A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, január 27., szerda 5. szám Ára: 135, Ft TARTALOMJEGYZÉK 9/1999. (I. 27.) Korm. r. 1/1999. (I. 27.) EüM r. 9/1999. (I. 27.) FVM r. 10/1999. (I. 27.) FVM r. 7/1999. (I. 27.) KE h. 8/1999. (I. 27.) KE h. 9/1999. (I. 27.) KE h. 10/1999. (I. 27.) KE h. 11/1999. (I. 27.) KE h. 12/1999. (I. 27.) KE h. 13/1999. (I. 27.) KE h. 14/1999. (I. 27.) KE h. 15/1999. (I. 27.) KE h. 16/1999. (I. 27.) KE h. 17/1999. (I. 27.) KE h. 18/1999. (I. 27.) KE h. 19/1999. (I. 27.) KE h. 20/1999. (I. 27.) KE h. 1007/1999. (I. 27.) Korm. h. 5/1999. (I. 27.) ME h. 6/1999. (I. 27.) ME h. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosításáról A vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól Az Állatvédelmi Tanácsadó Testületr ól Jelen János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésér ól Dr. Gresznáryk Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésér ól Tomaj Dénes rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésér ól Czékmán Imre f ókonzul felmentésér ól Dr. Persányi Ferenc f ókonzul felmentésér ól Bohár Ern ó rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti kinevezésér ól és megbízásáról Dr. Gergely András rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról Dr. Schmitt Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról Sz úcs Szergej rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri kinevezésér ól Gy órffy Csaba rendkívüli és meghatalmazott miniszteri kinevezésér ól Dr. Éliás Pál f ókonzuli kinevezésér ól és megbízásáról Pap László Csaba f ókonzuli kinevezésér ól és megbízásáról.... Rend ór dandártábornokká történ ó kinevezésr ól Bírák felmentésér ól és bírák kinevezésér ól Az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapja által a Magyar Fejlesztési Bank Rt. részére nyújtandó hitelhez kapcsolódó állami garanciavállalásról F óiskolai f óigazgatói megbízásról F óiskolai f óigazgatói megbízások meger ósítésér ól A belügyminiszter, a földm úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter együttes közleménye a területfejlesztési tanácsok részére normatívan elosztott céljelleg ú decentralizált évi támogatási el óirányzat egyes megyékre, illetve a f óvárosra jutó összegér ól Az Adó- és Pénzügyi Ellen órzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkez ó magánszemély nyilatkozatára igényt tartó, Országgy úlés által a saját költségvetési fejezetében meghatározott kiemelt el óirányzat részére történ ó technikai szám kiadásáról Az Állami Számvev ószék pályázati felhívása Közlemény az országgy úlési képvisel ók választási elszámolásáról Helyesbítés Tárgymutató az december hónapban megjelent jogszabályokról, határozatokról és közleményekr ól Oldal

2 282 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/5. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 9/1999. (I. 27.) Korm. rendelete a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról 1. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,1. E rendelet hatálya a) munkavédelemr ól szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra ide nem értve a honvédség, a határ órség, a rend órség, a hivatásos állami és önkormányzati t úzoltóság, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtás szerveit, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat, és b) a foglalkoztatás el ósegítésér ól és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben, továbbá a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben a megyei (f óvárosi) munkaügyi központokra és kirendeltségeikre, valamint c) a szakképzést folytató intézményekre ide nem értve a szakképzésr ól szóló évi LXXVI. törvény 2. -a (1) bekezdésének a) c) pontjai szerinti intézményeket (a továbbiakban: szakképz ó intézmény), és d) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtókra terjed ki. 2. (1) Az R. 2. -ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(3) Azok a munkáltatók, akik nem tartanak fenn szolgálatot, továbbá a munkaügyi központok és a szakképz ó intézmények a külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok elvégzése ellenében, eltér ó megállapodás hiányában az 1. számú mellékletben meghatározott térítési díjat fizetik a szolgáltatást nyújtónak. (2) Az R. 2. -a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki, egyidej úleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:,,(4) Ha a szakmai alkalmassági vizsgálatra beutalt munkanélküli vizsgálata alkalmatlan min ósítéssel zárul és emiatt a foglalkoztathatóság vizsgálatára kerül sor, a munkaügyi központ eltér ó megállapodás hiányában a foglalkoztathatóság vizsgálatának a megállapodásuk szerinti térítési díját köteles megfizetni. 3. Az R. 1. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul. 4. Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 8. napon lép hatályba, ezzel egyidej úleg az R. 4. -ának (3) bekezdésében a,,teljes munkaid óben foglalkoztatott szövegrész helyébe a,,teljes munkaid óben rendelkezésre álló szövegrész, a 3. számú mellékletben a,,ha F = 100± 20, akkor egy f ó foglalkozású orvost és egy ápolót kell alkalmazni. szövegrész helyébe a,,ha F = 100± 20, akkor egy f óm úszakid óben rendelkezésre álló orvost és egy ápolót kell biztosítani. szövegrész lép. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök Melléklet a 9/1999. (I. 27.) Korm. rendelethez Az R. 1. számú mellékletének 1.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [1. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez],,1.1. A 2. (3) bekezdése szerinti díjak A munkáltató által eltér ó megállapodás hiányában fizetend ó díjak:,,d foglalkozás-egészségügyi osztály esetében Ft/f ó/év,,,c foglalkozás-egészségügyi osztály esetében Ft/f ó/év,,,b foglalkozás-egészségügyi osztály esetében Ft/f ó/év,,,a foglalkozás-egészségügyi osztály esetében Ft/f ó/év A munkaügyi központ, valamint a szakképz ó intézmény által eltér ó megállapodás hiányában fizetend ó díjak: A munkaügyi központ által beutalt személy 1. munkaköri alkalmassági vizsgálata a közhasznú munka el ókészítése érdekében 1800 Ft/f ó/eset;

3 1999/5. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y szakmai alkalmassági vizsgálata beiskolázás el ókészítése érdekében 2500 Ft/f ó/eset; 3. szakmai alkalmassági vizsgálata munkaközvetítés el ókészítése érdekében 2800 Ft/f ó/eset; 4. foglalkoztathatóságának szakvéleményezése 3000 Ft/f ó/eset. A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 1/1999. (I. 27.) EüM rendelete a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosításáról A munkavédelemr ól szóló évi XCIII. törvény 58. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következ ók szerint módosítom: 1. Az R. 5. -a helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,5. (1) A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatai a székhelye szerinti megyében (f óvárosban): a) a munkaköri alkalmasság másodfokon történ ó elbírálása; b) a kézil ófegyverek, l ószerek, gáz- és riasztó fegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokon történ ó elbírálása; c) munkanélküliek beiskolázás el ótti és munkaközvetítés el ókészítése keretében történ ó szakmai alkalmassági vizsgálata; d) közhasznú munka el ókészítése érdekében a munkanélküli munkaköri alkalmassági vizsgálata; e) szakellátás nyújtása foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára; f) konzultatív tevékenység más szakterületek orvosai számára a foglalkozási megbetegedések köréb ól; g) munkahigiénés tanácsadás az alapszolgálat részére; h) a megyei tisztif óorvos felkérésére közrem úködés a foglalkozás-egészségügyi ellátás megszervezésében, valamint a megyei (f óvárosi) foglalkozás-egészségügyi szakf óorvos irányításával az alapellátást nyújtó szolgálatok ellen- órzésében; i) a szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a fels óoktatási intézmények hallgatóinak külön jogszabály szerinti szakmai alkalmassági vizsgálata; j) a megváltozott munkaképesség ú munkanélküliek foglalkoztathatóságával kapcsolatos szakvéleményezés a munkaügyi központok számára. (2) A foglalkozás-egészségügyi szakellátás, ha a) közlekedési feltételek ezt indokolják, és b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetét err ól megel óz óleg tájékoztatta, és c) az érintett munkaügyi központ ezt kezdeményezi, más megye munkaügyi központja munkaügyi kirendeltségéhez tartozó településen lakó, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatra küldött munkanélküli ellátására is köthet szerz ódést, nem a székhelye szerinti megyében (f óvárosban) lév ó munkaügyi központtal. 2. Az R. a következ ó 5/A. -sal egészül ki:,,5/a. A foglalkozás-egészségügyi szakellátás az 5. (1) bekezdésének c), d) és j) pontjaiban foglalt a telephelye szerinti településen kívüli feladata ellátása érdekében szerz ódést köthet olyan foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, amelynek az átvett feladatokat ellátó orvosa a) üzemorvostan szakképesítéssel rendelkezik, és b) az 1. számú melléklet szerinti, a foglalkozás-egészségügyi szakellátás szakorvosára vonatkozó személyi minimumfeltételeknek megfelel, ha a foglalkozás-egészségügyi szolgálat a foglalkozásegészségügyi szakellátás tárgyi, gép-m úszer, szakmai minimumfeltételeinek eleget tesz. 3. Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 8. napon lép hatályba június 1-jén az R. 5/A. -ának b) pontjában és a 6. -ában az,,1. számú melléklet szerinti szövegrész helyébe,,a külön jogszabályban foglalt szövegrész lép, egyidej úleg az R. 1. számú melléklete hatályát veszti. Dr. Gógl Árpád s. k., egészségügyi miniszter

4 284 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/5. szám A földm úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 9/1999. (I. 27.) FVM rendelete a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól Az állatok védelmér ól és kíméletér ól szóló évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 49. -a (4) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következ óket rendelem el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a hús-, b ór-, sz órme- és egyéb termékek el óállítása céljából tenyésztett és tartott állatok levágására, leölésére, valamint azzal összefügg ó mozgatására, elszállásolására, féken tartására és kábítására, továbbá ezen állatoknak járványügyi, illetve betegségellen órzési célból történ ó leölési módszereire terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) az (1) bekezdésben hivatkozott eljárásokkal kapcsolatos szakmai vagy tudományos kísérletekre, valamint b) a vadon él ó állatok elejtésére. (3) A rendelet el óírásait a külön jogszabályokban foglalt állategészségügyi követelmények figyelembevételével kell alkalmazni. Értelmez ó rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában a) vágóhíd: minden olyan üzemi helyiség beleértve az állatok mozgatására vagy elszállásolására szolgáló berendezéseket, illetve helyiségeket is, amelyet az állatok közfogyasztási célú levágására használnak; b) mozgatás: az állatok kirakása vagy vezetése a vágóhidak rakodó rámpáitól, állatszállásaiból vagy karámjaiból abba a helyiségbe vagy helyre, ahol az állatvágásra sor kerül; c) elszállásolás: az állatok elhelyezése a vágóhidak állatszállásaiban, istállóiban, karámokban, fedett területeken annak érdekében, hogy levágásuk el ótt minden szükséges ellátásban (víz, takarmány, pihenés) részesüljenek; d) féken tartás: egy állatnál minden olyan eljárás alkalmazása, amely mozgásának korlátozását célozza annak érdekében, hogy az megkönnyítse az eredményes kábítást vagy leölést; e) kábítás: egy állatnál alkalmazott minden olyan eljárás, amely azonnali, a halál beálltáig tartó eszméletlenséget okoz; f) leölés: minden, az állat halálát okozó eljárás; g) levágás: olyan eljárás, amely az állat halálát elvéreztetéssel idézi el ó. 3. Az állatokat a mozgatás, elszállásolás, féken tartás, kábítás, levágás vagy leölés alatt minden elkerülhet ó izgalomtól, fájdalomtól vagy szenvedést ól meg kell kímélni. A vágóhidakon alkalmazandó el óírások 4. (1) A vágóhidakra levágás céljából bevitt egypatájúak, kér ódz ók, sertések, nyulak és baromfi a) mozgatását és ha szükséges elszállásolását a rendelet 1. számú mellékletének el óírásai szerint; b) féken tartását a rendelet 2. számú mellékletének el óírásai szerint; c) levágás el ótti kábítását vagy azonnali leölését a rendelet 3. számú mellékletének el óírásai szerint; d) elvéreztetését a rendelet 4. számú mellékletének el óírásai szerint kell végrehajtani. (2) Az egyes vallási el óírások által megkövetelt különleges vágási módszereknek alávetett állatok esetén az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni. A vágást hatósági állatorvos felügyelete mellett kell elvégezni. 5. (1) A féken tartó és egyéb berendezéseknek, eszközöknek, továbbá a kábításhoz vagy leöléshez használt berendezéseknek olyanoknak kell lenniük, illetve azokat úgy kell karbantartani és használni, hogy a kábítás vagy a leölés a rendelet el óírásainak megfelel óen gyors és eredményes legyen. A hatósági állatorvos ellen órzi, hogy a berendezések folyamatos felülvizsgálatát az el óírások szerint elvégezték és dokumentálták. (2) A vágás helyén megfelel ó tartalékberendezést és eszközöket kell tartani az esetleges sürg ós használat céljára. Azokat megfelel ó m úszaki állapotban kell tartani, és azokat az üzemeltet ónek rendszeresen ellen óriznie kell.

5 1999/5. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az állatok mozgatására, elszállásolására, féken tartására, kábítására, levágására vagy leölésére csak az ilyen feladatok kíméletes és eredményes végrehajtásához az e rendeletben meghatározott ismeretekkel és gyakorlattal rendelkez ó személyek foglalkoztathatók. 7. Az el óírások betartását a hatósági állatorvos a vágóhíd egész területén egyéb célú ellen órzésekkel egyidej úleg is ellen órizheti. Levágás és leölés a vágóhidakon kívül 8. (1) Amennyiben a 4. (1) bekezdésében meghatározott állatok a vágóhidakon kívül kerülnek levágásra, úgy a 4. (1) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban el óírtakat kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alóli eltérésre engedély adható az olyan baromfi, nyúl, sertés, juh és kecske esetében, amelyeket magánfogyasztás céljából vágóhidakon kívül vágnak le, vagy ölnek le. A 3. -ban foglaltakat ebben az esetben is be kell tartani. leölés céljából engedélyezheti a sérült vagy beteg állatok szállítását abban az esetben, ha ez az állatoknak nem okoz további fájdalmat és szenvedést. Záró rendelkezések 12. (1) Ez a rendelet április 1. napján lép hatályba. (2) A háztartásban élelmezési célra levágandó sertés, juh és kecske kábítására vonatkozó rendelkezést január 1. napjától kell alkalmazni. (3) Ez a jogszabály a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésér ól szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt, és az évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az Európai Közösségek következ ó jogszabályaival összeegyeztethet ó szabályozást tartalmaz: a Tanács 88/306/EGK : Európai Egyezmény a vágóállatok védelmér ól, a Tanács 93/119/EGK irányelve az állatok védelmér ól levágásukkor. Dr. Szabadi Béla s. k., földm úvelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár 9. (1) A vágást, illetve a leölést a rendelet 5. számú mellékletének el óírásai szerint kell végrehajtani, ha a 4. (1) bekezdésében meghatározott állatokat járványügyi, betegségellen órzési célból vágják, vagy ölik le. (2) A sz órméjükért tenyésztett állatokat a rendelet 6. számú mellékletének el óírásai szerint kell leölni. (3) A felesleges naposcsibéket és a keltet ó üzem hulladékában lév ó embriókat a lehet ó leggyorsabban le kell ölni a rendelet 7. számú mellékletének el óírásai szerint. 10. A 8. és 9. el óírásai nem vonatkoznak azokra az esetekre, amikor az állatok életét rendkívüli ok miatt azonnal ki kell oltani. 11. A sérült vagy beteg állatokat a helyszínen kell levágni, vagy leölni. Az eljáró állatorvos azonban a vágás vagy 1. számú melléklet a 9/1999. (I. 27.) FVM rendelethez Az állatok mozgatására és a vágóhídon történ ó elszállásolására vonatkozó el óírások 1. Általános el óírások 1.1. Valamennyi vágóhídnak rendelkeznie kell megfelel ó berendezéssel és felszereléssel az állatoknak a szállítóeszközökr ól történ ó lerakodásához Az állatokat megérkezésük után a lehet ó legrövidebb id ón belül ki kell rakni. Amennyiben a késedelem elkerülhetetlen, az állatokat védeni kell az id ójárási széls óségekt ól, és részükre megfelel ó szell ózésr ól kell gondoskodni Azokat az állatokat, amelyek fajuk, nemük, koruk vagy származásuk következtében kárt okozhatnak egymásban, el kell különíteni, és el kell zárni egymástól Az állatokat meg kell védeni a kedvez ótlen id ójárási viszonyoktól. Amennyiben nyirkos id ójárásban magas h ó-

6 286 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/5. szám mérsékletnek voltak kitéve, akkor az állatokat megfelel ó módon le kell h úteni Legalább reggelenként és esténként ellen órizni kell az állatok kondícióját és egészségi állapotát Azokat az állatokat, amelyeken a szállítás alatt, vagy a vágóhídra való megérkezéskor fájdalom vagy szenvedés jelei mutatkoztak, továbbá a szopós állatokat egyéb vonatkozó el óírások betartása mellett azonnal le kell vágni. Ha ez nem lehetséges, úgy ezeket az állatokat el kell különíteni, és lehet óleg miel óbb, de legalább két órán belül le kell vágni. A járásképtelen állatokat nem szabad a levágás helyére vonszolni, hanem ott kell levágni, ahol fekszenek, vagy amennyiben lehetséges és az nem jár együtt felesleges fájdalommal, ezeket targoncán vagy mozgatható kocsin a kényszervágás helyére kell szállítani. 2. A nem konténerben szállított állatokra vonatkozó el óírások 2.1. Az állatkirakodó berendezést csúszásmentes padozattal kell kiképezni és, ha szükséges, oldalsó védelemmel kell ellátni. A rámpákat, hidakat, valamint le- és felhajtó utakat, folyosókat oldalakkal, korlátokkal vagy egyéb védelemmel kell ellátni, illetve felszerelni, hogy megakadályozzák az állatok elesését, sérülését. A kijárati és bejárati rámpákat a lehet ó legkisebb lejtéssel kell kialakítani A kirakás alatt ügyelni kell arra, hogy az állatokat ne ijesszék meg, ne izgassák vagy ne ingereljék, továbbá biztosítani kell azt, nehogy elessenek. Az állatokat nem szabad fejüknél, szarvuknál, fülüknél, lábuknál, farkuknál, vagy sz órzetüknél fogva oly módon felemelni, hogy az felesleges fájdalmat vagy szenvedést okozzon. Amikor szükséges, az állatokat egyenként kell vezetni Az állatokat óvatosan kell mozgatni. A felhajtó utakat úgy kell kiképezni, hogy az állatok sérülésének a veszélye minimális legyen, továbbá úgy kell elrendezni, hogy kihasználják az állatok csoportos közlekedésre való hajlamát. Az állatok terelésére, ösztökélésére szolgáló eszközöket csak kizárólag erre a célra, és amennyiben szükséges, csak rövid id ószakokra szabad felhasználni. Az áramütéssel járó eszközöket kizárólag olyan feln ótt szarvasmarháknál vagy sertéseknél lehet alkalmazni, amelyek nem hajlandók megmozdulni, és csak akkor, ha a két másodpercnél rövidebb ideig tartó áramütések megfelel óen eloszlanak az állatok testén, továbbá, ha az állatokkal szemben van az a helyiség, ahová be kell menniük. Az ilyen áramütések csak a hátulsó testrészek izomzatán alkalmazhatók Az állatokat nem szabad megütni, sem megnyomni a test különösen érzékeny részeit. Különösen nem szabad az állatok farkát meghúzni, megcsavarni, vagy megtörni, és nem szabad a szemükbe nyúlni. Verés és rúgás nem alkalmazható Az állatokat csak abban az esetben szabad a levágás helyére vinni, ha azok azonnal levághatók. Ha közvetlenül a megérkezés után nem kerül sor a levágásra, úgy az állatokat el kell szállásolni A vágóhidakat elegend ó számú karámmal kell felszerelni az állatok megfelel ó elszállásolásához, védelmet nyújtva a kedvez ótlen id ójárási hatások ellen A külön jogszabályokban meghatározott, vonatkozó el óírások megtartásán kívül az állatszállásoknak, istállóknak rendelkezniük kell: olyan padozattal, amely minimálisra csökkenti a csúszás veszélyét, és nem okoz sérülést az azzal érintkezésbe kerül ó állatoknak, megfelel ó szell ózéssel, figyelembe véve a várható h ómérsékleti és páratartalmi széls óségeket; ahol mesterséges szell óztetésre van szükség, a szell óztet ó berendezés meghibásodása esetére soron kívüli tartalékkészülékr ól kell gondoskodni, megfelel ó er ósség ú mesterséges megvilágítással, amely lehet óvé teszi az állatok mindenkori ellen órzését. Ha szükséges, megfelel ó tartalékvilágítással is rendelkezni kell, ahol szükséges, az állatok lekötéséhez szükséges berendezéssel, ahol szükséges, megfelel ó alomkészlettel az éjszakára elszállásolt állatok részére Ahol a hivatkozott istállókon kívül a vágóhidak természetes védelem vagy árnyék nélküli nyitott karámokkal is rendelkeznek, gondoskodni kell a kedvez ótlen id ójárás elleni megfelel ó védelemr ól. Ezeket a nyitott karámokat úgy kell m úködtetni, hogy az állatok ne legyenek fizikai, kémiai vagy egyéb egészségkárosító veszélyeknek kitéve Azoknak az állatoknak, amelyeket érkeztetésük után nem visznek azonnal a vágás helyére, ivóvizet kell biztosítani olyan megoldással, hogy ahhoz mindenkor hozzáférhessenek. Azokat az állatokat, amelyeket érkeztetésük után nyolc órán belül nem vágnak le, szükség szerint, de nyolc óra elteltével feltétlenül itatni, tizenkét óra elteltével etetni kell, megfelel ó id óközökben, csökkentett mennyiség ú takarmány adásával Azokat az állatokat, amelyeket tizenkét órán át vagy ennél hosszabb ideig a vágóhídon tartanak, el kell szállásolni, és ahol célszer ú, úgy kikötni, hogy nehézség nélkül lefekhessenek.

7 1999/5. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A konténerekben szállított állatokra vonatkozó el óírások 3.1. Azokat a konténereket, amelyekben állatokat szállítanak, óvatosan kell mozgatni, azokat nem szabad dobálni, feldönteni, vagy leejteni. Ahol lehet óség van rá, a konténereket vízszintesen és gépi úton kell felrakni, és lerakni A perforált vagy rugalmas fenékkel rendelkez ó konténerekben szállított állatokat különös óvatossággal kell kirakni, nehogy megsérüljenek. Ahol célszer ú, az állatokat egyenként kell kirakni a konténerekb ól A konténerekben szállított állatokat a lehet ó legrövidebb id ón belül le kell vágni, ett ól eltér ó esetben, ha szükséges, az állatokat meg kell itatni és etetni a 2.9. pontban foglaltak szerint. 4. Az állatok etetésére és itatására az Állategészségügyi Szabályzat rendelkezései az irányadók. 2. számú melléklet a 9/1999. (I. 27.) FVM rendelethez Az állatok féken tartása a kábítás, levágás vagy leölés el ótt 1. Az állatokat megfelel ó módon féken kell tartani úgy, hogy megkíméljék óket minden fájdalomtól, szenvedést ól, izgalomtól, sérülést ól vagy zúzódástól. A rituális vágás esetén a szarvasmarhák féken tartása kötelez ó az olyan vágás el ótt, amely során mechanikai módszert alkalmaznak annak érdekében, hogy elkerüljék az állatok fájdalmát, szenvedését, izgalmát vagy minden egyéb sérülését vagy zúzódását. 2. Kábítás vagy leölés el ótt nem szabad az állatok lábait összekötni és az állatokat felakasztani. A baromfit és a nyulakat azonban fel lehet akasztani, vagy függeszteni vágásra akkor, ha megfelel ó intézkedések történnek annak biztosítására, hogy ezen állatok kábításkor elég nyugodt helyzetben és állapotban lesznek ahhoz, hogy azt eredményesen és indokolatlan id óveszteség nélkül elvégezzék. 3. Azokat az állatokat, amelyeket a fejre alkalmazott mechanikai vagy elektromos eszközökkel kábítanak el vagy ölnek le, olyan helyzetbe kell hozni, hogy az alkalmazott berendezés könnyen, pontosan és megfelel ó id óben alkalmazható és m úködtethet ó legyen. Egypatájúak és szarvasmarhák esetében a fej mozgatásának korlátozására megfelel ó eszközök alkalmazhatók. 4. Elektromos kábítóberendezést nem szabad féken tartási vagy mozdulatlanná tételi eszközként vagy az állatok ösztökéléséhez felhasználni. 3. számú melléklet a 9/1999. (I. 27.) FVM rendelethez A nem sz órméjükért tenyésztett állatok kábítása vagy leölése 1. Engedélyezett módszerek 1.1. Kábításnál Rögzített závárzatú pisztoly. Agyrázkódás el óidézése. Elektronarkózis. Széndioxid-gáz alkalmazása Leölés Szabadgolyós pisztoly vagy puska. Elektromos áramütés. Széndioxid-gáz alkalmazása A lefejezés, a nyak kicsavarása (nyakcsigolyák kificamítása) és a vákuumkamra, mint bizonyos különleges állatfajok leölési módszerei akkor alkalmazhatók, ha a rendelet 3. -ában foglaltaknak megfelelnek, és az e melléklet 3. pontjában meghatározott, a leölésre vonatkozó különleges el óírások érvényesülnek. 2. A kábítás különleges el óírásai A kábítás csak akkor végezhet ó el, ha ezt követ óen mód van az állatok haladéktalan elvéreztetésére Rögzített závárzatú pisztoly Az eszközök megfelel ó elhelyezésével kell biztosítani, hogy a lövedék az agyvel óbe bejusson. Különösen tilos a szarvasmarhát a fejtet ón megl óni. A juhokat és kecskéket lehet fejtet ón megl óni, ha a szarvak alakja akadályozza az el óbb említett megoldást. Ilyen esetekben a lövést közvetlenül a szarvak töve mögé kell leadni és a szájat célba venni, továbbá a véreztetést a lövést ól számított 15 másodpercen belül meg kell kezdeni Rögzített závárzatú pisztoly használata esetén az azt kezel ó személynek ellen óriznie kell, hogy a závárzat teljesen visszaugorjon az egyes lövések után. Ha ez nem történik meg, az eszközt nem szabad újra használni addig, amíg meg nem javítják Az állatokat csak akkor szabad a kábítókarámokban elhelyezni, ha a kábítást végz ó személy már felkészült annak végrehajtására. Tilos a fejet addig rögzíteni, amíg a kábítást végz ó személy fel nem készült a kábításra Agyrázkódás el óidézése Ez csak olyan mechanikailag m úködtetett eszköz alkalmazása esetén megengedett, amely ütést mér a koponyára. A kezel ószemélynek az eszközt megfelel ó helyzetben kell alkalmaznia, és a gyártó cég útmutatásai szerinti megfelel ó töltetet kell használnia annak érdekében, hogy a kábítás a koponya összetörése nélkül eredményes legyen Kisszámú nyúl esetében, ha nem mechanikai ütést mérnek a koponyára, a m úveletet úgy kell végrehajtani, hogy az állat azonnal kábult állapotba kerüljön és kábult

8 288 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/5. szám maradjon a halál beálltáig, továbbá mindez megfeleljen a rendelet 3. -ában foglalt általános el óírásoknak Elektronarkózis Elektródák Az elektródákat úgy kell elhelyezni, hogy azok befogják a koponyát, és az áram áthaladjon az agyon. Megfelel ó intézkedéseket kell tenni ahhoz, hogy jó elektromos kapcsolat jöjjön létre (például a s úr ú gyapjú eltávolításával vagy a b órfelület benedvesítésével) Ha az állatokat egyenként kábítják el, a kábítóberendezést el kell látni egy olyan m úszerrel, amely méri a terhelés impedanciáját (ellenállását), és megakadályozza a berendezés m úködését, ha a minimálisan el óírt áram nem tud áthaladni, el kell látni egy olyan m úszerrel, amely az egyes állatoknál fény- és hanghatással jelzi a berendezés m úködési id ótartamát, el kell látni egy olyan m úszerrel, amely jelzi a terhelés alatti feszültséget és az áramer ósséget. Ezt úgy kell elhelyezni, hogy azt a kezel ószemély jól láthassa Vízfürd ós kábítók Ha vízfürd ós kábítást használnak a baromfi elkábításához, a víz szintjét úgy kell beállítani, hogy az jó kapcsolatot biztosítson a szárnyas fejével. Ebben az esetben az áram er ósségét és a behatás id ótartamát úgy kell meghatározni, hogy az állat azonnal kábult állapotba kerüljön, és a kábultság megmaradjon a halál beálltáig. Ha a baromfit csoportosan kábítják el vízfürd óben, ott elegend ó feszültséget kell fenntartani ahhoz az áramer ósség el óállításához, amely biztosítja minden állat elkábítását. Megfelel ó intézkedéseket kell tenni (jó elektromos érintkezés létrehozásával és a lábhoz kapcsolt bilincs benedvesítésével) annak biztosítására, hogy az áram el óírásszer úen áthaladjon. A baromfi vízfürd ótartály mérete és mélysége meg kell feleljen a vágásra kerül ó szárnyas fajtájának úgy, hogy a bemenetnél ne legyen túlfolyás. A vízben lév ó elektródának a vízfürd ó hosszában végig kell érnie. Szükség esetén kézi tartalékkapcsolóval kell rendelkezni Széndioxid-gáz alkalmazása A sertések kábításánál a széndioxid-koncentrációjának legalább 70 térfogatszázaléknak kell lennie A sertések kábítókamráját és a továbbításra szolgáló berendezést úgy kell kialakítani és m úködtetni, hogy a sertések sérülése és a mellkas összenyomása elkerülhet ó legyen, továbbá, hogy a sertések mindaddig állva maradjanak, amíg el nem veszítik az eszméletüket. Megfelel ó világításról kell gondoskodni a szállítóberendezési rendszerben és a kamrában, amely lehet óvé teszi a sertések és a környezet megfigyelését A kamrát megfelel ó készülékkel kell felszerelni, amely a legnagyobb behatási ponton méri a gáz koncentrációját, továbbá jól látható és hallható figyelmeztet ó jelzést ad, ha a széndioxid-koncentráció a szükséges szint alá esik A sertéseket olyan boxokba vagy konténerekbe kell elhelyezni, amelyekben láthatják egymást és a berendezésbe való kerülésükt ól számított 30 másodpercen belül a gázkamrába kell jutniuk. A kamrában a sertéseknek a belépést ól a lehet ó legrövidebb id ón belül a maximális gázkoncentráció helyére kell kerülniük, és ezt követ óen elegend ó ideig kell azokat a széndioxid-gáz hatásának kitenni annak érdekében, hogy a kábult állapot a levágásukig megmaradjon. 3. A leölés különleges el óírásai 3.1. Szabadgolyós pisztoly vagy puska Ezek az eszközök különböz ó állatfajok, els ósorban a tenyésztett nagyvad és a szarvas leölésénél alkalmazhatók Lefejezés és a nyak kicsavarása (nyakcsigolyák kificamítása) Ezek a módszerek csak baromfi és egyéb madarak leölésénél alkalmazhatók Vákuumkamra Ez a módszer csak bizonyos tenyésztett vadon él ó és fogyasztásra szánt szárnyasok (fürj, fogoly és fácán) véreztetés nélküli leölésekor alkalmazható. Az általános el óírások betartásán kívül gondoskodni kell: az állatoknak olyan légmentesen zárt kamrában való elhelyezésér ól, amelyben a vákuum nagyteljesítmény ú elektromos szivattyú segítségével gyorsan elérhet ó, arról, hogy a vákuum az állatok halálának pillanatáig fennmaradjon, az állatoknak olyan szállítótartályokban való csoportos elhelyezésér ól, amelyek az erre a célra szolgáló vákuumkamrában elhelyezhet ók. 4. számú melléklet a 9/1999. (I. 27.) FVM rendelethez Az állatok elvéreztetése 1. Az elkábított állatoknál az elvéreztetést a kábítás után haladéktalanul meg kell kezdeni, és azt úgy kell végrehajtani, hogy gyors, b óséges és tökéletes elvérzést eredményezzen. Az elvéreztetést minden esetben addig kell elvégezni, miel ótt az állat az öntudatát visszanyerné. 2. Az elkábított állatokat úgy kell elvéreztetni, hogy átvágják legalább az egyik nyaki üt óeret vagy azokat az ereket, amelyekb ól erednek. Az erek átvágása után semmilyen el ókészít ó folyamat, sem elektromos ingerlés nem végezhet ó mindaddig, amíg az elvérzés be nem fejez ódik.

9 1999/5. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ha egy személy végzi, illetve felel ós az állat kábításáért, a lábbilincs felhelyezéséért, az állat felemeléséért és elvéreztetéséért, akkor ennek a személynek ezeket a m úveleteket egymás után kell elvégeznie egy állaton, miel ótt egy másik állaton ezeket megkezdené. 4. Amennyiben a baromfi elvéreztetésére automata nyakvágó berendezést használnak, kézi tartalékeszközt kell biztosítani az esetleges üzemzavar vagy meghibásodás esetére annak érdekében, hogy az állatokat azonnal le lehessen vágni. 5. számú melléklet a 9/1999. (I. 27.) FVM rendelethez Járványügyi, illetve betegségmegel ózési célból alkalmazott leölési módszerek Engedélyezett módszerek A rendelet 3. számú mellékletében foglalt bármelyik módszer alkalmazható, amennyiben az biztosan halált okoz. Ezenkívül a hatósági állatorvos az e rendelet 3. -ában foglalt általános el óírások betartása mellett engedélyezheti más módszerek alkalmazását is öntudati állapotban lév ó állatok leöléséhez akkor, ha az alkalmazott eljárások (pl. a rögzített závárzatú pisztollyal történ ó lövés) nem okoznak azonnali halált, és megfelel ó intézkedéseket tesznek az állatok lehet ó leggyorsabb leölésére, az állatokon a halál beálltáig semmilyen más m úveletet nem végeznek. 6. számú melléklet a 9/1999. (I. 27.) FVM rendelethez Prémes állatok leölési módszerei 1. Engedélyezett módszerek Mechanikus m úködtetés ú eszközök, amelyek behatolnak az agyba. Túladagolt, altató hatású gyógyszer befecskendezése. Szívmegállás el óidézése elektromos áramütéssel. Szénmonoxid-gáz alkalmazása. Kloroform-gáz alkalmazása. Széndioxid-gáz alkalmazása. 2. Különleges követelmények 2.1. Mechanikus m úködtetés ú eszközök, amelyek behatolnak az agyba Az eszközöket úgy kell elhelyezni és irányítani, hogy a lövedék agyvel óbe való behatolása biztos legyen Ez a módszer csak akkor engedélyezett, ha azt azonnali elvéreztetés követi Túladagolt, altató hatású gyógyszer befecskendezése Csak olyan altató hatású gyógyszerek és adagok használhatók, amelyek azonnali öntudatvesztést okoznak, és ezt gyors halál követi Szívmegállást okozó elektromos áramütés Az elektródákat úgy kell felhelyezni, hogy azok közrefogják az agyat és a szívet, és átíveljenek azokon. Azt a legkisebb áramer ósséget kell alkalmazni, amely azonnali öntudatvesztést és szívmegállást okoz. A rókák esetében, amelyeknél az elektródákat a szájhoz és a végbélhez kapcsolják, átlagosan 0,3 amper er ósség ú áramot kell alkalmazni legalább három másodpercen át Szénmonoxid-gáz alkalmazása Az állatok gázkamráját úgy kell kialakítani és karbantartani, hogy elkerüljék az állatok sérülését, és hogy megfigyelésükre lehet óség legyen Az állatokat csak azt követ óen lehet a kamrába bevezetni, amikor azt már legalább 1 térfogatszázalék koncentrációjú szénmonoxid-gázzal megtöltötték, és a gáz utánpótlása 100 százalékos szénmonoxid-forrással biztosítva van A külön erre a célra alkalmazott, gép által el óállított gáz a menyétfélék és a csincsillák leöléséhez abban az esetben használható fel, ha próbákkal ellen órizték azt, hogy a használt gáz megfelel óen leh últ, elegend ó mennyiségben átszivárgott, nem tartalmaz semmiféle ingerl ó anyagot, és biztosított, hogy az állatok addig nem kerülnek a kamrába, amíg a szénmonoxid-koncentráció el nem éri legalább az 1 térfogatszázalékot A belélegzett gáznak el óször tökéletes általános altatóhatást kell el óidéznie, és azután biztos halált kell okoznia Az állatoknak addig kell a kamrában maradniuk, amíg el nem pusztulnak Kloroform-gáz alkalmazása A kloroform-gáz a csincsillák leöléséhez alkalmazható azzal a feltétellel, hogy az állatok gázkamráját úgy alakították ki, és annak karbantartása úgy történik, hogy az állatok sérülését elkerüljék, és megfigyelésükre lehet óség legyen, az állatokat csak akkor helyezik be a kamrába, ha az telített kloroform-leveg ó elegyet tartalmaz, belégzés után a gáz el óször tökéletes általános altatóhatást idéz el ó, és azután biztos halált okoz, az állatok addig a kamrában maradnak, amíg el nem pusztulnak.

10 290 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/5. szám 2.6. Széndioxid-gáz alkalmazása A széndioxid a menyétfélék és a csincsillák leöléséhez használható azzal a feltétellel, hogy az állatok gázkamráját úgy alakították ki, és annak karbantartása úgy történik, hogy elkerüljék az állatok sérülését és megfigyelésükre lehet óség legyen, az állatokat csak akkor vezetik be a kamrába, ha abban a lehet ó legmagasabb a széndioxid-koncentráció, és ezt egy 100 százalékos széndioxid-forrás biztosítja, belégzés után a gáz el óször tökéletes általános altatóhatást idéz el ó, és azután biztos halált okoz, az állatok addig a kamrában maradnak, amíg el nem pusztulnak. 7. számú melléklet a 9/1999. (I. 27.) FVM rendelethez A felesleges csibék és embriók leölése a keltet ó üzemekben 1. Engedélyezett módszerek a csibék leölésére Gyors halált okozó mechanikus berendezés alkalmazása. Széndioxid-gáz alkalmazása. 2. Különleges követelmények 2.1. Gyors halált okozó mechanikus berendezés alkalmazása Az állatokat olyan berendezéssel kell leölni, amely gyorsan forgó, mechanikusan m úködtetett vágókésekkel vagy tárcsákkal m úködik A berendezés megfelel ó kapacitású kell legyen ahhoz, hogy minden állatot azonnal elpusztítson még akkor is, ha nagyszámú állatról van szó Széndioxid-gáz alkalmazása Az állatokat olyan térben kell elhelyezni, amelyben az elérhet ó legnagyobb széndioxid-koncentráció biztosított, és ezt egy 100 százalékos széndioxid-forrás szolgáltatja Az állatokat addig kell ebben a térben tartani, amíg el nem pusztulnak. 3. Engedélyezett módszer az embriók elpusztítására 3.1. Minden keltet óüzemnek rendelkeznie kell a 2.1. pontban meghatározott mechanikus berendezéssel az él ó embriók azonnali elpusztításához Egyéb, tudományosan elismert leölési módszerek is alkalmazhatók azzal a feltétellel, hogy azok megfelelnek az e rendelet 3. -ában foglalt általános el óírásoknak. A földm úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 10/1999. (I. 27.) FVM rendelete az Állatvédelmi Tanácsadó Testületr ól Az állatok védelmér ól és kíméletér ól szóló évi XXVIII. törvény 49. -a (4) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következ óket rendelem el: 1. A földm úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) az állatvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtásának el ósegítésére Állatvédelmi Tanácsadó Testületet (a továbbiakban: Tanácsadó Testületet) hoz létre. 2. (1) A miniszter a Tanácsadó Testületben való részvételre felkéri a) a környezetvédelmi miniszter, b) az egészségügyi miniszter, c) a gazdasági miniszter, d) az oktatási miniszter, e) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) elnöke, f) az állatorvostudományi egyetem rektora, g) az agrártudományi egyetemek rektorai, h) az orvostudományi egyetemek rektorai, i) a tudományegyetemek rektorai, j) a Magyar Állatorvosi Kamara, k) a Magyar Állattenyészt ók Szövetsége, l) a laboratóriumi állattenyészt ók szervezete, m) a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (a továbbiakban: Gyógyszergyártók Szövetsége), valamint n) a bejegyzett országos állatvéd ó szervezetek által e tisztségre jelölt személyeket. (2) A Tanácsadó Testület tagja a Földm úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében a miniszter által e tisztségre kinevezett köztisztvisel ó. (3) Az a) d) pontban felsorolt szervek, valamint az f) l) pontban megjelölt szervezetek egy-egy f ót, az Akadémia három f ót, a Gyógyszergyártók Szövetsége három f ót delegál a Tanácsadó Testületbe. (4) A bejegyzett országos állatvéd ó szervezetek az általuk meghatározott módon a Tanácsadó Testületbe együttesen három f ót választanak, és delegálnak.

11 1999/5. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) A Tanácsadó Testület az állatkísérletekkel kapcsolatos feladatok véleményezésére kilenctagú Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsot (a továbbiakban: Etikai Tanács) választ saját tagjai sorából. (2) Az Etikai Tanács tagja az élettudományokban szerzett fels ófokú diplomával rendelkez ó személy lehet. (3) Az Etikai Tanács elnökét saját tagjai közül választja, ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a miniszter hagy jóvá. 4. (1) A Tanácsadó Testület feladata az állatvédelemmel kapcsolatos feladatok el ósegítése, valamint az állatvédelem szerepének és jelent óségének terjesztése. (2) A Tanácsadó Testület évente négyszer ülésezik. 5. (1) Az Etikai Tanács véleményezi a) az állatkísérletek engedélyezése iránt benyújtott kérelmeket, b) az engedélyezett állatfajoktól eltér ó fajú állatok kísérletre való felhasználásának engedélyezését, c) a különösen nagy fájdalommal járó kísérleteket, valamint d) a külön jogszabályban meghatározott egyes állatfajok felhasználása iránti kérelmeket, amennyiben azok nem regisztrált tenyészetb ól vagy beszállítótól származnak. (2) Az Etikai Tanács üléseit a szükséghez képest tartja oly módon, hogy az (1) bekezdésben megjelölt kérelmek kell ó id óben elbírálhatóak legyenek. (3) Az Etikai Tanács m úködésér ól évente beszámol a Tanácsadó Testületnek. 6. (1) A Tanácsadó Testület és az Etikai Tanács m úködésének feltételeir ól a miniszter gondoskodik. (2) Az Etikai Tanács különösen indokolt esetben küls ó szakért ót vehet igénybe. (3) Az Etikai Tanács tagjait, valamint a küls ó szakért óket a tudomásukra jutott kutatási, tudományos, illetve gyártási titoknak min ósül ó adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. 7. Ez a rendelet április 1. napján lép hatályba. Dr. Szabadi Béla s. k., földm úvelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár III. rész HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök i 7/1999. (I. 27.) KE Jelen János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésér ól A külügyminiszter el óterjesztésére Jelen János rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet érdemei elismerése mellett felmentem a Magyar Köztársaság hanoi nagykövetségének vezetésére kapott megbízása alól. Budapest, november 9. Dr. Martonyi János s. k., külügyminiszter 8/1999. (I. 27.) KE dr. Gresznáryk Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésér ól A külügyminiszter el óterjesztésére dr. Gresznáryk Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet érdemei elismerése mellett felmentem a Magyar Köztársaság berni nagykövetségének vezetésére kapott megbízása alól. Budapest, december 10. Dr. Martonyi János s. k., külügyminiszter

12 292 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/5. szám 9/1999. (I. 27.) KE Tomaj Dénes rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésér ól A külügyminiszter el óterjesztésére Tomaj Dénes rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet más fontos megbízatására tekintettel felmentem a Magyar Köztársaság hágai nagykövetségének vezetésére kapott megbízása alól. Budapest, november 18. Dr. Martonyi János s. k., külügyminiszter 11/1999. (I. 27.) KE dr. Persányi Ferenc f ókonzul felmentésér ól A külügyminiszter el óterjesztésére dr. Persányi Ferenc f ókonzult érdemei elismerése mellett felmentem e rangja, valamint a Magyar Köztársaság Quebec (Hull és Gatineau megyék kivételével), New Brunswick, New Foundland, Nova Scotia, Prince Edward Island tartományokra kiterjed ó hatáskörrel m úköd ó montreali f ókonzulátusának vezetésére kapott megbízása alól. Budapest, december 18. Dr. Martonyi János s. k., külügyminiszter 10/1999. (I. 27.) KE Czékmán Imre f ókonzul felmentésér ól A külügyminiszter el óterjesztésére Czékmán Imre f ókonzult érdemei elismerése mellett felmentem e rangja, valamint a Magyar Köztársaság isztambuli f ókonzulátusának vezetésére kapott megbízása alól. Budapest, december 18. Dr. Martonyi János s. k., külügyminiszter 12/1999. (I. 27.) KE Bohár Ern ó rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti kinevezésér ól és megbízásáról A külügyminiszter el óterjesztésére Bohár Ern ót kinevezem rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté, és megbízom a Magyar Köztársaság hanoi nagykövetségének vezetésével. Budapest, november 2. Dr. Martonyi János s. k., külügyminiszter

13 1999/5. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y /1999. (I. 27.) KE dr. Gergely András rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról 15/1999. (I. 27.) KE Sz úcs Szergej rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri kinevezésér ól A külügyminiszter el óterjesztésére dr. Gergely András rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet megbízom a Magyar Köztársaság hágai nagykövetségének vezetésével. A külügyminiszter el óterjesztésére Sz úcs Szergejt, a Magyar Köztársaság Moszkvai Nagykövetsége els ó beosztottját kinevezem rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré. Budapest, november 18. Dr. Martonyi János s. k., külügyminiszter Budapest, január 15. Dr. Martonyi János s. k., külügyminiszter 14/1999. (I. 27.) KE dr. Schmitt Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról A külügyminiszter el óterjesztésére dr. Schmitt Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet megbízom a Magyar Köztársaság berni nagykövetségének vezetésével. 16/1999. (I. 27.) KE Gy órffy Csaba rendkívüli és meghatalmazott miniszteri kinevezésér ól A külügyminiszter el óterjesztésére Gy órffy Csabát, a Külügyminisztérium Emberi Jogi és Kisebbségi Jogi F óosztálya helyettes vezet ójét kinevezem rendkívüli és meghatalmazott miniszterré. Budapest, december 11. Budapest, december 15. Dr. Martonyi János s. k., külügyminiszter Dr. Martonyi János s. k., külügyminiszter

14 294 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/5. szám 17/1999. (I. 27.) KE dr. Éliás Pál f ókonzuli kinevezésér ól és megbízásáról A külügyminiszter el óterjesztésére dr. Éliás Pált kinevezem f ókonzullá, és megbízom a Magyar Köztársaság Afyonkarahisar, Amasya, Antalya, Aydin, Balikesir, Bartin, Bayburt, Bilecik, Bolu, Burdur, Bursa, Canakkale, Cankiri, Corum, Denizli, Edirne, Eskisehir, Giresun, Gümüshane, Isparta, Icel, Istanbul, Izmír, Karaman, Kastamonu, Kirklareli, Kocaeli, Konya, Kütahya, Manisa, Mugla, Ordu, Rize, Sakarya, Samsun, Sinop, Tekirdag, Tokat, Trabzon, Usak, Zonguldak tartományokra kiterjed ó konzuli kerülettel m úköd ó isztambuli f ókonzulátusának vezetésével. Budapest, december /1999. (I. 27.) KE rend ór dandártábornokká történ ó kinevezésr ól A belügyminiszter javaslatára az eddig végzett kimagasló tevékenysége elismeréséül, január 31-i hatállyal Zsinka András r. ezredest rend ór dandártábornokká kinevezem. Budapest, január 20. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter Dr. Martonyi János s. k., külügyminiszter 18/1999. (I. 27.) KE Pap László Csaba f ókonzuli kinevezésér ól és megbízásáról A külügyminiszter el óterjesztésére Pap László Csabát kinevezem f ókonzullá, és megbízom a Magyar Köztársaság Quebec (Hull és Gatineau megyék kivételével), New Brunswick, New Foundland, Nova Scotia, Prince Edward Island tartományokra kiterjed ó hatáskörrel m úköd ó montreali f ókonzulátusának vezetésével. Budapest, december 15. Dr. Martonyi János s. k., külügyminiszter 20/1999. (I. 27.) KE bírák felmentésér ól és bírák kinevezésér ól Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács el óterjesztésére dr. Mocsainé dr. Kurucsai Margitot február 10-i hatállyal lemondására tekintettel bírói tisztségéb ól felmentem; dr. Hevesi Sándort június 30-i, Kalmár Péterné dr. Kácsor Margitot augusztus 31-i hatállyal nyugállományba helyezés iránti kérelmükre bírói tisztségükb ól felmentem; dr. Breznay Tibort augusztus 5-i, dr. Kozma Tibort augusztus 20-i hatállyal a fels ó korhatár elérése miatt bírói tisztségükb ól felmentem;

15 1999/5. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 295 dr. Czóbel Szilviát, dr. Fövényesi György Lászlót, dr. Gyenizse Zsoltot, dr. Hadnagy Ibolyát, Harangozóné dr. Pánker Mártát, Lemléné dr. Bita Mónikát, dr. Nagy Erzsébetet, dr. Nedró Erzsébetet, dr. Stefancsik Márta Annát, dr. Szántó Anitát, dr. Vadász Mihályt, dr. Vadászné dr. Lehoczky Mariannát és dr. Vincze Piroskát az február 1. napjától január 31. napjáig, dr. Kovács Évát és dr. Ráczné dr. Gidó Em ókét az március 1. napjától február 28. napjáig terjed ó id ótartamra bíróvá kinevezem. Budapest, január 22. A Kormány i A Kormány 1007/1999. (I. 27.) Korm. az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapja által a Magyar Fejlesztési Bank Rt. részére nyújtandó hitelhez kapcsolódó állami garanciavállalásról A Kormány 1. a Magyar Köztársaság évi költségvetésér ól szóló évi XC. törvény 35. -ának a) és b) pontja, valamint az államháztartásról szóló, módosított évi XXXVIII. törvény 33. -ában kapott felhatalmazás alapján úgy döntött, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya nevében a) tudomásul veszi az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapja (CEF) és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB Rt.) között megkötend ó, az MFB Rt. részére nyújtandó 40 millió euro összeg ú hitelre vonatkozó hitelszerz ódésben foglaltakat, b) garanciát vállal a CEF által nyújtandó 40 millió euro kölcsön és járulékainak MFB Rt. részér ól történ ó visszafizetésére; 2. felhatalmazza a pénzügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy a 40 millió euro összeg ú hitelre vonatkozó hitelszerz ódést, a hitel igénybevételével egyidej úleg létrehozandó ún. kiegészít ó megállapodásokat és váltókat a garáns Magyar Köztársaság nevében aláírja; 3. felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet 3. -ának (3) bekezdése alapján a kötelezettségvállalás fejében az MFB Rt.-vel szemben 0,5% kezességvállalási díjat kössön ki; 4. feltételnek tekinti, hogy a 2. pontban megnevezett hitelszerz ódés garánsként történ ó aláírását megel óz óen a pénzügyminiszter és az MFB Rt. a kiegészít ó feltételekre el ózetesen külön megállapodást kössön. Budapest, január 20. A miniszterelnök helyett: Kövér László s. k., tárca nélküli miniszter A Miniszterelnök i A Miniszterelnök 5/1999. (I. 27.) ME f óiskolai f óigazgatói megbízásról A fels óoktatásról szóló évi LXXX. törvény 73. -ának b) pontja alapján dr. Reischl Gábor egyetemi docenst, f óiskolai tanárt, az Ybl Miklós M úszaki F óiskolán a f óigazgatói teend ók ellátásával január 1-jei hatállyal július 31-ig terjed ó id ótartamra megbízom. Orbán Viktor miniszterelnök A Miniszterelnök 6/1999. (I. 27.) ME f óiskolai f óigazgatói megbízások meger ósítésér ól A fels óoktatásról szóló évi LXXX. törvény 73. -ának b) pontja alapján az oktatási miniszter javaslatára Paul Gracza f óiskolai docensnek, a Pünkösdi Teológiai F óiskolán július 31-ig terjed ó id ótartamra vonatkozó f óigazgatói megbízását, Vankó Zsuzsa f óiskolai tanárnak, a Sola Scriptura Lelkészképz ó és Teológiai F óiskolán július 31-ig terjed ó id ótartamra vonatkozó f óigazgatói megbízását január 1-jei hatállyal meger ósítem. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök