Hogyan tovább, Közép-Európa?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hogyan tovább, Közép-Európa?"

Átírás

1 HOGYAN AZ UNIÓ TOVÁBB, KAPUJÁBAN KÖZÉP-EURÓPA? MARTONYI JÁNOS Hogyan tovább, Közép-Európa? A közép-európaiság mindenekelőtt lelkiállapot, érzés, hangulat. Ezért is hullámzik, erősödik s gyengül a körülmények változásaitól függően, ezért hiszünk benne időnként nagyon erősen, majd ezért gyengül benne bizalmunk. Sokan hisznek, hiszünk abban, hogy a hullámzás mögött van egy állandó elem, ami független a gazdasági és politikai tényezők alakulásától, a különböző együttműködési formák sikerétől vagy kudarcától, hiszen mélyebben gyökeredzik, és a szellem, a lélek birodalmában él. Akik hisznek a közép-európai lélekben, időről időre számot kell hogy vessenek a külső valósággal is, és szembesíteniük kell ezt a lényegi, szellemi jelenséget a külső, azaz gazdasági és politikai realitásokkal. És mivel a közép-európaiság lelkiállapotként történő meghatározása rájuk is vonatkozik, e szembesítés sem történhet kizárólag e realitások hideg s racionális elemzése alapján, belejátszanak abba elkerülhetetlenül hangulati és érzelmi tényezők is. Ettől persze a feladatot el kell végezni: időről időre magunknak is szembesülnünk kell saját közép-európaiságunkkal, számot kell vetni a múlttal, annak eredményeivel, kudarcaival, tapasztalataival, tanulságaival, és elképzeléseket kell alkotni a jövőről, már csak azért is, hogy a hullámzások, a fentek és lentek ellenére megmaradjon a lényeg. Ez pedig nem lehetséges anélkül, hogy levonjuk a tanulságot a változásokból, megkíséreljünk előrelátni a változások fő irányát és azt, hogy hogyan tudunk e változásokhoz alkalmazkodni, és főként hogyan tudjuk azokat befolyásolni. Nem kétséges, hogy Közép-Európa történetében 2004-gyel új korszak kezdődik, hiszen megtörténik az, amire a közép-európai nemzetek évtizedek valójában évszázadok óta vágynak és amit az elmúlt másfél évtizedben a legfontosabb politikai célkitűzésüknek tekintettek. Tíz esztendeje írtam a következő sorokat: Közép-Európa számára egyértelmű, hogy a nyugat-európai integrációs folyamathoz történő csatlakozásának nincs semmiféle reális alternatívája, és ennek megfelelően az Európai Közösséghez történő csatlakozás nemcsak egy több évszázados vágy megvalósulását, hanem a modernizációs folyamat sikerét, a biztonságpolitikai dilemmák és kockázatok megoldását és egyben ezeknek az országoknak a világgazdaság rendszerébe történő teljes beilleszkedését is jelenti. Ezután feltettem a kérdést, hogy mi lehet Közép-Európa szerepe az integráció továbbfejlesztésében, és a választ azután kíséreltem meg megadni, hogy valamiféle laza meghatározását adtam Közép-Európának. Eszerint Közép-Európa kicsiben és felerősített fordulatszámmal adja vissza mindazt, ami az öreg kontinenst jellemzi. A nyelvek, vallások, hagyományok rendkívüli heterogenitása, sokszínűsége, nehéz történelmi örökség, az ebből fakadó feszültségek, különleges érzékenység és kreativitás. Ezért gondoltam, hogy Közép-Európa nélkül nincs és nem is képzelhető el a jövő egyesült Európája, és ezért mondtam, hogy Közép-Európát ma egy különlegesen erős európai elkötelezettség jellemzi, amely döntően a nemzeti és az európai törekvések szinte teljes egybeeséséből fakad. Pontosan ez az elkötelezettség az, amely új integrációs energiákat szabadíthat fel, és amelyre az európai építkezésnek jelenleg a legnagyobb szüksége van. Az európai integráció új stratégiájának egyértelmű választ kell adnia arra a kérdésre, hogy az európai államok készek-e a szuverenitás megosztására, készek-e valóságos közösségükre épülő egységes szerkezetet létrehozni és a nemzetállam szerepének lényeges csökkentését a nemzet szerepének visszaszorítása nélkül elfogadni. A válaszra irányuló vajúdásban Közép-Európa nélkülözhetetlen szerepet kell hogy betöltsön, mivel történelmi tapasztalatai és főként tragédiái arra indítják, hogy kilépjen a nemzet államhatalmi logikájából, és fönntartva a nemzet és a nemzeti önazonosság nélkülözhetetlen kategóriáit, törekvéseit ne a hatalmi politika, hanem a gazdaság, a tudomány és a kultúra területére terelje. Néhány esztendővel később itt, az Európai utasban kérdőjelet tettem a korábbi, mar- 49

2 AZ UNIÓ KAPUJÁBAN kánsan megfogalmazott és a rendszerváltozás derűlátására épített határozott tételeim mögé, mivel az időközben bekövetkezett fejlemények nem támasztották egyértelműen alá e tételeket. Az alkotóerő mintha nem bizonyult volna átütő erejűnek, a közép-európai együttműködés éppen erős hullámvölgybe került, az európai integrációs folyamatba történő teljes beilleszkedés és e folyamat közép-európai ihletésű fellendítése nem látszott eleve adottnak. A térségre dél felől a szerbrenicai iszonyat emlékének árnya vetült, a hivatalos Prágában a szkepszis, sőt a tagadás szelleme uralkodott, északi szomszédunk az agresszív nacionalizmusra támaszkodó tekintélyuralmi rendszer kiépítésével volt elfoglalva, a boldog Ausztriát pedig lekötötték a friss házasság első örömei és kellemetlen meglepetései. Mindennek ellenére továbbra is hittem Közép-Európában, és kételyeimet végül azzal hárítottam el, hogy az esélyek adottak, a helyzet nyitott, a leglényegesebb kérdés éppen az, hogy a magyar és a középeurópai értelmiség tud-e élni a rendszerváltozás által adott eséllyel, és meg tudja-e valósítani azt, amiről korábban évtizedeken keresztül álmodott. Ez az álom pedig az egymással együtt élni és együttműködni képes demokratikus jogállamok Közép-Európája, amely jogot formál és nyer arra, hogy egyenjogú félként kapcsolódjon be a nélküle megindult európai integráció folyamatába és egyben új lendületet adjon annak a fejlődésnek, amely végül mégiscsak elvezet a XXI. század egységes Európájához. Hogyan fog hát egyenjogú félként bekapcsolódni Közép-Európa az európai integráció továbbfejlesztésébe, hogyan fog új lendületet adni annak a fejlődésnek, amely talán valóban elvezet a XXI. század egységes Európájához? Mielőtt erre rátérnénk, villantsuk fel, mi történt az elmúlt közel másfél évtized alatt. E tizenöt esztendő legnagyobb sikere, hogy a Közép-Európának nevezetett szellemi és kulturális jelenséget minden nehézség ellenére jelentős részben sikerült politikai és gazdasági realitássá alakítani, sikerült tehát a történelmi, kulturális, lelki realitást átvinni a politika és a gazdaság területére. A felbomló birodalmon belül a közép-európai országok s köztük mindenekelőtt Magyarország nem a konfrontáció, hanem az együttműködés, a történelmi kibékülés, a megegyezés útját választották, és így jött létre a visegrádi együttműködés. A külpolitika és a külgazdaságpolitika akkor megvalósuló szinergiája hozta létre nagyon gyorsan és sikeresen a CEFTA-nak nevezett Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulást. A kilencvenes évek elején gyakran hallgattuk derűsen nyugateurópai partnereink jóindulatú tanácsát, hogy mielőtt az Európai Közösség tagjai akarunk lenni, talán célszerűbb lenne megkísérelni a közép-európai országok egymás közötti együttműködésének erősítését, mindenekelőtt szabadkereskedelmi megállapodás megkötése útján. Arcizmunk rezdülése nélkül közöltük, hogy ezt a megállapodást már esztendőkkel ezelőtt megkötöttük, és annak végrehajtása igen jól halad. Nyugat-Európa persze akkor el volt foglalva a mélyítés dilemmáival, az EFTA-bővítés feladataival és igyekezett minél jobban bezárkózni a közép- és kelet-európai átalakulásról kialakult médiaszintű közhelyek falai közé. A CEFTA végül mégiscsak utat tört magának, sőt eseti problémáin és konfliktusain keresztül még ismertségre is szert tett. A konfliktusok forrása egyébként éppen az volt, hogy a CEFTA túllépett a hagyományos szabadkereskedelmi megállapodások körén, és a mezőgazdasági termékek területén is lényeges rendelkezéseket tartalmazott a közép-európai országok egymás közti kereskedelemének a fejlesztése érdekében. Összességében a CEFTA és ezt kevesebb, mint egy esztendővel a megállapodásnak az új tagállamok számára történő megszűnése előtt nyugodtan mondhatjuk a közép-európai gazdaságtörténet nagy sikere, ami lényegesen hozzájárult a közép-európai országok egymás közti kereskedelmének és gazdasági kapcsolatainak az erősödéséhez. A visegrádi országok együttműködését kezdetben sokan döntően külső tényezők, így Brüsszel és Moszkva hatásának tulajdonították. E tényezők szerepe tagadhatatlan, hiszen valamennyi közép-európai ország az európai integrációba történő mielőbbi és minél teljesebb bekapcsolódását tűzte ki célul, és az sem kérdés, hogy az együttműködés első és stratégiailag messze legfontosabb próbája az volt, hogy hogyan egyeztetik a közép-európai országok a birodalom felbomlásával, a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásával kapcsolatos sorsdöntő lépéseiket. Abban, hogy mindkét intézmény végül fájdalommentesen, feszültségek és konfliktusok nélkül szűnt meg, döntő szerepe volt annak, hogy a közép-európai államférfiak számunkra mindenekelőtt Antall József elenyészően rövid idő alatt megteremtették a hatékony együttműködést, egyeztették álláspontjaikat, és a döntő pillanatokban egységesen válaszoltak a megnyílt lehetőségek kihívására. Az eredmények akkor is megmaradtak, amikor a visegrádi együttműködés néhány esztendőre tetszhalottá vált, és az ismert tényezők következtében lényegében megszűnt. A szabadkereskedelem megteremtése tovább haladt előre, és a közép-európai országok többsége foly- E r p t s

