1. Bevezetés Az Energia Farm fermentáló üzemének beruházása, környezetvédelmi vizsgálata A fermentáló üzem...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Bevezetés... 3. 7. Az Energia Farm fermentáló üzemének beruházása, környezetvédelmi vizsgálata... 42 7. 1. A fermentáló üzem..."

Átírás

1 1. Bevezetés Megújuló energiaforrások Történeti áttekintés Biomassza Eredetük szerint A végtermék halmazállapota szerint A biogáz A bioetanol A szélenergia A geotermikus energia Napenergia A mezıgazdaságban jelentkezı környezetet szennyezı anyagok A káros anyag útja a környezetben Mőtrágyák A mőtrágyázás hatása a gyomokra A hulladékhı A kıszénbıl való energia-ellátás A barnaszénbıl való energia-elıállítás Energia elıállítás kıolajból és földgázból Európai Uniós irányelvek a környezetvédelem érdekében Nemzetközi fellépés a környezetszennyezés ellen Az Európai Uniós szabályozás hazai vetülete Az Agrofarm projekt felépítése Az etanolgyártás A biogáz és erımő modulok Az aerob fermentációs modul Az Abonyi Mezıgazdasági Zrt. bemutatása A társaság alapítása és fejlıdése A menedzsment és szervezeti felépítés A vállalat tevékenységének bemutatása Az Energia Farm fermentáló üzemének beruházása, környezetvédelmi vizsgálata A fermentáló üzem

2 7. 2. A fejlesztés célja, elért eredményei A beruházás leírása A fermentáló környezeti hatása A bioetanol üzem, mint tervezett beruházás gazdaságossági vizsgálata A bioetanol üzem A bioetanol gyártásának technológiája Gazdaságossági elemzés A projekt környezetre gyakorolt hatása Az etanol üzem az energiafarmba való kapcsolódása Összegzés Irodalom jegyzék Summary Mellékletek jegyzéke

3 1. Bevezetés A mezıgazdaság az egész világon komoly kihívásokkal küzd. A Föld lakosságának nagy része a szélsıséges idıjárás miatti kis termésátlagok következtében éhezik, míg a fejlett országokban a túltermelés okoz gondot. A világ fejlett országaiban a szántóföldi mezıgazdasági termelés kezdetétıl a termıföld potenciális termıképességének kihasználása fokozatosan bár, de egyre intenzívebbé vált. Ezt a fejlıdést a fokozatosan növekvı közvetlen illetve közvetett energia-bevitel jellemezte, mivel a termesztés volumene és a termesztés színvonala nem választható el a rendelkezésre álló természetes és antropogén eredető erıforrásoktól. A gazdálkodási egységek külsı -gazdasági- tényezıktıl való függése felerısödött az iparosodás következtében, amivel megnıtt a mőtrágya és a növényvédı szerek használata. Ez azonban egy önmagát gerjesztı folyamat, amely káros változásokat indít el a környezetben, majd e rejtett folyamatok romboló környezeti és gazdasági hatásai már a felszínen is jól látható módon megjelennek. Az energia-intenzív rendszer abban a pillanatban összeomlik, ha abból akár pénz szőkében, akár más megfontolásból kivesszük a természeti erıforrásokat helyettesítı mőtrágyákat és növényvédı szereket, a közvetett és közvetlen energia bevitelt, miközben a gazdálkodás egyéb összetevıit, logikáját, szerkezetét nem változtatjuk meg. Magyarország természeti, vízrajzi, és éghajlati adottságai kiválóak, a mezıgazdasági termelés terén hagyományai gazdagok, ugyanakkor fosszilis energiahordozókban szegény, vidéke pedig a világ számos országához hasonlóan jelentıs munkanélküliséggel küzd. Fontos tehát ilyen körülmények között olyan fejlesztési stratégia kidolgozása és megvalósítása, amely megoldást jelenthet Magyarországnak az energiafüggıség, valamint a munkanélküliség csökkentésére környezettudatos módon. Magyarország fosszilis energiahordozókban szegény ugyanakkor biomassza készlete 350 Millió tonna és az évente képzıdı biomassza-készlet is megközelíti a 3

4 110 Milló tonnát. Az évente képzıdı biomassza energiatartalma kb 1100 PJ. Az ország energiaigénye pedig PJ. Ebbıl következik, hogy Magyarország önellátó lehetne energiából, és nem szorulna rá a jelenlegi 78%-os energiaimportra. /Hivatkozás: Dr. Giber János, 2005/ Ennek alapján a szakdolgozatom témája az Abonyi Mezıgazdasági és Termelı Zrtben megvalósuló úgy nevezett energiafarm rövid ismertetése, az energiafarmon belül mőködı fermentáló üzem részletes bemutatása, valamint a bioetanol-üzem tervezett beruházásának gazdaságossági vizsgálata. Dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy az Energiafarm- projekt a meglévı természeti és gazdasági problémák megoldására ad rövid, közép és hosszútávon alternatív lehetıséget. Olyan növénytermesztési lehetıséget jelent, amely alacsony termıképességő, kis AK értékő termıterületen, ennek is köszönhetıen elmaradott térségekben lévı földterületeken is hosszútávon gazdaságosan megvalósítható. Egyben lehetıséget ad arra, hogy Magyarország agroökológiai potenciáljában rejlı lehetıségeket kihasználjuk. A mezıgazdaságban való diverzifikációt, integrációt segíti elı, amellett, hogy a programban nincs melléktermék csak társtermék. Minden egyes modul úgy lett megtervezve, hogy az egyik termelési ciklus vége, egy másik termelési ciklus kezdete. Az energiatermelésen túl lehetıséget jelent a Magyarországon nagy hagyományokkal bíró állattenyésztés komplex fejlesztésére. Környezetvédelmi szempontból is számos elınnyel jár a program, amennyiben minden eleme megvalósul, ugyanis minden egyes elemére a körfolyamat jellemzı. Nincs melléktermék, így nincs hulladék, amely a környezetet terhelné. A légkör CO2 mérlegét nem változtatná meg, mivel a folyamat a jelenleg is a légkörben meglévı CO2-ból indul ki. Így a fosszilis energiahordozók felhasználáshoz képest, a rendszerbıl származó energia, üzemanyag stb. termelés lényegesen kisebb káros gázterhelést jelent. 4

5 A rendszer hosszútávon a természeti erıforrások (talaj, víz, levegı, flóra, fauna) veszélyeztetése nélkül, azok fenntartható igénybevétele mellett mőködtethetı. A lokális energiaellátásból illetve termék elıállításból származó környzetevédelmi elınyök is jelentısek. A szállítás minimalizálása, a biomassza helyben történı felhasználása, az adott területen vetésszerkezet bıvíthetısége (a csökkenı növényvédelmi kockázat), mind a környezetterhelést csökkenti. Az EU-s elıírásokon túl energiabiztonság vonatkozásában is jelentıs elırelépést jelenthet az önellátó, egymásra épülı rendszerek alkalmazása. Gazdaságossági szempontból is kedvezı, mivel olyan területeket hasznosít ahol a jelenlegi élelmezési célú növénytermesztést figyelembe véve kedvezıbb a ráfordítás-hozamérték arány érhetı el, illetve a hagyományos célú növénytermesztés áraira is kedvezı hatást gyakorol. Nem elhanyagolható a puffer hatása sem, mivel nagyobb mozgástér van a termékek értékesítésére, felhasználhatóságára. Ezért a periodikusan elıforduló túltermelés kedvezıtlen piaci hatásainak kezelésében is segíthet. A vidék népességmegtartó képességére is kedvezıbb hatást gyakorolhat a program. Az elmaradott térségekben is megoldható a gazdaságos termelés, így ezeken a területeken élı gazdálkodók is bekapcsolhatók, integrálhatók a programba. Biztonságosabb, jövedelmezıbb lehet a gazdálkodás ezekben a térségekben. 5

6 2. Megújuló energiaforrások Történeti áttekintés A tudatos és tervezett energiafelhasználás egyidıs az emberiséggel, amelynek elsı bizonyítéka a tőz nyoma. A jégkorszak során is használtak tüzet a barlangok főtésére, sütés-fızésre, világításra. Késıbb az ipari hı fogyasztás is megjelent, ezt bizonyítják a fazekasság és a fémeszközök használata. A tüzelıanyag nyilvánvalóan mai szóhasználattal élve biomassza volt, ami lehetett tőzifa, egyéb száraz növényzet, vagy szárított trágya. A civilizáció kezdetén a napenergia tudatos hasznosítása feltételezhetı, mivel a korai fazekas termékeket a nap szárította ki a vályogtéglákkal együtt. A szélenergiahasznosítása a korai ókorba vezethetı vissza, hisz az egyiptomiak és a mezopotámiaiak már építettek vitorlás jármőveket, szélkerekeket. Ezeket kezdetben folyami vitorlázásra használták, majd a tengerre is kimerészkedtek. Ebben az idıszakban az energiafelhasználás kizárólag megújuló energiaforrásokból történt. Megújuló energiaforrásoknak azokat az energiaforrásokat nevezzük, amelyek rövidtávon kiaknázás után újratermelıdnek. A rövid idı kifejezés a fosszilis energiahordozókhoz képest értendı, amelyek emberi léptékkel számolva hosszú idı alatt újulnak meg, geológiai idıléptékkel számolva rövid idı alatt. Megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, amely a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelıdik (nap-, szél-, víz-, geotermikus energia, biomassza). Fontos, hogy mind környezetkímélı, olcsó az üzemeltetése, hosszú az élettartama. Az ókortól kezdve a faszén vált a kohászat és a fémfeldolgozás legfontosabb energiaforrásává. Az erdık fogyásával kezdett megjelenni a szénbányászat. 6

7 Azonban már a XIII. századtól törvényben korlátozták a szén használatát, a füst és a kellemetlen szag miatt. Ezek voltak az elsı ismert környezetvédelmi intézkedések. Az ipari forradalmig alapvetıen a megújuló energia felhasználás volt jellemzı, viszont a hirtelen megnövekedett energiaigénnyel és a gızgépek használatával megindult a fosszilis energiahordozók kinyerése. Az ipari forradalom második szakaszában, a belsı égéső motorok feltalálása után meghatározó energiaforrás lett az olaj és a földgáz ban Angliában még a tüzelıanyagok 60%-a szén volt, a 25%-a olaj. Ekkor az energiahordozók még a kereslethez képest nagy mennyiségben álltak rendelkezésre ezért olcsók voltak, a környezetkárosító hatásuk pedig nem ismertek. A mai társadalom energiafüggı, ami azt jelenti, hogy óriási mennyiségő energiát fogyaszt, amelynek túlnyomó részét fosszilis energiahordozókból nyerik. A világ népességének energiafelhasználása megközelítıleg évi 440 EJ. A világ népessége 6,5 milliárd fı, ami annyit jelent, hogy az egy fıre jutó olaj-energia egyenérték 1,74 tonna. Természetesen az energia felhasználás országonként eltérı. Az energiahordozók megoszlása változó, az olaj felhasználása 33%, a széné 22%, a földgáz 20%, a vízenergia 6%, a nukleáris forrás 5%, míg a biomasszáé 14%. Az energiafelhasználás fı területei a szállítás, személyi forgalom, intézményi fogyasztás, háztartási fogyasztók illetve az ipari ágazat. / A jelenlegi mértékő energiafogyasztás a környezet számára komoly megterhelést okoz, amelynek következtében alakul ki az üvegházhatás. A kutatók évente 0,3 Celsius fokos melegedést igazoltak, amely okozója 50%-ban az atmoszférában növekvı koncentrációjú szén-dioxid a felelıs. A fennmaradó 50% pedig metánból, kéngázból és freongázból áll. A fosszilis tüzelıanyagok másik komoly mellékhatása a savas esık megjelenése, ami károsítja a növényzetet, erodálja az épületeket, illetve korróziót okoz. 7

8 A következıkben a megújuló energiaforrásokat fogom jellemezni Biomassza Energetikai szempontból megújuló biomassza alatt a levegı széndioxid tartalmából a napsugárzás hatására fotoszintézissel évenként termelıdı növényi, szerves anyagot és ennek másodlagos termékeit (szerves hulladék, szemét, csatornaiszap és feldolgozási melléktermék) értjük. A jelenleg is felhasználásra kerülı kitermelt faanyagot, a szeméttelepekrıl és csatornaiszapból származó biogázt és a bioüzemanyagok alapanyagaként szóba jövı agrártermékeket soroljuk ide. Biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen lévı szerves anyagok és élılények összessége. A létrejött szerves anyag mennyisége a zöld növények által a fotoszintézis során a Nap sugárzó energiájából átalakított és megkötött kémiai energia. A mezı- és erdıgazdálkodási termelés tulajdonképpen a napenergia transzformációja. A föld felszínére érkezı napenergiát a növények a klorofill segítségével kémiai energiává alakítják át. A biomassza tehát transzformált napenergia. A jelenlegi energiaforrásaink (szén, kıolaj, földgáz) is az évmilliókkal ezelıtt földre érkezett napenergia biológiailag megkötött és tárolt alakja. A biomassza fogalom alatt a szárazföldön és a vízben található, összes élı és nem rég elhalt szervezetek (mikroorganizmusok, növények, állatok) tömegét a mikrobiológiai iparok termékeit transzformáció után (ember, állat, feldolgozóiparok) keletkezı valamennyi biológiai terméket, hulladékot kell érteni. (Maga az ember is biológiai tömeg, azaz biomassza, de nem tartozik bele a biomassza rendszerezésébe az ember által termelt melléktermék viszont igen.) A biomassza keletkezése alapján: Elsıdleges biomassza: a természetes vegetáció (mezıgazdasági növények, erdı, rét, legelı, kertészeti növények, vízben élı növények) 8

9 Másodlagos biomassza: állatvilág, illetve az állattenyésztés fı- és melléktermékei, hulladékai Harmadlagos biomassza: a feldolgozó iparok gyártási mellékterméke, az emberi életmőködés mellékterméke. A biomassza keletkezésének kémiai folyamata a következı: 1, 071 CO 2 + 1, 253 H 2 O + 11, J = C 6 H 12 O 6 + 0,599 H 2 O + 1,185 O 2 A biomassza, mint energiahordozó igen sokféle állapotban áll rendelkezésre vagy hozható olyan állapotba, hogy belıle energiát nyerhessenek. A felosztás többféle módon lehetséges (keletkezési szintje, eredete, az átalakított energiahordozó fajtái, végtermék, tárolhatóság és szállíthatóság, a felhasználás és alkalmazási terület szerint), az alábbiakban kétféle csoportosítási mód áttekintésére kerül sor: Eredetük szerint Melléktermékek és hulladékok, amelyek a mezı- és erdıgazdálkodás, a ráépülı feldolgozóipar, a kommunális szilárd- és folyékony hulladékkezelés területérıl származnak. A legfontosabbak: Gabonaszalma, kukorica- és napraforgószár, kukoricacsutka, napraforgó maghéj, szılıvenyige, gyümölcsfanyesedék, nádhulladék, stb. Tőzifa, erdei apríték, főrészpor, forgács, kéreg, háncs, stb. Parkok, fasorok karbantartásának hulladékai, különbözı bomló szerves anyagok, illetve a keletkezı biogázféleségek. Energianyerés céljából termesztett növények, ezek közül a legfontosabbak: Szántóföldi növények: teljes-növény, repce, magkender, és mindazon növény-féleségek, amelyek valamilyen átalakításával energiahordozó nyerhetı, Fás energetikai ültetvények. 9

