Hogyan tovább, Közép-Európa?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hogyan tovább, Közép-Európa?"

Átírás

1 HOGYAN AZ UNIÓ TOVÁBB, KAPUJÁBAN KÖZÉP-EURÓPA? MARTONYI JÁNOS Hogyan tovább, Közép-Európa? A közép-európaiság mindenekelőtt lelkiállapot, érzés, hangulat. Ezért is hullámzik, erősödik s gyengül a körülmények változásaitól függően, ezért hiszünk benne időnként nagyon erősen, majd ezért gyengül benne bizalmunk. Sokan hisznek, hiszünk abban, hogy a hullámzás mögött van egy állandó elem, ami független a gazdasági és politikai tényezők alakulásától, a különböző együttműködési formák sikerétől vagy kudarcától, hiszen mélyebben gyökeredzik, és a szellem, a lélek birodalmában él. Akik hisznek a közép-európai lélekben, időről időre számot kell hogy vessenek a külső valósággal is, és szembesíteniük kell ezt a lényegi, szellemi jelenséget a külső, azaz gazdasági és politikai realitásokkal. És mivel a közép-európaiság lelkiállapotként történő meghatározása rájuk is vonatkozik, e szembesítés sem történhet kizárólag e realitások hideg s racionális elemzése alapján, belejátszanak abba elkerülhetetlenül hangulati és érzelmi tényezők is. Ettől persze a feladatot el kell végezni: időről időre magunknak is szembesülnünk kell saját közép-európaiságunkkal, számot kell vetni a múlttal, annak eredményeivel, kudarcaival, tapasztalataival, tanulságaival, és elképzeléseket kell alkotni a jövőről, már csak azért is, hogy a hullámzások, a fentek és lentek ellenére megmaradjon a lényeg. Ez pedig nem lehetséges anélkül, hogy levonjuk a tanulságot a változásokból, megkíséreljünk előrelátni a változások fő irányát és azt, hogy hogyan tudunk e változásokhoz alkalmazkodni, és főként hogyan tudjuk azokat befolyásolni. Nem kétséges, hogy Közép-Európa történetében 2004-gyel új korszak kezdődik, hiszen megtörténik az, amire a közép-európai nemzetek évtizedek valójában évszázadok óta vágynak és amit az elmúlt másfél évtizedben a legfontosabb politikai célkitűzésüknek tekintettek. Tíz esztendeje írtam a következő sorokat: Közép-Európa számára egyértelmű, hogy a nyugat-európai integrációs folyamathoz történő csatlakozásának nincs semmiféle reális alternatívája, és ennek megfelelően az Európai Közösséghez történő csatlakozás nemcsak egy több évszázados vágy megvalósulását, hanem a modernizációs folyamat sikerét, a biztonságpolitikai dilemmák és kockázatok megoldását és egyben ezeknek az országoknak a világgazdaság rendszerébe történő teljes beilleszkedését is jelenti. Ezután feltettem a kérdést, hogy mi lehet Közép-Európa szerepe az integráció továbbfejlesztésében, és a választ azután kíséreltem meg megadni, hogy valamiféle laza meghatározását adtam Közép-Európának. Eszerint Közép-Európa kicsiben és felerősített fordulatszámmal adja vissza mindazt, ami az öreg kontinenst jellemzi. A nyelvek, vallások, hagyományok rendkívüli heterogenitása, sokszínűsége, nehéz történelmi örökség, az ebből fakadó feszültségek, különleges érzékenység és kreativitás. Ezért gondoltam, hogy Közép-Európa nélkül nincs és nem is képzelhető el a jövő egyesült Európája, és ezért mondtam, hogy Közép-Európát ma egy különlegesen erős európai elkötelezettség jellemzi, amely döntően a nemzeti és az európai törekvések szinte teljes egybeeséséből fakad. Pontosan ez az elkötelezettség az, amely új integrációs energiákat szabadíthat fel, és amelyre az európai építkezésnek jelenleg a legnagyobb szüksége van. Az európai integráció új stratégiájának egyértelmű választ kell adnia arra a kérdésre, hogy az európai államok készek-e a szuverenitás megosztására, készek-e valóságos közösségükre épülő egységes szerkezetet létrehozni és a nemzetállam szerepének lényeges csökkentését a nemzet szerepének visszaszorítása nélkül elfogadni. A válaszra irányuló vajúdásban Közép-Európa nélkülözhetetlen szerepet kell hogy betöltsön, mivel történelmi tapasztalatai és főként tragédiái arra indítják, hogy kilépjen a nemzet államhatalmi logikájából, és fönntartva a nemzet és a nemzeti önazonosság nélkülözhetetlen kategóriáit, törekvéseit ne a hatalmi politika, hanem a gazdaság, a tudomány és a kultúra területére terelje. Néhány esztendővel később itt, az Európai utasban kérdőjelet tettem a korábbi, mar- 49