3 HOGYAN TOVÁBB, KÖZÉP-EURÓPA? tatta az európai integrációs folyamatba történő bekapcsolódásra irányuló erőfeszítéseit is nyarán pedig újraindítottuk a visegrádi együttműködést, lengyel és cseh partnereinkkel egyetértésben egy üres széket helyeztük el Szlovákia számára arra az esetre, ha Szlovákia vissza kívánja nyerni az őt megillető helyet az együttműködésben. Erre rövidesen sor is került, és a közép-európai együttműködés mind Visegrádon belül, mind pedig a többi együttműködési formában új minőséget kapott. Többször mondtuk, hogy a közép-európai együttműködés változó geometriával és változó formákkal rendelkezik; nincs pontosan körülhatárolható földrajzi határa, és az együttműködés intézményei és formái sem zárhatók előre meghatározott szerkezetbe. Az európai integrációba történő bekapcsolódás, immár a teljes jogú tagság elnyerésére irányuló tárgyalások terén is szorosabbá vált az együttműködés. Új, rugalmas formák jöttek létre, mint például a luxemburgi csoport rendszeres találkozói, amelyeken a tárgyalásokat már megkezdett hat ország (ezen belül öt közép-európai ország) tartott egymással a tárgyalási folyamatra vonatkozó egyeztetést. A luxemburgi csoport döntő pillanatokban kiadott közös nyilatkozatai egyértelműen hozzájárultak ahhoz, hogy a tárgyalási folyamat egyes nehéz időszakokban elmozduljon a holtpontról, és a tagjelöltek által igényelt irányba forduljon. Az európai integrációs politika területén betöltött sikeres szerepén, a tárgyalási folyamat előrelendítésén túl a közép-európai együttműködés fontos szerepet játszott a délkelet-európai válság leküzdésében és a stabilizáció elősegítésében. Közép-Európa nem egyszerűen az együttműködés fi lozófiáját és modelljét sugározta ki növekvő sikerrel Dél- és Kelet-Európa irányában, hanem tényleges segítséget is nyújtott a béke megteremtéséhez, a politikai és gazdasági stabilizációhoz. Nem véletlen, hogy a Közép-Európai Együttműködés 2000-ben Szegeden tartotta külügyminiszteri ülését, abban a városban ugyanis, amelynek a nevéhez fűződő úgynevezett szegedi folyamat tényleges hozzájárulást nyújtott a szerbiai rendszerváltozáshoz, a diktatúra felszámolásához. A közép-európai gondolat ezekben az esztendőkben erősnek bizonyult, az együttműködési formák gazdagodtak, Visegrádhoz jó néhány további közép-európai ország csatlakozni kívánt, ami önmagában jelezte a sikert. Az új osztrák kormány megalakulása után pedig rövidesen Ausztria is újra felfedezte Közép-Európát; mindannyiunk számára különleges örömet jelentett, hogy az osztrák kormány jelezte közép-európai érdeklődését, és maga tett javaslatot egy új közép-európai együttműködési forma létrehozására. E javaslatot az érintett országok elfogadták, és így jött létre az új közép-európai regionális partnerség. Martonyi János könyve megjelent 1998 tavaszán A közép-európai együttműködés e különleges pezsgésének idején talán felmerülhetett a kérdés, hogy voltaképpen miért bővülnek folyamatosan az együttműködési formák, és miért akarnak egyre többen ezekben egyre szélesebb körben részt venni? Nem játszhatott-e szerepet az is, hogy az együttműködés alapja, háttere a látszatnál törékenyebb volt, és a rendkívüli együttműködési buzgalom a mélyebb eredetű veszélyek minél biztonságosabb elhárítását szolgálta? S valóban, később kitűnt, hogy nem mindig ugyanazt gondoljuk amikor ugyanazokat a szavakat mondjuk, és nem biztos, hogy mindig értjük egymást. És bizony az is kiderült, hogy a jövőt sem biztos, hogy azonosnak képzeljük el, különösen ami az ember és a közösség, az állampolgár és az állam, a nemzet és az állam viszonyát illeti. Mi valóban azt hittük, hogy lassan-lassan lejár a westfaliai modell korszaka, megszűnik az abszolút területiség elve, a bürokratikus, jakobinus gyökerű állam nem lesz már semmilyen értelemben sem tulajdonosa polgárának, a létet nem a terület, az ént nem a határ, az identitást nem feltétlenül az állampolgárság fog- 51

4 AZ UNIÓ KAPUJÁBAN ja meghatározni. A jövő Európáját szabad emberek és szabad közösségek közösségeként képzeltük el, ahol mindenkinek joga van közössége megválasztásához, a közösségnek pedig joga van ahhoz, hogy védje, segítse az őt szabadon választó egyének önazonosságát, nyelvét, kultúráját, hagyományait. Egyes szomszédaink közvéleményének jelentős része azonban még nem így látja a dolgokat. Úgy tűnik, továbbra sem képes megbirkózni a saját Trianon-élményével, és nyolc évtized után sem tudja tudomásul venni, hogy az elnyert területtel emberek is jöttek, akiknek anyanyelvük, kultúrájuk, hagyományaik és nemzettudatuk van, amit meg kívánnak őrizni. Ez pedig mind egyénileg, mind pedig közösségként alapvető emberi joguk. A nyelvük és kultúrájuk közösségkénti megőrzésére és erősítésére irányuló minden törekvés megértést és beleérzést, nem pedig merev elutasítást érdemel. S az is kiderült, hogy a múltat sem tudjuk mindig megfelelően kezelni. Az embertelenséget az idő nem avatja emberségessé, tagadása nem teszi meg nem történtté. Az azt megelőző történelmi események okokat, magyarázatot adhatnak, de igazolást nem. A jogi hatály akár csak formális fenntartása is igazolhatatlan, védhetetlen, elfogadhatatlan. Minden egyes középeurópai népnek szembe kell tudnia néznie a saját szégyenével, a saját bűneivel, ezt egyikünknek sem szabad elfelejtenie. Tudja ezt ma lényegében mindenki, csak a napi politika kicsinyes megfontolásai késztethetik a szereplőket kisszerű válaszokra. Talán ez volt a különleges ingerültség oka is. De akik a jó híreket inkább kedvelik, olvassák el a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának a tartomány Hivatalos Lapjának március 24-i számában megjelent határozatát a kollektív bűnösség eltörléséről. Eszerint a képviselőház síkra száll a második világháború alatt és közvetlenül utána elüldözött, ártatlanul megvádolt és ártatlanul szenvedett valamennyi személy teljes mértékű rehabilitációjáért. A Végrehajtó Tanács az elszenvedett igazságtalanságok áthidalása érdekében áttekintést készít a második világháború alatt és után hozott valamennyi olyan normatív aktusról, amelyek egyes vajdasági polgárok kollektív bűnösségének elvén alapultak, és javasolni fogja, hogy ezeket a normatív aktusokat helyezzék hatályon kívül, abból a tényből kiindulva, hogy a kollektív bűnösség koncepciója összeférhetetlen azokkal a demokratikus és értékelvekkel, amelyeken Vajdaság Autonóm Tartomány, a Szerb Köztársaság és Szerbia-Montenegró államközössége alapul. A közép-európai együttműködés gyakorlati szempontból legfájdalmasabb és talán legtanulságosabb kudarca azonban éppen azon a területen jelentkezett, amelyen ez az együttműködés első szakaszában látványos és hatékony volt. Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások legutolsó szakaszában ugyanis egyértelműen kiderült, hogy a legfontosabb, végső kérdések rendezésekor Közép-Európa egyszerűen nem működött. Valójában ez volt az egyik fő oka annak, hogy a csatlakozási feltételek végül kedvezőtlenebbül alakultak, mint amire korábban bárki, akár a csatlakozók oldalán, akár az unió oldalán számított. Az Európai Bizottság vezetői maguk is jelezték, hogy a csatlakozók szempontjából ennél kedvezőbb végső eredményt vártak. (Akár abban a formában tették ezt, hogy sajnálkoztak a tagállamok szűkkeblűsége felett mint a Bizottság elnöke, akár abban a formában mint a költségvetési biztos, hogy diadalmasan közölték a tagállamokkal, miszerint a csatlakozás a vártnál kevesebbe fog nekik kerülni.) Ha a döntő pillanatban legalább a közép-európai tagjelöltek határozott közös álláspontot képviselnek le, és ettől a későbbiek során sem térnek el (!), a végső ajánlatot kétségkívül javítani lehetett volna. Nem ez történt, a tárgyalásoknak még a legvégső szakaszában is az unió külön-külön megoldásokat helyezett ügyesen kilátásba és minden egyes tagjelölt feje felett ott lebegett a kimaradás szó legszorosabb értelmében vett Damoklész-kardja. Igaz, mások voltak a méretek, részben mások az érdekek és mások a politikai körülmények is. Magyarázat van, de ez nem változtat azon, hogy Közép-Európa nem tudta magát a konkrét érdekérvényesítés terén hatékonyan megjeleníteni. Mindazonáltal nem ez az egyetlen és legfőbb oka annak a feltételezésnek, hogy a közép-európai együttműködés egyes formái, különösen Visegrád, az Európai Unión belül nem jelenhetnek meg tartós, érdekérvényesítő blokként. Az Európai Unión belül elsősorban eseti szövetségek működnek, és különleges figyelmet igényel e szövetségek kialakítása, építése, ápolása. A Konvent munkájában láthatóan a tagállamok mérete játszik legfontosabb szerepet, mivel az intézményi rendszer kialakításában döntő szerepe van annak, hogy a tagú közösséget a nagyobb tagállamok egymás közötti kompromisszumai vagy pedig a közösségi intézmények és a közösségi jog erejére épülő, eddig meglehetősen jól bevált közösségi módszer fogja-e meghatározni. A különböző uniós politikákkal kapcsolatos kérdések azonban már elsősorban gazdasági érdekeket érintenek, és itt nem biztos, hogy akár a méretnek, akár a földrajzi elhelyezke- E r p t s

5 HOGYAN TOVÁBB, KÖZÉP-EURÓPA? désnek meghatározó szerepe lehet. Közép-Európának tehát egy sokkal bonyolultabb, sokkal összetettebb és árnyaltabb, többszereplős játszmára kell felkészülnie. A tárgyalási folyamat már bizonyos értelemben e fölkészülésnek volt a része, mivel a legfontosabb kérdések nem kétoldalú, hanem huszonöt oldalú összefüggések rendszerében és függvényében dőltek el. (A közvetlen kifizetések kérdése például legalább annyira szólt a közös mezőgazdasági politika jövőjéről és egyszerűsítve a brit és francia felfogás ellentétéről, mint a tagjelöltek és a jelenlegi tagállamok közötti érdekellentétről.) Mi lesz tehát Közép-Európa szerepe az unión belül? Mindenekelőtt azt kell látni, hogy Közép-Európa történetében hosszú időre szóló új korszak kezdődik, amely reményeink szerint mindenki számára boldogabb és sikeresebb lesz az elmúlt évszázadnál. Most megadatott a szó legszélesebb értelmében vett valóságos felzárkózás esélye, ami végső soron valamennyiünknek nemzeti sorskérdése. Helyreállnak a természetes állapotok, és reményeink szerint nemcsak a kelet-nyugati, hanem az észak-déli utak is a szó tényleges és átvitt értelmében egyaránt forgalmasabbak és élénkebbek lesznek. Az unió bővülése új távlatokat, új lehetőségeket nyit és új kihívásokat hoz a csatlakozó országok egymás közötti viszonyai és együttműködése területén is. Mindez alapos átgondolást és céltudatos cselekvést igényel. Át kell gondolni az együttműködési formákat, és Magyarországnak történelmi és földrajzi adottságai természetes folyományaként erősebben kell a Dél felé figyelnie. Ausztriát már semmi nem választja el a többi, eddig kevésbé boldog közép-európai országtól, és így visszanyerheti azt a természetes szerepet, amelyet a közép-európai lélek formálásában évszázadok óta betölt. Mindez persze alaposabb és részletesebb kifejtést igényelne, erre most nincs hely és idő. De nem adtam fel azt a meggyőződésemet, hogy Közép-Európa valóban új energiaforrást jelent az európai építkezés számára, és valóban új lendületet kell hogy adjon a sok szempontból megmerevedőben, talán egyes területeken kifulladóban lévő integrációs folyamatnak. Közép-Európa nem az új Európa, erről szó sincs. Az új Európa az a valóságosan egyesült Európa lesz, amely a jelenlegi tagállamok és az új tagállamok egyesülése, azaz Európa újraegyesítése nyomán létrejön. Ebben az új Európában hitem szerint nem lesznek újak és régiek, bizonyos értelemben véve mindannyian újak leszünk, de mindannyiunknak fontos lesz a régi európai értékek és a félévszázados építkezés eredményeinek a megőrzése. Közép-Európa pedig továbbra is élni fog. Nem biztos, hogy gazdasági érdekérvényesítő blokkokban, nem biztos, hogy hangzatos elnevezésekben. Élni fog bennünk, a kultúránkban, a tudatunkban, a lelkünkben. Közép-európai mivoltunkat úgysem tudnánk, még ha akarnánk sem, megtagadni. Hordozzuk hát továbbra is azt a múltban gyökerező, de jövőnek is szóló identitást, és keressük folyamatosan azokat a tényleges érdekeket is, amelyek ezt az identitást, ezt a lelkiállapotot erősítik. Maradjunk továbbra is magas fordulatszámon, legyünk büszkék a sokszínűségünkre, merítsünk abból egészséges verseny- és együttműködési szellemet, őrizzük nyelvünket, kultúránkat, ápoljuk közép-európai énünket, s lassan-lassan észrevétlenül talán még a neurózisunkat is elfeledjük. 53

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

A Kárpát-medence politikai földrajza

A Kárpát-medence politikai földrajza Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. A Kárpát-medence politikai földrajza Hajdú Zoltán hajdu@rkk.hu Az előadás négy érintett

Részletesebben

A KRITéR projekt nyitórendezvénye

A KRITéR projekt nyitórendezvénye A KRITéR projekt nyitórendezvénye Tove Skarstein A Norvég Királyság budapesti nagykövete 2015. június 1. Tisztelettel köszöntöm a Projektpartnereket, a REC munkatársait és a kedves vendégeket! Nagy öröm

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

10 év az Európai Unióban tanulságok és új kihívások. Nemzetközi konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen május 15. NKE Ludovika Campus

10 év az Európai Unióban tanulságok és új kihívások. Nemzetközi konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen május 15. NKE Ludovika Campus MEGHÍVÓ ÁROP-2.2.21-2013-2013-0001 TUDÁSALAPÚ KÖZSZOLGÁLATI ELŐMENETEL 10 év az Európai Unióban tanulságok és új kihívások Nemzetközi konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2014. május 15. NKE Ludovika

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A szlovák-magyar viszály nemzetközi környezetben

A szlovák-magyar viszály nemzetközi környezetben Varga Bálint A szlovák-magyar viszály nemzetközi környezetben A Beneš-dekrétumok megerősítésével Szlovákia nyilvánvalóan az európai normákkal szemben halad, vállvetve a dekrétumok hatályosságát szintén

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről Budapest, 2007. május

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

AF/CE/CH/FRAUDE/hu 1

AF/CE/CH/FRAUDE/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AF/CE/CH/FRAUDE/hu 1 A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉSRE BUDAPEST, 2014.09.05. BENKŐNÉ KISS ZSUZSANNA FŐOSZTÁLYVEZETŐ, MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai Örökség cím felhívja a figyelmet

Részletesebben

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo A PELIKÁN SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA - 1-1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo természetes személyek által kialakított közösségeknek,

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: 1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága

Részletesebben

Alig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és

Alig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és Iskolakultúra 2002/10 Liskó Ilona Tantervi reformok a szakképzésben 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerbe bevezették a NAT-ot, ami a tananyag átalakításán túl iskolaszerkezeti változásokkal is együtt

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/BG/RO/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/BG/RO/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/BG/RO/hu 1 AF/EEE/BG/RO/hu 2 Az alábbiak meghatalmazottjai: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, és A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2007/VIII/21 B(2007) 3926 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2007/VIII/21 A 435/2007/EK tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Szakács András. Kultúra és kohézió

Szakács András. Kultúra és kohézió Szakács András Kultúra és kohézió A kultúráról sokat beszélünk, de nagyon keveset tudunk arról, hogy milyen szerepet szánnak neki az európai integrációs folyamatokban. Hiányérzeteinkre választ adhat a

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

Szabadka város kapcsolatai a határ túl oldalára került agglomerációval. Ricz András Regionális Tudományi Társaság, Szabadka

Szabadka város kapcsolatai a határ túl oldalára került agglomerációval. Ricz András Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Szabadka város kapcsolatai a határ túl oldalára került agglomerációval Ricz András Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Földrajz helyzet Trianon előtt Szabadka a monarchia jelentős városi funkciókkal

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK I. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 816 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jelenlegi állás és a lehetséges további lépések a vízumpolitika területén

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben