J e l e n t é s. a Patrimonium projekt keretében a szatmári térségben végzett régészeti célú geofizikai mérésekről. Készítette:

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "J e l e n t é s. a Patrimonium projekt keretében a szatmári térségben végzett régészeti célú geofizikai mérésekről. Készítette:"

Átírás

1 J e l e n t é s a Patrimonium projekt keretében a szatmári térségben végzett régészeti célú geofizikai mérésekről Készítette: Hursán László okl. geofizikusmérnök c. egyetemi docens M i s k o l c, 2010

2 Bevezetés A nyíregyházi Jósa András Múzeum a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belüli Patrimonium projekt szakmai irányításával került sor a szatmári terület négy községének (Kishódos, Ura, Császló és Nagyecsed) térségében régészeti célú geofizikai vizsgálatokra. A kutatások során a felszín alatti kőzetek, objektumok fajlagos ellenállását mérő geoelektromos és a mágneses tulajdonságait vizsgáló magnetométeres mérési módszereket alkalmaztuk. Annak ellenére, hogy a régészeti kutatások részeként már korábban is igényelték a geofizikai méréseket (például a Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszéke már az 1970-es évek elején vett részt régészeti kutatásban Abaújvár, Pápóc, Keszthely-Fenékpuszta térségében), elsősorban forráshiány miatt csak az utóbbi években kezdtek általánossá válni a régészeti célú geofizikai vizsgálatok. Ezért mostani jelentésünkben az elvégzett mérések leírása és az adatok értelmezése mellett röviden ismertetjük az alkalmazott módszerek elvi alapjait és a keresett objektumok és az azokat ágyazó kőzetek azon fizikai jellemzőit, amelyek lehetővé teszik a geofizikai módszereknek a régészeti kutatásokban való alkalmazását.(elektromos fajlagos ellenállás, mágneses szuszceptibilitás). Az eltemetett objektumok akkor mutathatók ki, ha fizikai jellemzőik lényegesen eltérnek a környezetükétől. Ekkor a mérési adatokban anomáliákat okoznak. Sajnos, nem minden anomália köthető régészeti objektumhoz, mert a kőzetek változása is anomáliát okoz. Ez azt jelenti, hogy egy-egy anomáliának eredetét feltárással kell megnézni. A régészetben még így is célszerű elvégezni a geofizikai vizsgálatokat, mert kijelölik az eltemetett objektum lehetséges helyét. A négy mérendő területet a Múzeum szakemberei tűzték ki, és jól láthatóan jelölték meg. Mind a négy helyen növeltük a mérési területet, különösen Kishódos térségében, aminek eredményeként kirajzolódott egy, de lehetséges, hogy több eltemetett épület helye. 1

3 Az alkalmazott geofizikai módszerek rövid leírása A geoelektromos módszereket a geofizikai kutatások során széles körben alkalmazzák. Céljuk a különböző fajlagos ellenállású rétegek, földtani vagy mesterségesen létrehozott objektumok fajlagos ellenállásának és térbeli helyzetének meghatározása. Minél nagyobb a keresett objektum és az azt környező kőzetek közötti fajlagos ellenállás-kontraszt, annál kedvezőbb a módszer alkalmazhatósága. A fajlagos ellenállás anyagi jellemző, egysége az ohm-méter (jelölés: ohmm, vagy m.) A kőzetek fajlagos ellenállása a bennük lévő víz mennyiségétől és a benne oldott ionok koncentrációjától függ. (Kivételt képeznek a termésfémek /arany, ezüst, réz stb./ és az ércásványok, melyek fajlagos ellenállása nagyságrendekkel kisebb a többi kőzeténél.) A kőzetek teljesen kiszárított állapotban gyakorlatilag szigetelőnek tekintendők. A felszín alatt kisebb-nagyobb mértékben minden kőzet tartalmaz vizet, mely két formában lehet jelen: a szemcsék felületén kötött víz formájában, valamint mobilis vízként a kőzetek pórusaiban. Minél nagyobb a kőzet fajlagos felülete, annál több kötött vizet tartalmaz, tehát annál jobb a vezetőképessége, kisebb a fajlagos ellenállása (3-12 ohmm). Ilyen kőzetek az agyagok, a löszös talajok, a finomszemű homokok. A kötött vizet mechanikus úton, szivattyúzással nem lehet eltávolítani, ezek a rétegek nagy víztartalmuk ellenére sem vízadók. A porózus kőzetek fajlagos felülete nagyságrendekkel kisebb; kevés bennük a kötött víz, a pórusaikban lévő víz azonban mobilis, kitermelhető, ezekre a rétegekre tehát kutat lehet telepíteni. Ilyen kőzetek a különböző szemnagyságú homokok, kavicsos rétegek, konglomerátumok. Fajlagos ellenállásuk az agyagokénál lényegesen nagyobb ( ohmm). Kis nedvesség-tartalmuk miatt a tömör, cementált kőzeteké (szálban álló mészkő, andezit, bazalt, cementált homokkő) elérheti a ohmm-t is. A geofizikai módszerekkel kimutatandó eltemetett régészeti objektumok a legtöbb esetben különböző épületek, várak, templomok, kolostorok alapjai, melyeket általában terméskövekből építettek, és sokszor valamilyen kötőanyaggal cementáltak. Ezekben az alapokban lényegesen kevesebb víz van, mint az őket körülvevő agyagos, löszös vagy homokos kőzetben, így mivel a keresett objektum és a környezete közötti fajlagos ellenállás-kontraszt nagy, geoelektromos módszerekkel jól kimutathatók. Sokkal nehezebb a földvárak alapjait kimutatni, mert az ezekben lévő döngölt agyagos kőzet víztartalma csaknem A vizsgált szatmári területeken üledékes kőzetek (agyag, finomszemcséjű homok, feltalaj) találhatók a felszín közeli rétegekben. Ha vízzel telítettek, fajlagos ellenállásuk ohmm alatt van. Helyenként (esetünkben a nagyecsedi területen) a felszínen található laza futóhomok száraz, kötött vizet is alig tartalmaz, ezért fajlagos ellenállása több száz ohmm, ami megnehezíti a mérési adatok értelmezését. A régészeti célú geoelektromos kutatások során legtöbbször a négyelektródos módszereket alkalmazzák. Két tápelektródon (A és B) át I erősségű áramot bocsátanak a talajba, két mérőelektród (M és N) között az így létrehozott elektromos tér U potenciálkülönbségét mérik (1. ábra). A mérések egyenes vonal (szelvény) mentén történnek, az elektródok a szelvényen helyezkednek el. Az I és U értékéből kiszámítható a mérőrendszer által látott térrész fajlagos ellenállása (R a ): 2

4 1. ábra R a = K. I U, ahol: I: a betáplált áram erőssége (ma), U: az M és N mérőelektród között mért potenciálkülönbség (mv), K: az elektródok egymástól való távolságától (AM, AN, BM, BN) függő geometriai állandó (m) 2 K= AM AN BM BN A mérés által látott térrész nagysága, azaz a mérés behatolási mélysége az AB távolságtól függ (1. ábra). Kis AB távolság esetén csak a felszín közeli réteg (esetleg rétegek) hatnak az R a értékére, növelt AB esetén viszont a mélyebb rétegek is részt vesznek a jel kialakításában, ezért az így kiszámított R a -t az adott AB távolsághoz tartozó látszólagos fajlagos ellenállásnak nevezzük. A különböző AB elektród-távolságokhoz tartozó R a értékekből azonban különféle eljárások segítségével megadható az egyes rétegek, objektumok valódi fajlagos ellenállása és mélysége, térbeli elhelyezkedése. A geofizikai gyakorlatban számos elektród-konfigurációt alkalmaznak. Ezek közül mutat be néhányat a 2. ábra. A szimmetrikus elrendezésű Schlumberger-rendszeren (2.a) alapuló vertikális elektromos szondázást a nyersanyagkutatásban széles körben alkalmazzák. A két mozgó elektródos rendszer (2.b) B és N elektródja a mérendő szelvény két ellentétes irányában végtelen távol, az AM távolság szorosának megfelelő távolságban van. A régészeti kutatások során AM= 1; 2; 3; 4; 5; 6 m-es elektród-távolsággal mérik végig a mérendő területet. A Wenner-elrendezésnél (2.c) az egymás melletti elektródok távolsága (a) megegyezik. 3

5 2.a: Schlumberger elrendezés 2.b: Két mozgó elektródos elrendezés 2.c: Wenner-elrendezés A méréseket mind a 4 területen 35m hosszúságú szelvények mentén Wennerelrendezéssel végeztük. A szelvények egymástól való távolsága 1 m volt. Mivel a szomszédos elektródok távolsága megegyezik (a), AM = BN = a és AN = BM = 2a miatt a K geometriai állandó egyszerűen fejezhető ki: K= 2..a, ahol a : a szomszédos elektródok távolsága (m). 4

6 A régészeti célú kutatások elterjedt módszere a mágneses vizsgálat is. A mágneses térerősség vektor mennyiség, méréseink során ennek abszolút értékét mérjük. A vizsgált mágneses tér két részből tevődik össze: a Földnek, mint mágneses térrel rendelkező égitestnek a teréből, mely a kutatott terület földrajzi helyétől (hosszúság, szélesség) függ, és egy területen gyakorlatilag állandónak tekinthető, a felszín alatti mágneses hatók teréből, mely a kőzetek, vagy más felszín alatti objektumok (épület alapok, csővezetékek, kábelek stb.) mágneses szuszceptibilitásától függ. 1 A térerősséget nanotesla (nt) egységben mérjük. ( 1 nt= A/m). A felszín közeli 400. hatók (köztük a régészeti objektumok is) néhány 10 esetleg néhány 100 nt anomáliát okoznak, mágnesezhető fémtárgyak több 1000-es anomáliákat hoznak létre. A régészeti kutatások során a térerősség vertikális gradiensét célszerű mérni. Ez kiküszöböli a Föld terének hatását, és kizárólag a felszín alatti hatóktól függ. Minden mérési ponton két magasságszinten kell mérni a térerősséget (T 1, T 2 ), a két értékből számítható a térerősség T T vertikális gradiense: 2 1, ahol h a mérési szintek közti távolság. (3. ábra) h 3. ábra A Föld mágneses térerőssége nem állandó, hosszabb-rövidebb periódusokkal rendszeresen változik. A napi változásokat a kutatási terület egy pontján (bázis állomáson) mérni kell. A területen mért adatokat a napi változásokkal korrigálni szükséges. E változásokon kívül a Napban időnként lejátszódó egyes folyamatok (pl. protuberanciák) olyan mágneses viharokat okoznak, amelyek a mágneses vizsgálatokat ellehetetlenítik. A mágneses térerősség mérésére a protonprecessziós magnetométereket használják. A protonoknak mágneses momentumuk van, ezért ha létrehozunk egy, a földi mágneses térre 5

7 merőleges nagy térerősségű teret, akkor a protonok e tér irányába állnak be. A teret kikapcsolva a protonok a pörgettyűhöz hasonló precessziós mozgással mozognak a földi tér körül. A precessziós forgás körfrekvenciája arányos a földi mágneses térerősséggel (T): ahol: p.t, T : a mágneses térerősség, : a proton giromágneses aránya (azaz a mágneses nyomatékának és p impulzus-nyomatékának hányadosa) : a precesszió körfrekvenciája A magnetométer érzékelője egy mintegy 1 liter térfogatú hengeres tartály, melyben nagy hidrogéntartalmú, azaz nagy protonszámú folyadék (víz, esetleg alkohol, szénhidrogén), valamint egy tekercs található. A tekerccsel hozható létre a protonokat orientáló mágneses tér, és ugyanebben a tekercsben indukálódik a protonok precessziós mozgásának hatására keletkező, néhány mikrovolt nagyságú elektromos jel, melynek körfrekvenciáját kellő erősítés után regisztrálni lehet. A műszerek nem az t, hanem a térerősség T értékét jelzik ki. A méréseket egy nagy érzékenységű, 0,1 nt pontosságú, a GEM Systems kanadai cég által gyártott Overhauser GSM-19 v.6.0 típusú protonprecessziós magnetométerrel végeztük. A műszer kijelzi és automatikusan tárolja az alsó és felső állásban mért térerősségeket, azok különbségét, a mérési pont X, Y koordinátáit. A tárolt adatok adatkábelen keresztül közvetlenül számítógépre továbbíthatók. A mérések mind a négy kutatási területen 1x1 m-es hálóban, szelvények mentén történtek. A mért adatokat a bázispontokon regisztrált változásokkal korrigáltuk, és az így nyert adatokat térképen ábrázoltuk. Minden területen 3 mágneses térkép készült, amelyek az alsó és felső állásban mért korrigált adatokat, valamint az ezekből számított gradiens értékeket tartalmazzák. A mérési adatok feldolgozása Minden mérési területen egységes mérési technológiát alkalmaztunk. Az elektromos méréseknél a Wenner-elrendezést használtuk. 35 m-es szelvényeken 36 elektródot helyeztünk el, az egymás melletti elektródok legkisebb távolsága a = 1 m volt. A mélyebb behatolás érdekében méterenként növeltük az elektródok közötti távolságot, a = 11 m-ig. A szelvényköz 1 m volt, így minden területet részletesen, 1x1 m-es hálóban mértünk fel. A jobb információ érdekében mindenütt a régész szakemberek által kijelölt területnél nagyobb, minden irányban 2-10 m-rel növelt területet vizsgáltunk meg. Mindenütt lokális koordináta- rendszert vezettünk be, és mivel a kijelölt kutatási területek téglalap alakúak voltak, az egyes mérési vonalakat (szelvényeket) valamelyik koordináta-tengellyel párhuzamosan telepítettük. Szelvényenként 198 fajlagos ellenállás-adatot mértünk meg. Az így nyert adatrendszer zajszűrése után 2 dimenziós (2 D-s) inverziós eljárással a felszín alatti különböző mélységekre kiszámítottuk a valódi fajlagos ellenállásértékeket. Ezt a feldolgozási folyamatot a 4. ábrán, a nagyecsedi területen mért egyik szelvény adatain mutatjuk be. A nyers mérési adatok (látszólagos fajlagos ellenállások) szelvénymenti eloszlása látható az 6

8 a./ ábrán, ezek szűrése utáni adatrendszerét tartalmazza a b./ ábra, az inverziós eljárással meghatározott valódi fajlagos ellenállások eloszlását a c./ ábra mutatja. A jelentés minden terület valamennyi valódi ellenállás-szelvényét tartalmazza. A c./ ábrán látható, hogy a kisebb méretű térrészek is kimutathatók és elkülöníthetők, ha az ellenálláskontraszt elég nagy. Az a./ és b./ ábrán bemutatott látszólagos fajlagos ellenállások nagyobb térrészek átlagos értékei, ezért a kisméretű hatókat nem tudják markánsan indikálni. A valódi fajlagos ellenállás-adatokból minden területen 3 mélységszintre (0,75 m, 1,85 m, 3,96 m) ellenállástérképet szerkesztettünk. A feldolgozott adatok értelmezése Az ellenállás-szelvények összehasonlításával a vizsgált mélységig esetünkben 5,7 m-ig meg kell határozni a terület földtani képét, felépítését. A kis fajlagos ellenállású agyagos, löszös, finomhomokos közegben a kőalapok, vagy téglafalak nagyobb ellenállással jelentkeznek. Mélységük területenként különböző lehet, azonban korábbi számos tapasztalat alapján valószínű, hogy 2-4 m-nél mélyebben nem fordulnak elő. Ezért célszerű a 0,75 m, 1.85 m valamint a 3,95 m mélységben meghatározott ellenállások térképi ábrázolása. Az értelmezés menete általában a következő: A 0,75 m-es és/vagy az 1,85 m-es térképen meg kell keresni a környezet ellenállásánál nagyobb ellenállások helyét, majd a szelvényen kell megvizsgálni azok horizontális és vertikális kiterjedését. Ha a szelvényen horizontálisan szélesen jelentkezik az indikáció, a maximumot a térkép alapadatrendszeréből kell megadni. Ezt az eljárást az összes szelvényen el kell végezni. Ha a szomszédos indikációk korrelálhatók, kirajzolódhat a keresett objektum helye. Az értelmezés menetét a kishódosi területen mért adatokon részletesen mutatjuk be, a többi helyen a végeredményt és javaslatainkat adjuk meg. 7

9 Az elvégzett mérések eredményei A kutatások során négy területen végeztünk geofizikai méréseket: Kishódos térségében külterületen, Nagyecsed térségében külterületen, Ura térségében külterületen, Császló községben egy templom mellett. Kishódos A kutatást irányító régészek által kijelölt 32x22 m-es területet három irányban bővítve a méréseket 43 szelvény mentén 42x35 m-es területen végeztük el. Minden szelvényen 198 pontban, a területen összesen 8514 pontban határoztuk meg a látszólagos fajlagos ellenállást. Az ezek alapján meghatározott adatokat az alábbi ábrák tartalmazzák: K1. ábra: A valódi fajlagos ellenállás eloszlás izovonalas térképe 0,75 m mélységben, K2. ábra: A valódi fajlagos ellenállás eloszlás izovonalas térképe 1,85 m mélységben, K3. ábra: A valódi fajlagos ellenállás eloszlás izovonalas térképe 3,95 m mélységben, K4.1.- K4.43. ábra: Az egyes szelvények mentén a fajlagos ellenállás vertikális eloszlása Valamennyi szelvényt összehasonlítva 5,7 m mélységig megadható a terület földtani felépítése: A felszín alatt a legtöbb helyen 1 m-nél vékonyabb, ohmm-nél nagyobb fajlagos ellenállású réteg, feltehetően különböző szemnagyságú és agyaggal szennyezett homok helyezkedik el. Ez alatt változóan vastag (2-4 m) 8-50 ohmm-es agyag-, homokos agyag réteg található. Az agyagok fajlagos ellenállása 8-15 ohmm, a homokos agyagokban a növekvő homoktartalom növeli a réteg ellenállását Az agyagos réteg alatt ismét 60 ohmm feletti homokréteg következik, melynek fajlagos ellenállása a szemcsemérettől függ. A durvább szemcséjű homokok ellenállása nagyobb, meghaladja a 100 ohmm-t is. Ez a réteg a kutatott területen 5,7 m mélységig nem egységes, két nagyobb ellenállású lencsére oszlik, melyet ohmm-es homokos agyag választ el. Ebben a földtani közegben a keresett régészeti objektumok ( téglamaradványok, kőalapok) Az X=0 méteren mért szelvény mentén 0,75 m mélységben nincs épületalapra utaló ellenállás-növekedés.(k1. ábra) Az X= 1 m-es szelvény Y= 7,5 m-es pontján jelentkező maximum szinguláris, sem X, sem Y irányban nem korrelálható, mélysége sem nagy, 1,85 m-es mélységben nyoma sincs. Nem kizárt, hogy egy oszlop maradványa, de az anomáliát összehordott kő-, vagy tégla-halom is okozhatta. Az Y= 22,5 m-nél és az Y= 28,5 m-nél tapasztalt kisebb ellenállás-növekedés már lehet annak a markáns indikációnak része, amit a K1. ábra mutat. Hasonló állapítható meg az X= 2 m-es szelvényen is. 8

10 Jelentős, 100 ohmm-nél nagyobb valódi ellenállások találhatók az X= 3 m-es szelvényen Y= 24,5 m-ben és Y=28,5 m-ben, az X= 4 m-es szelvényen 24,5 m-ben és 29,5 m-ben, az X=5 m-es szelvényen Y= 23,5 m-ben és Y= 30 m-ben, az X= 6 m-es szelvényen Y= 23,5 m-ben és Y= 30,5 m-ben. Az X= 7 m-es szelvényen az Y= 23,5 m-es és az Y= 30 m-es anomália csökkenő mértékű, de újabb anomáliák is megjelentek. Az Y= 12,5 m és Y=15,5 m közötti sávban a fajlagos ellenállás 100 ohmm-nél nagyobb, a maximum 14,5 m-nél található. Ez a sáv további szelvényeken is követhető. Az X= 8 m-es szelvényen Y=9,5 m-nél kezdődik egy kisebb, 90 ohmm-es ellenállásnövekedés, mely a következő szelvényen folytatódik. A 12,5 m és a 15,5 m közötti sáv anomáliájának maximuma 15 m-nél van. Y= 23,5 m-ben és Y= 30,5 m-ben 200 ohmm-nél nagyobb a fajlagos ellenállás. Ez az X-tengellyel csaknem párhuzamos anomália vékony, az előtte és mögötte mért értékek 50 ohmm körüliek, hatásuk az 1,85 m-es mélységszinten is észlelhető, de a 3,95 m-es szinten már nem. Ez határozottan épületalapra utal. Y= 20,5 m-nél szintén egy tovább követhető, 100 ohmm-nél nagyobb ellenállású ható jelent meg. Az X= 9 m-hez tartozó szelvényen az előzőhöz hasonló anomáliák kissé módosultak. Y=10,5 m-ben található 100 ohmm-nél nagyobb ellenállás. A korábbi 12,5 m ás 15,5 m közötti sáv leszűkül. Az Y= 14,5 m-ben és az 15,5 m-ben meghatározott 150 ohmm feletti ellenállás maximuma Y= 15 m-nél van. Az Y= 20,5 m-es, Y= 23,5 m-es és az Y= 30,5 m- es anomáliák jól korrelálhatók a szomszédos szelvényekkel. Az Y= 30,5 m-ben lévő 350 ohmm-t meghaladó fajlagos ellenállás cementált, a környezeténél lényegesen kevesebb vizet tartalmazó hatóra utal. Az X= 10 m-es szelvény anomáliái az előzőhöz hasonlóak. Az Y= 10,5 m-nél, 20,5 m- nél, 23,5 m-nél és 30 m-nél lévő ellenállások valamivel kisebbek az előző szelvényen lévőknél, de hasonlóan jól követhetők. A 3-3,5 m széles sáv Y= 13,5 m és Y= 16,5 m közé került, maximuma 15 m-nél van. Az X= 11 m-es szelvény ellenállás maximumai : Y= 10,5 m-nél, Y= 13,5 m és 16,5 m közötti sávban (Y=15 m-es csúccsal), 20,5 m-nél, 23,5 m-nél, 29,5 m és 30,5 m között. Az X= 12 m-hez tartozó szelvényen 100 ohmm feletti értékek jelennek meg Y= 10,5 m és Y= 16,5 m között. A 10,5 m-től 16,5 m-ig lévő szakasz két részre osztható: 10,5 m-től 12,5 m-ig 100 és 106 ohmm közötti fajlagos ellenállású (csúcs Y= 10,5 m-nél), 13,5 m-től 16,5 m-ig 130 és 170 ohmm közötti fajlagos ellenállású (csúcs Y= 15 m-nél). Y= 20,5 m- nél és 23,5 m-nél az anomália változatlan, Y=30,5 m-nél kiszélesedik. (29,5 m-től 31,5 m- ig). Az X= 13 m-ben mért szelvényen 11,5 m-től 24,5 m-ig feltehetően egy alappal párhuzamos anomália látható. Ez éppen úgy, mint néhány más indikáció, az 1,85 m-es mélységszinten is követhető, ami azt jelenti,hogy a ható (feltételezésünk szerint épületalap) alsó széle 1,7 m és 2,0 m közötti mélységben van. A szelvény végén lévő, 29 m és 32 m közötti nagyobb ellenállás legnagyobb értéke 30,5 m-ben van. Az X= 14 m-es szelvényen csupán 22 m és 26 m között valamint 29 m és 31 m között van említésre méltó ellenállás-növekedés. A 24 m-ben és a 30,5 m-ben jelentkező csúcsok a szomszédos szelvénnyel jól korrelálnak. Hasonló az X= 15 m-es szelvény is, az anomáliák itt X= 23,5 m-ben és X= 30,5 m-ben vannak. Új anomália-rendszer kialakulása vehető észre az X= 16 m-es szelvényen. 100 ohmmnél nagyobb a fajlagos ellenállás az alábbi helyeken: 2,5 m-től 4,5 m-ig (maximum 4 m- nél),10,5 m-nél, 17,5 m-től 20,5 m-ig (csúcs 19,5 m-ben), 22,5 m-ben, 27,5 m-ben és 30,5 m-ben. Ezzel jól korrelál az X= 17 m-es szelvény, ahol a nagyobb fajlagos ellenállású helyek: 2,5 m-től 4,5 m-ig (csúcs 3,5 m-nél), 6,5 m-ben, 10,5 m-ben, 18 m-től 20,5 m-ig 9

11 (maximum 19 m-ben), 23 m-ben, 25,5 m-től 28 m-ig (csúcs 27 m-ben) és 31,5 m-ben. Megfigyelhető, hogy a kis fajlagos ellenállású agyagos összlet kivékonyodik, ami a további szelvényeken is látható. Az alsó homokos összletben kialakult egy 100 ohmm feletti ellenállású ható, amely az X= 21 m-es szelvényig húzódik. Ez valószínűleg rétegeredetű, a homokréteg durvább szemcséjű lett. Nem kizárt azonban, hogy valamilyen üreg (esetleg egy pince) maradványa, melynek lejáratát az X= 17, 18 és 19 m-es szelvényen Y= 23-23,5 m-ben lévő függőleges irányú anomália jelezhetné. Az X= 18 m-es szelvény mentén szintén több ilyen szakasz található.2,5 m-től 7,5 m-ig (csúcs 7 m-ben), 10,5 m-ben, 18,5 m-től 20,5 m-ig (csúcs 19,5 m-nél), 25,5 m-től 28,5 m- ig (markáns csúcs 27,5 m-ben) és 31,5 m-ben. Az X= 19 m es szelvényen a 2,5 m és 8 m közötti sávban két helyi maximum van: 4,5 m-nél és 7,5 m-nél. 10,5 m-nél, 20,5 m-nél és 23,5 m-nél korrelálható maximumok találhatók. A 25,5 m és 29 m közötti intervallumban 27,5 m-nél 450 ohmm-t meghaladó fajlagos ellenállás kis nedvességtartalomra utal. A szelvény végén Y= 31 m-nél jelentkezik egy jól korrelálható anomália. Hasonló kép mutatkozik az X= 20 m-es szelvényen. Az Y= 4,5; 6,5; 10,5; 17,5; 20,5 m-nél és az Y= 23,5 m-nél lévő ellenállás-maximumok a felszín közelében, a 0,75 m mélységszinten észlelhetők, de az 1,85 m-es szinten nem. Az Y= 25,5 m és az Y= 28,5 m közötti szakaszon az előző szelvényhez hasonlóan a csúcs 27,5 m-ben van. A szelvény végét a 30,5 m és a 31 m közötti maximum zárja. Az X= 21 m-ben mért szelvény Y= 2 m és 7,5 m közötti szakaszán kissé elnyúlt anomália látható 4,5 m-ben és 7,5 m-ben mért 200 ohmm feletti csúcsokkal. A 10,5 m-nél, 17,5 m-nél, 20,5 m-nél, 23,5 m-nél, 28,5 m-nél és a 30,5 m-nél mért anomália jól azonosítható az előző szelvénnyel. Hosszan elnyúló nagyobb ellenállások találhatók az X= 22 m-es szelvényen, mely az X=23 m-es szelvénnyel együtt egy változékony ellenállásokkal jellemezhető területet zár le. Az Y= 2 m-től 7,5 m-ig tartó és az Y= 10,5 m-ben mért anomália csaknem teljesen azonos az előző szelvény adataival. Az X= 17 m-től 20,5 m-ig, valamint a 22,5 m-től 31,5 m-ig mért ellenállások végig nagyobbak, mint az előző és a következő szelvényen észlelt adatok. Ez arra utal, hogy a szelvény gyakorlatilag párhuzamosan húzódott egy feltételezhető épületmaradvánnyal, vagy legfeljebb kis szöggel metszette annak nyomvonalát. A további szelvényeken Y= 15 m és Y= 34 m között alig található régészeti szempontból lényeges indikáció. Az X= 23 m-nél mért szelvény Y= 24 m-ig jól korrelál az X= 22 m-es szelvénnyel, Y= 24 m-től a szelvény végéig nincs számottevő ellenállás növekedés, egy épület maradványaira emlékeztető anomália sor lezárult. Az X= 24 m- es és az X= 25 m-es szelvényen 4,5 m-nél, 7,5 m-nél és 19,5 m-nél található 100 ohmm-nél nagyobb fajlagos ellenállás. Az X= 26 m-es szelvény 4,5 m-ben, 7,5 m-ben, 11 m-ben és 23,5 m-ben, az X= 27 m- hez tartozó 4,5 m-ben, 7,5 m-ben 11,5 m-ben és 23,5 m-ben jelez említésre méltó indikációt. Az X= 28 m-es és az X= 29 m-es szelvényen 7,5 m-nél, 11,5 m-nél 150 ohmm körüli, 23,5 m-nél ennél kisebb anomáliát határoztunk meg. Az X= 30 m-es és X= 31 m-es szelvényen jól azonosítható a 7,5 m-ben, 11,5 m-ben és 13,5 m-ben megjelent ellenállás-maximum. Az X= 32 m-es szelvényen a 7,5 m-es indikáció az 1,95 m-es mélységszinten is észlelhető. A 13,5-ben lévő anomália jól azonosítható. Az X= 33 m-es, 34 m-es, 35 m-es és 36 m-es szelvényen a 11 m és 13 m közötti indikáció egyaránt jól követhető. A további szelvényeken (X=37 m-estől X= 43 m-esig) 10

12 régészeti szempontból értékelhető indikáció nincs. A felső homokréteg kivékonyodik, az agyagos összlet lényegesen vastagabb, az alsó homokos összlet két részre oszlik. Elősegíti a geofizikai eredmények értelmezését az ellenállás-maximumok térképen való ábrázolása. K5. ábrán a 0,75 m-es szint valódi fajlagos ellenállásainak a mérési szelvények mentén felvett értékeinek helyi maximumait tüntettük fel. Ez a térkép lényegében a 43 szelvény értelmezésénél mondottakat összesítve illusztrálja. A feldolgozott mágneses adatokat a K6., K7. és K8. ábra tartalmazza. A felső állásban meghatározott térerősségre kevésbé hatottak a felszínen nagy mennyiségű, szétszórt tégladarabok mint a felszínen, azaz alsó állásban mért adatokra. Mivel az alsó állásban sokkal gyakrabban jelentkeztek a változások, a gradiens értékek jobban követik a felszínen mért adatokat, mint a magasabban mérteket. Nagyon sok apró anomália jelentkezik, ezek egy része a geoelektromos mérések kiértékelését ismerve korrelálható az ellenállások anomáliaival, de önmagukban bizonytalanul értelmezhetők. Ezért a konklúziókat elsősorban az ellenállásmérésekre támaszkodva vontuk le. Összefoglalva megállapítható, hogy az eredetileg mérésre kijelölt terület kibővítése szerencsére kedvező irányú és mértékű volt. A K5. ábrán az X= 3 m-től X= 22 m-ig, valamint az Y= 23 m-től Y= 32 m-ig tartó területen épület, alakja alapján feltételezhetően templom alapja rajzolódott ki. Ezt a 0,75 m-es mélységszintre meghatározott fajlagos ellenállás adatokat ábrázoló izovonalas térkép is alátámasztja (K1.ábra) Az alapok alsó határára a K2. ábrából következtethetünk. Az Y= 23,5 m-ben húzódó alap körvonalai még láthatók az 1,85 m-es mélységben, de a fajlagos ellenállás ohmm-re csökkent, ami azt jelenti, hogy ennek a mélységnek közvetlen környezetében ér véget az épület alapja. Csupán az X= 15,5 m és az X= 21 m közötti szakaszon jelentkezik ennél nagyobb ellenállás, amit kisebb nedvességtartalmú közeg okozott. A feltételezett épületen belül az X= 19 m, Y= 27,5 m-ben mértük a 0,75 m-es mélységszint legnagyobb fajlagos ellenállását, 460 ohmm-t. Kiterjedése nem nagy, egy irányban sem haladja meg a 3,5-4 m- t. A K2. térképen látható, hogy a fajlagos ellenállás nem éri el az 50 ohmm-t, tehát az objektum alsó széle nem éri el az 1,85 m-t. Jól korrelálható indikációkat határoztunk meg Az X= 6 m-től X= 14m-ig tartó sávban Y=10 m és Y= 21 m között ( K1. és K5. ábra) Az X= 14 m-es szelvényen Y= 10,5 m-től Y= 20,5 m-ig húzódik egy alaptól eredő anomália, mely az 1,85 m-es mélységben is anomáliát okozott. Erre merőlegesen markáns anomália látható az Y= 14,5 m-es és az Y=15,5 m-es vonalon X= 6 m és X= 14 m között.(k1., K2.és K5. ábra) Kisebb maximumokkal ugyan, de észrevehetően jelenik meg két ezzel párhuzamos indikáció az Y= 10,5 m-es és a 20,5 m-es vonalon. Figyelemre méltó indikáció látható az Y= 7,5 m-es Y= 10,5 m-es vonalon X= 15,5 m és X=32 m között. Az Y= 7,5 m-es mélyebb, 1,85 m-ben és észlelhető. Keskeny volta miatt mindkettő épületalap jelenlétére utal, azonban kapcsolatuk nem érzékelhető. Eredetét feltárással lehet tisztázni. Az Y= 10,5 m-es anomália X= 25 m-től kissé változtatva irányát az X= 34 m-es maximum felé tart. Ez utóbbi sem mély, már 1,85 m-ben sem jelenik meg. A terület közepén lévő, az X= 16 m és X= 25 m közötti sávban Y= 16 m és Y= 21 m között látható indikációk eredetét feltárással lehet megismerni. 11

13 Ura Az eredetileg mérésre kijelölt 10x15 m-es területet megnövelve 14x35 m-es területen 1x1 m-es négyzethálóban az X tengellyel párhuzamos 15 szelvény mentén végeztünk geofizikai méréseket. A mért adatokból meghatározott valódi fajlagos ellenállásokat 0,25 m-től 5,7 m-ig terjedő mélységben minden szelvényen ábrázoltuk. (U4.1.-U4.15. ábra). 0,75 m, 1,85 m és 3,95 m mélységszinten megadtuk a fajlagos ellenállások síkbeli eloszlását. (U1., U2., U3. ábra) 5,7 m-ig a rétegek két csoportba oszthatók.1,5-2,0 m-ig homokos, 30 ohmm-nél nagyobb fajlagos ellenállású rétegek, alatta kis fajlagos ellenállású agyagos, kőzetlisztes kőzetek találhatók. A homokok csaknem az egész területen finomszeműek, 40 ohmm alattiak. Az agyagok ellenállása 10 ohmm-nél kisebb, az aleuritoké (kőzetlisztes agyagoké) 10 és 20 ohmm között van. Kisebb, 40 ohmm körüli anomáliák helyenként találhatók, de kis értékük miatt ezek nem származhatnak kő alapoktól. Ilyenek az Y= 2 m-es és Y= 5 m-es szelvényen. (U1. ábra.) Ez utóbbi azért figyelemre méltó, mert az Y=5m-től Y= 10 m-ig terjedő szakaszon X=4,5 m-nél és X= 8,5 m-nél 3-5 ohmm-es helyi maximumok találhatók. Ezt az 5x4 m-es téglalap kerületét követő anomáliát valószínűleg döngölt, a környezeténél kissé tömörebb kőzet okozta, és ez akár egy kis objektum alapja is lehet. Az Y=6 m-nél kezdődik az az intenzíven növekvő fajlagos ellenállású képződmény, mely még az 1,85 m-es mélységszinten jelen van, de a 3,95 m-esen már nincs, sőt ebben a mélységben itt található a legtisztább, kőzetlisztet, finom homokot nem tartalmazó, 8 ohmm-t nem meghaladó fajlagos ellenállású agyagréteg. A topográfia ebben az irányban emelkedik, valószínű, hogy egy homokréteg helyezkedik el a felszínen lévő vékony talajréteg alatt. Fajlagos ellenállása a terület D-i széle felé ohmm-ről ohmm-re fokozatosan nő, de az Y= 12 m-es szelvény X= 15,5 m-es és X= 16,5 m-es pontján eléri a 80 ohmm-t, az Y= 13 m-es és az Y= 14 m-es szelvény X=16,5 m-énél 100 ohmm-nél nagyobb értéket határoztunk meg. Valószínű, hogy ezt már kőalap okozta, de ezt eldönteni csak a jelenlegi kutatástól D-re fekvő rész felmérése után lehet. A mágneses méréseket a felszínen (alsó állás) és a felszíntől 1 m-rel magasabban (felső állás) végeztük. A mért értékeket a térerősség napi járásának megfelelően korrigáltuk. A térképeken a korrigált adatokat ábrázoltuk. A felső állás a felszíntől távolabbi, nagyobb térrészről ad információt. Az U5.b.ábrán látható, hogy az agyagos rétegösszlet és a terület D-i szélén talált homokos összlet jól elkülöníthető, és az Y= 5 m-es szelvény indikációi sok helyen a mágneses térerősség térképen is megjelennek. Változatos, nagy anomáliákat mutat a talaj felszínén mért adatokból származó térkép (U5.a. ábra), valamint a térerősség vertikális gradiensei tartalmazó U6. ábra. Az anomáliák közel lévő pozitív és negatív értékkel párosan jelennek meg, ami azt jelenti, hogy ezeket felszín közeli nem nagy méretű hatók hozták létre. Méréseinkkel egy időben a nyíregyházi Jósa András Múzeum szakemberei fémdetektorral végeztek kutatást, és viszonylag nagy mennyiségű fémleletet (csattok, pénzérmék) találtak. Összefoglalva elmondható, hogy a mért terület csak részben fedett le olyan térrészt, amely feltételezhetően régészeti objektumot jelez. Ezért célszerűnek tartjuk az alábbi munkák elvégzését: A mérések alapján javasoljuk a kutatás kiterjesztését a jelenleg megkutatott területtől D-i irányban. 12

14 A kis ellenállás-kontraszttal jelentkező, de épített objektumra utaló alakú anomáliát az itt legnagyobb ellenállású helyen, az Y= 5 m-es szelvény X= 7,5 m-es pontján feltárással javasoljuk ellenőrizni. A kétpólusos mágneses anomáliák közül az Y=7 m-es és az Y= 9 m-es szelvény között az X= 11 m-es vonalon lévőt célszerű feltárni. 13

15 Császló A meglévő császlói templomot egy korábbi templom területére (esetleg egy régebbi templomra) építették. Feladatunk a régi templom esetleges maradványainak kutatása volt a mostani templom közvetlen környékén. A méréseket számos elháríthatatlan körülmény zavarta: a templom előtti járda, mellette közel 1 m átmérőjű fa, asztalnyi nagyságú kövek stb. A templom előtt 2, mögötte 5, a falu felőli oldalánál 2, ellenkező oldalánál 5 ellenállásszelvényt lehetett lemérni. A templom előtti, az X= 2.5 m-hez és az X= 4,5 m-hez tartozó, az Y tengellyel párhuzamos szelvény közti távolság 2 m volt, a falu felőli, az Y= 26 m-hez és az Y= 28,5 m-hez tartozó szelvények 2,5 m-re voltak egymástól. Ezeken a területeken mágneses méréseket nem végeztünk. A többi oldalon az 5 szelvény 1 m-es szelvényközzel 4 m széles sávban készült. Itt mind az elektromos, mind a mágneses mérésekre sor került. A felszíntől 5,7 m-ig terjedő mélységközben a földtani felépítés nagyon változatos. A felső ohmm-es homokos összlet változó szemcséjű, helyenként durvább itt nagyobb a fajlagos ellenállás -, helyenként teljesen eliszaposodik, agyagosodik. Ebben a közegben az Y=10,5 m-től Y= 14,5 m-ig tartó sávban ohmm-es oszlopsorra emlékeztető anomáliákat mutattunk ki (Cs1. és Cs2. ábra). Mélységük változó, legtöbbjük eléri az 1,85 m-t (Cs2. ábra) Valószínű, hogy az Y= 14,5 m-es szelvényen a meglévő templom alapjainak oldalhatása növelte a fajlagos ellenállást, de a több száz ohmm-es indikációk így is egyértelműen eltemetett objektumot jeleznek. Két anomália-sort mutat a Cs1. és Cs2. ábra. Az egyik maximumai a kutatásra kijelölt terület határán, az Y= 13,5 m- es szelvényen, a másiké az Y= 11,5 m-es szelvényen jelenik meg. Feltárással lehet tisztázni, hogy az egyes maximumok a szelvényen belül, illetve a szelvények között milyen kapcsolatban vannak. Hasonló anomália-sor adható meg az Y= 28,5 m-es szelvényen, ahol a 0,75 m-es mélységszinten maximumok az X= 5,5; 9,5; 12,5; 15,5; 18,5; 23,5 és 31,5 m-ben vannak. X=8,5 m-től X=16,5 m-ig 250 ohmm feletti, X=20,5 m-től X=24,5 m-ig 350 ohmm feletti fajlagos ellenállásokat határoztunk meg. Feltárással eredetüket tisztázni lehet. A templom bejárata előtt egy nagy méretű fa és kövek, valamint a templom előtti járda miatt szintén csak két szelvényt lehetett megmérni. Az X= 2,5 m-es, Y tengellyel párhuzamos szelvény a kutatásra kijelölt terület határán haladt át. A másik ezzel párhuzamosan X= 4,5 m-hez tartozik. Régészeti szempontból jelentős indikáció ezeken a szelvényeken nem adódott. A templom mögött az Y tengellyel párhuzamos, X= 30.5 m-től X= 34,5 m közötti öt szelvény 4 m széles sávban készült. A középső (X= 32,5 m-hez tartozó) a kutatásra kijelölt terület határával esik egybe. Az itteni ellenállás-emelkedések feltehetően rétegeredetűek. A mágneses mérések a templom két átellenes sarkán óriási anomáliákat regisztráltak. Ez nem ered sem régészeti objektumtól, sem kőzetváltozástól. Mindkét helyen villámhárító van, a becsapódó villámok felmágnesezik a körülöttük lévő kőzeteket, amelyekben igen nagy térerejű remanens mágnesezettség jön létre. Ez oly mértékben szuperponálódik a földi térre, hogy minden egyéb változást elnyom és igen nagy anomáliát okoz. Jelen esetben mindkét mért sávban mintegy 6-7 m hosszon kizárja a régészeti célú értelmezést. A hosszabb szelvényen több helyen egybeesnek a kisebb anomáliák az elektromos mérésekkel. Az utóbbiak régészeti szempontból a mélység felé való felbontás miatt sokkal több információt tartalmaznak. 14

16 Nagyecsed A kutatandó terület egy fiatal meggyfákkal beültetett gyümölcsös volt, melynek legfelső talajrétegét teljesen száraz finomszemű homok (futóhomok) alkotta. Az alatta lévő rétegek földtani felépítését 5,7 m-ig a geoelektromos mérések alapján tudjuk megadni. A felső rétegösszlet fajlagos ellenállása 200 ohmm-nél nagyobb,helyenként meghaladja a 800 ohmm-t is, alsó szélének mélysége változó, 0,7-2,5 m, de néhol 3,8-4,0 m-ig tart. Itt tehát különböző szemcseméretű, laza szerkezetű homokok találhatók, a pórusok nem tartalmaznak vizet, csak a szemcsék felülete nedves (a felszínem még az sem). A geológiai nevezéktan ezeket a homokokat száraz homok -ként definiálja. Csupán megjegyezzük, hogy ha ez a réteg vízzel telített lenne, fajlagos ellenállása nem érné el a ohmm-t. Ezt követi egy ohmm-es, 1,0-2,5 m vastag átmeneti zóna, agyagos kőzetlisztes finomhomok. Alatta 4,0-4,5 m mélységtől az általunk vizsgált 5,7 m-ig agyagos össszlet következik, amely különböző mértékben kőzetlisztet tartalmaz. Ebben a földtani környezetben kellett megtalálni azokat a geofizikai anomáliákat, amelyek régészeti objektumokhoz köthetők. Sajnos a száraz homokok és a cementált kőalapok közötti fajlagos ellenállás-kontraszt kicsi, ami a feldolgozás utáni adatok értelmezését jelentősen megnehezíti. Annak ellenére, hogy a környezet is nagy fajlagos ellenállású, feltételezzük, hogy a keresett alapoké ezt is meghaladja. A mért területet kissé kibővítettük, a kijelölt 12x20 m-es helyett 14x35 m-es területen mértünk. 15 Y-irányú szelvény mérése után határoztuk meg a valódi fajlagos ellenállásokat tartalmazó vertikális metszeteket (N4.1.-N4.15. ábra) és három mélységszintre (0,75 m, 1,85 m, 3,95 m) vonatkozó izovonalas ellenállás-térképet. A szelvények jól korrelálhatók,ami az N1. ábrán láthatóan 0,75 m-es mélységben több helyen szembetűnő: Y=10,5 m vonalon, Y= 18,5 m-es és Y=20,5-21,5 m-es vonalon több pontban, és különösen az Y= 14,5 m-es és Y= 25,5 m-es vonalon az X= 0 m-es szelvénytől végig az X= 11 m-es szelvényig ( N1. ábra).ezek a 0,75 m-ben meglévő anomáliák az Y=21,5 m-es és az X= 25,5 m-es kivételével csak néhány ponton érik el az 1,85 m-es mélységet. Az N2. ábrán látható, hogy az Y= 21,5 m-es és az Y= 25,5 m-es anomália az X= 6 m-es szelvény maximumán keresztül kapcsolódik. Alakja alapján megfigyelendő az 1,85 m mélységszintre vonatkozó térképen (N2. ábra) lévő X=10,5m Y= 20,5 m pontból induló, X= 11,5 m Y=22,5 m felé, valamint az X= 10,5m Y=18,5 m felé folytatódó kisebb anomália, mely a mért területen túl folytatódik. Valószínű, hogy 1 és 4 m között helyezkedhet el, mert sem a 0,75 m-es, sem a 3,95 m-es térképen nem jelenik meg. Megemlítendő még két markáns indikáció. Az egyik a 0,75 m-es térképen (N1. ábra) az X= 6 m-es Y=3,5 m-es ponttól a (10,5; 4,5) koordinátájú pontig tartó, sekély mélységű anomália. Az 1,85 m-es szinten nem jelentkezik, amit a szelvények is mutatnak (N4.7.- N4.11. ábra). A másik egy mélyebb hatótól származó, sem a 0,75 m-es, sem a 3,95 m-es mélységben nem érzékelhető, csak az 1,85 m-es mélységtérképen látható indikáció (N2. ábra). Az ívelt anomália az X=1 m, Y=28,5 m pontból indul az X=6 m, Y=30,5 m pont felé, majd a (11;28,5) pont felé fordul. Mind a 0,75 m-es, mind az 1,85 m-es ellenállás-térkép alapadataiból elkészítettük a szelvények lokális maximumainak térképét (N5. és N6. ábra). Az X=0 m-hez és az X=8 m- hez tartozó szelvényeken az X tengellyel párhuzamos maximum sorok dominálnak, az X=8m és 14 m közötti sávban az ezekkel mintegy 45 fokot bezáró, egymásra merőleges maximum irányok nem zárják ki az épületalapok létezését. 15

17 Az anomáliák egyik irányban sem zártak, nem rajzolódott ki egy teljes épületalap. Az X tengely irányában célszerű lenne további méréseket végezni. A mágneses mérések első sorban az alsó állásban változékonyak, amiből következik, hogy a gradiens térkép szintén számos anomáliát jelez. Ezek néhány része egybe esik az elektromos mérésekével, például az 1,85 m-es mélységre utaló térképekkel.(n2. és N6. ábra). Összefoglalás A geofizikai vizsgálatok mind a négy területen eredményesek voltak, de az eredményesség foka némileg különböző volt. Kishódoson kihasználva a nagyobb terület jobb áttekinthetőségét, épületalapokat lehetett kimutatni. Az ellenállásmérések alapján becsülni lehetett azok alsó szélének mélységét is. E mellett olyan falakra emlékeztető indikációk is voltak, amelyek nem adtak épületre jellemző zárt idomot. Császlón a templom D-i oldalán a sok zavaró körülmény ellenére oszlopsoros épületalapra emlékeztető anomáliák jelentkeztek. Urán a mért terület D-i szélén találtunk valamilyen objektumhoz köthető indikációt, és ki lehetett jelölni a további kutatások irányát. Nagyecseden kedvezőtlen ellenállásviszonyok nehezítették az értelmezést, a környezet és a feltételezett maradványok fajlagos ellenállásai között kicsi a kontraszt. Az anomáliák helyén történő feltárások eredményeitől függően lehet dönteni a kutatások folytatásáról. M i s k o l c, október 5. Hursán László okl. geofizikusmérnök 16

18 a. b. c. 4. ábra

19 K1. ábra

20 K2. ábra

21 K3. ábra

22 X = 0 méter Kishódos, 2010 K4.1. ábra X = 1 méter Kishódos, 2010 K4.2. ábra X = 2 méter Kishódos, 2010 K4.3. ábra X = 3 méter Kishódos, 2010 K4.4. ábra X = 4 méter Kishódos, 2010 K4.5. ábra

23 X = 5 méter Kishódos, 2010 K4.6. ábra X = 6 méter Kishódos, 2010 K4.7. ábra X = 7 méter Kishódos, 2010 K4.8. ábra X = 8 méter Kishódos, 2010 K4.9. ábra X = 9 méter Kishódos, 2010 K4.10. ábra

24 X = 10 méter Kishódos, 2010 K4.11. ábra X = 11 méter Kishódos, 2010 K4.12. ábra X = 12 méter Kishódos, 2010 K4.13. ábra X = 13 méter Kishódos, 2010 K4.14. ábra X = 14 méter Kishódos, 2010 K4.15. ábra

25 X = 15 méter Kishódos, 2010 K4.16. ábra X = 16 méter Kishódos, 2010 K4.17. ábra X = 17 méter Kishódos, 2010 K4.18. ábra X = 18 méter Kishódos, 2010 K4.19. ábra X = 19 méter Kishódos, 2010 K4.20. ábra

26 X = 20 méter Kishódos, 2010 K4.21. ábra X = 21 méter Kishódos, 2010 K4.22. ábra X = 22 méter Kishódos, 2010 K4.23. ábra X = 23 méter Kishódos, 2010 K4.24. ábra X = 24 méter Kishódos, 2010 K4.25. ábra

27 X = 25 méter Kishódos, 2010 K4.26. ábra X = 26 méter Kishódos, 2010 K4.27. ábra X = 27 méter Kishódos, 2010 K4.28. ábra X = 28 méter Kishódos, 2010 K4.29. ábra X = 29 méter Kishódos, 2010 K4.30. ábra

28 X = 30 méter Kishódos, 2010 K4.31. ábra X = 31 méter Kishódos, 2010 K4.32. ábra X = 32 méter Kishódos, 2010 K4.33. ábra X = 33 méter Kishódos, 2010 K4.34. ábra X = 34 méter Kishódos, 2010 K4.35. ábra

29 X = 35 méter Kishódos, 2010 K4.36. ábra X = 36 méter Kishódos, 2010 K4.37. ábra X = 37 méter Kishódos, 2010 K4.38. ábra X = 38 méter Kishódos, 2010 K4.39. ábra X = 39 méter Kishódos, 2010 K4.40. ábra

30 X = 40 méter Kishódos, 2010 K4.41. ábra X = 41 méter Kishódos, 2010 K4.42. ábra X = 42 méter Kishódos, 2010 K4.43. ábra

31 K5.ábra Lokális maximumok 0.75m mélységben

32 K6.ábra

33 K7.ábra

34 K8.ábra

35 U1. ábra

36 U2. ábra

37 U3. ábra

38 Y = 0 méter Ura, 2010 U4.1. ábra Y = 1 méter Ura, 2010 U4.2. ábra Y = 2 méter Ura, 2010 U4.3. ábra Y = 3 méter Ura, 2010 U4.4. ábra Y = 4 méter Ura, 2010 U4.5. ábra

39 Y = 5 méter Ura, 2010 U4.6. ábra Y = 6 méter Ura, 2010 U4.7. ábra Y = 7 méter Ura, 2010 U4.8. ábra Y = 8 méter Ura, 2010 U4.9. ábra Y = 9 méter Ura, 2010 U4.10. ábra

40 Y = 10 méter Ura, 2010 U4.11. ábra Y = 11 méter Ura, 2010 U4.12. ábra Y = 12 méter Ura, 2010 U4.13. ábra Y = 13 méter Ura, 2010 U4.14. ábra Y = 14 méter Ura, 2010 U4.15. ábra

41 U5.ábra

42 U6.ábra

43 U7.ábra

44 Cs1. ábra

45 Cs2. ábra

46 Cs3. ábra

47 Y = 14,5 méter Császló, 2010 Cs4.1. ábra Y = 13,5 méter Császló, 2010 Cs4.2. ábra Y = 12,5 méter Császló, 2010 Cs4.3. ábra Y = 11,5 méter Császló, 2010 Cs4.4. ábra Y = 10,5 méter Császló, 2010 Cs4.5. ábra

48 Y = 28,5 méter Császló, 2010 Cs4.6. ábra Y = 26 méter Császló, 2010 Cs4.7. ábra X = 30,5 méter Császló, 2010 Cs4.8. ábra X = 31,5 méter Császló, 2010 Cs4.9. ábra X = 32,5 méter Császló, 2010 Cs4.10. ábra

49 X = 33,5 méter Császló, 2010 Cs4.11. ábra X = 34,5 méter Császló, 2010 Cs4.12. ábra X = 4,5 méter Császló, 2010 Cs4.13. ábra X = 2,5 méter Császló, 2010 Cs4.14. ábra

50 Cs5.ábra

51 Cs6.ábra

52 Cs7.ábra

53 N1. ábra

54 N2. ábra

55 N3. ábra

56 X = 0 méter Nagyecsed, 2010 N4.1. ábra X = 1 méter Nagyecsed, 2010 N4.2. ábra X = 2 méter Nagyecsed, 2010 N4.3. ábra X = 3 méter Nagyecsed, 2010 N4.4. ábra X = 4 méter Nagyecsed, 2010 N4.5. ábra

57 X = 5 méter Nagyecsed, 2010 N4.6. ábra X = 6 méter Nagyecsed, 2010 N4.7. ábra X = 7 méter Nagyecsed, 2010 N4.8. ábra X = 8 méter Nagyecsed, 2010 N4.9. ábra X = 9 méter Nagyecsed, 2010 N4.10. ábra

58 X = 10 méter Nagyecsed, 2010 N4.11. ábra X = 11 méter Nagyecsed, 2010 N4.12. ábra X = 12 méter Nagyecsed, 2010 N4.13. ábra X = 13 méter Nagyecsed, 2010 N4.14. ábra X = 14 méter Nagyecsed, 2010 N4.15. ábra

59 N5.ábra Lokális maximumok 0.75m mélységben

60 N6.ábra Lokális maximumok 1.85m mélységben

61 N7.ábra

62 N8.ábra

63 N9.ábra

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN

FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN Lenkey László Régészeti geofizika, konferencia, Budapest, 2013. november 5. FÖLDMÁGNESES KUTATÓMÓDSZER I. Min alapszik? 1. Anyagok eltérő mágneses tulajdonságain: 2.

Részletesebben

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika Egyenáramú geoelektromos módszerek Alkalmazott földfizika A felszíni egyenáramú elektromos mérések alapján a különböző fajlagos ellenállású kőzetek elhelyezkedését vizsgáljuk. Kőzetek fajlagos ellenállása

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

A geoelektromos geofizikai módszerek alkalmazási lehetőségei a régészetben

A geoelektromos geofizikai módszerek alkalmazási lehetőségei a régészetben A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A geoelektromos geofizikai módszerek alkalmazási lehetőségei a régészetben Turai Endre egyetemi docens, a műszaki tudomány kandidátusa

Részletesebben

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Közlekedésépítési andezit geofizikai kutatása

Közlekedésépítési andezit geofizikai kutatása Közlekedésépítési andezit geofizikai kutatása DR. ORMOS TAMÁS okl. bányamérnök, a mûszaki tudomány kandidátusa, egyetemi docens DR. GYULAI ÁKOS okl. geológusmérnök, a mûszaki tudomány doktora, tszv. egyetemi

Részletesebben

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES M ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ EURÓPAI RÉGIR GIÓRA Wittmann Géza, Ph.D. PhD eredmények a magyar geofizikában Magyar Tudományos Akadémia 2005. október 28. Mesterséges holdak

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén 2009. május 11. és 2009. május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar Kertm vészeti tanszéke szisztematikus

Részletesebben

Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás

Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás Méréseinkhez a Thales Mobile Mapper CE térinformatikai GPS vevıt használtunk. A mérést a Szegedi Tudományegyetem Egyetem utcai épületének tetején található

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK

KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK web-lap : www.hild.gor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STATIKA 50. KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK A TARTÓK MÉRETEZÉSE SORÁN SZÁMOS ESETBEN SZÜKSÉGÜNK VAN OLYAN ADATOKRA,

Részletesebben

PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI TANULMÁNYOK KIDOLGOZÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK ELLÁTÁSA TÁRGYÚ PROJEKT FÜGGELÉKEK 2.

PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI TANULMÁNYOK KIDOLGOZÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK ELLÁTÁSA TÁRGYÚ PROJEKT FÜGGELÉKEK 2. A HUSK//2../053 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI TANULMÁNYOK KIDOLGOZÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK ELLÁTÁSA TÁRGYÚ PROJEKT 2. ELŐREHALADÁSI JELENTÉSE FÜGGELÉKEK 2. KÖTET

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

A rudabányai meddőhányók geofizikai kutatása és a Hámori-tó geofizikai kutatása

A rudabányai meddőhányók geofizikai kutatása és a Hámori-tó geofizikai kutatása 800 7 700 6 600 5 0 4 400 3 300 2 200 1 100 0 A rudabányai meddőhányók geofizikai kutatása és a Hámori-tó geofizikai kutatása Gyenes Gáborné Bucsi Szabó László Rudabányán az ércek és ásványok bányászata

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

Láthatósági kérdések

Láthatósági kérdések Láthatósági kérdések Láthatósági algoritmusok Adott térbeli objektum és adott nézőpont esetén el kell döntenünk, hogy mi látható az adott alakzatból a nézőpontból, vagy irányából nézve. Az algoritmusok

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Kutatási program a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió területén átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és állapotának megismerésére

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása: N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.

Részletesebben

Mágneses szuszceptibilitás mérése

Mágneses szuszceptibilitás mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 7. MÉRÉS Mágneses szuszceptibilitás mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 5. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja Az

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez

TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez TANMENETJAVASLAT Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA tankönyv ötödikeseknek címû tankönyvéhez A heti 3 óra, évi 111 óra B heti 4 óra, évi 148 óra Javaslat témazáró dolgozatra: Dr. Korányi Erzsébet: Matematika

Részletesebben

7. Mágneses szuszceptibilitás mérése

7. Mágneses szuszceptibilitás mérése 7. Mágneses szuszceptibilitás mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Mérés időpontja: 2012. 10. 25. I. A mérés célja: Egy mágneses térerősségmérő műszer

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Tárgyak műszaki ábrázolása. Metszeti ábrázolás

Tárgyak műszaki ábrázolása. Metszeti ábrázolás Tárgyak műszaki ábrázolása Metszeti ábrázolás Ábrázolás metszetekkel A belső üregek, furatok, stb. szemléletes bemutatására a metszeti ábrázolás szolgál A metszeti ábrázolás elve Az üreges tárgyat egy

Részletesebben

FELÜLETI VIZSGÁLATOK ÉRZÉKENYSÉGI SZINTJEI. Szűcs Pál, okl. fizikus R.U.M. TESTING Kft.*

FELÜLETI VIZSGÁLATOK ÉRZÉKENYSÉGI SZINTJEI. Szűcs Pál, okl. fizikus R.U.M. TESTING Kft.* FELÜLETI VIZSGÁLATOK ÉRZÉKENYSÉGI SZINTJEI Szűcs Pál, okl. fizikus R.U.M. TESTING Kft.* Az EN sorozatú szabványok megjelenésével megváltozott a szemrevételezéses vizsgálat (VT) feladata. Amíg korábban

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET,

BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET, Pannon Engineering Kft. Tervszám: 1526 BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET, VALAMINT A KÖRNYEZŐ KÖZTERÜLETEK PARKOLÁSI JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA Készült: 215. május Megbízó: Budaörs Város Önkormányzatának

Részletesebben

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04.

1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04. .feladat A derékszögű koordinátarendszer origójába elhelyezünk egy q töltést. Mekkora ennek a töltésnek a 4,32 0 nagysága, ha a töltés a koordinátarendszer P(0,03;0,04)[m] pontjában E(r ) = 5,76 0 nagyságú

Részletesebben

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz

Részletesebben

Atomi er mikroszkópia jegyz könyv

Atomi er mikroszkópia jegyz könyv Atomi er mikroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc III. Mérés vezet je: Szabó Bálint Mérés dátuma: 2010. október 7. Leadás dátuma: 2010. október 20. 1. Mérés leírása A laboratóriumi mérés

Részletesebben

Vízszintes kitűzések. 1-3. gyakorlat: Vízszintes kitűzések

Vízszintes kitűzések. 1-3. gyakorlat: Vízszintes kitűzések Vízszintes kitűzések A vízszintes kitűzések végrehajtása során általában nem találkozunk bonyolult számítási feladatokkal. A kitűzési munka nehézségeit elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények okozzák,

Részletesebben

Mérési metodika és a műszer bemutatása

Mérési metodika és a műszer bemutatása Mérési metodika és a műszer bemutatása CPT kábelnélküli rendszer felépítése A Cone Penetration Test (kúpbehatolási vizsgálat), röviden CPT, egy olyan talajvizsgálati módszer, amely segítségével pontos

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság 2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

FELSZÍNI GEOFIZIKA ALKALMAZÁSA A VÍZBÁZISVÉDELEMBEN. Bevezetés

FELSZÍNI GEOFIZIKA ALKALMAZÁSA A VÍZBÁZISVÉDELEMBEN. Bevezetés FELSZÍNI GEOFIZIKA ALKALMAZÁSA A VÍZBÁZISVÉDELEMBEN Dr. Nyári Zsuzsanna 1, Dr. Juhászné Virág Margit 2,, Dr. Szűcs Péter 3 Bevezetés Az 1997 óta folyó ivóvízbázis-védelmi diagnosztikai munkák végrehajtása

Részletesebben

Földmágneses kutatómódszer

Földmágneses kutatómódszer Földmágneses kutatómódszer Alkalmazott l földfizika ik gyakorlat BEVEZETÉS A felszíni mágneses mérések a felszín alatt elhelyezkedő különböző mágnesezettségű kőzeteket ill. azok által a földi mágneses

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

2. Rugalmas állandók mérése

2. Rugalmas állandók mérése 2. Rugalmas állandók mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2012. 12. 15. I. A mérés célja: Két anyag Young-modulusának

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése

Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 8. MÉRÉS Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 12. Szerda délelőtti csoport

Részletesebben

Mágneses szuszceptibilitás mérése

Mágneses szuszceptibilitás mérése Mágneses szuszceptibilitás mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2006. március 12. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elmélete Az anyagok külső mágneses tér hatására polarizálódnak. Általában az

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria 1) Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! a) A háromszög köré írható kör középpontja mindig valamelyik súlyvonalra

Részletesebben

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés 6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Villamos mérések. Analóg (mutatós) műszerek. Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz

Villamos mérések. Analóg (mutatós) műszerek. Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz Villamos mérések Analóg (mutatós) műszerek Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz rodalom UrayVilmos Dr. Szabó Szilárd: Elektrotechnika o.61-79 1 Alapfogalmak Mutatós műszerek Legegyszerűbbek Közvetlenül

Részletesebben

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar 2.3.2.2.1.2 Keresztirányú stabilitás nagy dőlésszögeknél A keresztirányú stabilitás számszerűsítésénél, amint korábban láttuk, korlátozott a metacentrikus magasságra való támaszkodás lehetősége. Csak olyankor

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

KONTINENSVÁNDORLÁS REKONSTRUKCIÓJA

KONTINENSVÁNDORLÁS REKONSTRUKCIÓJA Földmágneses módszerek: paleo- és archeomágneses mérések, földtani alkalmazások Alkalmazott földfizika gyakorlat KONTINENSVÁNDORLÁS REKONSTRUKCIÓJA A mágneses anomáliák mintázata alapján rekonstruálhatjuk

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

Rugalmas állandók mérése

Rugalmas állandók mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 2. MÉRÉS Rugalmas állandók mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 16. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés rövid leírása Mérésem

Részletesebben

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN SZAKDOLGOZAT Készítette: VISNOVITZ FERENC KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Környezetfizika-környezetföldtan szakirány Témavezető: Mádlné Dr.

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Homogén koordináták bevezetése térben A tér minden P pontjához kölcsönösen egyértelműen egy valós (x, y, z) számhármast rendeltünk hozzá. (Descartes-féle

Részletesebben

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A kezdet, vegetációs index vizsgálat Hogy változott Budapest vegetációja 1990

Részletesebben

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz Gedeon Veronika (Budapest) A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok részekre

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

K U T A T Á S I J E L E N T É S

K U T A T Á S I J E L E N T É S Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága. Budapest K U T A T Á S I J E L E N T É S Készült a Molnár János-barlangban -2003 április és 2004 december közötti időszakban a 328/4/2003 számú kutatási engedély alapján-

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi

Részletesebben

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Agyagos homokkő formáció szelvénykiértékelése

Agyagos homokkő formáció szelvénykiértékelése Agyagos homokkő formáció szelvénykiértékelése A keresztül fúrt homokkő formációra vonatkozóan, az alábbi információkat gyűjtötték össze a fúrás, az iszapszelvényezés és a gyors kvalitatív mélyfúrási geofizikai

Részletesebben

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A szél mechanikai energiáját szélgenerátorok segítségével tudjuk elektromos energiává alakítani. Természetesen a szél energiáját mechanikus

Részletesebben

A tér lineáris leképezései síkra

A tér lineáris leképezései síkra A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki. Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.hu JELENTÉS A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai

Részletesebben

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív

Részletesebben

Tanmenetjavaslat. Téma Óraszám Tananyag Fogalmak Összefüggések Eszközök Kitekintés. Helyi érték, alaki érték. Számegyenes.

Tanmenetjavaslat. Téma Óraszám Tananyag Fogalmak Összefüggések Eszközök Kitekintés. Helyi érték, alaki érték. Számegyenes. Heti 4 óra esetén, 37 tanítási hétre összesen 148 óra áll rendelkezésre. A tanmenet 132 óra beosztását tartalmazza. Heti 5 óra esetén összesen 37-tel több órában dolgozhatunk. Ez összesen 185 óra. Itt

Részletesebben

Segítség az outputok értelmezéséhez

Segítség az outputok értelmezéséhez Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Piri Dávid. Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata

Piri Dávid. Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata Piri Dávid Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata Feladat ismertetése Mozgásvizsgálat robot mérőállomásokkal Automatikus irányzás Célkövetés Pozíció folyamatos rögzítése Célkövető üzemmód

Részletesebben