MAGÁNERDÕVEL A VÁLSÁG ELLEN KONFERENCIA

Átírás

1 MAGÁNERDÕVEL A VÁLSÁG ELLEN KONFERENCIA Abádszalók, szeptember 26.

2 MAGÁNERDÕVEL A VÁLSÁG ELLEN CÍMÛ KONFERENCIA ELÕADÁSI ANYAGAI ABÁDSZALÓK SZEPTEMBER 26. Szervezõ: Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) 9600 Sárvár, Várkerület 30/a. Pf.: 51. Telefon: Fax: erti@erti.hu Felelõs Kiadó: Phd. Dr. Borovics Attila, ERTI Szerkesztõ: Dr. Sárvári János, MEGOSZ Fotó: Ágoston Gyula A kiadványt támogatta: A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nyomdai elõkészítés és nyomás: Innova-Print Kft

3 AZ ÚJ ERDÕTÖRVÉNY ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELETEI Kiss János Lapos Tamás Nagy Dániel Az erdõtörvény módosításának elõkészítése 2005-ben kezdõdött meg. Az új erdõtörvény a szakmai és társadalmi szervezetekkel folytatott négy évi közös munkát követõen július 10-én lépett hatályba. Miért kellett az új erdõtörvény? A közelmúltban hatályát vesztett erdõtörvény (1996. évi LIV. tv az erdõrõl és az erdõ védelmérõl) elõkészítésekor még javában folyt a kárpótlás és vagyonnevesítés, így a törvény megalkotása óta napjainkra az erdõgazdálkodók száma több mint tízszeresére, az erdõtulajdonosok száma több százszorosára emelkedett. Az akkori bizonytalan tulajdonosi-erdõgazdálkodói viszonyok mára rendezõdtek, kialakult egy szakmailag felkészült, hosszútávon gondolkodó magánerdõ-gazdálkodói réteg ben megszûnt az erdõfenntartási járulék jogintézménye, amely az erre épülõ erdõfelújítási elõírások újragondolását és az erdészeti szankciórendszer átalakítását is szükségessé tette. Az erdõgazdálkodók által az elmúlt évtizedben megkezdett természetközeli gazdálkodási módszerek törvényi hátterét is meg kellett teremteni. Az új szabályok egyben az Új-Magyarország Vidékfejlesztési Program erdészeti támogatásainak elindítását is szolgálják. Az illegális fakitermelések elleni hatékonyabb fellépés szintén számos új jogintézményt igényelt az erdõtörvényben. Megváltozott és módosított jogintézmények az új erdõtörvényben A évi XXXVII. törvény az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról, (továbbiakban: új Evt.) számos korábbi szabályozást pontosított és több új jogintézményt is bevezetett, melyek teljes körû felsorolása terjedelmi okokból nem lehetséges. Átalakult az erdõ definíciója, így az új törvény szerint egyrészt minden területet erdõnek kell tekinteni, amit az Országos Erdõállomány Adattár er- 3

4 dõként tart nyilván, másrészt az Adattárban még nem nyilvántartott erdõknél amennyiben azok a törvény szerinti feltételeknek megfelelnek azok természetbeni állapota határozza meg hovatartozásukat. Az új Evt. korlátozottan forgalomképessé, illetve forgalomképtelenné nyilvánítja a kizárólagos tulajdonban álló állami erdõket, és szabályozza azt is, hogy ki kezelhet állami tulajdonú erdõt. A jogszabály bevezeti a természetességi állapot jogintézményét, elõírja, hogy az erdõ természetességi állapota nem romolhat az erdõgazdálkodás során. Elõírja továbbá az erdõre vonatkozó erdõgazdálkodási szerzõdések kötelezõ, garanciális tartalmi elemeit, pontosítja az erdõgazdálkodói nyilvántartás szabályait. Létrehozza az erdõgazdálkodási haszonbérlet szerzõdéstípust, amely azonban nem kötelezõ, csak választható szerzõdési jogcím a szerzõdõ felek számára. A kisebbségi tulajdonosok védelmében bevezeti az erdõfelújítási biztosíték jogintézményét. Civil részvétellel létrehozza az Országos Erdõ Tanácsot az erdõkkel kapcsolatos széleskörû társadalmi egyeztetések megteremtése érdekében; Bevezeti az üzemmód fogalmát, lehetõvé téve a vágásostól eltérõ (szálaló, átalakító, faanyagtermelést nem szolgáló) üzemmódok alkalmazásának támogatását, adminisztrációját, ellenõrzését; A feleslegesen duplikált engedélyezési eljárások ésszerûsítésével csökkenti az erdõgazdálkodók adminisztrációs terheit, lehetõvé teszi, hogy az erdészeti hatóság növelje a terepi ellenõrzések számát, és továbbra is biztosítja a hatósági beavatkozás lehetõségét szükség esetén. A korábbi törvénynél részletesebben szabályozza az erdõgazdálkodási és erdõvédelmi bírság tényállásait, szûkíti a mérlegelési jogköröket. Megteremti az illegális fakitermelés elleni hatékonyabb fellépés eszközrendszerét, bevezeti a faanyag eredetigazolási rendszert, szélesebb ellenõrzési, intézkedési jogokat biztosít az erdészeti szakszemélyzetnek, kialakítja az erdészeti hatóság erdõvédelmi szolgálatát. Hogyan változik az erdészeti engedélyezési rendszer? Az erdõk felügyeletéért a XIX. század óta az erdészeti hatóság felelõs, amelynek munkáját ma már számos szakhatóság is segíti. Az új törvény felhatalmazása alapján, az erdõgazdálkodásért felelõs miniszter rendeletben határozza meg az adott erdõtervezési körzetre vonatkozó speciális szabályokat és keretszámokat. Az új Evt. felhatalmazása alapján a körze- 4