10 A végtermék halmazállapota szerint A biomassza meghatározó mértékben szilárd tüzelıanyag formájában (szalma, hasábfa, fanyesedék, energiaerdık, derítıiszap stb.) áll rendelkezésre. Biogén eredető cseppfolyós és gáznemő anyagot képviselnek a növényi eredető ipari olajok, állati zsiradék, metanol, biogáz stb. 3. Szilárd halmazállapotú biogén energiahordozók (lignocellulózok) Ezen anyagok eltüzelhetık közvetlenül vagy valamilyen, a kezelhetıséget és felhasználhatóságot elısegítı elıkészítı-homogenizáló mővelet elvégzése után. A lignocellulózok főtıértéke közepesnek mondható, a nedvességtartalmuk függvényében 9 és MJ/kg között változik A faanyag energetikai hasznosítása: A faanyag, mint energiahordozó, a származás szempontjából több formában jelenik meg: vágástéri hulladékként (csapadék), a fakitermeléskor sarangolt választékként, rontott erdık e célra kijelölt végvágásának faanyagként, erdei aprítékként (energiacélú ültetvények, elıhasználatok), ipari hulladékként (főrészpor, darabos hulladék) ipari apríték, szárított hulladékként (tovább feldolgozó üzemek), elhasználódott, értékét vesztett faipari termékként stb. Jelenleg apríték fıleg a természetes erdıkbıl nyerhetı, ezek tehermentesítéséhez napenergia hatékony felhasználását szolgáló, rövid vágásfordulóban kezelt energiaerdık (aprítéktermelı faültetvények) többlet faanyaga nagymértékben hozzájárulhat. /Hivatkozás: Hagyományos és megújuló energiák Dr. Sembery Péter, Dr. tóth László Szaktudás Kiadó Ház, oldal/ A gabonafélék szalmái Magyarország esetében az energetikai biomassza potenciál egyik meghatározó elemei. Az elsıdleges felhasználási célok teljesítése mellett (almozás, ipari felhasználás) hosszú távon energianyerésre et/év 10

11 használható. Ennek a mennyiségnek a begyőjtése elsısorban a kisgazdaságoknál szervezési nehézségek csökkentik, azonban ezek, és más szalmák ha a konzerváló talajmővelési technológiák változnak is, kb. 980 et/év mennyiségben (13,6 PJ/év) hosszú távon biztonsággal rendelkezésre állnak. Felhasználásához kialakult, megbízható, azonban jelenleg aránylag költséges technológiák vannak. 4. A kommunális hulladékhoz és az állattartáshoz kapcsolódó bioenergiahordozók A kommunális hulladékba kerülı biológiai anyagok energetikai felhasználása a hulladékgazdálkodás fejlıdésének függvénye, szelektív győjtés és kezelés útján lehet megoldani. Bár összes energiapotenciálja jelentıs (2,5 PJ/év), ennek az anyagcsoportnak a felhasználása nem elsısorban energetikai kérdés. környezetvédelmi okokból külön figyelmet érdemel a különbözı biogázok kinyerése és hasznosítása a hulladékoknál, a szennyvíziszap kezelésénél és az állattartás különbözı formáinál. Felhasználásukkal kapcsolatban fontos, hogy a metánkibocsátás csökkentésének egyik jó eszköze. Másik fontos tényezı, hogy jelenleg ez az a bioenergia-hordozó csoport, amelybıl magas arányban lehet villamos energiát termelni. 1 1 Dr. Sembery Péter, Dr. Tóth László: Hagyományos és megújuló energiák Szaktudás Kiadó Ház, Budapest (2004) 243. o 2. bekezdés 11

12 Biomassza hasznosítási lehetıségei Nyerhetı Sorszáféleségek ezer t/év Hasznosítható biomassza- Mennyiség energia PJ/év 1. Gabonaszalmák Kukoricaszár Szılıvenyige gyümölcsfa-nyesedék 4. Szarvasi energiafő Energetikai faapríték Biogáz szubsztrát Repce REM-nek ,5 3,8 8. Kukorica ETBE-nek /Forrás: Dr. Giber János: Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban/ A biogáz Az Európai Unióhoz való csatlakozás után hazánk környezetvédelmi elıírásai és törekvései egyre közelebb kerültek az Uniós országokéhoz. A szigorúbb követelmények hazánk környezeti állapotának megırzését illetve javítását okozzák. A környezetvédelmi elıírások betartása többnyire a termelési költségek növekedésével jár. A biohulladékok ártalmatlanítása azonban megfelelı technológiák alkalmazásával, a bennük rejlı energia és tápanyag hasznosításával - a mezıgazdasági ágazat számára gazdasági haszonnal járó beruházás lehet akkor, ha a biohulladékok integrált módszerét alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy: a biológiai hulladékokat fermentációs eljárással (mikroorganizmusok tevékenysége révén mesterséges rothasztással) biogáz elıállításához használják fel, a biogázt elsısorban a villamos-energiatermelésben hasznosítják, 12

13 a visszamaradó magas humusz tartalmú bio-trágya a szántóföldi növénytermesztésben, kertészetekben talajjavításra és tápanyag-utánpótlásra felhasználható. A komplex rendszer ökológiai elınye a hulladékhasznosítás mellett környezetbarát, széndioxid semleges energiatermelést tesz lehetıvé A bioetanol Az etanol (más néven etil-alkohol) a benzinhez hasonló szénhidrogén vegyület. Kémiai úton etilénbıl, biológiailag nagy cukor-, keményítı- és cellulóztartalmú növényekbıl állítható elı. Az üzemanyag célú etanol (bioetanol) elıállításának alapanyagai a magyarországi éghajlati viszonyok között elsısorban a gabonafélék (fıleg a kukorica, esetleg a búza), másodsorban a gyökér- és gumós növények (pl. a cukorrépa vagy a burgonya) lehetnek. A XX. Században fokozódott az érdeklıdés a biomassza folyékony üzemanyag hasznosítása, pl. az etanol elıállítása iránt. A cellulóz alapú alkoholgyártás folyamata alapvetıen egyszerő: a cellulóz keményítıvé, majd glükózzá, fruktózzá azaz szılı- és gyümölcs cukorrá történı átalakulása után alkoholos erjesztést követıen az etanol desztillációval kinyerhetı. Egy gazdaságosan megvalósítható technológia esetén csökkenhet a kimerülıben lévı nyersolajtól való függés. Alkoholt ipari méretekben cellulózból annak savas hidrolízisével az I. és a II. világháborúban állítottak elı, mely technológiát az es évek végén továbbfejlesztettek. Azonban a hidrolízis alacsony hozama és a savkatalízis okozta korróziós problémák miatt a technológia nem volt versenyképes az akkor bıségesnek tőnı kıolajkészletekre alapozott üzemanyaggyártással szemben. Az 1970-es évek olajválsága idején újra elıtérbe kerültek az alternatív üzemanyagok, amelynek elıállítási költségei az idıszak gazdasági viszonyai mellett 13

14 váltak vonzóvá. Viszont a nyersolaj árának csökkenésével a bio-üzemanyag gyártás már nem volt gazdaságos. A figyelem az elmúlt évtizedekben irányult újra a bioetanol gyártásra. A Földünk klimatikus viszonyait befolyásoló üvegházhatás miatt ismét kutatások indultak az ipari mérető, kukoricakeményítıbıl kinyerhetı bioetanol gyártására. A fosszilis üzemanyagokhoz képest a bioetanol elégetésekor alacsonyabb a szén-dioxid kibocsátás, ezért környezeti szempontból kedvezıbb a felhasználása. A bioetanol fı nyersanyagforrásai Európában: a cukorrépa, búza és kukorica. A bio-üzemanyag mellett szóló érvek gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kontextusban: A világ nagymértékben kıolajfüggı, azonban a készletek végesek, ezért a fosszilis energiahordozók helyettesítését mindenképpen indokolt megoldani. A bioüzemanyag használatával jelentısen csökkenhet a közlekedésben felhasznált fosszilis energiahordozók mennyisége. Gazdasági szemmel vizsgálva, a helyettesítésre alkalmas bioüzemanyag képes csökkenteni az importır országok kıolaj költségét. Ezzel párhuzamosan munkahelyeket lehet teremteni, bioenergetikai céllal energianövényeket lehet telepíteni a marginális vagy a parlagon hagyott területeken. A bioüzemanyagok segíthetnek az általános felmelegedés ütemének mérséklésében, a felmelegedés megállításában, mivel az alapanyagául szolgáló növények a légkörben jelen lévı CO2-t kötött formában tárolják. Ez azért lehetséges, mert a növényi alapanyagból elıállított bioüzemanyag esetén az alapanyagként felhasznált növény korábban már felvette a légköri CO2-t és a fotoszintézis során oxigént állított elı. Ennek ellenére a bioüzemanyagok a szén életciklus tekintetében nem tekinthetık teljesen semlegesnek, ugyanis az alapanyag szállítása, tárolása és feldolgozása általában fosszilis energiát igényel, de fosszilis társaikkal szemben 14

15 elégetésükkor sokkal kisebb mértékben növelik a kibocsátott CO2 mennyiségét. /Hivatkozás: Dr. Giber János, 2005/ Ennek alátámasztására néhány technikai adat meggyızı lehet : A tiszta biodízel (B100) növényi nyersolajból elıállítva mintegy 57 százalékkal, használt sütıolajokból elıállítva 88 százalékkal képes csökkenteni minden megtett kilométer alatt a CO2 kibocsátást (pontosabban az ÜHG-kibocsátást CO2 egyenértékben kifejezve) a gázolajhoz képest. 10 százalékos biodízel bekeveréső gázolaj (B10) 6-9 százalékos kibocsátás csökkentést eredményez a fosszilis megfelelıjéhez képest. 85 százalékban bioetanollal kevert benzin esetén (E85) 70 százalékkal csökkenti minden megtett kilométer alatt a CO2 kibocsátást a benzinhez képest. Az 5 százalékban bioetanollal kevert benzin használatakor ez az érték megközelítıleg 3 százalék. /Hivatkozás: Dr. Sembery; Dr. Tóth, 2004/ Energianövények Energianövények csoportosítása Alkoholnövények Olajnövények Szilárd biomassza növények Biogáz növények árpa napraforgó zöld pántlikafő cukorcirok burgonya repce óriás keserőfő kukorica búza szója szudáni fő gabonafélék cukorrépa csillagfürt kínai nád angolperje cukorcirok kender csicsóka gabonafélék kukorica angolperje rozs zab angolperje /Forrás: Agrofórum 1999/8. szám/ 15

16 2. 5. A szélenergia A szél egyike azon energiaforrásoknak, amely szerepe az emberiség történelme során többször is változáson ment át. A szélenergia eredetét tekintve a hımérséklet területenkénti változása miatt a nap energiájából származik, és szintén megújuló energiaforrás. A föld felszínét érı napsugárzás nem mindenütt egyforma. Ennek eredményeképpen a Földön mindig vannak olyan helyek, amelyek felett elérı hımérséklető nagy légtömegek helyezkednek el. A hımérséklet-különbség azt eredményezi, hogy a levegı sőrőségében és nyomásában is különbségek keletkeznek. A nyomáskülönbségek hatására a légkörben áramlás indul meg, s ez mindaddig fennmarad, amíg a hımérséklet-különbségek ki nem egyenlítıdnek. Így keletkeznek a szelek. A szélenergia erıssége és iránya befolyásolja a szélerımővek mőködését km/h szélsebesség mellett mőködnek megfelelıen az erımővek, az ennél nagyobb szélsebesség miatt védelemmel kell ellátni ıket. Csak kevés olyan hely található a földön, ahol a szélirány hosszabb idıszakon át változatlan marad. E tényezı következtében a szélerımőveknek különbözı típusai fejlıdtek ki. Az utóbbi évtizedben ez a bioenergia kihasználás fejlıdött és terjedt el a leginkább. Egy szélerımő-park megépítéséhez átlagosan ha terület szükséges, ami egyszer mezıgazdaságilag nyereségesen hasznosítható területet von el (akár a bioetanol gyártásához szükséges kukorica termesztéstıl), másodszor szerviz területigénye van, harmadszor szervizút szükséges az üzemeltetéséhez, és végül generátor alap is termıterületet foglal el. Szemben a biomassza energetikai célú felhasználásával, ahol a Föld termıfelületének-csökkenését csak az a terület érinti, ahol maga a biomasszát hasznosító erımő áll. Ez pedig mindössze m2-t jelent. 16

17 Az alábbi képen Magyarország széltérképe látható, amely a 2000 és 2009 közt mért adatok alapján készült és az átlagos szélsebességet mutatja 10 méter magasságban. /Forrás: A geotermikus energia A termál, geotermikus energia a Föld szilárd kérgét alkotó kızetek belsı hıje, amelynek forrása a magma felıl folyamatosan mőködı áramlás. A Föld területén léteznek aktív, illetve passzív geotermális övezetek. Az aktív területeken jelenleg is vulkáni tevékenység zajlik ilyen például: Új-Zéland, Kalifornia, Kamcsatka, Hawaii-szigetek. Magyarország a Kárpát-medence központi részén fekszik, a passzív geotermális övezeteken belül kiemelten jó adottságú. A jó adottság egyik oka az, hogy a Kárpátmedence alatt a földkéreg km vastag, a világ más területihez képest 20 km-rel vékonyabb. A geotermikus energiát a kızetváz és a benne lévı rétegvizek hordozzák, ez utóbihoz kapcsolódik a másik nagy elıny: a Kárpát-medencét nagy vastagságban (5-10 km) kitöltı üledékes kızetekben igen jelentıs mennyiségő rétegvíz-készletek találhatók. 17

18 A geotermikus energia kinyerése különbözı formában történhet, mélyfúrással, hı formájában, de leggyakrabban gız vagy termálvíz közvetítésével hozzák felszínre. A termálvizek energetikai hasznosítása a célt tekintve két nagy területre terjed ki: Villamosenergia-termelés, ekkor a geotermális folyadék (termálvíz, gáz illetve keverékük) hıjét villamos energiává alakítják át. A közvetlen hıhasznosítás, ekkor a termálvíz hıje közvetlenül, átalakítás nélkül kerül hasznosításra (pl. légtérfőtés). Ahol gız hozható fel, ott áramtermelésre van lehetıség a geotermikus energia segítségével, viszont ezekbıl a területekbıl elenyészı mennyiségő van a világon, szemben a mindenütt megtalálható termálvizes területekkel. A geotermikus energia korlátlan, el nem fogyó, olcsón kitermelhetı, nincs környezetszennyezı mellékterméke. /Dr. habil Göız Lajos: Energetika jövıidıben, 2007/ Napenergia A nap sugárzásából származó közvetlen energiafelhasználás már régóta ismert tény az emberiség számára. Elég csak az ókori eredményekre gondolni, a még ma is korszerő Szókatész által tervezett napház elvre, amely szerint az épület déli oldalát kell magasabbra építeni a téli napsugárzás hasznosítása miatt. Napjaink családi mérető napenergia-hasznosító berendezéseinek többségét a mediterrán országok háztetıin láthatjuk, amely egy napkollektorból és egy hozzá tartozó melegvizes tartályból áll, és melegvizet biztosít a ház lakóinak. A nap sugárzásából adódóan a földi élet számára elsısorban az elektromágneses sugárzás, a fény a legjelentısebb. A napenergia közvetve vagy közvetlenül használható fel. Az elnyelt sugárzási energia elektromos- vagy hıenergia formájában használható fel. Közvetett felhasználásról akkor beszélünk, ha a keletkezett energiát csak egy bizonyos idı elteltével kívánjuk felhasználni. Ebben 18

19 az esetben a nyert hı- vagy elektromos energiát tárolnunk kell. Pl. a nappal begyőjtött energiát akkumulátorban tárolva este főtéshez hasznosíthatjuk. Közvetlen formában a hıenergiát főtésre, az elektromos energiát pedig mechanikai munkavégzésre hasznosíthatjuk. Közvetlen felhasználás legelterjedtebb módjai az aktív és a passzív hasznosítás. Aktív hasznosítást jelent a Nap energiáját közvetlenül villamos energiává alakítani, napkollektor, vagy napelem segítségével. A passzív hasznosításnál a Nap sugarait közvetlenül melegítésre használjuk fel, az épületek főtésére különbözı berendezések nélkül. A megújuló energiaforrásokban lévı energiapotenciált mindig tágabb értelemben kell felfogni és célszerő a fenntarthatóság irányából megközelíteni. A környezetvédelem egy egész rendszer része, amely önmagában nem értelmezhetı, a többi erıforrás (energia, víz, mezıgazdaság) felhasználásának hatékonysága és minısége nagyban befolyásolja a környezet állapotát. A jövıt érintı problémák kezelésének egy lehetséges útja, a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése, amely biztosítja a globális káros anyag kibocsátás csökkentését, valamint az energiatakarékosság növelését. 19

20 3. A mezıgazdaságban jelentkezı környezetet szennyezı anyagok A káros anyag útja a környezetben A káros anyagok növekvı koncentrációja a környezetben, tükrözi az egyensúly felbomlását a bevitel és a rendszerbıl való eltávolítás között. Minden kemikália sajátos, geokémiai utat tesz meg, amelyet a kemikália természete és a környezeti feltételek határoznak meg. A környezetben természetes módon elıforduló kemikáliák egymással és más természetes anyagokkal másodlagos, harmadlagos és negyedleges termékekké alakulhatnak. Ezek, valamint az átalakulási és lebomlási termékeik bekerülnek a bioszférába, azaz a talajba, a vízbe, levegıbe, ahol további esetleges nem kívánatos reakciójukkal károsítanak. A légköri áramlás útján az emissziós helytıl messze elkerülhetnek. Sok környezetkemikália ínaktiváció vagy szedimentáció útján elhagyja a bioszférát. Meghatározó lehet, az idı ameddig egyegy kemikália a bioszférában tartózkodik Mőtrágyák A mezıgazdaságban a növények tápanyag-utánpótlására elsısorban N-, P- és K- tartalmú mőtrágyákat használnak fel. A mőtrágyák a nitrogént nitrát vagy ammóniumion, a foszfort hidrogén-foszfát vagy foszfátion formájában,a káliumot kálium ionformájában tartalmazzák. Többnyire komplex mőtrágyákat alkallmaznak, amelyekben a fent felsorolt anyagokon túl, kalcium és nyomelemek találhatók. Mőtrágyák nélkül a világ népességének élelmiszerrel való ellátása elképzelhetetlen, ezért a felhasználásuk nagymértékben nı. A magyarországi adatok szerint a gabona, a cukorrépa és a takarmánynövények hektáronkénti hozamának növekedése 43%- ban a mőtrágyázástól függ (további 38% a jó vetımagtól, 14% a növényvédı szerek alkalmazásától és a modern agrotechnológiai eljárásoktól.) Az alkalmazott mőtrágyák azonban a természetes körülményektıl eltérıen az ıshonos növények 20

21 összetételében változást okoznak, például a sovány talajokat jellemzı mezei perjeszittyó eltőnik. /Forrás: ya_masz_fvm_kiadvany.pdf/ A mőtrágyázás hatása a gyomokra A gyomnövények világosan visszatükrözik a szántóföldi talaj minıség különbségeit. Ezért a mőtrágyaadagok hatással lehetnek a gyomnövénytársulásokra: általában a soványt talajt jelzık eltőnnek, bekövetkezik a vadon termı növényfajokban való elszegényedés. Ha a tápanyag kimosódás és a talajerózió miatt a növények által fel nem vett tápanyag kimosódik, az hozzájárulhat a vizek eutrofizálódásához 2. A nitrogénmőtrágyából létrejövı nitrogén-oxid más vegyületekkel együtt a sztratoszférában az ózonszint lebontását okozhatja A hulladékhı A hulladékhı számos technikai folyamat melléktermékeként keletkezik, (pl. a bioetanol gyártás során) amelyet kisebb részben főtésre használhatnak fel; nagyobb részben felhasználatlanul a környezetbe kerül. Különösen az erımővek üzemeltetésekor keletkezik sok hulladékhı. Akár fosszilis tüzelıanyagból, akár maghasadásból nyerik az energiát, mindig csak egy része alakul át elektromos energiává, a maradék, mint hulladékhı kerül a környezetbe. Hőtıanyagként elsısorban a víz jöhet számításba nagy hıkapacitása miatt, a levegı csak kivételes esetekben. A hulladékhı emiatt túlnyomórészt a vízi ökoszisztémákat terheli. 2 Eutrofiziálódás: a vizek tápanyagokban való gazdagodását jelenti, fıként nitrogén és foszfor túlterhelést 21

22 A kıszénbıl való energia-ellátás A kokszolók nagy mennyiségben bocsátanak ki port, gázokat, többek között kéndioxidot, és szén-dioxidot, valamint gızöket, mivel ezeknél a koksznyerés folyamatai egymástóé elválasztva történnek. A szénerımőveknél a szén elégetésekor nagy mennyiségő gáz és por kerül a levegıbe, épp úgy, mint az energia elıállításának más területein: ipar; háztartás. A szén, az olaj és az olajszármazékok a sok más nyomelem mellett ként tartalmaz, amely az égés következtében kéndioxiddá oxidálódik, amely a levegı nedvességének hatására kénsavvá alakul át. A kén-dioxid káros hatását az állatokon is megfigyelték: szarvasmarha-elhullást tapasztaltak légúti elváltozások miatt és halpusztulást a vizek elsavanyodása következtében A barnaszénbıl való energia-elıállítás A barnaszént a brikettgyártás és az áramtermelés során használják fel. Mind a barnaszénbıl való energianyerés, mind a barnaszén iparban és háztartásban való égetése során káros anyagok szabadulnak fel, amelyek minıségileg és mennyiségileg a kıszén értékének felelnek meg, vagy ahhoz hasonlóak. Az emisszió környezetre gyakorolt hatása elvileg ugyanaz, mint a kıszéné Energia elıállítás kıolajból és földgázból Az olajfinomítók üzemeltetéséhez főtıolaj és gız szükséges, amely a füstgázban lévı szennyezı anyagokat tartalmazza. Az olajerımővek gáz formájú emissziói megfelelnek a kı- és barnaszén-erımővekének, egyedül por képzıdik kisebb mennyiségben. A földgázzal üzemelı erımővek környezetkímélık. Mivel a fosszilis energiahordozók (kı- és barnaszén, nyersolaj és földgáz) belátható idın belül elfogynak, energia hiány fenyegeti a Földet. 3 Odzuck, Wolfgang: Meddig szennyezhetı a Föd? Mezıgazdasági Kiadó, oldal, 2. bekezdés 22

23 Az energiahiány megszőntetésének a lehetıségei az energiatakarékosság: amely magtartás változtatással és új technológia alkalmazásával lehetséges, vagy Alternatív energiahordozók felhasználásával ide tartoznak a korábban említett nap-, szél-, geotermikus energia, illetve biomasszában rejlı energia. A világ jelenlegi primer-energia szerkezetét az 1-es számú táblázat mutatja be, az energiaellátás 87%-a az ásványi tüzelıanyagokra (szén, kıolaj, földgáz) alapul, ezek mellett számottevı a nukleáris és vízenergia, valamint a biomassza szerepe. Energiahordozó A világ energiaszerkezete 2005-ben Megoszlás a primer energia mérlegében % Megoszlás a villamosenergiafejlesz tésben % Szén Kıolaj Földgáz Nukleáris 6 17 Víz és egyéb 7 19 /Forrás: Vajda György: Energiapolitika, 2005/ 23

24 4. Európai Uniós irányelvek a környezetvédelem érdekében Nemzetközi fellépés a környezetszennyezés ellen Az Európai Unió tagjaként a megalkotott közös joganyagok és hosszú távú stratégiai célkitőzések számos feladatot fogalmaznak meg, és rónak Magyarországra ezen a területen. Az EU energia- és klímacsomagjának nyomán megszületett uniós Megújuló Energia Útiterv 2020-ra 20 százalékos megújuló energiaforrás részarányt, ezen belül a közlekedés vonatkozásában 10 százalékot, továbbá 20 százalékos energiahatékonyság-növelést, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának (az es szinthez képest) 20 százalékra való mérséklését tőzte ki. Az uniós célok eléréséhez szükséges nemzeti cselekvési tervek megalkotása a tagországok feladata volt. A megújuló energiaforrások jövıben tervezett hasznosítása a Nemzeti Cselekvési Terv (NCsT) megalkotását tette szükségessé /Hivatkozás: NCsT, 2011/. A primer energia behozatal mennyisége alapján Magyarország az energia-importtól függı országok közé tartozik. A költségek csökkentése mellett az import-függıség mérséklése is elsıdleges helyen szerepel. Ennek érdekében elemezve azokat a hazai lehetıségeket, amelyek potenciálisan hozzájárulhatnak a célok eléréséhez és a jogszabályokban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez, megállapítható, hogy a megújuló erıforrásaink közül jelenleg a biomassza az egyetlen, amelynek termeléséhez megfelelı adottságokkal rendelkezünk. A biomassza energetikai célú hasznosításáról, az egyes biomassza típusok felhasználásáról kevés Az ENSZ 1972-ben létrehozta az Egyesült Nemzetek Környezeti Programját (United Nations Environmental Program UNEP) melynek célja a környezetvédelem nemezetek közti összehangolása volt. Késıbb, 1983 közepén létre hozták az úgy nevezett Brutland Bizottságot, melynek feladatául a gazdasági 24

25 fejlıdés által okozott környezetszennyezés témakörének vizsgálatát jelölték ki. A bizottság 1987-re készült el a jelentéssel, amelyben kijelentette, hogy az emberiséget krízis fenyegeti, illetve javaslatot tettek a fenntartható fejlıdés megvalósítására is. A Római Klub által felkért kutatócsoport a Növekedés Határai (Limits of the Growth, 1992) címő munkájában a környezeti és erıforráskorlátok miatti nulla növekedést tartotta a jövıre nézve az egyetlen útnak ben aztán megszületett az Éghajlatváltozási Keresztegyezmény, amely lényege, hogy az üvegház hatású gázok jelenlegi és múltbéli kibocsátásáért a fejlett országok a felelısek, ennek következtében nekik kell a legnagyobb szerepet vállalniuk a kibocsátás csökkentésében ben a Keretegyezmény aláírói elfogadták a Kiotói Jegyzıkönyvet, amelyben már a kibocsátás csökkentését konkrét idıponthoz kötötték. A jegyzıkönyv egyik melléklete pedig a fejlett országok vállalási arányait tartalmazza. Ezek az országok között az 1992-es évi kibocsátásuk 5,8 %-os csökkentését vállalták, az Európai Unió ugyanerre az idıszakra 8%-os csökkentést vállalt, amelyet a tagországok között kvótaszerit osztottak el. Magyarország a 6%-os csökkentést irányozta elı, az es év viszonyítása alapján. Magyarország 2002-ben csatlakozott a Kiotói Jegyzıkönyvhöz, amely 2005-ben lépett hatályba. Az európai Közös Agrárpolitika (KAP) évi reformja keretében bevezetett 2078/92. számú EU Tanácsi rendelet valamennyi tagállamában elıirányozta olyan támogatási rendszerek bevezetését, amelyek ösztönzik a mezıgazdaságban a táj- és környezetvédelmi intézkedések bevezetését. A Nemzeti Agrár környezetvédelmi program elsıdleges célkitőzése olyan mezıgazdasági gyakorlat kialakítása, amely a természeti erıforrások fenntartható 4 Szlávik János: Fenntartható környezet- és erıforrás-gazdálkodás Busapest, olal 2. bekezdés 25

26 használatán, a természeti értékek, a biodiverzitás megırzésén, a táj értékeinek megóvásán és egészséges termékek elıállításán alapszik. A program célkitőzései között alapvetı a környezetkímélı termelési eljárások széles körő alkalmazása, amely magában foglalja a megújuló energiaforrások használatát a mezıgazdaságban Az Európai Uniós szabályozás hazai vetülete Egyre komolyabb tudományos bizonyítékok kerülnek elıtérbe az emberi tevékenységnek a Föld éghajlatára gyakorolt hatásáról. A fokozott üvegházhatás, így ennek következményeként tapasztalható klímaváltozás egyik kulcstényezıje a CO2, amely a fosszilis tüzelıanyagok egyre növekvı mértékő felhasználása következtében kerül a légkörbe. A klímaváltozás hatása és mérséklése kiemelt napirendi pontként szerepel mind a tudomány, mind, pedig a politika asztalán. A tudósok egyetértenek abban, hogy a CO2 kibocsátást világszerte legalább 50 százalékkal kell csökkenteni, mert csak így lassítható le a klímaváltozás üteme. Magyarországgal szembeni konkrét elvárás az alternatív energia használattal kapcsolatban a szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti tanácsban megfogalmazott rendelet alapján: A CO2 és egyéb kibocsátás, a fosszilis tüzelıanyagokból történı villamosenergia-elıállítás következtében a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia (RES-E) 5 részarányának növelése A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbıl származó villamos energia részarányának növelése re a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia felhasználásnak el kell érnie a 3,6 %-ot 2020-ig a teljes energiaszükséglet 20%-át megújuló energiahordozókból nyert energiával kell ellátni, valamint a bio-üzemanyag felhasználás részarányát 10%-ra kell növelni. 5 Megújuló energiahordozóból nyert villamos energia 26

27 A megújuló energiaforrások alkalmazása nem csak az Európai Unió irányelvei miatt fontosak, hanem környezetvédelmi és GDP növelı hatásaik miatt is: Csökken a környezet CO2 és SO2 terhelése, amely az üvegház-hatás mérséklésében segít Az egyébként környezetszennyezı szennyvíziszap és egyéb feldolgozatlan szerves anyagok a biogáz termeléséhez való felhasználásával csökken a környezeti terhelése Csökken az energiaimport: a kıolaj és a földgáz beszerzése ennek következtében javul a fizetési mérleg, nı a GDP Munkahelyteremtı: új piacképes kereseti lehetıségek jelennek meg Átalakítja a mezıgazdaság termelı-szerkezetét: megszőnik a gabonafelesleg, csökken a gabonaintervencióra költött összeg. A 2003/30/EC irányelv a bioüzemenyagok felhasználásának fokozására hívja fel a figyelmet. Magyarország vállalta 2010-ben 59 liter millió liter bioetanol illetve 56 millió liter biodízel elıállítása. A biodízelnek két fontos vetülete van: egy részrıl import kıolajat vált ki, ezért a mezıgazdasági termék iránti kereslet nı, illetve javul az ország fizetési mérlege. A Másik, hogy csökken a közlekedés szén-dioxid kibocsátása, mivel a levegıbe az a szén-dioxid kerül vissza, amit a növény korábban megkötött. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28 EK irányelve szerint a bioüzemanyagok termelésének és felhasználásának fenntartható módon kell történnie. A közös cél érdekében az irányelv számszerősíti a bioüzemanyagoktól elvárt üvegházgáz kibocsátás megtakarítás értékét és leírja azon környezeti szempontokat, amelyeket a bioüzemanyag-elıállítása során fokozottan kell figyelembe venni. A célkitőzések szerint a bioüzemanyagok termelésének és felhasználásának a környezet károsítása nélkül kell növelnie az energiabiztonságot, ugyanakkor hozzá kell járulnia az üvegházgáz kibocsátás globális csökkentéséhez. Ezért az Unió az ÜHG kibocsátás szempontjából, csak olyan bioüzemanyagokat támogat, amelyek az ÜHG kibocsátás 27

28 jelentıs mértékő csökkenését eredményezik (min. 35 százalékos csökkenést kell garantálni a benzinhez és a dízelhez képest). /Hivatkozás: 2009/28 EK irányelv 17. cikke rendelkezik az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkentésére/ A nemzetközileg is elismert Abonyi Mezıgazdasági Termelı és Szolgáltató Zrt által kidolgozott úgynevezett Agro-Farm a tejelı szarvasmarhatelep, -amely mintegy 2000 szarvasmarhát tart, a főtéséhez és elektromos energia ellátásához szükséges energiát megtermeli a biogáz üzem segítségével. A tervezett bioetanol üzemének megvalósulásával pedig megtermel évi 6 millió liter bioetanolt. Ez megfelel az Európai Uniós irányelveknek a megújuló energiaforrások alkalmazását illetıen. Az energiafarm egyenként is önálló moduljai összekapcsolhatók, így egyik modul mellékterméke a másik modul alapanyaga, aminek következtében nincs hulladék, és nincs környezetterhelés. 28

29 5. Az Agrofarm projekt felépítése I. modul Tároló rendszer II. modul Bioetanol üzem tonna gabonára (5000 t. alkohollal számolva) III. modul Erımő IV. modul Biogáz üzem (anaerob) V. modul Fermentáló (aerob) VI. modul Üvegházak félautomata technikával 29

30 5. 1. Az etanolgyártás Az etanolgyártás egy egyszerő biológiai folyamaton mutatható be, nevezetesen a növénybıl szükségszerően kinyerjük a keményítıt, melyet enzimatikus úton cukorrá alakítunk, illetve a magas cukortartalmú növényekbıl kinyerjük a cukrot, majd a cukrokat élesztık segítségével alkohollá alakítjuk, ezt követıen az alkoholt lepárlással töményítjük. A cukorgyártás alapanyagainak függvényében a keletkezett mellékterméket (szeszmoslék) tovább hasznosítjuk, vagy közvetlenül az állattenyésztés takarmányozására, vagy biogáz üzemi felhasználásra, mely maradék energia tartalmából biogázt állítunk elı a késıbbiekben ismertetett modulon belüli hasznosítással. Ebben a modulban keletkezett végtermék tehát az alkohol, amely hasznosítása többféle formában megjelenhet, így: ipari feldolgozásra, bekeverésre élelmiszer és gyógyászati célra természetben lebomló csomagolóanyagok elıállítására Az alkoholgyártásnál keletkezett melléktermék nem terheli a környezetet. A rendszerhez szükséges energia biztosítása a biogáz modulból (erımő modulból) jól látszik A biogáz és erımő modulok Az energiafarm projekt másik nagy eleme a biogáz üzem létrehozása, amely alapanyagát mezıgazdasági üzem területén képzıdı szerves melléktermékekbıl: a területen felhalmozódott cellulóz alapanyagú növényi maradványokból az állattenyésztésben keletkezett szerves trágyából (kiemelten szarvasmarha, sertés, baromfi, juh, stb.) állati tetemekbıl, ipari melléktermékekbıl szennyvíziszap (üzemi és kommunális) kereskedelemben keletkezett lejárt szavatosságú vagy megromlott élelmiszerek 30

31 Élelmiszeriparban keletkezett technológiai, illetve csatornazsírok és egyéb szerves hulladékok szılı, illetve a bor elıállítása során keletkezett melléktermékek (szılıtörköly, hajtások, nyesedékek) az élelmezési és ipari célú szerves növényi alapú olajgyártás során keletkezett melléktermékek (glicerin, olajpogácsa, stb.) a biogáz üzem képes levezetni a környezetünkben keletkezett egyéb szerves hulladékokat, így a terek, parkok, út menti partokon keletkezett nyesedékeket. A biogáz keletkezésnek menete egyszerősítve abban fogalmazható meg, hogy a növényekben, illetve a melléktermékekben kódolt baktériumok megfelelı hı és folyadék jelenlétében a szerves anyag szerkezetét lebontja és átalakítja magas (60-70 %) metán tartalmú gáz elegyre. Ezt a folyamatot anaerob fermentációs (oxigén jelenléte nélkül lezajló folyamat) folyamatnak nevezzük, amely alkalmas tisztítás nélküli égetésre, illetve tisztítással (széndioxid és egyéb gázok elvonása után) közvetlen hálózati földgázhoz bekeverésre, vagy közvetlen palackozásra. A keletkezett biogáz útja elsıdlegesen az erımőbe vezet, ahol elégetésre kerül és a keletkezett hıbıl villamos energiát állítunk elı, majd az erımő folyamatos hőtésébıl pedig hıenergia keletkezik. A biogáz elégetése során kb. 40 % villamos energia, illetve 45% és 55 % hıenergia állítható elı. Az erımőben keletkezett villamos energia egy része közvetlenül az elıállító üzem saját szükségletét fedezi (3-10 % között), másik része biztosítja az energiafarm más moduljainak, illetve egyéb termelı egységeinek energia ellátását. A fölös energiát hálózatra felcsatlakoztatva az országos fogyasztás részére lehet átadni. A rendszerben keletkezett hıenergia egy része a biogáz üzem fermentorainak főtését biztosítja, egy másik része az energiafarm moduljában szereplı bioetanol üzem hı ellátását, illetve a fermentáló üzem hı ellátását biztosítja. A feleslegben megjelenı többlet hıenergia, amennyiben arra a telepen lévı üzemek, istállók, fejıházak, szociális épületek főtésén túl a telep közelében kialakult vagy kialakított 31

32 felhasználási helyre kerül. Amennyiben település közel van, akkor bekapcsolódhat a település hıellátásába, amennyiben erre nincs lehetıség s távolság miatt, úgy mód nyílik üvegházak, fóliasátrak főtésére, amely egy új tevékenységi kör alapjait biztosítja (kertészet). A biogáz üzemben leerjesztett trágyalé kb. 5-6 % szerves anyagot tartalmaz, amelynek további sorsát egy szeparátoron keresztül történı szétválasztás után hasznosítjuk. A folyékony fázis bel tartalma alapján (2,5-3 % nitrogén tartalom) közvetlenül alkalmas öntözésre, illetve a nitrogén tartalma miatt mőtrágya megtakarításra. A kettéválasztás során keletkezett szilárd szerves anyag tartalom a következı modulba kerül átvezetésre, bejuttatásra. A biogáz elıállítása során keletkezett gáz erımői elégetése során annyi széndioxid keletkezik az elégetéssel, amennyit a növény a testének felépítése során a levegıbıl elvont. Így egyértelmően kimondható, hogy a biogáz elégetése nem jelent környezetterhelést, illetve nem növeli az üvegházhatást. Tekintettel arra, hogy az agrofarm modul elsıdlegesen mezıgazdasági üzemekben kerülhet telepítésre, ezért nagyon fontos, hogy a mezıgazdasági üzem állattartó telepén keletkezett híg vagy szalmás trágya elsıdleges alapanyaga. Ezzel a trágyakezelési megoldással jelentısen hozzájárulhatunk a trágyakezelésre vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályokban megfogalmazott kritériumok betartásának, kiemelten az élıvizek védelméhez, a levegı terhelés csökkentéséhez, úgy, hogy a benn megtalálható szerves anyagból olyan alternatív energiát nyerünk, amelynek piaca országhatáron belül is korlátlan. A biogáz üzem másik nagyon fontos területe lehet a lakossági kommunális szennyvíziszap szerves anyag tartalmának a fenti módon történı kivonása, hasznosítása Az aerob fermentációs modul Ennek az a lényege, hogy a környezetünkben keletkezett szerves hulladékot, melléktermékeket oxidációs fermentálás révén a melléktermékekben kódolt 32

33 baktériumok segítségével egy hosszú hıkezelési folyamaton át lebontjuk, és a keletkezett terméket (humuszt) hasznosítjuk. Az aerob fermentációhoz szükséges hımennyiséget alapvetıen a baktériumok tevékenységük során biztosítják, illetve amennyiben a szerves hulladék víztartalma a kívánatosnál magasabb, akkor a hıt részben a fermentáló üvegházhatásán keresztül napenergiával, illetve ha az energiafarm projekt moduljai között építjük meg, akkor az erımőben keletkezett hıenergiával pótolhatjuk. Az aerob fermentáló alapanyaga zömében megegyezik a az anaerob (biogáz üzem) alapanyagával, azzal a különbséggel, hogy az ide kerülı alapanyagok szilárd halmazállapotúak, alacsony víztartalmúak. Az aerob fermentációban a bennlévı szerves anyag legalább 28 napig van jelen, ez idı alatt mindenféle szerves anyag egy 70 fokos hı jelenlétében elbomlik. Ez a folyamat biztosítja, hogy a szerves anyagban fellelhetı, hozzátapadó gyommagok, különbözı rovarok lárvái elégjenek, így a keletkezett termék (humusz) gyommentes, csíramentes, és nem tartalmaz semmilyen fertızı gombát vagy vírust. A 28 napos 70 fokos hı jelenlétében végbemenı fermentáció ennek a paraméternek a garanciája. A fermentáló üzemben keletkezett humusz, humusszá alakított trágya mint termék jelenik meg, amely elsıdleges funkciója a talaj tápanyag utánpótlásának biztosítása. Ezen termék rendelkezik mind azzal a pozitív tulajdonsággal, amelyet az agrikultúrában ismert szerves trágyázás biztosít. A humusz beltartalma koncentráltan tartalmazza a szerves trágya beltartalmát. Magas szárazanyag tartalma miatt (80 %) jól tárolható, csomagolható, s a mezıgazdaságban ismert és használt trágya, mőtrágya kiszóró eszközökkel az év bármely idıszakában kijuttatható. Különös szerepe lehet az állaga miatt a kertészetek, gyümölcskultúrák célirányos tápanyag utánpótlásában (növényi sor, ültetvény tıre jól kijuttatható anélkül, hogy az egész terület trágyázásra kerülne vele). 33

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai

Részletesebben

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

A biomassza rövid története:

A biomassza rövid története: A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei Bácskai István Kutatási osztályvezető Bioenergetikai osztály 1 Tartalom Témakör aktualitása Nemzetközi E-körkép Hazai

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

(Bio)etanol tüzelıanyag elınyök és hátrányok

(Bio)etanol tüzelıanyag elınyök és hátrányok (Bio)etanol tüzelıanyag elınyök és hátrányok Dr. Bereczky Ákos egyetemi docens, 1 Etanol alkalmazása belsıégéső motorokban Otto-motoros alkalmazások: Nyers forma: E-10, E-20, E-85, E-100 Vegyi átalakítás

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében 10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért

Részletesebben

- Megújuló, Bioenergia

- Megújuló, Bioenergia - Megújuló, Bioenergia Mennyi bioenergiát termelhet az Európai Unió a környezet további terhelése és károsítása nélkül? Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése alapján a bioenergia 2010-ben

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,

Részletesebben

Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai

Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai Juhász Anikó - Potori Norbert Budapest, 2017. október 25. Bioüzemanyag-termelés uniós jogszabályi háttere Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Megújuló energia: mit, miért, mennyibıl? Varró László Stratégia Fejlesztés Igazgató MOL Csoport 2010 Március 10

Megújuló energia: mit, miért, mennyibıl? Varró László Stratégia Fejlesztés Igazgató MOL Csoport 2010 Március 10 Megújuló energia: mit, miért, mennyibıl? Varró László Stratégia Fejlesztés Igazgató MOL Csoport 2010 Március 10 Piaci kudarcok miatt változások szükségesek az energiaszerkezetben Olaj kimerülése A piacok

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar)

I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar) I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar) Támogatás összege: 1.,2. célterület: 8.000 1.600.000 euró, 3. célterület: 8.000 480.000 euró (szoftverfejlesztés: max 200.000 euró) Támogatási arány:

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor

Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor A megújuló energiaforrások alkalmazása az EU-ban nemzetközi

Részletesebben

Mőszaki menedzserek részére 2. témakör

Mőszaki menedzserek részére 2. témakör Mőszaki menedzserek részére 2. témakör Primer energiahordozók, megújuló energiaforrások közti alapvetı különbség Megújuló energiaforrások jellemzıi, potenciál: Napenergia Szélenergia Vízenergia Biomassza

Részletesebben

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség

Részletesebben

FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK

FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK Dr. DÉNES Ferenc BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 2016/10/03 Biomassza hasznosítás, 2016/10/04 1 TARTALOM Bevezetés Bioetanol Biodízel Egyéb folyékony

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

MAGYAR ENERGIA HIVATAL A hatékony kapcsolt energiatermelés kritériumai (az eredetigazolás folyamata) Nemzeti Kapcsolt Energia-termelési Nap Budapest, 2007. április 25. Lángfy Pál osztályvezetı Magyar Energia Hivatal Az elıadás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

BIOMASSZA ANYAGISMERET

BIOMASSZA ANYAGISMERET BIOMASSZA ANYAGISMERET Rátonyi, Tamás BIOMASSZA ANYAGISMERET: Rátonyi, Tamás Publication date 2013 Szerzői jog 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Tartalom... v 1. 1.A biomassza

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat)

A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) - Az elektromos energia elınyei: - olcsón szállítható nagy távolságokra - egyszerre többen használhassák - könnyen átalakítható (hıvé,

Részletesebben

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján Magyar Energetikai Társaság (MET) Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Budapest (Pesthidegkút), 2018. szept. 20. Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei. Tóvári Péter

Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei. Tóvári Péter Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei Tóvári Péter Tartalom 1. Helyi adottságok 2. Mérnöki és mőszaki feltételek 3. Jogszabályi feltételek 4. Környezetvédelmi feltételek Helyi

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

ÜHG kibocsátáscsökkentés-értékesítési rendszer

ÜHG kibocsátáscsökkentés-értékesítési rendszer ÜHG kibocsátáscsökkentés-értékesítési rendszer Renexpo 2011.-Biogáz Konferencia Elő őadó: Pongrácz Péter, Biogáz Unió Zrt. Miért trágya? A trágya, mint biogáz-alapanyag előnyei: gazdaságos alapanyagár

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Alapadatok. Teljes primer energiafelhasználás 1000 PJ

Alapadatok. Teljes primer energiafelhasználás 1000 PJ Alapadatok Teljes primer energiafelhasználás 1000 PJ körül mozog (2015-ben 999,2 PJ) Hazai kitermelés 400-450 PJ Bruttó energiafogyasztásból a megújuló hányad 9,61% Ennek 85-90%-a köthető a biomasszához

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE

AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE IPAR 23 % ELEKTROMOS ERİMŐVEK 14 % FŐTÉS 14 % SZENNYVÍZ KEZELÉS 3 % MEZİGAZDASÁG 1-2 % A mezıgazdasági eredető légszennyezés jellemzıi INTENZÍV ÁLLATTENYÉSZTÉS metán,

Részletesebben

BETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás

BETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás BETON A fenntartható építés alapja Hatékony energiagazdálkodás 1 / Hogyan segít a beton a hatékony energiagazdálkodásban? A fenntartható fejlődés eszméjének fontosságával a társadalom felelősen gondolkodó

Részletesebben

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési

Részletesebben

15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK

15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK 15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK A KİSZÉN A kıszén növényi eredető, szilárd, éghetı, fosszílis üledékes kızet. A kıszénképzıdés szakaszai: Biokémiai szénülési folyamatok: kis mélységben huminsavak

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu

Részletesebben

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek? Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit

Részletesebben

Biogáz konferencia Renexpo

Biogáz konferencia Renexpo Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (Tantárgy kód: F1KNHULLG) Dr. Schöberl Miklós ny. egyetemi docens

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (Tantárgy kód: F1KNHULLG) Dr. Schöberl Miklós ny. egyetemi docens (Tantárgy kód: F1KNHULLG) Dr. Schöberl Miklós ny. egyetemi docens Hulladékgazdálkodás a környezetvédelemi tevékenység része KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPPROBLÉMA İSEMBER BIOLÓGIAI LÉT SZÜKSÉGLETEK KÖZÖSSÉG TÁRSADALOM

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

A mezıgazdaság üvegházhatású gáz

A mezıgazdaság üvegházhatású gáz A mezıgazdaság üvegházhatású gáz kibocsátása Lovas Katalin és Kis-Kovács Gábor Országos Meteorológiai Szolgálat Üvegházgáz-nyilvántartási Osztály Nemzetközi kötelezettség vállalások az üvegházhatású gázok

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritástengely Akcióterv

KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritástengely Akcióterv KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritástengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév

Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév 1. TÉMAKÖR Energetikai alapfogalmak 1.1. Az energiahordozó fogalma, a primer és szekunder energiahordozók definíciója. A megújuló és kimerülı primer

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Melegvíz nagyban: Faluház

Melegvíz nagyban: Faluház Használati melegvíz elıállítás napkollektoros rásegítéssel társasházak részére Urbancsok Attila Mőszaki igazgató A kiindulás: Távfőtéses panel épület Sorház pontház Sőrőn lakott környék lakótelep közepe

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME marosvolgyi@asys.hu Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben