorlatban jól hasznosítható ismeretekkel távoztak. Az év második felében először szeptember napján gyűltek össze ismét nagy számban (száz főt meghaladóan) a polgári ügyszakos bírák, hogy az adatvédelemről, a tárgyalás nyilvánosságának kérdéseiről, az iratok megtekintéséről, a tárgyaláson kép-és hangfelvétel készítésének kérdéseiről hallgassanak előadást. A cégbírák kétszer egynapos rendezvény (2010. február 16., június 14.) keretében cserélhették ki a közelmúlt cégeljárást érintő jogszabályváltozásainak bírói tapasztalatait. A szakmai képzések közül az év végén (2010. november ) került sor a munkaügyi pereket tárgyaló bírák továbbképzésére. A tematikus képzések egészét a

40 40 felvetett témák aktualitása, a résztvevők magas száma és a bírói gyakorlatot érintő képzések iránti élénk érdeklődés jellemezte. A büntetőjogi képzések általában egy adott szakterülethez tartozó témákat titkos információ szerzése és felhasználása, igazságszolgáltatás elleni, közlekedési bűncselekmények dolgoztak fel. A büntető bírák számára szervezett oktatási programok közül kiemelkedett a április 8-9. napján bírák és ügyészek számára a közvetítői eljárás ügyészi és bírói tapasztalatairól megrendezett kétnapos képzés. A jogalkotást követő bírói gyakorlat áttekintésére szolgált a február napján a szabálysértési eljárásról megtartott kétnapos rendezvény. Szakmai ismereteik bővítésére a büntetés-végrehajtási és a nyomozási bírók is lehetőséget kaptak február 1. napján, illetve június 16. napján. Népszerűek voltak a büntetőbírák körében a Rendőrtiszti Főiskola tanáraival és az igazságügyi szakértők közreműködésével megvalósult kriminalisztikai ismereteket átadó képzések, előbb április , majd szeptember között. A tavaszi rendezvény az általános jellegű kriminalisztikai tudnivalókról szólt, míg az őszi rendezvény középpontjában a szakértői tevékenység állt, amely témakört a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet szakértőinek közreműködésével dolgozták fel. Az MBA kötelező képzései körében a határozott időre kinevezett civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára két alkalommal (2010. február 1-5., október 4-8.) megrendezett egyhetes anyagi- és eljárásjogi tanfolyamokon a kevesebb bírói gyakorlattal rendelkező fiatal bírákat leginkább foglalkoztató anyagi és eljárásjogi témák voltak napirenden. A kevesebb gyakorlattal rendelkező büntetőbírák részére kétszer (2010. február , november 8-12.) egyhetes kötelező tanfolyamokon a büntető ítélkezés olyan alapvető témái kerültek szóba többek között, mint a vádirat vizsgálata, a tárgyalás kitűzése és vezetése, a büntetés kiszabása során felmerülő kérdések A bírósági titkárok központi képzése A bírósági titkároknak a bírói hivatásra való szakmai felkészítése keretében a tárgyévben az egymásra épülő négy modul közül a bírói szervezethez kapcsolódó gyakorlati ismeretekről, a bírói hivatástudatról és etikáról szóló első modul tematikájában a korábbiakhoz képest erősebb hangsúlyt kaptak a pszichológiai, a kommunikációs, valamint a beszédtechnikai ismeretek és gyakorlatok E-learning képzések A beszámolási időszakban a hagyományos képzések mellett távoktatási tanfolyam indult a tárgyalótermi krízishelyzetekről, a határozatszerkesztés elméleti és gyakorlati tudnivalóiról a büntető, valamint polgári peres és nemperes eljárásban, a gazdálkodás körében elkövetett bűncselekményekről, az általános európai jogról, továbbá az előzetes döntéshozatali eljárásról. Az Európai Unió Átmeneti Támogatás programja biztosított fedezetet a bírósági e- learning keretrendszer és 14 elektronikus tananyag kifejlesztésére. A rendszer átadása óta

41 41 eltelt időszakban az induló tanfolyamok kész tananyagainak a hatályosítását végezték el. Új elektronikus tananyag költségvetési okokból nem készült Európai jogi szaktanácsadók képzése Az MBA az európai jogi szaktanácsadók részére kétnapos általános tanácskozást, valamint kétszer egy-egy napos civilisztikai, illetve büntető ügyszakhoz kapcsolódó képzést biztosított Idegen nyelvi képzés Az MBA a bírák, bírósági titkárok, illetve fogalmazók részére kétszer háromnapos angol, illetve német nyelvű, aktív kommunikációra felkészítő képzéssorozatot szervezett aktuális közösségi és nemzeti joggal kapcsolatos témákban, mely a résztvevők szóbeli nyelvtudásának erősítését és annak magabiztosabb használatát segítette elő. Sikeres volt a három alkalommal megrendezett angol nyelvű európai jogi képzéssorozat, melynek keretében angol anyanyelvű, elismert európai jogi szakértő vezetésével tanulmányozták a résztvevők a Lisszaboni Szerződést, az európai büntetőjog kérdéseit, valamint az európai szerződési jogot. A további nyelvi képzéseket az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében rendezték Államreform Operatív Program Az MBA 2010-ben folytatta az előző évben megkezdett, Tudásalapú igazságszolgáltatás-fejlesztés - Magyarországi bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése és integrált tudásbázis kialakítása című, az ÁROP keretén belül megvalósuló projektet. A projekt keretében 2010-ben a következő képzések kerültek megrendezésre: vezetői tréning (2x3nap, alkalmanként ~60 bírósági vezető részvételével), képzők képzése tréning (2x3nap, alkalmanként ~30 bíró, titkár és fogalmazó részvételével), szakmai továbbképzés gazdasági bűncselekményeket tárgyaló bírák számára (2x3nap, alkalmanként ~80 bíró és rendőr részvételével), kommunikációs tréning (3x3 nap, alkalmanként ~75 bíró és igazságügyi alkalmazott részvételével), jogi terminológiai képzés angol és német nyelven (2x3nap, ~80 bíró és igazságügyi alkalmazott részvételével) Igazságügyi alkalmazottak képzése A 2010-es oktatási évben a korábbi évekhez hasonlóan képzést kaptak a belső ellenőrök kétnapos oktatás keretében, továbbképzésen vettek részt a bíróságok gazdasági hivatalainak munkatársai, valamint a mérlegképes könyvelők a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendeletben előírtak alapján.

42 42 A bírósági ügyintézők a szabályszerű kézbesítésről, valamint a cégbírósági ügyintézésről hallgathattak előadásokat. Sor került a könyvtárosok, valamint a statisztikusok és az informatikusok képzésére is Együttműködés más szervekkel, szervezetekkel A civil szervezetekkel történő együttműködés keretében az érdeklődők a szerzői jog témakörében kétszer kétnapos képzésen vehettek részt, melyen a ProArt-Szövetség a Szerzői Jogokért Alapítvány szakemberei tartottak előadást a témához kapcsolódó internetes jogsértések aktuális kérdéseiről. A Magyar Helsinki Bizottság kétszer egynapos tanácskozást rendezett a kiutasítási döntések meghozatalakor figyelembe veendő emberi jogi szempontokról, illetve az ilyen döntések bírói felülvizsgálatáról. Az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének jogi attaséja jóvoltából az FBI Magyarországra látogató profilalkotói 2010 májusában háromnapos szemináriumot tartottak emberölések nyomozása, döglött ügyek nyomozása, szexuális motivációjú emberölések nyomozása valamint sorozatgyilkosságok felderítése témakörökben. A rendezvényen öt magyar bíró vett részt Külföldi oktatási intézményekkel történő együttműködés A Szlovák Bíróképző Akadémiával folytatott együttműködés keretében a Szlovák Bíróképző Akadémia 2010-ben európai jogi témájú rendezvénysorozatot tartott magyar, cseh és lengyel bíróképző intézmények bevonásával. Az első szemináriumot a Cseh Bíróképző Akadémia tartotta A terroristák és a szélsőséges aktivisták elleni harc jogi aspektusainak európai kontextusa címmel, melyen öt magyar bíró vett részt. A rendezvénysorozat második szemináriumát a Szlovák Bíróképző Akadémia 2010 őszén Az Európai Unión belüli bírói együttműködés büntető ügyekben. címmel rendezte meg, melyen egy magyar bíró vett részt. A harmadik szemináriumot a Lengyel Bíróképző Akadémia október végére szervezte. A rendezvénysorozat záró szemináriumát a MBA a Jogorvoslati lehetőségek az Uniós jog megsértése esetén címmel december közepén tartotta meg, melyen 53 magyar bíró, bírósági titkár, 19 külföldi (lengyel, cseh, szlovák) bíró vett részt. Az Európai Jogakadémia (ERA) közös pályázatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz a szlovák, cseh, lengyel és magyar bíróképző intézményekkel, melynek keretében lehetőség nyílt és során olyan rendezvénysorozat lebonyolítására, melynek keretében minden ország egy-egy szemináriumot rendez meg. A programok a büntető igazságügyi együttműködés különböző területeit dolgozzák fel. A szemináriumsorozat első képzését a Lengyel Bíró- és Ügyészképző Iskola az Az európai büntető igazságszolgáltatás keretei és szereplői címen november 4-5. között rendezte meg, melyen négy magyar bíró vett részt.

43 43 A francia Nemzeti Bíró- és Ügyészképző Iskola (ENM) a tavalyi évhez hasonlóan idén is megrendezte éves csereprogramját, amelynek keretében november között francia hallgatók látogattak Magyarországra, a december közötti héten pedig magyar fogalmazók és titkárok vettek részt a Bordeaux-ban rendezendő Európa Héten, melynek témája idén a Családon belüli erőszak volt. A Német Alapítvány a Nemzetközi Jogi Együttműködésért (IRZ Stiftung) hospitációs programot szervezett 2010 novemberében büntető, valamint gazdasági és polgári ügyszakban dolgozó bírák részére Bonnban. A rendezvényen három magyar bíró vett részt. A Bajor Igazságügyi Minisztérium szervezésében, Fischbachauban került megrendezésre a Bevezetés a bírói praxisba című konferencia, amelyen két magyar bíró számára is részvételi lehetőség nyílt. Az MBA nemzetközi oktatási kapcsolatainak keretében 2010-ben 25 külföldi rendezvényre és rendezvénysorozatra érkezett meghívás, melyeken 68 bíró, bírósági titkár és fogalmazó vett részt A bírósági fogalmazók központi versenyvizsgája A bírósági fogalmazók évente két alkalommal megrendezendő központi felvételi versenyvizsgája tavaszi fordulójának írásbeli részére április 26. napján, a szóbeli megmérettetésre május napján, az őszi központi versenyvizsga írásbeli részére október napján, a szóbeli részére pedig november napján került sor Bírósági könyvtárak, kiadványok A bírósági könyvtárak szintre hozásának stratégiai célja az ítélkezési munkát segítő, egymással együttműködni képes könyvtári hálózat kialakítása. A beszámolási időszakban befejeződött a 27, földrajzilag elkülönülő bírósági báziskönyvtár elektronikus eszközökkel történő összekapcsolása. Ez a hálózati rendszer teszi lehetővé egy közösen épített, egységes katalógusrendszer, valamint tartalomszervezés segítségével, hogy a felhasználók megtalálják a keresett dokumentumokat, információkat. A tárgyidőszakban megtörtént a bevezetést célzó projekt lezárása és áttérés az üzemszerű működésre. A szállító november 30-ig üzemeltetési támogatást köteles nyújtani az OIT Hivatalának. Az MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központja (TDK) látja el a Corvina rendszer központi rendszeradminisztrációs tevékenységét is. Az éles üzemeltetés támogatásához létrejött, és hatékonyan működik a bírósági könyvtárosok ún. regionális felelősi hálózata, amely a konkrét napi problémák megoldásban való segítségnyújtás mellett a tervszerű feldolgozási, bibliográfiai ellenőrzési munkákban is helytáll. A közös munka támogatására kialakított levelezőlisták és közösségi alkalmazások használata a tárgyidőszakban fokozatosan elfogadottá vált, a levelezőlista a könyvtárközi kölcsönzést és a dokumentumküldési szolgáltatást is hatékonyan támogatja.

44 44 A TDK Jogi Szakkönyvtára 25 olvasói hellyel, öt olvasói számítógépes munkaállomással és két hálózati nyomtatóval áll a felhasználók rendelkezésére ben 197 könyv, 80 elektronikus dokumentum (elektronikus folyóiratok, előfizetői és ingyenes adatbázisok, e-book, stb.) és 48 időszaki kiadvány került beszerzésre az ítélkező munka és az oktatási tevékenység támogatása céljából. A TDK egységes dokumentum-beszerzési rendszer megszervezésével szolgálta a hatékony dokumentum-ellátást, melynek eredményeként jelentős, esetenként a piaci árhoz képest 75%-os megtakarítást értek el. A bírósági könyvtárakkal folyó szoros szakmai együttműködés keretében készült el és érhető el az MBA hivatalos honlapján keresztül a Szakirodalmi ajánló, mely havi rendszerességgel mutatja be az újonnan beszerzett nyomtatott és elektronikus információforrásokat. A bírósági könyvtárosok humánerő-fejlesztési programja 2010-ben a fentebb említett ÁROP projekt segítségével valósult meg. A TDK a projekt részeként a képesítési szint emelését célzó négymodulos akkreditált könyvtárosi képzést, valamint az információtechnológiai ismereteket közvetítő távoktatási tanfolyamot szervezett bírósági könyvtárosok számára. A két képzés a teljes bírósági könyvtári rendszer munkatársai számára nyújtott szakmai alap- és továbbképzést ben összesen 16 könyvtárszakmai képzési rendezvényt valósítottak meg. A teljes résztvevői létszám 159 fő volt, amely a teljes bírósági könyvtári rendszert, tehát bázis-és letéti könyvtárakat egyaránt lefedte. A TDK végezte az oktatásban nélkülözhetetlen kiadványok és tanulmányi segédanyagok előkészítését és kivitelezését, beleértve a kiadványszerkesztést. A bíróságok számára kisebb nyomdai szolgáltatásokat (pl. kötészet) végzett ben két Akadémiai Füzet készült el a társadalombiztosítási, valamint büntetőjog tárgykörben Tudásalapú Igazságszolgáltatás Projekt A 2008-ban kezdődött projektben a tárgyidőszakban 33 képzési rendezvény valósult meg. Ennek keretében 1019 fő (451 bíró és 568 igazságügyi alkalmazott) képzése történt meg.

45 45 4. Az európai uniós programok, pályázatok az igazságszolgáltatás intézményrendszerében Az e-bíróságról szóló, évben elfogadott OIT koncepcióhoz illeszkedve, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja (EKOP) keretében 2010-ben az alábbi projektek végrehajtása folytatódott: 4.1. Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja A 2008 novemberében megkötött Támogatási Szerződés alapján megvalósuló, 990 millió forint költségvetésű projekt célja a civil szervezetek nyilvántartásának, valamint a csődés felszámolási eljárások modernizációja, korszerű ügyfélbarát, tér- és időkorlátoktól (utazás, sorban állás, hivatali- és ügyfélfogadási órákhoz történő alkalmazkodás) mentes, hatékony elektronikus ügyintézés megvalósítása, és az európai információs társadalomhoz történő felzárkózás elősegítése. A projekt további célja az eljárások elektronikus ügyintézési (front-office) és ügyviteli (back-office, háttér) rendszerének kiépítése, az elérhető e-közszolgáltatások számának növelése és minőségének, hatékonyságának és transzparenciájának javítása. A projekt fő célcsoportjai az állampolgárok, a civil szervezetek, a vállalkozások, a bíróságok, valamint a közigazgatási szervek. A projekt megvalósulását követően a jelenleginél lényegesen szélesebb körben hozzáférhető elektronikus ügyintézés, illetve elektronikus adatcsere eredményeként a bíróságok munkaterhének, illetve az ügyintézési időnek az állampolgárok számára igen fontos csökkenését várjuk. A fejlesztések a projekt fő vonalai mentén folytathatóak lesznek. A projekt végrehajtása során a következő sikeres közbeszerzéseket folytattuk le: 2009 júniusában került kiírásra a Rendszertervezés, minőségbiztosítási és projektmenedzsmenti feladatok ellátása tárgyú nyílt közbeszerzési eljárás, melynek eredményeképpen szeptember 3. napján az OIT Hivatala a Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft.-vel kötött szerződést júliusában az OIT Hivatala a Marketing és PR tevékenység, valamint kommunikációs feladatok ellátása tárgyában eredményes egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. Az OIT Hivatala, szeptember 28. napján a fenti beszerzésben nyertes Premier Marketing Media Kft.-vel kötött szerződést márciusában az OIT Hivatala a 27 db bírósági intézményre vonatkozó informatikai rendszer bevezetéséhez szükséges szoftverek, fejlesztések illetve kapcsolódó szolgáltatások és portál beszerzése, oktatással tárgyában lefolytatott közösségi szintű nyílt közbeszerzési eljárás eredményeképpen a FreeSoft Nyrt.-vel kötött szerződést.

46 A cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése (KIM-OITH konzorcium) A 2009 júliusában megkötött Támogatási Szerződés alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM) közös, 800 millió Ft-os projektben a KIM projektgazdaként, míg az OIT Hivatala konzorciumi partnerként vesz részt. A bíróságokat érintő, mintegy 216 millió Ft pályázati összegből elsődlegesen a cégbírósági rendszer fejlesztésének megvalósítása a cél, főként annak a lehetőségnek a megteremtésével, hogy a másodfokra kerülő ügyek adatai elektronikusan továbbíthatóak legyenek a bíróságokra, majd ott elektronikusan kezelhetőek legyenek. További célkitűzés, hogy a bíróságok egy ún. call center révén csatlakozni tudjanak az ügyfélszolgálati rendszerhez. A projekt eredményeképpen bővülnek az állampolgárok közvetlen ügyintézési, informálódási lehetőségei, gyorsulnak az ügyintézési idők, az ügymenet több esetben egyszerűsödik, papírmentessé és emberi közreműködés nélkülire változik. A projekt közvetlenül és alapjaiban érinti és könnyíti a cégbíróságok és az ítélőtáblák helyzetét, mindennapi működését. A projekt végrehajtása során a következő sikeres közbeszerzéseket folytattuk le: A rendszertervezési feladatok, informatikai szaktanácsadási feladatok ellátására KSZF-es eljárás eredményeként május 27. napján a Humansoft Kft.-vel kötött vállalkozási szerződést a projektgazda július 30-i véghatáridővel, mely utóbbi módosításra került a projekt fizikai megvalósulásának időpontjáig. A projekt megvalósításához szükséges eszközök a Humansoft Kft.-től, a Tigra Computer Kft.-től, az Szinva Net Informatikai Kft.-től kerültek megrendelésre. A Környezeti Fenntarthatósági Tervet a Véd-terv Bt. készítette el december december között a projektgazda a projekt terhére megbízási szerződéssel szaktanácsadót alkalmazott évben az OKFON bonyolításában további két közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, amelyek a Humansoft Kft. kiválasztását eredményezték Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban Az e-bíróság koncepcióban összefoglalt fejlesztési tervek megvalósításának, a bírósági folyamatok elektronizálásának körében elengedhetetlen a bírósági dokumentumok elektronikus nyilvántartásának és hozzáférhetőségének fejlesztése, kiterjesztése, az ún. elektronikus bírósági dokumentum-menedzsment. A 2009 novemberében aláírt támogatási szerződés alapján megvalósuló projekt keretében a jogszabályi megfelelésen túl cél, hogy az eljárásokban résztvevő személyek és szervek minél több beadványt elektronikusan tudjanak eljuttatni a bíróságokhoz, illetve, hogy a bíróságokon az új rendszer bevezetésétől kezdve keletkező és az ügyfeleket érintő iratok elektronikusan készüljenek, hitelesen kézbesíthetők és tárolhatóak legyenek. További célként fogalmazódott meg, hogy a bírósági határozatok minél szélesebb körben váljanak hozzáférhetővé és megismerhetővé.

47 47 A projekt megvalósulásával lehetővé válik: az elektronikusan beérkező strukturált vagy nem strukturált dokumentumok fogadását és felhasználását lehetővé tevő rendszer kialakításának megkezdése, a bíróságokon a projekt indulásától kezdve keletkező és az ügyfeleket érintő hiteles elektronikus okiratok kezelésének (létrehozás, tárolás és hozzáférés) kialakítása, megfelelő jogosultságkezeléssel, a hiteles elektronikus kézbesítés kialakítása az elektronikus tértivevény központi rendszeréhez való csatlakozással, a határozatok szélesebb körű az igazságszolgáltatás belső tevékenységét, minőségének emelését támogató anonimizálása feltételeinek biztosítása, a bírósági adatvagyon felhasználhatóságának fejlesztése az anonimizált dokumentumok hozzáférhetőségének, szélesebb körű megismerhetőségének biztosításával, és ennek kiegészítése a lehetőségek és az esetlegesen felmerülő igények szerint egyes korábban keletkezett dokumentumok elektronizálásával, egy olyan rendszer kialakítása, mely képes más releváns rendszerekkel együttműködni, azokkal információt cserélni. E fejlesztések az ügymenet gyorsulását, a feladatvégzéshez szükséges elvárt erőforrásmennyiség csökkenését, valamint hosszú távon a feladatellátás közvetett költségeinek (pl.: a humán munkaerő ráfordítás költségei, postázási díjak, papírköltségek stb.) csökkenését eredményezik. A projekt közbeszerzési eljárásainak lefolytatása, az előzetes ütemezéseknek megfelelően, év elején kezdődött. Az Ügyfélkapcsolatok: Projektmenedzsment hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjével, az L-IT Group Kft.-vel február 17- én kötött az OIT Hivatala szerződést, melynek időtartama a projekt fizikai megvalósítása. A Rendszertervezési és informatikai tanácsadási, valamint minőségbiztosítási feladatok ellátása tárgyú, hirdetmény közzétételével lefolytatott eljárás eredményeképp a Stratis Kft.-vel március 22-én kötött a projektgazda szerződést a projekt fizikai megvalósításának időtartamáig Az ítélkezés időszerűségének javításához a bírói munka adminisztratív terheinek csökkentése, munkateher mérés és elosztás segítése, az elektronikus ügyintézés kiterjesztése további bírósági területre A közel 1,5 milliárd forint támogatási igényű kiemelt projektötletet az OIT Hivatala az EKOP programozási időszak 2010 szeptemberében kiírt pályázati felhívására nyújtotta be. Befogadásáról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2010 decemberében küldött értesítést azzal, hogy a támogatással kapcsolatos kormányhatározat első negyedévében várható. Átfogó célja, hogy növelje a bíróságok tevékenységének országos szintű hatékonyságát, valamint javítsa az ítélkezés időszerűségét és a bíróság társadalmi megítélését úgy, hogy lehetővé teszi a munkateher eloszlás optimalizálását és modernizálja az informatikai támogatást.

48 48 Támogatási döntés esetén a kiemelt projekt megvalósítása 2011-ben megkezdődhet Bírói kapacitás-fejlesztés a visszatérés területén Az Európai Visszatérési Alaphoz benyújtott sikeres pályázat eredményeként a 13,5 millió Ft támogatási összegű projekt a menekültügy, a migráció, és idegenrendészet területein tevékenykedő bírák számára nyújtott képzést szeptember napjai között Koszovóban. Ehhez kapcsolódott a március 29. és április 1. között Romániában megszervezett szakmai tanulmányút, valamint az MBA-n június 3. és 4. napján tartott konferencia. A fenti tanulmányutak, illetve a kétnapos konferencia eredményeként született szakmai anyagokból 66 oldal terjedelmű összefoglaló készült, melynek kivonatolt változata öt nyelven (angol, francia, román, albán, szerb) az OIT Hivatala honlapján elérhető. A projekt véghatárideje június 30. volt, az elszámolás megtörtént; a monitoring jelentés megfelelőnek találta a megvalósítást. 5. A bírósági épületek A magyarországi bíróságok a január 1-jei állapot szerint 158 épületben működnek. A bírósági épületek beruházására és felújítására fordítható pénzügyi lehetőségek nominálértéken másfél évtizede változatlanok. A közötti időszakban csökkent, míg a közötti években stagnált a felhasználható összeg, mert a költségvetés többletforrásokat nem biztosított. A felsorolt tényezők hatására az épületek fizikai romlása meghaladja a felújítások során elért eredményeket. Évek óta költségvetési források hiányában megoldatlan a Pest Megyei Bíróság és a Debreceni Városi Bíróság elhelyezése. A Pest Megyei Bíróság - állagának rohamos romlása és az egyre növekvő létszám miatt, a bíróság működésének biztosítása érdekében - piaci áron további ingatlanok bérbevételére kényszerül. Debrecenben rendelkezésre áll ugyan egy építési telek és elkészültek az új épület kiviteli tervei, azonban a beruházást az anyagi fedezet hiánya gátolja A bírósági épületállomány fő jellemzői A évre jóváhagyott beruházások és felújítások feladatait a számú mellékletek részletesen tartalmazzák. A Magyar Köztársaság Országgyűlése évre a Bíróságok fejezet részére központi beruházások céljára ezer Ft-ot hagyott jóvá, melynek szétosztása az OIT 2010/3. (I. 12.) számú belső határozata alapján megtörtént. A bírósági épületek felújítási előirányzataira az OIT 2009/102. (XII. 9.) számú belső határozatában foglaltak alapján ezer forint került elosztásra. Így évben a központi előirányzat összesen ezer Ft volt. A bíróságok által épület-rekonstrukciókra és beruházásokra

49 49 fordítható összeg 2010-ben azonos volt a évi pénzügyi lehetőséggel ( ezer Ft). A bírósági épületek műszaki állapotában, felszereltségében a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt az előző évhez képest jelentős arányeltolódás mutatkozott a befejezett és a folyamatban lévő beruházások tekintetében. A beruházások nagy része két vagy több évi átfutási idővel volt megvalósítható. Teljes rekonstrukció az elmúlt évben a részleges rekonstrukciók figyelembevétele nélkül 2300 m² bírósági alapterületen fejeződött be. A felújítással érintett bírósági épületeknél megvalósult a bíróságok biztonságát szolgáló összetett védelmi berendezések és rendszerek telepítése is. Az épületállomány rossz műszaki állapota mellett továbbra is gondot jelent az elhelyezési lehetőségek szűkössége. Az elmúlt évtizedben több száz jogszabály bővítette a bíróságok feladatkörét, néhány jogszabály létszámbővítéssel is járt, melyet azonban finanszírozási okok miatt nem követhetett az elhelyezési lehetőségek bővítése Épület-beruházások Az elmúlt évben a bíróságok beruházási lehetőségeinek felhasználásával, a bírák elhelyezési és munkafeltételeinek javítása az alábbiak szerint történt. A beszámoló időszakában a nagyobb volumenű épület-beruházási feladatok a következők voltak: befejeződött a Bicskei Városi Bíróság és a Szikszói Városi Bíróság rekonstrukciója; folytatódott a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság és a Nyírbátori Városi Bíróság épületének bővítése és felújítása több évre áthúzódó beruházásként; befejeződött a évről áthúzódóan a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületrekonstrukciója VI. ütemének első fele; folytatódott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság épülete kiviteli terveinek készítése; elkészültek a Bács-Kiskun Megyei Bíróság tető- és homlokzat felújításának kiviteli tervei; elindult a Heves Megyei Bíróság és a Salgótarjáni Városi Bíróság rekonstrukciójának tervezése; megkezdődött a Ceglédi Városi Bíróság épületrekonstrukciója tervezőjének kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás; a Csongrád Megyei Bíróság Széchényi téri épülete tetőfelújításának tervezése helyett jóváhagyásom alapján a Szentesi Városi Bíróság két vizesblokkjának felújítása, a Csongrád Megyei Bíróság Tábor úti épületének elektromos felújítása I. ütemének kivitelezése és II. ütemének tervezése, valamint az autómosó bontása valósult meg. Kisebb volumenű épület-beruházási feladat volt: két megyei (Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Toldi utcai B ép.) és két városi bíróság (Siklósi és Tatabányai Városi Bíróság) ablakcseréje; több bíróság teljes kazáncseréje (Bajai Városi Bíróság, Somogy Megyei Bíróság), illetve hőközpont-felújítás (Legfelsőbb Bíróság);

50 a Békés Megyei Bíróság és a Gyulai Városi Bíróság pinceszigetelésének II. üteme; a Szekszárdi Városi Bíróság elektromos hálózatának felújítása; a Nagykanizsai Városi Bíróság volt ügyészségi területének felújítása; az Orosházi Városi Bíróság ablakcseréje (2011. évi befejezéssel). A beruházási tartalékkeretből sor került: a Szentesi Városi Bíróság elektromos korszerűsítésére; a Siklósi Városi Bíróság bádogos munkáira; a Bajai Városi Bíróság kazáncsere többletmunkáira; a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületrekonstrukciójának folytatására Épületek felújítása 50 A beszámoló időszakában a kisebb volumenű épület-felújítási előirányzatból az OIT döntése alapján a következő fejlesztések valósultak meg: három bíróság (Békési, Makói és Dunakeszi Városi Bíróság) elektromos korszerűsítése, és a Baranya Megyei Bíróság klíma berendezéseinek javítása; a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elektromos korszerűsítésének I. üteme a évi II. ütemmel együttesen kerül megvalósításra; a Nógrád Megyei és a Balassagyarmati Városi Bíróság fűtés korszerűsítése, valamint hat épület (a Kazincbarcikai és a Komáromi Városi Bíróság, a Pest Megyei Bíróság Thököly úti és Rózsa utcai épülete, a Somogy Megyei Bíróság 48-as Ifjúság úti, és a Legfelsőbb Bíróság épülete) kazán- és egyéb gépészeti felújítási munkái; több épület külső homlokzat felújítási (a Somogy Megyei Bíróság Szent Imre utcai és a Legfelsőbb Bíróság épülete), tetőfedő- és bádogos javítási (Fejér, Hajdú-Bihar, és Vas Megyei Bíróság, a Hajdúszoboszlói, a Gyöngyösi és a Szentendrei Városi Bíróság) munkái; a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróságon nyílászáró csere utáni festési munkák; két épület (Mosonmagyaróvári és Szekszárdi Városi Bíróság) süllyedésének orvoslása, több bíróság épületének (Karcagi Városi Bíróság, Nógrád, Veszprém és Zala Megyei Bíróság) vagy udvarának kisebb helyreállítási munkái; a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Toldi utcai A épület tetőszigetelése; a Vásárosnaményi Városi Bíróság 2009-ről áthúzódó homlokzat javítási munkái. A felújítási tartalékkeretből sor került: a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság épülete süllyedése orvoslásának pótmunkáira; több épületben a nagy esőzések és viharkárok (Baranya Megyei Bíróság, a Mosonmagyaróvári, Kalocsai és Sárbogárdi Városi Bíróság) okozta helyreállítási munkákra; a Makói Városi Bíróság homlokzat-felújításának tervezésére; kisebb, egyéb károk, meghibásodások (Baranya Megyei Bíróság, Ajkai Városi Bíróság) kijavítására; a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületrekonstrukciójának folytatására.

51 A Soproni Városi Bíróság elhelyezésének megoldása 51 A Soproni Városi Bíróság jelenlegi épületének kezelői joga december 31-jével megszűnik, mert az ingatlan a Soproni Evangélikus Egyházközség tulajdonába kerül. Emiatt új elhelyezési megoldást kell találni a bíróság és az ügyészség elhelyezésére. Kártalanításként a Soproni Városi Bíróság és a Soproni Városi Ügyészség kihelyezésére az állami költségvetés külön soron ezer Ft-ot biztosított. Évenkénti megosztásban erre a célra 2008-ban ezer Ft, 2009-ben ezer Ft és ben ezer Ft került kifizetésre. Az engedélyezési és kiviteli tervek év végéig elkészültek, az építési engedély rendelkezésre áll év elején megkezdődik a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás. Az épület beruházása a fenti okok miatt a 2012-es év első felére húzódik át Akadálymentesítés A komplex akadálymentesítéssel összefüggő uniós pályázatokon való eredményes részvételt követően, az elnyert összeg 2007-ben, az 1. fordulóban ezer Ft, ban, a 2. fordulóban ezer Ft, a 3. fordulóban ezer Ft, 2009-ben, a 4. fordulóban ezer Ft és 2010-ben, az 5. fordulóban ezer Ft, összesen ezer Ft volt. Az elnyert pályázatok megvalósításához december végéig ezer Ft további saját forrásra volt szükség (ebből előkészítési költség ezer Ft, előre nem látható szükséges többlet költség ezer Ft volt). Összesen 77 bírósági épület nyert támogatási összeget annak érdekében, hogy év végére (illetve az 5. forduló esetében év végére) teljesíthetőek legyenek a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvényben megfogalmazott célok. Az 1-3. fordulóban nyertes megyei bírósági épületek akadálymentesítése év végére a fenntarthatósági szakaszba jutott. A 4. fordulós projektek lezárása is megtörtént. Az 5. fordulóban nyert épületeknél évben történik meg a Támogatási szerződések megkötése és a megvalósítás A bírósági épületek eszköz-ellátottságának fő jellemzői A beszámolási időszakban a bíróságok korszerű működéséhez szükséges technikai feltételeket a rendelkezésünkre álló pénzügyi lehetőségekből nem tudtuk biztosítani. A bíróságok technikai ellátására 2001-ben 190 millió Ft-ot, 2002-ben 149 millió Ft-ot fordíthattunk, míg 2003-ban 137 millió Ft felhasználására volt lehetőségünk. A években a bíróságok technikai ellátására külön pénzügyi keret nem állt rendelkezésre.

52 52 A munkakörülmények javítására szolgáló eszközök beszerzésére 2010-ben nem volt anyagi lehetőség. 6. A bírósági informatika 6.1. Az informatika szerepe a bírósági munkában Az ország egyik legnagyobb informatikai hálózatával a bírósági szervezet rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy valamennyi bírósági egy egységes, országos informatikai hálózatban működik, ezért több mint munkaállomás és 150 lokális hálózat, valamint a bírák és a tisztviselők napi munkáját támogató különféle alkalmazások összehangolt működtetését kell biztosítani A bírósági informatika főbb területei A bíróságok informatikai tevékenységében a beszámolási időszakban az előző időszakhoz képest jelentős változások nem következtek be Bírósági határozatok anonimizált közzététele Az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény előírja, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák július 1. után hozott határozatait anonimizált formában nyilvánosságra kell hozni. A modul bevezetése óta több mint db (a beszámolási időszakban közel db) anonimizált határozat került a bírósági honlapra Elektronikus aláírás alkalmazása a cégeljárásban A kötelező elektronikus cégeljárás bevezetésével megnőtt a jelentősége az elektronikus aláírást, valamint az időbélyeg szolgáltatást támogató informatikai rendszerek megbízható működtetésének. A cégbírósági rendszerből az időbélyeg szolgáltató vállalkozó felé küldött időbélyeg kérelmek magas száma jól mutatja a szolgáltatás használata iránti igény mértékét. Az időbélyeg kérelmek száma évben is havi db között változott. A rendszer működési feltételei folyamatosan biztosítottak, üzemeltetése zökkenőmentes volt Felszámolók véletlenszerű kijelölésének informatikai támogatása A felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet 1. (1) bekezdésében előírt feladat végrehajtását támogató program fejlesztése a Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja elnevezésű kiemelt projekt részét képezte, azonban a projekt időbeli elhúzódása miatt azonnali megoldást kellett találni a probléma kezelésére és a program jogszabályban előírt határidőre történő működtetésére. A jogszabályoknak történő megfelelés érdekében egy bírósági informatikus szakemberekből álló fejlesztő csoport dolgozta ki a felszámolók elektronikus úton történő kijelölését biztosító, átmeneti

53 53 jelleggel működtetett programot. A program a követelményeknek megfelelően működik, az előforduló kisebb hibák kijavítása, valamint a jogos felhasználói igények rendszeren történő átvezetése folyamatosan biztosított volt Elektronikus ügyintézés feltételeinek biztosítása Az elmúlt években több olyan jogszabály lépett hatályba, amely az államigazgatás különböző területein megteremtette az elektronikus ügyintézés jogszabályi hátterét. A bíróságok kötelezettsége volt a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerhez történő csatlakozás, és a hivatali kapuk megnyitása. A feladat végrehajtását az OIT Hivatala koordinálta. Ennek eredményeként a Legfelsőbb Bíróságon, valamennyi ítélőtáblán, a Fővárosi Bíróságon, valamennyi megyei bíróságon és az OIT Hivatalában kijelölésre kerültek az elektronikus ügyintézés során a bíróságok hivatali kapujához tartozó postafiókok kezelésével megbízott ügyintézők, megtörtént a hivatali kapu regisztrációjuk, majd megnyitásra kerültek a hivatali kapuk. A rendszer működik, azonban a bíróságok számára jelenleg csak a hivatali kapuval rendelkező szervek melyek száma több száz közötti elektronikus dokumentum küldés, fogadás elérhető. Az állampolgárokkal történő elektronikus kommunikáció feltételei egyelőre még nem voltak biztosíthatók Távmeghallgatás, távkihallgatás és jegyzőkönyv felvétele más módon, videokonferencia rendszer igénybevételével lebonyolított tanúkihallgatások megvalósítása Folyamatos és rendszeres feladat a távmeghallgatás, távkihallgatás, videokonferencia rendszer igénybevételével lebonyolított tanúkihallgatás megvalósítása, valamint az így rögzített kép- és hanganyag torzítása. Az elmúlt időszakban nőtt az igény a nemzetközi társszervekkel lebonyolítandó videokonferencia tartására, amelyet csak külső vállalkozó bevonásával lehetett biztosítani Felhasználói rendszerek működtetése, működés feltételeinek javítása A bíróságok napi munkáját támogató felhasználói rendszerek (pl.: Bírósági Integrált Informatikai Rendszer - BIIR, Gazdasági Integrált Informatikai Rendszer - GIIR) működtetetését továbbra is informatikai szakembereink látták el, külső támogatással. Alapvető változás a beszámolási időszakban nem következett be a bírósági alkalmazói rendszerek területén, jelentősebb előrelépés a folyamatban lévő európai uniós támogatással megvalósuló projektjeink eredményeként várható Országos nyilvántartások működési feltételeinek biztosítása A jogszabályi előírások szerint országos nyilvántartást kell vezetni a hirdetményi kézbesítésekről, a társadalmi szervezetekről és alapítványokról, továbbá a gondnokság alá helyezettekről. Az említett nyilvántartások működtetése, felügyelete központi feladat, melynek ellátása a beszámolási időszakban a technikai lehetőségekhez képest zökkenőmentes volt. Szintén jogszabályok által előírt, központi feladat a bírák központi személyi nyilvántartásának vezetése a Bszi. 55. (2) bekezdése értelmében. Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatköréből meghatározott adatok

54 54 vonatkozásában az OIT Hivatala látja el a központi személyi nyilvántartás feladatait az Iasz a alapján. A feladat ellátását több mint tíz éve a NEXON Kft. által kidolgozott alkalmazói rendszer támogatja. Az eltelt időszak technológiai fejlődése, valamint a felhasználói igények változása szükségessé tette a rendszer kiváltását egy, a kor technikai színvonalának megfelelő alkalmazással. Az új rendszerre történő átállás első félévében megtörténik A bírósági országos adatátviteli hálózat működtetése Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat szolgáltatásait 2007 óta vesszük igénybe. A beszámolási időszakban további sávszélesség bővítésre került sor, a megyei bíróságok és a vidéki városi bíróságok közötti hálózati kapacitást a többszörösére növeltük. Így már valamennyi bírósági intézmény munkatársa számára biztosított a központi rendszerek gyorsabb elérése Informatikai eszközpark fejlesztése Az utóbbi években és a beszámolási időszakban is a szűkös költségvetési lehetőségek csak minimális informatikai beszerzésre adtak lehetőséget. A bíróságok informatikai infrastruktúrája 2010-ben a központi informatikai keretből mindössze ezer Ft, az uniós támogatással megvalósuló projektek keretében további ezer Ft értékben beszerzett eszközökkel bővült. Az informatikai eszközök avultsági szintje egyre aggasztóbb országos szinten. A számítógépek, az alapszoftverek és a kiegészítő berendezések felének életkora meghaladja az öt évet. Üzemben tartásuk egyre költségesebb, a gyakori meghibásodások veszélyeztetik a rendszerek és a bíróságok folyamatos működését. A költségvetési források hiánya azt eredményezheti, hogy elavult, az új fejlesztések eredményeinek felhasználására már alkalmatlan eszközhalmaz áll a bíróságok rendelkezésére, amellyel az elektronikus ügyintézés nem valósítható meg Informatikai rendszer (infrastruktúra) működtetése, fejlesztése A kialakított hálózati rendszermenedzsment az üzemeltetés biztonságát szolgálja. Az informatikai rendszer felhasználói számára folyamatosan biztosításra kerülnek a szoftver licencek és az egyéb háttérszolgáltatások Informatikai szolgáltatások biztosítása: felhasználói támogatás, bírósági honlap gondozása, intranet és levelező rendszer működtetése Az informatikai rendszerek működtetésének egyik igen fontos feladata a felhasználók problémáinak minél gyorsabb és hatékonyabb megoldása. Ennek érdekében a beszámolási időszakban továbbra is az évek óta működő több szintű helpdesk rendszer keretein belül történt a felhasználói bejelentések kezelése. Folyamatosan bővült 2010-ben azon alkalmazások és rendszerek száma, amelyekkel kapcsolatban a felhasználók és az informatikus szakemberek közötti kommunikáció már a helpdesken keresztül zajlik. A bíróság internetes honlapjának folyamatos karbantartásával, frissítésével történik a külvilág tájékoztatása a bíróságok tevékenységéről.

