A migránsok munkaerô-piaci helyzete címû évi uniós ad hoc modul

Átírás

1 Mûhely Lakatos Judit, a KSH főosztályvezetője judit.lakatos@ksh.hu A migránsok munkaerô-piaci helyzete címû évi uniós ad hoc modul A harmonizált közösségi munkaerő-felmérés (Community Labour Force Survey CLFS) alapkérdéssora 1999 óta egy változó kérdéssorral (ad hoc modul) is kiegészült. 1 Mivel 2003-ig a tanácsi rendelet az LFS 2. negyedévi végrehajtását tette kötelezővé a tagországok számára, így ez volt az ad hoc modul referencia-időszaka is, és ez maradt azután is, amikor az alapfelvétel már folyamatossá vált. 2 Az ad hoc modul témaköreire általában az unió különböző bizottságai tesznek javaslatot, vagy más, jellemzően uniós intézménytől származik a kezdeményezés egy olyan valamilyen szempontból fontosnak ítélt kérdéskör információs hátterének biztosítására, amelynek van valamilyen munkaerő-piaci kapcsolódása. A kiegészítő modul azonban nemcsak témájában kötött, de terjedelme is szabályozott. A változók száma nem haladhatja meg a 11-et. (Igaz, az elmúlt 10 évben nem volt arra példa, hogy a modul a maximálisnál kevesebb változó lekérdezését tartalmazta volna.) Az aktuális modul kialakítási folyamata jellemzően a következő: t 5 év: Javaslat születik a témára, melyet az ad hoc modul program részeként a tagországoknak el kell fogadni. t (3) 2 év: A részvételt vállaló (5 9) tagország és a modulban érintett intézmények képviselőiből alakuló munkacsoport (Task Force TF) 2-3 ülés, illetve -kommunikáció során kidolgozza a modul részleteit (vonatkozási kör, kérdések, szűrők stb.) t (2) 1 év: Eurostat/Uniós eljárás lefolytatása. t év: Végrehajtás. t+1 (2) év: Uniós szintű eredmények. 1 Az Európai Unió Tanácsának rendelete a munkaerő-felmérés megszervezéséről. 577/98/EK (1998. március 9.). Európai Közösségek Hivatalos Lapja. HL L március old. 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2257/2003/EK rendelete (2003. november 25.). Európai Közösségek Hivatalos Lapja. HL L december old.

2 Lakatos: A migránsok munkaerô-piaci helyzete címû évi uniós ad hoc modul 849 A migrációs modul kialakításának körülményei A migránsok munkaerő-piaci helyzete modul témakörének elfogadása és a részletek kidolgozása más LFS ad hoc modulokhoz képest hosszabb időt vett igénybe, és nagyobb érdeklődés is kísérte azt. Ennek egyik oka, hogy az unió a migránsok társadalmi-gazdasági, munkaerő-piaci integrációját kiemelt prioritásként kezeli, a másik ennél fontosabb ok az igen sokszínű és eltérő mélységig feltárt tagországi sajátosságokban gyökerezik, amihez esetenként sajátos adatvédelmi korlátok is társulnak. Az nyilvánvaló, hogy a migránsok munkaerő-piaci mutatói lényegesen kedvezőtlenebbek, mint az államalkotó nemzethez tartozóké, de arra vonatkozóan, hogy mennyivel és ez milyen okokra vezethető vissza, kevés tagország rendelkezik csak saját adatgyűjtésen alapuló információval. Nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatforrásnak lényegében csak a népszámlálás tekinthető, de ez gyakorisága és részletezettsége miatt alkalmatlan az unió által megfogalmazott és később ismertetésre kerülő elvárások teljesítésére. Az információs igény megfogalmazása után a következő lépés a megfelelő hordozóközeg (felvétel) kiválasztása. Az LFS mellett szólt annak magas szintű jogszabállyal megalapozott harmonizáltsága, a modulrendszer már hosszabb és inkább sikeresnek, mint sikertelennek minősíthető múltja, valamint az, hogy az alapfelvétel jó néhány, a célszemélyre, illetve háztartására vonatkozó adatot eleve biztosít. (A témakört elfogadó plenáris munkaértekezleten felvetődött a másik, 2004-ben 3 induló harmonizált felvételhez, az EU-SILC-hez történő kapcsolás lehetősége is, de ez ellen szólt a SILC mintájának LFS-hez viszonyított kis mérete.) Dönteni kellett továbbá arról, hogy egy véletlen mintán alapuló felvétel alkalmas-e egyáltalán az országonként eltérő arányt képviselő és a többségi lakosokénál valószínűleg kisebb részvételi hajlandóság jellemezte sokaság árnyalt vizsgálatára. A migránsok munkaerő-piaci sajátosságainak témaköre végül úgy került bele az adhoc modul programba, hogy erre a kérdésre a választ az időközben megalakult munkacsoportnak kellett megtalálnia. A modul célja A felvételt kezdeményező uniós intézmények és a tagországok a következőképpen határozták meg a modul célját: Adjon képet a tagországban élő, a migránsok és közvetlen leszármazottaik (második generáció) létszámáról. 3 Az új tagállamokban egy évvel később.

3 850 Lakatos Judit Biztosítson olyan adatokat, melyek lehetővé teszik az első és második generációs migránsok munkaerő-piaci helyzetének más csoportokkal történő összehasonlítását, a munkaerő-piaci beilleszkedésük sikerességének megítélését. Tegye lehetővé a munkaerő-piaci beilleszkedést befolyásoló tényezők elemzését (például munkavállalás jogi akadálya, nyelvi, képzettségi előfeltételek, munka-erőpiaci szolgáltatásokhoz történő hozzáférés stb.). Az ad hoc modul kidolgozásának lépései A DSS (Directors of Social Statistics társadalomstatisztikáért felelős igazgatók) szeptemberi ülése, kiemelkedő fontosságúnak ítélte a témakört és döntött a évi végrehajtást módszertanilag megalapozó munkacsoport létrehozásáról; meghatározta a vonatkozó CR (Council Regulation tanácsi rendelet)-tervezete elkészítésének határidejét (2005 vége). A LAMAS Working Group (Labour Market Statistics munkaerő-piaci statisztika) októberi ülésén megalakult a munkacsoport (Task Force TF) Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Svédország és az Egyesült Királyság részvételével. A TF munkájába az ILO és az OECD szakértői is bekapcsolódtak az Unió képviselői mellett. A TF főbb eredményei A decemberi TF ülést még két további követte. A modul szabályzatának tervezete 2006 nyarának végére készül el. A TF a következő főbb feladatokat végezte el. Definiálta a megfigyelendő kört ( migrants and immediate descendants <első és második generációs bevándorlók>), elfogadva az érintett, illetve a szülők születési helyét a kategorizálás alapjaként. Elemezte az eltérő nyelvi, kulturális háttér nemválaszolási arányokra gyakorolt hatását és arra a következtetésre jutott, hogy emiatt a külön súlyozási eljárás kidolgozása szükségtelen.

4 A migránsok munkaerô-piaci helyzete címû évi uniós ad hoc modul 851 Felmérve az egyes tagországok, mint migrációs célországok eltérő helyzetét, az ad hoc modulok történetében első ízben tett javaslatot egy rövidített, illetve egy teljes változó listára. A szűkített adatgyűjtés lehetőségével azok az országok élhettek, ahol a migránsok száma kicsi (ilyennek minősült Szlovákia, Málta, a balti államok, Csehország és Magyarország). Ennek köszönhetően a részletes adataik hiánya az Unió egészére vonatkozó képet nem torzítja. Kidolgozta a modul (11 kérdésből álló) változó listáját és a következőkre tett javaslatot: az állampolgárság megszerzésének éve; az apa születési helye (országa); az anya születési helye (országa); hány éve él az országban (ha az alapkérdőív adatai szerint nem itt született); a migráció legfontosabb oka (ezen belül a foglalkoztatással összefüggő válaszlehetőség részletezve); a kérdezett jogi státusa; a munkavégzéshez kapcsolódó korlátozás megléte vagy hiánya; a nyelvtudás hiánya vagy a képzettség elismertsége korlátozza-e a munkába állást; a migráció előtti foglalkozás; az álláshoz jutás módja a fogadó országban; a kapott munkaerő-piaci segítség. A rövidített blokkot kitöltők számára csak az első négy kérdés volt kötelező. A tagországok szabad kezet kaptak abban, hogy a második negyedévi felvételhez kapcsolják-e a modult, vagy folyamatosan kérdezik az év egészében, így növelve az esetszámot. A migránsok munkaerő-piaci jelenlétében csak marginálisan érintett országok kevésbé részletes kérdőívet tölthettek ki, ami azt jelzi, hogy az LFS célja egyre inkább a közösségi szintű adatigény kielégítése, akár azon az áron is, hogy az egyes tagországokra vonatkozóan releváns információt egy blokk vagy akár a teljes felvétel már nem feltétlenül biztosít. Migrációs blokk a munkaerő-felmérésben A Magyarországi Munkaerő-felmérés (MEF) körülbelül 1500 nem magyarországi születésű személyt írt össze 2005-ben, s e szám alapján lehetőséget kaptunk, hogy a rövid modult válasszuk. Hazai sajátosság, hogy az országhatáron kívül születettek között jelentős hányadot képviselnek a magyar nemzetiségűek, így a munkaerő-piaci integráció fogalma még a nem Magyarországon születettek esetében sem értelmezhető a maga klasszikus formájában, ezért a születési ország mellett szükség volt a magyar származásra irányuló kérdés beiktatására is. A migrációs kérdések nem külön kérdőívre, hanem a MEF-adatlap részébe kerültek, ahol a célszemély születési helyét tudakoló kérdés egyébként is található. A évi kérdőív vonatkozó kérdései a következők:

5 852 Lakatos: A migránsok munkaerô-piaci helyzete címû évi uniós ad hoc modul 4. MIGRÁCIÓ A/ Melyik országban született (az országok jelenlegi területét figyelembe véve)? TOVÁBB A 4/E-RE! nem Magyarországon (2) A A A A B/ Ha nem Magyarországon született, melyik országban? B B B B C/ Hány éve tartózkodik Magyarországon? C C C C D/ Összesen hány évet töltött Magyarországon? D D D D E/ Melyik országban született az apja? TOVÁBB A AZ 4/G-RE! 5-RE! nem tudja (2) nem Magyarországon magyar nemzetiségiként (3) E E E E nem Magyarországon nem magyar nemzetiségiként (4) F/ Ha nem Magyarországon született az apja, mely országban? F F F F G/ Melyik országban született az anyja? TOVÁBB AZ 5-RE! nem tudja (2) nem Magyarországon magyar nemzetiségiként (3) nem Magyarországon nem magyar nemzetiségiként (4) G G G G H/ Ha nem Magyarországon született az anyja, mely országban? H H H H Ezzel az előírtnál részletesebb kérdésfeltevéssel részben eleget lehet tenni az uniós igénynek, de lehetőség van a Magyarországra áttelepült és sajátos csoportot jelentő magyar nemzetiségiek elkülönítésére is. A évi kérdőív kidolgozott migrációs blokkja a évi felmérésben is változatlan formában szerepel, és tekintettel a problémamentes és gyors kitölthetőségre, várhatóan a következő, 2014-ben esedékes uniós felvételig a MEF-adatlap része marad.