5 ti erdõterv rendeletek az országostól eltérõ, az adott körzet természeti viszonyait jobban figyelembevevõ elõírásokat is megállapíthatnak. A folyamat továbbra is a körzeti erdõtervezéssel kezdõdik, amelyet az erdészeti hatóság végez, a korábbiakhoz hasonlóan bevonva az erdõgazdálkodókat, önkormányzatokat, a nemzeti parkokat, társhatóságokat (köztük a zöldhatóságot is), civil szervezeteket. A körzeti erdõtervezést követõen az adott erdõ mindenkori erdõgazdálkodójának kötelezettségeit és jogosultságait az erdészeti hatóság egy 10 évre szóló erdõterv határozatban állapítja meg, amelynek meghozatalába az illetékes szakhatóságokat, így védett területen a természetvédelmi hatóságot is bevonják. Fontos változás, hogy a kötelezettségek és jogosultságok az erdõhöz kapcsolódnak, így annak mindenkori gazdálkodóját (ennek hiányában tulajdonosát, haszonélvezõjét) terhelik és mindenkori gazdálkodóját jogosítják (tulajdonosnak, haszonélvezõnek csak kötelezettségei vannak, jogosultságot csak erdõgazdálkodó szerezhet). Az erdõterv határozat hivatalból indított eljárásban kerül kiadásra a körzeti erdõtervezést követõen, így az nem jár díjfizetési kötelezettséggel az erdõgazdálkodóknak. Mindamellett a törvény hatálybalépése elõtt kiadott körzeti erdõtervekbõl a törvény átmeneti szabályai szerint kérelemre, díj ellenében kerül kiadásra az erdõterv határozat. Az erdõterv határozatban (korábbi üzemtervben) egyszer már engedélyezett tevékenységeket az erdõgazdálkodónak a törvénytervezet szerint nem kell ismételten engedélyeztetni, csak bejelenteni. A bejelentést követõen 30, ill. 45 nap után végezhetõ csak el az adott erdõgazdálkodási tevékenység, ha ezalatt az erdészeti hatóság nem értesíti az erdõgazdálkodót vagy az erdõgazdálkodónál a szakmai feladatokat irányító jogosult erdészeti szakszemélyzetet, hogy új körülmény (például egy védett ragadozó madár beköltözése) miatt a korábban engedélyezett tevékenységet nem végezheti el. Védett területen a bejelentést az erdészeti hatóság mellett a zöldhatóság is megkapja. Fahasználat esetén, ha az erdészeti hatóság a törvényi határidõn belül nem jelzi az erdõgazdálkodónak vagy az erdészeti szakszemélyzetnek, hogy eljárást indított a korábbi erdõtervi elõírásokkal kapcsolatban, a jogosult erdészeti szakszemélyzet kiállítja az un. mûveleti lapot. A jogosult erdészeti szakszemélyzet a mûveleti lap kiállításával igazolja, hogy a fahasználat az erdõterv határozatban (üzemtervben) szerepel; a fahasználat bejelentése megtörtént; a törvényi határidõ eltelt, az erdészeti hatóságtól visszajelzése nem történt; a szükséges szakmai útmutatásokat az erdõgazdálkodó megkapta; ha jogszabály elõírja a közelítõ nyomok és a kivágásra tervezett faegyedek elõzetes kijelölése megtörtént. 5

6 Az új tervezési-engedélyezési rendszer az adminisztrációs terhek csökkentése mellett, szükség esetén biztosítja a hatóságok beavatkozási lehetõségét. A jogosult erdészeti szakszemélyzetnek kiemelt szerepe van az új rendszer mûködésében. Mint ahogy elnevezése is mutatja, számos jogosítvánnyal rendelkezik, közremûködése nélkül sem a bejelentés nem nyújtható be az erdészeti hatóságnak, sem a fahasználat nem kezdhetõ meg. A jogosultság azonban felelõsséggel is párosul, hiszen az egész erdész társadalom érdeke, hogy a tevékenységüket rosszul végzõktõl a hatóság visszavonja a jogosultságokat, melyre a végrehajtási rendelet lehetõséget fog nyújtani. A bejelentés adatszolgáltatásnak és nem kérelemnek minõsül, így ahhoz szintén nem kapcsolódik díjfizetési kötelezettség. Az új tervezési-engedélyezési rendszer fontos célja az is, hogy az erdõgazdálkodónak csökkentse az adminisztrációs költségeit, hiszen a jövõben a körzeti erdõterv szerinti gazdálkodásnál sem az erdõterv határozatért sem az ezt követõ bejelentésért nem kell díjat fizetni. Hogyan segíti az új törvény az illegális fakitermelés elleni hatékonyabb fellépést? Az uniós törekvésekkel összhangban bevezeti a faanyag származási igazolási rendszerét, ami lehetõvé teszi, hogy ne csak az erdõben, hanem fakitermelést követõen, például közúti szállítás során, telephelyeken, értékesítéskor is tetten lehessen érni az engedély nélkül kitermelt fát értékesítõ személyeket. A származási igazolási rendszer mûködtetésére és az illegális fakitermelés elleni fellépés összehangolására fel kell állítani az erdészeti hatóságon belül az erdõvédelmi szolgálatot, ami ezen túl más erdõkárok (erdõtûz, nagyterületû rovar, gomba stb. károsítások) megelõzését, felszámolását is irányítja. A törvény összegyûjtötte és egyértelmûsítette az erdészeti szakszemélyzet intézkedési jogosítványait, a maximumot biztosítva az erdészeknek, amit nem hivatalos személy a jogállamiság keretei között eljárásaiban alkalmazhat. (például a nem igazolt származású faanyagot az erdészeti szakszemélyzet az elkövetés eszközével együtt visszatarthatja) A kényszerítõ intézkedések jogszerû alkalmazása azonban elsõdleges fontosságú, ehhez az erdészeti szakmai szervezetek és a rendészeti szervek bevonásával továbbképzések tartása elengedhetetlen. Az erdészeti szakszemélyzet intézkedésének feltétele az is, hogy felismerhetõ legyen az állampolgárok számára az erdészeti szakszemélyzet, ezért a végrehajtási rendelet - megfelelõ felkészülési idõt biztosítva elõ fogja írni az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti hatóság munkatársai számára az egyenruhát. 6

7 Milyen formában jelennek meg a végrehajtási szabályok? Az új jogalkotási elõírások miatt az új erdõtörvénynek több végrehajtási rendelete is lesz. Mindamellett nem minden, a törvényben szereplõ, rendelet alkotásra felhatalmazó rendelkezés jelent önálló rendelet alkotási kötelezettséget. Október elején jelenik meg a törvény un. általános végrehajtási rendelete, amely mintegy 15 felhatalmazó rendelékezést foglal magában, szabályozza például az erdõgazdálkodó nyilvántartásba vételt, erdészeti nyilvántartából történõ adatszolgáltatás rendjét, a bejelentési-engedélyezési rendszer mûködését, az erdõsítések befejezési kritériumait, az erdészeti utak engedélyezését. Külön kormányrendelet szabályozza a bírságok mértékét és az erdészeti hatóság feladatait. Külön miniszteri rendelet készül az erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételérõl, nyilvántartásból történõ törlésérõl, és továbbképzésérõl; az erdõtervezésrõl; az átalakítási és szálalási terv készítésének szabályairól; az erdészeti termõhely feltárásról. A tervek szerint elsõ félévéig várhatóan minden végrehajtási rendelet hatályba léphet. A szaktárca az alkotmányossági követelmények miatt megnövekedett számú miniszteri rendeletet egységes szerkezetbe foglalva is közre fogja adni, megkönnyítve ezzel a jogalkalmazást. Emellett a tervek szerint a szakmai szervezetekkel, egyetemekkel közösen kommentár is készül az új erdõtörvényhez. Köszönetnyilvánítás Tudjuk számos MEGOSZ tagnak kevés újdonságot tudott mondani ez a rövid cikk, hiszen a törvény és a végrehajtási rendeletek egyaránt a MEGOSZ tagságának és vezetõségének önzetlen szakmai támogatása mellett készültek/készülnek, melyet ezúton is köszönünk mindenkinek. 7

8 A MEZÕGAZDASÁGI EREDETÛ MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, HAZAI HELYZETKÉP Biró Tamás fõosztályvezetõ-helyettes FVM Mezõgazdasági Fõosztály A klímaváltozás, a globális felmelegedés, a világszerte növekvõ energiaigények, a fosszilis energiahordozók árainak rohamos növekedése mielõbbi cselekvésre készteti a világot, az európai tagországokat és ezzel párhuzamosan Magyarországot is. Az energiaforrások diverzifikálása, a megújuló energiaforrások és ezen belül a bioenergia részarányának növelése kulcsfontosságú tényezõvé lépett elõ. Az agrár-szektornak a bioenergia területén az alapvetõ feladata, hogy biztosítsa a bioenergia felhasználás növeléséhez a megfelelõ mennyiségû, és minõségû alapanyagot. Ez egyben új értékesítési perspektívákat, lehetõségeket jelent a termelõknek. Ezen túlmenõen agrárpolitikai cél, hogy az új bioenergia iparág kiépítésének a mezõgazdaság és a vidék egyértelmû nyertese legyen, az elérhetõ haszon jelentõs hányada a mezõgazdasági szektorban, a vidéki szereplõknél maradjon. A fosszilis energiahordozók túlzott felhasználásából eredõ problémákra (klímaváltozás, ellátásbiztonság ld. orosz-ukrán gázár-vita, gáz árának emelkedése stb.) olyan választ keresünk, amely környezetvédelmi, energiapolitikai, gazdaságfejlesztési, mezõgazdasági és az EU elvárások teljesítésének szempontjából maximális elõnnyel jár. A megújuló energiaforrások alkalmazása lehetõséget teremt a mezõgazdaságnak egy átfogó termelési- és piaci reformhoz, a termelési többlet piacképes termékké konvertálásának útján. Az Európai Unió világos elvárásokat fogalmazott meg a tagországokkal szemben. Ezek egyrészt a már jelenleg hatályos jogszabályokra (2001/77/EK és 2003/30/EK irányelv), másrészt a hosszú távú stratégiai célkitûzésekre vonatkoznak. A közös energiapolitika kialakítása valóban nehéz feladat, hisz a tagországok eltérõ területi és környezeti adottságokkal rendelkeznek, valamint a tagállami energiapolitikák is heterogén, sokrétû és bonyolult szabályozást mutatnak. Az EU szintjén adottak a célkitûzések és az irányelvek (Fehér Könyv, Biomassza Akcióterv, Klímastratégia, 2001/77/EK és 2003/30/EK irányelvek, Megújuló Energiaforrás Útiterv). Ezekben az Európai Unió világos elvárásokat, javaslatokat fogalmazott meg, miszerint az üvegházhatású gázok (ÜHG) fejlett országok által történõ kibocsátásának (az 1990-es szinthez képest) 2020-ra 20%-kal, a széndioxid emissziónak 2020-ig 30%-kal, 2050-ig 50%-kal kell csökkennie. 8

9 A Megújuló Energia Útiterv és az irányelvek világos célszámokat jelenítenek meg, amely 2020-ra 20%-os megújuló energiaforrás részarányt céloz meg, ezen belül a bio-üzemanyagok vonatkozásában 10%- ot. A nemzeti átfogó célkitûzések a megújuló energiaforrásokból elõállított energiának a évi végsõ energiafogyasztásban képviselt részarányával kapcsolatban Magyarország 13%-ot vállalt. A 13%-os pesszimista megújuló részarány teljesülését leginkább a mezõgazdasági bioenergia három fõ területe segítheti elõ: magyar alapanyagból a bio-üzemanyag elõállítás, hazai felhasználás, a biogáz építés ösztönzése és elterjesztése, valamint a kis és közepes léptékû szilárd biomassza rendszerek közösségi bevezetése. A kívánt célok elérése, nehéz de szükségszerû feladat a tagállamok számára. A megújuló energiaforrások jelentõs mértékben a helyi adottságokon alapulnak, ezért ennek hatékony és fenntartható kiaknázása tagállami feladat. A tervekben szereplõ részarányok eléréséhez fontos a közösségi jogi környezeti feltételek ideális megteremtése, valamint a közösségi szabályozásokon keresztül, olyan tagállami szabályozási kör kialakítása, mely az ésszerûségen és az optimális kihasználáson alapul. Bio-üzemanyagok A nemzeti bio-üzemanyag koncepciót úgy kell összeállítani, hogy a megújuló energiaforrások úgynevezett kulcsterületi szempontjai (EU elvárások, energia-függõség csökkentése, mezõgazdaság, környezetvédelem, komplex gazdaságfejlesztés) Magyarország lehetõségei és adottságai figyelembevételével érvényesüljenek. A megcélzott referenciaértékek eléréséhez kt/év bioetanol (hazai igény kt/év), kt/év biodízel elõállítására van lehetõség, ez alapanyag szempontjából felsõ korlát is. A bio-üzemanyag elõállítása lehetõséget teremthet a mezõgazdaság termelési- és piaci szerkezetének versenyképes átalakításához, reformjához. Ennek eredményeképpen stabilizálódnak a gabona termékpályák (bioetanol alapanyag igény 1,8-2,5 millió tonna/év). A bio-üzemanyagokhoz kapcsolódó fejlesztési és támogatási konstrukciók úgy kell kiírni, hogy hozzájáruljanak az alapanyagok saját feldolgozásához, mag helyett a nagyobb jövedelmet jelentõ feldolgozottabb termékek értékesítéséhez. A támogatás elnyerésének alapfeltétele legyen az alapanyag megléte (alapanyag-biztonság), a végtermék (etanol, nyersszesz) és a másodlagos termék (szeszmoslék, DDGS) értékesítésnek/felhasználásának igazolása. Fontos, hogy elõnyt kell élvezzenek a mezõgazdasági termelõi tulajdonban lévõ vállalkozások, valamint azok a szövetkezések, ahol kiemelt jelentõsége van a mezõgazdasági vagy az agrárgazdasághoz közvetetten kapcsolódó vállalkozásoknak. A második és harmadik generációs üzemanyag-technológiák hatékonyabbá és élhetõbbé teszik a rendszereket. Olyan támogatási konstrukciók 9

10 kiírását kell szorgalmazni, ahol teljesülnek a pozitív anyag- és energiamérleg feltételek. A fentiek együttes teljesülése megteremthetik a komplex fejlesztések lehetõségét, azaz a támogatás közvetve elõsegíti az integráltságot. Példaként említhetnénk a takarmányként hasznosítható termékek értékesítésébe az állattartók bevonását, vagy a hulladék hõ felhasználásában az egyéb kapcsolt mezõgazdasági tevékenységek (pl. szárító üzemeltetése biogázzal) összekapcsolását. A konstrukció meghirdetésénél (támogatott üzemek számánál) különös figyelmet kell fordítani a rendelkezésre álló alapanyagok mennyiségére, a teljes kukorica-felhasználási volumen alakulására. Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszer- és takarmány célú igények elsõdleges prioritást élveznek. A biodízelhez kapcsolódó konstrukciók meghirdetése esetén cél a közvetlen repcemag értékesítés helyett a feldolgozottabb termékek (növényolaj) elõállításához történõ hozzájárulás. A biodízel piacon fellépõ intenzív kereslet biztos értékesítési lehetõséget teremt a préselt olaj eladásához is, csökkentve a termelõk kiszolgáltatottságát. A világ új dilemmája az élelmiszer-, takarmány- és bioüzemanyag-ipar között folyó verseny mellett a világgazdasági válságból való kilábalás mikéntje. Szem elõtt tartva? jelen helyzetben különösen - a mezõgazdasági termékek élelmiszercélú értéknövelését, a bio-üzemanyag vertikum kiépítésében is nagyon fontos törekvés a fokozott decentralizáció, a hozzáadott érték teremtés a magyar komplex kisüzemi rendszerek beindítása révén valósulhat meg. A szaktárca vonatkozó intézkedései a fent nevezett célok elérése érdekében: a 44/2009. (IV.11.) FVM rendelettel meghirdetett konstrukcióban támogatás igényelhetõ kiskapacitású nyersszesz, nyersolaj üzemek létesítésére. A támogatási kérelmek tárgyév augusztusában nyújthatóak be, a támogatási intenzitás 40-60% között változik. A jogcím keretében az 1? 10 kt/év névleges kapacitású, elsõdleges feldolgozó üzemek létesítése támogatható, ezen belül a gyártási blokk (olajsajtoló, erjesztõ), fogadó és elõkészítõ blokk (mechanikai feltárás), energetikai blokk (gyártáshoz megújuló energiaforrások biztosítása), melléktermék-vonal blokk létesítése. A jogcím jelentõs hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, fontos feltétel az EU vonatkozó fenntarthatósági feltételeinek a biztosítása. A bio-üzemanyag program az alábbi intézkedések elindítása révén lehet sikeres: ha a feldolgozás támogatása mellett a társtárcák (KvVM, KE- HiM, NFGM) az európai uniós források jó kihasználása mellett termékpálya szemléletben meghirdetnek olyan ösztönzõ programokat, amelyek a hazai felhasználást segítik elõ. Ilyen ösztönzõ rendszer lehet a bio-üzemanyag kutak építésének támogatását elõsegítõ program, vagy a zöldüzemanyaggal mûködõ tömegközlekedés fejlesztését elõsegítõ programok. 10

11 Szilárd biomassza A mezõ- és erdõgazdasági eredetû biomassza hatékony felhasználásának növelése, a hazai energiaellátás biztonságának fokozása és forrásainak diverzifikálása, a fenntartható fejlõdés biztosítása, a falvak és a kisvárosok élhetõvé tétele, a környezet- és természetvédelem szempontjainak figyelembe vétele, valamint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kormányzati stratégiák összehangolása mezõgazdasági prioritás mellett nemzetgazdasági ügy. Magyarország optimális agroökológiai adottságokkal rendelkezik az energetikai célú biomassza megtermelésére, ezért a kihívásra adott válasz egyben lehetõség is a mezõgazdaságnak, a vidéki térségeknek. Lehetõség a termelési és piaci struktúra diverzifikálására, új termékpályák megjelenésére, a kedvezõtlen termõhelyi adottságú területek racionális hasznosítására, a melléktermékek és hulladékok gazdaságos hasznosítására és értékesítésére, a helyben történõ felhasználással az energiaköltségek csökkentésére, a növekvõ árú gáz kiváltására. A mezõgazdaság és vidékfejlesztés területén az egyik fõ cél a termelõi jövedelmek megõrzése, a hozzáadott érték növelése, a bioenergetikai fejlesztésekkel a vidéki életszínvonal javítása. A szaktárca vonatkozó intézkedései a fent nevezett célok elérése érdekében: a lágyszárú energiaültetvények létesítésének támogatására vonatkozó 71/2007. (VII.27.) FVM rendelet és a fás szárú energiaültetvények telepítésének támogatására vonatkozó 72/2007. (VII.27.) FVM rendelet keretében eddig benyújtott kérelmekre eddig 327 millió Ft összegû támogatási kötelezettségvállalás került kibocsátásra. A támogatott terület nagysága 3273 ha. Az intézkedés meghirdetése kettõs célt szolgált. Egyrészrõl hozzájárul az energetikai célra felhasznált biomassza kínálat bõvítéséhez, másrészrõl lehetõséget biztosít a gazdálkodóknak a kedvezõtlen termõhelyi adottságú területeken történõ rentábilis gazdálkodáshoz (fás szárú energiaültetvények telepítéséhez, ápolásához, akác esetén max. 160 e.ft/ha, egyéb fás szárú kultúrák (nyár, fûz) max. 180 e.ft/ha összegben; lágy szárú energiaültetvények (Miscanthus, energiafû) telepítéséhez, Miscanthus esetében 250 e.ft/ha, energiafû esetében 75 e.ft/ha értékben)a jogcím tárgyév április 15-tõl ismételten megnyitásra került. Mezõgazdasági tevékenységek energiaellátásához kapcsolódóan biomassza kazánok beszerzésére, illetve geotermikus energia alkalmazására az ügyfeleknek számos jogcímben van lehetõségük támogatást igénybe venni. A 78/2007. (VII.30.) FVM rendelet keretében támogatás igényelhetõ mezõgazdasági tevékenység energiaellátásához biomassza kazánok beszerzésére. A jogcím évi meghirdetése során 89,33 millió Ft értékben történt kötelezettségvállalás. Ezen túlmenõen a kertészet és a növénytermesztés létesít- 11

12 ményeinek (szárítók) támogatása során is lehetõsége van az ügyfeleknek megújuló energiaforrások alkalmazására. A szilárd biomassza hatékony felhasználása és széles körû hasznosítása az alábbi intézkedések végrehajtása esetén lehetséges: Egyedi gázfûtésû lakások és közösségi épületek fûtésének kiváltására létesített biomassza tüzelésû távhõközpont létesítése, Kiskapacitású, biomasszára épülõ (mezõ- és erdõgazdasági eredetû melléktermékek, biomassza-termelés) tüzeléstechnikájú erõmû, falusi és kisvárosi fûtõmû beruházások megvalósítása, Meglévõ gázfûtésû távhõ központok kiváltása biomassza tüzelésû hõközpontokkal, Kogenerációs (gázmotoros áram és hõtermelõ) hõközpontok kiváltása biomassza tüzelésû fûtõmûvekkel, Ipari vagy mezõgazdasági technológiák kiszolgálását végzõ gázüzemû hõközpontok kiváltása biomassza-tüzelésû fûtõblokkokkal, Villamos energia termelésére és egyidejûleg a keletkezett hulladékhõ hasznosítására létesített biomassza fûtésû kiserõmûvek elindítása, Központi költségvetésbõl fenntartott intézmények és önkormányzatok által fenntartott intézetek energiaracionalizálása, valamint az intézetek által használt hagyományos energia biomassza alapon történõ fûtési rendszerekkel való kiváltása. Biogáz Az Európai Unió (EU) tagországainak gazdaságát és energiaellátását egyre jobban fenyegeti a kõolaj és földgáz árának rohamos emelkedése. Ebbõl fakadóan minden tagország számára felértékelõdik saját megújuló energiaforrás készlete, köztük a biogáz termelési kapacitása, mivel ez a megújuló energiaforrás-szegmens felhasználását tekintve alternatívát jelent a földgázzal és egyéb fosszilis energiahordozókkal szemben. A biogáz azon alapvetõ megújuló energiaforrások közé tartozik, amely nagyban hozzájárulhat a fenntartható gazdasági fejlõdéshez és a környezetvédelemhez. Továbbá ösztönözheti mind az EU-t, mind annak tagországait - köztük Magyarországot -, hogy a biogáz üzemek létesítésére és üzemeltetésére irányuló támogatási programok és stratégiák kidolgozásával, beruházások és fejlesztések ösztönzésével aknázzák ki a biogázban rejlõ potenciálokat. Ezekre alapozva és a lehetõséggel élve tette meg javaslatait Magyarország az Európai Parlament megújuló energiaforrásokra vonatkozó döntéseinek elõkészítéséhez, hogy a témát érintõ EU joganyag felülvizsgálata minél elõbb napirendre kerüljön. A biogáz üzemek elõsegíthetik a vidéki kistérségek energiaimport függõségének csökkenését, hozzájárulhatnak a közintézmények (önkormányzat, is- 12

13 kola, óvoda, közösségi épület) hõ-, és elektromos áram felhasználásának költséghatékonyabb kiváltásához, valamint munkahelyteremtõ képességgel rendelkeznek, segíthetik a vidék megújulását és versenyképessé válását. Ebben az aspektusban a decentralizált (ún. farm-scale) típusú biogáz rendszerek lehetnek hatékonyak. A szaktárca vonatkozó intézkedései a fent nevezett célok elérése érdekében: Az állattartó telepek korszerûsítésének támogatására vonatkozó 27/2007. (IV.17.) FVM rendelet keretében lehetõsége van a gazdálkodóknak a trágyatárolást biogáz üzem megvalósításával biztosítania. A 2007-ben benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásban 33,131 Mrd Ft értékû kötelezettségvállalásra került eddig sor közel 30 állattartó telephez kapcsolt biogáz üzem létesítésére. Az elõállítani tervezett villamos energia mennyisége jelentõsen szóródik, telepenként 2 és 7 GWh/év között, becsléseink szerint a évben benyújtott támogatási kérelmek alapján megvalósuló beruházások kb. 120 GWh villamos energiát állíthatnak elõ évente. A biogáz hatékony felhasználása és széles körû hasznosítása az alábbi intézkedések megvalósulása esetén lehetséges: Vezetékes gázhálózat nélküli települések szilárd biomasszán alapuló energiaellátási rendszereinek kiépítésére, Biogáz rendszerek kiépítése, bekapcsolása az országos hálózatba, Pirogáz mikró- és kiserõmûvek villamos és hõenergia termelésének megvalósítása a fogyasztás helyszínén a helyben képzõdött mezõgazdasági és kommunális hulladékból (a jelenlegi lerakás helyett). A biogáz felhasználásának ösztönzését, a jogszabályi környezet hozzárendelését, a pénzügyi és támogatási rendszerek feltételeinek kidolgozását a biogáz felhasználásának differenciálása alapján kell hozzárendelni: a) Biogáz felhasználása üzemanyagként A tisztított biogáz kiválóan alkalmas motorhajtóanyagként való alkalmazásra is. A motorhajtóanyagként felhasznált biogáznak számos elõnye van: csökken a fosszilis energiafüggõség, a károsanyag kibocsátása kisebb, mint a fosszilis üzemanyagnak. Ez által környezetbarát bioüzemanyagnak is nevezhetjük. Az elterjedést ösztönözni kell a biogáz bázisok kiépítésével, a biogáz töltõ állomások elterjedésével, a biogáz üzemû tömegközlekedési jármûvek elterjesztésével. b) Biogázok felhasználása tüzelõanyagként áram- és hõtermelésre A biogáz hasznosításának legelterjedtebb formája az áram- és hõtermelés. A vidék számára a biogáz e szegmense nyújthat kiemelkedõ lehetõségeket. Az elektromos áram értékesítés mellett a hõhasznosításban rejlik a gazdaságosság kulcsa. 13

14 c) Biometán betáplálása a földgázszállító, -elosztó rendszerekbe. A biogáz kialakult tisztítási technológiával biometánná alakítható. A gázelegy metán tartalma így 60% körüli értékrõl 93-94%-ra növekszik, ezáltal a földgázzal azonos energiatartalmúvá válik. A földgázhálózatba történõ betáplálásának elõnyei között szerepel, hogy kezelhetõvé válnak a termelés és fogyasztás közötti idõbeli és intenzitásbeli különbségek, mivel a gázhálózat jelentõs méretû tárolóként is értelmezhetõ. Elõnyt jelent, hogy a hálózatba táplált biometán a földgázzal egyenértékû értékesíthetõ kereskedelmi árúvá válik, ezzel pedig hozzáadott értéket teremt. d) Pirogáz mikro erõmûvek villamos és hõenergia termelésének megvalósítása a fogyasztás helyszínén a helyben képzõdött mezõgazdasági és kommunális hulladékainkból A kommunális biogázüzemek kiérett iszapmennyiségeinek az elpirolizálása villamos és hõenergia termelésre kiválóan alkalmas a biogáz fermentáció maradék szerves anyagmennyiségének további lebontásával. Az Európai uniós és a nemzeti forrásoknak nem szabad a terméklánc egy elemére irányulniuk, (a szaporítóanyagokra vagy más input) hanem minél inkább a termékpálya teljes folyamatára és a végtermékre egyaránt kell koncentrálódni. Így garantálható leginkább, hogy önfinanszírozó rendszer jön létre. A hitel és tõkebefektetés vonatkozásában kiemelhetõ, hogy a zöldiparban folyamatosan gazdaságos rendszerek jönnek létre. A banki konstrukciók mellett különösen a vállalkozói tõkebefektetés (pl. közös vállalat, részvény) lehet ígéretes. Mindezért olyan egységes banki bioenergia konstrukció kidolgozása szükséges, mely elõsegítheti a kistérségi bioenergia hasznosítás elterjedését. Az üzemeltetés a saját források kiegészítését, és az üzemeltetés költségeinek csökkentését a CO 2 kereskedelemben elérhetõ jövedelem tudja jelentõsen csökkenteni. Ehhez ki kell dolgozni a projekt alapú CO 2 elszámolás és hitelesítés rendszerét. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a tudatos európai elkötelezettség Magyarország és a környezõ országok számára erõteljes lépések megtételére ösztönöz. Az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások, valamint a klímavédelem, mind olyan programok és következetes lépések megtételét teszi szükségessé, melyek pozitív hatása és eredménye a következõ nemzedéket, a következõ generációt érinti a legjobban. 14

15 A MAGÁNERDÕKET ÉRINTÕ UNIÓS ÉS NEMZETI TÁMOGATÁSOK Ali Tamás Gábor igazgató-helyettes Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság A magánerdõket érintõ erdészeti támogatások rendszerének megértéséhez, és a jelenlegi helyzet megismeréséhez mindenképpen röviden át kell tekinteni az elmúlt évek-évtizedek fontosabb változásait, folyamatait. A magán-erdõgazdálkodás támogatásáról a kilencvenes évek eleje-közepe óta beszélhetünk, az Európai Közösséghez történt 2004-es csatlakozásunk elõtt gyakorlatilag a nemzeti forrásból nyújtott támogatások voltak az egyeduralkodók. A támogatási rendszer egy támogatási rendeleten alapult, viszonylag könnyen áttekinthetõ volt. A május elsején történt Európai Uniós csatlakozás teremtette meg a lehetõségét, hogy az erdõgazdálkodás támogatásába közösségi forrásokat is bevonjunk. Ennek kereteit a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv adta, sajnos egyetlen, ám annál sikeresebb intézkedéssel, a Mezõgazdasági területek erdõsítése jogcímmel. Ez idõben több nemzeti támogatási jogcím élt tovább az NVT mellett. Az NVT programozási idõszakának végén jelent meg az Európai Unió új, vidékfejlesztési támogatásokról szóló rendelete, és jött létre az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, melynek hazai keretrendszerét az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program jelenti tõl lassan, de folyamatosan indulnak be az ÚMVP jogcímei, ezzel párhuzamosan alakul át a nemzeti támogatások rendszere. A korábbi nemzeti támogatások jellegükbõl adódóan lassan, évek alatt futnak ki azaz kerülnek kifizetésre az erdõ fejlõdésével párhuzamosan. A nemzeti támogatások mintegy kiegészítésként szolgálnak az ÚMVP jogcímei mellé, ezekre az adott jogcímek esetében elõadásom során ki fogok térni. Új, és régi, de átalakított jogcímek jelennek meg, melyek az ÚMVP szabályozásból adódóan kimaradt támogatási területeit fedik le. Az átalakulás azt hozta magával, hogy a korábbi egyszerû rendszer egyre bonyolultabb, a sok, különbözõ eredetû és eljárásrendû forrás miatt sok, különbözõ támogatási rendelet jelent és jelenik meg, emiatt a tájékozott szakirányítói-integrátori réteg szerepe felértékelõdik. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program jogcímei Az ÚMVP a vonatkozó EMVA rendelet felépítését követi, úgynevezett tengelyekbe szervezve jelennek meg a támogatási jogcímek. A magán-erdõgazdál- 15

16 kodás támogatása szempontjából az elsõ és a második tengely jelentõs, bár összességében ki lehet jelenti, hogy az EMVA elsõsorban a magán tulajdonú területek támogatására szolgál, csak az intézkedések viszonylag szûk körére vehet igénybe támogatást állami tulajdonú pályázó. I. tengely Az elsõ tengely a versenyképesség javítását szolgáló intézkedésekre fókuszál, azaz olyan beruházásokra, melyek a gazdaság versenyképességét, jövedelemszerzõ képességét javítják, illetve olyan oktatásra, szaktanácsadásra, melyek ezt a célt elõsegítik. A tengely fõ jellemzõje végrehajtási szempontból, hogy nem területalapú, azaz az elszámolás alapját számlák képezik, a számlával igazolt költségek bizonyos hányada kerül megtérítésre a kedvezményezettek részére. Az elsõ tengely magán-erdõgazdálkodókat érintõ jogcímei: Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele A jogcím az erdõgazdálkodók által igénybevett szaktanácsadási szolgáltatások ellentételezéséhez nyújt támogatást. Tanácsadási szolgáltatások létrehozása A szaktanácsadási központok létrehozására nyújt támogatást a jogcím. Erdõk gazdasági értékének növelése Az ÚMVP-ben ezen a címen szereplõ intézkedés két, jelentõsen eltérõ téma támogatására szolgál: Erdészeti gépek beszerzése Az erdészeti gépek beszerzésének támogatása, a gépkatalógusban szereplõ gépekre. Erdõk állománynevelési munkáinak támogatása Az erdõk állománynevelési, tisztítási, ápolási, nyesési munkái finanszírozhatók ennek a jogcímnek a segítségével. II. tengely A második tengely jogcímei az erdõterületek fenntartható használatát támogatja, a vidék környezeti állapotának javítása a cél. Jellemzõje az itt szereplõ jogcímeknek, hogy terület alapon adható rájuk támogatás, a számlás elszámolási kötelezettség alól a tagállam kérhet felmentést. Vannak beruházás jellegû jogcímek (pl. erdõtelepítés) de megfelelõ háttérkalkulációval és indoklással normatív egységárakat lehetett megállapítani. A kettes tengely jogcímei: Mezõgazdasági területek erdõsítése Erdõtelepítés elsõ kivitelére (kiegészítõ intézkedésekkel), a telepítés ápo- 16

17 lására öt évig, és jövedelempótló támogatásra maximum 15 évig lehet igénybe venni. Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása Olyan földhasználati rendszer létrehozására lehet támogatást igénybe venni, melyben erdészeti és mezõgazdasági tevékenység egyaránt zajlik (legelõ). Egy éves támogatás. Erdészeti potenciál helyreállítása Az erdõt ért abiotikus károsítások (vihar, szél, víz, aszály, erdõtûz) következményeinek felszámolására lehet igénybe venni támogatást. A tervezett nemzeti támogatások között kiegészítésként a biotikus (rovar, gomba) károsítás helyreállítása szerepel. Egy éves támogatás. Nem termelõ beruházások A jogcím több, eltérõ tevékenység támogatására ad lehetõséget, az erdõben végzett, környezeti állapot javítását szolgáló vagy közjóléti jellegû beruházások finanszírozására szolgál. Egy éves támogatás. Két fõ területe: Erdõszerkezet átalakítás elsõ kivitele Közjóléti létesítmények (parkerdõ, pihenõhely, tanösvény) létrehozása Erdõ-környezetvédelmi kifizetések A legösszetettebb jogcím, kilenc célprogramban csoportosulnak az itt igénybe vehetõ támogatási formák. A célprogramok több évesek a leghosszabb 10 évig tart. Az erdõk, és a környezet állapotának és közjóléti értékének javítását, megõrzését szolgálják a támogatások, a természetkímélõ erdõgazdálkodási módszerek elterjedését, az azokból adódó többletköltség megtérítését szolgálják. A kilenc célprogram: agresszíven terjedõ, idegenhonos fa- és cserje fajok visszaszorítása szálaló erdõgazdálkodás erdõállományok kézimunka igényes ápolása õshonos erdõállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása speciális erdei élõhelyek és természetes erdõfelújítás lehetõségének biztosítása véghasználat elhalasztása talaj és élõhely védelem céljából közjóléti célú erdõk fenntartása erdei tisztások kialakítása és fenntartása természetkímélõ anyagmozgatási módszerek alkalmazása Nemzeti támogatások A nemzeti támogatások több csoportra oszthatók, vannak kifuttatás alatt álló, mûködõ, és tervezett jogcímek. 17

18 Jelentõs szerepet játszanak a korábbi, EU csatlakozás elõtti, és a jogszabályváltozások elõtti támogatási rendszer maradványaiként kifuttatásra kerülõ erdõtelepítési és erdõfelújítási támogatások. Mindenképpen meg kell említeni a személyi jövedelemadó kiemelt közcélokra felajánlható 1%-ból származó összeget, melynek utolsó, hetven millió forint körüli maradványára az idei év októberének közepéig lehet pályázni, szálaló erdõgazdálkodásra, illetve tájékoztatásra. A nemzeti támogatások közül a magán-erdõgazdálkodás szervezõdésének, üzemelésének támogatásai közül legjelentõsebb a 109/2008 FVM rendelet alapján eddig nyújtott támogatások köre, mely az elmúlt két év tapasztalatai alapján várhatóan átalakításon, egyszerûsítésen esnek át. A tervezett támogatások az Európai Uniós bejelentési eljárás alatt állnak éppen, a végeleges rendszer az elfogadás után áll össze. A tervezett jogcímek: Közjóléti berendezések fenntartása Ez a jogcím korábban a 109/2008 FVM rendelet része volt, szinte változatlan feltételekkel kerül bevezetésre. A Nem termelõ beruházások, az erdõ környezetvédelmi kifizetések, és ez a jogcím szemlélteti, hogy a különbözõ forrású támogatások hogy állnak össze rendszerré. Biotikus károk elleni védekezés Biotikus károk felszámolása A két fenti jogcím az ÚMVP Erdészeti potenciál helyreállítása címû jogcím kiegészítése. Erdészeti erdei iskolák mûködtetése Határjel kitûzés, állandósítás Mint az elõadásból látható, a megváltozott lehetõségek, körülmények, források a támogatások teljes átalakulását, rendszerré összeállását hozzák. A fent felsorolt jogcímek mind, vagy majdnem mind különbözõ szabályrendszerrel rendelkeznek. A támogatási rendszer bonyolultsága is szükségessé teszi az erõs, jól szervezett szakirányítói-gazdálkodói-integrátori réteg létét, és különösen fontos jelentõsége van a tájékoztatásnak, képzésnek, és az olyan szakmai rendezvényeknek, mint ez az alkalom. 18

19 A HAZAI NEMESÍTÉS SZEREPE AZ ENERGETI- KAI FAÜLTETVÉNYEKBEN ÉS AZ ERDÕTELE- PÍTÉSEKBEN Phd. Dr. Borovics Attila fõigazgató Erdészeti Tudományos Intézet - Sárvár Bevezetés A fosszilis energiahordozó-függõség és a széndioxid kibocsátás csökkentése okán is üdvözlendõ a biomassza, mint energiaforrás hasznosítása. Sokféle növény lehet alkalmas ipari mennyiségû biomassza képzésére és így a növekvõ kereslet minél gyorsabb kielégítésére, de a nyárfélék mindenképpen figyelmet érdemelnek széles termõhelyi skálán való alkalmazhatóságukkal, gyors növekedésükkel és jó sarjadzó-képességükkel, ami miatt nem szükséges a letermelt ültetvények rendszeres újratelepítése. A nyár ültetvények további elõnye, hogy több évtizedes gazdálkodói tapasztalat halmozódott fel velük kapcsolatban, amelyek könnyen adaptálhatók rövid vágásfordulóval kezelt energetikai faültetvények létesítésére és kezelésére. A nyár szaporítóanyag-gazdálkodás jelenlegi helyzete Az elkövetkezendõ években több tízezer hektár ilyen ültetvény (nem erdõ!) telepítését tervezi a kormányzat pályázati formában támogatni, ahol a kivitelezés sikeressége és jövedelmezõsége szempontjából sem mellékes, hogy milyen termõhelyen, mely fajtákból és milyen minõségû szaporítóanyaggal történik a létesítés. A termõhelynek megfelelõ optimális szaporítóanyag-választást jelenleg azonban akadályozza, hogy az anyatelepi kapacitások az erdõkre vannak méretezve, amely 4 x 4 m-es hálózat esetében hektáronként eddig legfeljebb 600 darab gyökeres dugványt jelentett. Az energetikai faültetvények létesítését 8-10 ezer darab simadugvány közvetlen elültetésével tervezik hektáronként, amely évekig tartó hiányt fog generálni a nyár és részben a fûz szaporítóanyagok piacán. A rövid távú következmények már most tapasztalhatók, hiszen a jelenlegi és várható hiány pótlására a hazai piacon azonnal megjelentek a külföldi nyár és fûz fajták jelentõs mennyiségû anyagai. Ez önmagában nem jelenthetne problémát, az idegengyûlöletnek itt sincs helye, a piac szabadságát ez esetben sem szabad különbözõ érdekekre hivatkozva korlátozni. Csupán 19

20 azt nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a hazai termõhelyi feltételek között még semmit nem bizonyító, termõhelyi tapasztalatokkal nem rendelkezõ külföldi fajták esetében a honosításnak kell lennie az elsõ, megkerülhetetlen lépésnek. A honosítás során igazolni szükséges a hazai termeszthetõség termõhelyi feltételeit, betegségekkel szembeni ellenállóképességet és a várható hozamokat. E nélkül egy-egy fajta hazai bevezetése megalapozatlan, a szakmai érvek helyett az üzleti érdekek dominálnak, amelynek a tanulópénz részét a nem kellõen körültekintõ ültetvénylétesítõkkel fizettetik meg. Sok példa ismert arról, hogy a délrõl származó, hosszú vegetációs idejû, ezért jó produkciójú fajták nálunk kiszolgáltatottak a korai és kései fagyoknak. A kiegyenlített nyugati klímáról származó fajták esetében a nyári aszályunk jelenthet korlátot, vagy egy sor olyan kórtani probléma merülhet fel, amely a nemesítés eredeti helyszínén nem jelentkezett. Vannak ugyanakkor hazánkban is jól teljesítõ, külföldön nemesített fajták. Ezek itteni alkalmazhatóságát azonban évekig tartó, alapos honosítási munkával igazoltuk elõzetesen! A hagyományos és az energetikai célú nemesítés összevetése A hazai nemesítés napjainkig a éves idõszak alatt iparifa választékok termelésére alkalmas nemesnyár fajták elõállítását és honosítását tartotta legfontosabb feladatának. Ennek eredménye az a fajtakínálat, amely jelenleg megfelelõ feltételt biztosít a hazai termõhelyi lehetõségek hasznosítására. A hagyományos, elsõsorban a jó mûszaki tulajdonságú, minõségi rönk elõállítását célzó nemesítéssel szemben, a rövid vágásfordulóval kezelt energetikai faültetvények esetében a hektáronként tonnában kifejezett maximális mennyiségû biomassza elõállítása a kitûzött cél. Ennek érdekében nagy sûrûségben és közvetlenül dugványokkal történik a telepítés. A termelés 2-3 éves ciklusokban folyik, az elsõ levágást követõen, további sarjaztatási-betakarítási idõszakok követik egymást. Az egészségi állapottól és termõképességtõl függõen egy-egy ültetvény várható termelési ideje így is év, amely után az ültetvény felszámolása következik. Ésszerû alternatívát jelenthet az energetikai alapanyag termelésére a hengeres fában, egyedi kitermeléssel és akár 5-10 éves vágásfordulóval kezelt faültetvények létesítése. Ebben az esetben kiaknázhatjuk a nyaraknál 6-8 éves korban már elérhetõ legintenzívebb növekedési idõszakot, viszont a bevételeink is csak ezt követõen jelentkeznek. Mindkét megoldás esetében fontos szempont az, hogy nem erdõ mûvelési ágban folyik a gazdálkodás, amely kedvezõ a földtulajdonosok számára, hiszen az ilyen típusú ültetvények esetében igénybe lehet venni a mezõgazdaságban megszokott támogatá- 20

21 sokat, ugyanakkor nem terjed ki rá az erdõtörvény, amely a tartamosság érdekében esetenként korlátozza a magántulajdon használatát. Az energetikai faültetvények céljára nemesített fajták esetében a jellemzõen apríték formájában történõ hasznosítás miatt a szelekciós szempontok közül jelentõségét veszti a törzsalak, ág- és koronaszerkezet, valamint az idõsebb korban megjelenõ törzskárosítókra való érzékenység. Annál nagyobb súlyt kap viszont a sûrû állományszerkezet okozta erõsebb biotikus stresszel szembeni tolerancia, különös tekintettel a rozsdagombával szembeni ellenálló-képességre, az egyedek közötti versenyre, a várható magas arányú mortalitásra. Nagy a jelentõsége a kiültetést követõ megmaradási, gyökeresedési hajlamnak és a többszöri visszametszést tûrõ képességnek. Összességében elmondhatjuk, hogy az energetikai célú nyár fajták elõállításának igénye, amely az egységnyi felületen megtermelhetõ maximális biomassza produkciót célozza meg, sok esetenként eddig kevésbé figyelembe vett tényezõ összehangolása révén valósítható meg. A kutatás jelenlegi és közeljövõben várható eredményei A meglévõ fajtakínálatból a tartamkísérleteink korai növekedésének újraértékelésével és az anyatelepeken megtermelhetõ dugványok mennyiségei alapján amellyel jól becsülhetõ a sarjaztatásos üzemmódban való viselkedés választjuk ki azokat a fajtákat, amelyek fejlõdési ritmusa és visszavágásukat követõ újrasarjadási tulajdonságai megfelelnek a rövid vágásfordulóval kezelt faültetvényeknek. A kísérleteink adatai alapján a következõ nemesnyár fajtákra szeretnénk felhívni a figyelmet: Populus x euramericana cv. Pannonia: Jelenleg a legnagyobb termesztési területtel bír hazánkban. Különösen a fiatalkori növekedése erõteljes. Nagy a termõhelyi plaszticitása. Populus x euramericana cv. Kopecky: Kezdeti növekedése erõteljes. Fõleg a közepes fatermõképességû nemes nyáras termõhelyeken lehet versenyképes. Elviseli a nagyobb agyagtartalom miatt idõszakosan túlnedvesedõ és a lápi eredetû termõhelyeket, valamint a talaj magasabb szénsavas-mész tartalmával kapcsolatban kialakuló viszonylag szárazabb körülményeket. P. deltoides x P. x euramericana cv. Adonis: 2004-ben minõsített, gyors fiatalkori növekedésû hímivarú nemesnyár fajta. Erõteljes növekedési képessége mindenekelõtt a gyengébb (közepes) nyár termõhelyeken mutatkozik meg. Populus x euramericana cv. Triplo: Kezdettõl fogva és tartósan erõteljes. Tág termõhelyi tûrésû, de kimagasló teljesítményt csak jó fatermõképességû termõhelyen nyújt. 21

22 Populus x euramericana cv. Koltay: Hímivarú nemesnyár fajta. Növekedési erélye kezdettõl fogva és tartósan erõteljes, az egyik legkiemelkedõbb a hazai nyárfajtáink között. Széles termõhelyi skálán termeszthetõ, tág tûrõképességû fajta. Az ERTI közel 1000 genotípust tartalmazó nyár gyûjteménye áttekintésével és a klón- és fajtakísérleteink revíziójával a kedvezõtlen törzsalakú, erõs oldalág fejlesztésû vagy idõsebb korban törzsbetegségekre érzékenység, ezért a minõségi nyártermesztés igényeit nem kielégítõ, viszont nagy biomassza produkciójuk és jó sarjadzó képességük miatt a rövid vágásfordulóval kezelt faültetvény céljainak megfelelõ nagyszámú genotípust azonosítottunk, amelyek energetikai célú vizsgálatát, új kísérletek beállításával kezdtük meg. Ugyanakkor bizakodásra adhat okot a korábbi években létrehozott hibrid utódnemzedékek teljesítménye is. A belõlük szelektált ígéretes klónok növekedési erélyérõl és betegségekkel szembeni ellenállóképességérõl egyre több megbízható információval rendelkezünk. Több helyszínen történõ kipróbálásuk jelenleg folyik. Nagy eltérés van az egyes genotípusok között a kezdeti növekedési ritmust illetõen, illetve az is megállapíthatjuk, hogy az egyébként jó biomassza produkciójú I-214-hez képest akár jelentõs többlet érhetõ el! Az új igények széleskörû kielégítése érdekében szükségesnek tartjuk új szelekciós bázis kialakítását, ezért szabad beporzású és ellenõrzött keresztezéssel magonc utódállományokat állítottunk elõ. Ezekbõl szelektáljuk ki a kimagasló növekedésû egyedeket, amelyek vegetatív felszaporítása és klónkísérletekbe vitele az elsõ lépése annak, hogy a növekedésben megmutatkozó többlet mellett a rezisztencia-tulajdonságokról, a különbözõ termõhelyen való alkalmazhatóságról, megmaradásról, gyökeresedési hajlamról információkat gyûjtsünk. Bízunk abban, hogy a keresztezési programjainkban alkalmazott, hazai termõhelyhez alkalmazkodott szülõk utódai nem csak biomassza produkciójukkal, hanem biztonságos termeszthetõségükkel is meg fogják állni a helyüket a jövõben. A fajtaválasztás legfontosabb szempontjai A jelenlegi nyár fajtaválasztékban találhatók energetikai célra is alkalmasak, amelyek biztonságosan termeszthetõk és jelentõs hozamra képesek. Energetikai célú új fajták elõállítása is szükséges, amelynél tekintetbe kell venni a dugványokkal történõ telepítésbõl, a sûrû ültetési hálózatból és sarjaztatásból fakadó termesztési sajátságokat. A külföldön elõállított fajták hazai alkalmazhatóságát igazolni szükséges, klón- és fajtakiválasztó kísérletekben kell elõször honosítani! 22

23 A MAGÁN-ERDÕGAZDÁLKODÁS TELJESÍTMÉ- NYE ÉS A PEFC TANÚSÍTÁS LEHETÕSÉGEI MA- GYARORSZÁGON Prof. Dr. Lett Béla egyetemi tanár, igazgató Phd. Dr. Schiberna Endre egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Erdõvagyon Gazdálkodási Intézet Bevezetés Az Erdõvagyon-gazdálkodási Intézet a Magán-erdõgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat (METH) keretében évre is elvégezte a magán-erdõgazdálkodási szektor teljesítményére vonatkozó vizsgálatait. Ezzel a célunk az, hogy a magánerdõkben elvégzett munkákról ne csak a naturális mennyiségek legyenek ismertek, hanem azok pénzügyi vonatkozásaival is tisztában lehessünk. Szükséges ezt tudnunk azért is, mert a szektor fejlõdésének méréséhez ismernünk kell a kiinduló állapotot, amihez mérten a fejlesztések elindíthatók és mérhetõk. A fejlõdés egyik lehetséges útja például az erdõtanúsítás és faanyag eredettanúsítás, amelyre a PEFC-cel kapcsolatos néhány gondolattal szeretnénk felhívni a figyelmet. A magán-erdõgazdálkodási szektor teljesítménye A magán-erdõgazdálkodási szektor egészének gazdasági teljesítményét a METH úgy vizsgálta meg, hogy a kizárólag erdõgazdálkodással foglalkozó erdõbirtokossági társulatok éves pénzügyi beszámolóit elemezte. Kiszámoltuk az egyes gazdasági mutatók összesített és egységnyi területre vonatkozó fajlagos értékeit is. Ezeket a fajlagos adatokat használtuk fel arra, hogy a teljes magán erdõterület jellemzõ gazdasági adatait megbecsüljük. Az erdõbirtokossági társulatok gazdálkodásának elemzését a évi pénzügyi beszámolók alapján végeztük el. A idõszakra 684 ebt. éves beszámolója volt elérhetõ, amelyeknek ~25%-a számszaki hibát tartalmazott. Ez a megállapítás nem tartozik az elemzés céljai közé, de fontos jelzés arra vonatkozóan, hogy az ebt.-k pénzügyi nyilvántartásai nem jó minõségûek. A megtisztított adatbázisba bekötöttük a METH ebt.-k gazdálkodási területei tartalmazó adattábláját, és így 467 ebt. adatainak elemzésére nyílott lehetõség, amelyek ha gazdálkodói területet fednek le. 23