Hogyan tovább, Közép-Európa?
|
|
- Adrián Szalai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HOGYAN AZ UNIÓ TOVÁBB, KAPUJÁBAN KÖZÉP-EURÓPA? MARTONYI JÁNOS Hogyan tovább, Közép-Európa? A közép-európaiság mindenekelőtt lelkiállapot, érzés, hangulat. Ezért is hullámzik, erősödik s gyengül a körülmények változásaitól függően, ezért hiszünk benne időnként nagyon erősen, majd ezért gyengül benne bizalmunk. Sokan hisznek, hiszünk abban, hogy a hullámzás mögött van egy állandó elem, ami független a gazdasági és politikai tényezők alakulásától, a különböző együttműködési formák sikerétől vagy kudarcától, hiszen mélyebben gyökeredzik, és a szellem, a lélek birodalmában él. Akik hisznek a közép-európai lélekben, időről időre számot kell hogy vessenek a külső valósággal is, és szembesíteniük kell ezt a lényegi, szellemi jelenséget a külső, azaz gazdasági és politikai realitásokkal. És mivel a közép-európaiság lelkiállapotként történő meghatározása rájuk is vonatkozik, e szembesítés sem történhet kizárólag e realitások hideg s racionális elemzése alapján, belejátszanak abba elkerülhetetlenül hangulati és érzelmi tényezők is. Ettől persze a feladatot el kell végezni: időről időre magunknak is szembesülnünk kell saját közép-európaiságunkkal, számot kell vetni a múlttal, annak eredményeivel, kudarcaival, tapasztalataival, tanulságaival, és elképzeléseket kell alkotni a jövőről, már csak azért is, hogy a hullámzások, a fentek és lentek ellenére megmaradjon a lényeg. Ez pedig nem lehetséges anélkül, hogy levonjuk a tanulságot a változásokból, megkíséreljünk előrelátni a változások fő irányát és azt, hogy hogyan tudunk e változásokhoz alkalmazkodni, és főként hogyan tudjuk azokat befolyásolni. Nem kétséges, hogy Közép-Európa történetében 2004-gyel új korszak kezdődik, hiszen megtörténik az, amire a közép-európai nemzetek évtizedek valójában évszázadok óta vágynak és amit az elmúlt másfél évtizedben a legfontosabb politikai célkitűzésüknek tekintettek. Tíz esztendeje írtam a következő sorokat: Közép-Európa számára egyértelmű, hogy a nyugat-európai integrációs folyamathoz történő csatlakozásának nincs semmiféle reális alternatívája, és ennek megfelelően az Európai Közösséghez történő csatlakozás nemcsak egy több évszázados vágy megvalósulását, hanem a modernizációs folyamat sikerét, a biztonságpolitikai dilemmák és kockázatok megoldását és egyben ezeknek az országoknak a világgazdaság rendszerébe történő teljes beilleszkedését is jelenti. Ezután feltettem a kérdést, hogy mi lehet Közép-Európa szerepe az integráció továbbfejlesztésében, és a választ azután kíséreltem meg megadni, hogy valamiféle laza meghatározását adtam Közép-Európának. Eszerint Közép-Európa kicsiben és felerősített fordulatszámmal adja vissza mindazt, ami az öreg kontinenst jellemzi. A nyelvek, vallások, hagyományok rendkívüli heterogenitása, sokszínűsége, nehéz történelmi örökség, az ebből fakadó feszültségek, különleges érzékenység és kreativitás. Ezért gondoltam, hogy Közép-Európa nélkül nincs és nem is képzelhető el a jövő egyesült Európája, és ezért mondtam, hogy Közép-Európát ma egy különlegesen erős európai elkötelezettség jellemzi, amely döntően a nemzeti és az európai törekvések szinte teljes egybeeséséből fakad. Pontosan ez az elkötelezettség az, amely új integrációs energiákat szabadíthat fel, és amelyre az európai építkezésnek jelenleg a legnagyobb szüksége van. Az európai integráció új stratégiájának egyértelmű választ kell adnia arra a kérdésre, hogy az európai államok készek-e a szuverenitás megosztására, készek-e valóságos közösségükre épülő egységes szerkezetet létrehozni és a nemzetállam szerepének lényeges csökkentését a nemzet szerepének visszaszorítása nélkül elfogadni. A válaszra irányuló vajúdásban Közép-Európa nélkülözhetetlen szerepet kell hogy betöltsön, mivel történelmi tapasztalatai és főként tragédiái arra indítják, hogy kilépjen a nemzet államhatalmi logikájából, és fönntartva a nemzet és a nemzeti önazonosság nélkülözhetetlen kategóriáit, törekvéseit ne a hatalmi politika, hanem a gazdaság, a tudomány és a kultúra területére terelje. Néhány esztendővel később itt, az Európai utasban kérdőjelet tettem a korábbi, mar- 49
2 AZ UNIÓ KAPUJÁBAN kánsan megfogalmazott és a rendszerváltozás derűlátására épített határozott tételeim mögé, mivel az időközben bekövetkezett fejlemények nem támasztották egyértelműen alá e tételeket. Az alkotóerő mintha nem bizonyult volna átütő erejűnek, a közép-európai együttműködés éppen erős hullámvölgybe került, az európai integrációs folyamatba történő teljes beilleszkedés és e folyamat közép-európai ihletésű fellendítése nem látszott eleve adottnak. A térségre dél felől a szerbrenicai iszonyat emlékének árnya vetült, a hivatalos Prágában a szkepszis, sőt a tagadás szelleme uralkodott, északi szomszédunk az agresszív nacionalizmusra támaszkodó tekintélyuralmi rendszer kiépítésével volt elfoglalva, a boldog Ausztriát pedig lekötötték a friss házasság első örömei és kellemetlen meglepetései. Mindennek ellenére továbbra is hittem Közép-Európában, és kételyeimet végül azzal hárítottam el, hogy az esélyek adottak, a helyzet nyitott, a leglényegesebb kérdés éppen az, hogy a magyar és a középeurópai értelmiség tud-e élni a rendszerváltozás által adott eséllyel, és meg tudja-e valósítani azt, amiről korábban évtizedeken keresztül álmodott. Ez az álom pedig az egymással együtt élni és együttműködni képes demokratikus jogállamok Közép-Európája, amely jogot formál és nyer arra, hogy egyenjogú félként kapcsolódjon be a nélküle megindult európai integráció folyamatába és egyben új lendületet adjon annak a fejlődésnek, amely végül mégiscsak elvezet a XXI. század egységes Európájához. Hogyan fog hát egyenjogú félként bekapcsolódni Közép-Európa az európai integráció továbbfejlesztésébe, hogyan fog új lendületet adni annak a fejlődésnek, amely talán valóban elvezet a XXI. század egységes Európájához? Mielőtt erre rátérnénk, villantsuk fel, mi történt az elmúlt közel másfél évtized alatt. E tizenöt esztendő legnagyobb sikere, hogy a Közép-Európának nevezetett szellemi és kulturális jelenséget minden nehézség ellenére jelentős részben sikerült politikai és gazdasági realitássá alakítani, sikerült tehát a történelmi, kulturális, lelki realitást átvinni a politika és a gazdaság területére. A felbomló birodalmon belül a közép-európai országok s köztük mindenekelőtt Magyarország nem a konfrontáció, hanem az együttműködés, a történelmi kibékülés, a megegyezés útját választották, és így jött létre a visegrádi együttműködés. A külpolitika és a külgazdaságpolitika akkor megvalósuló szinergiája hozta létre nagyon gyorsan és sikeresen a CEFTA-nak nevezett Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulást. A kilencvenes évek elején gyakran hallgattuk derűsen nyugateurópai partnereink jóindulatú tanácsát, hogy mielőtt az Európai Közösség tagjai akarunk lenni, talán célszerűbb lenne megkísérelni a közép-európai országok egymás közötti együttműködésének erősítését, mindenekelőtt szabadkereskedelmi megállapodás megkötése útján. Arcizmunk rezdülése nélkül közöltük, hogy ezt a megállapodást már esztendőkkel ezelőtt megkötöttük, és annak végrehajtása igen jól halad. Nyugat-Európa persze akkor el volt foglalva a mélyítés dilemmáival, az EFTA-bővítés feladataival és igyekezett minél jobban bezárkózni a közép- és kelet-európai átalakulásról kialakult médiaszintű közhelyek falai közé. A CEFTA végül mégiscsak utat