55 55 A bírósági belső hálózaton a következő szolgáltatások érhetők el: a CompLex Jogtár Plusz szolgáltatásai, a Justicia-net szerver belső honlap szolgáltatásai (például: közhiteles nyilvántartások, bírósági intézmények és szervezetek telefonkönyvei, média és lapszemle, bírósági nyomtatványok, oktatási segédletek, vírusminták stb.). A bírósági intézmények által használt GroupWise levelező rendszer üzembiztosan működik, intézményi szinten tárolt és karbantartott elektronikus postaládát biztosít a felhasználóknak. 7. A bíróságok nemzetközi kapcsolatai 7.1. A megyei bíróságok többsége aktív önálló nemzetközi tevékenységet folytatott a beszámolási időszakban. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően számos kétoldalú szakmai konzultációra került sor, elsősorban a már meglévő együttműködési megállapodások keretében. A közvetlen szakmai kapcsolatok fontosságát mindenképpen hangsúlyozni kell, figyelemmel arra, hogy a különböző tapasztalatcserék mindenképpen hozzájárulnak a rendkívül fontossá vált európai gondolkodás, illetve az igazságszolgáltatást érintő európai prioritások kiteljesedéséhez. A bíróságok kétoldalú kapcsolatrendszerében változatlanul fontosak voltak azok az országok, amelyek az európai jogrendben jelentős szerepet töltenek be, ennek megfelelően kiemelt figyelmet fordítottunk a német, francia és osztrák kapcsolatokra. A beszámolási időszakban is folytatták tradicionális nemezközi együttműködésüket az alábbi bíróságok: a Fővárosi Bíróság a Prágai Fellebbvitel Bírósággal, a Krakkói Közigazgatási Bírósággal, az Amszterdami Fellebbviteli Bírósággal, a Bécsi Büntető Bírósággal, a Párizsi Közigazgatási Fellebbviteli Bírósággal, a Baranya Megyei Bíróság a Grenoble-i Fellebbviteli Bírósággal, a Vukovári Megyei Bírósággal, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a Szabadkai Kereskedelmi Bírósággal, a Poitiers-i Fellebbviteli Bírósággal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Kassai Kerületi Bírósággal, a Nancy-i Fellebbviteli Bírósággal, a Csongrád Megyei Bíróság a Bresti, illetve az Epinali Elsőfokú Bírósággal, a Szabadkai Kereskedelmi Bírósággal, a Szerb Köztársaság Gazdasági Fellebbviteli Bíróságával, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a Wiener-Neustadti Tartományi Bírósággal, a Meiningeni Tartományi Bírósággal, a Pozsonyi Kerületi Bírósággal, a Colmari Fellebbviteli Bírósággal, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a Brémai Tartományi Bírósággal, a Pest Megyei Bíróság a Bordeaux-i Fellebbviteli Bírósággal, a Somogy Megyei Bíróság a Haarlemi Tartományi Bírósággal, a Traunsteini Tartományi Bírósággal,

56 56 a Vas Megyei Bíróság a Burgenlandi Tartományi Bírósággal, a Bécsi Felsőbírósággal, a Chemnitzi Tartományi Bírósággal, a Maribori Felsőbírósággal, a Muraszombati Bírósággal, a Zala Megyei Bíróság az Eisenstadti Tartományi Törvényszékkel, a Marosvásárhelyi Törvényszékkel A magyar-francia bírósági kapcsolatok terén a beszámolási időszakban új konstrukció bevezetésére került sor. A korábbi években a francia Igazságügyi Minisztérium, a budapesti Francia Nagykövetség, valamint az OIT Hivatala szervezésében, központosított formában egy időpontban került sor a partnerbírósági találkozók megszervezésére és egy záró konferencia megrendezésére, évenkénti váltásban Franciaországban, illetve Magyarországon. Figyelemmel azonban mind a magyar, mind a francia bíróságok észrevételeire, célravezetőbbnek mutatkozott a központosítás kereteinek szűkítése. A beszámolási időszakban a program erre az időszakra eső első ütemében az érdekelt hét bíróság közül három megyei bíróság fogadta francia partnereit azzal, hogy a magyar bíróságok egy előre meghatározott időkereten belül, de különböző időpontokban, önállóan szervezték meg a találkozókat. A változtatás értelmében a központosítás keretei szűkültek azáltal is, hogy a francia és a magyar bíróságok egyidejű részvételével zajló másfél napos központi záró konferencia kimaradt a programból, lehetőséget biztosítva a partnerbíróságok intenzívebb és ténylegesen a bírósági hét teljes öt napját kitöltő tapasztalatcseréjének Aktív volt a szomszédos országok bíróságaival hosszú évek óta folytatott szakmai együttműködés; különösen a Fővárosi Bíróság, a Baranya Megyei Bíróság, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, a Csongrád Megyei Bíróság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, a Vas Megyei Bíróság, a Zala Megyei Bíróság nemzetközi tevékenysége volt jelentős A kínai bíróságok érdeklődése a magyar igazságszolgáltatás iránt a korábbi évekhez képest nem csökkent. A kínai küldöttség négy bíróságnál is tett szakmai látogatást (Legfelsőbb Bíróság, Pécsi Ítélőtábla, Vas Megyei Bíróság, Komárom-Esztergom Megyei Bíróság) Új nemzetközi kapcsolat kialakítására került sor a Nógrád Megyei Bíróság és a lengyelországi Krosnói Városi Bíróság között A partnerbíróságok közötti évenként megrendezett szakmai tanácskozások mellett az együttműködés új formája volt a bírák cserelátogatása, hospitációja, amelyeket a Vas Megyei Bíróság és az MBA szervezett A nemzetközi konferenciákon, szemináriumokon a Fővárosi Bíróság, a Csongrád Megyei Bíróság, a Pest Megyei Bíróság, és a Vas Megyei Bíróság bírái voltak rendkívül aktívak. Ezt példázta különösen a Fővárosi Bíróság által szervezett Európai

57 57 Cégregiszterek Fóruma, valamint a Csongrád Megyei Bíróság tevékenysége, amellyel a mediációnak a magyar igazságszolgáltatásban történő nagyobb mértékű elterjesztésében, illetve a határokon átnyúló jogviták mediációval történő rendezésének megkönnyítése érdekében vállalt szerepet. A beszámolási időszakban került sor az Európai Unió Bírósága által az EU tagállamainak magas beosztású bírái és ügyészei számára szervezett találkozóra Luxembourgban. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése és ennek hatása az Európai Unió igazságszolgáltatási rendszerére témával foglalkozó rendezvényen hat magyar bíró és két ügyész vett részt A bíróságoknak éves beszámolójuk elkészítésekor összefoglaló értékelést kell készíteniük nemzetközi kapcsolatairól. Be kell mutatniuk a következő beszámolási időszakra vonatkozó terveiket, elképzeléseiket, valamint kimutatást a nemzetközi tevékenységükre a tárgyévben fordított, illetve a következő beszámolási időszakra tervezett költségekről. A tapasztalatok szerint a beszámolási rendszer módosítása elősegítette a bíróságok nemzetközi kapcsolatai hatékonyságának növekedését a megalapozottabb jövőbeni stratégia kialakítását. 8. Közreműködés a jogalkotásban A Bszi. tárgyidőszakban hatályos 39. e) pontja szerint az OIT a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti, és véleményezi a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét. Az OIT Hivatalához 75 jogszabálytervezet, ezek közül 21 nagy terjedelmű törvénymódosítás érkezett véleményezésre, amelyek közül jelentőségüket tekintve kiemelkedtek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló évi CLXXXIII. törvény, illetve a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról rendelkező évi CLXXXIV. törvény tervezetei. Emellett az OIT több esetben kezdeményezett jogszabály-módosítást. Ennek alapján került sor többek között: az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CLXXIX. törvénnyel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény; a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény; a Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CLIII. törvénnyel az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló évi XVI. törvény, valamint a a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. IM rendelet módosítására.

58 58 9. A bíróságok jogi képviselete A Bszi. tárgyidőszakban hatályos 39. j) pontja alapján a bíróságok jogi képviseletéről az OIT gondoskodott, mely feladatot a Hivatala útján látta el. A bíróságokkal szemben indított perek jogalapját az államigazgatási, valamint a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősség speciális (a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) 349. (1) és (3) bekezdése) és a kártérítési felelősség általános szabálya (Ptk (1) bekezdése), valamint a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül való befejezéséhez való érvényesülését biztosító Pp. 2. (3) bekezdésében foglalt előírás képezte. Gyakori volt a személyhez fűződő jogok megsértése miatt kártérítési kereset előterjesztése (Ptk. 84. ). Több esetben nem vagyoni kár megtérítésére vonatkozó (Ptk (1) és (4) bekezdése) igényt érvényesítettek a bíróságokkal szemben. Az OIT Hivatala által képviselt perekben az előzőekben írt szabályokra alapítottan a felperesek 2010-ben 620 alkalommal jelölték meg a bíróságokat alperesként. A felperesi pozícióban más anyagi jogi szabályokra hivatkozással kevés számú perben vált szükségessé a Hivatal közreműködése. A bíróságok ellen indított perekben számos esetben fordult elő, hogy a bíróságok mellett a felperesek az alapperben eljárt bírót, a bíróság elnökét, az OIT-ot, vagy annak elnökét, illetve az OIT Hivatalát is alperesként jelölték meg. Ezekben az eljárásokban a Hivatal az említettek képviseletét pertársként látta el. A bíróságok elleni kártérítési ügyekben a tájékoztatási időszakban a pertárgy értéke közel 19 milliárd Ft volt. A perindítási okok az elmúlt évi tájékoztatómban foglaltakhoz hasonlóak voltak. Többen alapozták keresetüket arra, hogy a jogerős ítélet törvénysértő volta vagy az ügyben eljáró bíró mulasztása miatt lettek pervesztesek, illetőleg az eljárás időtartamának elhúzódása miatt nem jutottak hozzá a követelésükhöz. A tárgyidőszakban jogerősen bejezett 220 eljárásban a keresetek 95%-át a bíróság elutasította, míg 11 ügyben összesen 41 millió Ft összegben marasztaló ítélet született. A bíróságok kártérítési felelősségét egyebek mellett megalapozta, hogy a soron kívüliség elrendelése ellenére az eljárás elhúzódott; az ideiglenes intézkedés elrendelésére csak 9 hónap múltán került sor; a szabálysértési eljárásban sértettként részt vevő értesítése elmaradt, a felelősségét a részvétele nélkül megállapító döntésből kár keletkezett; a helytelen törvényi értelmezéssel felfüggesztett végrehajtási eljárás következtében a hitelező nem juthatott hozzá a követeléséhez. Nem vagyoni kártérítési felelősség megállapítására adott alapot a kihirdetett ítélet késedelmes írásba foglalása. Említést érdemelnek a bűnjelek kezelésével kapcsolatos mulasztásokra alapított ügyek is, melyekben a felperesek a helytelen tárolás következtében keletkezett kárukat érvényesítették.

59 A bíróságok sajtótevékenysége A bíróságok és az OIT Hivatala a tájékoztatásra vonatkozó törvények és a kapcsolódó jogszabályok, valamint a bíróságok tájékoztatási tevékenységéről szóló évi 11. számú OIT szabályzat, továbbá az éves sajtótervek szerint végezték a munkájukat. A Legfelsőbb Bíróság és az OIT közös szóvivője az év második negyedévétől sikeresen koordinálta a bírósági szóvivők tevékenységét, a médiumok és a bíróságok kapcsolatát. A statisztikák (37. számú melléklet) alapján megállapítható, hogy az ítélkezési munka, és az arról szóló hírek nagy számban jelentek meg a különböző médiafelületeken. Az összbírói értekezletek után megtartott sajtótájékoztatók az állampolgárok részére igyekeztek teljesebb képet nyújtani a bíróságok munkájáról. A bírósági elnökök, szóvivők felkészülten nyilatkoztak az elmúlt év folyamán, és maximálisan igyekeztek kielégíteni a nyomtatott sajtó és az elektronikus média képviselőinek információigényét. A médiaesemények sorából kiemelem a március 4-én, neves német, francia, osztrák és magyar előadók részvételével megtartott Nyilvánosság Konferenciát, továbbá a június 22-én tartott sajtótájékoztatót, amelyen az OIT stratégiáját ismertettem. Ez alkalomból több médium vendége voltam, számos vezető napilapnak adtam interjút. A sajtó munkatársai részére heti rendszerességgel összeállított országos tárgyalási jegyzék a hírgyártást, a korrekt, szakszerű tudósítások készítését segítette elő a közérdeklődésre számot tartó ügyek tárgyalási helyének, idejének, az ügy jellegének, rövid leírásának, másod-, illetve harmadfokú ügyek esetében a korábbi határozatok lényegének, valamint az adott bíróság szóvivője elérhetőségének közlésével.

60 60 V. A BÍRÓSÁGI SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA 1. A bírósági szervezet gazdasági, pénzügyi helyzete a évben A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvényben az Országgyűlés a Bíróság fejezet részére az alábbi előirányzatokat biztosította: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás ,3 millió Ft, 943,6 millió Ft, 5 526,6 millió Ft, ,7 millió Ft. A támogatási előirányzat 1 931,2 millió Ft-tal volt alacsonyabb a évi eredeti előirányzatnál. A fejlesztési többlet (+ 220,0 millió Ft) nem ellensúlyozta a munkaadókat terhelő járulékok csökkenését (- 2151,2 millió Ft). Az OIT 144/2008. (VI.9.) számú határozatában összegezte a Fővárosi és Pest Megyei Bíróságoknál felhalmozódott ügyhátralék kezelése, valamint az eljárások időszerűségének elősegítése érdekében szükséges intézkedéseket. A határozatban foglaltak végrehajtására az Országgyűlés a személyi és tárgyi feltételekre 735,5 millió Ft többletet biztosított. A többletbevételeket is figyelembe véve a évre az előirányzatok az alábbiak szerint teljesültek: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás ,4 millió Ft, 1 290,0 millió Ft, 8 363,4 millió Ft, ,8 millió Ft. A személyi juttatásokra felhasznált összeg ,6 millió Ft volt, amely az összes kiadás 60,9%--át jelentette. A rendszeres személyi juttatások összege ,0 millió Ft volt, amely tartalmazta a kötelező előresorolások és a bírák egyhavi különjuttatásának összegét. A szolgálati jogviszonyban állók nem rendszeres személyi juttatásai címen 5511,6 millió Ft került kifizetésre, mely az előző évi teljesítéshez képest (6662,0 millió Ft) 17,3%-os csökkenést mutat. A változás a cafeteria keret bruttó Ft/fő összegben történt meghatározása, illetve a személyhez kapcsolódó költségtérítések körében kifizetett járandóságok csökkenésének következménye. Az ítélkezésben, illetve a bírói eljárásban közreműködő ülnökök, szakértők, tanúk, továbbá az állományba nem tartozók részére fizetett megbízási díjakra, azaz a külső

61 61 személyi juttatásokra kifizetett összeg 1622,9 millió Ft volt, az előző évhez képest 162,2 millió Ft-tal kevesebb. Ez 9,1%-os csökkenést jelent. A személyi juttatások évi előirányzata fedezetet nyújtott a rendszeres személyi juttatások kifizetésére, valamint a nem rendszeres személyi juttatások között a munkavállalókat alanyi jogon megillető, a Bjt.-ben és az Iasz.-ban előírt kötelezettségekre. A munkaadókat terhelő járulékok címén teljesített kiadás ,7 millió Ft volt. A munkaadókat terhelő járulékok összege az előző évi kifizetésekhez képest 12,6%-kal csökkent, amely az élő munka utáni közteher fizetési kötelezettség módosulásának a következménye. A dologi kiadási előirányzatok eredeti előirányzata ,2 millió Ft volt, amely a saját bevételi többletek összegével, az előirányzat-maradvány igénybevételével és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással növekedett. A felhasználás a évi ,2 millió Ft-tal szemben évben ,8 millió Ft volt. A évhez viszonyított kiadási többlet évben 906,6 millió Ft-ot képviselt. Az intézmények az ellátás színvonalának megtartására törekedtek, mely szigorú takarékossági elvek mellett, belső erőforrások átcsoportosításával valósulhatott meg. A jelentősebb többletkiadások az ár- és díjemelésekkel érintett kiadásoknál (energia, közműdíjak, karbantartások, bérleti díj, adatátviteli és egyéb kommunikáció, postai szolgáltatások), valamint az ítélkezésben közreműködő szakértők, védők, ülnökök, tanúk, tolmácsok, pártfogó ügyvédek részére kifizetett díjaknál mutatkoztak. A bevételi előirányzatoktól történő lemaradás (217,8 millió Ft), illetve a kiadásoknak a tervezettől eltérő alakulása következtében a likviditási gondok megelőzése érdekében a bíróságoknál belső átcsoportosításokat kellett végrehajtani. A felhalmozási kiadások teljesítése 3211,4 millió Ft, ebből intézményi beruházásokra a kifizetés 1628,4 millió Ft volt. Az előirányzatból az épületek kisebb karbantartása, javítása, számítástechnikai-irodatechnikai gépek, berendezések, felszerelések vásárlása, informatikai hálózat kiépítése, bővítése valósult meg. A bírósági épületek, gépek, berendezések és felszerelések felújítására 293,0 millió Ft került kifizetésre. A központi beruházási kiadások felhasználása 1290,0 millió Ft volt. Az összegből a folyamatban lévő és létesítendő épület-beruházások és rekonstrukciók valósultak meg. A beruházásokról (rekonstrukciókról) részletesen korábban már szóltam. A lakásvásárlási és korszerűsítési kölcsön kérelmekre évben 61,9 millió Ft folyósítása történt, melynek forrását a befolyó törlesztő részletek biztosították.

62 62 A bevételek teljesítése (8363,4 millió Ft), az előző évi felhalmozási célú előirányzatmaradvány átvétele (244,5 millió Ft) és az előző évi előirányzat-maradvány (1378,3 millió Ft) igénybevételét követően a tényleges bevétel 6740,6 millió Ft volt. A döntően a hatósági és eljárási bevételekből (4815,1 millió Ft) keletkezett működési bevétel 6035,0 millió Ft, a felhalmozási bevétel 643,5 millió Ft, a támogatási kölcsönök visszatérülése 62,1 millió Ft volt. Az Állami Számvevőszék vizsgálata a fejezet évi költségvetési beszámolóját megbízhatónak és megalapozottnak minősítette. 2. Az OIT költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb határozatai Az OIT jóváhagyta az irányítása alá tartozó intézmények évi kiemelt költségvetési előirányzatait és azon belül meghatározta azokat az előirányzatokat, amelyeket az intézmények csak külön engedély alapján használhatnak fel, továbbá az OIT Hivatalánál az előre nem tervezhető kiadások fedezetére központi keretet létesített. Döntött a folyamatban lévő épületrekonstrukciós munkákról, a beruházási és felújítási előirányzatok felhasználásáról, a évi fejezeti kezelésű beruházási előirányzat, továbbá a kisebb felújításokra és nagyobb karbantartásokra elkülönített pénzeszközök felhasználásáról. Áttekintette és megtárgyalta az intézmények pénzügyi helyzetét és döntött a dologi hiányok finanszírozásának biztosításáról. Megtárgyalta a bíróságok évi zárszámadását és annak Állami Számvevőszék általi ellenőrzéséről készített jelentést. Az észlelt hiányosságok megszüntetéséről az érintett intézmények elnökeitől tájékoztatást kért és kapott. 3. A bírósági szervezet gazdálkodásának fejezeten belüli ellenőrzése 3.1. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) 31. (3) bek. a) pontja A Bíróságok fejezetben évben is az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.), a Ber., az államháztartás működéséről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.), valamint az OIT határozatai alapján működött a belső ellenőrzés. A Bíróságok fejezetben az elmaradt központi fejlesztések ellenére, a korlátozott lehetőségekhez igazodóan folyt a belső ellenőrzési rendszer fejlesztése. Erősödött a kontroll alatt tartás, és annak tudatos támogatása. A vezetői ellenőrzések számának növekedése, a belső ellenőrzés és annak tanácsadói tevékenysége során tett javaslatok hasznosítása a kontrollok erősödésével növelte az ellenőrzési rendszer hozzáadott értékét.

63 63 A fejezeti szinten végrehajtott rendszerellenőrzés hatóköre a fejezet egészére egyidejűleg kiterjedt, a gazdálkodási terület ellenőrzéssel történő lefedettsége nőtt. A tapasztalatok a lehetséges vezetői döntések támogatását szolgálták. Az alaptevékenységben és a gazdálkodásban, a különböző illetékességi szinten működő bíróságokon a vezetők személyes felelősségében nyomon követhető az ellenőrzési standardok érvényre jutása, a kiépített és működtetett kontrollok hatása. A vezetői intézkedések körében a számonkérés és visszacsatolás erősödött. Az OIT évben megfogalmazott céljai az ellenőrzési stratégia távlatait határozták meg, így a beszámolás évében a Ber. előírásai, valamint a jóváhagyott éves ellenőrzési tervek alapján folytak az ellenőrzések. A terveket megalapozó kockázatelemzések többségében a gazdálkodás teljes terjedelmére feltárt kockázatok minősítésével készültek, de az igazságszolgáltatás valamennyi területének belső ellenőrzéssel történő teljes lefedettségét az ellenőri kapacitáshiány miatt nem lehetett megvalósítani. Erősödött az az igény, hogy a belső ellenőrzés iránya a működés támogatását biztosítsa. A tárgyévben az intézményi vezetők által jóváhagyott, többnyire aktualizált Belső ellenőrzési kézikönyvvel és éves ellenőrzési tervekkel megalapozottan működött a belső ellenőrzési rendszer. A függetlenített belső ellenőrzési tevékenységről szóló beszámolási kötelezettségének valamennyi intézmény eleget tett A tervfeladatok teljesítésének értékelése, a tervtől való eltérések indoka, a terven felüli ellenőrzések indokoltsága Ber. 31. (3) bek. aa) pontja A tervfeladatok teljesítésének értékelése Az OIT Hivatala Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztálya (PEÖF) alapfeladataiban lényeges változás nem következett be. A évre tervezett, az alapfeladatokat jelentő ellenőrzések száma négy, a ténylegesen teljesített ellenőrzések száma öt volt. Ezekből egy ellenőrzés egyidejűleg nyolc intézményt érintett. Az OIT 2010/12. (III. 2.) számú határozata alapján került sor az életpálya különbözet rendezéséhez kapcsolódó ellenőrzésre, a 233/2010. (XI. 9.) OIT határozat alapján a kibővített szabályszerűségi ellenőrzésre. A beszámolási időszakban végrehajtott öt ellenőrzés részletes nyilvántartását és adatait a 38. számú melléklet tartalmazza. A Ber. 2. a) pontja szerint folytak a szabályszerűségi ellenőrzések két intézményben a vezetői beszámoláson alapuló nyomon követés módszerével, a Ber. 2. c) pontja szerint két rendszerellenőrzés volt, amelyből az egyik nyolc önálló gazdálkodást folytató intézményt érintett. Az uniós források felhasználásának vizsgálata évtől folyamatos. A fejezeti kezelésű előirányzatok ellenőrzése kiterjedt az uniós forrásokból megvalósított projektek Átmeneti Támogatások programjainak lezárására, valamint az NFT II. pályázatainak előkészítésére és végrehajtására.

64 64 Az OIT számára az ellenőrzések lezárásához az előterjesztések időben elkészültek, a lezáró határozat meghozatala két esetben húzódott át évre a kötelező eljárási rend betartása miatt (vélemény és záradék megküldés, egyeztetések). Az éves képzési terv teljesült. A PEÖF az intézményi belső ellenőrök számára megszervezte áprilisban a kétnapos, szeptemberben pedig a háromnapos továbbképzést. Az év során a PEÖF ezen túlmenően szakmai iránymutatást nyújtott, s eleget tett koordináló szerepének. A fejezeti szintű rendszerellenőrzések végrehajtásának színvonalát az ellenőrzött intézmények vezető munkatársai a minőségbiztosítási értékelő lapon tett nyilatkozatukban jó minősítéssel értékelték (39. számú melléklet). Az intézményi függetlenített belső ellenőrök évre vonatkozó munkatervei összességében a jogszabályi előírásoknak megfelelően kockázatelemzéssel alátámasztva, egységes szerkezetben készültek el. Az intézmények éves belső ellenőrzési beszámolóit szintén a Ber. előírásai szerint állították össze, amelyeket a PEÖF-nek is továbbítottak. A tervezett és teljesített ellenőrzéseket, azok számát és kapacitásigényét a számú mellékletek a PEÖF által teljesített ellenőrzésekkel együtt összesítve szemléltetik. A Bíróságok fejezet egészében nem kötelező megbízhatósági ellenőrzést végezni, ezért ilyen típusú ellenőrzés a tervekben nem szerepelt, mint ahogy teljesítmény-normák hiányában teljesítmény-ellenőrzés sem. Az intézményekben a rendelkezésre álló kapacitás közel 68%-ában ellenőrzéseket végeztek, ebből 47%-ban rendszer, 31%-ban szabályszerűségi, 21%-ban pénzügyi típusúakat. Informatikai rendszerellenőrzést saját kapacitással két intézményben terveztek, amelyet a tervezett idő majdnem kétszerese felhasználásával teljesítettek. Soron kívüli ellenőrzésre az ellenőrzési idő kapacitásnak 7,9%-át használták fel. Az ellenőrzésekre fordítani tervezett idő 93%-át ténylegesen erre a tevékenységre fordították. Megállapítható, hogy a gyakorlati tapasztalatok beépülése következtében nőtt a tervezési fegyelem, melyet alátámaszt a 80% fölötti tény/terv aránymutató mind az ellenőrzések száma, mind a tervezett és felhasznált idő tekintetében, valamint az, hogy soron kívüli ellenőrzésre a fejezet intézményeinek közel felében nem volt szükség ( számú mellékletek). A képzettségi követelmények államháztartási szintű szigorítása, az ellenőri beosztáshoz tartozó kötelező regisztráció megszerzése, az annak feltételül szabott vizsgakötelezettség teljesítése mellett a belső ellenőrök kapacitásuk mintegy 6%-át tanácsadói feladatokra fordították. Az intézményekben összesen 206 ellenőrzést végeztek a tervezett 199 helyett. A többlet és módosult típusú ellenőrzésekhez szükséges időt részben a tanácsadásra és az egyéb feladatokra tervezett időtartamok átcsoportosításával biztosították. A terven felül végzett ellenőrzések mértéke csekély volt. Összességében az intézményekben az eredetileg tervezett kapacitás közel 6%-kal magasabb volt, mint a teljesített kapacitás, e hiány ellenére megállapítható, hogy a belső ellenőrzésben lényeges, felróható elmaradás nem keletkezett.

65 A tervtől való eltérések indoka Vizsgálni kellett a helytelen besorolásból keletkezett életpálya-különbözet elmaradásának okait, az elmaradt jövedelem kifizetésének jogszabály szerinti teljesítését, a lehetséges következményeket, és az ebből adódó kockázatok megszüntetését. A szűkült költségvetési források, zárolások miatt folyamatos adatszolgáltatásra került sor az önállóan gazdálkodó bíróságok részéről, melyben az önálló bírósági végrehajtók által igényelt előlegek nagyságrendje felülvizsgálata kapcsán kellett kibővített szabályszerűségi ellenőrzést végezni. 13 intézményben végeztek soron kívüli ellenőrzést. A tervtől való elmaradás oka, hogy az intézmények közül négyben a korábbi ellenőr tartós távolléte, vagy távozása miatt új dolgozó látta el a feladatot, esetenként csak későbbi munkába állással, egy intézményben pedig a belső ellenőr tartós betegség miatt nem dolgozott. A fejezeti szinten teljesült ellenőrzések számát és időigényét mutatja be a 41. számú melléklet Az ellenőrzések személyi és tárgyi feltételei, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők Ber. 31. (3) bek. ab) pontja A fejezet belső ellenőri létszámának december 31. napján fennálló helyzetét mutatja be a 40. számú melléklet. A rendelkezésre álló ellenőri kapacitás a megnövekedett információigény és követelményrendszer teljesítéséhez egyre kevesebb, a belső ellenőri rendszernek ez az eleme a szűk keresztmetszet Személyi feltételek A fejezet önálló intézményei összesen 31 belső ellenőri álláshellyel rendelkeztek, melyek feltöltöttsége a 2010-ben 93,6%-os volt. A belső ellenőrzés folyamatos működése az intézmények többségében biztosított volt, részleges kiesést a létszámváltozások, illetve a feladat módosítások okoztak. A fejezetben, a teljes ellenőri létszámot tekintve, a fluktuáció 21%-os volt Tárgyi feltételek A fejezeti szintű ellenőrzési munka végzéséhez 2010-ben elengedhetetlenül szükséges tárgyi feltételek biztosítottak voltak. A helyszíni ellenőrzések során az ellenőrzött intézmények a szükséges információkat rendelkezésre bocsátották, illetve azokhoz való hozzáférést lehetővé tették. Az intézményi ellenőrök munkájuk ellátásához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkeztek, többségük külön irodában, megfelelő informatikai háttérrel végezte tevékenységét és a GIIR rendszerből lekérdezési jogosultsággal is rendelkezett.

66 Az ellenőrzést segítő, akadályozó tényezők A 20/2010. (I. 12.) OIT határozat 2. pontjában foglaltakat a szabályszerűségi ellenőrzésben érintett intézmények többnyire határidőre teljesítették: az adatszolgáltatásokat, a dokumentumok megküldését és mindazon feltételek ténymegismerési lehetőségek biztosítását, melyek alapján az ellenőrzés eredményes volt. Valamennyi intézmény vezetője teljességi nyilatkozatot tett, az ellenőrzés megállapításaival összefüggésben megfogalmazott javaslatokat nem vitatták. A beszámolókat, tájékoztatókat, a jogszabállyal egyező módon, többnyire határidőben elkészítették és megküldték az OIT elnökének. A javítható, jelzett hiányosságok megszüntetését több esetben már az ellenőrzés ideje alatt megkezdték. A jogszabályok változása következtében a fejezet valamennyi függetlenített belső ellenőre számára szükségessé váló regisztráció, a hozzá kapcsolódó szakmai ismeretek bővülése hasznosításával támogatta az ellenőrzés szakszerű teljesítését. A jogszabály szerinti ellenőrzések végrehajtását az intézmények vezetői és dolgozói pozitív hozzáállásukkal, együttműködésükkel hatékonyan segítették, mivel a standard ellenőrzési eljárások alkalmazásával az ellenőrzések egyre átláthatóbbak, a tényekkel alátámasztott megállapítások elfogadhatóbbak az érintettek számára. Az EU követelményeivel összhangban alkalmazott új ellenőrzési módszerek pontosan dokumentált, munkalapok rendszerére épített eljárási rendet követeltek, melynek végrehajtását az informatikai háttér csak részben támogatta. A fejlesztésre megkezdődtek a legfontosabb egyeztetések. A központilag szervezett, számítógéppel támogatott ügyviteli, gazdálkodási, ellenőrzési programok gyakorlat-orientált oktatásban történő megismerése, ellenőrzési célú felhasználása is szükséges volt az ellenőrzések végrehajtásához. A PEÖF vezetője a hivatali vezetői értekezletek rendszeres meghívottja, kapcsolati rendszere hatékonyabbá válását az OIT Hivatalán belüli véleménykérések és egyeztetések során megvalósuló együttműködés, valamint az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési (ÁBPE) albizottsági tagsága is segítette; a szükséges információellátása biztosított volt. Az intézmények többségében az ellenőrzési egység vezetője (belső ellenőr) információ ellátottsága a vezetői értekezleteken történő rendszeres részvételével szintén biztosított volt, az információkat tartalmazó dokumentumokhoz kérésre hozzájutottak. Adaptálható módszertani segédanyagok korlátozott számban álltak rendelkezésre. Az új eljárások értelmezési problémái a fejezeti szintű sajátosságokat is figyelembe véve továbbra is fennálltak (egységes teljesítménymérés szempontjából a mutatórendszerek kidolgozása a Bíróságok fejezetben nem valósult meg, így néhány módszertan adaptálása nehézkes volt). A minőségi ellenőri munka elismerésének lehetőségei, a követelményeknek megfelelő szaktudással, gyakorlattal, személyiségjegyekkel rendelkező szakember megszerzése és

67 67 megtartása között fennálló ellentmondás az ellenőrzési feladatok kívánt mennyiségű és minőségű végrehajtását gátolták. Nehézséget jelentett a rendelkezésre álló időkeret és a követelményeknek megfelelő ellenőrzések teljesítése közötti összhang megteremtése, mert a nyilvántartások vezetése, a sokrétű adminisztráció, a dokumentálást támogató programok hiánya, az ellenőrzési munkalapok kidolgozásának tudás- és fejlesztési időigénye, a feltárt kockázatok minőségi kritériumainak meghatározása, az ellenőrzendő területek lefedettségi szintjének növelése a rendelkezésre álló kapacitásból nem volt fedezhető Az ellenőrzések fontosabb megállapításai és javaslatai Ber. 31. (3) bek. ac) pontja A Bíróságok fejezetben a gazdálkodási keretek szűkülése mellett, az igazságszolgáltatásnak, mint alapfeladatnak a folyamatos ellátási kötelezettsége és ennek teljesíthetősége közötti ellentmondás miatt a bíróságok sajátosságain alapuló kockázatok mentén történő ellenőrzések egyre nagyobb hangsúllyal szerepelnek a PEÖF éves ellenőrzési tervében. A nyolc megyei bíróság években teljesült gazdálkodásának vizsgálata (az előző években kimunkált és bevonható adataival együtt) elemző jelentéssel zárult évben, a fejezet egészében fellelhető összefüggésekre is rávilágító (tendenciát bemutató) adatokkal. A dologi kiadások éves növekedési üteme magasabb a költségvetésekben jóváhagyott összegek növekedési üteménél, ezáltal a hiány tömege évről évre növekszik. A fejezet irányítása alá tartozó intézményeknél a dologi kiadások soron jelentkező hiány oly mértékben megnövekedett, amelyet a személyi juttatás megtakarításának átcsoportosítható összegéből sem lehetséges teljes egészében finanszírozni. A Bíróságok fejezet alulfinanszírozottsága következtében a likviditási problémák egyre inkább elmélyülnek, ami az önálló intézmények fizetőképességének elvesztésével fenyeget. A fejlesztések, a szabályzórendszeri változások anyagi következményei indukálta kiadási többletek évtől nem álltak a fejezet rendelkezésére. A több éve tartó hiánygazdálkodás, a tartalékok kimerülése igényli egyrészt a gazdálkodási fegyelem javítását, az intézmények Intézkedési terv-készítési kötelezettségét/lehetőségét a hiány megszüntetésére, másrészt a javak valós igényekhez közelítő elosztását. A működési kiadásokon belül az ítélkezéshez kötődő külső személyi és dologi kiadások (szakértői díjak, ügygondnoki díjak, tolmács-, tanú- és egyéb díjak) tömege az üzemeltetési kiadásoknál évről évre nagyobb ütemben növekedett. Az ítélkezési kiadások ilyen mértékű növekedésére a költségvetés eredeti előirányzataként rendelkezésre álló összeg a vizsgálat egyik évében ( évek) sem nyújtott elegendő fedezetet. Emellett az ügyfelek által letétként befizetett összegek is egyre kisebb mértékben járultak hozzá a költségvetésben ilyen címen kifizetett összegekhez, amely a lakosság fizetési képességének csökkenését is jelezte. Hosszú távon az ítélkezés folyamatossága

68 68 csak akkor biztosítható, ha a többletköltséget is államháztartási forrásból biztosítják a bíróságok részére. A megállapítások értelmében szükséges a jelenlegi költségvetési tervezés és finanszírozási koncepció átgondolása, támogatva a 155/2010. (VI. 21.) OIT határozatban rögzített stratégia megvalósulását. Az NFT II. programjai végrehajtásának rendszerellenőrzése során tett főbb megállapítások: Az OIT Hivatalában hatályba lépett az uniós forrásokból finanszírozott programok belső szabályozási rendjét keretjelleggel meghatározó szabályzat, a Projekt Működési Kézikönyv. Ennek előírásai alapján azonban az ellenőrzési nyomvonalak legalább projekt-típusonként történő felfektetése továbbra is elmaradt, holott a feladat/felelős/határidő meghatározása a személyes felelősség megállapításához elengedhetetlen. A közbeszerzések lebonyolítása során főként a Csőd-civil és az E-ügyfél projekt esetében a közbeszerzéseket lebonyolító céggel és a Közreműködő Szervezettel történő hosszas egyeztetések és levelezés, az ajánlati felhívások többszöri átdolgozása miatt a közbeszerzések a tervezett határidőre nem voltak lefolytathatók. A hatályos Projekt Működési Kézikönyv szerint a projektek megvalósításának indokoltságához hatástanulmány elkészítése elengedhetetlen. Az eddigi gyakorlat során jellemzően sem előzetes hatásvizsgálatok, sem utólagos költség-haszon elemzések nem készültek. Ezek az adott projektek megvalósításával járó eszközállomány növekedések/korszerűsítések méréséhez, a fenntartásukkal járó esetleges többlet üzemeltetési költségek/költségmegtakarítások kimutatásához, a projekt hasznossága eldöntéséhez, illetve a következő évek költségvetési kiadásai becsléséhez, hatásai értékeléséhez szükségesek. A szabályszerűségi ellenőrzésekkel érintett intézményekben a korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére készített Intézkedési terv feladatait végrehajtották. A Vas Megyei Bíróság szabályszerűségi ellenőrzése során tett fontosabb megállapítások: Az Intézkedési tervben foglalt feladatok összességében megfelelő színvonalon teljesültek, a belső szabályzatok rendszerében az egyes, gazdálkodáshoz köthető szabályzatok finomítása vált szükségessé, amelyet az ellenőrzés idején elvégezték. A FEUVE-rendszer szabályozása a Vas Megyei Bíróságon csak a évben készült el. A évtől bekövetkezett jogszabályi változások miatt az intézményi belső kontrollrendszer szabályozását új alapokra kell helyezni. Ez a Belső kontroll kézikönyv kidolgozásán túl a meglévő szabályzatok pontosítását is szükségessé teszi.

69 69 A Somogy Megyei Bíróság kibővített szabályszerűségi ellenőrzése során tett fontosabb megállapítások: A korábban kisegítő-kiegészítő tevékenységek jelenleg a jogszabályi változások nyomán szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységeknek foghatók fel, e tevékenységek megjelölését a Szervezeti és Működési Szabályzatban szükséges megjeleníteni. A fénymásolási díjak beszedésével kapcsolatos pénzügyi rendszer és pénzkezelés helyessége megkérdőjelezhető, annak jogszabályi előírásokhoz történő igazítása szükséges. Ezzel összefüggésben a számlázási gyakorlatot, a kiállított számlák tartalmát is az ÁFA törvény előírásaihoz kell igazítani. A hivatali telefonok magáncélú használatának dolgozók általi megtéríttetése megfelelően nem megoldott, aggályos az önbevallással (kódválasztással) megállapított szolgáltatás igénybevétel gyakorlata. A 233/2010. (XI. 9.) OIT határozathoz igazodóan az ellenőrzés megállapította, hogy a Somogy Megyei Bíróság az önálló bírósági végrehajtóknak kiadott előlegek beszámolóban szereplő kötelezettségállománya alátámasztásához a végrehajtókat megfelelően nyilatkoztatta. A végrehajtók az első alkalommal benyújtott előlegigényüket általában nem ismételték meg, előleg-igényük kielégítetlenségére hivatkozással újabb megkereséssel nem éltek, ezáltal több éves előleg igények is eredeti/régi adatokkal szerepeltek a BGH nyilvántartásában. A BGH megkeresése nyomán a végrehajtók előleg-igényeiket felülbírálták, folyamatban lévő és befejezett ügyeiket megvizsgálva az aktualitásukat vesztett ügyeket jelezték, ezáltal az igények állománya Ft-tal csökkent. A 2010/12. (III. 2.) OIT határozat alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra került, hogy az életpálya különbözetet, mint elmaradt jövedelmet ki kell fizetni, ennek esedékessége a helytelen besorolás felismerése időpontjában, egy összegben és azonnal, három évre visszamenőleg, mint igény érvényesíthető. Az intézmények függetlenített belső ellenőrei összességében súlyos hiányosságot nem tártak fel. A belső szabályozottság terén a megállapítások főként a jogszabályváltozással érintett területek szabályozásának kiegészítésére, aktualizálására vonatkoztak. A gazdálkodásban megfelelően érvényesültek a takarékossági szempontok, javaslatok főként a dokumentálás pontatlanságai, adminisztrációs hiányosságok, késedelem kapcsán fogalmazódtak meg (egységes értesítők, utalványok kitöltése, nyilvántartások vezetése, iratok késedelmes továbbítása). Több intézményben kifogásolta a belső ellenőr a menetlevelek pontatlan kitöltését, a költségjegyzékek és a költségmentes nyilvántartás hiányos vezetését. Néhány intézményben a munkaköri leírások kiegészítésre, aktualizálásra szorulnak. A kötelezettségvállalások nyilvántartása tekintetében a GIIR rendszer fejlesztése továbbra is szükséges, a nyilvántartás teljes körűségének jogszabállyal egyező biztosítása miatt. A speciális bírósági gazdálkodási feladatok közül jellemzően a tárgyletétek és a bűnjelek kezelésével kapcsolatosan tettek az ellenőrök megállapításokat, a nyilvántartás szabályos

70 70 vezetése és rendszeres átvizsgálása, valamint a leltározás és annak dokumentálási hiányosságai kapcsán. További észrevételek főként a FEUVE rendszer működésében tapasztalt hiányosságokkal összefüggésben születtek, leginkább az ellenőrzési nyomvonalak kiegészítése, helyi sajátosságokra adaptálása kapcsán. Jogszabály-módosítást javasoltak az önálló bírósági végrehajtók bíróság általi ellenőrizhetősége, a sajátos bírósági működés és a gazdálkodásra vonatkozó szabályok összhangjának megteremtése érdekében, valamint a behajthatatlan követelésekhez kötődő feladatok jogszabályi ellentmondásai, joghézagai feloldására Jogellenes magatartások miatt tett jelentések száma Ber. 31. (3) bek. ad) pontja A beszámolási időszakban vizsgált intézményeknél személyes felelősség felvetésére okot adó tényt nem tárt fel a fejezeti szintű ellenőrzés, így ezzel kapcsolatban jelentéstételi kötelezettség nem keletkezett. Megállapítható, hogy az ellenőrzött időszak alatt, valamennyi vizsgált intézményben pozitív irányban változott a szabályozottság és a gazdálkodás színvonala. Jogellenes magatartás miatt büntetőeljárás kezdeményezése, illetve elbocsátás nem szerepelt az intézmények beszámolóiban A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett javaslatok Ber. 31. (3) bek. ae) pontja évben a rendszerellenőrzések keretein belül valósult meg a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés gyakorlásával összefüggő jogok és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése. A vizsgált intézményekben a FEUVE rendszer gyakorlati működésére vonatkozóan olyan javaslatra nem került sor, mely intézkedési tervben rögzítendő feladatot jelentett volna. A kontroll alatt tartás követelményei és a kapcsolódó feladatok (vezetői, FEUVE, új szabályzatok alkotása és a belső ellenőrzésnek mint monitoring tevékenységi elemnek a tudatosítása, stb.) elfogadásában az együttműködés lehetőségei feltárására is figyelmet fordított a PEÖF. E tekintetben a év még mindig átmeneti év volt Az ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása, az Intézkedési tervek megvalósítása Ber. 31. (3) bek. ba) pontja A vezetői elemek között folyamatosan növekedett az ellenőrzést és a folyamatok kontroll alatt tartását biztosító intézkedések száma. A fejezeti szintű belső ellenőrzés által tett megállapításokat az ellenőrzött intézmények vezetői nem vitatták, Intézkedési terveiket többnyire határidőre és a javaslatokkal

71 71 összhangban minden elvégzendő feladatra kiterjedően elkészítették. A fejezet felügyelete alá tartozó intézmények rendszerellenőrzését követően a PEÖF a vezetői beszámoláson alapuló nyomon követés módszerével ellenőrizte az intézkedési tervben rögzített feladatok teljesítését, amelyek teljesültek. Az OIT a 97/2010. (VI. 6.), 2010/64. (XII. 7.), 2010/69. (XII. 7.), 2011/4. (II. 1.) számú jelentéseket lezáró határozataiban döntött az ellenőrzés által tett javaslatok realizálásáról. Egy, az NFT II. pályázat kapcsán végzett ellenőrzés jelentésének lezárása húzódott át év első negyedévére, a kötelező egyeztetések, eljárási határidők miatt. A jelentés munkaanyagát, a megállapításokat valamennyi érintett még a tárgyévben megismerte. Az intézményi belső ellenőrök az általuk korábban tett megállapítások és javaslatok hasznosulását az intézményvezető információs igényével összhangban rendszeresen nyomon követik. A beszámolási időszakban az intézkedési tervekben szereplő feladatok teljesítési szintje az intézményeknél átlagosan 84,5 % volt Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok - Ber. 31. (3) bek. bb) pontja Legyen követelmény az elemző jelentések készítése, az ellenőrzés hozzáadott értékének növelése érdekében. Az egyes önálló intézmények gazdálkodása a fejezeti tendenciákhoz viszonyítva kerüljön bemutatásra, a minősítés alapját a fejezeti szintű adatok mutatók képezzék. Elemző csoport/csoportok létrehozásával, közös erőfeszítéssel olyan mutatószámok kerüljenek kimunkálásra, melyeket egységes szempontrendszer alapján kiválasztott adatokból, és egységes szempontok szerint képeztek. A mutatókkal, mérőszámokkal nem rendelkező területeket fel kell tárni, a jellemző mutatókat el kell készíteni, mindezekhez a hajlandóságot fel kell erősíteni. Mutatóképzés az igazságszolgáltatás/szakma, - gazdálkodás/költségek, teljesítmény és hatékonyság mérése érdekében is szükséges. Az ellenőrzések terjedelme egy-egy téma köré csoportosított ismérvek, mutatók alapján legyen meghatározott. Azokon a területeken, ahol van erre lehetőség, például; a beruházások, végrehajtás, teljesítmény-orientált ellenőrzések végzésére kerüljön sor. Minél teljesebb lefedettséget biztosító ellenőrzésekben történjen az ellenőri kapacitás hasznosítása, ezért az intézményi belső ellenőrök vizsgálatainak koordinálása, a lehetséges feladatmegosztás kerüljön bemutatásra. Legyen biztosított a bíróságon alkalmazott szoftverek ellenőrzésben történő felhasználására irányuló több napos, gyakorlatorientált és konzultációval egybekötött belső ellenőri oktatás (GIIR, ügyvitel, nyilvántartási rendszerek stb.). Az intézményekben is legyen lehetőség az ellenőr adminisztratív terheinek csökkenését biztosító szoftverek, személyi segítség igénybevételére.

72 72 A kontroll alatt tartás elemei erősödéséhez biztosítani kell a visszacsatolásokat (pl. a vezetői-irányítási utasítások teljesítésének tényét), a maradó kockázatok csökkentését, a gyors, hiteles adatokat továbbító információáramlást, a folyamatok átláthatóságát. Egymást erősítő egységként működjön az intézményekben az alaptevékenység és a gazdálkodás folyamatos kontroll alatt tartása, a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés. A kockázatok csökkentését is megvalósító ellenőrzési rendszert kell működtetni, mely biztosítja az átlátható szervezetben a döntési mechanizmusok számon kérhetőségét is.

73 73 VI. AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ÉVI FŐBB TEVÉKENYSÉGE 1. Az OIT átfogóan vizsgálta a bírósági szervezet továbbfejlesztésére vonatkozó, a működését alapvetően meghatározó külső és belső feltételeket, és komplex stratégiát dolgozott ki az igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése érdekében. E jelentős program részeként a Tanács a bíróságok kezdeményezéseit figyelembe véve a Hivatal közreműködésével számos javaslatot készített és továbbított a KIM-nek, amelyek az 1997-es igazságügyi reformtörvények, továbbá az eljárások gyorsítását szolgáló jogszabályok módosítására vonatkoztak. Az OIT egyúttal intézkedett a bíróságok igazgatására vonatkozó belső szabályozás áttekintéséről is. A tárgyidőszakban az OIT megvitatta a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei (fővárosi) bíróságok szervezeti és működési szabályzatainak év közötti változásairól készült előterjesztést. Jóváhagyta a bíróságok szervezeti és működési szabályzatainak változásait, egyúttal felkérte a Hivatalát, hogy a pénzügyi és gazdasági tevékenység, valamint a belső ellenőrzés területét érintő törvényi szintű rendelkezésekről készítsen részletes összeállítást, s az említett szakmai anyagot a szabályzatokba való egységes integrálás céljából bocsássa a bíróságok rendelkezésére. A beszámolási időszakban kezdődött meg az évi 9. számú igazgatási alapdokumentum felülvizsgálata is. Ennek részeként az OIT Hivatala többek között kidolgozta a bírák és a bírósági vezetők tárgyalási napjainak volumenére vonatkozó alternatívákat, az ítélkezés időszerűségének biztosítása érdekében más, azonos hatáskörű bíróságok kijelölésének részletes szempontrendszerét, a bírói tevékenység függetlenséggel összhangban álló ellenőrzési feladatainak eredményes elvégzéséhez szükséges vizsgálatok formáit, típusait, tartalmi elemeit, módszereit. 2. Az előző évek gyakorlatának megfelelően került sor az öt ítélőtábla és a húsz megyei (fővárosi) bíróság összbírói értekezleti tájékoztatójának véleményezésére, s ezek részeként a bíróságok komplex igazgatási tevékenységének elemzésére. Az említett dokumentumok az OIT által meghatározott szempontrendszer alapján részletes elemzést tartalmaztak a bírósági igazgatás valamennyi meghatározó témaköréről. Jelezték az ítélkezési szempontból nehéz helyzetbe kerülő bíróságok helyzetét és azokat az intézkedéseket kirendeléseket, álláshely-átcsoportosításokat, takarékossági lépéseket amelyek a hatékonyabb időszerűbb működést segítették. Az OIT valamennyi tájékoztatót elfogadta, s az ítélkezés gyorsítására vonatkozó konkrét feladatokat határozott meg. A bírósági elnökök összbírói tájékoztatóikban az előző évek gyakorlatának megfelelően az ítélkezési tevékenység és feltételrendszer javítására számos, az OIT központi intézkedését igénylő javaslatot tettek. Kiemelem ezek közül a bírói munkateher mérésével kapcsolatos előkészítő munka felgyorsítását, az egységes bírói jogalkalmazás

74 74 javítása céljából a bíróságok szakmai kollégiumai munkájának összehangolását, a bírói életpálya-modell kialakításának irányai és elfogadásának kezdeményezését, az igazságügyi alkalmazottak létszámemelésének szükségességét, a bírói álláshelyek rendszeresítésére vonatkozó igényeket, a bírósági titkárok jogállását érintő területeket, a továbbképzéssel kapcsolatos elképzeléseket. A költségvetést illetően az elnökök hangsúlyozták a folyamatosan visszatérő alulfinanszírozottságot, számos bíróság rossz műszaki állapotát, valamint a további informatikai fejlesztés szükségességét. 3. A bíróságok ítélkezésének időszerűsége tekintetében az OIT döntésének megfelelően számos igazgatási intézkedés előkészítésére került sor, s ezzel egyidejűleg folyamatos volt az országos tapasztalatok elemzése is. A két, illetve öt éven túl folyamatban lévő ügyek alakulásáról az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezése céljából szükséges vizsgálatokról és a tájékoztatás rendjéről szóló előterjesztéseket az OIT több alkalommal is tárgyalta. Az OIT 2010-ben is több előterjesztésben foglalkozott a központi régióban elhelyezkedő bíróságok kiemelt vizsgálatával, a korábban rendszeresített álláshelyek ismételt betölthetőségével. 4. A polgári jogi közvetítés és a bírósági eljárások kapcsolatának vizsgálata érdekében az OIT Hivatala 2010-ben is koordinálta a 192/2008. (IX. 9.) OIT határozat alapján kialakított országos bírósági mediációs kísérleti programot és az ezt felügyelő munkabizottság működését. Elfogadta a évi kísérleti program értékelésére vonatkozó tanulmányt, s egyben felkérte a munkabizottságot működése folytatására. Az újabb, 193/2010. (IX. 14.) OIT határozatban a költségvetési feltételek biztosítása esetén a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma Elvi Csoportjának a polgári jogi közvetítés és a bírósági eljárások kapcsolatára vonatkozó javaslataiban foglaltakra figyelemmel felhívta a munkacsoportban történő közreműködésre a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumát, a Magyar Ügyvédi Kamarát és az Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatát. A kísérleti program folytatásának költségvetési forrásai azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre, így a munkabizottság szünetelteti működését. 5. Az OIT cselekvési programjában a bíróságok működési feltételeinek javításával összefüggő feladatok sorában határozta meg az egyes bíróságok közötti aránytalan munkateher megszüntetését. Ennek megfelelően változatlanul folyamatban van az arányos bírói leterheltség méréséhez szükséges kísérleti program megvalósítása, amelynek adataiból kimutatás készült a büntető és civilisztikai ügyszakban alkalmazott kérdőíven található vád- és ügytárgy kategóriák szerinti átlagpontszámokról, továbbá a BIIR-0 lajstromban szereplő büntető ügytárgyak szerinti kategorizálásról is. Civilisztikai ügyszakban a feldolgozás alapjául szolgáló ügyszám és az adatlapokon alkalmazott kategóriák megfelelően mutatják be az egyes ügyminőségekhez tartozó átlagpontszámokat, büntető ügyszakban azonban a kimutatást módosítani szükséges. 6. Az OIT 2010-ben is értékelte a bíróságokon bekövetkezett rendkívüli és egyéb eseményeket. Megállapította, hogy számuk együttesen 45, ebből 17 bombariadó, két bírák elleni fenyegetés, hat bírósági eljárásban résztvevő más személy erőszakos cselekménye, két bírósági épületrongálás és 18 egyéb cselekmény volt. Az okokat elemezve elmondható: az említett események kezelésére vonatkozó bírósági intézkedések elősegítették, hogy az elmúlt két évben a bírákkal szemben tettlegességre, konkrét fizikai

75 75 bántalmazásukra nem került sor. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bírákat ne rágalmaznák, sértegetnék, fenyegetnék. Az ilyen jellegű cselekmények számos alkalommal kimerítették a rágalmazás és a becsületsértés törvényi tényállását. Indokolt megemlíteni, hogy 2010-ben csökkentek a bíróságok épületei előtti fenyegető jellegű demonstrációk, kevesebbszer rongálták meg szándékosan az épületeket. Ehhez hozzájárult az is, hogy a tárgyalt ügyek ismeretében a vezetők és bírák előzetesen felmérték a várható kockázatokat, mozgósították a rendőri szerveket és a bíróságokon a biztonsági személyzetet. Fontos felhívni a figyelmet az események eddigi rendszerezésébe nehezebben illeszthető új formákra is. Ilyenek például az informatikai úton várható zaklatások, illetve ezzel kapcsolatosan a bírák személyének és a bírósági adatoknak a megvédése, amelyek tárgyában az OIT a közelmúltban ajánlást adott ki. Az OIT működésének legfontosabb mutatóit a 47. számú melléklet tartalmazza.

76 1. számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság létszáma szervezeti egységenkénti bontásban december 31. Elnök Elnökhelyettes Kollégium vezet ő Kollégiumvezetőhelyettes Tanácselnök Bíró Beosztott bíró Titkár, fogalm azó Tisztviselő Írnok Fizikai dolgozó Összesen Legfelsőbb Bíróság elnöke 1 1 Elnöki Titkárság Sajtótitkárság 1 1 Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda Belső ellenőrzés 1 1 Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese Büntető Kollégium Polgári Kollégium Polgári szakág Gazdasági szakág Munkaügyi szakág Közigazgatási Kollégium Titkárság és az alárendelt szervek Titkárság Személyzeti Osztály Költségvetési és Ellátási Főosztály Műszaki Osztály Kezelő Iroda Informatikai Osztály Jogi Szakkönyvtár Rendészet 7 7 Összesen

77 2. számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság bíráinak életkor szerinti összetétele Kollégiumok 50 év alatt év év között között 60 év felett Összesen Elnök 1 1 Elnökhelyettes 1 1 Büntető Kollégium Polgári Kollégium Polgári szakág Gazdasági szakág Munkaügyi szakág Közigazgatási Kollégium Összesen számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság bíráinak nem szerinti összetétele kollégiumonként (szakáganként) Kollégiumok Férfi Nő Összesen Elnök 1 1 Elnökhelyettes 1 1 Büntető Kollégium Polgári Kollégium Polgári szakág Gazdasági szakág 8 8 Munkaügyi szakág Közigazgatási Kollégium Összesen számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság bíráinak összetétele Beosztás Férfi Nő Összesen Elnök 1 1 Elnökhelyettes 1 1 Kollégiumvezetők 3 3 Kollégiumvezető helyettes 1 1 Tanácselnökök Bírák Összesen

78 Helyi bíróságok országos ügyforgalma számú melléklet Az eljárás tárgya Érkezett ügyek Polgári per Gazdasági per Polgári és gazdasági nemperes Büntető per ebből: közvádas * pótmagánvádas magánvádas Büntető nemperes Szabálysértési per ** Szabálysértési nemperes ** Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Összesen Munkaügyi per Munkaügyi nemperes Helyi munkaüggyel peres együtt nemperes Mindösszesen Befejezett ügyek Polgári per Gazdasági per Polgári és gazdasági nemperes Büntető per ebből: közvádas * pótmagánvádas magánvádas Büntető nemperes Szabálysértési per ** Szabálysértési nemperes ** Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Összesen Munkaügyi per Munkaügyi nemperes Helyi munkaüggyel peres együtt nemperes Mindösszesen Az időszak végén folyamatban maradt Polgári per Gazdasági per Polgári és gazdasági nemperes Büntető per ebből: közvádas * pótmagánvádas magánvádas Büntető nemperes Szabálysértési per ** Szabálysértési nemperes ** Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Összesen Munkaügyi per Munkaügyi nemperes Helyi munkaüggyel peres együtt nemperes Mindösszesen * A közvádas perek XII. 31-ig a pótmagánvádas perekkel együtt szerepelnek. ** A szabálysértési per 2003-ig számitott adat, ahol az érkezéseknél a tárgyaláson befejezett ügyek számát vettük, a folyamatban maradt ügyeknél pedig a I. negyedévi adatgyűjtés arányait feltételeztük.

79 Megyei elsőfokú bíróságok országos ügyforgalma számú melléklet Az eljárás tárgya Érkezett ügyek Polgári per Gazdasági per Közigazgatási per Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes Büntető per * ebből: közvádas pótmagánvádas Büntető nemperes Katonai per * ebből: közvádas pótmagánvádas Katonai nemperes Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Csődeljárás Felszámolási eljárás Érdemi cégügyek Mindösszesen Befejezett ügyek Polgári per Gazdasági per Közigazgatási per Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes Büntető per * ebből: közvádas pótmagánvádas Büntető nemperes Katonai per * ebből: közvádas pótmagánvádas Katonai nemperes Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Csődeljárás Felszámolási eljárás Érdemi cégügyek Mindösszesen Az időszak végén folyamatban maradt Polgári per Gazdasági per Közigazgatási per Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes Büntető per * ebből: közvádas pótmagánvádas Büntető nemperes Katonai per * ebből: közvádas pótmagánvádas Katonai nemperes Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Csődeljárás Felszámolási eljárás Érdemi cégügyek ** Mindösszesen * A begyűjtött mintákon a büntető és a katonai büntető perek XII. 31-ig bontást nem tartalmaznak. ** OIT által elrendelt adatgyűjtés

80 7. számú melléklet Az eljárás tárgya Megyei másodfokú bíróságok országos ügyforgalma Érkezett ügyek Polgári per Gazdasági per Polgári és gazdasági nemperes Büntető per ebből: közvádas * pótmagánvádas magánvádas Büntető nemperes Munkaügyi per ** Munkaügyi nemperes Szabálysértési per Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Egyéb ügyek Összesen Befejezett ügyek Polgári per Gazdasági per Polgári és gazdasági nemperes Büntető per ebből: közvádas * pótmagánvádas magánvádas Büntető nemperes Munkaügyi per ** Munkaügyi nemperes Szabálysértési per Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Egyéb ügyek Összesen Az időszak végén folyamatban maradt Polgári per Gazdasági per Polgári és gazdasági nemperes Büntető per ebből: közvádas * pótmagánvádas magánvádas Büntető nemperes Munkaügyi per ** Munkaügyi nemperes Szabálysértési per Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Egyéb ügyek Összesen * A közvádas perek XII. 31-ig a pótmagánvádas perekkel együtt szerepelnek. ** A munkaügyi perek adata XII. 31-ig tartalmazza a munkaügyi nemperes ügyeket is.

81 Az eljárás tárgya Ítélőtáblák másod-, harmadfokú és egyéb országos ügyforgalma II. félév év 8. számú melléklet II. félév * Érkezett ügyek Polgári per Gazdasági per Közigazgatási per Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes Büntető másodfokú per Büntető harmadfokú per Büntető másodfokú nemperes Büntető harmadfokú nemperes Katonai per Katonai nemperes Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Összesen Felülvizsgálati eljárások Egyéb ügyek Mindösszesen Befejezett ügyek Polgári per Gazdasági per Közigazgatási per Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes Büntető másodfokú per Büntető harmadfokú per Büntető másodfokú nemperes Büntető harmadfokú nemperes Katonai per Katonai nemperes Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Összesen Felülvizsgálati eljárások Egyéb ügyek Mindösszesen Az időszak végén folyamatban maradt Polgári per Gazdasági per Közigazgatási per Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes Büntető másodfokú per Büntető harmadfokú per Büntető másodfokú nemperes Büntető harmadfokú nemperes Katonai per Katonai nemperes Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Összesen Felülvizsgálati eljárások Egyéb ügyek Mindösszesen * A felülvizsgálati eljárások rész tartalmazza a harmadfokú eljárásokat számát is. ** A közigazgatási perek a digitális hírközléssel kapcsolatos elsőfokú perekkel együtt szerepelnek.

82 9. számú melléklet A bíróságokhoz érkezett peres ügyek száma (szabálysértéssel együtt), Bíróság Ítélőtáblák Főv.Ít Debreceni Ít Győri Ít Pécsi Ít Szegedi Ít Összesen Megyei bíróságok Fővárosi B Baranya MB Bács-K.MB Békés MB Borsod-A-Z. MB Csongrád MB Fejér MB Győr-M-S. MB Hajdú-B. MB Heves MB Jász-N-Sz. MB Komárom-E. MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Sz-B. MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

83 10. számú melléklet A bíróságokhoz érkezett nemperes ügyek száma, Bíróság Ítélőtáblák Főv.Ít Debreceni Ít Győri Ít Pécsi Ít Szegedi Ít Összesen Megyei bíróságok Fővárosi B Baranya MB Bács-K.MB Békés MB Borsod-A-Z. MB Csongrád MB Fejér MB Győr-M-S. MB Hajdú-B. MB Heves MB Jász-N-Sz. MB Komárom-E. MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Sz-B. MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

84 11. számú melléklet A bíróságokhoz érkezett peres és nemperes ügyek száma összesen, Bíróság Ítélőtáblák Főv.Ít Debreceni Ít Győri Ít Pécsi Ít Szegedi Ít Összesen Megyei bíróságok Fővárosi B Baranya MB Bács-K.MB Békés MB Borsod-A-Z. MB Csongrád MB Fejér MB Győr-M-S. MB Hajdú-B. MB Heves MB Jász-N-Sz. MB Komárom-E. MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Sz-B. MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

85 A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt peres ügyek száma (szabálysértéssel együtt), számú melléklet Bíróság Ítélőtáblák Főv.Ít Debreceni Ít Győri Ít Pécsi Ít Szegedi Ít Összesen Megyei bíróságok Fővárosi B Baranya MB Bács-K.MB Békés MB Borsod-A-Z. MB Csongrád MB Fejér MB Győr-M-S. MB Hajdú-B. MB Heves MB Jász-N-Sz. MB Komárom-E. MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Sz-B. MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

86 A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt nemperes ügyek száma, * 13. számú melléklet Bíróság Ítélőtáblák Főv.Ít Debreceni Ít Győri Ít Pécsi Ít Szegedi Ít Összesen Megyei bíróságok Fővárosi B Baranya MB Bács-K.MB Békés MB Borsod-A-Z. MB Csongrád MB Fejér MB Győr-M-S. MB Hajdú-B. MB Heves MB Jász-N-Sz. MB Komárom-E. MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Sz-B. MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen * Érdemi cégügyek nélkül.

87 A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt (peres és nemperes) ügyek száma összesen, * 14. számú melléklet Bíróság Ítélőtáblák Főv.Ít Debreceni Ít Győri Ít Pécsi Ít Szegedi Ít Összesen Megyei bíróságok Fővárosi B Baranya MB Bács-K.MB Békés MB Borsod-A-Z. MB Csongrád MB Fejér MB Győr-M-S. MB Hajdú-B. MB Heves MB Jász-N-Sz. MB Komárom-E. MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Sz-B. MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen * Érdemi cégügyek nélkül.

88 15. számú melléklet A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt peres ügyekből az egy évnél régebben érkezettek száma (2004. évtől szabálysértéssel együtt), Bíróság Ítélőtáblák Főv.Ít Debreceni Ít Győri Ít Pécsi Ít Szegedi Ít Összesen Megyei bíróságok Fővárosi B Baranya MB Bács-K.MB Békés MB Borsod-A-Z. MB Csongrád MB Fejér MB Győr-M-S. MB Hajdú-B. MB Heves MB Jász-N-Sz. MB Komárom-E. MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Sz-B. MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

89 16. számú melléklet A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt peres ügyekből a két évnél régebben érkezettek száma (2004. évtől szabálysértéssel együtt), Bíróság Ítélőtáblák Főv.Ít Debreceni Ít Győri Ít Pécsi Ít Szegedi Ít Összesen Megyei bíróságok Fővárosi B Baranya MB Bács-K.MB Békés MB Borsod-A-Z. MB Csongrád MB Fejér MB Győr-M-S. MB Hajdú-B. MB Heves MB Jász-N-Sz. MB Komárom-E. MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Sz-B. MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

90 17. számú melléklet Bírák engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság december december 31. Változás %-a E B E B E B Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Összesen Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B Tolna Vas Veszprém Zala Megyei bíróságok összesen MINDÖSSZESEN

91 18.számú melléklet Bírósági titkárok engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság december december 31. Változás %-a E B E B E B Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Összesen Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B Tolna Vas Veszprém Zala Megyei bíróságok összesen MINDÖSSZESEN

92 19. számú melléklet Bírósági fogalmazók engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság december december 31. Változás %-a E B E B E B Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla 0 0 Összesen Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B Tolna Vas Veszprém Zala Megyei bíróságok összesen MINDÖSSZESEN

93 Kimutatás a bírák és igazságügyi alkalmazottak engedélyezett létszámáról (bírósági titkár és fogalmazó nélkül) december számú melléklet Bíróság Bírák engedélyezett száma ( ) Igazságügyi alk. eng. száma ( ) Egy bíróra jutó iü. alk. száma ( ) Bírák engedélyezett száma ( ) Igazságügyi alk. eng. száma ( ) Egy bíróra jutó iü. alk. száma ( ) Változás %-a Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-A-Z. MB Csongrád MB Fejér MB Győr-M-S. MB Hajdú-B. MB Heves MB Jász-N-Sz. MB Komárom-E. MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Sz-B. MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

94 21. számú melléklet Bíróság Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák bírói gyakorlat szerinti megoszlása december 31-én Bírói gyakorlat 0-3 év 4-10 év év év 31 év felett Összesen Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B Tolna Vas Veszprém Zala Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

95 22. számú melléklet Helyi bírósági bírák bírói gyakorlat szerinti megoszlása december 31-én Bíróság Bírói gyakorlat 0-3 év 4-10 év év év 31 év felett Összesen Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zempl Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

96 Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák december 31-én (összesen) 23. számú melléklet Bíróság Büntető Polgári Gazdasági Cég Közigazgatási Katonai Összesen Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B Tolna Vas Veszprém Zala Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

97 Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák december 31-én (férfiak) 24. számú melléklet Bíróság Büntető Polgári Cég Gazdasági Közigazgatási Katonai Összesen Megoszlás intézményen belül % Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Összesen Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B Tolna Vas Veszprém Zala Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

98 Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák december 31-én (nők) 25. számú melléklet Bíróság Büntető Polgári Gazdasági Cég Közigazgatási Összesen Megoszlás intézményen belül % Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Összesen Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B Tolna Vas Veszprém Zala Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

99 26. számú melléklet Helyi bírósági bírák december 31-én (összesen) Bíróság Büntető Polgári Gazdasági Munkaügyi Összesen Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

100 27. számú melléklet Helyi bírósági bírák december 31-én (férfiak) Bíróság Büntető Polgári Gazdasági Munkaügyi Összesen Megoszlás megyén belül % Fővárosi Bíróság ,0 Baranya ,7 Bács-Kiskun ,9 Békés ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén ,9 Csongrád ,3 Fejér ,8 Győr-Moson-Sopron ,8 Hajdú-Bihar ,2 Heves ,4 Jász-Nagykun-Szolnok ,4 Komárom-Esztergom ,9 Nógrád ,7 Pest ,5 Somogy ,7 Szabolcs-Szatmár-B ,0 Tolna ,0 Vas ,4 Veszprém ,0 Zala ,0 Összesen ,1

101 28. számú melléklet Helyi bírósági bírák december 31-én (nők) Bíróság Büntető Polgári Gazdasági Munkaügyi Összesen Megoszlás megyén belül % Fővárosi Bíróság ,0 Baranya ,3 Bács-Kiskun ,1 Békés ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén ,1 Csongrád ,7 Fejér ,2 Győr-Moson-Sopron ,2 Hajdú-Bihar ,8 Heves ,6 Jász-Nagykun-Szolnok ,6 Komárom-Esztergom ,1 Nógrád ,3 Pest ,5 Somogy ,3 Szabolcs-Szatmár-B ,0 Tolna ,0 Vas ,6 Veszprém ,0 Zala ,0 Összesen ,9

102 29. számú melléklet Bírósági vezetők nemek szerinti bontásban december 31-én Bíróság Legfelsőbb Bíróság Ítélőtáblák Megyei bíróság Helyi bíróság Nő Férfi Össz. Nő Férfi Össz. Nő Férfi Össz. Nő Férfi Össz. Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtbála Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Ítélőtáblák összesen Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B Tolna Vas Veszprém Zala Megyei bíróságok összesen Mindösszesen Össz.

103 30. számú melléklet Kimutatás a Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblákon, a megyei (fővárosi) bíróságokon és az OIT Hivatalában a bírói szolgálati viszony megszüntetéséről a január 1. és december 31. közötti időszakban Összesen Legfelsőbb Bíróság 5 5 Debreceni Ítélőtábla 1 1 Fővárosi Ítélőtábla 3 3 Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla 2 2 Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves 3 3 Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád 1 1 Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B. Tolna 1 1 Vas Veszprém 2 2 Zala OIT Hivatala Bíróság LB bíró A bírói pályát elhagyók száma Hivatalba ítélőtáblai beosztott megyei bíró helyi bíró bíró bíró Összesen

104 31. számú melléklet Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszünéséről a bírói gyakorlat megoszlása alapján a január 1. és december 31. közötti időszakban Év Bírói pályát elhagyók száma és és és és és tól 30 Összesen 65 Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszünéséről a bírák kora alapján a január 1. és december 31. közötti időszakban Év Bírói pályát elhagyók száma 26 és és és és tól 47 Összesen 65 Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszünéséről a bírák neme alapján a január 1. és december 31. közötti időszakban Neme Bírói pályát elhagyók száma Férfi 23 Nő 42 Összesen 65

105 Kimutatás a bírói állásokra kiírt pályázatokról, kinevezésekről és áthelyezésekről (beosztásokról) január 1. és december 31. közötti időszakban 32. számú melléklet Bíróság és között kiírt pályázatok száma és közötti időszakban a kinevezések száma és közötti időszakban áthelyezések (beosztások) száma Legfelsőbb Bíróság 5 7 Debreceni Ítélőtábla 1 Fővárosi Ítélőtábla 7 10 Győri Ítélőtábla 1 2 Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Ítélőtáblák összesen 8 13 Fővárosi Bíróság Baranya Bács-Kiskun 2 4 Békés 5 1 Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád 2 3 Fejér 1 Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád 3 2 Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B. Tolna Vas Veszprém 2 1 Zala Megyei bíróságok összesen MINDÖSSZESEN

106 33. számú melléklet A bíróságok központi oktatási terve (2010. január 1-jétől december 31-ig) I. Bírósági vezetői rendezvények 1. Kétnapos tanácskozás az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökhelyettesei számára Időpont: szeptember Jelentkezők száma: 24 fő 2. Egynapos tanácskozás a nagyobb helyi bíróságok elnökei számára Időpont: október 25. Jelentkezők száma: 45 fő 3. Egynapos tanácskozás a kisebb helyi bíróságok elnökei számára Időpont: november 22. Jelentkezők száma: 37 fő 4. Háromnapos tanácskozás civilisztikai kollégiumvezetők részére Időpont: február Jelentkezők száma: 40 fő 5. Háromnapos tanácskozás büntető kollégiumvezetők részére Időpont: március 1-3. Jelentkezők száma: 39 fő Időpont: november 2-4. Jelentkezők száma: 34 fő II. Bírák számára szervezett továbbképzések 1. Egyhetes komplex (anyagi és eljárásjogi) tanfolyam a határozott időre kinevezett, civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára (1. rész) Időpont: február 1-5. Jelentkezők száma: 47 fő 2. Egyhetes komplex (anyagi és eljárásjogi) tanfolyam a határozott időre kinevezett, civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára (2. rész) Időpont: október 4-8.

107 2 Jelentkezők száma: 56 fő 3. Egyhetes komplex (anyagi és eljárásjogi) tanfolyam a határozott időre kinevezett, büntető ügyszakban tárgyaló bírák számára (1. rész) Időpont: február Jelentkezők száma: 37 fő 4. Egyhetes komplex (anyagi és eljárásjogi) jogi tanfolyam a határozott időre kinevezett, büntető ügyszakban tárgyaló bírák számára (2. rész) Időpont: november Jelentkezők száma: 29 fő 5. Háromnapos képzés bírósági sajtószóvivők részére Időpont: május 31-június 2. Jelentkezők száma: 30 fő 6. Tízszer kétnapos képzés- és tanácskozássorozat civilisztikai szakmai vezetők részére az új Ptk. és a Pp. módosuló rendelkezéseiről Időpont: január Jelentkezők száma: 70 fő Időpont: február 8-9. Jelentkezők száma: 75 fő Időpont: március Jelentkezők száma: 74 fő Időpont: április Jelentkezők száma: 82 fő 7. Háromnapos képzés a csőd- és felszámolási ügyekben eljáró bíráknak Időpont: január Jelentkezők száma: 85 fő 8. Kétnapos tanácskozás az európai jogi szaktanácsadók részére Időpont: május Jelentkezők száma: 47 fő 9. Egynapos képzés civilisztikai ügyszakos európai jogi szaktanácsadók részére Időpont: október 4. Jelentkezők száma: 29 fő 10. Egynapos képzés büntető ügyszakos európai jogi szaktanácsadók részére Időpont: október 5. Jelentkezők száma: 21 fő 11. Kétnapos képzés közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák számára Időpont: március 4-5. Jelentkezők száma: 16 fő

108 3 12. Kétnapos képzés munkaügyi bírák számra Időpont: november Jelentkezők száma: 94 fő 13. Kétszer egynapos képzés cégbírák számára Időpont: február 16. Jelentkezők száma: 62 fő Időpont: június 14. Jelentkezők száma: 60 fő 14. Háromnapos képzés a végrehajtási ügyeket tárgyaló bírák számára Időpont: március Jelentkezők száma: 21 fő 15. Kétnapos képzés az adatvédelemről, a tárgyalás nyilvánosságának kérdéseiről, az iratok megtekintéséről és a tárgyaláson kép és hangfelvétel készítéséről Időpont: szeptember Jelentkezők száma: 106 fő 16. Egynapos képzés a polgári per költségeiről és a perben igénybe vehető költségkedvezményekről Időpont: május 17. Jelentkezők száma: 41 fő 17. Egynapos képzés a gyermektartásdíj mértékének megállapításáról a megváltozott gazdasági helyzetre és a megváltozott jövedelmi viszonyokra figyelemmel Időpont: január 18. Jelentkezők száma: 126 fő 18. Egynapos képzés a baleseti kártérítési perek gyakorlatáról Időpont: május 18. Jelentkezők száma: 120 fő 19. Kétnapos képzés közlekedési ügyeket tárgyaló büntető bírák számára Időpont: június Jelentkezők száma: 52 fő 20. Kétnapos képzés az igazságszolgáltatás valamint a hivatalos személyek elleni bűncselekményekről Időpont: december 8-9. Jelentkezők száma: 62 fő

109 4 21. Kétnapos képzés büntető ügyeket tárgyaló bírák számára a szexuális és egyéb erőszakos bűncselekményekről Időpont: május Jelentkezők száma: 86 fő 22. Kétszer háromnapos képzés kriminalisztikai ismeretekről Időpont: április Jelentkezők száma: 74 fő Időpont: szeptember Jelentkezők száma: 66 fő 23. Háromnapos képzés büntető ügyszakos bírák számára a titkos információgyűjtésről és adatszerzésről Időpont: október Jelentkezők száma: 92 fő 24. Kétnapos képzés büntető ügyszakos bírák számára a szabálysértési eljárásról Időpont: február Jelentkezők száma: 74 fő 25. Egynapos képzés nyomozási bírók részére Időpont: június 16. Jelentkezők száma: 29 fő 26. Egynapos képzés büntetés-végrehajtási bírók részére Időpont: február 1. Jelentkezők száma: 19 fő 27. Kétnapos képzés fiatalkorúak ügyében eljáró bírák számára Időpont: március Jelentkezők száma: 42 fő 28. Kétnapos képzés bírák és ügyészek részére a közvetítői eljárás ügyészi és bírói tapasztalatairól Időpont: április 8-9. Jelentkezők száma: 54 fő III. Tudásalapú igazságszolgáltatás-fejlesztés magyarországi bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése és integrált tudásbázis kialakítás című, az Államreform Operatív Program kertéből finanszírozott képzések 1. Háromnapos szeminárium gazdasági bűncselekményeket tárgyaló bíráknak Időpont: március Jelentkezők száma: 92 fő Időpont: szeptember 1-3..

110 5 Jelentkezők száma: 65 fő Időpont: november Jelentkezők száma: 73 fő 2. Képzők képzése két egymásra épülő modulból álló háromnapos tréning bírák részére Időpont: január Jelentkezők száma: 24 fő Időpont június 2-4. Jelentkezők száma: 32 fő 3. Kétszer háromnapos tréning bírósági vezetők részére Időpont: január Jelentkezők száma: 52 fő Időpont: április Jelentkezők száma: 55 fő 4. Idegennyelvi jogi terminológiai képzés négy egymásra épülő modulból álló háromnapos képzés bírák, titkárok és igazságügyi alkalmazottak részére Időpont: III. modul március Jelentkezők száma: 75 fő Időpont: IV. modul május Jelentkezők száma: 82 fő 5. Háromszor háromnapos kommunikációs tréning bírák, titkárok és fogalmazók részére Időpont: február Jelentkezők száma: 58 fő Időpont: április 6-8. Jelentkezők száma: 59 fő Időpont: június Jelentkezők száma: 52 fő 6. Négy egymásra épülő modulból álló négynapos akkreditált képzés könyvtárosok részére maximum 30 fő részvételével IV. modul időpontja: február Jelentkezők száma: 30 fő 7. Könyvtárkezelési és információtechnológiai ismeretek e-learning képzés bírósági könyvtárosok részére 1. tanfolyam (2009) záró konzultációjának időpontja: február 3. Jelentkezők száma: 50 fő 2. tanfolyam nyitó időpontja: március 10. Jelentkezők száma: 52 fő 3. tanfolyam nyitó időpontja: március 17. Jelentkezők száma: 57 fő

111 6 IV. A bírósági titkárok képzése A) Bírói felkészítő program 1. I. modul: A bírói szervezethez kapcsolódó gyakorlati ismeretek, a bírói hivatástudat és etika Időpont: január Jelentkezők száma: 64 fő Időpont: június Jelentkezők száma: 44 fő 2. II. modul: A polgári ügyszakhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek Időpont: március Jelentkezők száma: 31 fő Időpont: június Jelentkezők száma: 52 fő 3. III. modul: A büntető ügyszakhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek Időpont: május 3-7. Jelentkezők száma: 51 fő Időpont: szeptember Jelentkezők száma: 36 fő 4. IV. modul: Tárgyalásvezetési gyakorlat polgári ügyszakban (perszimuláció) Időpont: október Jelentkezők száma: 57 fő 5. IV. modul: Tárgyalásvezetési gyakorlat büntető ügyszakban (perszimuláció) Időpont: november 29.-december 3. Jelentkezők száma: 26 fő B) Tematikus képzés 1. Kétnapos képzés a büntetőeljárás által a bírósági titkárok önálló hatáskörébe utalt feladatairól Időpont: szeptember 30.-október 1. Jelentkezők száma: 44 fő 2. Egynapos képzés a bírósági titkárok önálló hatáskörébe utalt feladatairól polgári ügyszakban csőd- és felszámolási eljárás Időpont: február 15. Jelentkezők száma: 58 fő

112 7 3. Egynapos képzés a bírósági titkárok önálló hatáskörébe utalt feladatairól polgári ügyszakban cégeljárás Időpont: április 6. Jelentkezők száma: 10 fő 4. Egynapos képzés a bírósági titkárok önálló hatáskörébe utalt feladatairól polgári ügyszakban bírósági végrehajtás Időpont: június 15. Jelentkezők száma: 51 fő 5. Egynapos képzés a bírósági titkárok számára a társadalmi szervezetek nyilvántartásba-vételéről Időpont: április 12. Jelentkezők száma: 22 fő 6. Képzők képzése két egymásra épülő modulból álló háromnapos tréning titkárok és fogalmazók részére Időpont: I. modul március 31-április 2. Jelentkezők száma: 24 fő Időpont: II. modul április Jelentkezők száma: 20 fő V. Idegen nyelvű jogi képzések 1. Háromnapos európai jogi képzéssorozat angol nyelven három alkalommal 1.1. Lisszaboni Szerződés Időpont: szeptember Jelentkezők száma: 23 fő 1.2. Európai büntetőjog Időpont: február Jelentkezők száma: 11 fő 1.3. Európai szerződési jog Időpont: június Jelentkezők száma: 23 fő 2. Kétszer háromnapos egymásra épülő, aktív kommunikációra felkészítő képzéssorozat német nyelven az aktuális közösségi és nemzeti joggal kapcsolatos témákban Időpont: február Jelentkezők száma: 17 fő Időpont: május 5-7. Jelentkezők száma: 7 fő

113 8 3. Kétszer háromnapos egymásra épülő, aktív kommunikációra felkészítő képzéssorozat angol nyelven az aktuális közösségi és nemzeti joggal kapcsolatos témákban Időpont: április Jelentkezők száma: 14 fő Időpont: október Jelentkezők száma: 13 fő 4. Háromnapos képzés angol nyelven az angol eljárásjogról Időpont: december Jelentkezők száma: 23 fő VI. Az igazságügyi alkalmazottak továbbképzése 1. Kétnapos képzés belső ellenőrök részére Időpont: április Jelentkezők száma: 36 fő 2. Háromnapos képzés belső ellenőrök részére Időpont: szeptember Jelentkezők száma: 33 fő 3. Egynapos konferencia a bíróságok gazdasági hivatalainak munkatársai részére a bíróságok gazdálkodásáról, az aktuális jogszabályi változásokról Időpont: június 30. Jelentkezők száma: 51 fő 4. Kétnapos kötelező továbbképzés mérlegképes könyvelők számára a 93/2002. (V. 5.) Kormányrendelet alapján Időpont: július 1-2. Jelentkezők száma: 51 fő 5. Háromnapos képzés bírósági könyvtárosok részére a bevezetés alatt álló könyvtári hálózat információtechnológiai eszközeinek használatáról, valamint a bírósági könyvtárak működését és szolgáltatásait érintő aktuális kérdésekről Időpont: november 3-5. Jelentkezők száma: 30 fő 6. Egynapos képzés cégbírósági ügyintézők részére Időpont: május 19. Jelentkezők száma: 37 fő

114 9 7. Egynapos képzés a bírósági iratok kézbesítésének szabályairól, a kézbesítés szabályszerűségének megítéléséről Időpont: március 16. Jelentkezők száma: 41 fő 8. Egynapos képzés bírósági statisztikusok részére Időpont: április 13. Jelentkezők száma: 31 fő 9. Egynapos tanácskozás bírósági informatikai vezetők részére Időpont: szeptember 29. Jelentkezők száma: 67 fő 10. Kétszer kétnapos képzés bírósági informatikusok részére Időpont: június Jelentkezők száma: 14 fő Időpont: június Jelentkezők száma: 13 fő 1. Tárgyalótermi krízishelyzetek Kezdőnap: február 22. Jelentkezők száma: 36 fő VII. E-learning képzések 2. Határozatszerkesztés a büntetőeljárásban Kezdőnap: március 22. Jelentkezők száma: 24 fő 3. Határozatszerkesztés a polgári peres és nemperes eljárásban Kezdőnap: szeptember 13. Jelentkezők száma: 40 fő 4. Általános európai jog és előzetes döntéshozatali eljárás Kezdőnap: május 25. Jelentkezők száma: 12 fő VIII. Egyéb rendezvények 1. Fórum az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról Időpont: április 1. Jelentkezők száma: 44 fő

115 10 2. Szerzői jog és jogsértések a XXI. században, információs társadalom, informatikai és jogi kihívások az igazságszolgáltatásban Kétszer kétnapos interaktív képzéssorozat bírák számára az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány és a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért közreműködésével 2.1. Információtechnológiai alapfogalmak, az on-line műfelhasználások szerzői jogi háttere, szerzői jogsértések tipizálása, FTP szerverek, a szerzői jogi felelősség kérdései on-line környezetben, műholdas jellopás, szerzői jogalkotási trendek az EU-ban Időpont: március 3-4. Jelentkezők száma: 30 fő 2.2. P2P rendszerek történeti áttekintése, jogérvényesítés a P2P hálózatok ellen; P2P, DC és Torrent működése és használata a gyakorlatban, fórumok, linkek, távoli tárhelyek használata, on-line hard good, az on-line jogsértések nyomozásának tapasztalatai, szakértői kérdések a gyakorlatban Időpont: szeptember Jelentkezők száma: 29 fő

116 34. számú melléklet A évi fejezeti kezelésű BERUHÁZÁSI előirányzat felhasználása Megnevezés alapterület m2 becsült költség (ezer Ft) befejezéshez szükséges (ezer Ft) évi előirányzati terv (ezer Ft) évi várható (ezer Ft) megjegyzés kivitelezés befejezése I. FOLYAMATBAN LÉVŐ, NAGYOBB BERUHÁZÁSOK BEFEJEZÉSE ILL. FOLYTATÁSA 1 Szikszói Városi Bíróság Kivitelezés alatt március 2 Bicskei Városi Bíróság Kivitelezés alatt I. negyedév 3 Bp-i IV. és XV. Kerületi Bíróság Kivitelezés alatt vége 4 Nyírbátori Városi Bíróság Kivitelezés alatt vége 5 Jász-Nagykun-Szolnok M. Bíróság Tervezés folyamatban PKKB - következő üteme Több éves beruházás I. Foly-ban lévő beruházások összesen: II. További KISEBB BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA 7 Siklósi Városi Bíróság - nyílászáró csere Baranya megye 8 Bajai Városi Bíróság - kazáncsere Bács-KK megye 9 Orosházi Városi Bíróság - ablakcsere Békés megye 10 Békés MB és Gyulai VB - pince szigetelés Békés megye 11 Fejér Megyei Bíróság - tárgyaló kialakítása Fejér megye 12 Győr-M-S M. Mun.Bír., Árpád u. - ablakcsere Győr-M-S megye 13 Tatabányai Városi Bíróság - ablakcsere Komárom-E megye 14 Somogy Megyei Bíróság - kazáncsere Somogy megye 15 Szabolcs-Sz-B MB, Toldi u. B.- nyílász. csere Szabolcs-Sz-B megye 16 Szekszárdi Városi Bíróság - elektr. hálózat Tolna megye 17 Nagykanizsa VB - volt ügy-i rész rekonstr Zala megye 18 Legfelsőbb Bíróság - hőközpont csere II. ütem Legfelsőbb Bíróság 19 FB. Gazd. Kollégium - kazáncsere I. ütem Fővárosi Bíróság 20 Kiskőrösi VB. - homlokzatfelújítás Bács-Kk megye / konz.pály. II. További beruházások összesen: III. További NAGYOBB BERUHÁZÁSOK ELINDÍTÁSA 21 Bács-Kiskun M Bíróság - tető és homlokzat Bács-Kk megye / konz.pály. 22 Heves Megyei Bíróság Heves megye / Tervezés 23 Salgótarjáni Városi Bíróság Nógrád megye / Tervezés 24 Ceglédi Városi Bíróság Pest megye / Tervezés 25 Csongrád Megyei Bíróság Csongrád megye / Tető terv. 26 Tapolcai Városi Bíróság Veszprém megye / Tervezés 27 Debreceni Városi Bíróság MNV Zrt-vel tárgy. foly-ban 28 Pest Megyei Bíróság MNV Zrt-vel tárgy. foly-ban III. Foly-ban lévő felújítások összesen: IV. TARTALÉKKERET 29 Tartalék keret V. A fejezeti kezelésű beruházási előirányzatot terhelő beruházások 2010-re ÖSSZESEN (I-IV.) Mindösszesen: VI. Nem fejezeti kezelésű beruházási előirányzatot terhelő beruházás 28 Soproni Városi Bíróság Tárgyalások folyamatban 2011 dec.

117 35. számú melléklet A évi FELÚJÍTÁSI előirányzat felhasználása Megnevezés becsült költség (ezer Ft) évi előirányzati terv (ezer Ft) évi várható (ezer Ft) Baranya megye 1 Baranya Megyei Bíróság klima berendezés javítása Baranya Megyei Bíróság ablakcsere I. üteme (11 mill. + 6 szint x 21,22 mill.) Békés megye 3 Békési Városi Bíróság világítás korszerűsítés Szarvasi Városi Bíróság külső felúj. + ak.ment. / pályázat esetén önrész Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5 Borsod-Abaúj-Zemplén Megy. Bír. elektromos hálózat felújítás megkezdése I. ütem Sátoraljaújhelyi Városi Bír. festés (pályázati homlokzati felújítás után) Kazicbarcikai Városi Bír. folyadékhűtő átalakítása Csongrád megye 8 Makói Városi Bíróság épület felújítás több ütemben Szentesi Városi Bíróság épület felújítás/ / pályázat esetén 15%-os önrész Csongrád Megyei Bír., Tábor u. elektromos hálózat felújtás I. ütem Fejér megye 11 Fejér Megyei Bír., Dózsa Gy u bádogozás javítása Dunaújvárosi Városi Bíróság klímatizálás Győr-Moson-Sopron megye 13 Mosonmagyaróvári Városi Bír. süllyedés orvoslása Győr-M-S M. Bír., Szent I. u. 6 üveg tetőszerkezet cseréje Hajdú-Bihar megye 15 Hajdú-Bihar MB. Széchenyi u. homlokzat javítás Hajdúszoboszlói Városi Bíróság tetőszigetelés, bádogozás és homl. felúj Püspükladányi Városi Bíróság ablakcsere Heves megye 18 Gyöngyösi Városi Bíróság tetőfedés és bádogozás javítása Jász-Nagykun-Szolnok megye 19 Karcagi Városi Bíróság balesetveszélyes burkolatok cseréje, festés Komárom-Esztergom megye 20 Komáromi Városi Bíróság kazán javítás (védett épület) Nógrád megye 21 Nógrád MB. "B" épület szobor megerősítése Nógrád M. Balassagyarmati VB. fűtés korszerűsítése Pest megye 23 Pest MB. Thököly u kazán javítása Pest MB Rózsa u kazán javítása Dunakeszi Városi Bíróság elektromos felújítás Szentendrei Városi Bíróság ereszcsatorna javítás I-II. ütem Dabasi Városi Bíróság szerkezeti vizsgálat Somogy megye 28 Somogy MB, Szent I. u. homlokzati üvegfelület javítása Somogy MB, 48-as Ifjúság u. konvektor csere Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 30 Szabolcs- MB., Toldi u. A épület tetőszigetelés Szabolcs- MB., Toldi u. A épület nyílászáró csere, A ép Mátészalkai Városi Bíróság vizesblokk felújítás

118 35. számú melléklet Megnevezés becsült költség (ezer Ft) évi előirányzati terv (ezer Ft) évi várható (ezer Ft) Tolna megye 33 Szekszárdi Városi Bíróság süllyedés orvoslása Paksi Városi Bíróság tetőszerkezet javítás Vas megye 35 Vas Megyei Bíróság, Szily J. u. falszigetelés, tetőjavítás Veszprém megye 36 Veszprém Megyei Bíróság udvar helyreállítás Zala megye 37 Zala MB. "A, B, C" épület műanyag padló + lam. parketta csere Keszthelyi Városi Bíróság pergola csere Legfelsőbb Bíróság 39 Legfelsőbb Bíróság épület veszélyelhárítás Legfelsőbb Bíróság pincei alapvezeték csere Budapest (Fővárosi Bíróság) 41 FB. Gazdasági Kollégium ablakcsere több ütemben TARTALÉK KERET 42 Tartalék keret Felmerült igények alapján megosztva A FELÚJÍTÁSI ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁSA ÖSSZESEN: 43 Mindösszesen:

119 PROJEKT- SZÁM PROJEKT- SZÁM Bírósági épületek akadálymentesítése bekerülési költségei 36. számú melléklet BÍRÓSÁGOK Elnyert összeg Pályázat készítés költsége évi önrész Pályázat készítés költsége évi önrész ÖNRÉSZ összesen 1-1 ford-ban MEGYÉN- KÉNT össz. 1. TIOP / évben befejezett évben befejezett B A C A D A+C+D FIZIKAI BEFEJEZÉS: I. FÉLÉV Baranya megye garanciális m Komlói VB Mohácsi VB Pécsi VB Siklósi VB Szigetvári VB Fejér megye Dunaújvárosi VB Sárbogárdi VB Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar MB Hajdú-Bihar MB Perényi u Hajdúszoboszlói VB Jasz-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi VB Somogy megye Somogy MB+Kaposvári VB Somogy MB+Kap. VB SztImre Barcsi VB Marcali VB Nagyatádi VB Siófoki VB Szabolcs-Sz-Bereg megye Szabolcs-Sz-B MB Fehérgyarmati VB Kisvárdai VB Mátészalkai VB Vásárosnaményi VB Tolna megye Bonyhádi VB Dombóvári VB Paksi Vb Veszprém megye Veszprém MB Ajkai VB Összesen: BÍRÓSÁGOK Elnyert összeg Pályázat készítés költsége évi önrész Pályázat készítés költsége évi önrész ÖNRÉSZ összesen 1-1 ford-ban MEGYÉN- KÉNT össz. 2. KMOP évben befejezett évben befejezett B A C A D C+D FIZIKAI BEFEJEZÉS: I. FÉLÉV Főváros Budai Központi Kerületi Bíróság Budapesti II és III Kerületi Bíróság Fővárosi Bíróság Cégbírósága Főv Bír Gazd-i Bírósága Pest megye

120 PROJEKT- SZÁM Bírósági épületek akadálymentesítése bekerülési költségei 36. számú melléklet Budaörsi VB Ceglédi VB Dabasi VB Gödöllői VB Nagykátai VB Váci VB Összesen: BÍRÓSÁGOK Elnyert összeg Pályázat készítés költsége évi önrész Pályázat készítés költsége évi önrész ÖNRÉSZ összesen 1-1 ford-ban MEGYÉN- KÉNT össz. 3. TIOP / évben befejezett évben befejezett B A C A D C+D FIZIKAI BEFEJEZÉS: I. FÉLÉV Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun MB Bajai VB Kalocsai VB - új ép Kecskeméti VB Bács-Kiskun megye folyt Kiskőrösi VB Kiskunfélegyházi VB Békés megye Békési VB Orosházi VB Szarvasi VB Szeghalmi VB Borsod-A-Zemplén megye B-A-Z MB+ Miskolci VB Encsi VB Ózdi VB Sátoraljaújhelyi VB Csongrád megye Csongrád MB -Tábor u Csongrád MB (Tisza L) Hódmezővásárhelyi VB Makói VB Szentesi VB Győr-M-Sopron megye Győr-M-S MB Heves megye Heves MB Hevesi VB Nógrád megye * 4. forduló előkészítése más soron Nógrád MB Salgótarjáni VB Salgótarjáni Munkaügyi B Pásztói VB Vas megye Vas MB+Szomb.VB - Petőfi u Vas MB+Szombath VB - Szily Kömendi VB Kőszegi VB Sárvári VB Zala megye * 4. forduló előkészítése más soron Zala Megyei Bíróság II Lenti VB Nagykanizsai VB

121 PROJEKT- SZÁM PROJEKT- SZÁM Bírósági épületek akadálymentesítése bekerülési költségei 36. számú melléklet Összesen: BÍRÓSÁGOK Elnyert összeg Pályázat készítés költsége évi önrész Pályázat készítés költsége évi önrész ÖNRÉSZ összesen 1-1 ford-ban MEGYÉN- KÉNT össz évben befejezett évben befejezett 4. TIOP-3.3.1/A-09/1 B A C A D C+D FIZIKAI BEFEJEZÉS: II. FÉLÉV Komárom-Esztergom megye Komárom-E MB Tatabányai VB Nógrád megye Nógrád MB Salgótarjáni VB Pásztói VB Zala megye Zala Megyei Bíróság II Lenti VB Összesen: BÍRÓSÁGOK Elnyert összeg Pályázat készítés költsége évi önrész Pályázat készítés költsége évi önrész ÖNRÉSZ összesen 1-1 ford-ban MEGYÉN- KÉNT össz. 5. TIOP-3.3.1/A-10/ évben befejezett évben befejezett B A C A D C+D FIZIKAI BEFEJEZÉS: FOLYAMATBAN (VÁRHATÓ II. FÉLÉV) Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun MB Kecskeméti VB Békés megye Battonyai VB Békéscsabai VB Békés MB Békés MB Cégbírósága Borsod-A-Zemplén megye Encsi VB Győr-M-Sopron megye Mosonmagyaróvári VB Győri VB Komárom-Esztergom megye Tatabányai VB Tolna megye Szekszárdi VB Összesen: Mindösszesen: ezeknél az épületeknél a pályázat nem nyert ezekben az épületekben nincs ügyészség MEGJEGYZÉS: A BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG, a BÉKÉS MB, a BORSOD-A-Z MB, a NÓGRÁD MB, a GYŐR-M-S MB, a KOMÁROM-E MB, a TOLNA MB, a ZALA MB több fordulóban is részt vett Turcsán Lászlóné

122 37. számú melléklet évi STATISZTIKAI ÖSSZESÍTŐ Rövidítések: B: büntető- és szabálysértési ügyre vonatkozó interjú, nyilatkozat, stb. C: civilisztika; polgári, munka-, közigazgatási ügyre vonatkozó interjú, nyilatkozat, stb. Á: általános; a bíróságokat érintő, konkrét ügyhöz nem tartozó interjú, nyilatkozat, stb. A statisztika a napi médiaszemle alapján készült, a birósági megjelenések tájékoztató jellegű összesítése. Bíróság Interjú Nyilatkozat és közlemény Sajtótájékoztató Egyéb B C Á B C Á Á B C Á Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya M.B Bács-Kiskun M.B Békés M.B B-A-Z M.B Csongrád M.B Fejér M.B Győr-M-S. M.B Hajdú-Bihar M.B Heves M.B Jász-N-Sz. M.B Komárom-E. M.B Nógrád M.B Pest M.B Somogy M.B Szabolcs-Sz-B. M.B Tolna M.B Vas M.B Veszprém M.B Zala M.B OIT OITH A bíróságokról általában ÖSSZESEN

123 Nyilvántartás a évi felügyeleti költségvetési ellenőrzésekről 38. számú melléklet Az ellenőrzött szerv megnevezése, az ellenőrzés tárgya, típusa Ügyirat száma Fővárosi Bíróság B-A-Z, Fejér, Heves, Pest, Szabolcs-Sz-B, Tolna, Veszprém Megyei Bíróságok Rendszerellenőrzés 65019/2010. Somogy Megyei Bíróság szabályszerűségi ellenőrzés + soronkívüli ellenőrzés 65063/2010. Vas Megyei Bíróság szabályszerűségi ellenőrzés 65052/ ) 2) 3) Ellenőrzés által tett javaslatok Javaslat nem volt Az ELEMZŐ JELENTÉS hasznosítható összefüggései értékelése az OIT jogköre Javaslat nem volt A kibővített ellenőrzéshez kapcsolódó javaslatot az OIT tagjai fogalmaztak meg. Javaslat nem volt Ellenőrzött által tett intézkedés és annak határideje 1) 2) 3) Az ellenőrzéseket vezette: - Petercsák Endréné főosztályvezető Az ellenőrzésben résztvevők vizsgálatvezető közreműködő(k) Bakó Ágnes- vizsgálatvezető Szakács Györgyné - mb. osztályvezető Hrabati Ágnes ellenőr tisztviselő Illésné Dudás Erika kirendelt tisztviselő Koreny Ildikó ellenőr tisztviselő Petercsák Endréné - főosztályvezető Szakács Györgyné mb. osztályvezető vizsgálatvezető Koreny Ildikó - vizsgálatvezető Revizori napok száma 520 nap 32 nap 22 nap Ellenőrzés időtartama ig Ellenőrzött időszak Sorszám ) értesítés postázása 2) program átadása 3) jelentés postázása 4) 8 napos észrevétel érk. 5) 30 napos jelentés érk. 6) intézkedési terv 7) ellenőrzés lezárása OIT határozattal 1) ) ) ) ) ) )Záróhat: 2010/64. (XII.7.) 1) ) ) ) ) ) )Záróhat: 2011/4. (II. 1.) 1) ) ) ) ) ) )Záróhat: 2010/69. (XII.7) OIT Hivatal NFT II. pályázatainak előkészítése, lebonyolítása Rendszerellenőrzés 65054/2010. OIT 2010/12. (III.2.) belső hat felsőfokú iskolai végzettségű tisztségviselők tekintetében keletkezett életpályakülönbözet rendezése (szabályszerűségi) 65002/2011. A hatályos Projekt Kézikönyvben foglalt előírásoknak megfelelő ell.nyomvonalak felfektetése projektenként feladat/felelős/hatáskörre vonatkozó alfolyamatokra bontva, keletkező dokumentum és határidő tekintetében. Az OIT a jelentés lezárásával egyidejűleg hozta meg határidőhöz kötött döntését, melynek végrehajtásáról beszámoltatással rendelkezett. A jogszabály által előírt juttatások számfejtése, kifizetése, az új okiratok elkészítése, május 01. Koreny Ildikó vizsgálatvezető Hrabati Ágnes ellenőr, tisztviselő Petercsák Endre Györgyné főosztályvezető - vizsgálatvezető 85 nap 21 nap ) ) ) ) ) ) ) Záróhat: 2011/8.(IV.5.) 1) ) ) ) ) ) ) Záróhat: 97/2010. (IV.6.)

124 OIT Hivatala Legfelsőbb Bíróság Pest Megyei Bíróság Borsod-A-Z Megyei Bíróság Heves Megyei Bíróság Fejér Megyei Bíróság Tolna Megyei Bíróság Szabolcs-Sz-B Megyei Bíróság Fővárosi Bíróság Veszprém Megyei Bíróság Vas Megyei Bíróság Somogy Megyei Bíróság OIT Hivatala Átlagos értékek soronként 39. számú melléklet Megyei Bíróság/Minősítési kritériumok* A munka teljesítése: Célkitűzés világos ismertetése ,8 Ellenőrzés megállapodás szerint zajlott 4 N ,9 Ellenőrzés eredményeit időben elküldték ,7 Megfelelő tájékoztatás ellenőrzötteknek ,8 Megfelelő magyarázatot kaptak a munkáról ,7 Ellenőrzés innovatív és kreatív megoldásai 3 N N ,3 Új ötletek, megoldások 3 N N 3 N N N ,8 Új lehetőségek feltárása 5 N 5 4 N 5 4 N ,5 Építő jellegű és végrehajtható javaslatok ,8 A szervezet megismerése: Tevékenység jellemzői és kihívások megértése 5 4 N ,7 Kulcsfontosságú kérdések megértése 4 4 N ,8 Kulcsfontosságú kockázatok azonosítása 4 4 N N ,6 Stratégia és kulcsfontosságú prioritások megértése 3 4 N ,7 Ellenőrzést végzők: Problémákra és igényekre való fogékonyság ,7 Ellenőrzöttek javaslatainak elfogadása és felhasználása 5 N N ,6 Ellenőrzési pontokkal és folyamatokkal kapcs.kérdések felismerése és jelzése 4 4 N ,6 Átvitel: ,5 Áthozat: ,5 Elérhetőség szükség esetén ,8

125 OIT Hivatala Legfelsőbb Bíróság Pest Megyei Bíróság Borsod-A-Z Megyei Bíróság Heves Megyei Bíróság Fejér Megyei Bíróság Tolna Megyei Bíróság Szabolcs-Sz-B Megyei Bíróság Fővárosi Bíróság Veszprém Megyei Bíróság Vas Megyei Bíróság Somogy Megyei Bíróság OIT Hivatala Átlagos értékek soronként 39. számú melléklet Megyei Bíróság/Minősítési kritériumok* Megfelelő kommunikáció az ellenőrzöttekkel ,8 Vezetőkben bizalom keltése ,7 Vezetői elismerés kivívása ,7 Jól képzettek, felkészültek ,8 Hatékony együttműködés ,7 Információk és anyagok bekérésének indokoltsága ,8 Minimális napi tevékenység megszakítás az ellenőrzés miatt ,7 Figyelmesen hallgattak és megfelelően válaszoltak ,7 Ellenőrzöttek igényeinek figyelembe vétele 4 1 N ,4 Belső ellenőrzés nyomonkövetése, megoldása, lezárása 5 N N N ,9 Szakértő, építő és pozitív hozzáállás ,7 Összes hozzáadott érték amit az ellenőrzés nyújtott ,8 MINDÖSSZESEN PONTSZÁM: ,5 Magyarázat a minősítési kritériumok értékeihez: 1=fejlesztést igényel Értékelés ponthatárai: 2=átlag alatti Fejlesztést igényel: =átlagos Átlag alatti minősítés: =jó Átlagos minősítés: =kitűnő Jó minősítés: N=nem értelmezhető Kitűnő minősítés:

126 Létszám és erőforrás 40. számú melléklet Bíróságok Fejezet: Belső ellenőr közszolgálati jogviszonyban 1 Saját erőforrás összesen 2 Külső szolgáltató 3 Külső erőforrás összesen 4 Erőforrás összesen Adminisztratív személyzet 5 terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény státusz (fő) 6 betöltött betöltött munkanap fő munkanap munkanap státusz (fő) státusz (fő) 7 státusz (fő) Fejezet összesen (I.+II.) 36,0 37,0 35,0 34, , ,0 0,0 0,0 0,0 58, , ,0 1,0 1,0 1,0 2,0 I. Fejezetet irányító szerv összesen 6,0 6,0 5,0 5, , ,0 0,0 0,0 0,0 58, , ,0 1,0 1,0 1,0 1,0 II. Irányított szervek összesen 30,0 31,0 30,0 29, , ,0 0,0 0,0 0,0 0, , ,0 0,0 0,0 0,0 1,0 1 Legfelsőbb Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 65,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 65,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2 Fővárosi Ítélőtábla 1,0 1,0 1,0 1,0 212,0 106,0 0,0 0,0 0,0 0,0 212,0 106,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3 Pécsi Ítélőtábla 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 176,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 176,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4 Szegedi Ítélőtábla 1,0 1,0 1,0 1,0 221,0 220,0 0,0 0,0 0,0 0,0 221,0 220,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5 Győri Ítélőtábla 1,0 1,0 1,0 1,0 216,0 195,0 0,0 0,0 0,0 0,0 216,0 195,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6 Debreceni Ítélőtábla 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7 Fővárosi Bíróság 4,0 4,0 4,0 2,0 821,0 631,0 0,0 0,0 0,0 0,0 821,0 631,0 0,0 0,0 0,0 1,0 8 Baranya Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 185,0 202,0 0,0 0,0 0,0 0,0 185,0 202,0 0,0 0,0 0,0 0,0 9 Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 210,0 211,0 0,0 0,0 0,0 0,0 210,0 211,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10 Békés Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 188,0 142,0 0,0 0,0 0,0 0,0 188,0 142,0 0,0 0,0 0,0 0,0 11 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 206,0 208,0 0,0 0,0 0,0 0,0 206,0 208,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12 Csongrád Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 209,0 209,0 0,0 0,0 0,0 0,0 209,0 209,0 0,0 0,0 0,0 0,0 13 Fejér Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 220,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 220,0 0,0 0,0 0,0 0,0 14 Győr-Moson Sopron Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 221,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 221,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15 Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 210,0 210,0 0,0 0,0 0,0 0,0 210,0 210,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16 Heves Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 210,0 214,0 0,0 0,0 0,0 0,0 210,0 214,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18 Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1,0 2,0 1,0 2,0 202,0 424,0 0,0 0,0 0,0 0,0 202,0 424,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19 Nógrád Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 215,0 220,0 0,0 0,0 0,0 0,0 215,0 220,0 0,0 0,0 0,0 0,0 20 Pest Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 198,0 198,0 0,0 0,0 0,0 0,0 198,0 198,0 0,0 0,0 0,0 0,0 21 Somogy Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 190,0 196,0 0,0 0,0 0,0 0,0 190,0 196,0 0,0 0,0 0,0 0,0 22 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 220,0 162,0 0,0 0,0 0,0 0,0 220,0 162,0 0,0 0,0 0,0 0,0 23 Tolna Megyei 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 24 Vas Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 219,0 219,0 0,0 0,0 0,0 0,0 219,0 219,0 0,0 0,0 0,0 0,0 25 Veszprém Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 208,0 230,0 0,0 0,0 0,0 0,0 208,0 230,0 0,0 0,0 0,0 0,0 26 Zala Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 223,0 223,0 0,0 0,0 0,0 0,0 223,0 223,0 0,0 0,0 0,0 0,0 27 OIT Hivatal 1,0 1,0 1,0 1,0 215,0 215,0 0,0 0,0 0,0 0,0 215,0 215,0 0,0 0,0 0,0 0,0

127 41. számú mellékletz Tevékenységek Bíróságok Fejezet: Ellenőrzések összesen 1 Tanácsadás Képzés Egyéb tevékenység 2 Saját kapacitás összesen 3 Külső kapacitás összesen 4 Kapacitás összesen terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény saját ellenőri nap külső ellenőri nap db saját külső saját embernap embernap 5 embernap 6 embernap 7 Fejezet összesen (I.+II.) 5 135, ,0 0,0 58,0 0,0 48,0 507,0 483,0 0,0 0,0 714,0 718,0 0,0 0,0 872, ,0 0,0 0, , ,0 0,0 58, , ,0 I. Fejezetet irányító szerv összesen 762,0 622,0 0,0 58,0 0,0 0,0 60,0 136,0 0,0 0,0 60,0 75,0 0,0 0,0 133,0 224,0 0,0 0, , ,0 0,0 58, , ,0 aa) Saját szervezetnél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 60,0 136,0 0,0 0,0 60,0 75,0 0,0 0,0 133,0 224,0 0,0 0,0 253,0 435,0 0,0 0,0 253,0 435,0 ab) Irányított szerveknél 600,0 601,0 0,0 58,0 600,0 601,0 0,0 58,0 600,0 659,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 162,0 21,0 0,0 0,0 162,0 21,0 0,0 0,0 162,0 21,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 II. Irányított szervek összesen 4 373, ,0 0,0 0,0 0,0 48,0 447,0 347,0 0,0 0,0 654,0 643,0 0,0 0,0 739,0 893,0 0,0 0, , ,0 0,0 0, , ,0 1. Legfelsőbb Bíróság 154,0 47,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17,0 6,0 0,0 0,0 27,0 4,0 0,0 0,0 7,0 8,0 0,0 0,0 205,0 65,0 0,0 0,0 205,0 65,0 aa) Saját szervezetnél 120,0 30,0 0,0 0,0 0,0 17,0 6,0 0,0 0,0 27,0 4,0 7,0 8,0 171,0 48,0 0,0 0,0 171,0 48,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 34,0 17,0 0,0 0,0 34,0 17,0 0,0 0,0 34,0 17,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2. Fővárosi Ítélőtábla 162,0 64,0 0,0 0,0 0,0 1,0 18,0 18,0 0,0 0,0 12,0 3,0 0,0 0,0 20,0 21,0 0,0 0,0 212,0 106,0 0,0 0,0 212,0 106,0 aa) Saját szervezetnél 144,0 64,0 0,0 0,0 0,0 1,0 18,0 18,0 0,0 0,0 12,0 3,0 0,0 0,0 20,0 21,0 0,0 0,0 194,0 106,0 0,0 0,0 194,0 106,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 18,0 0,0 0,0 0,0 18,0 0,0 0,0 0,0 18,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3. Pécsi Ítélőtábla 131,0 102,0 0,0 0,0 0,0 15,0 15,0 15,0 0,0 0,0 25,0 25,0 0,0 0,0 34,0 34,0 0,0 0,0 205,0 176,0 0,0 0,0 205,0 176,0 aa) Saját szervezetnél 102,0 102,0 0,0 0,0 0,0 15,0 15,0 15,0 0,0 0,0 25,0 25,0 0,0 0,0 34,0 34,0 0,0 0,0 176,0 176,0 0,0 0,0 176,0 176,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 29,0 0,0 0,0 0,0 29,0 0,0 0,0 0,0 29,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4. Szegedi Ítélőtábla 150,0 161,0 0,0 0,0 0,0 7,0 20,0 15,0 0,0 0,0 17,0 18,0 0,0 0,0 34,0 26,0 0,0 0,0 221,0 220,0 0,0 0,0 221,0 220,0 aa) Saját szervezetnél 110,0 149,0 0,0 0,0 0,0 7,0 20,0 15,0 0,0 17,0 18,0 0,0 0,0 34,0 26,0 0,0 0,0 181,0 208,0 0,0 0,0 181,0 208,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 40,0 12,0 0,0 0,0 40,0 12,0 0,0 0,0 40,0 12,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5. Győri Ítélőtábla 95,0 74,0 0,0 0,0 0,0 3,0 10,0 10,0 0,0 0,0 40,0 40,0 0,0 0,0 71,0 71,0 0,0 0,0 216,0 195,0 0,0 0,0 216,0 195,0 aa) Saját szervezetnél 74,0 74,0 0,0 0,0 0,0 3,0 10,0 10,0 0,0 0,0 40,0 40,0 0,0 0,0 71,0 71,0 0,0 0,0 195,0 195,0 0,0 0,0 195,0 195,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 21,0 0,0 0,0 0,0 21,0 0,0 0,0 0,0 21,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6. Debreceni Ítélőtábla 131,0 129,0 0,0 0,0 0,0 1,0 15,0 19,0 0,0 0,0 27,0 27,0 0,0 0,0 32,0 30,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 205,0 205,0 aa) Saját szervezetnél 102,0 129,0 0,0 0,0 0,0 1,0 15,0 19,0 0,0 0,0 27,0 27,0 0,0 0,0 32,0 30,0 0,0 0,0 176,0 205,0 0,0 0,0 176,0 205,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 29,0 0,0 0,0 0,0 29,0 0,0 0,0 0,0 29,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7. Fővárosi Bíróság 594,0 563,0 0,0 0,0 0,0 0,0 66,0 15,0 0,0 0,0 120,0 22,0 0,0 0,0 41,0 31,0 0,0 0,0 821,0 631,0 0,0 0,0 821,0 631,0 aa) Saját szervezetnél 464,0 528,0 0,0 0,0 0,0 0,0 66,0 15,0 0,0 0,0 120,0 22,0 0,0 0,0 41,0 31,0 0,0 0,0 691,0 596,0 0,0 0,0 691,0 596,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 130,0 35,0 0,0 0,0 130,0 35,0 0,0 0,0 130,0 35,0 külső saját embernap külső embernap saját embernap külső embernap embernap

128 41. számú mellékletz Bíróságok Fejezet: Ellenőrzések összesen 1 Tanácsadás Képzés Egyéb tevékenység 2 Saját kapacitás összesen 3 Külső kapacitás összesen 4 Kapacitás összesen terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény saját ellenőri nap külső ellenőri saját külső külső külső db saját embernap nap embernap 7 saját embernap embernap 5 embernap 6 embernap saját embernap külső embernap embernap c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8. Baranya Megyei Bíróság 150,0 150,0 0,0 0,0 0,0 1,0 3,0 3,0 0,0 0,0 17,0 30,0 0,0 0,0 15,0 19,0 0,0 0,0 185,0 202,0 0,0 0,0 185,0 202,0 aa) Saját szervezetnél 130,0 120,0 0,0 0,0 0,0 1,0 3,0 3,0 0,0 0,0 17,0 30,0 0,0 0,0 15,0 19,0 0,0 0,0 165,0 172,0 0,0 0,0 165,0 172,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 20,0 30,0 0,0 0,0 20,0 30,0 0,0 0,0 20,0 30,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 9. Bács-Kiskun Megyei Bíróság 172,0 161,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 0,0 0,0 0,0 16,0 26,0 0,0 0,0 12,0 24,0 0,0 0,0 210,0 211,0 0,0 0,0 210,0 211,0 aa) Saját szervezetnél 160,0 150,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 0,0 0,0 0,0 16,0 26,0 0,0 0,0 12,0 24,0 0,0 0,0 198,0 200,0 0,0 0,0 198,0 200,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 12,0 11,0 0,0 0,0 12,0 11,0 0,0 0,0 12,0 11,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10. Békés Megyei Bíróság 129,0 121,0 0,0 0,0 0,0 16,0 16,0 6,0 0,0 0,0 24,0 10,0 0,0 0,0 19,0 5,0 0,0 0,0 188,0 142,0 0,0 0,0 188,0 142,0 aa) Saját szervezetnél 113,0 102,0 0,0 0,0 0,0 16,0 16,0 6,0 0,0 0,0 24,0 10,0 0,0 0,0 19,0 5,0 0,0 0,0 172,0 123,0 0,0 0,0 172,0 123,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 16,0 19,0 0,0 0,0 16,0 19,0 0,0 0,0 16,0 19,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 11. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 134,0 134,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12,0 0,0 0,0 0,0 27,0 31,0 0,0 0,0 33,0 43,0 0,0 0,0 206,0 208,0 0,0 0,0 206,0 208,0 aa) Saját szervezetnél 114,0 134,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12,0 0,0 0,0 0,0 27,0 31,0 0,0 0,0 33,0 43,0 0,0 0,0 186,0 208,0 0,0 0,0 186,0 208,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 20,0 0,0 0,0 0,0 20,0 0,0 0,0 0,0 20,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12. Csongrád Megyei Bíróság 140,0 140,0 0,0 0,0 0,0 0,0 31,0 25,0 0,0 0,0 14,0 16,0 0,0 0,0 24,0 28,0 0,0 0,0 209,0 209,0 0,0 0,0 209,0 209,0 aa) Saját szervezetnél 125,0 140,0 0,0 0,0 0,0 0,0 31,0 25,0 0,0 0,0 14,0 16,0 0,0 0,0 24,0 28,0 0,0 0,0 194,0 209,0 0,0 0,0 194,0 209,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 15,0 0,0 0,0 0,0 15,0 0,0 0,0 0,0 15,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 13. Fejér Megyei Bíróság 136,0 151,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 11,0 0,0 0,0 20,0 25,0 0,0 0,0 34,0 33,0 0,0 0,0 205,0 220,0 0,0 0,0 205,0 220,0 aa) Saját szervezetnél 106,0 113,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 11,0 0,0 0,0 20,0 25,0 0,0 0,0 34,0 33,0 0,0 0,0 175,0 182,0 0,0 0,0 175,0 182,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 30,0 30,0 0,0 0,0 30,0 30,0 0,0 0,0 30,0 30,0 c) Terven felüli kapacitás 8,0 0,0 8,0 0,0 8,0 14. Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 122,0 117,0 0,0 0,0 0,0 0,0 14,0 11,0 0,0 0,0 20,0 37,0 0,0 0,0 49,0 56,0 0,0 0,0 205,0 221,0 0,0 0,0 205,0 221,0 aa) Saját szervezetnél 105,0 108,0 0,0 0,0 0,0 0,0 14,0 11,0 0,0 0,0 20,0 37,0 0,0 0,0 49,0 56,0 0,0 0,0 188,0 212,0 0,0 0,0 188,0 212,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 17,0 9,0 0,0 0,0 17,0 9,0 0,0 0,0 17,0 9,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15. Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 147,0 123,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 16,0 0,0 0,0 26,0 26,0 0,0 0,0 21,0 45,0 0,0 0,0 210,0 210,0 0,0 0,0 210,0 210,0 aa) Saját szervezetnél 114,0 123,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 16,0 0,0 0,0 26,0 26,0 0,0 0,0 21,0 45,0 0,0 0,0 177,0 210,0 0,0 0,0 177,0 210,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 33,0 0,0 0,0 0,0 33,0 0,0 0,0 0,0 33,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16. Heves Megyei Bíróság 159,0 130,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 0,0 0,0 0,0 18,0 41,0 0,0 0,0 18,0 43,0 0,0 0,0 210,0 214,0 0,0 0,0 210,0 214,0 aa) Saját szervezetnél 125,0 130,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 0,0 0,0 0,0 18,0 41,0 0,0 0,0 18,0 43,0 0,0 0,0 176,0 214,0 0,0 0,0 176,0 214,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 34,0 0,0 0,0 0,0 34,0 0,0 0,0 0,0 34,0 0,0

129 41. számú mellékletz Bíróságok Fejezet: Ellenőrzések összesen 1 Tanácsadás Képzés Egyéb tevékenység 2 Saját kapacitás összesen 3 Külső kapacitás összesen 4 Kapacitás összesen terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény saját ellenőri nap külső ellenőri saját külső külső külső db saját embernap nap embernap 7 saját embernap embernap 5 embernap 6 embernap saját embernap külső embernap embernap c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 148,0 148,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 16,0 0,0 0,0 27,0 27,0 0,0 0,0 14,0 14,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 205,0 205,0 aa) Saját szervezetnél 115,0 148,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 16,0 0,0 0,0 27,0 27,0 0,0 0,0 14,0 14,0 0,0 0,0 172,0 205,0 0,0 0,0 172,0 205,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 33,0 0,0 0,0 0,0 33,0 0,0 0,0 0,0 33,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 120,0 215,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 47,0 0,0 0,0 18,0 50,0 0,0 0,0 49,0 112,0 0,0 0,0 202,0 424,0 0,0 0,0 202,0 424,0 aa) Saját szervezetnél 95,0 177,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 47,0 0,0 0,0 18,0 50,0 0,0 0,0 49,0 112,0 0,0 0,0 177,0 386,0 0,0 0,0 177,0 386,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 25,0 38,0 0,0 0,0 25,0 38,0 0,0 0,0 25,0 38,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19. Nógrád Megyei Bíróság 176,0 186,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 10,0 0,0 0,0 14,0 14,0 0,0 0,0 15,0 10,0 0,0 0,0 215,0 220,0 0,0 0,0 215,0 220,0 aa) Saját szervezetnél 161,0 171,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 10,0 0,0 0,0 14,0 14,0 0,0 0,0 15,0 10,0 0,0 0,0 200,0 205,0 0,0 0,0 200,0 205,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 15,0 15,0 0,0 0,0 15,0 15,0 0,0 0,0 15,0 15,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 20. Pest Megyei Bíróság 149,0 149,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17,0 17,0 0,0 0,0 27,0 27,0 0,0 0,0 5,0 5,0 0,0 0,0 198,0 198,0 0,0 0,0 198,0 198,0 aa) Saját szervezetnél 116,0 116,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17,0 17,0 0,0 0,0 27,0 27,0 0,0 0,0 5,0 5,0 0,0 0,0 165,0 165,0 0,0 0,0 165,0 165,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 33,0 33,0 0,0 0,0 33,0 33,0 0,0 0,0 33,0 33,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 21. Somogy Megyei Bíróság 126,0 135,0 0,0 0,0 0,0 0,0 14,0 20,0 0,0 0,0 26,0 17,0 0,0 0,0 24,0 24,0 0,0 0,0 190,0 196,0 0,0 0,0 190,0 196,0 aa) Saját szervezetnél 98,0 135,0 0,0 0,0 0,0 0,0 14,0 20,0 0,0 0,0 26,0 17,0 0,0 0,0 24,0 24,0 0,0 0,0 162,0 196,0 0,0 0,0 162,0 196,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 28,0 0,0 0,0 0,0 28,0 0,0 0,0 0,0 28,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 22. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 176,0 89,0 0,0 0,0 0,0 0,0 20,0 20,0 0,0 0,0 7,0 23,0 0,0 0,0 17,0 30,0 0,0 0,0 220,0 162,0 0,0 0,0 220,0 162,0 aa) Saját szervezetnél 129,0 89,0 0,0 0,0 0,0 0,0 20,0 20,0 0,0 0,0 7,0 23,0 0,0 0,0 17,0 30,0 0,0 0,0 173,0 162,0 0,0 0,0 173,0 162,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 47,0 0,0 0,0 0,0 47,0 0,0 0,0 0,0 47,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 23. Tolna Megyei Bíróság 133,0 133,0 0,0 0,0 0,0 2,0 5,0 5,0 0,0 0,0 20,0 20,0 0,0 0,0 47,0 47,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 205,0 205,0 aa) Saját szervezetnél 112,0 133,0 0,0 0,0 0,0 2,0 5,0 5,0 0,0 0,0 20,0 20,0 0,0 0,0 47,0 47,0 0,0 0,0 184,0 205,0 0,0 0,0 184,0 205,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 21,0 0,0 0,0 0,0 21,0 0,0 0,0 0,0 21,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 24. Vas Megyei Bíróság 166,0 145,0 0,0 0,0 0,0 2,0 4,0 6,0 0,0 0,0 15,0 9,0 0,0 0,0 34,0 59,0 0,0 0,0 219,0 219,0 0,0 0,0 219,0 219,0 aa) Saját szervezetnél 162,0 128,0 0,0 0,0 0,0 2,0 4,0 6,0 0,0 0,0 15,0 9,0 0,0 0,0 34,0 59,0 0,0 0,0 215,0 202,0 0,0 0,0 215,0 202,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 4,0 17,0 0,0 0,0 4,0 17,0 0,0 0,0 4,0 17,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 25. Veszprém Megyei Bíróság 129,0 157,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 7,0 0,0 0,0 20,0 20,0 0,0 0,0 44,0 46,0 0,0 0,0 208,0 230,0 0,0 0,0 208,0 230,0 aa) Saját szervezetnél 103,0 143,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 7,0 0,0 0,0 20,0 20,0 0,0 0,0 44,0 46,0 0,0 0,0 182,0 216,0 0,0 0,0 182,0 216,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 26,0 14,0 0,0 0,0 26,0 14,0 0,0 0,0 26,0 14,0

130 41. számú mellékletz Bíróságok Fejezet: Ellenőrzések összesen 1 Tanácsadás Képzés Egyéb tevékenység 2 Saját kapacitás összesen 3 Külső kapacitás összesen 4 Kapacitás összesen terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény saját ellenőri nap külső ellenőri saját külső külső külső db saját embernap nap embernap 7 saját embernap embernap 5 embernap 6 embernap saját embernap külső embernap embernap c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 26. Zala Megyei Bíróság 171,0 133,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19,0 20,0 0,0 0,0 20,0 45,0 0,0 0,0 13,0 25,0 0,0 0,0 223,0 223,0 0,0 0,0 223,0 223,0 aa) Saját szervezetnél 133,0 133,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19,0 20,0 0,0 0,0 20,0 45,0 0,0 0,0 13,0 25,0 0,0 0,0 185,0 223,0 0,0 0,0 185,0 223,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 38,0 0,0 0,0 0,0 38,0 0,0 0,0 0,0 38,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 27 OIT Hivatal 173,0 192,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19,0 9,0 0,0 0,0 10,0 10,0 0,0 0,0 13,0 4,0 0,0 0,0 215,0 215,0 0,0 0,0 215,0 215,0 aa) Saját szervezetnél 135,0 125,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19,0 9,0 0,0 0,0 10,0 10,0 0,0 0,0 13,0 4,0 0,0 0,0 177,0 148,0 0,0 0,0 177,0 148,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 38,0 38,0 0,0 0,0 38,0 38,0 0,0 0,0 38,0 38,0 c) Terven felüli kapacitás 29,0 0,0 29,0 0,0 29,0

131 42. számú melléklet Intézkedések megvalósítása 1 Bíróságok Fejezet: Előző év(ek)ről áthúzódó intézkedések 2 Tárgyévi intézkedések 3 Ebből végrehajtott 4 Megvalósítási arány Nem konkrét határidejű intézkedések 5 db 6 % db Fejezet összesen (I.+II.) 106,0 233,0 283,0 83,5 50,0 I. Fejezetet irányító szerv összesen 16,0 1,0 11,0 64,7 2,0 II. Irányított szervek összesen 90,0 232,0 272,0 84,5 48,0 1. Legfelsőbb Bíróság 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2. Fővárosi Ítélőtábla 3,0 2,0 5,0 100,0 2,0 3. Pécsi Ítélőtábla 0,0 2,0 2,0 100,0 0,0 4. Szegedi Ítélőtábla 0,0 2,0 2,0 100,0 0,0 5. Győri Ítélőtábla 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6. Debreceni Ítélőtábla 0,0 6,0 6,0 100,0 0,0 7. Fővárosi Bíróság 7,0 40,0 31,0 66,0 16,0 8. Baranya Megyei Bíróság 0,0 9,0 5,0 55,6 1,0 9. Bács-Kiskun Megyei Bíróság 0,0 1,0 1,0 100,0 0,0 10. Békés Megyei Bíróság 6,0 0,0 6,0 100,0 0,0 11. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1,0 10,0 10,0 90,9 0,0 12. Csongrád Megyei Bíróság 46,0 7,0 51,0 96,2 0,0 13. Fejér Megyei Bíróság 0,0 9,0 7,0 77,8 2,0 14. Győr-Moson Sopron Megyei Bíróság 0,0 13,0 13,0 100,0 0,0 15. Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 8,0 52,0 51,0 85,0 1,0 16. Heves Megyei Bíróság 0,0 6,0 3,0 50,0 0,0 17. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 15,0 12,0 25,0 92,6 0,0 19. Nógrád Megyei Bíróság 0,0 8,0 7,0 87,5 16,0 20. Pest Megyei Bíróság 0,0 2,0 1,0 50,0 0,0 21. Somogy Megyei Bíróság 0,0 3,0 3,0 100,0 0,0 22. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 0,0 1,0 0,0 0,0 1,0 23. Tolna Megyei 2,0 6,0 7,0 87,5 0,0 24. Vas Megyei Bíróság 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 25. Veszprém Megyei Bíróság 0,0 3,0 3,0 100,0 0,0 26. Zala Megyei Bíróság 1,0 14,0 13,0 86,7 9,0 27. OIT Hivatal 1,0 24,0 20,0 80,0 0,0

132 43. számú melléklet évben tervezett és végrehajtott ellenőrzések száma és munkaidő igénye Informatikai rendszerek Szabályszerűségi Soron kívüli és Rendszerellenőrzés Teljesítmény-ellenőrzés Pénzügyi ellenőrzés Megbízhatósági ellenőrzés Összesen ellenőrzése ellenőrzés terven felüli ell. Bíróságok Fejezet Tervezett Tényleges Tervezett Tényleges Tervezett Tényleges Tervezett Tényleges Tervezett Tényleges Tervezett Tényleges Terv Tény Tervezett Tényleges db ell. nap db ell. nap db ell.nap db ell. nap db ell.nap db ell.nap db ell.nap db ell.nap db ell.nap db ell.nap db ell.nap db ell.nap ell.nap ell.nap db ell.nap db ell.nap Fejezet összesen (I.+II.) I. Fejezetet irányító szerv összesen (a+b) a) Fejezetet irányító szervnél végzett ellenőrzések b) Felügyelt költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések c) Egyéb ellenőrzések* II. Felügyelt költségvetési szervek összesen Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya Megyei Bíróság* Bács-Kiskun Megyei Bíróság Békés Megyei Bíróság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Csongrád Megyei Bíróság Fejér Megyei Bíróság Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Heves Megyei Bíróság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Nógrád Megyei Bíróság Pest Megyei Bíróság Somogy Megyei Bíróság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Tolna Megyei Bíróság Vas Megyei Bíróság Veszprém Megyei Bíróság Zala Megyei Bíróság OIT Hivatala

133 44. számú melléklet A bírósági fejezetben tervezett és ténylegesen végrehajtott ellenőrzések száma évben db Terv Tény

134 45. számú melléklet A bírósági fejezetben tervezett és végrehajtott ellenőrzésekre fordított ellenőri napok száma évben 3000 nap Terv Tény

135 46. számú melléklet A bírósági fejezetben egy ellenőrzésre tervezett és ténylegesen ráfordított ellenőrzési napok száma ,2 17,4 14,9 18,9 26,4 30,0 12,5 22,5 Terv Tény