|
|
- Ákos Kis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 - Az égha) atí rendszer Eghajlati rendszerkénr a légkör ésa vele közvetlentil érintkezőnégy felszíni geoszfera- a hidroszféra, a kioszféra,a kontinentáiisfelszínésa bioszfera_ á tal alkotottinteraktívegyüttestdeíiniáliuk A légkör az éghaj ati rendszerközponti komponense,annakleginkább instabil ésa legnagyobbváltozékonyságot mutatórésze.éoke-iui összetevői (az á andó koncentrációjúnitrogén,oxigén é.sar.go1)a napsugárzásnak a.közegen történő átha adásáta ig,a Föld infravo'clskisugaizilát p;dűefiyáita ában nem u".rorya,o5.lt. Ezze szembenszámos vá tozőtérfogaárányutegko"ri íyomgaz(mint példáula széndioxid, a metán,a dinitrogén-oxid ésa troposzfétabanta á batő őzon)elnyeli a felszín á\a kibocsátott infravörös. sugárzást, majd felfelj és lefelé kisugátozza azt, rnegemelveezze a fe színhez közeli hőmérsékletet. Ézeket,,.'"',tit. tii"gh ázhatásű, gázoknak,ésezért_hír teljestérfogatuk a szátazlevegőnekkevesebb,mint a O, Yo-a _ alapvető szerepet játszanak a rendszer energiaházartásában. A légköri levegő leginkább vá toző összetevője a vízgőz, ameti -tivegházgriz; természetes térfogataránya oá ktirül mozog. A iízgőz, vaiamint ''i"ie"a szén-dioxid és az őzon a rövidhullámú napsugrírzás elnyeiésé9e:l siereptreziut.az említett gázokmellett a i; légkör fontos alkotóelemei a szi árd,.és..'9rinr"irj' részecskék(aeroszolokés felhőelemek),amelyek mind a beérliező,mind á'nm",,o, sugárzásárziütt"ilonyotutt éstérbenerősenvá tozőkölcsöúatásban állnak. A légkör hőerőgépként működik' amely a meridionálisirány mentén eltérő intenzitássa étkezószolarishőt a levegő krilcinbozo skálájúmozgásainakkinetikus energiájáváalakídaát. Ezeknekuo'o,fá,o\?k az á ta ánoslégkörzés bonyolítjale az impulzusnak,a hőnel, u regtömeg?ek -.gyii..".", és a víznek azt a térbeli átvitelét,amely y. éghaj atiállapotnak korláios biztosít: :"fi"g.t a Föld egyetlen pontjánsem alaku].ki progresszív itartősanegyiranyrij,-aito,a,. A hidrosdéraaz összes felszíniésfelszín a!átti vizekből _ az őceánokbólés tengerekből,továbbáa folyókból, tavakból és víztározókból_ tevődik össze. Az óceánok a Föld felszínénekközel?lo/:-?t űtja A világóceán globális vizkorzésének rendszerét kétalapvetőmozgásformaalkotja.az egyikösszetevtj az a közelítőleg lineáris reagálás uiu u nyíróerőre, amelyet a légáramlása felszíni víztétegre kifejt, ezért nevezik az általános iegto.zej ilta1_ mozgatott tengeráramlásnak(vagy Ekman-sodrá;nak); ugyit] Jiiu".u-utoÉni.u-u,, illetve annak északkeletfeléirrínyu őleagázas; "n".t ;; n';i-atlanti-áramlás. A globális vízkörzés másik fő komponensea termohalin cirkuláció, amelyet a tengervíz hőmérsékletének éssótartaimánakmeridionálisg'.di;;';, valamint az At anti-óceán és a Csendes-óceán felszíni sótartalmának asámm etriája tart fenn. Á.,i. nugy hőkapacitása révénaz őceánok hatalmas.""d;;;;;il*, e, így a légkörzésnél lassabb vízkirzés(a világméretű,,óceiíniszá linszala{;l szinten részesea globális energiaegyensúly kialakításának.a jelenleg elfogadoti.s,amrtasokszerint azonbana pólusirányúóceáni hőátvitelcsak a ó. e. u tz.e.r.o*niiartomanybanjátszik igazán meghatároző szerepet; 35, földrajzi szélességnél - ahol a teljes póiusirányu 'a transzportmindkétféltekén a legnagyobb_ azo"jani hőátvitela teljestranszportnak az északiféltekén a22yo-át,a doii fátekénpedig a *oá-átképviseli. Az őceán teljes ''ináo','. ugya'n gyakorlatilag korlátlan kapacitásúszén.víaömege dioxid tároló, de a víznek a felső?s u?ery"uu i.i'.ltti k",,e.edése igen lassú (évezredesidőskálán működő) folyamat, 'et.g"t ésezért u"t"ts,iá_,u;;;;;k ffi átozott mennyiségűszén-dioxidotképesidőegység alatt.r"y.i'i A becslésekszerint a világtengerjelenleg'évente,.,6 :'0'' 9 -szárnel.gy..,t.t.tt1 szén-dio*iáot u.." r.r, ami a fosszilis tize őanyagokelégeté'eiot.,á..;á;.",."pogén légköri szén-dioxid
2 jelenleg közel 30Yo-a, A tengeri üledék oxigén-izotópos szenr yeződésmértékének vizsgá ata lehetőséget nyújt többszázezer éwel eze őtti idők hőmérsékleti viszonyainak a feltárására' 80%-át tarta maző grönlandi és A lcrioszferát a Föld édesviz-kész etének antarktiszi jégmezők, a kontinentális gleccserek, a felszíni hótakaró és a tengerjég alkotják. Jelentőségéta rendszerben nagy reflektivitása és termikus tehetetlensége, alacsony hővezető képessége,továbbá a mélyengeri cirkuláció kormányzásában játszott szerepe biztosítja. A jégmezők mélyebb rétegeibezáródott levegőbuborékok kémiai analízise régmúltkorok légkörénekösszetételéttár1a elénk, a jégben levő 80 1óo; aránya pedig az osszetéte heztartozó hőmérsékletetadja és oxigénizotópok (' meg. A kontinentális felszín vegetációja éstalajállapotahatározzameg, hogy miként jut vissza a napsugárzás energiea a légkorbe. Ennek az energiának egy része infravörös sugárzás formájában melegíti a levegőt, másik részea víz páro gására' és így a légköri vizgőztartalom növelésérefordítódik. A felszínnek a topográfiától és a vegetációtól fiiggő érdességedinamikailag hat alégmozgásra.a kontinentális felszín egyik fontos fonása. a légkörbekerülő aeroszol részecskék A bioszféra az á ta ános értelmezésszerint az é etszíntere a Földön; az a szeweződési szint, amely magába follalja az összes élőlényközösséget, az éwényre jutó kölcsönhatásokkal és anyagmozgásokkal együtt. Klímadinamikai vizsgálatokhoz célszerűaz é etközosségből csak a növényi populációk halmazá'rakorlátozódnunk: a tengeri flőrara és a szfuazföldi flórara (különosen az erdőkre)' A növényzet ugyanis jelentősen befolyásolj a az iveghazgéaok biokémiai körforgalmát, mindenekelőtt a légkör és az óceán szén-dioxid háztartását (a szén-dioxidnak a légkörből a kontinentális felszín növényvilága felé iranyuló fluxusa évente1,4 " 1015g szénnel A légkör hatása a továbbá hatással van az aeroszolok képződésére. egyenértékű), és pollenmaradványokként&ződik meg, és flőrára fosszíliákként, fák évgyúrúiként igen sok ismeret, amivel az elmúlt korok éghajlataról rendelkezünk, ilyen biotikus indikátorok nyomáir került napvilágra. A felszíni geoszferáknak léteznek elemei, amelyek meteorológiai kontextusban nem lépnek interaktív kapcsolatba a környezetükkel. Ilyen elem (és ezért nem tésze az éghajlati rendszernek) például a domborzat, amely mindig egyiranyúhatást fejt ki (felszíni termikus ésmechanikai kényszertgyakorol) a légkör viselkedésére. Es ugyanebből a megfontolásból nem tekintjtik a bioszférarészének sem a faunát, Sem az emberiséget - ugyanakkor elismerve, hogy az emberi tevékenységnapjainkra a figyelem középpontjába került éghajlatalakitő.tényező rangiára emelkedett. E ghajlatalakító-tényezők rendszer elsődlegesena Nap sugárzásaáltal termikusangerjesáett Az éghaj ati rendszer.a mobilis komponensek kinetikus energiájaa súrlódásnyomán végül hővé alakul, amelyet a rendszer infravörös sugárzás formájábanjuttat vissza a világűrbe. Ezértebben akényszetített-disszipatívrendszerbenpotenciális éghajlatalakítótényezó minden olyan hatás, amely a légkör felső határához érkezőnapsugárzás intenzitását, a légkörön belüli sugárzásátvitel feltételeit,továbbá az energiabevételfelszínhez közeli térbeli elrendeződésétperiodikusan vagy véletlenszerűen módosítja, az éghajlrati rendszer állapota pedig az eze <heza vá toző tényezőkhöz l.r.rténőállandó igazodás folyamatátmutada.
3 Stacionárius klímaállapot kialakulá sáúlozegyensúlynakkell beállnia az égbaj ati rendszer által nyert napsugárzásésa rendszer á ta a világűrbe kibocsátoti infravörös sugárzás között. Egyensúlyi klímaállapotban tehát a légkör felső határáná a beérkező és a világűr felé iranyuló hőáramsűniségátlagos ktiltlnbségenulla. Ha a napsugárzás vagy a ftlldsugárzás intenzitásában yá tozás következik be, akkor az egyensúlymegbomlik, ésa rendszer számára energiatöbbletet eredményezőpozitiv, Vagy energiaveszteséget jelentő negatív nettó hőáram alakul ki. Ezt a kiegyensiiyozat anságot a felszíntroposzfera rendszerre ható, Wm-2 egységben kifejezett sugárzási kényszerként definiáljuk. A sugárzási egyensúlyt a klímaállapotnak az új feltételekhez történő igazo dása ái ítja vi ssza. Az éghaj l at kényszer ített vál tozékonysága Sugárzási kényszert természetes és az emberi tevékenységből származő éghajlatalakitő-tényezők (küiső kényszerek)egyaránt kiválthatnak. A természetes külső kényszereklehetnek extraterresztrikusésterresztrikus eredettiek.a legfontosabb extraterresztrikus kényszerekközé tartozik a napsugátzás vá tozékonyságaés a Föld orbitális paramétereinekingadozása. A műholdas mérésekszerint a napállandónak a 11 éves napfoltciklust kísérő vá tozása t0,2 Wm_' kortili sugárzási kényszerrel egyenértékű.ismeretes továbbá, hogy a Nap fejlődésével a teljes kisugárzás intenzitása lassan növekszik. Ennek a folyamatnak a felszín_troposzférarendszerre napjainkban gyakorolt hatását a szakemberek,a Nap aktivitásának 645 és 7 5 közötti csökkenése (az un. Maunder-minimum) időszakáho z viszonyítva, +0,7 Wm-2es szoláris sugárzási kényszenel azonosítják. A Föld orbitális paramétereiközül a Nap könili pá ya lapultsága olyan összetevő, amely a napállandót befolyáso ja' Az excentricitás azonban a földtörténet során mindig igen kicsiny (0,07-nélkisebb) volt; periodikus vá tozásai a napállandót soha nem módosították +0,2oÁ-otelérő értéknél jobban, ami legfeljebb +0,4 fokos globális felszíni középhőrnérséklet-változást okozhatott. A terrbsztrikus éghajlatalakító+ényezőksorábő a vulkiíntevékenységet kell kiemelnünk. A vulkánkittiréseknagy mennyiségűaeroszol részecskét juttathatnak a sztratoszférába, megntivelve a napsugárzás szóródását, amivel csökken az alacsonyabb rétegekbeés a felszínrejutó szoláris energia. igy u vulkántevékenység j elentős tranziens sugárzási kényszerteredményezhet. A sllgátzási kényszethez vezető antropogén hatások az ipai forradalmat ktjvetően váltak mindinkább szrímottevőenregionális' illetve globális méretekben jelentkező külső éghajlatalakítőtényezőkké.az emberi tevékenységa természetes üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásáva, továbbá aeroszol részecskéklevegőbe juttatásával és a természetesfelszín átalakításávalképes szándékos''módon ''nem módosítania légkörön belüli sugárzásátvitelt. Direkt sugárzási kényszerkénta légkörben lebegő kicsiny cseppfolyós és szilárd aeroszol részecskékbizonyos típusai a napsugárzás egy részétvisszaverik a világúrbe, ami részben (sőt, helyileg és átmenetileg akfu teljes mértékben) ellensúlyozhatja a fokozott iveghánbatást. Rövid légköri tartőzkodási idejük révén azonban ez a sugátzási kényszertérbenésidőben igen változő; a szu fátrészecskék,a biomassza égetéséből szátmaző aeroszolok és a szerves szénrészecskékáltal előidézettegytittes átlagos sugárzási kényszera modellszámítások szerint _0,7 Wm-2re becsülhető. Vannak azténaeroszolok (például a korom), amelyek elnyelik a napsugárzást, lokálisan melegítve a légkört, vagy elnyelnek és az infravörös tartományban kisugároznak, +O,2 Wm-2-rel járulva hozzá az üvegházhatás
4 fokozásához. Indirekt hatáskéntaz aeroszol részecskékmint kondenzációs magvak a felhőcseppek szárnát, siiníségétés méretétbefolyásolják, megváltoztatva ezze a fe hőzet optikai tulajdonságait, ami mai ismereteink szerint összességében igen bizonytalanértékű, -0,3 és-1,8 Wm-2 közötti sugárzásikényszerteredményez. Afaldhasználat (p;é dáula trópusi esőerdők irtása, vagy az elsivatagosodással járó túllegeltetés)mint antropogén éghajlatalakítő-tényezőelsősorban a felszíni albedó növekedésétokozva jelenik meg. Az ehhez kapcsolódó sugárzási kényszert0,2 Wm_2-rebecsülik, ésennek az értéknek mintegy a fele az emberiségtörténetének utolsó, iparosodott korszakában alakult ki. Az éghaj l at szab ad vált ozékonysága A fentiekben áttekintett, természetes és antropogén eredetű kutső éghajlatalakitő.tényezókáltal keltett kényszerítelí klímamódosulás mellett az éghaj ati állapot viselkedésénekmeghatároző vonása a természetesszabad változékonyság. Mtíködik ugyanis egy természetesbelső éghajlat-alakírómechanizmus is, amely a rendszer komponensei között kialakuló nemlineáris kölcsönhatásokkal (visszacsatolásokkal), illetve az aperiodikus (kaotikus) jellegű szabad változékonysággal Íiigg tjssze. Mindaz a bizonytalanság, ami a múltbeli klímaváltozások és a napjainkban megfigyelt éghajlati tendenciák oksági magyaúr;atát,továbbáegy jövőbeli klímaállapot projektálását (feltételeselőrejelzését) óvezi, a természetes éghajlatalakító-tényezőkneklegnagyobbrészt erre a belső mechanizmusára vezethető vissza. A belső éghajlatalakító mechanizmus különbciző tényezőit sorra véve, a klímadinamika egyik dilemmája, hogy az antropogéneredetíi ivegházgazok á tal 750 őta keltett sugárzási kényszer miként realizálódott: az energiabevétel többletének hányad része fordítódott a felszín hőmérsékletének emelésére,illetve mennyi az a hő, amely napjainkban az őceánban tárolódik, és amelyet,)nem. realizáiódott melegedés,' néven szokás emlegetni. A legújabb becslések szerint a vilígóceán felső 3000 m vastag rétegének a hőtartalma l955 és2003 között I4,5 x 1022 J értékkel növekedett, ámi a víztömeg 0,037 fokos átlagos hőmérsékletemelkedésének felelmeg, ésamelyértnagy valószínűséggel az antropogénkényszera felelős. Ha feltéte ezzuk,hogy egy, a világóceán középhőmérséklete0,1 fokos melegedésévelegyenértékűhő hirtelen a légkörbe táplálódik, akkor az a globális felszínihőmérsékletet100 fokkalemelné meg,eza folyamatnyilvánvalóun,oha,,"m fog bekövetkezni, viszont jól illusztrá ja az óceánnak a légkörhöz viszonyított hatalmashőkapacitását. Az égbaj atirendszer komponensein belüli, valamint a komponensek kcizötti kölcsönhatások kérdésére térve,a klíma érzékenységét nagymértékbenmeghatfuoző pozitív és negatív visszacsatolások egész sora eredményezheti a klímaállapot természetes változékonyságát.egy pozitív visszacsatolásrapéldaa hőmérséklet-jégalbedó visszacsatolás: a felszíni hőmérsékleicsökkenése a jogtakaró kiterjedésének növekedéséhez vezet, ami fokozza a beérkezo napsugárzás visszaverődésének mértékét,és ezze további hőmérséklet-csökkenéstvon maga után' A negatív visszacsatolás alapvető és hatékony esete a sugárzásos csillapodás: az infravörös kisugárzás intenzitása a hőmérsékletnegyedik hatványával növekszik, így a folyamat jelentősen kor átozz4az eredeti hőmérséklet-emelkedés mértékét. a kcivetkezőkbena visszacsatolások koztil azokat a fizikai folyamatokat emeljük ki, amelyek a leginkább meghatározó jelentőségűek lehetnek a 21. század klímaállapotának iovábbi módosulásában.
5 A légkörön belül az egyik legfontosabb éghajlatalakitő-tényező a vízgőztartalom változásdval 1sszefi;ggő visszacsatolás, arne y ktizelítőleg meg is duplázhatja art a me egedést,ami rögzített vizgőztartalom eseténkövetkezne be. A folyamat lényege, hogy magasabb hőmérsékletennagyobb a telítésigőznyomás (a levegő nagyobb mennyiséguvízgőzbefogadásáraképes),ésmivel avízgőzhatékony uvegházgáz, a melegedés pozitív visszacsatolási mechanizmust indíthat el' Ugyanakkor a vizgőz a napsugárzást is intenzíven abszorbeálja, ami tovább fokozza a rendszer melegedését. Mivel a légkör túlnyomó része telítetlenállapotban van, a hőmérsékletemelkedése nem jelenti automatikusan, hogy a vízgőztartalomnak is növekednie kell. A légkör alsó, 1-2 km vastag, jól keveredett turbulens határrétegébe avízgőz elsősorban közvetlen formában, a felszínről történő párolgás t tjéntáp álódik be, ésa vízgőúartalom ebben a rétegben a hőmérséklet emelkedésével valóban növekszik. Ezze szemben a planetáris hatrírréteg ft'lötti szabad troposzférában- ahol (ellentétbena határréteggel) avízgőz üvegházhatásaigazán hatékonyanérvényesül_ avízgoztartalom alakulására kizárő ag termodinamikai megfontolásokkal nem tudunk következtetést levonni: a szabad-troposzferikus vizgőz viselkedésének kormányzásában bonyolult, nehezen szimulálható hidrodinamikai ésmikrofi zikai folyamatok is közreműködnek. Egy jövőbeli klímamódosulás kiszámításáná a legnagyobb bizonytalanságot kétségetkizarőan' afelhőzet_sugárzás visszacsatolás okozza. A felhőzet a légkörben lebonyolódó sugárzásátvitelt a bolygó felhőborítottsága, valamint a felhőelemek mennyisége, mérete és ha mazá apota fliggvényében befolyásolja. A felhők a sugárziísi mérleg negatív, _10 és _2O Wm_2 kozé becsülhető egyensúlyát eredményezik,ugyanis a felhőzet üvegházhatásából származó, +30, +35 Wm-2 körüli infravörös melegítő hatás kisebb, mint a felhők nagy albedójából eredő, _45 és _50 Wm-' közötti értékűrövidhullámú hűtő hatás. Mint látjuk, ennek a sugárzási mérlegnek a bizonytalansága egy nagyságrenddel nagyobb egy antropogéneredetű szén-dioxid duplázódás +4 Wm-2-es sugárzási kényszerénél. Kérdéstehát, hogy az úvegházgánoknakaz emberi tevékenységnyomán a jövőben várható koncentrációnövekedése során a fe hőzet-sugárzás visszacsatolás továbbra is negatívmarad-e. Ha a légkör melegszik, akkor intenzívebbéválik a párolgás, ami feltételezhetően növeli a levegő víztarta mát,de nem feltétlenülnöveli meg a globális felhőborítottságot. A légkör ésa hidroszféra kazött kialakuló kölcsönhatásoé sorábói elsősorban az őceánok általános vizkörzésének lehetséges átrendeződésétkell kiemelntink. Tudjuk, hogy a termohalin cirkulációt az At anti-óceán északi része szubpoláris eredetűhideg és sós (tehát sűnibb) vízéneka süllyedésehajtja, amelynek helyébea felszínen az Egyen itő térségébőla szoláris hőközlés nyomán meleg, és az intenzív párolgás következtébennagy só.koncentrációval rendelkező víz áram ik.a levegő és a tengerfelszínhőmérsékletének, valamint a tengervízsótartalmának a megvá tozása ezértjelentősen módosíthatjaennek a cirkulációs formának a szetkezetét'ha a polaris tartományok melegedéseés csapadékosabbáválása, továbbá a tengewiznek a sarki jégmezőkből leszakadó jéghegyek olvadása nyomán az At aati-óceánt északról szegé yező Labrador-, Irminger- és Grönlandi-tengerből melegebb és csclkkent sótartalmú viz ép be az óceánba, akkor ez a fo yamat a termohalin cirkuláció gyengülését, sőt annak teljes leállását válthatja ki. Ilyen eseményutoljiíra8200 éwel ezeiőtt, az utolsó glaciális szakaszból történt kilábalást kísérő egyik intenzív felmelegedési időszak során következett be' amikor a Norvég-tenger felszíni jelentősen csrjkkent, és ennek eredményekéntközép-európában az vízhőmérséklete évesktizéphőmérséklet hirtelen kétfokkal esettvissza.
6 ó í ű í ő á í á í é ű é é í é á ü é í é é á á ó é ü ö ő á á á Ó é é ő é á é í é á ő ú á á ő ú á á é é í ö é ű ö á á á é ö é ö ő á é á é é é á é ö ü é é á á é ó é á ó á á é á á ő á é é í á á ú ó é é é á á á é ű ű ő á ő ö ö ó í ö ö á é á é á é é á ö á ő é é é á ú é é é í í á é ó é ö é é é ó ó é ő á á é é ő ő ó ú í ü ő é í ó é á
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenA magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás
A magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály TARTALOM Bevezetés Globális trendek (IPCC) Az éghajlati
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenA Magyar Tudományos Akadémia Meteorológiai Tudományos Bizottságának* állásfoglalása éghajlatunk jövőjéről november
MTA-MTB, 1991: Állásfoglalás éghajlatunk jövőjéről. (Faragó T. (szerk.)) MTA X. Földtudományok O., 12 o. ISBN 963 7702 46 6 A Magyar Tudományos Akadémia Meteorológiai Tudományos Bizottságának* állásfoglalása
RészletesebbenA jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata
A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata Szabó Péter Click to add Text Klímamodellező Csoport Előadás nyári gyakorlatos hallgatóknak OMSZ 2018. 07. 30. Klímaváltozás Népszerű téma (értenek hozzá,
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenVáltozó éghajlat, szélsőségek
Változó éghajlat, szélsőségek BARTHOLY JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest Vázlat A közelmúlt detektált változásai Jövőbeli tendenciák és várható következmények Időjárási
RészletesebbenNemzetközi Éghajlatpolitika. 1. óra Az éghajlati rendszer február 14.
Nemzetközi Éghajlatpolitika 1. óra Az éghajlati rendszer 2008. február 14. Idő - A légkör jellemzőinek egy adott pillanatban mért állapota Időjárás - A légkör (főként a troposzféra) paramétereinek rövidtávon
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI
RészletesebbenÉghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?
Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály TARTALOM 1. Bevezetés 2. Időjárás és éghajlat 3. A
RészletesebbenAZ ÉGHAJLAT DINAMIKÁJÁNAK NÉHÁNY NYITOTT KÉRDÉSÉRŐL. Götz Gusztáv
AZ ÉGHAJLAT DINAMIKÁJÁNAK NÉHÁNY NYITOTT KÉRDÉSÉRŐL Götz Gusztáv A NAGY REJTÉLY: 1. Egyik oldalról: minimális reagálás a napsugárzás intenzitásának a földi élet 3,8 milliárd évvel ezelőtti megjelenése
RészletesebbenKutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Modellezés globálistól lokális skáláig III. 3. lecke
RészletesebbenBARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest
Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,
RészletesebbenÁltalános földi vízkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Általános földi vízkörzés Dr. Lakotár Katalin Óceánok: fontos szerepűek a földi éghajlat irányításában hőszállítás az Egyenlítőtől a sarkok felé hőszállítás nélkül bolygónk legnagyobb része túl hideg lenne
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenGLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit
KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés
RészletesebbenNEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK
Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.
RészletesebbenGlobális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.
Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenKlímaváltozások: Adatok, nagyságrendek, modellek Horváth Zalán és Rácz Zoltán
Klímaváltozások: Adatok, nagyságrendek, modellek Horváth Zalán és Rácz Zoltán Institute for heoretical Physics ötvös University -mail: racz@general.elte.hu Homepage: general.elte.hu/~racz Problémakör:
RészletesebbenA NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin
A NAPSUGÁRZÁS Dr. Lakotár Katalin Sugárzás: energiaátadás NAP elektromágneses hullámok FÖLD elektromágneses sugárzás = fotonok árama -minden irányba terjed -terjedéshez közvetítő közeg nem kell -hőenergiává
RészletesebbenVAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT?
VAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT? Tóth Zoltán Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Távérzékelési Osztály PLANETÁRIS ATMOSZFÉRÁK MŰKÖDÉSE PLANETÁRIS
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenA felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*
A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017 július 10-14
RészletesebbenIPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások
40. Meteorológiai Tudományos Napok -- Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig 2014. november 20-21. Budapest **********************************************************************************************************
RészletesebbenA jövıre vonatkozó éghajlati projekciók
Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC
RészletesebbenA Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II.
Föld pályája a ap körül TVSZI TL TVSZ PJEGYELŐSG Márc. 21. világ országai P TLI PFORULÓ ec. 21. YÁRI PFORULÓ Jún. 22. ŐSZ YÁR ŐSZI PJEGYELŐSG Szept. 23. sinus és cosinus függvények III. Föld megvilágítása
RészletesebbenGLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE
GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE Vázlat 1. Klíma, klímaváltozás, klímaváltozással összefüggő jelenségek 2. Éghajlatváltozás okai a) Természetes okok b) Ember által előidézett
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenA KLÍMADINAMIKA ALAPJAI
Meteorológiai Tudományos Bizottság Légkördinamikai Munkabizottság Götz Gusztáv A KLÍMADINAMIKA ALAPJAI Budapest, 2004 2 ELİSZÓ Az éghajlatnak az emberi tevékenységre visszavezethetı globális melegedése,
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenAz éghajlatváltozás okai és következményei András, Gelencsér Ágnes, Molnár Kornélia, Imre
Az éghajlatváltozás okai és következményei András, Gelencsér Ágnes, Molnár Kornélia, Imre Az éghajlatváltozás okai és következményei András, Gelencsér Ágnes, Molnár Kornélia, Imre Szerzői jog Kivonat Tartalom
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenAz éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel
Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel Zsebeházi Gabriella MMT Légkördinamikai Szakosztály 2016. 12. 14. Tartalom 1. Motiváció 2. SURFEX 3. Kutatási terv 4. Eredmények
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,
RészletesebbenTantárgy neve. Éghajlattan I-II.
Tantárgy neve Éghajlattan I-II. Tantárgy kódja FDB1301; FDB1302 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős
RészletesebbenA légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
RészletesebbenAz idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között
Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira, idıjárás- és éghajlatkutatóinak munkáira támaszkodva összeállította: Vissy Károly meteorológus
RészletesebbenA jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1
Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. Troposzféra
Környezeti kémia II. Troposzféra 2012.10.12. A klíma = átlagos időjárás egy specifikus helyen bizonyos időintervallumra (egy év, vagy évszakok) Lokális-globális Dinamikus jelenség globális vagy csak lokális???
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek
A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek Weidinger Tamás, Nagy Zoltán, Szász Gábor, Kovács Eleonóra, Baranka Györgyi, Décsei Anna Borbála, Gyöngyösi
RészletesebbenMûholdas megfigyelések a klímaváltozási ismeretek rendszerében
Mûholdas megfigyelések a klímaváltozási ismeretek rendszerében MIKA JÁNOS Országos Meteorológiai Szolgálat mika.j@met.hu Kulcsszavak: mûhold-meteorológia, IPCC 2007, légköri aeroszol, tengeri jégtakaró,
RészletesebbenTERMÉSZETES ÉS ANTROPOGÉN ÉGHAJLATALAKÍTÓ TÉNYEZŐK. Mika János. Eszterházy Károly Főiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat
TERMÉSZETES ÉS ANTROPOGÉN ÉGHAJLATALAKÍTÓ TÉNYEZŐK Mika János Eszterházy Károly Főiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat Budapest, 2010. október 20. Vázlat: Külső kényszerek szerepe - Mibe tud a
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenKLÍMAMODELLEZÉS. MAFIHE Téli Iskola február 6. 1
A numerikus klímamodellezés alapjai, Az éghajlati ajövőre rendszer és modellezésének vonatkozó prognózisok lehetőségei megbízhatósága HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Országos Meteorológiai is Szolgálat
RészletesebbenA TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE
Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5
RészletesebbenÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei
ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei Zsebeházi Gabriella és Szépszó Gabriella 43. Meteorológiai Tudományos Napok 2017. 11. 23. Tartalom
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai
Dr. Lakotár Katalin A Föld éghajlatai Az éghajlatot alakító tényezők a) Elsődleges tényezők: napsugárzás hőenergia eloszlása a földrajzi szélességhez igazodik éghajlati zonalitás felszín anyagi összetétele
RészletesebbenA felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében
A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében Breuer Hajnalka, Göndöcs Júlia, Pongrácz Rita, Bartholy Judit ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Budapest, 2017. november 23.
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenA REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Szépszó Gabriella Kutatási és Fejlesztési Főosztály, Numerikus Előrejelző Osztály Meteorológiai Tudományos Napok 2005. november 24-25.
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenHidroszféra. Légkör. Tartalom. Klímaváltozás. Idıjárás és éghajlat. Éghajlati rendszer: a légkör és a vele kölcsönhatásban álló 4 geoszféra együttese
Éghajlatváltozás és matematika Hogyan modellezzünk és az eredményt hogyan használjuk fel? Krüzselyi Ilona (kruzselyi.i@met.hu) Kovács Mária, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Tartalom Bevezetés Éghajlati
RészletesebbenA NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE
A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben
RészletesebbenKÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007
Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok
RészletesebbenHogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,
Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
RészletesebbenMŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK
MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium 1093 Budapest Török Pál u. 1.
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2015. december 2. Iskola, osztály: 9. c Iskola neve és címe: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium 1093 Budapest Török Pál u. 1. Tanít: Haluska Csaba
RészletesebbenA kérdőív statisztikai értékelése
A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20
RészletesebbenGelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport
Levegıkörnyezet rnyezetünk nk változv ltozásai éghajlatváltozás? Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport A levegı összetétele N 2 78,084 % O 2 20,945 % Ar 0,934 %
Részletesebben21. SZÁZADI FÉLELMEK DRÁMAI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOKTÓL. Dr. Koppány György 1
21. SZÁZADI FÉLELMEK DRÁMAI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOKTÓL Dr. Koppány György 1 ÖsszefoglalásA dolgozat rövid áttekintést nyújt az utóbbi években végzett nemzetközi kutatásokról, amelyek megfigyelések és elméleti
RészletesebbenLÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁS A KŐZETBOLYGÓKON
IV. Évfolyam 4. szám - 009. december Bottyán Zsolt bottyan.zsolt@zmne.hu LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁS A KŐZETBOLYGÓKON Absztrakt A Naprendszer kőzetbolygóinak átlaghőmérsékletét légkör nélküli esetben, a napállandó
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenA klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében
A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében HORÁNYI ANDRÁS (horanyi( horanyi.a@.a@met.hu) Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenKörnyezetgazdaságtan alapjai
Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd
RészletesebbenRegionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1
Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés HORÁNYI ANDRÁS Országos Meteorológiai Szolgálat 2005. november 24. 1 TARTALOM Az éghajlati rendszer és modellezése Az éghajlat regionális
RészletesebbenA légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.
VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő
RészletesebbenBugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz
Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!
RészletesebbenA csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája
A csapadék nyomában bevezető előadás Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A csapadék fogalma A légkör vízgőztartalmából származó folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz, amely a földfelszínre kerül. Fajtái:
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenHARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3
HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenKlímaváltozás. Szerkesztő: Bartholy Judit és Pongrácz Rita
Klímaváltozás Szerkesztő: Bartholy Judit és Pongrácz Rita Barcza Zoltán Bartholy Judit Bihari Zita Lakatos Mónika Mészáros Róbert Pieczka Ildikó Pongrácz Rita Práger Tamás Radics Kornélia Klímaváltozás:
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenMeteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban
Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenLelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;
Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált
RészletesebbenA klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei
A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.
RészletesebbenÉGHAJLATTAN. Az éghajlat. Dr. Lakotár Katalin
ÉGHAJLATTAN Az éghajlat Dr. Lakotár Katalin AZ ÉGHAJLATTAN TÁRGYA Földtudományok: geofizika - a Föld felépítését, fizikai tulajdonságait tanul-mányozó tudományág; a Földön zajló fizikai folyamato-kat vizsgál,
RészletesebbenSugárzási törvények: 1. Planck tv.: E = f (λ -5,T) 2. Wien tv.: λ max = 2897 / T (eltolódási tv.) 3. Stefan-Boltzmann tv.: E=σ*T 4
Sugárzási törvények: 1. Planck tv.: E = f (λ -5,T) 2. Wien tv.: λ max = 2897 / T (eltolódási tv.) 3. Stefan-Boltzmann tv.: E=σ*T 4 Egyes bolygók felszíni hőmérsékletei sugárzásmérések (a spektrum enregiaeloszlása
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
Részletesebben