2 AZ UNIÓ KAPUJÁBAN kánsan megfogalmazott és a rendszerváltozás derűlátására épített határozott tételeim mögé, mivel az időközben bekövetkezett fejlemények nem támasztották egyértelműen alá e tételeket. Az alkotóerő mintha nem bizonyult volna átütő erejűnek, a közép-európai együttműködés éppen erős hullámvölgybe került, az európai integrációs folyamatba történő teljes beilleszkedés és e folyamat közép-európai ihletésű fellendítése nem látszott eleve adottnak. A térségre dél felől a szerbrenicai iszonyat emlékének árnya vetült, a hivatalos Prágában a szkepszis, sőt a tagadás szelleme uralkodott, északi szomszédunk az agresszív nacionalizmusra támaszkodó tekintélyuralmi rendszer kiépítésével volt elfoglalva, a boldog Ausztriát pedig lekötötték a friss házasság első örömei és kellemetlen meglepetései. Mindennek ellenére továbbra is hittem Közép-Európában, és kételyeimet végül azzal hárítottam el, hogy az esélyek adottak, a helyzet nyitott, a leglényegesebb kérdés éppen az, hogy a magyar és a középeurópai értelmiség tud-e élni a rendszerváltozás által adott eséllyel, és meg tudja-e valósítani azt, amiről korábban évtizedeken keresztül álmodott. Ez az álom pedig az egymással együtt élni és együttműködni képes demokratikus jogállamok Közép-Európája, amely jogot formál és nyer arra, hogy egyenjogú félként kapcsolódjon be a nélküle megindult európai integráció folyamatába és egyben új lendületet adjon annak a fejlődésnek, amely végül mégiscsak elvezet a XXI. század egységes Európájához. Hogyan fog hát egyenjogú félként bekapcsolódni Közép-Európa az európai integráció továbbfejlesztésébe, hogyan fog új lendületet adni annak a fejlődésnek, amely talán valóban elvezet a XXI. század egységes Európájához? Mielőtt erre rátérnénk, villantsuk fel, mi történt az elmúlt közel másfél évtized alatt. E tizenöt esztendő legnagyobb sikere, hogy a Közép-Európának nevezetett szellemi és kulturális jelenséget minden nehézség ellenére jelentős részben sikerült politikai és gazdasági realitássá alakítani, sikerült tehát a történelmi, kulturális, lelki realitást átvinni a politika és a gazdaság területére. A felbomló birodalmon belül a közép-európai országok s köztük mindenekelőtt Magyarország nem a konfrontáció, hanem az együttműködés, a történelmi kibékülés, a megegyezés útját választották, és így jött létre a visegrádi együttműködés. A külpolitika és a külgazdaságpolitika akkor megvalósuló szinergiája hozta létre nagyon gyorsan és sikeresen a CEFTA-nak nevezett Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulást. A kilencvenes évek elején gyakran hallgattuk derűsen nyugateurópai partnereink jóindulatú tanácsát, hogy mielőtt az Európai Közösség tagjai akarunk lenni, talán célszerűbb lenne megkísérelni a közép-európai országok egymás közötti együttműködésének erősítését, mindenekelőtt szabadkereskedelmi megállapodás megkötése útján. Arcizmunk rezdülése nélkül közöltük, hogy ezt a megállapodást már esztendőkkel ezelőtt megkötöttük, és annak végrehajtása igen jól halad. Nyugat-Európa persze akkor el volt foglalva a mélyítés dilemmáival, az EFTA-bővítés feladataival és igyekezett minél jobban bezárkózni a közép- és kelet-európai átalakulásról kialakult médiaszintű közhelyek falai közé. A CEFTA végül mégiscsak utat tört magának, sőt eseti problémáin és konfliktusain keresztül még ismertségre is szert tett. A konfliktusok forrása egyébként éppen az volt, hogy a CEFTA túllépett a hagyományos szabadkereskedelmi megállapodások körén, és a mezőgazdasági termékek területén is lényeges rendelkezéseket tartalmazott a közép-európai országok egymás közti kereskedelemének a fejlesztése érdekében. Összességében a CEFTA és ezt kevesebb, mint egy esztendővel a megállapodásnak az új tagállamok számára történő megszűnése előtt nyugodtan mondhatjuk a közép-európai gazdaságtörténet nagy sikere, ami lényegesen hozzájárult a közép-európai országok egymás közti kereskedelmének és gazdasági kapcsolatainak az erősödéséhez. A visegrádi országok együttműködését kezdetben sokan döntően külső tényezők, így Brüsszel és Moszkva hatásának tulajdonították. E tényezők szerepe tagadhatatlan, hiszen valamennyi közép-európai ország az európai integrációba történő mielőbbi és minél teljesebb bekapcsolódását tűzte ki célul, és az sem kérdés, hogy az együttműködés első és stratégiailag messze legfontosabb próbája az volt, hogy hogyan egyeztetik a közép-európai országok a birodalom felbomlásával, a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásával kapcsolatos sorsdöntő lépéseiket. Abban, hogy mindkét intézmény végül fájdalommentesen, feszültségek és konfliktusok nélkül szűnt meg, döntő szerepe volt annak, hogy a közép-európai államférfiak számunkra mindenekelőtt Antall József elenyészően rövid idő alatt megteremtették a hatékony együttműködést, egyeztették álláspontjaikat, és a döntő pillanatokban egységesen válaszoltak a megnyílt lehetőségek kihívására. Az eredmények akkor is megmaradtak, amikor a visegrádi együttműködés néhány esztendőre tetszhalottá vált, és az ismert tényezők következtében lényegében megszűnt. A szabadkereskedelem megteremtése tovább haladt előre, és a közép-európai országok többsége foly- E r p t s

3 HOGYAN TOVÁBB, KÖZÉP-EURÓPA? tatta az európai integrációs folyamatba történő bekapcsolódásra irányuló erőfeszítéseit is nyarán pedig újraindítottuk a visegrádi együttműködést, lengyel és cseh partnereinkkel egyetértésben egy üres széket helyeztük el Szlovákia számára arra az esetre, ha Szlovákia vissza kívánja nyerni az őt megillető helyet az együttműködésben. Erre rövidesen sor is került, és a közép-európai együttműködés mind Visegrádon belül, mind pedig a többi együttműködési formában új minőséget kapott. Többször mondtuk, hogy a közép-európai együttműködés változó geometriával és változó formákkal rendelkezik; nincs pontosan körülhatárolható földrajzi határa, és az együttműködés intézményei és formái sem zárhatók előre meghatározott szerkezetbe. Az európai integrációba történő bekapcsolódás, immár a teljes jogú tagság elnyerésére irányuló tárgyalások terén is szorosabbá vált az együttműködés. Új, rugalmas formák jöttek létre, mint például a luxemburgi csoport rendszeres találkozói, amelyeken a tárgyalásokat már megkezdett hat ország (ezen belül öt közép-európai ország) tartott egymással a tárgyalási folyamatra vonatkozó egyeztetést. A luxemburgi csoport döntő pillanatokban kiadott közös nyilatkozatai egyértelműen hozzájárultak ahhoz, hogy a tárgyalási folyamat egyes nehéz időszakokban elmozduljon a holtpontról, és a tagjelöltek által igényelt irányba forduljon. Az európai integrációs politika területén betöltött sikeres szerepén, a tárgyalási folyamat előrelendítésén túl a közép-európai együttműködés fontos szerepet játszott a délkelet-európai válság leküzdésében és a stabilizáció elősegítésében. Közép-Európa nem egyszerűen az együttműködés fi lozófiáját és modelljét sugározta ki növekvő sikerrel Dél- és Kelet-Európa irányában, hanem tényleges segítséget is nyújtott a béke megteremtéséhez, a politikai és gazdasági stabilizációhoz. Nem véletlen, hogy a Közép-Európai Együttműködés 2000-ben Szegeden tartotta külügyminiszteri ülését, abban a városban ugyanis, amelynek a nevéhez fűződő úgynevezett szegedi folyamat tényleges hozzájárulást nyújtott a szerbiai rendszerváltozáshoz, a diktatúra felszámolásához. A közép-európai gondolat ezekben az esztendőkben erősnek bizonyult, az együttműködési formák gazdagodtak, Visegrádhoz jó néhány további közép-európai ország csatlakozni kívánt, ami önmagában jelezte a sikert. Az új osztrák kormány megalakulása után pedig rövidesen Ausztria is újra felfedezte Közép-Európát; mindannyiunk számára különleges örömet jelentett, hogy az osztrák kormány jelezte közép-európai érdeklődését, és maga tett javaslatot egy új közép-európai együttműködési forma létrehozására. E javaslatot az érintett országok elfogadták, és így jött létre az új közép-európai regionális partnerség. Martonyi János könyve megjelent 1998 tavaszán A közép-európai együttműködés e különleges pezsgésének idején talán felmerülhetett a kérdés, hogy voltaképpen miért bővülnek folyamatosan az együttműködési formák, és miért akarnak egyre többen ezekben egyre szélesebb körben részt venni? Nem játszhatott-e szerepet az is, hogy az együttműködés alapja, háttere a látszatnál törékenyebb volt, és a rendkívüli együttműködési buzgalom a mélyebb eredetű veszélyek minél biztonságosabb elhárítását szolgálta? S valóban, később kitűnt, hogy nem mindig ugyanazt gondoljuk amikor ugyanazokat a szavakat mondjuk, és nem biztos, hogy mindig értjük egymást. És bizony az is kiderült, hogy a jövőt sem biztos, hogy azonosnak képzeljük el, különösen ami az ember és a közösség, az állampolgár és az állam, a nemzet és az állam viszonyát illeti. Mi valóban azt hittük, hogy lassan-lassan lejár a westfaliai modell korszaka, megszűnik az abszolút területiség elve, a bürokratikus, jakobinus gyökerű állam nem lesz már semmilyen értelemben sem tulajdonosa polgárának, a létet nem a terület, az ént nem a határ, az identitást nem feltétlenül az állampolgárság fog- 51

4 AZ UNIÓ KAPUJÁBAN ja meghatározni. A jövő Európáját szabad emberek és szabad közösségek közösségeként képzeltük el, ahol mindenkinek joga van közössége megválasztásához, a közösségnek pedig joga van ahhoz, hogy védje, segítse az őt szabadon választó egyének önazonosságát, nyelvét, kultúráját, hagyományait. Egyes szomszédaink közvéleményének jelentős része azonban még nem így látja a dolgokat. Úgy tűnik, továbbra sem képes megbirkózni a saját Trianon-élményével, és nyolc évtized után sem tudja tudomásul venni, hogy az elnyert területtel emberek is jöttek, akiknek anyanyelvük, kultúrájuk, hagyományaik és nemzettudatuk van, amit meg kívánnak őrizni. Ez pedig mind egyénileg, mind pedig közösségként alapvető emberi joguk. A nyelvük és kultúrájuk közösségkénti megőrzésére és erősítésére irányuló minden törekvés megértést és beleérzést, nem pedig merev elutasítást érdemel. S az is kiderült, hogy a múltat sem tudjuk mindig megfelelően kezelni. Az embertelenséget az idő nem avatja emberségessé, tagadása nem teszi meg nem történtté. Az azt megelőző történelmi események okokat, magyarázatot adhatnak, de igazolást nem. A jogi hatály akár csak formális fenntartása is igazolhatatlan, védhetetlen, elfogadhatatlan. Minden egyes középeurópai népnek szembe kell tudnia néznie a saját szégyenével, a saját bűneivel, ezt egyikünknek sem szabad elfelejtenie. Tudja ezt ma lényegében mindenki, csak a napi politika kicsinyes megfontolásai késztethetik a szereplőket kisszerű válaszokra. Talán ez volt a különleges ingerültség oka is. De akik a jó híreket inkább kedvelik, olvassák el a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának a tartomány Hivatalos Lapjának március 24-i számában megjelent határozatát a kollektív bűnösség eltörléséről. Eszerint a képviselőház síkra száll a második világháború alatt és közvetlenül utána elüldözött, ártatlanul megvádolt és ártatlanul szenvedett valamennyi személy teljes mértékű rehabilitációjáért. A Végrehajtó Tanács az elszenvedett igazságtalanságok áthidalása érdekében áttekintést készít a második világháború alatt és után hozott valamennyi olyan normatív aktusról, amelyek egyes vajdasági polgárok kollektív bűnösségének elvén alapultak, és javasolni fogja, hogy ezeket a normatív aktusokat helyezzék hatályon kívül, abból a tényből kiindulva, hogy a kollektív bűnösség koncepciója összeférhetetlen azokkal a demokratikus és értékelvekkel, amelyeken Vajdaság Autonóm Tartomány, a Szerb Köztársaság és Szerbia-Montenegró államközössége alapul. A közép-európai együttműködés gyakorlati szempontból legfájdalmasabb és talán legtanulságosabb kudarca azonban éppen azon a területen jelentkezett, amelyen ez az együttműködés első szakaszában látványos és hatékony volt. Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások legutolsó szakaszában ugyanis egyértelműen kiderült, hogy a legfontosabb, végső kérdések rendezésekor Közép-Európa egyszerűen nem működött. Valójában ez volt az egyik fő oka annak, hogy a csatlakozási feltételek végül kedvezőtlenebbül alakultak, mint amire korábban bárki, akár a csatlakozók oldalán, akár az unió oldalán számított. Az Európai Bizottság vezetői maguk is jelezték, hogy a csatlakozók szempontjából ennél kedvezőbb végső eredményt vártak. (Akár abban a formában tették ezt, hogy sajnálkoztak a tagállamok szűkkeblűsége felett mint a Bizottság elnöke, akár abban a formában mint a költségvetési biztos, hogy diadalmasan közölték a tagállamokkal, miszerint a csatlakozás a vártnál kevesebbe fog nekik kerülni.) Ha a döntő pillanatban legalább a közép-európai tagjelöltek határozott közös álláspontot képviselnek le, és ettől a későbbiek során sem térnek el (!), a végső ajánlatot kétségkívül javítani lehetett volna. Nem ez történt, a tárgyalásoknak még a legvégső szakaszában is az unió külön-külön megoldásokat helyezett ügyesen kilátásba és minden egyes tagjelölt feje felett ott lebegett a kimaradás szó legszorosabb értelmében vett Damoklész-kardja. Igaz, mások voltak a méretek, részben mások az érdekek és mások a politikai körülmények is. Magyarázat van, de ez nem változtat azon, hogy Közép-Európa nem tudta magát a konkrét érdekérvényesítés terén hatékonyan megjeleníteni. Mindazonáltal nem ez az egyetlen és legfőbb oka annak a feltételezésnek, hogy a közép-európai együttműködés egyes formái, különösen Visegrád, az Európai Unión belül nem jelenhetnek meg tartós, érdekérvényesítő blokként. Az Európai Unión belül elsősorban eseti szövetségek működnek, és különleges figyelmet igényel e szövetségek kialakítása, építése, ápolása. A Konvent munkájában láthatóan a tagállamok mérete játszik legfontosabb szerepet, mivel az intézményi rendszer kialakításában döntő szerepe van annak, hogy a tagú közösséget a nagyobb tagállamok egymás közötti kompromisszumai vagy pedig a közösségi intézmények és a közösségi jog erejére épülő, eddig meglehetősen jól bevált közösségi módszer fogja-e meghatározni. A különböző uniós politikákkal kapcsolatos kérdések azonban már elsősorban gazdasági érdekeket érintenek, és itt nem biztos, hogy akár a méretnek, akár a földrajzi elhelyezke- E r p t s

5 HOGYAN TOVÁBB, KÖZÉP-EURÓPA? désnek meghatározó szerepe lehet. Közép-Európának tehát egy sokkal bonyolultabb, sokkal összetettebb és árnyaltabb, többszereplős játszmára kell felkészülnie. A tárgyalási folyamat már bizonyos értelemben e fölkészülésnek volt a része, mivel a legfontosabb kérdések nem kétoldalú, hanem huszonöt oldalú összefüggések rendszerében és függvényében dőltek el. (A közvetlen kifizetések kérdése például legalább annyira szólt a közös mezőgazdasági politika jövőjéről és egyszerűsítve a brit és francia felfogás ellentétéről, mint a tagjelöltek és a jelenlegi tagállamok közötti érdekellentétről.) Mi lesz tehát Közép-Európa szerepe az unión belül? Mindenekelőtt azt kell látni, hogy Közép-Európa történetében hosszú időre szóló új korszak kezdődik, amely reményeink szerint mindenki számára boldogabb és sikeresebb lesz az elmúlt évszázadnál. Most megadatott a szó legszélesebb értelmében vett valóságos felzárkózás esélye, ami végső soron valamennyiünknek nemzeti sorskérdése. Helyreállnak a természetes állapotok, és reményeink szerint nemcsak a kelet-nyugati, hanem az észak-déli utak is a szó tényleges és átvitt értelmében egyaránt forgalmasabbak és élénkebbek lesznek. Az unió bővülése új távlatokat, új lehetőségeket nyit és új kihívásokat hoz a csatlakozó országok egymás közötti viszonyai és együttműködése területén is. Mindez alapos átgondolást és céltudatos cselekvést igényel. Át kell gondolni az együttműködési formákat, és Magyarországnak történelmi és földrajzi adottságai természetes folyományaként erősebben kell a Dél felé figyelnie. Ausztriát már semmi nem választja el a többi, eddig kevésbé boldog közép-európai országtól, és így visszanyerheti azt a természetes szerepet, amelyet a közép-európai lélek formálásában évszázadok óta betölt. Mindez persze alaposabb és részletesebb kifejtést igényelne, erre most nincs hely és idő. De nem adtam fel azt a meggyőződésemet, hogy Közép-Európa valóban új energiaforrást jelent az európai építkezés számára, és valóban új lendületet kell hogy adjon a sok szempontból megmerevedőben, talán egyes területeken kifulladóban lévő integrációs folyamatnak. Közép-Európa nem az új Európa, erről szó sincs. Az új Európa az a valóságosan egyesült Európa lesz, amely a jelenlegi tagállamok és az új tagállamok egyesülése, azaz Európa újraegyesítése nyomán létrejön. Ebben az új Európában hitem szerint nem lesznek újak és régiek, bizonyos értelemben véve mindannyian újak leszünk, de mindannyiunknak fontos lesz a régi európai értékek és a félévszázados építkezés eredményeinek a megőrzése. Közép-Európa pedig továbbra is élni fog. Nem biztos, hogy gazdasági érdekérvényesítő blokkokban, nem biztos, hogy hangzatos elnevezésekben. Élni fog bennünk, a kultúránkban, a tudatunkban, a lelkünkben. Közép-európai mivoltunkat úgysem tudnánk, még ha akarnánk sem, megtagadni. Hordozzuk hát továbbra is azt a múltban gyökerező, de jövőnek is szóló identitást, és keressük folyamatosan azokat a tényleges érdekeket is, amelyek ezt az identitást, ezt a lelkiállapotot erősítik. Maradjunk továbbra is magas fordulatszámon, legyünk büszkék a sokszínűségünkre, merítsünk abból egészséges verseny- és együttműködési szellemet, őrizzük nyelvünket, kultúránkat, ápoljuk közép-európai énünket, s lassan-lassan észrevétlenül talán még a neurózisunkat is elfeledjük. 53

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom

 JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT  Tartalom 1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Putyin engedélye nélkül még pisilni sem lehet? Nem Oroszország fújja a passzát szelet

Putyin engedélye nélkül még pisilni sem lehet? Nem Oroszország fújja a passzát szelet Putyin engedélye nélkül még pisilni sem lehet? Nem Oroszország fújja a passzát szelet Oroszország gazdasági növekedése, az USA-val egyre inkább éleződő konfliktusa, a nanotechnológia kérdése, a közelgő

Részletesebben

TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ

TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ Jelen dokumentum célja, hogy a közösségi alapítvány szervezése mellett elköteleződött személyeknek iránymutatásként,

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

NEM ADOTTSÁG, FELADAT IS

NEM ADOTTSÁG, FELADAT IS VÁRADY TIBOR NEM ADOTTSÁG, FELADAT IS Ifj. Korhecz Tamás: Otthonteremtőben a szülőföldön. Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 2009, 164 oldal Kisebbségi helyzetben a fennmaradás nem automatizmus kérdése. Nem erre

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo A PELIKÁN SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA - 1-1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo természetes személyek által kialakított közösségeknek,

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

Az Országgyűlés...12012 (...) OGY határozata

Az Országgyűlés...12012 (...) OGY határozata {remegiysz km : I S9 0 11 Érkezett : 2012 FFFR 1 4. Az Országgyűlés...12012 (...) OGY határozata a Máriapócsi Kegyhelyről és a magyar görögkatolikus közösség társadalomba n betöltött szerepér ől Magyarország

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

2008. évi Közhasznúsági jelentése

2008. évi Közhasznúsági jelentése ÚTON Ifjúsági - Kulturális Egyesület 4024 Debrecen, Rákóczi u. 62./A. 2008. évi Közhasznúsági jelentése Debrecen, 2008. május 30. Szűcs Kornél Balázs Elnök 1 A z ÚTON Ifjúsági Kulturális Egyesület Közhasznúsági

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.4.23. C(2015) 2583 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról ( a Fenntartható

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MU NKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNK AFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A

Részletesebben

A Megoldásközpontú coaching lehetőségei a családi vállalkozások fejlesztésében. Dr. Boros Mária pszichológus, szupervízor coach

A Megoldásközpontú coaching lehetőségei a családi vállalkozások fejlesztésében. Dr. Boros Mária pszichológus, szupervízor coach A Megoldásközpontú coaching lehetőségei a családi vállalkozások fejlesztésében Dr. Boros Mária pszichológus, szupervízor coach Mi a coaching? A coaching angol eredetű szó, amely edzést jelent. A coaching

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

1. Számviteli beszámoló: 1.1. Számviteli beszámoló bemutatása: A beszámoló a közhasznúsági jelentés mellékleteként megtekinthető. 1.2. Könyvvizsgálat: Az alapítvány nem könyvvizsgálatra kötelezett 1.3.

Részletesebben

6. AZ ÖNSZERVEZŐDÉSHEZ VALÓ JOG

6. AZ ÖNSZERVEZŐDÉSHEZ VALÓ JOG 6. AZ ÖNSZERVEZŐDÉSHEZ VALÓ JOG 6.1. A saját szervezetekhez (önszerveződéshez és érdekvédelemhez) való jog 205 6.2. A pártalapítás szabadsága 205 6.3. Civil szerveződés 206 Az önszerveződéshez való jog

Részletesebben

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás?

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? Program 14.00-14.15 Megnyitó 14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? 15:00-15.30 Komócsin Laura International Coach Federation Magyar

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015

AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 HORVÁTH GYULA TELJESÍTMÉNYMUTATÓK

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja Tantárgy elzése Tantárgy oktatójának Meghirdetési időszak Szükséges előtanulmányok, Ismeretek ellenőrzésének SMAK107 Terepfeldolgozó Csolti Ildikó levelező tagozaton

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. november 10. Kónyáné Dr. Zsarnovszky

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Leggyakrabban felmerülő kérdések:

Leggyakrabban felmerülő kérdések: 1. Jobban koordinált tevékenységek 2. Meghatározza a várható fejlődést 3. Növeli a szervezet változásra való felkészültségét 4. Minimalizálja az előre nem látható eseményeket 5. Redukálja a konfliktusokat

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

EURÓPA KOMMUNIKÁLÁSA A POLGÁROK FELÉ: A JELENLEGI HELYZET ÉS A KILÁTÁSOK

EURÓPA KOMMUNIKÁLÁSA A POLGÁROK FELÉ: A JELENLEGI HELYZET ÉS A KILÁTÁSOK BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS EURÓPA KOMMUNIKÁLÁSA A POLGÁROK FELÉ: A JELENLEGI HELYZET ÉS A KILÁTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁS Kivonat

Részletesebben

AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS

AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS Az oktatás nem egy tartály megtöltése, hanem a tűz meggyújtása. -William Butler Yeats- TANÁRI KOMPETENCIÁK Tanárnak lenni nem csupán hivatás - elhivatottság. társadalmi

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Kultúra Program 2007-2013. Előadó: Kovács Imre (KultúrPont Iroda)

Kultúra Program 2007-2013. Előadó: Kovács Imre (KultúrPont Iroda) Kultúra Program 2007-2013 Előadó: Kovács Imre (KultúrPont Iroda) A kultúra és az EK-szerződés 151. 151. cikk cikk A A közösségnek közösségnek hozzá hozzá kell kell járulnia járulnia a a tagállamok tagállamok

Részletesebben

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? Mire jó a Nemzeti Ifjúsági PR E S E N TA TION Tanács? Szabados Viktor magyar EU-elnökségi összekötő Budapest, 2011. április 30. Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? PR E S E N TA TION K V_S Mire jó a Nemzeti

Részletesebben

Eger és Környéke Takarékszövetkezet Stratégiai terv 2012-2014 AZ EGER ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET. Középtávú

Eger és Környéke Takarékszövetkezet Stratégiai terv 2012-2014 AZ EGER ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET. Középtávú AZ EGER ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Középtávú STRATÉGIAI TERVE 2012-2014 1 I. Működési filozófia Továbbra sem változik : Eger és Környéke Takarékszövetkezet Működési, szolgáltatási területünkön mi vagyunk

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én)

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Az alkotmány 21. -ának megfelelõen a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatának intézményei a megfelelõ speciális

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

ב"ה. Éves jelentés 2011

בה. Éves jelentés 2011 Bét Sálom Éves jelentés 2011 A Bét Sálom Zsinagóga Budapest egyik leggyorsabban növekvő zsidó közössége, ahol minden generáció számára biztosított a zsidó vallás, tradíció és kultúra megismerése, valamint

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT MARTONYI FEJLŐDÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY

ALAPÍTÓ OKIRAT MARTONYI FEJLŐDÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRAT MARTONYI FEJLŐDÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY Az Alapító Okirat kelte: 2009. december 21. Egységes szerkezetbe foglalás időpontja: 2010. március 12. 1 ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRAT amely abból a célból készült,

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

A civil társadalom erősítése. A civilbarát önkormányzatok és. kapacitásépítése és helyi szintű együttműködések fejlesztése

A civil társadalom erősítése. A civilbarát önkormányzatok és. kapacitásépítése és helyi szintű együttműködések fejlesztése A kedvezményezett neve 1. Aranyeső 2. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 3. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 4. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 5. MAGOSFA Környezeti nevelési és Ökoturisztikai 6. DemNet

Részletesebben

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem SZK_104_21 30 év múlva szerintem Jövőképformálás Én és a világ modul szerzõje: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 4. ÉVFOLYM tanári 30 év múlva szerintem 4. évfolyam 355 MODUlVÁZLT

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16.

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. A Szerb Köztársaság alkotmánya (Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/06.

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben