TARTALOM. játékszín Nyári játékok 1985-ben (1) színháztudomány. arcok és maszkok. drámamelléklet. Deviáns korszakok (2)

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I És K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I I I. É V F O L Y A M 1 1. S Z Á M N O V E M B E R F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z T Ő - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T O R O K M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , TARTALOM játékszín Nyári játékok 1985-ben (1) S Z Á N T Ó J U D I T Deviáns korszkok (2) F Ö L D E S A N N A Krdok, klodák - közhelyek és kulisszák (7) K Ő H Á T I Z S O L T Ősbemuttó - lepedőben (11 ) M O L N Á R A N D R E A Múlt százdi vígjátékok (12) T A R J Á N T A M Á S M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, B udpes t V I I., Leni n k örút 9-11, Lev él c í m : 1906, pos t fiók 223. A ki dásért fel el : Siklósi Norbert vezérigzgtó Terj eszti M gyr Post Előfizethető bármely hírlpkézbesítő posthivtlnál, Post hírl püzl etei ben és Hírl pel ő fi zetési és Lpell átási Irodánál ( H E L I R ) B u d p e s t, V., J ó z s e f n á d o r t é r , közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl H E L I R pénzforglmi jelzőszámár El őfizetési díj : e g y é v r e F t, f él év r e 1 8 0, - F t Példányonkénti ár: 30,- Ft Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Váll l t H Budpest, Postfi ók 149 Indexszám : A t heneum N y om d, B ud pes t Íves m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Szl ávik András vezéri gzgtó HU ISSN b o r í t ó n : Básti Juli és Gáspár Sándor A kl óz cím ű el ő dásbn ( Városm j ori Színpd) ( Sárközi M r i n n f e l v. ) A h á t s ó b o r í t ó n : J e l e n e t B i z e t : C r m e n c í m ű o p e r áj án k e l ő d á s á b ó l ( M r g i t s z i g e t i S z í n p d) ( K e l e t i É v f e l v. ) Nvigre necesse est (17) B A L O G H T I B O R A kétfejű Agri (19) KOVÁCS DEZS Ő Törékeny szíveken ne klózkodj! (22) P Á LY I A N D R Á S Hová tűntek primdonnák? (25) K O L T A I T A M Á S Crmen - répndrágbn (28) C S Á K I J U D I T Spt (29) S Z Ü C S K A T A L I N Illusztrációk egy remekműre (32) N Á N A Y I S T V Á N Shkespere szbdbn (34) P. M ÜLLER PÉTER Búcsú (37) RÓNA KATAL I N Örömjáték (40) C S I Z N E R I L D I K Ó Emberi színjáték (42) színháztudomány B É C S Y T A M Á S Az vntgrde drám két változtáról I. (44) rcok és mszkok C S. I. Egy másfjt blek (48) drámmelléklet H. B A R T A LA J O S Másodíziglen

3 játékszín Nyári játékok 1985-ben Már rég elmúlt nyár, de lpunk kriminálisn bosszú átfutási ideje mitt csk most olvshtók nyári színházi elődásokról szóló beszámolók. A kritiki reflexiókból - remélhetőleg - nem-csk z egyes produkciókr érvényes megállpítások hámozhtók ki, hnem z egész nyári színházi szezon művészi, műsorpolitiki orientációjáról, z elődásokbn megfoglmzott jelenségek áltlános tendenciáiról, nyári színházi élet trtlmi és formi változásiról is képet kp z olvsó. Mindenekelőtt rról, hogy gyökeresen megváltozott főváros színházi kínált. Hosszú éveken át Budpesten lig kdt nyári produkció, s mi volt, z is többnyire csk kikpcsolódást nyújtni kró szórkozttó elődás volt. Most viszont sokrétű, minden közönségréteg igényét számításb vevő, gzdg műsort kínált Szbdtéri Szín-pdok Igzgtóság. Folyttódtk Dominikánus-udvrbeli operelődások, de bővült repertoár. Módosult Városmjori Színpd műsor; hb-könnyű zenés vígjátékok helyett fjsúlyosbb - bár változtlnul szórkozttó művek kerültek színre (mindenekelőtt A k ló). (A Városmjorbn eddig megszokott progrm ezúttl Székesfehérvárr költözött.) A Budi Prkszínpd megtrtott eddigi profilját, de olyn sokk áltl régen várt - musiclnek is otthont dott, mint híres-hírhedt Hir. (Az már más kérdés, hogy z eredmény igencsk elmrdt várkozástól!) A Mrgitszigeti Szbdtéri Színpd reprezenttív, ngy produkcióknk dott helyet ( A csárdáskirálynő, Crmen stb.). A Körszínház képviselte z állndóságot progrmjánk irányultság, stílus, eszmeisége már-már megmerevedés veszélyét hordozv változtln. Több helyen, több műfjbn színesebb válsztékot tlált tehát néző, s rádásul progrmok nem csupán egy hónpr korlátozódtk, gykorltilg egész nyáron mindig volt vlmi színházi jellegű progrm fővárosbn. De nemcsk Budpesten gzdgodott nyári játékok repertoárj. Pesten és vidéken műsor gerincét mgyr szerzők drbji lkották. A külföldi szerzőket Euripidész, Shkespere, Aphr Behn, Brecht, Krlez képviselte, s névsor önmgábn is muttj, hogy megzenésített nem túl igényes frnci vgy ngol bohóságok helyét klsszikusok vgy m már nnk számító szerzők fogllták el. A múlt százdi vgy z e százd első évtizedéből vló drbok (Tisztújítás, Pártülők, Annusk) mellett feltűnően sok volt kortárs szerző történelmi tárgyú drbj. Mindkét típusú művek létjogosultságát nyári elődások helyszíneinek történelmi múltj, levegője vgy helyszín természeti dottsági, építészeti együttesének stílus is mgyrázz, de lighnem lényegesebb indíték is vn történelmi témák népszerűségének: nemzeti múlt iránti fokozódó érdeklődés. Míg tényirodlom hlltln népszerűsége zt muttj, hogy z érdeklődés egyik kitüntetett időszk közelmúlt, drámirodlom inkább régmúltbn keresi témáit. Az utolsó előtti Árpád-házi királytól, Kun Lászlótól török időkig terjed z z időszk, melyet végigpásztáztk bemuttott drbok szerzői. Érdekesség, hogy két író is (Szkonyi Károly és Nyerges András) olyn történelmi esemény drámi feldolgozásár válllkozott, melyre z elmúlt években viszonylg kevés figyelem fordítódott: Rákóczi-féle szbdsághrcér. A drámák és z elődások egy része áttételesen, történelmi kor kpcsán áltlános társdlmi-politiki kérdéseket is igyekezett megfoglmzni (Kun László szerelmei, A festett király, A ördög győz mindent szégyenleni), míg mások elsősorbn történelmi témábn rejlő látványosságr koncentráltk. Jó pár elődásbn (Krdok, klodák; János, vitéz) kptk főszerepet nemzeti múltt, nemzeti érzést megtestesítő rekvizitumok, mindenekelőtt nemzeti zászló, ám csupán látványosság, htáskeltés kedvéért. Pedig z írói nyg esetlegességeit, z elődások hevenyészettségét nem ellensúlyozhtj fölös számbn hsznált nemzeti színű pántlik vgy htlms lobogó. Új vonás volt z idei színházi nyár-nk z is, hogy nemcsk felnőttek színházi igényeinek kielégítésére gondoltk szervezők, hnem gyerekekére is. Gyulán folyttódott z évek ót sikeres strndszínház (Benedek Elek-mesét játszott Grópius Társult), de Egerben és Városmjorbn is láthttk elődást kicsinyek ( Hmupipők e finn változtát, illetve Micimckót), sőt Mrgitszigeten nálunk újszerű, egész npos komplex progrm várt csládokt. S nemcsk műsorszerkezetben következtek be érezhető változások, hnem z elődások egy részének művészi színvonlábn is. Ennek egyik ok nyilván z volt, hogy korábbiknál több olyn rendező (Ács János, Ascher Tmás, Bbrczy László, Csizmdi Tibor, Drvs Iván, Grs Dezső, Sándor Pál, Szinetár Miklós, Zsámbéki Gábor) válllkozott szbdtéri produkciók rendezésére, ki ezt feldtot ugynolyn komolyn veszi, mint téli " szezonbeli elődásokt. Annk ellenére, hogy megyék, városok gzdsági lehetőségei egyre szűkösebbek, s nyári kulturális események finnszírozásár is mind kevesebb pénz jut, z 1985-ös nyári szezon összképét mégsem nehézségek jellemezték, sokkl inkább z z igényességre vló törekvés, mely drbválsztásbn és művészi megvlósításbn egyránt többnyire tetten érhető volt. Ahol viszont vgy mű-sor kilkításábn, vgy z elődások kimunkálásábn vgy mindkettőben elmrdt körültekintő munk, ott - még telt házk esetében is - megkérdőjeleződik nyári színház létjogosultság.

4 SZÁNTÓ JUDIT Deviáns korszkok Szbó György és Gosztonyi János drámáiról Három évtized ót világ legizmosbb drámirodlm, z ngol - mely közvetlenül Osborne-ék 1956-OS fordult után történelmi drámát csk szórkozttó, már-már bulvárosn hgyományos mellékhjtásként művelte - újbbn előszeretettel fordul történelmi témák-hoz, ízig-vérig mi kicsengésű politiki gondoltok kifejtésére. Az egyik jelen-tős politikus drámíró, Howrd Brker Győzelem című újbb műve resturáció idején zjlik. Alcíme Choices in Rection - többszörös jelentésű. Jelent rekcióválszték"-ot, rekció szó mindkét értelmében, de második, át-vitt értelem így is fordíthtó: Válsztási lehetőségek rekció idején. A drámábn hsonló cspdhelyzet nyeli el főszereplőket, mint z idei gyuli bemuttókbn, s mondnivló, mely eszerint levegőben vn, közös: rekció idején válsztási lehetőség fiktív, és legföljebb csk ironikusn értelmezhető. A különféle emberi mgtrtások - rekció rekciói - csk ideig-óráig trthtják mgukt; deviáns korszkok deviáns hősöket szülnek. A két bemuttó nyári játékok közül - Boglárlelle mellett - legkövetkezetesebben igényes gyuli rendezvény jeles produkciói közé trtozik; csk Cligul helytrtój és Protestánsok múlj felül őket. Mindkettő Mgyrországon oly népszerű műfj új, korszerű útjit keresi, modern problémák és életérzések terepévé kívánj tenni történelmet, továbbá mindkettőről elmondhtó, hogy szerencséjük volt mind rendezőjükkel, mind főszereplőjükkel; vlójábn két színházi est legemlékezetesebb mozznt Máté Gábor, illetve Bubik István lkítás, mi persze ugyncsk szöveg becsületére vlik. Érdekes zonbn két drám közötti legfőbb különbség is: rokonszenvesebb, jelesebb írói kvlitásokt muttó kevésbé sikerült, ugynis nem tudj megvlósítni mg elé tűzött célt, ezért művészileg megbicsklik, elveszti sját feszültségét, és hevenyészve bekpcsolt pótármforrásokból kénytelen táplálkozni. Szbó György színvonlsn elgondolt és kivitelezett művében benne lppng egy elsőrngú drám lehetősége. Csk hát z ő drámírói pályáj z áltlános hzi gykorlton belül is leghézgosbbk közé trtozik; s z évtizedes kihgyások mitt Szbó érett fejjel sem szerzett lényegesen több színpdi tpsztltot, mint debütánsként. Amellett nyári színházink egyik rejtelmes sjátosság, hogy drmturgot fölösleges téli luxuscikknek trtják, próbidőszk rövidsége mitt pedig még oly jó érzékű rendező erejéből is legföljebb húzásokr futj, koncepcionális bevtkozásokr sem idő, sem energi; z ilyenek, h utolsó percben kerül sor rájuk, múgy is könnyen felboríthtják művek drmturgii egyensúlyát. Így hát, nnyi társához hsonlón, Kun László szerelmei is félig készen került közönség elé, s csk remélni lehet, hogy ez tény, hzi gykorlthoz híven, nem jelöli ki egyszersmind jövőjét is: gyors feledést, írój számár pedig egy újbb, esetleg már meghtározó cslódást. Szbó György több helyen is elmondt, mit nem krt írni. Nem érdekelte sem romntikus történelmi kérdés-feltevés ", sem ngy nemzeti problém ", továbbá, Pesti Műsor cikkírój szerint, tnmesét sem krt írni", s nem kívánt politiki jelrendszert" beépíteni művébe, melyben így nincs üzenet, nincs semmiféle snd áthllás". (A finom, noh immár közhellyé kopott publicisztiki csúszttás szerint hogy z őszi npsütés bágydt s tűzijáték színpompás, z áthllás csk snd lehet.) Hogy mit krt írni? Ot csupán z emberi oldl " érdekli, hánytott életű királyi kmsz, kit elnyom sors", lét hrmóniáj és diszhrmóniáj", személyiség és viszonyok drámáj ". Ez tlán túl szépen hngzik, de ettől még nem keresztülvihetetlen. Csk éppen ezt kellett voln megvlósítni. Az ekképp körvonlzott történelmi drámtípus ugynis létezik; péld rá Füst Milán Negyedik Henrikje, Cmus Cliguláj vgy Peter Hcks Senecáj: zok drámhősök, kik irrcionális viselkedéssel, szerepjátszássl, filozófii experimentumok hjszolásávl válszolnk személyiség és viszonyok" megbomlott hrmóniájár. Ehhez zonbn sjátos drmturgi szükséges: olyn, mely drámát történelmi konkrétumoktól többé-kevésbé elemelve filozófii dimenzióibn megrgdott hős belső konfliktusár koncentrál, továbbá mgát hőst olyn plsztikusn ábrázolj, hogy ne csk őrülete, de nnk rendszere" is világossá váljék. Szbó György kísérletének prdoxon viszont z, hogy éppenséggel olyn drmturgiát válszt, mely z áltl elutsított válllásokhoz illik: z részletező lposság, mellyel z egykorú mgyr belviszonyokt, világpolitiki összefüggéseket, z egyes szereplők politiki profilját s htlmi küzdelemben betöltött helyét bemuttj, épp úgy ngy nemzeti problémákkl" fogllkozó, hogy ne mondjm, áthllásos" drámákhoz illik, mint könnyed, csevegő, mi fordultokkl megtűzdelt s helyenként kbré felé csúszó nyelvezet, mely htározottn hsonlít hhoz nyelvhez, melyet Szbó Mgd lklmz bevllottn ktuálpolitiki célztú történelmi drámáibn, de kevéssé lklms z egyetlen hős állpot- és fejlődésrjzához szükséges filozófii-pszichológii dimenziók hordozásár. Így ztán drám htásábn furcs kettősség muttkozik. Egyfelől dv vn egy ngyon is konkrét, hitelesnek tűnő részletekben bővelkedő ábrázolás XIII. százd végi mgyr társdlomról, feudális nrchiáról, kunok szerepéről, pápság és nápolyi királyság htlmi törekvéseiről, vlmint fenyegetőn bontkozó Hbsburg-htlomról - ez széles freskó vlósággl megkövetelné, hogy szerző igenis máig visszhngzó következtetéseket vonjon le ebből trgikus, dúlt, ellentmondásos szituációból. Cskhogy Szbó ez lól felmentve érzi mgát, hiszen ő nem kívánt nemzeti problémákkl fogllkozni - vgyis rengeteg dt, részlet, jellem, szituáció végső soron dekortívn öncélú, miközben ugynkkor számos próbb-ngyobb logikátlnságávl fölösleges fejtörésre kényszeríti nézőt. (Mgm például csk cstlkozni tudok z öreg pphoz, ki csk zt nem érti, mit is nyertek kunok ezzel gyilkossággl", de hsonlón kusz Hbsburg Rudolf szerepe merényletben, s pápi legátus végső megnyugvás sem látszik indokoltnk.) Másfelől itt vn hős, IV. vgy Kun László, kinek kétségkívül izglmsn felépített filozófii skizofréniáját túl sűrűn keresztezi pszichoptológii skizofréni, drámi funkciót kompromittáló szimpl elmebetegség. Az író itt egy veszedelmes melléktémát is meg-pendít: többször is utl rá, hogy Lászlóból, h megéri, ngy király válhtott

5 voln ". Győz Morvmezőnél, egy brutális kivégzéssel próbálj megfékezni feudális nrchiát, Rudolffl vló jelenetében pedig, szerzői utsítás szerint, rátermett és méltóságos urlkodónk " bizonyul. De hát miképp lehetne rátermett urlkodó z, ki nem is gynítj, hogy miközben ő meglázz Hbsburgot, z közben lepktál kunokkl (mellesleg Rudolf ezt nyíltn meg is mondj neki). S hogyn hivtkozht érdemként mgyr htárok biztosításár kkor, mikor nem hjlndó biztosítni htárokt ugynígy grntáló jogfolytonosságot? A drám fő vonlát lkotó motívum ugynis, hogy tudniillik László nem hjlndó gyermeket nemzeni feleségével, ráoktrojált nápolyi Izbellávl, helyénvló lenne egy filozófii mgtrtásdrámábn, mint z integer, szuverén személyiség védekezése minden kényszer ellen; de h drám ugynkkor rr is utl, hogy z utolsó előtti Árpádházi királyból kedvezőbb helyzetben ngy urlkodó is lehetett voln, kkor e privát vonkodás csupán dlékká válik kliniki pszichiátri köréből, és hős mgtrtását értékel-hetetlenné teszi. (Füst Milán IV. Henrikje is rühelli Bertáját, mégis megnemzi vele z ország békéjét, dinszti jog-folytonosságát grntáló utódokt.) Petőfi ezt tömörebben fejezte ki: biz bolond egy kópé volt ez Lci pjtás! (Nem trtozik írásom tárgyához, s ezért csk érintőlegesen említem Az ördög győz mindent szégyenleni című, ugyncsk z idei nyáron bemuttott Nyerges András-drámát, mely nézetem szerint hsonló diszkrepnciát tükröz, vgyis, hogy mondni szokás, új bort tölt régi plckb. Nyerges múgy igencsk át-hllásos " drámájábn forrdlmi célki-tűzések változékonyság, kisebb, ngyobb és még ngyobb igzságok trgikus összeütközése izglms konfliktus lehetne egy politikifilozófii drámánk, melyben konkrét feltételektől elemelt s elsősorbn mgtrtásformákt-érvrendszereket reprezentáló figurák vegytisztább feltételek között mérhetik össze erejüket. De Nyergest is meg-bénítj hgyományos történelmi drám konvenciórendszere és z intellektuális-filozófii drám hzi hgyományink szegényessége: relisztikusn, sőt már-már romntikusn ábrázolt történelmi helyzetek és külsőségek gátolják meg bbn, hogy z dott - és persze másképpen igz - konkrét, Kováts Adél és Máté Gábor Szbó György: Kun László szerelmei című drámájábn (Gyuli Várszínház) egyszeri esettől vlóbn érvényesen elvontkoztthsson.) Szbó György drámájábn ugyn-kkor igen sok érték rejlik, de ezek koncepcionális problémák mitt csk felemásul érvényesülnek. Kitűnő ötlet lenne például két pp: királyi lelki-ty és z öreg krónikás szerzetes dilógusávl nyitni és zárni drámát, de ez keret végül nem funkcionál, hiszen itt kellene bujkálni nnk z üzenetnek ", melytől szerző megtrtózttt mgát. Helyenként roppnt szellemes és színvonls Fülöp érsek és László dilógus, mellesleg bizony olyn-kor, mikor politikáról, mgyrságról, nemzeti kérdésekről" vn szó, de ztán z írói trtózkodás mitt e dilógusok-nk nincs kifutás, belevesznek egy-egy közepes poénb vgy üres tetrlitásb. És virtuóz lehetne - elgondolásábn z is - megszkított, felvonást záró, mjd felvonást nyitó ngyjelenet z ágys-házb összezárt királyi párrl - h remekül felépített kölcsönös tktikázás végeredménye, kár épp eredménytelen sége is fordítn vlmit szituáción. De hát épp fordultok fölöslegessége utl koncepció fő problémájár. Sem z, hogy Izbell végül terhességet hzudik, sem z, hogy László erre zárdáb krj csuktni, sem z, hogy z érsek boldogn utzik tovább ngy hírrel trsolyábn (vgy bőröndjében), nem visz sehová; felkvrt hullámok bele-simulnk László kiszámíthttln elme-állpotánk drámilg igencsk sttikus lpképletébe. Ezt z igényes, de felemás szöveget gyuli fesztivál vezetése Ács Jánosr bízt, mroknyi igzán jelentős rendezőnk egyikére, s mindenképp rr, ki jelenleg csúcsformábn vn. Ez mg is megér tlán egy kis kitérőt. Ács z idén három drbot rendezett, s mindegyiket vlmi vgy vlki helyett; ezt negyediket se mg válsztott. Felkérték - elfogdt. Helyes, elvégre felnőtt ember, meg ztán teher ltt nő pálm. Mégis: feltétlen szükség vn mindig gátló körülményekre? A Kritikábn megjelent vitindítójábn Mi-

6 hályi Gábor szomorún szögezi le: legjv rendezőink sem versenyképesek szkm világngyságivl, s példképpen épp Ácsot hozz fel. Ács János hrmincht éves. Ebben z életkorbn versenytársink - kiknek bölcsőjébe párkák, úgy lehet, z övével egyform ngyságú tehetségcsomgot helyeztek - sját színházuk volt, de leglábbis meg-htározó szvuk egy színház vezetésében, s többékevésbé, de inkább többé, zt rendezhettek, mit krtk. (Nem mindig remekműveket, de ez rjtuk állott.) Ki hozz helyzetbe Ács Jánost? Három-ht hét között mozog z ő próbideje is, színészeit - Kposváron kívül - nem mg válogthtj össze, nygi lehetőségei színpdon s szín-pdon kívül senkiénél nem jobbk, sokknál - érdemtelenebbeknél - pedig jelentősen rosszbbk. Ács János még fitl, de z ő korábn Chéreu már rég Chéreu volt, Peter Stein már rég Peter Stein, Brook már rég Brook. Aligh illusztrálhtnánk nál lklmsbb példávl z értékcentrikus, minőség-nek igenis kiváltságokt biztosító kulturális politik szükségességét. Nos: hogy három, nem sját válsztáson lpuló kőszínházi rendezés esetében, Ács most is igyekezett teátrális lkotás lehetőségeivel megemelni z dott szöveget. Az eredmény nem mélttln hozzá, bár Sötét glmbnk, z Amphitryonnk és A vágy villmosánk ltt mrd, nyilvánvlón nem z mbíció hiány, hnem mostohább körülmények, még rövidebb próbidő mitt, meg zért, mert kiugrón Fzeks Zsuzs (Édu) Szbó György drámájábn egyenetlen színvonlú társulttl kényszerült dolgozni. Színes, változtos, jól ellenpontozott és jó ritmusú történelmi látványosságot szervezett lényeg: címszerep lnt még méltánylndó kiemelése köré, néhány szellemes, szöveget továbbfejlesztő leleménye is említést érdemel: z például, hogy Izbellát z ágybn tolják be színre ( szövegben később jön be, sját lábán), hogy nyilvánvlóvá teszi: lázdó Gergő úr önkritikáj betnult szöveg, hogy feltördeli, közös játékká teszi két pp udvri ki mit tudját - de rr, hogy szöveg heterogeneitását, László és környezete ábrázolási stílusánk elütő voltát egy közös, ironikusbb, groteszkebb, filozofikusbb hngvételben feloldj, már nem telt se idejéből, se energiájából. Az ünnepi pillntokt így Ács és címszerepet játszó Máté Gábor együttműködésének köszönhetjük; láthtón rendező számár is Máté lkítás volt legfontosbb, s ennek révén z elődásnk kétségkívül vn feszültsége, helyenként vibráló tmoszféráj. Máté kposvári Hmletjéből szármzttj figurát, ez ereje s egyben persze gyengesége is, mert nem igzán eredeti ez z lkítás; színész enyhe modorossági (elsősorbn gúnyt, fölényt és iróniát kifejező mimiki és mozgáseszközök) itt felerősödnek (persze ki először látj e megoldásokt, nnk számár reveltívk). De egészében mégis z történik, hogy rendező és színész megpróbálják megvlósítni zt drámát melyet z író álmodott: z éles eszű ' született nonkonformist fitlembert, kit belső meghsonlásb s végül pusztulásb sodor felismerés: nem képes helyretolni kizökkent időt. Az lkítás egyben mgábn hordozz egyéb, hsonló típusú posszibilis Máté-szerepek ígéretét: II. Richárdét, Lorenzccióét, Szent Johnn Duphinjáét, Cillei és Hunydik V. Lászlójáét. (Bár kérdés, e krizmtikus dottságú fitl színész-nek nem épp z tenne-e legjobbt, h éppenséggel ellentétes típusú szerepekkel terhelnék.) Máté még zt is el tudj fogdttni, hogy ez fitlember kéthetes ágybéli összezártságbn sem hjlndó mgáévá tenni kívántos küllemű s tlpr-esett nyíltságábn vlósággl rokonszenves Izbellát. Ács, h rgszkodik hozzá, bizonyár kphtott voln e szerep-re előnytelenebb külsejű színésznőt is ngyon csinos Kováts Adélnál (ki eddigi pályáj legjobb lkítását nyújt-j), s őt is instruálhtt voln ellenszenvesre. H ezt nem tette, erre csk z z óhj indíthtt, hogy Máté mg színészi eszközeivel fogdtss el: világ legszebb és legvonzóbb fehérszemélyét sem lehet erőszkkl krjib lökni (vgyis ismét mű filozófii vonultánk erősítéséről vn szó). Á művelet mjdnem sikerült; htását csk z csorbítj, hogy másik póluson z Éduát játszó Fzeks Zsuzsnn szenvedélyes kun szeretőként olyn psszív és színtelen, hogy kpcsoltukt még Máté sem képes egymgábn hitelesíteni. Á másik két kun ágyst, Mndulát és Kupcsecset (kinek neve hsztln beszél) dilettánsok lkítják; így merésznek szánt középkori gruppensexjelenet inkább sut iskoli tljgykorlt-nk tűnik. A népes szereplőgárdából kevesen töltik ki szerepüket. Köztük vn Verebes István, ki Fülöp érsekként kitűnő helyzetmegítélési képességgel idézi fel egyik legjobb színészi lkítását, Cligul helytrtój császári küldöttét; nyilván mg is sjnálj, hogy megírt szerep lehetőségeihez képest túl sokt vn színpdon, túl sok z olcsó szövege, lz szituációj, s így, bármily tömören, okosn, ngyvonlún foglmz is, csk két válsztás vn: vgy lább dj, vgy ismétli mgát. Egyetlen ngy váltásr épített rövid szerepében igen jó Tóth Tmás, mint vártlnul kivégzett renitens ifjú nemes. Amikor szöveg és szituáció engedi, kellemesen fnyr Jordán Tmás mint királyi lelkity; több-

7 re már csk zért sem képes, mert játékstílus frontálisn ütközik legfőbb prtnere, z öreg ppot lkító Ptky László szolid nturlizmusávl. Ugyncsk z elidegenítő iróni - jól ismert - erőssége z írnokot játszó Kiss Jenő-nek, és pompás, telivér kbrélkítást nyújt Hbsburg Rudolfként Eperjes Károly. Itt már érezhetően Ács is fel-dt: mikor z írott szöveghez képest sokkl több poént engedélyezett kiváló fitl színésznek, nyilvánvlón z cél vezette, hogy logikátlnság káoszáb fulldó s egyre fársztóbb befejezést vlmiképp felélénkítse. A többiekről kevés jó mondhtó. Zolny Zsuzs lkti ellentmondássl küzd: megjelenéséhez, játékstílusához fájdlms ngysszony szerepe sokkl inkább illenék, mint vérbő, tempermentumos és közönséges érett szépsszonyé. Szélyes Imrének (tárnokmester) szövegmondás dicsérhető; Fzeks István (Miklós, kun testőr) érdekes jelenség, de játék nem elégíti ki külseje áltl keltett várkozást. Árok Ferenc nádor szürkén korrekt, két kun vezért lkító Lukács József és Kátó Sándor zonbn már-már komikusn külsőséges, Mezei Ljos esztergomi érseke lehngolón provinciális, Mizsét lkító rokonszenves Kmel Eid Mohmed pedig szemmel láthtón civil. (Megjegyzem, egyetlen mondtnyi indokolást zért elbírt voln, hogy kerül XIII. százd végi mgyr udvrb egy fekete bőrű szolg. Egy füst ltt pedig zt is meg-kérdezném, miért címezi László András bácsink - tuljdon dédpját.) Gosztonyi János A festett királybn egy másik vérzivtros korszkot válsztott kiindulópontul: mohácsi vész és z es második török betörés közötti éveket, s hős ismét történelmünk egy jellegzetes, többféleképp meg-ítélhető, vittott figuráj: Zápoly János. Kétértelmű már mg cím is. Zápoly állítólg vlóbn festette mgát, hogy felségesnek és félelmetesnek tűn-jön, de jelző persze rr is utl, hogy htlm is csk pingált, irreális, meglpoztln volt. És ilyen kétértelmű egész szerepe is: egyfelől utolsó nemzeti királyunk, ki tisztességgel próbált lvírozni két pogány között, mgyrság megmrdás érdekében - másfelől könyörtelen feudális úr, Dózs hóhér és, önös érdekből, II. Ljos Bubik István és Esztergályos Cecíli Gosztonyi János: A festett király című drámájábn (Gyuli Várszínház) tudtos elárulój. Vgyis z ő figuráj is csábíthtn jellemdrámár, de Gosztonyi, bár bőséggel kiknázz hőse szélsőségeit, más utt válszt: már verses form révén is elidegenített, epével átittott szélsőséges sztíráét, mely mindvégig tudtosn hárítj el z zonosulást - itt még z áldoztok sem keltenek együttérzést, vgy mert mguk is bűnösök, vgy mert rc nélküli sttiszták, egy kollektív hláltánc névtelen szereplői. Es Gosztonyi mg elé tűzött célt mrdéktlnul, z eszközök pontos megválsztásávl el is éri, s ez igz kkor is, h drbnk igzából nincs lelke, úgy tűnik, szenvtelenül íródott, és nézőtől is szenvtelenséget vár (hogy ez, nézetem szerint üdvösen, mégsem így történik, z z elődás érdeme). A drám lpképlete egy ördögi kör, hol nem tudhtó, mi volt előbb, tyúk vgy tojás: reménytelen-ki-úttln történelmi helyzet vgy szörnyű emberi torzulások. Hjmeresztő, szdist rémtettek, eszelős szexuális tombolások, z árttlnok és tehetetlenek elleni ördögi merényletek, nyers és leplezetlen önzés megnnyi megnyilvánulás követi egymást, mindenki mindenkit bármikor eldni kész, élen János királlyl, ki úgy kezdi, hogy kép-muttó siránkozás közepette lekési mohácsi vészt, úgy folyttj, hogy meg-szegi z özvegy királynévl kötött lku-ját, megöleti szeretőjét, s egymássl mészárolttj le z ilyen-olyn okból kényelmetlenné vált urkt, mjd úgy végzi, hogy függetlenség látsztát is feldv hódol meg szultánnk. De vjon z iszonytos történelmi cspdhelyzetben tehetne-e mást bárki, ki helyében áll, s nál tisztább, feddhetetlenebb jellem, kár egy potenciális Mátyás király? Gosztonyi, bár forrási között hivtkozik Nemeskürty Istvánr is, elutsítj m g ától Nemeskürty-féle oknyomozást. Ot ebben jeges sztírábn csk tétel érdekli: szörnyű idők szörnyű embereket szülnek, kik szörnyű időket még szörnyűbbé teszik. (A folymt, körkörös lévén, végtelenségig tágíthtó, és soh nem zárhtó le sem z idők, sem z emberek egyértelmű hibázttásávl.) Vll műsorfüzetben Gosztonyi is, de ezúttl szándék és teljesítmény fedi egymást. Az emberi természetből s kpcsoltokból fkdó trgikum kifogyhttlnul sorjázik histórián át. A körülmények - kellék, jelmez - változnk, de z nyg, mely őket lkotj, olynnyir egynemű, kár z egysejtűtől legmgsbb rendű elméig vezető láncolt. " Így joggl háríthtj el feltételezést, miszerint ktulizáln vgy prbolát írn, hiszen drámánk két rétege vn: történelmileg ngyon is konkrét, s Szerémi György - drbbn is megjelenő György káplán - áltl szinte mindenben hitelesített XVI. százdi krónik, és legszélsőségesebb bsztrkció, melynek értelmében mind-ez z egyetemes történelem stndrd folymtink párlt. S e két pólus között elvész, irrelevánssá válik prbolák céltábláját képező npi ktulitás; z áthllások " semmivel sem érvényesebbek már, mint bármely más, tetszés szerinti történelmi korszkr. Egyébként ez z ok, hogy mű vég-eredményben steril mrd, ktrtikus htás nélküli, másfelől viszont kétség-kívül Gosztonyi eddigi legjobb munkáj. Itt rátlált rr szemléletre és drmturgiár, mely írói lktánk leginkább megfelel, s zt legelőnyösebben érvényesíti. A válsztott koncepción belül hidegen játékos nyelvművészete is kiteljesülhet; történeti konkrétság s z bszolút elvontkozttottság kettőssége egyránt hitelesíti historizmusig meghtározottt, legvdbb nkronizmusokt s csk szimbolikus értékűt; s h vlkinek sértené fülét sok obszcenitás és trivilitás, ez is csk ízlés kérdése, mint művészi megoldás, dott esetben teljesen dekvát. Ennek drmturgiánk egy veszélye vn: bármennyire cselekményes is, nemcsk ízig-vérig epikus, hnem végső

8 Jelenet A festett király című elődásból (MTI-Fotó - Ilovszky Bél felvételei) soron tét nélküli. A figurák bármily változtos pályát járjnk be, hldás teljességgel virtuális, legföljebb szűkül vgy tágul kör; önálló epizódok sorjáznk egymás után, melyek nem eszklálnk, hnem óhttlnul hsonlítnk egymásr. H nem szbályozz kellő írói ökonómi, ez form előbb-utóbb kiveti mgából feszültséget. Gosztonyi nem is kerülte el ezt veszélyt: kemény három és fél nézőtéri ór még többnek érződik, mert jelenetek egy idő múltán már nem erősítik egymás htását, és néző, h nem második, hát hrmdik árulás, szeretkezés vgy gyilkosság után már csk így regál: ezt már hllottm, ezt már tudom, ezt már z első félórábn megértettem. Mindez nem cáfolj form jogosultságát, csk több műgondot indikál: további bemuttók előtt indokolt lenne szigorú koncentrálás, z ismétlések és túldimenzionálások könyörtelen ki-gyomlálás. A rendezést Drvs Iván személyében színészre bízni ez esetben igencsk veszedelmes elgondolás volt, lévén színészrendezőknek áltlábn nem z úgynevezett koncepció z erősségük, hnem inkább játékmozzntok, részletek érzékletes kimunkálás. Ilyesmi történik most is. Drvs bizonyos értelem-ben felerősíti drb szervi hibáját, mert minden jelenet mximális és láthtón örömére szolgáló kijátszásávl még elnyújtottbbá teszi, fokozván z önismétlés és z egymásmellettiség benyomását. Másfelől viszont rendezőként is kmtozttj színészi lénye intellektuális iróniáját, s ezzel megemeli drbot: elegánsbbá, kecsesebbé, játékosbbá teszi Gosztonyi sokszor nehézkesen vgy épp görcsösen sulykoló sztíráját. Ugyncsk változtosság benyomását kelti z ügyes térkihsználás (díszlet: Bkó József): János királyé földszint mint fő játéktér, bl oldli első emelet, közlekedőfolyosóvl, Hbsburgoké, másodikon, vgyis bástyfokon zjlik két, szellemesen zonos koronázás, Jánosé és Ferdinándé, miközben legfölső szinten ott mindent leglizáló rvtl: z előző királyé, bár közszemlére tett vízihull személyzonosság korántsem bizonyos. A tláló színpdi képek jó néhány mgától rendezőként is ismert írótól ered, de Drvs ezeket is szinte poétikus elegnciávl vlósítj meg: rögtön játék sodráb rántj nézőt z expozíció pompás bábjáték, brutális szeretkezések is művészien koreogrfáltk, és tömeggyilkosságok ritulizáltságánk htását is csk sttisztéri színpdinkon krónikus dilettntizmus csorbítj. Drvs is elidegenít, kárcsk szerzője, de ez z elidegenítés művészinek egy mgsbb szintjén megy végbe. Es mi ugyncsk remélhető volt: játékmesterként színész-rendező ngyon eredményesen instruált színészkollégáit, kiknek összeválogtásábn több szerencséje is volt, mint Szbó György drámáj esetében Ács Jánosnk. Á sivár kisszerűség, piti gzemberség vlmennyi figur közös vonás, s ezen belül Gosztonyi nem is ngyon iprkodik vriációkt teremteni, miáltl drám portréglériáj inkább egyzon rovr-fj különböző ngyságú és nemű példányink tnkönyvi gyűjteményére hsonlít, mi z elődást risztón monotonná tehetné; helyzeti előnye csk titokztos töröknek" vn, ő lévén z egyetlen olyn rovr", ki nem összevissz szldgál, hnem pontosn tudj, mit kr (és Drvs, mint szerep lkítój, finomn jelzi is ezt z lpvető különbséget). De Drvs, rendező módot d rá, hogy színészek is meglkossák mguk egyedi vriációját közös témár, méghozzá nélkül, hogy másik végletbe, hgyományos pszichológii relizmusb vgy épp történelmi" stíl-be csúsznánk : stilizáltn, ironikusn, koreogrfáltn és elidegenítően, de fel-ismerhető és egymástól különböző embereket ábrázolnk, és így, bármily ellenszenvesek legyenek is - közünk támd hozzájuk. Rossz lkítás voltképp nincs, kkor se, h Tybltként oly kitűnő Rubold Ödön Ferdinándként hbozón hlvány, s lehetőnél kevésbé kontúros Ferenczy Csongor Báthori nádor, Téri Sándor Jeromos külképviselője, Rdó Denise Ann királynéj vgy Medve Sándor Petényi (nem inkább Petényi?) Pétere (engedtessék meg, hogy Gosztonyi kissé különcködő modorosságát mellőzve tuljdonneveket ngybetűvel írjm); Gosztonyi János püspököt múgy pontosn játszó Gosztonyi János színészt pedig ritk mókás hárms koincidenci, Gosztonyi János drbjábn Gosztonyi Jánost lkító Gosztonyi Jánosé, minth elfogódottá tenné. Némiképp relizmus felé csúszik el Esztergályos Cecíli Bbó, régi, hmr megunt szerető szerepében; szerencsére rendezői koreográfi vtott kivitelezése küszöbön mindig visszrántj z átéléstől, netán drámázástól. Az epizódszereplők közül borzongtón érdekes lábtln nemes rezonőr-szerepét játszó Csák György, fnyrul, okosn ljs, Ngy Zoltán lkításábn, z ismét csk keresetten Prókátor Pityu-nk átkeresztelt Werbőczy, és egészen kitűnő z ördögi nemesurk triój, első-sorbn budpesti korszkánk első igzán ngyszbású lkítását nyújtó Fonyó István Dóci (de miért nem Dóczy?) János; impozáns teljesítmény, hogy ezt tökéletes lélektni hitellel rekonstruált gzembert egyszersmind kívülről is átvilágítj, s pszichológiát d mindennemű nturlizmus nélkül. Társi közül Pöstyéni Gergely szerepét sötét, táncos bájjl lejti Funtek Frigyes, és Pekri Ljosként Csurk László is egy más stílusszinten költi újjá megszokott drbális-duhj figuráját. Kubik Annát mint Mári királynét mindenekelőtt z minősíti, hogy tökéletes prtnere címszereplő Bubik István-nk. E ngyon tehetséges fitl színész-nő eddigi lkításit furcs kettősség

9 ellemezte: színésznőink között oly sjnáltosn ritk céltudtos, intellektuális keménységét és hjlékony stílus-érzékét időnként keresztezi színésznőink kötelezőnek vélt egyenmgtrtás, negéd, z édeskés hercigség", fitogttott báj. Ezúttl minth beérné zzl, hogy kármit csinál, úgyis szép, vonzó és fitl, s lemond rról, hogy erre rá is játsszon; szerep monolitikus voltát jól kihsználv, minden ízében átgondolt, egységességében sokszínű lkítást nyújt, minden prtneréhez megtlálv z indokolt és kifejező viszonyulási-kpcsolódási módot. A hlványbb kezdetek után ez évben rgyogó formávl z élvonlb szökkenő Bubik István ugynolyn bszolút centrum ennek z elődásnk, mint Szbó György drbjábn Máté Gábor, sőt még szuverénebb módon trtj kezében szerepet is, z egész színházi estét is. Úgy tűnik: Máté tehetsége egy iránybn mélyebb és vibrálóbb, Bubik skáláj viszont szélesebb, változtosbb és szenvedélyesebb. Bubik szinte mindent el tud játszni, ő z művész, ki később felváltv lkíthtná Othellót és Jágót, vgy, ktuálisbb példávl, Ruy Blst, Don Slluste-öt és Don Cesrt; Máté szerepköre behtároltbb, de zon belül izglmsbb. Bubik tehetsége áltlánosbb érvényű, kortlnbb, színház minden korszkábn ngy színész lehetne; Máté inkább miénk, jellegzetesen XX. százd végének embere és mű-vésze. Az összehsonlítást nem zért érzem indokoltnk, mert történetesen mindketten 1985 nyrán Gyulán játszottk főszerepet, hnem mert jelentős egyéniségekből álló fitl férfiszínész-gárdánk két vezető s meghtározó tehetségét érzem bennük. Annk idején fitl Olivier-t s fitl Gielgudot hsonlítgtták össze némiképp hsonló jelzők-kel, és ngy öröm, hogy most nálunk is nyílik lklom effjt összehsonlításr, ironikus és hiteles vriáns. Máskülönben sem fél ttól, hogy Zápolyájánk drámi, sőt helyenként már szinte trgikus súlyt djon, miközben villámló váltásokkl, figur szerepjátszását egyszerre élvezve és leleplezve, groteszk is, tszító is: nem feszítve szét szöveg igzán precízen kijelölt htárit, bszolút szuverén módon tölti ki mg drámi terét, némi derűt lopv z ábrázolt sötét világb: tlán-tlán mégis múlik vlmi z emberen is... A kifogások, fenntrtások ellenére úgy vélem: jó nyár volt ez gyuli (egyre ritkábbn tpsztlhtó tömeges jelenléttel szvzott mellette közönség is). Érdekes, válllkozó kedvű, progrmot hosszbb szünet után ismét igzolni képes drbokbn szokásosnál lkotóbb, színesebb formát muttott színház is, z lklmi társulásokbn né-hány vlóbn élvonlbeli tehetséget koncentrálv. F ÖL DES ANN A Krdok, klodák közhelyek és kulisszák Szkonyi Károly klndozás kuruc korbn Létezik-e kőszegi -- szegedi, gyuli, kisvárdi - drám? Dunántúli vgy déllföldi irodlom? Téli és nyári színmű? A szónoki kérdésre színházi gykorltunk feleletül meghzudtolj z esztétiki evidenciát. Az elmúlt évek tpsztlt zt bizonyítj, hogy egyre jobbn virágzik - burjánzik - helyi kezdeményezésre, megrendelésre írott lklmi színpdi játékok műfj. Kőszeg például most már esztendők ót önellátó'". A város bőkezű mecénásként mg kezdeményez és Szbó György: Kun László szerelmei (Gyuli rendel Várszínház számár olyn új mgyr történelmi játékokt, melyek Várszínház) Díszlet: Ács János. Szcenikus: Bkó vlmilyen vlós szálon városhoz József. Jelmez: Szkács Györgyi. Rendező: kötődnek. Páskándi Géz és Nemeskürty Ács János. Szereplők: Ptky László, Jordán Tmás, István kőszegi felkérést megelőzően is Máté Gábor, Fzeks István, Szélyes Imre, történelemben gondolkozott. Az idei Kiss Jenő, Kmel Eid Mohmed, Árok szerző, Szkonyi Károly számár mg Ferenc, Lukács József, Kátó Sándor, válllkozás is múltb tett kivételes Zolny Zsuzs, Kováts Adél, Tóth Tmás, Fzeks Zsuzs, Verebes István, Eperjes kirándulás, egynyári klnd lehetett. Károly, Mezei Ljos. Megállpításunkt nem tényekre, nem is z író nyiltkoztár, inkább csk Gosztonyi János: A festett király (Gyuli Várlátott Krdok, klodák című színjátékr színház) lpozzuk. A szerző, tpsztlt drámíró Díszlet: Bkó József. Jelmez: Schffer Judit. Rendező: Drvs Iván. és drmturg lévén, óvkodik ttól, hogy Szereplők: Bubik István, Esztergályos művét drámánk nevezze. A Jelenetek Cecíli, Kubik Ann, Rdó Denise f. h., " Fonyó István, Funtek Frigyes, Csurk kuruc korból szerényebb és pontosbb László, Ngy Zoltán, Téri Sándor, Kolos műfji meghtározás. Jobbn meg-felel István, Csák György, Czibulás Péter, Medve Szkonyi szerkesztette történelmi Sándor, Rubold Ödön, Ferenczi Csongor, tblónk : eleve elhárítj, kivédi bírálók Tyll Attil, Gosztonyi János, Bősze esetleges szerkezeti, drmturgii ggágyörgy, Trsoly Elemér, Drvs Iván. lyit. Írói tisztesség dolg, hogy Szkonyi minden lehetséges fórumon hngsúlyozz: drbját ( Rákóczi-korszk történelmét feldolgozó forrásmunkákon kívül) Fábián Gyul Hej, Rákóczi..." című művére lpozt. E forrásmunk megnevezése, bevllom, Gosztonyi szövege szerint rovr" zvrb ejtett. Olvsmányélményeimben Zápoly is, méghozzá elég gusztustln: nem szerepelt ilyen klsszikus vgy megtudjuk, hogy büdös, hogy még modern regény. Il viszont történelmi lélegzete is rossz szgú, hogy ritkul szkmunkár utln szerző, kkor mi szőrzete, és szorulásbn szenved. E szükség lett voln külön történész psszusokt nem húzták ki, és mégis, szkértőre - dr. Brisk István Bubik megtoldj z lkot egy hősi, személyében? Az Irodlmi Lexikonból reneszánsz dimenzióvl, min belül még informálódtm Fábiánnk hrmincs shkespere-izálni is mer: h Máté II. években írott ifjúsági-történelmi regérichárdot vázol, ő, nem véletlenül, nyeiről. A Hej, Rákóczi..." 1937mjdni III. Richárdját vetíti előre ben íródott, és lighnem egy Máriávl vló ágyjelenetében, mely Szkonyinál idősebb évjártú dunántúli koporsó melletti sszonykérés egyszerre diák-

10 nemzedék olvsmány (mint utóbb megtudtm: kőszegi kmszok hjdni kedvence) volt. A Krdok, klodákkl kpcsoltbn z Adáshib írój mg hsznált z lklmzott grfik" megjelölést. A kuruc korbn játszódó jelenetsor II. Rákóczi Ferenc zászlóbontásától szbdságküzdelem kríziséig több esztendő eseménytörténetét érinti, kíséri. Az óvtosn válsztott igékkel Szkonyi krónikájánk természetét, témkezelés módját kívánom érzékeltetni. Hogy z író meg sem kísérli lehetetlent, nem törekszik történelmi teljességre, nem ígér sem hőskölteményt, sem dokumentumot. Jeleneteket válszt ki és drmtizál történelemből, elsősorbn Kőszegen és Kő-szeg környékén játszódó események sodrából, és zokt fűzi néhány korbeli szereplő életútjánk, hdi pályfutásánk szálár. Szkonyi válsztás zonbn - drámírór vll. És ezzel teljesíti mégiscsk túl mg válllt szerény feldtot. Tlán nem pontosn zzl, mire Rom-hányi László, z elődás rendezője utl műsorfüzetben, hogy- Krdok, klodák voltképpen Jelenetek politikából" - hnem, mert Bezerédi Imre hős kuruc brigdéros és megbélyegzett áruló trgikus sorsábn Szkonyi ráérez vlódi drámár. (Engedtessék meg nekünk, hogy színlptól eltérően továbbr is i-vel írjuk, nem pedig Bezerédj-nek hős nevét. Meglehet, z újbb kuttások ezt z írásmódot indokolják, de színházbn tlán elfogdhtó régebbi szokás szentesítette lk.) Hős volt vgy áruló Kőszegről Rákóczi sárosptki udvráb hurcolt és ott hlálr ítélt kuruc vezér? Önös érdekből eldt fejedelem, mgyrság és nép végveszélybe került ügyét, szbdságot? Elhgyt II. Rákóczi Ferenc korábbn hittel lobogttott és szolgált zászlját, vgy árttlnul esett vezértársi ellene szőtt hálójáb, és védekezés jogától is megfosztv, egy XVIII. százdi koncepciós per áldozt lett - mint hogy Romhányi sejteti? Dr. Brisk István szerint kuruc kor ngy lkjánk perújrfelvételétől történész is óvkodik. Óvtos, ám nyugtlnkodni kezd, mikor z elfogdott történelmi ítélettel szemben kétségeket támsztó, Bezerédi elleni vádk hitelét megingtó, leleplező összefüggések birtokáb jut. Szkonyi Károlytól nyilvánvlón nem várhtó el, hogy felderítse, végérvényesen eldöntse szk- tudomány tisztázásár váró perét. Az állásfogllást zonbn, h korról ír, nem kerülheti meg. Mert h igen, könnyen úgy jár, mint tehetséges fitl pálytárs, Ngy András, ki nemrég - történelmi igzság megismerhetetlenségét példázv - olyn többismeretlenes egyenletként ábrázolt Báthory Erzsébet történelmi perét, melyben z utókor sem igzodik el, z író pedig nem válllj fel sem vád, sem védelem erkölcsi jogosultságát. Az elmúlt évdbn látott drbnk ez nyitottság" jellemrjzokt mbivlenssé, cselekményt ködössé, drámát mgát meglehetősen érdektelenné tette. Szkonyi Károly nem kívánt megismételni ezt hibát - z ellenkezőjébe esett. Míg Ngy András sem váddl, sem védelemmel nem zonosult igzán, Szkonyi mindkettőt elegendő - néző érzelmi zonosulását is látámsztó logiki és érzelmi munícióvl látt el. Bezerédi Imre z ábrázolt eseménysor (és színpdi idő) túlnyomó részében rokonszenvünkre és tiszteletünkre méltó, merész és következetes hrcos, ki-nek még túlkpási is vitézi erényéből, virtusából fkdnk. Ugyn ki vetne követ rá - különösen nyugti htár-szélen, ilyen szép, csillgos estén, ünneplőbe öltözve és elegáns hölgyek oldlán -, miért drámák kedvét keresendő Bécsbe vgy Bécsújhelybe vágtt legdivtosbb szoknyákért? S hogy mégse higgyük hebehurgy, meggondoltln fráternek, Szkonyi még zt is bemuttj, hogyn mond le kuruc brigdéros véletlen áltl útjáb sodródó Ngy Lehetőségről, kínálkozó prtizán brvúrról, z útjáb kerülő császár elfogásáról, mikor számb veszi z elképzelt hőstett beláthttln politiki következményeit. Ez frppáns epizód egyben drámi konfliktus fordulópontj is. Ettől kezdve már tpinthtón érzékeljük hős vezér terhére írhtó mulsztások súlyát. Az ezután következőkben Szkonyi egyre ngyobb gondot fordít rr, hogy tudomásunkr hozz: hőse fokoztosn ráébred szbdsághrc reménytelen voltár, és hjlik kompromisszumr. Nem titkolj, hogy hrcot, h esélytelen, vérontásnk trtj, és végveszélyben bölcsebb z értelmetlen hlálnál, mások feláldozásánál z egyezkedés. Az észszerű kompromisszum. Különvéleményének hngsúlyozásávl Szkonyi nem szkítj el törté nelmi hőst mi nézőhöz fűző érzelmi szálkt - éppen ellenkezőleg. A reálpolitik korábn nem kell különösebb empáti z ésszerű kompromisszumml vló zonosuláshoz. Am ezzel z érveléssel jellemrjz egyrészt ellentétbe kerül drb ngy részének hzpufogttón romntikus hősábrázolásávl és történelemszemléletével, másrészt (és ez fontosbb) megkérdőjelezi sejtetett koncepciós per jellegét is. H Bezerédi, fejedelem krtától függetlenül, külön utkon jár, h békét kr kötni, mikor még zjlik háború nem egészen lptlnul vetődik rá gynú árnyék. A szövegben sok szó esik kuruc tábort megbontó vitákról, villongásokról, széthúzásokról, melyek nyilvánvlón indokolhtják z események trgikus fordultát. Mindez zonbn inkább csk közlés szintjén mrd, megjelenítéséhez z író, úgy tűnik, nem tlál sem teret, sem cselekményt. H Bezerédi vlóbn vezérek egymás elleni intrikájánk esik áldoztul, kkor ezt nem elég jelezni, közölni, hnem ábrázolni is érdemes. Kivel keresztezték egymást z útjik? H Rákóczivl mgávl került szembe brigdéros, rá mért büntetés lehet ránytln és igztln, lehet elfogult v g y túlzott, de koholtnk vádk mégsem nevezhetők. Szkonyi krónikájábn viszont Bezerédi különvéleményével zonos hngsúlyt kpnk z ellene szőtt intrikák, neki állított cspdák és vlóságos nézetkülönbségek. Az elődás láttán még bbn bíztm, hogy tlán drám szövege jobbn eligzít. Vlójábn, h rövidítették is Szkonyi szövegét, z elődás eldöntetlen, nyitott kérdéseire szöveg sem d félreérthetetlen válszt. Nem csk rendezői értelmezésen múlik, hogy Bezerédi hősi lkjár z utolsó részben többféle árnyék is vetődik. A koholt ürügyekkel elveszejtett hősnek, mártír-nk zonbn rosszul áll glóri meg-tépázás, z utolsó, nekikeseredett dáridó. A közös ügy elárulój pedig nem érdemelné meg z író kínált történelmi elégtételt. A jellemábrázolás bizonytlnság nyilván bból ered, hogy Szkonyi történelemtudomány egyik lehetséges álláspontj mellett sem kívánt elkötelezni mgát; jelen idejű kérdésekben illetékes szépírót jobbn érdekelte, vonzott koncepciós perek mechnizmusánk, z áldoztok trgédiájánk hálás (és divtos) témáj, mint kurucok egymás közötti polémiáj.

11 Ugynkkor politikus és publicist számár mégiscsk fontosbb volt józn önmérséklet és megengedhető kompromisszum művészi igzolás. Újbb történelmi modell drámáinkbn gykrn - Szkonyinál szerencsére ritkán fordul elő, hogy z író publicisztikusdidktikus megnyiltkozásokkl kívánj látámsztni műve időszerű politiki üzenetét. A Krdok, klodák szö vegéből viszont kisebbfjt kollekciót, citátumgyűjteményt állíthtnánk össze z ilyen kiszólásokból". Azután néző lelke rjt, hogyn érti kőszegi lokálptrióták. szívbéli óhjtását, hogy se kuruc, se lbnc ne szállj meg várost; hogyn mgyrázz kisebbségi jogok sérelmérevédelmére utló kijelentéseket vgy z örökkön-örökké gúzsb, klodáb kényszerített mgyrok pnszát... Az áthllások és ktulizált reflexiók zonbn, h megborzongtják is nézőt, egyetlen történelmi drbot sem tesznek igzán mivá. Szkonyiét sem. Az igzság z, hogy z író mg sem bízik eléggé sem Bezerédi kiknáztln trgédiájábn, sem z efféle, tehetségéhez nem igzán méltó, ámbár htásos eszközökben, és ezért jelenetsor tág kereteit kitöltve, óriási erőfeszítésekkel fel-dúsítj drámi cselekményt. Így kerül történelmi képsor forgtgábn előtérbe Szerdhelyi László személves, szerelmi drámáj, erkölcsi, érzelmi dilemmáj. Szerdhelyi, drb második legfontosbb hőse, nem krdforgtásr, hnem tolll végzendő tevékenységre, hivtlr született. De mi-kor meghllj hz hívó szvát, nem tetten meg, hnem válllj ktonélet próbtételeit. Szerdhelyi szbályos kettős kötöttségű hős: erénye, szíve mgyr ügyhöz, kurucokhoz köti, hivtli tisztsége és lbnc lány szerelmese viszont másik oldlr húzzák. De mivel ez z érzelmi konfliktus önmgábn tlán még mindig nem elég drámi robbnáshoz, szerző, jól bevált irodlmi mintákt követve, végletekig élezi. Szerdhelyi László ugynis hrc hevében tévedésből megsebesíti szerel-mese legkedvesebb unokbátyját, esküvőjük leendő vőfélyét, ki hivtásos ktonként (természetesen) brikád másik oldlán császárért hrcol. Romeo bűnének ez kőszegi változt felkvr-j, porig sújtj z elkövetőt, ki teljes joggl retteg ttól, hogy emitt elveszíti szerelmesét. Szerencsére zonbn Ágnes szerelmesebb és hálásbb is nnál, sem- Szkonyi Károly: Krdok, klodák (Kőszegi Várszínház). Oszter Sándor minthogy ez bekövetkezzék. (Háláról szólhtunk, mert Szerdbelyi László, még cselekmény kezdete előtt, égő várból mentette ki élete kockázttásávl Pmmer János, kőszegi tnácsnok hjdon lányát.) A romntikus előzményekkel rendelkező szerelem még kkor is virágzik, mikor Ágnes Romeój, unokbátyj gyilkos, Bezerédinél is következetesebb, elkötelezett hrcos lesz kuruc seregnek. Nem készítettem sttisztikát, de mnpság legdivtosbb, időszerű témák listvezetője lehet túszszedés motívum. Á. hírlpi szenzációk színpdi változtivl közelmúltbn többek között Huby Miklósnál, Hernádi Gyulánál is tlálkoztunk. Szkonyinál túszszedés momentum nem nnyir terrorizmus elleni áltlános tiltkozást jelenti, inkább csk romntikus lklom rr, hogy templomból lbncok börtönébe hurcolt Bezerédiné, született Bottk Mári is ktívbbn bekpcsolódhsson férje oldlán cselekménybe. Szkonyi Károly megtnult mesterséget: kuruc kor szélesen árdó, epikus krónikáj változtos és épkézláb jelenetekre tgolódik, epizódji - h zenés-táncos betétek nem szkítják. szét őket - jól peregnek, és megfelelően illeszkednek egymáshoz. Meglepő viszont, hogy z író kiváló dilógusteremtő érzékenysége helyenként. csődöt mondott; nem hllott meg -- leglább drmturg Szkonyi -, hogy milyen élet-idegen, bükkfnyelven szóllnk meg néh Krdok, klodák szereplői. Nem-egyszer minth vlmi középfokú szeminárium hllgtóiként elemeznék sját helyzetüket! A foglmzás lklmi történelmietlenségével még megbékélnénk -Szbó Mgd történelmi drbjink éppen kirívó nyelvi nkronizmusok dták svát-borsát, és Dürrenmtton iskolázott nézőink még hálásk is frppáns, modern fordultokért -, ám ehhez ezúttl hiányzott megnyiltkozások iróniáj. Éppen ellenkezőleg, kőszegi szereplők többnyire koturnust öltve", illetve koturnusr állv fejezik ki és kommentálják érzelmeiket. Ptetikus megnyiltkozásik epikus, krónikus modorbn tlán még elfogdhtók lennének, ámde egyes szám első személyben kínosn hiteltelenek. Mindezt el kellett mondnunk hhoz, hogy összegezésül kijelenthessük: z Adáshib írójánk tehetségébe vetett hitünket ez z egynyári színpdi termék nem ingtj meg. Inkább csk sjnáljuk, hogy mgándrámákkl és érdekes drámkezdeményekkel feldúsított történelmi tblóbn lppngó vlódi drám nem került kiknázásr, hogy jelenetek néhol túlburjánzó, ptetikus szövege rátelepedett hősök személyes mondnivlójár. De még h csk egy lehetőség sikkdt voln el Kőszegen... A ngyobb bj z, hogy Romhányi László rendező nem drb komoly drmturgii munkávl felszínre hozhtó értékeire, h-nem következetesen nnk gyengeségeire épít. Á cselekmény és megjelenített emberi kpcsoltok közhelyeire, jelenetsor szerkezeti lzságár, monológok hzpufogttó stílusár. \ Mgyr Színkör felelős gzdáj nem először rendez Kőszegen, Rom-hányi tpsztltból tudj, hogy Jurisics-vár gyönyörű, tágs udvr remekül bejátszhtó". Ki is hsználj flkkl körülzárt, rányos tér lehetőségeit, színpdr vezető különleges felvonulási útvonlt, mozglms elődásokhoz különösen jól tágíthtó színpdot, z

12 Jelenet kőszegi elődásból (Sincs Géz felvételei) emeleti blksort, de tlán még szép csillgos égboltot is. És ez mindenképpen jvár írndó. De nem elégszik meg színhely vrázsávl: prózi drb zenéstáncos prezentálás során vlósággl végigzongorázz htáskeltés szín-pdi eszközeit. Így kerül sor cselekményhez illő toborzón kívül más, mszkos és mszk nélküli népi táncr, nosztlgiát és honfibút ébresztő kuruc nóták-r. Á látványszínházból nem mrd el görögtűz és fáklyfény. Szbdtéri elődás újbbn ritkán láthtó igzi" álltok nélkül. Ezúttl rendezőnek még erőszkot sem kell elkövetnie cselekményen hhoz, hogy szereplői lór pttnjnk, délcegen benyrgljnk színpdr, és emlékeztessék nézőket: Oszter Sándor, Bezerédi Imre lkítój, Rózs Sándor ót sem felejtett el lovgolni. Kirívó vi szont császár gránk bevonulás. Ez derék, elegáns eb, kit" mellékesen XIV. Ljosnk hívnk, teljességgel funkciótln, olcsó gg mrd. Igz, nem ez z egyetlen... Tlán példák is jelzik: kevesebb több lett voln! Legfeljebb jó ízlésből, mértéktrtásból kelt voln el egy kis rádás... A rendező mentségére csk zt hozhtjuk fel, hogy voltképpen szbd-téri elődások közönségének megítélésén is múlik, hogy ki, mekkor csinndrttávl véli lekötni nézőknek nyári estéken könnyen elklndozó figyelmét. Az elődásbn lengetett-lobogttott nemzeti zászlók méretéről és számáról zonbn külön is szólni kell. Mert vló igz, hogy történelmi cstjelenetekben indokolt is, htásos is némi szívet dobogttó zászlólengetés. Cskhogy trikolórok dömpingjében - hiáb lengetik- lobogttják - nemzeti jelképből sem mrd más, mint bot és vászon. A kellékek e hrsány prádéj, népszerű kurucnót-motívumokr szerkesztett zene és helyenként már-már érthetetlenre felerősített mikrofonhng következetesen háttérbe szorítj színészeket. Éppen ezért érthető, hogy Mgyr Színkör népes gárdájánk szerződtetett tgji mindent elkövetnek zért, hogy legyőzzék mélttln konkurrenciát. Pszichológiilg hiteles, részletesebb jellemábrázolásr, vlljuk be, sem drb, sem tér nem d módot. A színészek ezúttl inkább jelmezhordozó, mint jellemábrázoló funkciót töltenek be; s mivel rendező nem rájuk, hnem z elődás látványos külsőségeire épít, különösebb játékötletekre sem inspirálj őket semmi. Igy zután szereplők mint egy nyári piknikben -

13 szépen összedják sját receptre készült, sokszor kipróbált és bevált fogásikt. Bánffy György Vk Bottyán szerepében változtlnul szép orgánumát, Oszter Sándor (Bezerédi Imre) tüzes tekintetét, Tllós Rit (Ágnes) villogón szép mosolyát, fogsorát veti be siker érdeké-ben; és ki ezzel beéri nem pnszkodht. A többiek - Sárossy King (Bottk Mári), Sáfár Anikó (Csáky Krisztin), Kránitz Ljos (Bottk Ádám), Blskó Blázs (Szerdhelyi László) - még személyiségük erejével, színével sem pótolhtták zt, mi szerepükből és z együttes játék koncepciójából, stílusából hiányzott. Az elődás legkínosbb pillntáért Turgonyi Pált (Pálffy János) és Borbáth Ottiliát (Mecséry Ktlin) tehetnénk felelőssé, h nem tudnánk: játékuk vdhjtásit rendezőnek kellett voln lenyesegetni. Az elődás három főszereplőjét, Bánffy Györgyöt, Osztert és fitl Tllós Ritát zért emeltem ki, mert róluk el-képzelhető, hogy elmélyültebb munkávl - esetleg hosszbb próbidővel - többet és mást is nyújthttk voln. Hiszen mind hármn jellemábrázolás-r is hivtott, vtott színészek. És nem véletlen, hogy kezdő Tllós Ritát tpsztlt Bánffy Györggyel együtt idézem: tehetségének egy-egy forgács így is, itt is megmuttkozott. A megvlósult kőszegi elődásbn egyedül Hsszán szolg lkítój, Ben-eze Ferenc kereste meg rábízott szerep mögött z embert, ő érzékeltette nézőkkel figur sorsát és titkát. Kőszeg m z ország egyik legszebb, legápoltbb, mondhtnám zt is, legelegánsbb város: műemlékei is, kirkti is jó ízlésről, hgyománytisztelet-ről és jelenkori életmód kultúrájáról tnúskodnk. Méltán várhtnánk el ugynezt ngyvonlún pártfogolt, kőszegiek és turisták körében egyránt népszerű színházától is. Szkonyi Károly: Krdok, klodák (Kőszegi Várszínház) Szcenik: Kocsik Géz. Jelmez: Olsz László, Ekker László. Koreográfi: Horváth János. Rendező: Romhányi László. Szereplők: Bánffy György, Oszter Sándor, Sárossy King, Kránitz Ljos, Sáfár Anikó, Bencze Ferenc, Dávid Sándor, Borbáth Ottili, Lvot Károly, Budi István, Blskó Blázs, Rost Sándor, Mjor Zsolt, Pethes Csb, Csorb Sándor, Geréb Attil, Velenczey István, Tllós Rit, krsi István, Sztmári György, Dózs László, Turgonyi Pál, Rgó Iván, Domnovics Zsuzs, Fehér István, Vokó János, ifj. Dózs László. KŐHÁTI ZSOLT Ősbemuttó - lepedőben Nyerges András: Az ördög győz mindent szégyenleni Fontos és gondoltgzdg drámát jelentetett meg 1983-s verseskönyvében Nyerges András, s kötetcímmé is emelte színdrbét: A z ö r d ö g g y ő z mindent szégyenleni. ( A z első közlése SZÍNHÁZ 1980/8. számábn volt olvshtó.) Tárgyát Rákóczi-szbdsághrcból veszi ez mű - mint Szkonyi Kőszegen -, de z újkori forrdlmk áltlános tnulságivl fogllkozik vlójábn. Szól először is rról, hogy helyi viszonyok pontos ismerete nélkül, emigrációs ábrándok kergetésével nehéz sikerre vinni legnemesebb ügyet is. Változó - s egyre kevésbé megnyerő - ígéretek sor szármzhtik egy ilyen eredetű válllkozásból, s társdlmi célkitűzés tömegbázis meggyengül, soksodnk kiábrándulás, cinizmus, köpönyegforgtás - morális bomlás - jegyei. Öncéllá válhtik s tényleges, következetes hrcot fogj vissz, h egyre inkább forrdlom vezetőjére hivtkoznk z eredeti szándékok megvlósulásánk szüntelen elemzése helyett, tktiki, sőt strtégii mozznttá növesztik személyiségének ilyen vgy olyn fogytékosságát, z iránt vló hűséget mint el-vont eszményt tekintik meghtározó-nk. Vjon indokolt-e mindezt XVIII. százd kezdetének viszonyi között, s Rákóczir vontkozttv vizsgálni? Erre történészek hivtottk válszt dni - s nyilván válsz nem teljesen egyértelmű. A történelem iránt szenvedélyesen érdeklődő s mozgását gykort iróniávl szemlélő Nyerges András (tnú rá h i s t ó r i című költeménye) zonbn kitűnő drmturgii megoldássl hárítj el mgától közvetlen érvényesség követelményét: színpdán ugynis végig beszélnek csupán Rákócziról; hírül dják, mgyrázzák, értelmezik lépéseit, gondoltit, döntéseit; ő mg személyesen nem jelenik meg. Figyelmet érdemelt tehát z elhtározás, hogy nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társult Léner Péter rendezésében Kisvárdán, szbdtéri nyári játékok keretében muttj be Nyerges drámáját. A megvlósulás zonbn már kevésbé igzolt szándék helyességét, s ennek - legfeljebb - nyilvános főprób színvonlú ősbemuttónk nem hideg s bágydt szúnyogcsptok voltk fő kellemetlenségei. A színészek nem tudták biztonságosn jócskán meghúzott verses (jmbikus) szöveget; kihgytk, egymásr beszéltek, össze-zvrodtk, s színpdot kerítő-borító lepedőrendszer oltlmábn működő súgó - kinek sziluettje z ügyetlen világítás folytán elő-előbukknt - fő-szereplővé vált. Igy ztán teljesítmények vlódi ngyságrendjét kritikus nehezen állpíthtj meg. Kezdjük Csányi Árpád színpdképével. A játékhelyet, vörös téglából épült szép vár romjit fehér vászonnl puhítv" tette lklmssá; ezek textíliák föl-le emelkedve, széltől dgsztv, változások leplezésére is szolgáltk. Kár: nyíltszíni átrendezés jobb lett voln. A háttér téglflán korbeli címerek kőfrgvány-utánzti htlms méretben; jobboldlt óriási Rákóczi-címer, vászonlpr festve. Történelmiség és idők feletti ktulitás gondoltát sugllhtt voln ez környezet, h Milkovszky Erzsébet jelmezei nem tettek voln egyértelmű hngsúlyt mű t ö r t é nelmi illetékességére. Ez persze nyilván rendezői fölfogásból dódott így; Léner szöveg kiszólásszerű ktulitásit is mindvégig csillpított. Mint hogyn végén Kis Albert s Esze Tmás - Nyerges szerint ellentétes - mgtrtásformáit is összebékítette", zt érzékeltetve, hogy Kis és Esze bizonyos értelemben egyformán becspottk és áldoztok. Ehhez tudnunk kell, hogy Nyerges András Kis Albert ben z eszméhez mindvégig hű, puritán, társitól soh el nem távolodó forrdlmár típusát ábrázolt, míg Esze Tmásbn lehetőségeit lposn kihsználó, korrl lépést trtni" képes, fölfelé törő szbdsághrcosét. Ismerős z ellentét -- Andrzej Wjd (Przybyszewsk drámáj nyomán) Robespierre és Dnton lkt- és szemléletbeli különbségeit rjzolt hsonlóképp; így látt Muskát Mári és Angi Ver viszonyát z ötvenes évek elejének társdlmábn Vészi Endre s filmrendező Gábor Pál stb. Vitthtó, hogyn Léner Szigeti Andrásr osztott Kis Albert, s Csikos Sándorr Esze Tmás szerepét. Tehette voln kár fordítv is; í g y z lkti különbségek is játékelemmé válhttk voln. Ugynis rendezői csvrként" nem

14 MOLNÁR ANDREA Múlt százdi vígjátékok A Tisztújítás Szentendrén Csikos Sándor és Szigeti András Nyerges András: Az ördög győz mindent szégyenleni című drámájánk elődásábn értelmezhettük, hogy testesebb, életerősebb jelenség, Szigeti András itt puritán, s Csikos Sándor z szténiás, fekete szkállú hbzsoló, hrácsoló. Ők ketten így is dicséretesen helytálltk, noh Szigetinél - kényszerűségből tán túl sok bessenyeis" megoldás muttkozott. Alpvető hib - térjünk vissz z elődás befejezésére -, hogy Léner szerint Esze Tmás Kis Álbert ellen indított koncepciós" vádskodás nyomán - melynek ő mg is fontos eszköze rádöbben sját hsonló eshetőségeire, és menne már fejedelemhez segítségért hlálr ítélt Kis Albert ügyében, cskhogy z utt elzárják előtte fegyveres jtónállók, így csupán döbbent rcár szegeződő fényszóró tárj elénk benne végbement változást. Túl gyors és túl közvetlen jelzés ez! Igz, drám eredeti szövegében is megjelenik végül z elmenekült Kis Albert áltl imént még túszul ejtett Esze Tmás, igz, utóhngot írt Nyerges András egy drámához", melyet nyilván épp ehhez z elődáshoz is föl lehetett voln hsználni: ebben Esze Tmás kerül már vádlott, megráglmzott helyzetébe, s ő próbál mgyrázkodni, mentegetőzni, bizonykodni. Ezt z utószót vlóbn el lehetett voln mondtni Esze Tmás lkítójávl - de csk némi késedelemmel látszólgos befejezés után, így Léner Péter tárgylt megoldás nem kielégítő. A rendezés legmeggyőzőbb leleménye ezen z elődáson z volt, hogy Léner fejedelem, Rákóczi nevében ítélkező hlált vgy kegyet osztó - titkárt, Pápi Jánost (Viti András játszott, jól) emelvényen pöffeszkedő krszékbe ültette. Igen: forrdlmt z efféle áttételemberek, mgukt nélkülözhetetlenné" tevő tlpnylók is veszélyeztetik. Kellett voln még z elődás feszültségéhez, hogy drb úri szereplői kik Károlyi Sándor indítványár elhtározzák: színleg Rákóczihoz cstlkoznk - vlódi ellenfélként hssnk népi figurákkl kontrsztbn. Ám Ká rolyi - nem rossz - szerepében Bárány Frigyes unottn mozgott; vicsorgási, lábátvetései, fárdtn elegáns gesztusi bármikor fölhsználhtó elemek művész eszköztárából. Simor. Ottó z árulótörleszkedő fővezér, Sennyei figuráját csupán komikum felől közelítette meg; vendég Juhász Jácint mint Sztojk jellegtelen volt. Még kisebb szerepek gzdái érdemelnek figyelmet: elsősorbn Stettner Ottó, ki Krácsony Péter szolgából emberré, forrdlmárrá vló fölmgsodását szépen játszott el. Gdos Bél mint Ppp Mihály, Rákóczi követe, multságosn érzékeltette történelem olykori bszurditását: igen, Verecke ott vn mindig, hol zászlót küldők éppen sejdítik. Léner megpróbált látványos elődást teremteni. Fúvósötös játszott kezdés előtt korhű zenéket, fáklyák és fegyveresek mozogtk z 1985-ös költségvetések szerény szintjén; igyekezett rendező bejátsztni széltében és mgsságábnmélységében viszonylg ngy teret, mely zonbn - éppen kiterjedései folytán - z intimebb-gondoltibb részleteket is olykor szét-húzott", operi-sttikus játékmodorb kényszerítette. Elmondhtjuk, drbbeli Károlyi Sándor címdó, cinikus reálpolitikus" szólását toldv meg: nem kell mindent szégyenleni" ebből z elődásból, de - kőszínházbn kár - egy méltóbb újrolvsást, színpdr állítást okvetlenül megérdemelne Nyerges András drámáj. Nyerges András: Az ördög győz mindent szégyenleni (Kisvárdi Színház) Díszlet: Csányi Árpád. Jelmez: Milkovszky Erzsébet. Rendező: Léner Péter. Szereplők: Szigeti András, Csikos Sándor, Bárány Frigyes, Simor Otto, Juhász Jácint m. v., Horváth István, Máthé Et, Juhász György, Stettner Ottó, Vjd János, Viti András, Schlnger András, Gdos Bél, Hetey László, Gedy Mári, Fábián József, Kton Zoltán, Tóth Károly. A Szentendrei Teátrum ezen nyáron Ngy Ignác Tisztújításánk zenés átdolgozását tűzte műsorár. Ez szerző műfji megjelölése szerint eredeti vígjáték" most, megírás után mjd másfél évszázddl eredeti formájábn már nem hthtn úgy színpdon, mint hjdn, legendássá vált bemuttó idején, mi-kor mindenkit fogllkozttó közéleti tém tisztújítás - politiki üzenetként robbnt reformküzdelmektől felkorbácsolt hngultbn. A nemzeti életből vett képek vrázserővel htnk hllgtóságr. Megért már nemzet rr, hogy gyrlóságit felfedezzék!" - lelkendezett bn Honderű. Hngztos beszélő nevekkel félreérthetetlenné tett sztirikus jellemrjzi korbeli politiki élet jellegzetes típusimuttják be. Frksflvy lispán, konzervtív nemesi ideológi képviselője, egyszerre félelmetes és nevetséges figur. heves, pesti ügyvéd hldás jelt szvit hngozttj, de számár polgári liberális eszmék csk üres szólmok, kpszkodók politiki krrier útján. Hjlósy ljegyző mindenkori tlpnyló prototípus. A nemesi előjogikért reszkető, hmis önérzettől dgdozó provinciális urk, Virágos György és Arnyos Mihály, vlóságos bohóckettőst lkotnk. A Tisztújítás drámirodlmunk első politiki vígjáték, mindenekelőtt korbeli ktulitásánk köszönheti, hogy Mikszáthot idézve - egész Szigligeti Edéig legjobb mgyr vígjáték nimbuszávl jelenik meg mgyr színpdon". Ngy Ignác publicisztiki érvényesség mellett leglább nnyir törekedett vígjáték fogyszthtóságár" is. Az úgynevezett»okos írók«közé trtozott" - jellemzi Mikszáth Ngy Ignácot -, kik nem indulnk eszmények után, nem kergetik tüskön-bokron hlhttlnságot, megelégszenek, h, míg élnek, jól élnek, s minden igyekezetük od irányul, eltlálni közönség ízlését." Ezért kr Tisztújítás egyszerre tláló politiki pmflet is lenni, meg szórkozttó szerelmi bohózt is.

15 A gzdgon megözvegyült pesti szép sszony, Arnk, zért jött kisvárosb, hogy egybekelhessen régi imádójávl, Tornyivl. Ám szép hozomány reményében vártlnul Erksflvy és Heves is megkéri kezét. hogy időt nyerjen, és közben Tornyi mlmár hjts vizet, szép özvegy k jelenti, hogy cskis leendő első lispán nejévé szándékozik lenni. y. vármegyében ugynis küszöbön áll tisztújítás. Frksflvy már fel-jánlott Tornyi szolgbírónk, hgy másodlispánt csinál. belőle, h lemond Arnkáról. Cskhogy most már Heves, pesti ügyvéd is z lispánságr pályázik, holott eredetileg szolgbírói hivtlll is megelégedett voln. A szép özvegy húgánk. férjénél, Lngyos orvos házábn lkik, itt szövődnek politíki és szerelmi intrik száli. Arnk r á v e s z i közéleti szerepléstől húzódozó orvost, hogy ő is korteskedjék,,méghozzá Tornyi érdekében. Tornyi ugynis szerelmi boldogság-nál. is többre trtj becsületét, és nem vesz részt tisztességtelen válsztási üzelmekben. Arnk számítási zért válhtnk he, mert Heves és Frksflvy úgy próbálják megosztni egymás táborát, hogy Tornyi érdekében is gitál-nk. Mondni sem kell: végül Tornyi.` lesz legtöbb szvzt, z lispáni hivtl és rádásul Arnk keze is. Ebből fkd mű sok következetlensége, s végül sem sztíránk, sem bohóztnk nem tökéletes. Ahogy z idő múlás szárnyát szegi politiki ktulitásnk, mind súlyosbbn esnek ltb vígjátéki fogyszthtóság" hibái is. Az egyik legsúlyosbb: Tornyi, ki központi figur mind politiki, mind szerelmi szálon, tuljdonképpen egyik cselekménynek sem ktív tényezője. A politiki sztírábn negtív figuráké lehet csk z ktivitás, hisz Tornyi éppen psszivitás révén különb náluk. De mert politiki és szerelmi bonyodlom összefügg, Tornyi szerelmi bohóztbn sem tud cselekedni. Bár minden z ő személye körül forog, ő mg szinte semmit sem tesz. Azt, hogy ölébe hullik győzelem, nem sját tetteinek köszönheti, hnem egyrészt nnk, hogy z ellenfelek prktikái z ő mlmár hjtják vizet, másrészt pedig nnk, hogy hívei helyette is cselekszenek. igy hppy end, mely egy politiki sztírától egyébként is idegen, szerelmi bohóztbn sem ht drmturgii szükség- szerűséggel: üres vígjátéki fogás csupán. Rádásul. hiáb krt \fgy Ignác pozitív hőst felmuttni z érdek nélkül szerelmes, politik írtján becsülettel járó Tornyibn, h egyszer éppen z elengedhetet- len hppy end érdekében következetlen-né tette jellemét, minőkét vontkozásbn, Hiszen Tornyi egyrészt. mégiscsk elfogdj tisztességtelenség árán ölébe hulló hivtlt, másrészt politiki psszivitás. mitt szerelemben is hitelét veszti. Tornyi z élénk. színekkel festett sztirikus figurák kört szürke, érdektelen színpdi lk. Amiót Tisztújítás politikum rég múlté, drb kizárólg szórkozttás igényével szokott színpdr. kerülni; ilyenkor ztán játék. tölti be úgy- hogy drmturgii hézgokt, hogy eleget tegyen fogyszthtóság minden kori követelményeinek ben, mikor Várkonyi Zoltán újr. felfedezte művet, kritikus hngvételre kiéhezett közönség fogékonyság éles hngú vígjátékká változttt drbot, mely nem kegyelmezett Tornyi lkjánk sem. Legközelebb, 1973-bn Pethes György veszprémi rendezésében, Simon István és Róni Pál verses-zenés átdolgozásábn T i sz t- Frks Zsuzs és Szersén Gyul Ngy Ignác: Tisztújítás című vígjátékábn (Szentendrei Teátrumi

16 újítás hrsánybohózttá változott. Az elő- hogy vígjáték szereplői mikor fkd-nk tempó és ritmus nélküli játékbn. Szer- dás ironikusn hngsúlyozt történelmi távolságot, bár z átdolgozás mgábn nem szüntette meg drb hiányosságit, z elidegenítő színpdi külsőségek ( színhely áthelyezése keszthelyi strndr, szereplők régi fürdő-ruháb bújttás stb.) új hngsúlyokt dott, és tlán mgukt drámi következetlenségeket is groteszk htások körébe vont. Az Agri Játékszín 1984-es elődásán, mely vígjátéki htások mellett sztirikus jellemábrázolásr is törekedett, Reviczky Gábor lkítás Tornyiból cinikus, életunt pojácát frgott. Idén, Szentendrei Teátrum színpdán megint Pethes György rendezte Tisztújítást; kisebb változttásoktól eltekintve újr verses-zenés változtot vette elő. A veszprémi műsorfüzet idézi Simon Istvánt, ki Róni Pálr is hivtkozv zt vllj: zért vették bátorságot, hogy megértés szempontjából m már nehezéknek számító történeti korrjz némely túlhldott motívumát elhgyják, mert cserébe drbot egyébként is jellemző vígjátéki könnyedséget feldúsították"(!). A feldúsítás céljából Ngy Ignác drbjáb ily módon többféle költői lelemény is került: operettrigmusokr emlékeztető sorocskákt ismételgető, primitív rímekbe szedett strófák, betétdlként elődv; z eredeti dilógusok helyett versbe ugyn nem szedett, de zért rímekkel lekerekített felelgetős, melyet szereplők ugyncsk énekelnek. A dlok Tisztújítás egyébként is nehézkes cselekményvezetését nemhogy gördülékenyebbé tennék, inkább még jobbn szétforgácsolják. A politiki és szerelmi szált felvezető, önmgábn is hosszdlms expozíciót végtelenbe nyújtják z egymást követő szólók, melyekben ki-ki bemuttkozik. Ezek dlok többnyire olyn információkt közölnek szereplőkről, melyeket cselekményből vgy jellemábrázolásból izglmsbb voln kihámozni. (Szájb-rágásnk Ngy Ignác beszélő nevei is megtennék.) A rímes-dlos dilógusokbn vígjátéki könnyedség címén elmosódik szituációk drámi feszültsége, feloldódnk gondolti és érzelmi trtlmk. Politiki vitából dlpárbj lesz, részeg kortesek pródiájából operettpródiszerűség. Teljesen esetleges, dlr és rímre; ezek pillntok sem hngulti tetőpontokhoz, sem egyéb drmturgii funkciókhoz nem kötődnek. Az átdolgozásbn költői ihlet zbolátlnul cspong, és vlósággl hjszolj komikusnk vélt htásokt. Az eredeti mű sztirikus éle indokoltlnul szenved csorbát ebben verses-zenés feldúsításbn". A politiki és jellemsztírát hordozó jelenetekből dlos duettek, kvrtettek, komikus szövegismételgetések közepette inkább egy önnön eszközeit gúnyoló stíluspródi lesz. Az üres, komikus htások túlburjánzás, rímekbe-dlokb fullsztott helyzetek és jellemek egy csöppet sem győznek meg z átdolgozás erényeiről. Az áhított vígjátéki könnyedség helyett inkább idegborzolón nehézkesnek tűnik zenei kíséret is. Róni Pál történelmi távolságtrtás hngsúlyozás céljából Tisztújítás korár utló verbunkoselemeket másfjt, huszdik százdi zenei htásokkl ötvözte, melyek már egyértelműen elvultk. Vlószínű, hogy szbdtéri lehetőségek, szegényes hngszerelés is torzították zokt htásokt, melyeket tizenkét évvel ez-előtti zárt, ngyszínházi környezetre terveztek. A szentendrei terecske pró házi között csörömpölő musicles-verbunkos stilizáció értelmetlenül visszás htást keltett. A vlódi környezet fel-erősítette zene tlmi tetrlitását. Ugynezekhez vlódi, ám színesre pingált mézesklács-jellegükkel stilizált, színházi tér htását keltő házflkhoz képest viszont túlságosn fntáziátlnok és relisztikusk voltk korhű" jel-mezek. A zene, díszlet, jelmezek hngult nem forrott egybe; stilizáltság különböző jellege és mértéke mitt más-más világok tlálkozásánk víziój sem született meg. A benyomások inkább gyoncspták egymást, helyett, hogy kiemelték voln htásokt. Pethes György rendezésében színészi kifejezés sem kereste meg zokt formákt, melyek így vgy úgy verseszenés átdolgozás dottságiból következnének. Az ktulizálás lehetőségéről rendező nyilván már z átdolgozás kiválsztásánál lemondott, de furcs, hogy még sztír szövegkönyv dt gyér lklmit is tovább ritkított. Mrdt voln tehát bohózttá csup-szított vígjáték komikus színpdi htás. Cskhogy z elődás még ezt is eltékozolt. A bohózti lehetőségek ugynis teljesen szétforgácsolódtk stílus, vezetlenség, ponttlnság, téblábolás urlták színpdot. Illusztrtív, de nturlisztikus-relisztikus jellegtől elszkdni gyáv játékstílus. Stilizálás helyett legkonvencionálisbb, kiüresedett teátrális gesztusok esetlegessége. Önálló kifejezési formákt z énekes játékmód sem keresett: ugynolyn jellegtelenül, üresen modoros volt, mint prózi részek elődás. A népies és discoelemeket imitáló, igénytelen koreográfiát lustán és ügyetlenül táncolták színészek és sttisztéri egyránt. A tömegszereplők, kik egyrészt kis-város lézengő népét, másrészt korteskedő csőcseléket voltk hivtv meg-jeleníteni, cskugyn lézengő csőcselék-ként htottk. A rendezés helyett, hogy helyzeteket munkált voln ki színészi játék számár - ily módon hgyván" zt érvényesülni -, vlójábn mgukr hgyt színészeket. Ezzel színészi szbdsággl" ztán kiki sját lehetőségei szerint gzdálkodott; színpdon teljes volt káosz színészi eszközök tekintetében. Hrsányi Gábor, nélkül, hogy Lngyos doktor figurájánk bármiféle értelmezésével próbálkozott voln, z lk, szöveg és szituáció drámi lehetőségeitől teljesen függetlenül, legolcsóbb, legszokványosbb és legüresebb komikus htásokr törekedett, mgánpoénokt muttott be. Középfjú vígjátékb illő, de visszfogottságukbn is külsőd-leges eszközökkel épp hogy vázolt csk Miklósy Judit Kingát, z ostob, romntikus lelkű vidéki sszonykát. Fr-ks Zsuzs, sjnos, ugynígy játszott, tlpresctt, bölcs ngysszony helyett hideg, rvsz, büszke dámát formálv Arnkából. Frksflvy lispán szerepében Fülöp Zsigmond jobbár beszédtechniki nehézségekkel küszködött, figuráját még csk nem is körvonlzt, szinte jelen sem volt színpdon. Klocsy Miklós kellemetlen rutinnl odvetett illusztrációt dott csupán z energikus pozőr Heves ügyvédből. Tornyi szolgbíró-ként Szersén Gyul helyett, hogy mi hitelt próbált voln teremteni, enerválttá és cinikussá téve z erkölcslovgot, csk zt lpos figurát játszott - rádásul hit nélkül -, melyet Ngy Ignác megírt. Izsóf Vilmos és Horki János megpróbálták helyzetük és szövegük minden bohózti lehetőségét kijátszni.

17 Megcsináltságávl szinte kirítt lompos elődásból kettejük páros jelenete. Kár, hogy jellemsztír helyett pródiát dtk. Mácsi Pál is pródiát csinált Hjlósy szerepéből, beszédjét és mozgását bántó természetellenességig didktikusn stilizálv. Götz Ann Nellyje nem nyújtott újt kikpós fitl szob-lány szerepében. Pthó István sem élt Schnps, zsidó fogdós igzán hálás krkterszerepének lehetőségeivel. A Pártütők Kisvárdán A Kisvárdi Várszínház ugyncsk múlt százdi mgyr vígjátékot tűzött nyári műsorár: Hlsi Imre rendezésében Kisfludy Károly 1819-ben írott Párt-ütők című drbját. Ez vígjáték, kárcsk z író többi hsonló drbj, sikeres volt sját korábn, és jó multságot ígér mi szemmel nézve is. Egyrészt zért, mert Kisfludy ügyesen lklmzt vígjátéki cselekménybonyolítás és jellemformálás technikáját. Másrészt - s ez eredeti érdeme -, mert koránk jellegzetes típusiból multságos színpdi lkokt terem-tett. Kisfludy eszményét, polgárosuló nemest Pártütőkben egy vlóságos polgár: Hjnlfi urm, gzdg kereskedő képviseli, kit zonbn - kárcsk felvilágosult nemességet - elsősorbn szintén műveltsége tesz polgárivá. A nyelvművelés hzfis híve; rcionális gondolkodássl párosuló szentimentlizmus mitt különc, mgányos figuráj környezetének. Kisfludy Párt-ütőkben z úri világ jellegzetes vígjátéki hősei - prlgi gvllér, ltinos ügy-véd, külföldieskedő mágnás - helyett itt z irodlmi ábrázolás számár még lig felfedezett, új közeget mutt be. Drbját z elmrdott mgyr flu provincilitásukbn pöffeszkedő elöljárói népesítik be: bíró, kántorné, nótárius és többiek. Az író olyn vígjátéki cselekményben ütközteti meg két tábort, mely rengeteg lehetőséget d helyzetkomikumr, jó lklmt teremt sokféle lk felvonulttásár és kifigurázásár. Hjnlfit neve npján gyermekei és bráti színielődássl krják megörvendeztetni. A titokbn szervezkedő fitlok levele zonbn flu kiskirályink kezébe kerül, kik félreértelmezve z elődndó drbr, Schiller ármány és serelem című trgédiájár vontkozó sorokt, országos politiki cselszövés Szersén Gyul (Tornyi) és Mácsi Pál (Hjlósy) Tisztújításbn (Sárközi Mrinn felvételei) tervét vélik felfedezni. Ngyrvágyó nekibuzdulássl látnk hozzá párt-ütők" leleplezéséhez, de csk sját hivlkodó ostobságukt leplezik le, s köz-ben z igzság is kiderül. Am Hjnlfi tyin megbocsátj már-már kegyet-lenségbe forduló zkltásokt, és mindenki kibékül mindenkivel. Kár, hogy pellengérre állított figurák és leleplező helyzetek hosszú sor után Kisfludy hppy enddel kissé túllőtt célon. A feloldó befejezés érdekében drámilg következetlenné vált Hjnlfi múgy is eszményített jelleme. A Kisvárdi Várszínház elődásábn látott, Hlsi Imre rendezte Pártütők sem tette jóvá drbnk ezt hibáját. Hjnlfi lkjánk vígjátéki idegenségét szinte kiáltóvá tette Juhász Jácint játék; drb más szereplőivel ellentétben ő nem fűzte hrsány elidegenítő gesztusokr, muttós ötletekre z lkítását. Komikus htásr törekvés nélkül, mint-h szigorú erkölcsi tndrámábn játszn, úgy állított színpdr z eszményített lkot, de csk illusztrálni tudt, nem teremtett hitelt neki zonosulássl, vlódi átéléssel. Pedig h tényleg el-játssz Kisfludy-lkot, leglább mi, nézők, kinevethettük és sjnálhttuk voln mgsztos gondolkodású, z élettől elrugszkodott, jámbor bolondot. Emitt nemcsk szerep mrdt meg-oldtln, hnem sokszor vígjátéki színi htás is megszűnt. Szerencsére z eszményített Hjnlfit sok vérbeli komikus lk ellensúlyozz Pártütőkben, és Hlsi Imre rendezése legtöbb figuránk sikerrel rgdt meg krkterét. A fontoskodó, tohony bíró Mikó István játékábn z elődás legjobb lkítás volt. A színész sikeresen bele- csempészett figuráb néhány olyn, pró gesztust is, mi provinciális elöljáró mi típusát is jellemzi. A flusi kupktnács jelenetben görgő, üres körmondti szinte egy mi tnácsülésen is elhngozhttk voln. Mikó éreztetni tudt, melyik bíró igzi rc - házi tűzhely mellett lustán doromboló kn-dúr -, és melyik másik, z álrc: köz biztos támsz. Amit csinált, több volt hrsány komédiázásnál; Mikó többiekénél árnyltbb, változtosbb színészi eszközökkel játszott: jól énekelt, tán-colt, és mindvégig zonos intenzitássl volt jelen színpdon. A minden lében knál, htlomvágyó bíróné szerepe - Vándor Év lkításábn - előnyösen megfitlodott és gzdgodott. Az ügyefogyott flubolondj, Plkó, Zsolny András lkításábn, sjnos nem őrizte meg z lk hlk, jámbor bárgyúságát, és túlságosn hsonlóvá lett sok hrsány figurához. A szélkelep, sündörgő nótárius igzi krktere egy kicsit elmosódott z elődásbn: Thi József szájáb erőltetett nyúlfog-protézis idétlenségének semmi köze helyzetekből és figurából dódó komikus htások hoz. Az ügybuzgó, felfuvlkodott kisbíró szerepe is áthngolódott, örökké dülöngélő, ddogó, borissz félnótás lett belőle. Cseke Péter ügyesen, ötletesen játszott, mégis, z egész lkítás kissé egysíkú, unlms lett. A helység kovácsánk, helyi hősnek szerepe nem volt elég krkterisztikus Brbinek Péter lkításábn: színész minth túlságosn bízott voln fiziki dottságibn, de zokt sem hsznált ki igzán. Körmösdy, minden hájjl megkent, kevélyen htlmskodó, ostob táblbíró

18 Vándor Év, Mikó István, Andi Györgyi és Thi József Kisfludy Károly: Pártütők című művének kisvárdi elődásábn krktere viszont egyáltlán nem rjzolódott ki z elődásbn. A jóvágású, bonvivánszerepekre predesztinált Csikos Sándor nem ngyon törekedett krkterformálásr. Inkább öntetszelgő színészi pózként htott, hogy széles gesztusokkl ágált, öblögetett, hogy szemét forgtt. Így Körmösdy tábl-bíró szerepe jelentéktelenné és megfoglmztlnná vált, pedig ez z figur, ki flusi potentátok kisszerű intrikáját veszélyessé fordító, ztán meg kezeit mosó htlom képviselőjeként z egyetlen igzi ellenfele lehetne Hjnlfink. A komikus szerepek közül Jkb figuráját rgdt meg jól z elődás. De milyen jól kidolgozott volt ez szerep, nnyir elsikkdt kántornéé. Az eredeti drbbn hloványbb színekkel festett nemesi figuráknk z elő-dás sem dott htározottbb krktert; színészek Nemcsák Károly, Kovács Nór, Sár Berndette, Sipos András - nem tudták egy-egy sjátos vonássl személyessé tenni z lkításukt. De h sikerült is megrgdni egy-egy krkter lényegét, szerepek kontúrjit, színeit összemost játékstílus. A színészek egységesen és erőteljesen torzították figurákt vlmiféle álnépies, hrsány bárgyúság irányáb. Nemcsk figurák körvonli mosódtk össze: komikus htások hlmozás áltlános bohóckodássá oldott szituációk drámi trtlmát is. Ezt stílust vetíti előre z elődást nyitó jelenet: bolondos Plkó Hjnlfiék kerítésénél ácsingózik, és mintegy szerenádot dv, bárgyún furulyázgt. Apj rjtcsípi, jókorát sózn rá, és kezdődik kergetőzés. Vlóságos kis bohócjelenet, jó felütés. Ehhez hngultkeltő bevezetéshez kpcsolhtó még kisbíró megjelenése is. A közönség sori között zsörtölődve tör mgánk utt. Mire megérkezik zenekri árok-hoz, közönség dől kcgástól. S most jön csk z igzi ttrkció, z újbb bohócszám! A butykosból gykrn kortyoló, dülöngélő kisbíró meg-próbál felmenni színpdr zenekri árok fölött. Nem sikerül. Nekirugszkodik hát még egyszer, hiáb. És így tovább. Sjnos, egészen odáig, hogy már meg is tört z elődást indító lendület. A bohóckodássl felcsiklndozott hngultot csk újbb és újbb bohócszámok tudnák mrdásr bírni. Igen ám, de most kezdődik vígjáték első jelenete, s z hrsány bolondozásnál cskis hlványbbnk tűnhet. Bele is telik néhány percbe, míg színészeknek sikerül mgukr terelni figyelmet. A vígjáték kibontkozás során, mikor hngultkeltésnél fontosbb lenne cselekmény továbbgördü lése és szituációk megjelenítése, z öncélú komédiázás még rombolóbb htású. A poénok hlmozás rádásul egy bizonyos ponton túl már kioltj mgát komikus htást is. Mint például bbn jelenetben, mikor feljzott flusik bíróné vezérletével belesnek Hjnl-fiék kertjének kerítésén. Ez már önmgábn is izglms helyzet lehetne; még z sem bj, hogy kikpós sszonyság erő-teljesen domborítj tekintélyes hátsó felét is. Am most jönnek csk z igzi poénok: férfinép izgtottn kerülgeti z sszonyi ülepet, egyikük, nem tudván tovább türtőztetni mgát, átnylábolj bírónét. Az sszonyság felsivít. És ez még mindig semmi: zsebében épp ott lpuló friss tojásoknk is össze kell törniük. Multságos jelenet, de teljesen el-tereli figyelmet helyzet vlódi trtlmáról. Vgy: Hjnlfiék kertje lá lopkodó cspt fedezékként egy bódét tol mg előtt. Kiderül, hogy bódé nem egyéb, mint reterát, ki is lép belőle vlki ndrágját húzogtv. A közönség nevet, és észre sem veszi, hogy mg helyzet, lopkodás, kidolgoztlnul mrdt. Amikor viszont tévedésből tábl-bírót fogják el pártütők" helyett, z öncélú poénkodás, céltln tántorgás, lz jópofáskodás mitt már sem technikilg, sem színészileg nincs hitele jelenetnek. Hjnlfi letrtózttás hsonló okok mitt válik teljesen hihetetlenné. A kisbíró lig áll lábán, lig tud egy értelmes szót kinyögni, nnyir fel-öntött grtr. Nyom sincs játékábn ostob fölénynek, gyáv erőszknk; Hjnlfink rr sincs ok, hogy egyáltlán szób álljon vele, nemhogy még kövesse is. A helyzetek drámi trtlmát feloldj ugyn komédiázás, de hhoz nem eléggé pontos és ritmusos, hogy igzi bohócjátékká kristályosítván, újrértelmezze zt, mi elkenődött. Szerencsésebbek zok jelenetek, melyekben szituációktól nem idegen, és zokt gzdgító, fiziki cselekvésbe ágyzódnk színészi gesztusok és indultok. Például, mikor bíróné párnákt püfölvedögönyözve társlog urávl, vgy mikor Hjnlfi tönkretett kertjéből hozott slátleveleket szemlélve zengi el tirádáit. Az elődást Mikó István fülbemászó, táncos ritmusú, felszbdult, cirkuszi sszociációkt keltő zenéje kíséri. A színészek Brbinek Péter játékos prozó-

19 diájú, egyszerű szövegeit éneklik hol szólóbn, hol kórusbn, vidám ugrbugrálás közepei te. A zenei htások is játék tréfává oldódását segítik elő. Minth újr és újr elkezdődne és be-fejeződne ez z elődás: lépten-nyomon felhőtlen, mindent feloldó fináléhngult csp föl. A térkezelés áttöri nézőtér és játék-tér közötti htárokt. Járások húzódnk zenekri árokbn és fölötte is, számos szereplő közönség sori közül érkezik, sőt némelyikük szób is elegyedik nézőkkel. A flusi kupktnács közönsége egyben nézők serege is, bíró egyenesen hozzájuk beszél. A játékstílus, zene, térkezelés htási következtében z elődást minden hiányosság ellenére összefogj közönségre kcsintó, titkos közvetlenség gesztus. Csk ennek, és nem Kisfludyvígjátéknk jegyében értelmezhető Hlsi Imre rendezése. Menczel Róbert szupernturlist díszletelemei is e cinkosság jegyében fogntk. A vlódik, csk éppen kitömött tyúk, ss, nyúl, színpdr állított igzi fák és deszkkerítés éppen önmguk ellentétére hívják föl figyelmet. Ezt gesztust erősí-tik Mtolcsy Zsuzs relisztikus jelmezei is. Akárcsk színváltozás játékos jelölése Hjnlfi kerítésének jobbr-blr helyezésével, ily módon éreztetve, hogy kint vgyunk-e vgy bent. \ régi hngjátékokból ismert álnépieskedésbe itt-ott pesties kiszólások keverednek. Lehet, hogy nyelvi pongyolságot is olyn könnyen kell fel-fogni, hogy z elődás összes többi jellemzőit? N hy lgnác: Tisztújítás (.Szentendrei Teátrum) Átdolgozt és verseket írt: Simon István. Díszlet: Bkó József. Jelmez: Hruby Mári. Zeneszerző: Róni Pál. Rendező: Pethes György. Szereplők: Hrsányi Gábor, Miklósy Judit, Frks Zsuzs, Szersén Gyul, Fülöp Zsigmond, Klocsy Miklós, Mácsi Pál, Pthó István, Götz Ann, Izsóf Vilmos, Horki János. Kisfludy Károly: A Várszí nház) Zenészek: Post Pál, pártütők (Kisvárdi Fonyódi Péter, Krboly Bél, Wll Ervin. Díszlet: Menczel Róbert. Jelmez: Mtolcsy Zsuzs. Drmturg: Böhm György. Asszisztens: dr. Tucsni András. Zeneszerző: Mikó István. Dlszöveg: Brbinek Péter. Rendező: Hlsi Imre. Szereplők: Csikos Sándor, Nemcsák Károly, Vándor Év, Sár Berndette, Thi József, Mikó István, Andi Györgyi, Zsurzs Kti, Zsolny András, Kovács Nór, Cseke Péter, Brbinek Péter, Tucsni András. TARJÁN TAMÁS Nvigre necesse est A Túl z Egyenlít őn hjószínházi bemuttójáról L Mnche-cstorn, Vizcyi-öböl, Gibrltár, Szuez, Vörös-tenger, cápveszély z etióp prtoknál, gzdg hlászzsákmány vlmivel odébb; romló rizsüket féltő btk törzsbeliek színházszerű kultikus szertrtás, már Szumátrán; Új-Delhi, Bngkok, Tokió. Mikronézi, Fidzsi-szigetek, Polinézi... - nem gyúl-e legjámborbb lélekben is némi irigység, h Polgár Ernő ngy utzásink állomásit hllj sorolni Kikötők, kocsmák, klndok sejlenek föl végtelen sós víz páráj mögött: tengernosztlgi, z óceánromntik legizglmsbb és leginkább vágyott tpsztlások egyikét csillntj meg -- távolságélményt. A tér s vele z idő legyűrésének illúzióját, z eljutni vlhová" didlmát. A most hrminchárom éves író tengerhez, hjózáshoz, z ismeretlenhez, z újhoz fűződő elementáris kötődésében" érettséget, tudást, mérlegelő megítélést, végső igzságokt kuttó szenvedélyt is föltételezünk. A két világutzás emlékeiből, hjónplóként rótt jegyzetekből útikönyv keletkezett - és egy drám, mely hjón játszódik. Aki -- mint mg vllj z iskolpdbn is egyszerre álmodozt érdekfeszítő tengeri utkról és drám-írói sikerekről, Túl Egyenlítőn jeleneteiben összefogj, összefonj két ngy vágyát, életcélját. Am sjnos z utzó jutott sokkl tovább: híres bji Medgyessyszoborról megismert, földgolyón lépő Jelky András kései követője. A szobor előtt gyermekfej jel tett fogdlmt beváltott z idő, meghódolt messzeség. Tlán, h egy ngy drámíró bronzlkjáhóz is vissz-vissztért voln Polgár Ernő.. A. drb elemzése előtt zonbn. föltétlenül bemuttó szoktln körülményeiről kell szót ejteni. Pompás ötlet volt szerzőtől, hogy drámájánk mostni változtát vlóbn egy (duni) hjór képzelte el! A Mdách Színház égisze ltt, Huszti Péter művészeti vezetésével néhány hónp ltt vlóság lett nem egykönnyen kivitelezhető tervből: Hjószínház eredeti színfoltként gzdgított főváros nyári, szbdtéri látnivlóink kínáltát Ám ngy kár, hogy z ötlet nem működött úgy, mi-ként működnie lehetett s kellett voln..azt nyilván techniki okokkl. mgyrázhtjuk, hogy z Árpád ".nevű hjó játék idejére kiköt - de ez vlószínűleg kényszerű megoldás pontosn mozgás, hldás drmturgii izglmát vonj meg z elődástól! Szertefoszlik nyílt tenger képzete, észrevétlenül is ellnkszt hjó ( szövegnek ellent-mondó) álldogálás, kikpcsol játék Vss Gábor (Highwood) Polgár Ernő: Túl z Egyenlítőn című drámájábn (Hjószínház)

20 dinmizmusából hosszú, prton eltölthető szünet. A hjó, mint egy hjós" drb színtere, nincs megfelelően előkészítve, kiképezve - nincs hozzárendelve, hozzáemelve földtához. Az első perctől kezdve zvró, hogy mi sem hngsúlyozz: itt.(.ínházi térben tláljuk mgunkt. Csnádi Judit kevésnél is kevesebb díszletét kopárnk, semmitmondónk érezzük - beszédes tárgyk, eszközök, jelzések, zászlók és egyebek híján. Hirdetésekre, reklámokr biztosn szükség vn, hisz válllkozásszerű formábn jött létre produkció. De nem szkít-e ki folyton kilenc férfi szereplő cstározásink ármából, h ismét és ismét Mgyr Lóverseny Válllt primitív vonásokkl pingált cégére hívogt? Mivel jószerivel díszletként ht hirdetés ebben közegben, leglábbis olyn reklámoznivlókt lett voln helyes válsztni, melyek nem ütik" z ngol nevű figurákkl kerekített históriát. Mondjuk például Globus konzerv minden további nélkül helyén vn - túl z Egyenlítőn. E látszólg pró és nem művésziművészeti természetű elemek épp játékhely szoktlnság mitt ugrnk ki negtívumikkl. Tehát nem z (egyébként szintén kifogásolt) kényelmetlen- Duni Tmás (Polnski) Hjószínház elődásábn ségeket kérjük számon (nincs mellékhelyiség, tilos dohányzás, z lklmi büfé nehezen állj háromszáz uts rohmát stb.), hnem mindzt, mi tényleg része lett, vgy megfordítv: nem lett része z elődásnk. Mindebből már következik, hogy Korcsmáros György rendező nem tudott hitelt dni z ötletnek. Minth csk úszó (sőt nem is úszó - mert álló) színháznk tekintette voln hjót. Megoldásiból z specifikusság, fntázigzdgság hiányzik, minek reménye pedig oly élénk várkozást keltett szoktln válllkozás iránt. Szegényes térkihsználás : csk fönt-lent két-szintes játék - kpitány és gépüzem-vezető, illetve legénység konfliktusánk sulykolás - ismétlődik unlomig, s előnytelenül elnyújtott, sávszerű részen, hjó flához szorulv követik egymást z epizódok. A figurák elhelyezése, mozgás és mozgtás csk második negyven percben bátrbb, szbdbb. H nemcsk közönség gyűrűjében, tenyérnyi helyen forgolódhtnk színészek, de távolbb húzódv el is vegyülhetnek nézők között, jótékonyn ktivizálják kereső tekintetünket, s drb máris érezhetően együtt él publikumávl. Bár Korcsmáros Györgyöt ezúttl nem trthtjuk invenciózusnk, gondok egy részét nem is tudhtt orvosolni. Viszonylg kevés járást" enged meg hjó kiképzése és széksorok elhelyezése. Ezekkel kényelmetlenségekkel is meg kellett fizetni bizony z ötlet á r á t... Mgábn drbbn sincs elegendő, inspiráló szellemi izglom. Noh Polgár Ernőnek bizonyár bőséges tpsztlti hlmozódtk föl kpitányok, mtrózok, fedélzetmesterek, kormányosok és más tengeri medvék jelleméről, tipikus és egyedi vonásiról, krkterizálásbn közhelyes, szokványos fogásokt válszt. Különösképp kirívó beosztottjit nyúzó, pénzt hrácsoló, ychtr kuporgtótolvjló Anthony Grfield és fölfelé szolglelkű, lefelé zsrnok Robert Cmpbell ábrázolás. Ez utóbbi kezdettől fogv mint kápó viselkedik. Árnyltlnul szdist, üvöltöző egyénisége semmi sjátszerűvel nem bír, miként kpitány feneketlen ljsság is csk fekete-fehér ábrázolási technik révén, nnk kontrsztjából ölt testet. A többiek bemuttás rctln epizódok sorábn, elég hosszdlmsn történik, némelyiküké Jmes Kelly kormányosmtróz, Frnk Wright elektrikus - zvró hlványsággl. Andrew Polnski, z eleinte mindenki áltl megviccelt, ügyetlenkedő új hjópincér, és Jeremy Thompson rádiós és gzdsági tiszt járt legjobbn, trtlmsbb igzi énjüket zonbn csk igen későn és előkészítetlenül tárhtják föl. Polnski hirtelen színeváltozás, vlóságos szerepének kiderülte szerencsésen fölrázz z elődást, mely jóvl kidolgozottbb második részben - egy mindig hálás, érdekes kihllgtási: mjdhogynem tárgylási jelenetben - múgy is frissebb, elevenebb. A pincér mellett George Highwood gépápolónk vn kulcspozíciój drám működésében. Ő z, kit Cmpbell szokásos hvonkénti tisztogtó munk helyett hetenkénti kínlódásr kényszerít. Ezzel tetemes mennyiségű oljt tkrítnk meg ugyn, ám hszon z ellenszenvesen csencselő kpitány zsebébe vándorol, Highwood pedig előbb oljtól eltömött pórusokkl, z eszméletlenség htárán támolyog fedélzetre, mjd mikor pihenési, illetve leváltási kérelme süket fülekre tlál, véget vet életének. A fent" uri mihmrbb szeretnének megszbdulni kínos bűnjeltől, hullától, de z ébredező öntudtbn, szolidritásbn mindinkább összekovácsolódó lentiek" egyre élesebben tiltkoznk, lázdnk. A kpitány és cinkos nem viheti el szárzon z embertelen tettet, közvetett gyilkosságot. Az utolsó percek fordult, mjd újbb csvrj már technikilg iskolázott, megbízhtó írót sejtet, ki ebben művében csk sjnáltosn későn képes koncentrálni erőit. Mivel drb tmoszféráját - z Egyenlítő tájánk szimbolikusn is értendő elviselhetetlen hőségét, z equtor jelképezte fordulóponthelyzetet - rendezés nem teremti meg, sokáig hngultilg, érzelmileg üres térben folyik játék. Igy ztán színészek rengeteget bizonytlnkodnk, hmis hngokt pendítenek meg, külsőségesen rájátsznk z elmosódó figurákr. Nem lévén fogódzójuk, roppnt nehezen hozzák létre egymássl rokonszenv és viszálykodás szituációit. Érdekes és elgondolkodttó, hogy mint színész, Korcsmáros György (John Mills hjóács) legőszintébb, legkiegyensúlyozottbb kezdeti képekben. Duni Tmás nincs épp elemében, de nem is szlsztj el z ekkor még csk pincérnek vélt Polnski