Szeremlei Néptáncegyüttes Egyesület

Átírás

1 Szeremlei Néptáncegyüttes Egyesület Szeremlén mindig komoly hagyománya volt a táncnak, a táncos alkalmak át meg átszőtték a falu közösségi életét. Mivel még a XX.század elején is a református közösség volt többségben a faluban, annak megengedőbb jellege miatt több alkalom adódott a táncra. Csoportzászló, szőtte:orján Éva Ennek a hagyománynak az őrzését a Népművészet Mestere és színpadi bemutatását tartja legfontosabb feladatának az Együttes. Jelenlegi felállásában 2003 januárjától dolgozik a csoport éves fiatalok lelkes munkával ismerkednek szülőfalujuk és a Kárpát-medence táncos hagyományaival, és igyekeznek tudásuk legjavával bemutatni azt a helyi közösségnek. Természetesen szívesen vállalnak fellépéseket az országon belül, és ha lehetőség van rá külországi színpadokon is. A szülőkkel karöltve igyekeznek megőrizni a rájuk maradt régi szép viseletet, mely minden táncos sajátja.

2 Az együttes legfontosabb támogatója Szeremle község Önkormányzata, és a falu lakói, akik egyben legnagyobb kritikusai is. Legfontosabb feladatuknak a 2001 óta minden évben megrendezett Pünkösdi ladikázáson való részvételt és színvonalas szereplést tartják. Ezt a régi, kihalt népszokást az együttes élesztette újjá, és ma már a falu összefogásának köszönhetően egész napos rendezvénnyé nőtte ki magát Szeremlei Pünkösdi Ladikázás és Borsoskalács Fesztivál néven. Fiúk és lányok 2010-ben a Ladikázáskor

3 Próbát általában heti egy alkalommal tartanak, mivel sok a kollégista a csoportban. Ezen felül rendszeresen szerveznek nyaranta tánctáborokat, vagy hétvégi egész napos próbákat, melyeknek legfontosabb feladata a repertoár bővítése ben Kádár Ignác és Nagypál Anett néptáncművészek bonchidai táncokat tanítanak a csoportnak. Az együttes 1995-ben alakult egyesületté, melynek régi és új táncosok a tagjai. Az egyesület elnöke ifj. Horváth Mihály, gazdasági felelős Turi Istvánné, titkár és csoportvezető Kisné Kovács Zsuzsa. Állandó zenekari kíséretet a Bácska Banda biztosítja, melynek tagjaival - Eördögh Gabriella prímással, Kis Tibor brácsással és Ótott Kovács Zoltán bőgőssel-, már 1992 óta dolgozik a társulat. Az évek alatt jó baráti és szakmai kapcsolatot sikerült velük kialakítani.

4 Bácska Banda a szeremlei színpadon Vendégük Ölvecki Tamás klarinétos Repertoár 2011-ben: Lévai Péter-Kiss Zsuzsa: Szeremlei lassú és friss csárdás Lévai Péter: Széki sürütempó Kiss Zsuzsa-Lévai Péter: Szeremlei üvegcsárdás Simon Gábor: Dél-Alföldi lassú és friss csárdás, oláhos Simon Gábor:Viharsarock Simon Gábor: Kalotaszegi táncok Simon Gábor: Somogyi ugrós és friss csárdás Gyebnár László: Rimóci táncok Ivanics László Iván: Nyárádmagyarósi táncok Kis Zoltán: Moldvai táncok ELÉRHETŐSÉGEK: A csoport címe: 6512 Szeremle Fő u. 34. Telefon: 70/ szeremletanc@gmail.com

5 Egy kis történelem Az együttes 1927-ben alakult. Szeremlei fiatal párok táncmulatságok bevezetéseként mutattak be saját szerkesztésű táncokat. Vezetőjük Dittler Lajos tanító lett. Alapítók(balról) Férfiak (balról) Hadházy Balázs, Kiss Zoltán,Sánta István, Csáki Albin, Földesi Ernő, Elek Zoltán, Jakus Dezső, Csáki Mózes, Kovács István, DITTLER LAJOS csoportvezető Nők: Kiss Zoltánné Angyó Julianna, Sánta Istvánné Kovács Ilona, Hadházy Balázsné Keszthelyi Irén Csáki Albinné Kiss Ilona, Jakus Dezsőné Tóth Julianna, Dittler Lajosné, Csáki Mózesné Csősz Jusztina, Kovács Istvánné Jézus Tóth Julianna Erre a társulatra építve csatlakoztak Paulini Béla néprajzkutató megkeresésére a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz, melynek tagja is maradt az együttes egészen annak felbomlásáig, 1944-ig. Rendszeres résztvevői voltak a Budapesten megrendezett Szent Istvánnapi felvonulásoknak, eljutottak Erdélybe négyszer, és Hamburgba is 1938-ban. Legtöbbet előadott koreográfiájuk a Halászjelenet és a Szeremlei koszorúkötés volt. Bokrétás csoport, középen Porkoláb Jánosné, Orján Éva

6

7 Hamburgi pillanatok A háború után hamarosan újjáéledt a táncos élet Szeremlén. Dittler Lajos kántortanító vezetésével a szeremlei néptánckincsből összeállított táncokat vittek színpadra. Legsikeresebb az egész estés lakodalmas összeállítás volt. Pénzhiány miatt főként itthon léptek fel, nagy esemény volt, ha Érsekcsanádra vagy Kecskemétre eljuthattak. Csoportkép az 50-es évekből 1961-től egyik lelkes táncos Scheidl Károly vette át a nyugdíjba vonuló Dittler tanár úr helyét. Egyszemélyes zenekarukkal,- Kovács Pál harmonikással lelkesen dolgoztak, ápolva a folytonosságot. A70-es évek csoportja a legendás bajai VÍZISZINPADON

8 A 70-es években a környékbeli falvak táncosaival karöltve megalakították a Bácska Együttest. Így több fellépési lehetőség adódott, és táncos szakember felügyelete alá is került a csoport dr. Pálfy Csaba személyében. A 70-es évek végén jött össze egy lelkes egy ívású csapat, akikre Csaba bácsi is felfigyelt, és a hagyomány táncai mellett más tájegységek táncos anyagából készült koreográfiákkal Sárköz(Pálfy Csaba), Rábaköz (Töreki Imre), Cigánd (Id. Ureczki Csaba), szatmár (Nagy Dezső)- bővült az együttes repertoárja. Ennek következtében 1980-ban a Pécsváradi Leányvásáron minősült át hagyományőrzőből néptáncegyüttessé.

9 Az 1980-ban minősült csoport Németországban Közben fokozatosan becsatlakozott a csoport vezetésébe Kiss Dénes népművelő is, és néhány év közös vezetői munka után rá hárult az együttes irányítása. Az átminősüléssel megnyílt a csoport előtt a világ, és egymást követték a hazai és külföldi fesztiválokon való szereplések. Dr. Pálfy Csaba halála után (1983) egy évre ifj. Ureczki Csaba szakértő kezeibe került a társulat, majd egy ideig szakember felügyelete nélkül dolgozott a közösség.

10 Szekszárd, fellépés után a 80-as évek közepén 1986-tól Lévai Péter táncművész-táncpedagógus (akivel Csaba bácsi révén már korábban megismerkedett egy dél-alföldi koreográfia tanításakor a csoport) kezdett komoly táncos építő munkába az együttesben. Szakmai vezetése alatt fejlődött ki egy sok éven át együtt dolgozó csapat, amely a 90-es éveket végig táncolva komoly szakmai sikereket tudott elérni. Akkori párja- Kiss Zsuzsa- segítségével bevezette a táncosokat a dunamenti, szucsági, széki, szatmári, magyarszentbenedeki, somogyi, bagi táncanyagba, valamint sokat segített a szeremlei lépésanyag pontosításában és újrafényezésében is.

11 A leghosszabb ideig együtt táncoló csoport Az együttes 1927-es megalakulásától kezdve folyamatos volt a tagok cseréje, a nemzedékek adták egymásnak a hagyományőrzés stafétabotját. Ma már csak néhány idős néni és bácsi emlékszik a gyöngyösbokrétás korra, lassan már csak magnófelvételek őrzik az emlékeket. Az utolsó nagy nemzedékváltás 2002 decemberében zajlott, amikor egyszerre hagyta abba 12 idős táncos a közös munkát, és szinte teljesen az utánpótlás csoport vette át a hagyományok ápolását. Nemcsak a tagok, hanem a vezetés is lecserélődött. A csoport irányítását Kisné Kovács Zsuzsa volt táncos, a szakmai vezetést Simon Gábor táncos, táncpedagógus vette kézbe. Gáborral új repertoárt épített fel a csoport, megőrizve a régi koreográfiákból is néhányat. Legsikeresebb az eleki-méhkeréki férfitáncra épülő Viharsarock című összeállítása volt. Mellette néhány vendég koreográfus is segítette a munkát, és természetesen felkértük Lévai Péteréket, hogy egy új szeremlei összeállítást tanítsanak a csoportnak. Ezzel a koreográfiával 2010-ben Kiskőrösön arany minősítést ért el a csoport a Megyei Ifjúsági Néptáncversenyen.

12 Érpataki táncokat a budapesti Vizi Tibor és felesége tanított, ők a Törekvés Táncegyüttes vezetői ben a téli nagyműsor után Simon Gábor 2006 őszén külföldre ment dolgozni, így azóta szakmai vezető nélkül alkalmi segítőkkel dolgozik a társulat. Dolgoztak Gyebnár László néptáncművész-táncpedagógussal, aki a rimóci motívumkinccsel bővítette a csoport tudását. Ezt követően Ivanics László Iván táncoktatóval, akivel a táncszínház világába tettek egy kis kirándulást. Honfoglalás c. előadásukat bemutatták a kunszentmiklósi KURULTAJON, valamint Kecskeméten és a Balatonnál is. Sajnos már a 2003-as váltás csapatából is sokan elhagyták a csoportot, de szerencsére az utánpótlás nevelése biztosítja, hogy ne szűnjön meg a táncos hagyomány Szeremlén.

13 Néhány szó az utánpótlásról: Az ifjúság táncos nevelése mindig is fontos ügy volt Szeremlén. Iskolai szakköri formában évtizedek óta zajlanak néptáncfoglalkozások. A kezdetekben Dittler Lajos tanár úr, majd Scheidl Károly és felesége Scheidl Károlyné Molnár Rebeka sok éven át végezték ezt a fontos feladatot. A 80-as évek végétől Kisné Kovács Zsuzsa pedagógus vette át az aprónép oktatását, azóta alsós és felsős csoportban zajlik az utánpótlás nevelése. Besegített a munkába kezdetekben Soós Marianna, Bárdos Gabriella, Farkas Éva, Kenéz Róbert, majd a 2003-as váltás után Kovács Mihály és Tamás, Turi Barbara, Kovács Balázs, Kis Zoltán és Farkas Alexa. 2008, azaz a táncos szakközépiskola elvégzése óta Kis Zoltán, az együttes egyik táncosa vezeti a felsős csoportot es tanévben az alsós csoport is új vezetőt kapott Róka Edit volt táncos személyében. Pénz hiányában mindkét csoportnak kevés fellépési lehetősége adódik. Rendszeresen megjelennek a falu ünnepein, iskolai rendezvényeken, és évtizedek óta részt vesznek a Nagybaracskai Gyermektáncszín bemutatón. A legkisebbek márc.15-én.

14 Utánpótlás csoportok március 15-én

15 A Szeremlei Néptáncegyüttes március 15-én Pünkösd a Néptáncgála zárópillanata

16 2010. Idősek karácsonya, Disznótoros jelenet Művelődési Ház Az együttes vezetői Dittler Lajos kántortanító Scheidl Károly volt polgármester Kiss Dénes népművelő 2003-tól Kisné Kovács Zsuzsa tanító Csoportvezetők a színpadon a 70 éves Jubileumi Emlékműsoron A középső karéjban balról Scheidl Károly, Kiss Dénes, jobbról Kisné Kovács Zsuzsa

17 Művészeti vezetők Paulini Béla Pálfy Csaba Ifj. Ureczki Csaba Lévai Péter Simon Gábor Zenekarok Musi Peti és zenekara Rácz Zsiga és zenekara Kovács Pál harmonikás Dávodi tamburazenekar 1978-tól Pénzes zenekar 1987-től Bácska Banda 1992-től Fontosabb fellépések, külföldi utak Csatlakozás a Bokréta Szövetséghez Budapest, Rákóczi Ferenc szoboravató ünnepély Hamburg, Németország 1939, 1940, 1942-Erdély 1944 a Bokréta mozgalom vége Pécsvárad Leányvásár, Néptáncegyüttessé minősül a csoport 1981, 1983, 1987-Türkheim NSZK 1982, 1983-Doroszló, Jugoszlávia Modena, Olaszország Gunnebobruk, Svédország Lengyelország Modena, Olaszország Kas, Törökország folklórfesztivál éves Jubileumi Emlékműsor Görögország folklórfesztivál Milleneumi Falulakodalmas rendezvénysorozat Pünkösdi Ladikázás újjáélesztése Dunamenti Folklórfesztivál Miranda di Ebro Spanyolország, nemzetközi folklórfesztivál Licata folklórfesztivál, Olaszország, Szicília 2003 március SZEREMLE KÖZSÉGÉRT kitüntetés elnyerése Dunamenti Folklórfesztivál Zamosc-Lengyelország nemzetközi folklórfesztivál éves Jubileumi Emlékműsor az első Borsoskalács Fesztivál Kurultaj, Kunszentmiklós Csángó Hétvége Gyimesfelsőlok-Erdély Székelykeve-Szerbia Falulakodalom, Pünkösdi Ladikázás és Borsoskalács Fesztivál Budva, Montenegro nemzetközi folklórfesztivál