tört magának, sőt eseti problémáin és konfliktusain keresztül még ismertségre is szert tett. A konfliktusok forrása egyébként éppen az volt, hogy a CEFTA túllépett a hagyományos szabadkereskedelmi megállapodások körén, és a mezőgazdasági termékek területén is lényeges rendelkezéseket tartalmazott a közép-európai országok egymás közti kereskedelemének a fejlesztése érdekében. Összességében a CEFTA és ezt kevesebb, mint egy esztendővel a megállapodásnak az új tagállamok számára történő megszűnése előtt nyugodtan mondhatjuk a közép-európai gazdaságtörténet nagy sikere, ami lényegesen hozzájárult a közép-európai országok egymás közti kereskedelmének és gazdasági kapcsolatainak az erősödéséhez. A visegrádi országok együttműködését kezdetben sokan döntően külső tényezők, így Brüsszel és Moszkva hatásának tulajdonították. E tényezők szerepe tagadhatatlan, hiszen valamennyi közép-európai ország az európai integrációba történő mielőbbi és minél teljesebb bekapcsolódását tűzte ki célul, és az sem kérdés, hogy az együttműködés első és stratégiailag messze legfontosabb próbája az volt, hogy hogyan egyeztetik a közép-európai országok a birodalom felbomlásával, a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásával kapcsolatos sorsdöntő lépéseiket. Abban, hogy mindkét intézmény végül fájdalommentesen, feszültségek és konfliktusok nélkül szűnt meg, döntő szerepe volt annak, hogy a közép-európai államférfiak számunkra mindenekelőtt Antall József elenyészően rövid idő alatt megteremtették a hatékony együttműködést, egyeztették álláspontjaikat, és a döntő pillanatokban egységesen válaszoltak a megnyílt lehetőségek kihívására. Az eredmények akkor is megmaradtak, amikor a visegrádi együttműködés néhány esztendőre tetszhalottá vált, és az ismert tényezők következtében lényegében megszűnt. A szabadkereskedelem megteremtése tovább haladt előre, és a közép-európai országok többsége foly- E r p t s
3 HOGYAN TOVÁBB, KÖZÉP-EURÓPA? tatta az európai integrációs folyamatba történő bekapcsolódásra irányuló erőfeszítéseit is nyarán pedig újraindítottuk a visegrádi együttműködést, lengyel és cseh partnereinkkel egyetértésben egy üres széket helyeztük el Szlovákia számára arra az esetre, ha Szlovákia vissza kívánja nyerni az őt megillető helyet az együttműködésben. Erre rövidesen sor is került, és a közép-európai együttműködés mind Visegrádon belül, mind pedig a többi együttműködési formában új minőséget kapott. Többször mondtuk, hogy a közép-európai együttműködés változó geometriával és változó formákkal rendelkezik; nincs pontosan körülhatárolható földrajzi határa, és az együttműködés intézményei és formái sem zárhatók előre meghatározott szerkezetbe. Az európai integrációba történő bekapcsolódás, immár a teljes jogú tagság elnyerésére irányuló tárgyalások terén is szorosabbá vált az együttműködés. Új, rugalmas formák jöttek létre, mint például a luxemburgi csoport rendszeres találkozói, amelyeken a tárgyalásokat már megkezdett hat ország (ezen belül öt közép-európai ország) tartott egymással a tárgyalási folyamatra vonatkozó egyeztetést. A luxemburgi csoport döntő pillanatokban kiadott közös nyilatkozatai egyértelműen hozzájárultak ahhoz, hogy a tárgyalási folyamat egyes nehéz időszakokban elmozduljon a holtpontról, és a tagjelöltek által igényelt irányba forduljon. Az európai integrációs politika területén betöltött sikeres szerepén, a tárgyalási folyamat előrelendítésén túl a közép-európai együttműködés fontos szerepet játszott a délkelet-európai válság leküzdésében és a stabilizáció elősegítésében. Közép-Európa nem egyszerűen az együttműködés fi lozófiáját és modelljét sugározta ki növekvő sikerrel Dél- és Kelet-Európa irányában, hanem tényleges segítséget is nyújtott a béke megteremtéséhez, a politikai és gazdasági stabilizációhoz. Nem véletlen, hogy a Közép-Európai Együttműködés 2000-ben Szegeden tartotta külügyminiszteri ülését, abban a városban ugyanis, amelynek a nevéhez fűződő úgynevezett szegedi folyamat tényleges hozzájárulást nyújtott a szerbiai rendszerváltozáshoz, a diktatúra felszámolásához. A közép-európai gondolat ezekben az esztendőkben erősnek bizonyult, az együttműködési formák gazdagodtak, Visegrádhoz jó néhány további közép-európai ország csatlakozni kívánt, ami önmagában jelezte a sikert. Az új osztrák kormány megalakulása után pedig rövidesen Ausztria is újra felfedezte Közép-Európát; mindannyiunk számára különleges örömet jelentett, hogy az osztrák kormány jelezte közép-európai érdeklődését, és maga tett javaslatot egy új közép-európai együttműködési forma létrehozására. E javaslatot az érintett országok elfogadták, és így jött létre az új közép-európai regionális partnerség. Martonyi János könyve megjelent 1998 tavaszán A közép-európai együttműködés e különleges pezsgésének idején talán felmerülhetett a kérdés, hogy voltaképpen miért bővülnek folyamatosan az együttműködési formák, és miért akarnak egyre többen ezekben egyre szélesebb körben részt venni? Nem játszhatott-e szerepet az is, hogy az együttműködés alapja, háttere a látszatnál törékenyebb volt, és a rendkívüli együttműködési buzgalom a mélyebb eredetű veszélyek minél biztonságosabb elhárítását szolgálta? S valóban, később kitűnt, hogy nem mindig ugyanazt gondoljuk amikor ugyanazokat a szavakat mondjuk, és nem biztos, hogy mindig értjük egymást. És bizony az is kiderült, hogy a jövőt sem biztos, hogy azonosnak képzeljük el, különösen ami az ember és a közösség, az állampolgár és az állam, a nemzet és az állam viszonyát illeti. Mi valóban azt hittük, hogy lassan-lassan lejár a westfaliai modell korszaka, megszűnik az abszolút területiség elve, a bürokratikus, jakobinus gyökerű állam nem lesz már semmilyen értelemben sem tulajdonosa polgárának, a létet nem a terület, az ént nem a határ, az identitást nem feltétlenül az állampolgárság fog- 51
4 AZ UNIÓ KAPUJÁBAN ja meghatározni. A jövő Európáját szabad emberek és szabad közösségek közösségeként képzeltük el, ahol mindenkinek joga van közössége megválasztásához, a közösségnek pedig joga van ahhoz, hogy védje, segítse az őt szabadon választó egyének önazonosságát, nyelvét, kultúráját, hagyományait. Egyes szomszédaink közvéleményének jelentős része azonban még nem így látja a dolgokat. Úgy tűnik, továbbra sem képes megbirkózni a saját Trianon-élményével, és nyolc évtized után sem tudja tudomásul venni, hogy az elnyert területtel emberek is jöttek, akiknek anyanyelvük, kultúrájuk, hagyományaik és nemzettudatuk van, amit meg kívánnak őrizni. Ez pedig mind egyénileg, mind pedig közösségként alapvető emberi joguk. A nyelvük és kultúrájuk közösségkénti megőrzésére és erősítésére irányuló minden törekvés megértést és beleérzést, nem pedig merev elutasítást érdemel. S az is kiderült, hogy a múltat sem tudjuk mindig megfelelően kezelni. Az embertelenséget az idő nem avatja emberségessé, tagadása nem teszi meg nem történtté. Az azt megelőző történelmi események okokat, magyarázatot adhatnak, de igazolást nem. A jogi hatály akár csak formális fenntartása is igazolhatatlan, védhetetlen, elfogadhatatlan. Minden egyes középeurópai népnek szembe kell tudnia néznie a saját szégyenével, a saját bűneivel, ezt egyikünknek sem szabad elfelejtenie. Tudja ezt ma lényegében mindenki, csak a napi politika kicsinyes megfontolásai késztethetik a szereplőket kisszerű válaszokra. Talán ez volt a különleges ingerültség oka is. De akik a jó híreket inkább kedvelik, olvassák el a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának a tartomány Hivatalos Lapjának március 24-i számában megjelent határozatát a kollektív bűnösség eltörléséről. Eszerint a képviselőház síkra száll a második világháború alatt és közvetlenül utána elüldözött, ártatlanul megvádolt és ártatlanul szenvedett valamennyi személy teljes mértékű rehabilitációjáért. A Végrehajtó Tanács az elszenvedett igazságtalanságok áthidalása érdekében áttekintést készít a második világháború alatt és után hozott valamennyi olyan normatív aktusról, amelyek egyes vajdasági polgárok kollektív bűnösségének elvén alapultak, és javasolni fogja, hogy ezeket a normatív aktusokat helyezzék hatályon kívül, abból a tényből kiindulva, hogy a kollektív bűnösség koncepciója összeférhetetlen azokkal a demokratikus és értékelvekkel, amelyeken Vajdaság Autonóm Tartomány, a Szerb Köztársaság és Szerbia-Montenegró államközössége alapul. A közép-európai együttműködés gyakorlati szempontból legfájdalmasabb és talán legtanulságosabb kudarca azonban éppen azon a területen jelentkezett, amelyen ez az együttműködés első szakaszában látványos és hatékony volt. Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások legutolsó szakaszában ugyanis egyértelműen kiderült, hogy a legfontosabb, végső kérdések rendezésekor Közép-Európa egyszerűen nem működött. Valójában ez volt az egyik fő oka annak, hogy a csatlakozási feltételek végül kedvezőtlenebbül alakultak, mint amire korábban bárki, akár a csatlakozók oldalán, akár az unió oldalán számított. Az Európai Bizottság vezetői maguk is jelezték, hogy a csatlakozók szempontjából ennél kedvezőbb végső eredményt vártak. (Akár abban a formában tették ezt, hogy sajnálkoztak a tagállamok szűkkeblűsége felett mint a Bizottság elnöke, akár abban a formában mint a költségvetési biztos, hogy diadalmasan közölték a tagállamokkal, miszerint a csatlakozás a vártnál kevesebbe fog nekik kerülni.) Ha a döntő pillanatban legalább a közép-európai tagjelöltek határozott közös álláspontot képviselnek le, és ettől a későbbiek során sem térnek el (!), a végső ajánlatot kétségkívül javítani lehetett volna. Nem ez történt, a tárgyalásoknak még a legvégső szakaszában is az unió külön-külön megoldásokat helyezett ügyesen kilátásba és minden egyes tagjelölt feje felett ott lebegett a kimaradás szó legszorosabb értelmében vett Damoklész-kardja. Igaz, mások voltak a méretek, részben mások az érdekek és mások a politikai körülmények is. Magyarázat van, de ez nem változtat azon, hogy Közép-Európa nem tudta magát a konkrét érdekérvényesítés terén hatékonyan megjeleníteni. Mindazonáltal nem ez az egyetlen és legfőbb oka annak a feltételezésnek, hogy a közép-európai együttműködés egyes formái, különösen Visegrád, az Európai Unión belül nem jelenhetnek meg tartós, érdekérvényesítő blokként. Az Európai Unión belül elsősorban eseti szövetségek működnek, és különleges figyelmet igényel e szövetségek kialakítása, építése, ápolása. A Konvent munkájában láthatóan a tagállamok mérete játszik legfontosabb szerepet, mivel az intézményi rendszer kialakításában döntő szerepe van annak, hogy a tagú közösséget a nagyobb tagállamok egymás közötti kompromisszumai vagy pedig a közösségi intézmények és a közösségi jog erejére épülő, eddig meglehetősen jól bevált közösségi módszer fogja-e meghatározni. A különböző uniós politikákkal kapcsolatos kérdések azonban már elsősorban gazdasági érdekeket érintenek, és itt nem biztos, hogy akár a méretnek, akár a földrajzi elhelyezke- E r p t s
5 HOGYAN TOVÁBB, KÖZÉP-EURÓPA? désnek meghatározó szerepe lehet. Közép-Európának tehát egy sokkal bonyolultabb, sokkal összetettebb és árnyaltabb, többszereplős játszmára kell felkészülnie. A tárgyalási folyamat már bizonyos értelemben e fölkészülésnek volt a része, mivel a legfontosabb kérdések nem kétoldalú, hanem huszonöt oldalú összefüggések rendszerében és függvényében dőltek el. (A közvetlen kifizetések kérdése például legalább annyira szólt a közös mezőgazdasági politika jövőjéről és egyszerűsítve a brit és francia felfogás ellentétéről, mint a tagjelöltek és a jelenlegi tagállamok közötti érdekellentétről.) Mi lesz tehát Közép-Európa szerepe az unión belül? Mindenekelőtt azt kell látni, hogy Közép-Európa történetében hosszú időre szóló új korszak kezdődik, amely reményeink szerint mindenki számára boldogabb és sikeresebb lesz az elmúlt évszázadnál. Most megadatott a szó legszélesebb értelmében vett valóságos felzárkózás esélye, ami végső soron valamennyiünknek nemzeti sorskérdése. Helyreállnak a természetes állapotok, és reményeink szerint nemcsak a kelet-nyugati, hanem az észak-déli utak is a szó tényleges és átvitt értelmében egyaránt forgalmasabbak és élénkebbek lesznek. Az unió bővülése új távlatokat, új lehetőségeket nyit és új kihívásokat hoz a csatlakozó országok egymás közötti viszonyai és együttműködése területén is. Mindez alapos átgondolást és céltudatos cselekvést igényel. Át kell gondolni az együttműködési formákat, és Magyarországnak történelmi és földrajzi adottságai természetes folyományaként erősebben kell a Dél felé figyelnie. Ausztriát már semmi nem választja el a többi, eddig kevésbé boldog közép-európai országtól, és így visszanyerheti azt a természetes szerepet, amelyet a közép-európai lélek formálásában évszázadok óta betölt. Mindez persze alaposabb és részletesebb kifejtést igényelne, erre most nincs hely és idő. De nem adtam fel azt a meggyőződésemet, hogy Közép-Európa valóban új energiaforrást jelent az európai építkezés számára, és valóban új lendületet kell hogy adjon a sok szempontból megmerevedőben, talán egyes területeken kifulladóban lévő integrációs folyamatnak. Közép-Európa nem az új Európa, erről szó sincs. Az új Európa az a valóságosan egyesült Európa lesz, amely a jelenlegi tagállamok és az új tagállamok egyesülése, azaz Európa újraegyesítése nyomán létrejön. Ebben az új Európában hitem szerint nem lesznek újak és régiek, bizonyos értelemben véve mindannyian újak leszünk, de mindannyiunknak fontos lesz a régi európai értékek és a félévszázados építkezés eredményeinek a megőrzése. Közép-Európa pedig továbbra is élni fog. Nem biztos, hogy gazdasági érdekérvényesítő blokkokban, nem biztos, hogy hangzatos elnevezésekben. Élni fog bennünk, a kultúránkban, a tudatunkban, a lelkünkben. Közép-európai mivoltunkat úgysem tudnánk, még ha akarnánk sem, megtagadni. Hordozzuk hát továbbra is azt a múltban gyökerező, de jövőnek is szóló identitást, és keressük folyamatosan azokat a tényleges érdekeket is, amelyek ezt az identitást, ezt a lelkiállapotot erősítik. Maradjunk továbbra is magas fordulatszámon, legyünk büszkék a sokszínűségünkre, merítsünk abból egészséges verseny- és együttműködési szellemet, őrizzük nyelvünket, kultúránkat, ápoljuk közép-európai énünket, s lassan-lassan észrevétlenül talán még a neurózisunkat is elfeledjük. 53
Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenOROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI
Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések
RészletesebbenFidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja. Kereszténydemokrata Néppárt 1 S% T/... számú törvényjavasla t
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Képviselőcsoportja 1 S% É e :Zola MM 19. a T/... számú törvényjavasla t a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételr ől Előterjesztő : Budapest, 2010.
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenKöszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.
Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenAZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális
RészletesebbenHÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség
HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenA kultúra menedzselése
A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló
RészletesebbenMegcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenA kontinentális külpolitika néhány ellentmondása
1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.17. COM(2016) 400 final 2016/0186 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre szóló uniós
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenA Kárpát-medence politikai földrajza
Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. A Kárpát-medence politikai földrajza Hajdú Zoltán hajdu@rkk.hu Az előadás négy érintett
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenBeszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján
Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a
Részletesebben*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenA Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai
A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK NOVEMBER 30-AI ÜLÉSÉRE
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:
Részletesebben1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
RészletesebbenA KRITéR projekt nyitórendezvénye
A KRITéR projekt nyitórendezvénye Tove Skarstein A Norvég Királyság budapesti nagykövete 2015. június 1. Tisztelettel köszöntöm a Projektpartnereket, a REC munkatársait és a kedves vendégeket! Nagy öröm
Részletesebben10 év az Európai Unióban tanulságok és új kihívások. Nemzetközi konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen május 15. NKE Ludovika Campus
MEGHÍVÓ ÁROP-2.2.21-2013-2013-0001 TUDÁSALAPÚ KÖZSZOLGÁLATI ELŐMENETEL 10 év az Európai Unióban tanulságok és új kihívások Nemzetközi konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2014. május 15. NKE Ludovika
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
Részletesebben1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének
A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus
RészletesebbenMagyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
RészletesebbenTéli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. február 22. Téli előrejelzés 2012 2014-re: lassanként leküzdjük az ellenszelet Miközben a pénzügyi piaci feltételek tavaly nyár óta lényegesen javultak
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
RészletesebbenMichal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása
Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek
RészletesebbenPAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenTérszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai
Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált
RészletesebbenKORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!
KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.
RészletesebbenMagyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK
Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK NAPI HÍREK KÖZLEMÉNYEK MÉDIASZEREPLÉSEK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK Korózs Lajos: totális káosz a kormányhatározat, ötletelés zajlik;
RészletesebbenKovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis
Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenPUBLIC. 8974/16 pu/pn/kb 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 26. (OR. en) 8974/16 LIMITE PV/CONS 23 RELEX 402
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 26. (OR. en) 8974/16 LIMITE PUBLIC PV/CONS 23 RELEX 402 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV 1 Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. május 13-án Brüsszelben tartott
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 10329/17 CODEC 1059 CULT 88 AELE 54 EEE 31 PE 46 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenEMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM
EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉSRE BUDAPEST, 2014.09.05. BENKŐNÉ KISS ZSUZSANNA FŐOSZTÁLYVEZETŐ, MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai Örökség cím felhívja a figyelmet
RészletesebbenKörkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról
Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott
RészletesebbenA bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés
A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 7. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0346 (NLE) 14116/16 COEST 289 WTO 316 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 31. Címzett: Biz.
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész SZOCIO DOEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése
RészletesebbenÚtjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében
Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.1. COM(2014) 542 final 2014/0250 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA
FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.
RészletesebbenA LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN
Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenEGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA
EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
RészletesebbenAz EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
RészletesebbenNemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
RészletesebbenAz EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek
Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:
RészletesebbenProjektfeladat Földrajzi ismeretszerzés rajzolás segítségével
Projektfeladat Földrajzi ismeretszerzés rajzolás segítségével Készítette: Kedves Júlia - Toró Norbert - Tóth Enikő 2010. február 18. Megbeszéltük az előadás előtt, hogy mi leszünk majd egy csoportban.
Részletesebben14127/16 ea/kz 1 DGG 2B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 8. (OR. en) 14127/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. november 8. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 13265/16 Tárgy: FIN
RészletesebbenPesti krimi a védői oldalról
Fazekas Tamás Pesti krimi a védői oldalról 1999. nyarán egy fiatalember érkezett a Társaság a Szabadságjogokért drogjogsegélyszolgálatára. Akkoriban szigorítottak a büntető törvénykönyv kábítószerrel való
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
Részletesebben"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"
"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az
RészletesebbenNe feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
RészletesebbenA program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós
RészletesebbenEredmények Tanulságok EURÓPA A POLGÁROKÉRT PROGRAM
Eredmények Tanulságok EURÓPA A POLGÁROKÉRT PROGRAM Partnerkeresés e-mail: europaapolgarokert@tpf.hu Partnerkereső adatbázis: http://tpf.hu/partnersearch a projekt összefoglalása angol nyelven kapcsolattartó
RészletesebbenA szlovák-magyar viszály nemzetközi környezetben
Varga Bálint A szlovák-magyar viszály nemzetközi környezetben A Beneš-dekrétumok megerősítésével Szlovákia nyilvánvalóan az európai normákkal szemben halad, vállvetve a dekrétumok hatályosságát szintén
RészletesebbenJuhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:
1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága
Részletesebben8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl
8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenRomák az Unióban és tagállamaiban
Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,
RészletesebbenA nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága
A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság
RészletesebbenMit tudunk az Európai Unióról? 4.rész
2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenEnyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés
Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától
RészletesebbenBauer Tamás Cukor a sebbe
Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
Részletesebben