A Sárvár-Víz Kft. ÜZLETSZABÁLYZATA (ÜSZ)

Átírás

1 A ÜZLETSZABÁLYZATA (ÜSZ) TERVEZET! Hatályos: Jóváhagyta: Sárvár,

2 TARTALOM JEGYZÉK Hatályos:... 1 Az üzletszabályzat célja... 3 Az üzletszabályzat hatálya... 3 Fogalmak meghatározások... 3 A víziközmű-szolgáltató adatai, tevékenysége Sárvár-Víz Vízellátási és Szennyvízelvezetési Szolgáltató Kft Közüzemi szerződéses jogviszony részletes szabályai Bekötés a víziközmű-hálózatba A felhasználó és a víziközmű-szolgáltató jogai és kötelezettségei Szerződéses jogviszony Változás a felhasználó személyében Mérés (Leolvasás) Vízmérés Szennyvízmennyiség-mérés Hitelesítés, mérőcsere Elszámolás (Számlázás, Díjfizetés) Számlakifogás Elszámolás hibás mérés, mérési eredmények hiánya esetén Elszámolás szerződés nélküli és szabálytalan közműhasználat esetén Szerződésszegés A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése Mellékszolgáltatás igénybevételének szabályai Ügyfélszolgálat Sárvár-Víz Vízellátási és Szennyvízelvezetési Szolgáltató Kft FÜGGELÉKEK Adatvédelem és -biztonság A szabálytalan közműhasználat esetkörei A szolgáltatói hozzájáruláshoz szükséges terv Felhasználói megkeresések Közüzemi szerződések : Oldal: 2 / 62

3 Az üzletszabályzat célja A közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés közüzemi szolgáltatás. A szolgáltatást végző (a továbbiakban: víziközmű-szolgáltató) az ivóvízművek, illetőleg a szennyvízelvezető művek (a továbbiakban együtt: víziközművek) üzemeltetésével köteles a víziközmű hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, illetőleg egyéb jogcímen használójának (a továbbiakban együtt: felhasználó) ivóvizet szolgáltatni, illetőleg az ingatlanon keletkező szennyvizek összegyűjtését, károkozás nélküli elvezetését és tisztítását elvégezni (a továbbiakban: szolgáltatás). A víziközmű-szolgáltató a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően - a víziközművek teljesítőképességének mértékéig - köteles szolgáltatni. Az üzletszabályzat célja, hogy a közüzemi szolgáltatási szerződés általános elveit, teljesülésének feltételeit, a felhasználó és a víziközmű-szolgáltató közötti jogviszony kereteit rögzítse, meghatározza a víziközmű-szolgáltató által nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit. Az üzletszabályzat hatálya Az Üzletszabályzat területi hatálya a Víziközmű-szolgáltató számára kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyekben, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott működési engedélyben meghatározott működési (ellátási) területre vonatkozik. Az Üzletszabályzat személyi hatálya a Víziközmű-szolgáltató szolgáltatásait igénybe vevők körére, a Víziközmű-szolgáltatóval közüzemi szerződéses kapcsolatban álló Felhasználókra, valamint a Víziközmű-szolgáltatóra terjed ki. Az Üzletszabályzat nem vonatkozik az Víziközmű-szolgáltató víziközműves kapcsolódó szolgáltatásaira. A Víziközmű-szolgáltató hatályos Üzletszabályzata hozzáférhető a internetes oldalon, valamint a Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálati irodájában. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató működését meghatározó jogszabályok változása az Üzletszabályzatban foglaltakra is kihatnak, a Víziközmű-szolgáltató köteles az Üzletszabályzatot a hatályos jogszabályoknak megfelelően módosítani, és a végrehajtott módosításokról a internetes oldalon történő közzététellel, valamint az ügyfélszolgálati irodájában tájékoztatást adni. A Víziközmű-szolgáltató az Üzletszabályzat egyoldalú módosításának jogát, a közműszolgáltatási jogviszonyra megkötött szerződésben, a tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével fenntartja. Fogalmak meghatározások A jelen Üzletszabályzatban használt fogalmak megegyeznek a hatályos jogszabályok fogalmi meghatározásaival. 1) bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő, Oldal: 3 / 62

4 2) csatlakozó ivóvízhálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvízbekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat, amely az érintett felhasználási helyek közös tartozékát képezi, 3) ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi, 4) felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi, 5) felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást a víziközmű szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény (továbbiakban vksztv.) szerinti szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tulajdonosa, vagy azt egyéb jogcímen használja, 6) házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító az ingatlan alkotórészét képező vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna), 7) házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló az ingatlan alkotórészét képező vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű), 8) ivóvíz-bekötővezeték: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon az ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely a) bekötési vízmérő esetében aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed, ab) egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény bekötési vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed, b) bekötési vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed, 9) ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomó vezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll, 10) közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3 /nap, 11) lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki a víziközműszolgáltatást nem jövedelemszerző gazdasági tevékenységhez veszi igénybe, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, 12) mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő, 13) szennyvíz-bekötővezeték: a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, 14) szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll, Oldal: 4 / 62

5 15) víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely a) valamely település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, - szállítást és -elosztást, és b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvízelvezetést is ideértve) a szennyvíz összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja, 16) víziközmű-fejlesztés: új víziközmű létesítésével, meglévő víziközmű felújításával és bővítésével kapcsolatos tevékenységek összessége, 17) víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközműfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége, 18) víziközmű-rendszer: víziközművek olyan összefüggő, szigetüzemben működő vagy átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolható rendszere, mely önmagában vagy átadási ponton keresztül történő ivóvízátvétellel vagy szennyvíztovábbítással kiegészülve ideértve a víziközműves kapcsolódó szolgáltatást képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit, 19) víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok) közül egy vagy több, a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére nyújtott szolgáltatás, 20) víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy b) amelyről a keletkező szennyvizet részben vagy egészben szennyvízbekötővezetéken keresztül a szennyvízhálózatba vezetik be, 21) víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközműszolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közüzemi szerződés kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése, 22) víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközműszolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás. 23) bebocsátó: az, aki a közműves szennyvízelvezető műbe bekötött ingatlanról a szolgáltatási ponton települési szennyvizet vagy a települési folyékonyhulladékbebocsátási ponton települési szennyvizet, vagy folyékony hulladékot bocsát be; 24) bebocsátó hely: szennyvíz esetében a szolgáltatási pont, települési folyékony hulladék esetében pedig a települési folyékonyhulladék-bebocsátási pont; 25) csatlakozó szennyvízhálózat: több felhasználási hely szennyvízét a házi szennyvízhálózattól, a szennyvíz bekötővezeték végpontjáig vezető szennyvízvezeték hálózat, amely az érintett felhasználási helyek közös tartozékát képezi; 26) egyéb víz: a szennyvízelvezető műbe bocsátott települési, háztartási vagy ipari szennyvíznek nem minősülő, a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával bebocsátott víz; 27) elkülönített felhasználói hely: felhasználási helyen belül minden, önálló vízhasználattal rendelkező épület, épületrész, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, önállóan használható bérlemény; 28) elkülönített vízhasználó: az elkülönített felhasználói hely tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója; Oldal: 5 / 62

6 29) életvitelszerű tartózkodás: ha a lakóhely címmel rendelkezők a hét nagyobb részében ott töltik éjszakai pihenésüket, onnan járnak iskolába, dolgozni; 30) év közbeni díjkorrekció: a évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vszt.) 76. (3) bekezdésében felsorolt esetekben lehetővé tett egyedi díjmegállapítás; 31) háztartási szennyvíz: emberi tartózkodás céljára szolgáló területről vagy szolgáltatásból származó szennyvíz, amely az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik, nem tartalmaz talajvizet vagy csapadékvizet és nem minősül veszélyes hulladéknak; 32) ikermérő: egy vagy több ingatlan különböző felhasználási helyei ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz bekötővezeték végpontjára párhuzamosan telepített bekötési vízmérő; 33) ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amelyet valamely ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatására szolgáló helyiségből bocsátanak ki, és ami nem háztartási szennyvíz vagy csapadékvíz és nem veszélyes hulladék; 34) ivóvíz hálózat közegészségügyi veszélyeztetése: az a cselekmény vagy esemény melynek következtében a közüzemi ivóvíz hálózat a környezetéből spontán vagy emberi beavatkozás hatására elszennyeződhet; 35) ivóvízmérési hely: az ivóvizet szállító vezeték és környezetének úgy kialakított része, amely lehetővé teszi - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelve - az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízmérő szakszerű beépítését, működtetését és ellenőrzését; 36) ivóvízmérő vagy vízmérő: a külön jogszabály szerinti, az ivóvízhálózatba beépített - az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló - hitelesített mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait is; 37) ivóvízmű: közműves ivóvízellátást szolgáló víztermelő, vízkezelő, -tároló és - elosztó létesítmények, berendezések összessége; 38) ivóvízvételi hely: az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz vételezése lehetséges; 39) közműves ivóvízzel ellátott: az, akinek lakóhelye legfeljebb 150 m-es körzetén belül a közműves ivóvíz vételezésére módot nyújtó ivóvízvételi hely található; 40) közműves ivóvízellátás: az ivóvíztermelés, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázisvédelem, az ivóvízkezelés, -tárolás, -szállítás, -felhasználási helyekre történő eljuttatás, a tűzoltáshoz szükséges víz biztosítás feladatainak összessége; 41) közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás: a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtésével, elvezetésével, tisztításával, a tisztított szennyvíz- és iszap hasznosításával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok összessége, egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve; 42) közműves szennyvízelvezetéssel ellátott: ha az ingatlan rendelkezik szennyvízbekötővezetékkel; 43) közterületi vízvételi hely: a közterületen lévő közkifolyók és a tűzcsapok; 44) közüzemi szerződés: a víziközmű szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan esetében a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó között a szolgáltatási pontokon történő szolgáltatásokra kötendő szerződés; 45) locsolási vízmérő: locsolási célú vízhasználat mérése céljából bekötővezetékre telepített kizárólag közterületi locsolási bekötési vízmérő vagy bekötővezetékre telepített ikermérő vagy a bekötési vízmérőt követő házi ivóvíz vezetékre telepített mellékvízmérő; 46) mellékszolgáltatási szerződés: az elkülönített vízhasználatra vonatkozó szerződés; Oldal: 6 / 62

7 47) működőképességi, illetve nyomás próba: épített vagy szerelt zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer; 48) műszakilag elérhető: az a törzshálózat, amely az ingatlan utcafronti szélességének legfeljebb háromszoros hosszúságú víziközmű-bekötővezeték (ivóvízbekötővezeték illetve szennyvíz-bekötővezeték) kiépítésével elérhető, és az igényelt kapacitás rendelkezésre áll; 49) rendszeres emberi tartózkodás: olyan életvitelszerű tartózkodás, amely az év 1/12 részénél hosszabb időszakban tartalmaz éjszakai szállást is. Rendszeres emberi tartózkodásnak minősül az üdülő terület igénybe vétele is, ha ott olyan jellegű épület található, ahol az éjszakai tartózkodás megvalósítható; 50) saját kút mérő: a felhasználó saját kútjára, a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott módon felszerelt, a felhasználó által hitelesíttetett vízmérő; 51) szennyvíz bebocsátási pont: a szennyvízelvezető műnek a szennyvizek befogadására kialakított része; 52) szennyvíz előtisztító (előkezelő) berendezés: a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízilétesítmény), amely a szennyvíz bebocsátás előtti - a vízjogi engedélyben előírt minőségűre tisztítja - tisztítását biztosítja; 53) szennyvízelvezetési hely: a szennyvíz törzshálózatba bekapcsolt ingatlan, illetőleg azon belül mindazon épület, épületrész, önállóan használható bérlemény, amelyek vízhasználata főmérővel vagy mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését szennyvíz bekötővezeték biztosítja; 54) szennyvízelvezető mű (gyűjtőrendszer): a szennyvízelvezetési helyekről összegyűjtött szennyvíz zárt hálózaton történő szennyvíztisztító telepre való szállítását biztosító víziközmű-rendszer; 55) szennyvíztisztító mű: a szennyvíz törzshálózati rendszeren összegyűjtött és a tengelyen beszállított szennyvíz tisztítására szolgáló víziközmű; 56) szolgáltatási díj: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételének ellenértékeként a Vszt. szerint fizetendő díj, amely két részből áll: a) alapdíj: a rendelkezésre állásért fizetendő díj; b) fogyasztással arányos díj: 1 m3 szolgáltatott (vételezett vagy felhasznált) ivóvízmennyiség, vagy szennyvíz-bekötővezetékbe bocsátott szennyvízmennyiség díja. 57) szolgáltatási díj alapjául szolgáló szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvizek mennyiségének mérésére alkalmas, a felhasználó által a viziközmű-szolgáltató által jóváhagyott módon és helyen beépített műtárgy, berendezés, amelyet a felhasználó akkreditált, kalibráló (bemérő) laboratóriummal rendszeresen ellenőriztet; 58) szolgáltatási pont: a) ivóvízszolgáltatási pont: aa) az ivóvíz-bekötővezetéknek a felhasználó felőli végpontja, ab) a felhasználó és a víziközmű-szolgáltató közötti közüzemi szerződésben, a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton meghatározott hely, ac) az ivóvíz-átadó és az ivóvíz-átvevő hálózatának átadási pontja, b) szennyvízelvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz-bekötővezeték felhasználó felőli végpontja, amely ba) gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában zártsorú beépítés esetén az épület külsõ falsíkja, nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala, Oldal: 7 / 62

8 bb) kényszeráramoltatású rendszer esetén az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivatytyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata, az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer esetén az átemelő szivattyú elhelyezésétől függetlenül a szennyvíz beemelő szivattyú szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep felhasználó felöli oldala, bc) a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti közüzemi szerződésben meghatározott pont, bd) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott pont, c) a felhasználó és a víziközmű-szolgáltató közötti közüzemi szerződésben, a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton meghatározott hely, 59) szolgáltatott ivóvíz: a szolgáltatási ponton átáramlott ivóvíz; 60) szolgáltató: a víziközmű-létesítmény üzemeltetésével ivóvíz-szolgáltatást, illetőleg szennyvízelvezetést vagy szennyvíztisztítást, esetleg mindkettőt - mint víziközmű közszolgáltatást végző, működési és vízjogi üzemeltetési engedélyekkel rendelkező társaság; 61) tárgyév: az a naptári év, amelyre a hatályos díjmegállapítás vonatkozik, ide nem értve az év közbeni díjkorrekciót; 62) települési folyékony hulladék: a települések területén a szennyvíz-törzshálózatba be nem kötött, emberi tartózkodásra alkalmas épületek és telkek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb, helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi vízelvezető rendszerek tisztításából, továbbá a gazdasági, de nem termelő tevékenységből származó szennyvíz és szennyvíziszap, mely tartalmazhat kórokozó vagy fakultatív kórokozó baktériumokat, de nem minősül veszélyes hulladéknak; 63) települési folyékonyhulladék-bebocsátási pont: a szennyvízelvezető műnek vagy szennyvíztisztító telepnek e célra kijelölt és kialakított része, amely vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik; 64) települési szennyvíz: háztartási szennyvíz, vagy háztartási és ipari szennyvíz keveréke, továbbá egyesített rendszer esetén csapadékvíz keveréke; 65) törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati felhasználási helyekre, többek között közkifolyókra, tűzcsapokra telepített vízmérő; 66) új víziközmű létesítése, beruházása: még nem létező víziközmű létesítmény megvalósításával kapcsolatos valamennyi beruházási cselekmény; 67) üzem: az a természetes vagy - a lakásszövetkezetek kivételével- jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a Szenynyezőanyag listában (28/2004.(XII.25) KvVM rendelet melléklete) meghatározott anyagot használ, továbbá a Szennyezőanyag listában meg nem jelölt anyagokat a küszöbérték 10%-át elérő mértékben bocsát be a közműves szennyvízelvezető műbe; 68) víziközmű hálózat: az ivóvíz-közműhálózat, valamint a szennyvíz-közműhálózat és a csatlakozó, továbbá a házi ivóvíz-, illetőleg szennyvízhálózatok együttesen; 69) víziközmű közhálózat szállító képessége: a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján meghatározható teljesítőképesség; 70) víziközmű közhálózat: az ivóvíz, illetőleg a szennyvízelvezető törzshálózat, valamint az ivó- és a szennyvíz bekötővezetékek együttesen; 71) vízzárósági vagy működőképességi próba: az épített, zártszelvényű, gravitációs elven működő folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer. Oldal: 8 / 62

9 72) fogyasztói panasz Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló évi XXIX. törvény alapján a panasz a Felhasználó részéről a Víziközmű-szolgáltató tevékenységére vonatkozóan tett, negatív észrevételt tartalmazó olyan megkeresés vagy kérelem, amely vélt vagy valós egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más így különösen bírósági, államigazgatási eljárás hatálya alá. Az alább felsoroltak nem minősülnek fogyasztói panasznak: - közterületi hibabejelentés - tájékoztatást kérő megkeresés - méltányossági kérelem (részletfizetés, fizetési halasztás, kamatjóváírás) - a Felhasználó vagy az Elkülönített Vízhasználó személyében bekövetkező változás és egyéb adatváltozások bejelentése - más Felhasználó szabálytalan vízvételezésére, vagy szabálytalan csatornamű használatára vonatkozó bejelentés - a felhasználási hely Víziközmű-szolgáltató általi felkeresésére vonatkozó időpontegyeztetések (pl. mérőcsere, mellékmérő plombálása) - folyószámla-egyenleg lekérdezése - vízmérőállás bediktálása/bejelentése - számlamásolat, csekkpótlás kérése - a részszámlában szereplő mennyiség módosítási igénye - eseti egyedi számla kérése - általános bejelentések a szolgáltatásról (pl. javaslatok, igények jelzése, stb.). Oldal: 9 / 62

10 A víziközmű-szolgáltató adatai, tevékenysége Sárvár-Víz Vízellátási és Szennyvízelvezetési 1. A víziközmű-szolgáltató neve: Szolgáltató Kft. 2. A víziközmű-szolgáltató székhelye, ügyfélszolgálat címe: 9600 Sárvár, Nádasdy Ferenc u A víziközmű-szolgáltató cégjegyzék száma: A víziközmű-szolgáltató adószáma: A víziközmű-szolgáltató bankszámlaszáma: OTP Bank Nyrt A víziközmű-szolgáltató statisztikai száma: A víziközmű-szolgáltató elérhetőségei: 06/95/ a) telefon/fax száma: 06/95/ sarvarviz@sarvarviz.hu b) elektronikus elérhetőségei: ugyfelszolg@sarvarviz.hu c) honlapjának címe: 8. A víziközmű-szolgáltató cégjegyzésre jogosult egyszemélyi vezetője: Gerencsér Gábor Zsolt ügyvezető igazgató 9. A víziközmű-szolgáltató tulajdonosai: 10. A víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálatának nyitvatartása 11. A víziközmű-szolgáltató telefonos ügyfélszolgálata nyitvatartási időn túl Sárvár Város Önkormányzata Rábapaty Község Önkormányzata Csénye Község Önkormányzata Jákfa Község Önkormányzata Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Csütörtök A Sárvár Város és három környező település víz- és szennyvízelvezetési szolgáltatásának biztosítására december 18-án alakult az érintett települések Sárvár, Csénye, Jákfa és Rábapaty önkormányzatainak gazdasági társaságaként. Az alakuláskori törzstőke összege ezer Ft volt, amelyet az április 28-i taggyűlés ezer Ft-ra emelt. A társaság tagjainak alapvető célkitűzése a létrehozásával az önkormányzatok tulajdonában lévő közművagyon minél hatékonyabb működtetése, a településeken a közműszolgáltatás magas színvonalon történő biztosítása, valamint együttműködés az ellátó rendszerek fejlesztésében, bővítésében. A társaság működését januárjában kezdte meg. A víz- és szennyvízelvezetési szolgáltatás az önkormányzatiságból fakadó monopóliumok közé tartozik, e területen a piaci viszonyok csak korlátozottan érvényesülhetnek. A társaságot, mint szolgáltatót az ellátási felelős önkormányzatokon keresztül szolgáltatási felelősség és az alkalmazható technológiák kötik. Az ivóvíz- és szennyvízelvezetési és tisztítási szolgáltatás és a társaság tulajdonlását illetően a négy település területén a, mint szolgáltató, a tulajdonosok két ellentétes érdekének megfelelő gazdasági tevékenységet kell, hogy folytasson : az egyik a tulajdonos önkormányzatok tulajdonosi érdekéből fakadó, a társasági vagyon megőrzésének illetve a vagyon állandó gyarapodásának érdeke; Oldal: 10 / 62

11 a másik a tulajdonos önkormányzatok lakosság felé fennálló kvázi érdekképviseleti és az önkormányzati törvényből eredő ellátási kötelezettségéből fakadó érdek. A társaság mindkét, egymással ellentétes érdeknek továbbra is, folyamatosan meg kíván felelni, amelynek következtében gazdálkodását, az átruházott szolgáltatási kötelezettség magas színvonalon történő teljesítését valamint évről évre a szolgáltatási díjak javaslat szintű meghatározását egyaránt e szempontoknak rendeli alá. A gazdasági társaság működésének eddig eltelt évei alatt az alapításkor megfogalmazott célok teljesültek azaz a tulajdonosok által átruházott szolgáltatási kötelezettség és felelősség magas szintű ellátása a társaság gazdálkodásában elsőrangú szempontként megjelenik és ezzel együtt az eltelt időszak gazdálkodása jó alapot nyújt a társaság hosszú távú létjogosultságának igazolására. Közüzemi szerződéses jogviszony részletes szabályai Bekötés a víziközmű-hálózatba (1) A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközműtörzshálózatba történő bekötését az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a szolgáltatónál kezdeményezheti. A víziközmű-szolgáltató a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről előzetesen tájékoztatást ad. Közüzemi szerződéses jogviszony alkalmazásában ingatlannak minősül az egy helyrajzi számmal rendelkező földrészlet (telek). (2) Ha az ingatlan bekötése csak a víziközmű bővítésével (hosszának vagy kapacitásának növelésével) oldható meg, akkor az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója költségére, a évi CCIX. törvény (továbbiakban Vszt.) 8. alkalmazásával lehet a beruházást megvalósítani (3) Nem lakossági felhasználó külön szabályozott módon a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet. (4) Ha a bekötés nem a víziközmű-törzshálózati beruházás részeként, azzal egy időben valósul meg: a) bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a víziközműszolgáltató írásbeli hozzájárulása szükséges; b) a Vszt. 8. -a alapján létesített víziközmű üzembe helyezésétől számított 10 éven belül újabb felhasználó igényének kielégítése esetén az ellátásért felelős hozzájárulását be kell nyújtani; c) üzem esetén az e bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás feltétele a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló jogerős hatósági engedély alapján létesített berendezés, illetve az üzem és a víziközmű-szolgáltató között, a külön jogszabály szerinti, szennyvíz-törzshálózatba bocsátható határérték feletti szennyezés tisztítására kötött szerződés; d) a szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez a bekötés kezdeményezőjének a jelen üzletszabályzat 3. számú függeléke szerinti tervet kell benyújtania; e) a kötelező közműnyilvántartással kapcsolatban előírt geodéziai bemérésekről - a hálózatba bekötést kezdeményező költségére - a víziközmű-szolgáltatónak kell gondoskodnia; f) a megvalósult beruházás tulajdonjogának az ellátásért felelős részére történő átruházásáról szóló jognyilatkozat; Oldal: 11 / 62

12 g) a víziközmű-szolgáltató a hozzájárulásról a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles. (5) Ha a Vszt. 8. -a alapján létesített víziközműről, annak üzembe helyezésétől számított 10 éven belül újabb felhasználó igényét elégítik ki, akkor az újabb felhasználóra arányosan jutó víziközmű-létesítési díjat, az ellátásért felelős az átruházási szerződésben foglaltaknak megfelelően jogosult felszámítani. Eltérő megállapodás hiányában az alábbiak szerint kell eljárni: a) Az újabb felhasználó által fizetendő díj megegyezik a létesítési díj inflációval növelt értékének, valamint a felhasználó által igényelt szolgáltatási kapacitás és az adott hálózatra csatlakozó összes felhasználó átlagos fogyasztása hányadosának szorzatával. b) Amennyiben az így létesített víziközművet az újabb felhasználó bővíti (kapacitását, vagy hosszát növeli), abban az esetben tőle az eredeti víziközmű létesítéséhez díj nem követelhető. c) Az átlagos fogyasztást az üzembe helyezéstől számítottan egy naptári napra vetítve, egy tizedes jegy pontossággal kell meghatározni. d) Az ellátásért felelős az így beszedett létesítési díjat köteles visszatéríteni a víziközművet eredetileg létesítőnek. (6) Ha a bekötést nem az ingatlan tulajdonosa kezdeményezi, a jegyző által elrendelt bekötés kivételével a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása csak a tulajdonos előzetes írásbeli beleegyezésével adható meg. (7) Ha a benyújtott terv az előírásoknak nem felel meg formai vagy műszaki okból, a szolgáltató a hozzájárulás megadását a terv kiegészítéséhez vagy megfelelő új terv benyújtásához kötheti. (8) A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését a (9) bekezdésben foglaltak kivételével külön-külön bekötő vezetékekkel kell megvalósítani. (9) Ha a szolgáltatás műszakilag kizárólag közös bekötéssel oldható meg, - az érintett tulajdonosok írásbeli szerződése és a szolgáltató előzetes hozzájárulása alapján - több szomszédos ingatlan ellátására közös bekötővezeték és csatlakozó hálózat építhető. (10) Egy vagy több ingatlant érintő közös bekötés esetén az ingatlantulajdonosok külön szerződésben a létesítmény közös használatából eredő jogokat és kötelezettségeket rögzítik. A közös bekötést kezdeményező kérelemhez csatolt szerződés tartalmazza különösen: a) a szolgáltatási díj - az esetleges víziközmű-fejlesztési hozzájárulás - megfizetésére kötelezett megnevezését; b) a közös bekötéssel érintett ingatlanok esetén az átvezetési szolgalom ingatlannyilvántartási bejegyzése iránti kérelemnek a földhivatal iktatóbélyegzőjével ellátott igazolását. (11) Ha a víziközmű-törzshálózat a szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján - a szomszédos ingatlan igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a létesítmény elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szerződést a szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez kell csatolni. (12) A (11) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában - ha a szomszédos ingatlant érintő bekötővezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, vagy lényegesen nem akadályozza - a jegyző a szomszédos ingatlanra vízvezetési és szennyvízelvezetési szolgalmat alapíthat. Oldal: 12 / 62

13 (13) Az érdekeltek eltérő megállapodásának hiányában a tűrési kötelezettséget meg kell szüntetni, és az ingatlan tulajdonosának új bekötővezetéket kell kiépíttetnie, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű-törzshálózat megépült, és az abba való bekötés műszakilag elérhető. (14) Amennyiben a víziközmű-törzshálózat műszakilag nem elérhető a felhasználó bekötési igényének kielégítésére, abban az esetben a víziközmű-szolgáltató a bekötés megvalósításához szükséges törzshálózati fejlesztéseket a felhasználó költségére elvégezheti. (15) A víziközmű-törzshálózatba bekötött ingatlanok megosztása vagy egyesítése esetén az új állapotnak megfelelő bekötések kiépítéséről, illetőleg megszüntetéséről - eltérő megállapodás hiányában - az ezzel járó költségek viselése mellett a telekalakítás kezdeményezőjének kell gondoskodnia. A közműves ivóvízellátásra vonatkozó szabályok (16) Az ivóvíz bekötővezeték létesítéséről a megrendelő költségére a szolgáltató gondoskodik. Üzembe helyezett ivóvíz- törzshálózaton a bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, leszerelését, valamint a csatlakozás készítését csak a szolgáltató vagy megbízottja végezheti. (17) Egy ingatlan ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak tűzvédelmi vagy műszaki okból létesíthető, vita esetén az illetékes hatóságok szakvéleménye alapján a jegyző dönt. (18) A vízmérőhelyet az ingatlanoknak a bekötést lehetővé tevő ivóvíz-törzshálózatot magában foglaló közterület felé eső 1 méteres sávjában kell kialakítani. Úszótelkes, zártsorú beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben a vízmérőhely épületen belüli közös helyiségben, faliszekrényben, más megoldás hiányában közterületen is kialakítható. A közterületi elhelyezés esetén ennek helyét a víziközmű-szolgáltató egyetértésével a jegyző állapítja meg. A vízmérőhelyek kialakításával kapcsolatos előírásokat a víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatában rögzíti. (19) A bekötési vízmérő beépítése során a házi ivóvízhálózatba a bekötési vízmérőt követően elzáró szerelvényt, visszacsapó szelepet, valamint leürítőt kell beépíteni az ivóvíz-törzshálózat vízminőségének megóvása érdekében, továbbá fagyvédelem céljából. (20) Az ingatlan vízellátása érdekében szükséges vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy megszakító berendezés létesítéséhez, illetőleg a tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz bekötővezeték létesítéséhez, valamint a saját kút (egyedi vízbeszerzés) használatához a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges. (21) A víziközmű-szolgáltató a hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a bekötés létesítéséhez szükséges munkák, a helyszíni szemle és nyomáspróba várható költségeinek összegét, melyet a megrendelő köteles megelőlegezni. (22) Az ivóvíz törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló külön ivóvízbekötővezeték létesítéséhez a szolgáltató - a tűzrendészeti jogszabályok megtartásával - akkor köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges víz a házi ivóvízhálózatból vagy a víziközművel össze nem függő, más vízvételi helyről nem szerezhető be, viszont a törzshálózat az igényelt vízmennyiséget biztosítani tudja. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön vízmérővel kell ellátni. (23) Az ivóvíz-törzshálózatba kapcsolt házi ivóvízhálózatot helyi saját kúthoz (egyedi vízbeszerzéshez) kapcsolt vezetékkel (hálózattal) összekötni tilos. Oldal: 13 / 62

14 (24) Ha a bekötővezetéken a nyomáspróbát, a fertőtlenítést és a nyíltárkos bemérést a víziközmű-szolgáltató jelenlétében elvégezték, annak használatbavételéhez a víziközmű-szolgáltató írásbeli hozzájárulást ad. (25) A bekötési vízmérőt üzembe helyezésekor a víziközmű-szolgáltató illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából bélyegzéssel, zárral látja el. (26) A bekötővezetéket és a házi ivóvízhálózatot elektromos hálózat és berendezések, villámhárítók földelésére felhasználni tilos. A vízmérő aknában egyedi villamos berendezés elhelyezése, csatlakozási pont kialakítása - a víziközmű-szolgáltatás biztosítására szolgáló berendezések és azok energiaellátásához szükséges csatlakozási pont elhelyezése kivételével - tilos. (27) A bekötővezeték felújítását és cseréjét, amennyiben indokolt, az ivóvíz törzshálózat felújításával egy időben kell elvégezni. A közműves szennyvízelvezetésre vonatkozó szabályok (28) Egy ingatlan ellátására több szennyvíz-bekötővezeték csak műszakilag indokolt okból létesíthető. Vita esetén az illetékes hatóságok szakvéleménye alapján a jegyző dönt. (29) A szennyvíz-törzshálózatba történő bekötéshez szükséges bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való rákötését a víziközműszolgáltató köteles a megrendelő költségére elvégezni, vagy elvégeztetni. A víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával a bekötővezeték megépítését, illetve a törzshálózatra történő rákötését a megrendelő költségére építés kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti. (30) Üzemelő kényszeráramoltatású szennyvíz-törzshálózatba a szennyvízbekötővezeték csatlakoztatását csak a víziközmű-szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti. (31) A csatlakozó házi szennyvízhálózatot a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknával vagy tisztítónyílással kell kialakítani. A tisztítóakna vagy nyílás kialakítására vonatkozó előírásokat a víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatában rögzíti. (32) A szennyvíz-bekötővezetéken át történő szennyvíz- illetve egyesített rendszer esetén csapadékvíz-visszaáramlás miatt az ingatlanon vagy az azon lévő épületben bekövetkező elöntések megakadályozását szolgáló műszaki védelem kialakítása az ingatlan tulajdonosának a feladata. (33) A gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetője az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz károkozás nélküli elvezetését biztosítja. Az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén az ingatlantulajdonos visszaáramlás elleni hurokkal ellátott szennyvíz-átemelővel, fedlapszint feletti szifonszint esetén visszaáramlást gátló szerelvény beépítésével biztosíthatja az elöntés elleni védelmet. (34) Ha a szennyvíz-bekötővezeték vagy házi szennyvízhálózat az elfolyó szennyvíz ellenőrzésére alkalmas aknával nincs ellátva, továbbá, ha a bekötővezeték az ingatlanon keletkező szennyvizek elvezetésére - a vízhasználat megnövekedése, az ingatlanok egyesítése, megosztása vagy egyéb okból - már nem alkalmas, a jegyző a tulajdonost a létesítmények megfelelő átalakítására vagy megszüntetésére kötelezheti. Oldal: 14 / 62

15 (35) Új üzem esetén a szennyvíz-törzshálózatba az ingatlan csak akkor kapcsolható be, ha azzal egyidejűleg a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés üzembe helyezhető, illetőleg a használatbavételi engedélyről a hatáskörrel rendelkező hatóság jogerősen határozott vagy az üzem és a víziközmű-szolgáltató között a hatóság által jóváhagyott, külön jogszabály szerinti, szennyvíztörzshálózatba bocsátható határérték feletti szennyezés tisztítására kötött szerződés van érvényben. (36) A szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén - megfelelő előtisztító berendezés hiányában, vagy szakszerűtlen üzemeltetése miatt - külön jogszabály szerint az arra hatáskörrel rendelkező hatóság a bebocsátót a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére vagy a meglévő megfelelő üzemeltetésére kötelezi. (37) A bebocsátó a szennyvízmennyiség-mérő beépítésére vonatkozóan tervet nyújt be jóváhagyásra a víziközmű-szolgáltatónak. (38) A bebocsátó és a víziközmű-szolgáltató megállapodást kötnek a szennyvízmenynyiség-mérő beépítési körülményeiről, üzemeltetésének feltételeiről, a bebocsátó adatszolgáltatásáról. (39) A szabályszerű mérés megvalósításának feltételei: a) a legalább 3% pontosság; b) a folyamatos energiaellátás; c) a működésképtelenség naplózása; d) a berendezés plombálhatósága; e) a plombált elzáró szerelvény megnyitásának dokumentálása; f) az energiaellátás külső beavatkozástól, lekapcsolástól való védelme. (40) A víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-bekötővezeték építésére vonatkozó hozzájárulás megadásával az igénylő kérésére köteles közölni a szennyvíz-bekötővezeték létesítéséhez szükséges munkák, a működőképességi próbák, a helyszíni szemle és nyíltárkos bemérés várható összegét, melyet megrendelés esetén a megrendelő köteles megelőlegezni. (41) Amennyiben a szennyvíz-bekötővezeték nem a víziközmű-szolgáltat kivitelezésében készül, a megvalósulási terveket, a nyíltárkos bemérés és a működőképességi próba dokumentációját az építtető köteles a víziközmű-szolgáltatónak átadni. (42) A víziközmű-szolgáltató köteles a szemlét, illetve a működőképességi próbát, a nyíltárkos bemérést az időpont előzetes közlésével, a megépítés bejelentésétől számított 8 napon belül megtartani. (43) Amennyiben a bekötést nem a víziközmű-szolgáltató végzi, a nyíltárkos bemérés és a működőképességi próba időpontjáról a kivitelező 8 munkanappal korábban köteles a víziközmű-szolgáltatót értesíteni. (44) A szemle és a működőképesség próbájának eredményét írásban kell rögzíteni. (45) Ha a létesítményeket a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően alakították ki, a szemle, valamint a próbák sikeresek voltak, a nyíltárkos bemérését elvégezték, a használatbavételhez - ha annak a jogszabályban meghatározott egyéb feltételei is fennállnak - a víziközmű-szolgáltató írásbeli hozzájárulást ad. Az előtisztító berendezés használatba vételét a hatóság engedélyezi. (46) Amennyiben a helyszíni szemle során a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést akadályozó körülményt állapítanak meg, a víziközmű-szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok megszüntetéséhez kötheti. Oldal: 15 / 62

16 (47) Amennyiben a helyszíni szemle során üzembe helyezést akadályozó körülményt nem állapítanak meg, a víziközmű-szolgáltató az elzáró szerelvény nélküli bekötést üzemeltetésbe, a felhasználó használatba veszi. (48) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó kérésére és költségére a bekötést lezárhatja. A bekötés használatba vétele érdekében az elzáró szerelvény eltávolításának költsége a felhasználót terheli. (49) A felhasználó díjfizetési kötelezettsége a bekötés létesítésének napjától keletkezik, amennyiben az ingatlanon van legalább egy zárt ivóvízvételi hely. (50) Aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti és a vizet nem, vagy nem csak közműves vízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes megoldással szerzi be, a beszerzett valamenynyi vízmennyiség mérésére hiteles és működőképes vízmérőt köteles működtetni. A felhasználó a mért mennyiségekről a víziközmű-szolgáltatót köteles tájékoztatni. A mért mennyiséget a víziközmű-szolgáltató jogosult ellenőrizni. A víziközmű-bekötővezeték csatlakozásának megszüntetése (51) A közüzemi szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén a víziközműszolgáltató köteles a szerződés megszűnését vagy megszüntetését követő 3 munkanapon belül a bekötővezeték csatlakozásának megszüntetéséről intézkedni. (52) A megszüntetés költsége a felhasználót terheli. A felhasználó és a víziközmű-szolgáltató jogai és kötelezettségei (53) A víziközmű-szolgáltató köteles a víziközműveket az érvényes előírásoknak, engedélyeknek megfelelően, a hatóság által jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltak szerint üzemeltetni, karbantartani. (54) A víziközmű-szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége a közműves ivóvízellátás esetében a szolgáltatási pontig, közműves szennyvízelvezetés- és tisztítás esetében a szolgáltatási ponttól a szennyvíz- befogadóba, vagy az átvevő rendszerébe történő bevezetéséig áll fenn. (55) Az ellenőrzéskor a házi és a csatlakozó víziközmű-hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetve az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetéséről a felhasználó gondoskodni köteles. Ha ezeknek a víziközmű-szolgáltató felhívására határidőn belül nem tesz eleget, a teljesítésre a település jegyzője kötelezi. (56) Az előírt víziközmű-szolgáltatói ellenőrzés nem mentesíti a felhasználót a tulajdonában lévő csatlakozó ivóvízhálózat és házi ivóvízhálózat, házi szennyvízhálózat rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának kötelezettsége alól. (57) A víziközmű-szolgáltató a csatlakozó ivóvízhálózat, a házi ivóvízhálózat és a házi szennyvízhálózat rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának minimális elvárásait üzletszabályzatában rögzíti. ( pont) (58) A víziközmű-szolgáltató jogosult az ingatlanokon lévő víziközmű-hálózat, a tűzoltási célt szolgáló külön vízvezeték-hálózat (tűzivíz-hálózat) ellenőrzésére, amelyet az érintett felhasználó - előzetesen egyeztetett időpontban - köteles lehetővé tenni. A fegyveres erők és rendvédelmi szervek kezelésében lévő ingatlanon a szolgáltatással kapcsolatos minden tevékenység végzéséhez a létesítmény parancsnoka által adott belépési engedély szükséges. A közműves ivóvíz ellátásra vonatkozó előírások Oldal: 16 / 62

17 (59) A víziközmű-szolgáltató az ivóvíz szolgáltatását, legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Az ettől eltérő szolgáltatást a víziközmű-szolgáltatótól kérni lehet a szükséges költségek előzetes megfizetése mellett. (60) Ha az ivóvíz szolgáltatása a belterület legalább 20%-át, illetőleg 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát vagy üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről más módon köteles gondoskodni, a létfenntartáshoz szükséges 10 liter/fő/nap mennyiségben. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szolgáltatás kimaradás esetén 15 liter/fő/nap, 24 órát meghaladóan 20 liter/fő/nap az előírt ivóvízmennyiség. (61) A szolgáltatás üzemzavar miatti szünetelése esetén a víziközmű-szolgáltató az ivóvízellátásról úgy köteles gondoskodni, hogy ahhoz az érintettek 300 méteres körzeten belül hozzájuthassanak. (62) Ha a szolgáltatás üzemzavar miatti szünetelése tűzivízhálózatot, vagy tűzcsapot is érint, a víziközmű-szolgáltatónak az illetékes katasztrófavédelmi hatóságot is értesítenie kell. (63) A felhasználó a szolgáltatás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a felhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. (64) A szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi vagy egyéb követelmény (különösen hálózatfejlesztés, jelentősebb üzemzavar-elhárítás) teszi indokolttá. (65) A víziközmű-szolgáltatónak a szolgáltatás műszaki okokból szükségessé váló nyomáscsökkentéséről vagy időszakos szüneteltetéséről a felhasználókat a helyben szokásos módon és időben értesítenie kell. (66) Ha a szolgáltatott ivóvíz minősége eltér a jogszabályban vagy e rendelet szerinti szerződésben meghatározottaktól, a víziközmű-szolgáltató - az ott megállapított teendőkön túlmenően - köteles erről a felhasználókat a helyben szokásos módon értesíteni. (67) A víziközmű-szolgáltatónak a felhasználók egészségét veszélyeztető vízminőség romlás esetén az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervvel történő egyeztetés alapján a vízminőség helyreállítása iránt intézkednie, a víz fogyasztásának betiltását vagy korlátozását kezdeményeznie, és erről a felhasználókat a helyben szokásos módon értesítenie kell. (68) Ha a szolgáltatásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás a helyi rendelet szerinti tervnek megfelelően korlátozható. A vízkorlátozást a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a polgármester rendeli el. (69) A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik. (70) A felhasználó köteles gondoskodni a vízmérőakna, illetve vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztán tartásáról, a vízmérő és szerelvényei fagy elleni megfelelő védelméről, üzemképes állapotának fenntartásáról. (71) A felhasználó köteles a vízmérőhely állagát a vízmérési hely kialakításának előírásai szerinti állapotban tartani. Ha a vízmérőhely vagy egy részének állapota a leolvasást és a mérőhöz való hozzáférést nem teszi lehetővé, erről a víziközműszolgáltató felhasználónak értesítését küld. Azt követően felhasználó a felújításról, átalakításról köteles gondoskodni. Oldal: 17 / 62

18 (72) A vízdíjelszámolás alapjául szolgáló vízmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a felhasználó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő beleértve annak minden tartozékát - javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a víziközmű-szolgáltatónak megtéríteni. A közműves szennyvízelvezetésre vonatkozó előírások (73) A szennyvíz-törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe csak a külön jogszabályban vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be. Tilos olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve külön jogszabály szerinti szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely a) a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük ellátásával öszszefüggésben veszélyezteti, és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat, b) a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi, c) a szennyvízelvezető és -tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja, d) a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza. (74) Külön elbírálást, szakhatósági engedélyt igényel az a szennyvíz, amely 28/2004.(XII.25) KvVM rendelet melléklete I. és II. számú jegyzékében meghatározott anyagokat tartalmaz. (75) A felhasználó a házi szennyvízhálózat építési követelményeknek megfelelő kialakításáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a házi szennyvízátemelők energiaellátásáról és rendszeres ellenőrzéséről, továbbá a szolgáltatásért járó díj megfizetéséről gondoskodni köteles. (76) A víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét gazdálkodó szervezet esetén előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet az nem akadályozhat. (77) Szennyvíz-bekötővezetékbe talajvizet, állattartásból származó szennyvizet, különböző vegyszereket (mérgek, festékek, gyógyszerek, növényvédő szerek), szilárd halmazállapotú anyagokat tartalmazó (különböző tárgyak, építési törmelék, konyhai hulladék) szennyvizet bevezetni tilos. (78) Szennyvíz-bekötővezetékbe csapadékvizet bevezetni tilos. Kivétel ez alól az egyesített rendszerű csatornahálózat, amelybe a víziközmű-szolgáltatóval történő megállapodás esetén vezethető be csapadékvíz. (79) A víziközmű-szolgáltató a házi szennyvízhálózat rendszeres ellenőrzését és karbantartását, mosatását, a megfelelő működés biztosítását elvárja a felhasználótól. (80) A víziközmű-szolgáltató köteles a szennyvízelvezető és -tisztítóművek teljesítőképességének megfelelően keletkező szennyvizet (egyesített csatornarendszer esetén a csapadékvizet is) károkozás nélkül elvezetni és tisztítani. (81) A szennyvízelvezető és -tisztítóművek nagy karbantartása, javítása, felújítása, átépítése során a víziközmű-szolgáltató legfeljebb az átlagos üzemi viszonyoknak megfelelő mértékű szennyvízbírság és vízterhelési díj fizetésére kötelezhető, amennyiben az illetékes környezetvédelmi hatóságot a munkák elvégzéséről, annak várható időtartamáról előzetesen tájékoztatta. Oldal: 18 / 62

19 Szerződéses jogviszony A közüzemi szerződés megkötésének feltétele (82) A víziközmű-szolgáltató a közüzemi szolgáltatásra az ingatlan tulajdonosával, vagy az ingatlant egyéb jogcímen használóval a tulajdonos egyetemleges felelősségvállalása mellett, írásbeli közüzemi szerződést köt, amennyiben az adott felhasználási helyen nincs lejárt határidejű, nem kifogásolt számlatartozása a víziközmű-szolgáltató felé. Nem lakossági felhasználó esetében további feltétel, hogy a szerződni kívánó felhasználónak nincs lejárt határidejű, nem kifogásolt számlatartozása a víziközmű-szolgáltató felé. (83) Az írásbeli közüzemi szerződés megkötésének előfeltétele a felhasználó (amenynyiben a felhasználó nem az ingatlan tulajdonosa, úgy a tulajdonos, tulajdonosok írásbeli hozzájárulásával) az adott felhasználási helyre vonatkozó írásbeli igénybejelentés megtétele. (84) Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó esetén a közüzemi szerződés megkötésének további előfeltétele a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása. A közüzemi szerződés előkészítése (85) A közüzemi szerződés megkötése érdekében az előfeltételeknek megfelelő felhasználó részére a víziközmű-szolgáltató az igénybejelentést követő 30 napon belül megküldi szerződéses ajánlatát. A szerződéses ajánlatban foglaltak a víziközmű-szolgáltatót 30 napig kötik. (86) A közüzemi szerződés lakossági felhasználó esetében a közüzemi szerződés megkötésével, illetve a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével, míg nem lakossági felhasználó esetén a közüzemi szerződés megkötésével jön létre. (87) Ha a felhasználó a víziközmű-szolgáltató szerződéses ajánlatát elfogadja és a megküldött közüzemi szerződéstervezet a víziközmű-szolgáltatónak aláírva viszszaküldi, a közüzemi szerződés a víziközmű-szolgáltató által történő kézhezvétel napján megkötöttnek minősül. (88) Ha a nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltató ajánlatától részben vagy egészben eltérő tartalmú, írásbeli véleményeltérési nyilatkozatot tesz a víziközmű-szolgáltatás jogszabályban meghatározott díját kivéve -, akkor a közüzemi szerződés nem jön létre mindaddig, amíg a felek a véleményeltérésben nem tudnak egyező álláspont kialakításával írásbeli megállapodást kötni. (89) Abban az esetben, ha a közműves szennyvízelvezetésre irányuló igény olyan üzem részéről merül fel, amely a jelen rendelet 3. számú melléklete szerinti anyagot használ fel, úgy a közüzemi szerződés a szakhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. (90) A víziközmű-szolgáltatás igénybevételével létrejövő közüzemi szerződés esetében, ha a felhasználó nem az ingatlan tulajdonosa, az ingatlan tulajdonosa egyetemlegesen felel az ingatlant egyéb jogcímen használóval a víziközműszolgáltatás igénybevétele kapcsán felmerült meg nem fizetett díjakért, valamint a víziközmű-szolgáltatót ért károkért. (91) A víziközmű-szolgáltatás igénybevételével létrejövő közüzemi szerződés esetében, amennyiben a felhasználási hely vonatkozásában a víziközmű-szolgáltatás Oldal: 19 / 62

20 igénybevételének időpontjában tartozás áll fenn, a fennálló tartozásért a régi és új tulajdonos egyetemlegesen felel. A szerződés kötelező tartalma (92) A víziközmű-szolgáltató által megküldendő szerződéses ajánlat, illetve a megkötésre kerülő közüzemi szerződés kötelező jelleggel tartalmazza az alábbiakat: a) a szerződő felek és azonosító adatai körében a felek nevét, címét vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát (egyéb nyilvántartási számát), a nyilvántartó bíróság nevét, adószámát, képviselőjét, továbbá természetes személy esetén a személyi adatok körében anyja nevét, születési helyét és idejét; b) a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit és a mennyiségi adatokat; c) a szerződés időbeli hatályát, a víziközmű-szolgáltatás megkezdésének időpontját; d) a teljesítés helyét; e) az ellenérték megállapításának, ezen belül a számlázásnak, a mérőeszköz leolvasásának és a számla kiegyenlítésének módját; f) a szerződésszegés következményeit; g) a felhasználó személyében bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségét a víziközmű-szolgáltató részére; h) az adatkezelésre vonatkozó jogszabályi hivatkozást, illetve szükséges esetben a mindenkori adatvédelmi jogszabályokban szereplő egyéb esetleges tájékoztatást, nyilatkozatot, hozzájárulást; i) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket. A szerződés módosítása (93) A víziközmű-szolgáltatóval közüzemi szerződést megkötő felhasználó (felhasználók) a közüzemi szerződésben feltüntetett személyes vagy cégadataiban bekövetkező, vagy a felhasználási hely nyilvántartott adataiban beállott változást a változástól számított 30 napon belül köteles a víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a mulasztásból eredő károkért, valamint a meg nem fizetett díjakért a mulasztó felelősséggel tartozik. (94) A megkötött közüzemi szerződést a szerződő felek közös megegyezéssel módosíthatják. A szerződő felek által aláírt módosítás a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a víziközmű-szolgáltató általi kézhezvétel napján lép hatályba. (95) A megkötött közüzemi szerződés egyoldalú módosítását eredményezi a) a víziközmű-szolgáltatás bármely elemére vonatkozó jogszabályi módosulás; b) a felek szerződésben feltüntetett személyes és cégadataiban bekövetkező változás; c) a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatának vagy általános szerződési feltételeinek, nem jogszabályi változásra visszavezethető módosítása abban az esetben, ha erről a víziközmű-szolgáltató a felhasználókat a változás hatályba lépése előtt legalább 30 nappal írásban kiértesítette. A víziközmű-szolgáltató a változást köteles az ügyfélszolgálati helyiségekben kifüggeszteni. A szerződés megszűnése Oldal: 20 / 62