EGYSÉGES ZÖLD HATÓSÁG

Átírás

1 AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA I. NEGYEDÉV EGYSÉGES ZÖLD HATÓSÁG VÍZ VILÁGNAPJA KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS BIOLÓGIAI VERSENY XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

2 EGYSÉGES ZÖLD HATÓSÁG Tárcaszinten 2002-ben megtörtént a környezetvédelem és a vízügy integrációja, melyet elsősorban az generált, hogy a rendszerváltást követő egy évtizedben megváltozott a társadalom környezettudatossága, nőtt az igény a szakterület felkészültsége, hatékonysága valamint a hatósági munka átláthatósága és egyszerűsítése iránt. Az EU integráció előkészítése során ugyancsak megfogalmazódott, hogy csak egy korszerű vezetésű zöld tárca irányításával működő, egységes Zöld Hatóságok képesek hosszútávon ellátni az egyre növekvő környezetvédelmi feladatokat. Már ekkor megfogalmazódott, hogy a hatékony és eredményes államigazgatási munka érdekében halaszthatatlan a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy szakmai integrációja a minisztérium és valamennyi intézménye, területi szerve szintjén. Mint az ismeretes ez év január 1-jétől létrejöttek az egységes Zöld Hatóságok, melyek az addig szakterületenként külön-külön tevékenykedő környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeteket váltották fel. Így január elsejétől a korábbi 34 helyett, 12 területi intézmény látja el a környezetvédelemi, a természetvédelemi és vízügyi a hatósági munkát. Erre a jogszabályi hátteret a Kormány végén elfogadott 340/2004. (XII.22.) rendelete teremtette meg. Dr. Tátrai Miklós közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár átadja a kinevezést A környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium januárban pályázatot írt ki az integrált területi szervek igazgatói állásának betöltésére. A minisztérium közleménye szerint a 12 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség vezetői posztjára 39 pályázat érkezett. Bizottság döntött arról, hogy a pályázók közül kiket tart alkalmasnak arra, hogy március 1-től igazgatóként vezessék a felügyelőségeket. Őt felügyelőség élén történt változás. A bizottság felügyelőségünk esetében az eddigi igazgatót, Pintér Istvánt javasolta, hogy igazgatóként vezesse tovább a január 1-jétől Észak-magyar- Pintér István igazgató leteszi a hivatali esküt országi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség néven tevékenykedő hatóságot. Az Őri István közigazgatási államtitkár által aláírt kinevezési okmányt dr. Tátrai Miklós közigazgatási és költségvetési helyettes államtitkár március 1-jén felügyelőségi állománygyűlés keretében adta át az igazgatónak. A tárca az egységes Zöld Hatóság felállításától azt reméli, hogy korszerűbb lesz a hatósági szervezetrendszer, emelkedik a hatósági munka színvonala, gyorsul az ügyintézés, és nem utolsó sorban, pénzt takaríthat meg mondta dr. Tátrai Miklós helyettes államtitkár, majd így folytatta: A Zöld Hatóság felállításával teljesül a Kormány azon törekvése, miszerint el kell különülnie a közhatalmi (hatósági), illetve az egyéb állami közfeladatokat ellátó szervek rendszerének. A hatósági jogkörök egybeolvadásával megszűnik az a gyakorlat, hogy a felügyelőségek és a felügyeletek egymás eljárásaiban szakhatóságként közreműködtek, ezzel egyszerűsödik, hatékonyabbá és gyorsabbá válik a hatósági eljárás. A Zöld Hatóság létrehozásával úgynevezett egyablakos hatóság működhet, amely a korábbihoz képest jobban biztosítja az ügyfélbarát ügyintézést. A kinevezés átvételét követően Pintér István igazgató az állománygyűlés előtt tette le a hivatali esküt. Patakiné Farkas Ágnes gratulál az igazgatói kinevezéshez ÚJ NÉV ÚJ FELADATOK A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi közigazgatás korszerűsítése múlt év végén befejeződött január 1-jével illetékességi területünkön is egységes zöld hatóság jött létre a vízügyi és természetvédelmi hatósági feladatok integrálásával. Megnevezésünk: Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Székhelyünk: 3530 Miskolc, Mindszent tér 4. Telefon: 46/ Fax: 46/ cím: eszakmagyarorszagi@zoldhatosag.hu emikofe@emikofe.kvvm.hu A Felügyelőség feladat- és hatáskörét a 341/2004. (XII.22) Korm. rendelet szabályozza, jog- és hatáskörünkbe az elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi, valamint a vízügyi hatósági és szakhatósági feladatok tartoznak. Felügyelőségünkön az A épületszárny földszintjén korszerű ügyfélszolgálat működik, ahová mind a környezetvédelemmel, táj- és természetvédelemmel, mind pedig vízügyi kérdésekkel, kérelmekkel, bead- 22 ványokkal, bejelentésekkel fordulhatnak az ügyfelek, írásban és szóban egyaránt. Az ügyfelek teljes körű kiszolgálása, az ügyfélbarát hatóság megvalósítása érdekében felvilágosítást adunk a benyújtandó kérelmekről, adatszolgáltatásokról is. Ügyfélfogadás továbbra is a hét 3 napján van: Hétfő: 8 órától 12 óráig Szerda: 8 órától 12 óráig 13 órától 16 óráig Pénteken: 8 órától 12 óráig Az ügyfélszolgálati Iroda csak ügyfélszolgálati időben tart nyitva.

3 A ZÖLD FEJLESZTÉSEK ÉVE Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Magyar Tudományos Akadémián január 18-án tartotta a tárca évindító sajtótájékoztatóját. A miniszter az első helyen emelte ki, hogy a 2005-ös esztendő Magyarország zöld éve lesz. Soha nem látott méretű beruházások, új prioritások hoznak lendületet, dinamikát a hazai környezetvédelembe. Az eddigieknél is nagyobb súlyt kap az ember és környezetének harmonikus kapcsolata. A tárca programjai hozzájárulnak a gazdaság élénkítéséhez, a versenyképesség javításához, a munkahelyteremtéshez mérlege A 2004-ben elért legfőbb eredmények között említette a miniszter az Európai Unióhoz való csatlakozást. Ezen belül kiemelte a környezetvédelmi jogharmonizációt és azt, hogy megteremtettük a feltételeket az uniós támogatások teljes felhasználásához, létre hoztuk az Euro-konform igazgatási intézményrendszert. A múlt évben a fő programok: a Vásárhelyi-terv, a Pátria, a Tiszta haszon, a Zöld lánc az Ezerarcú Balaton és a Határtalan környezetvédelem programok voltak. A Pátria program eredménye, hogy a nagy légszennyező anyag kibocsátók (régi szenes erőművek) megszűntek, a lakosság 1/3-a számára elérhetővé vált a szelektív hulladékgyűjtés, megvalósult 80 milliárd forint értékű szennyvízberuházás. Ezen túl 12 ISPA projektet fogadtak el Brüsszelben (ez 1262 települést érint!), elkészültek a regionális hulladékgazdálkodási tervek és készülnek a helyi, valamint egyedi tervek is. A Tiszta haszon program keretében került sor a termékdíj-törvény módosítására, a környezetterhelési díj bevezetésére, az elektronikai hulladékok és gépkocsi roncsok visszavételi kötelezettségének előírására. Megkezdődtek a nagy kármentesítési projektek (Budafoki barlanglakások, Metallochemia) és elkészült a CO kibocsátás-csökkentési program, megteremtődtek az emisszió-kereskedelem jogi kereteit, az EU elfogadta a nemzeti kiosztási tervet. A Vásárhelyi-terv végrehajtásának az előkészítése előrehaladt: elkészültek a környezeti hatástanulmányok, a kiviteli tervek, megtörténtek az engedélyezések, kisajátítások, közbeszerzések. A megvalósítás is megkezdődött, három helyen a kivitelezők vették át a terepet 2004 végén (Szeged, Köröstorok, Kósdi zsilip). A Zöld lánc program a Natura 2000 rendeletben testesült meg kijelölésre került 1,95 millió hektár közösségi szempontból is fontos területet. Rendelet született a természetvédelmi kártalanításról és támogatásokról, 34 ezer hektár kincstári védett terület került nemzeti parki kezelésbe, továbbá elkészült 19 fajmegőrzési program. Az Ezerarcú Balaton programban iszap kotrások támogatása, zagykazetták kialakítása, csónakkikötők kijelölése, 43 település vízpart-rehabilitációs tanulmányterve, infrastruktúra-fejlesztések, csatornák, szennyvíztisztítók valósultak meg. Véglegesítésre került a Kis-Balaton beruházási program. A Határtalan környezetvédelem program képezte a kétoldalú kapcsolatok javítását (Szlovákia Bős, Románia Verespatak, Horvátország Novo Virje), az első Nemzetközi Duna-nap, a Környezet és Egészség Európai Miniszteri Konferencia megrendezését. Dr. Persányi Miklós miniszter Az ENSZ Klima-egyezmény Kiotóban eredményes magyar elnökséggel folyt le. Az elmúlt év eredménye, hogy lezárult a szervezetfejlesztés, elkülönültek a hatóságok a kezelőktől, létrejöttek az integrált vízügyi, környezet- és természetvédelmi közigazgatási szervezetek Ma 34 helyett 12 egyablakos zöld hatóság intézi az ügyeket célkitűzései A minisztérium 2005-ben három területen kíván áttörést elérni: gyorsítani a hulladékforradalmat, javítani a környezeti biztonságot, barátságossá tenni a természetvédelmet. Ebben az évben korszakos fejlesztések lesznek, látható eredményekkel. Mindezeknek megvan a fedezete. A zöld fejlesztési források 2005-ben összesen 171 milliárd forintot tesznek ki. Hulladékforradalom Évente 23 millió köbméter települési hulladék keletkezik. Azt akarjuk, hogy ne érjen térdig a szemét, azt akarjuk, hogy bokáig se érjen! mondta a miniszter. A változásokat nagyberuházások alapozzák meg. Megvalósulnak a már előkészített nagy projektek (Szeged, Debrecen, Duna-Tisza köze). Létesítmények készülnek el a már kivitelezés alatt levő hulladékgazdálkodási rendszerekben (Tisza-tó, Szolnok, Sajó-Bódva völgye, Homokhátság, Nyugat-Balaton, Zala-völgy). Négy új hulladékgazdálkodási projekt előkészítése folyik, amelyek 1,7 millió embert érintenek. Meg kell valósítani, hogy kevesebb hulladék keletkezzen. Ez mennyiség-arányos szemétdíj bevezetésével, betétdíj rendelettel, a gyártók visszavásárlási kötelezésével (pl. gépkocsi roncs), a környezettudatos fogyasztói magatartás kialakításával lehet elősegíteni. A keletkező hulladékok nagyobb arányú hasznosítását segíti a csomagolási hulladékok EU által előírt 50%-os visszagyűjtése és hasznosítása. Megkezdődik az elektronikai termékek újrahasznosítása, a roncsautók begyűjtése. Robbanásszerű eredmény várható a szelektív hulladékgyűjtés területén. Indul az Országos biohulladék kezelési program. Új fejezet nyílik az építésibontási hulladékok kezelésében is. Komoly háttéripar fejlesztésre kerül sor a gépkocsi roncsok, elektronikai hulladékok, használt gumiabroncsok felhasználása területén. Ha komolyan vesszük a jelszót, hogy Ki a veszélyes hulladékokkal a lakossági szemétből! érvényesíteni kell a gyártói felelősség elvét, érvényt kell szerezni az elemek, akkumulátorok visszagyűjtési kötelezettségének, be kell vezetni a gyógyszerek visszavételi kötelezettségét. Illegális hulladéklerakás visszaszorítása a szankcionálás, jogszabályi háttér szigorítását, a rendőrség, bűnmegelőzési akciók fokozását, a lakossági és önkormányzati akciók (Tiszta Magyarországért) folytatását igényli. Kiemelt célok A biztonságos környezet megteremtése egyrészt jelenti azt, hogy biztonságosabbá, kockázatmentesebbé tesszük környezetünket, másrészt jelenti azt, hogy fejlődést akarunk, de fenntartható módon. A Vásárhelyi-terv szolgálja az árvízi biztonságot. Ennek keretében 20 helyen lesznek építési munkák, melyek nagyvízi meder rendezését, hullámtér rekonstrukciót, 2 árapasztó tározó építését foglalják magukba (Cigánd, Tiszaroff). A szennyvíz- és ivóvízminőség javítás programja nagyrészt az EU kohéziós alapból valósul meg. A szennyvízprogram előrehalad, 2006 végére a lakásállomány 2/3-a csatornahálózattal kerül ellátásra. Megtörténik a Budapesti szennyvíztisztító (130 Mrd Ft) és az Észak-Alföld régió ivóvízminőség javító programjának az előkészítése ( lakos, 20 millió euró). A kármentesítési beruházások keretében megtörténik a Metallochemia Gyártelep és környezetének nehézfém szennyeződés mentesítése (12 milliárd Ft), a Budafoki barlanglakások (2 milliárd Ft) és az Üröm- Csókavár (5-6 milliárd Ft) környékén lerakott gázgyári hulladék felszedése. A hatósági munka megerősítése jelenti az egyablakos zöldhatóság megerősítését, a veszélyes üzemek ellenőrzésének folytatását, a rendőrség, katasztrófavédelem, ÁNTSZ, polgárőrség, civil szervezetek ellenőrzésekbe való bevonását, a következetes és szigorú szankcionálást. Mindezek az ellenőrzési rendszer fejlesztését, a szankciók szigorítását, a biztosítékadást, céltartalék-képzést, az egységes környezetbiztonsági ügyeleti rendszer, zöld kommandó létrehozását követeli meg. A barátságos természetvédelem is a kiemelt célok között szerepel. A nemzeti parkok legyenek a nemzet parkjai. A nemzeti parkoknak új társadalmi szolgáltatásokat kell megvalósítani. A hatósági feladataiktól megszabadulva az őrzés és kezelés mellett hozzájárulnak az oktatáshoz, ismeretterjesztéshez, kutatáshoz, szervezik és támogatják az ökoturizmust és a környezetbarát erdő- és mezőgazdasági művelést. A tiszta profilú, értékőrző és szolgáltató nemzeti parkok a vidékfejlesztés motorjaivá válnak, javítják körzetük megtartó erejét és munkalehetőségeit. A nemzeti parkok 2005-ben jelentős fejlesztéseket hajtanak végre pl. élőhely-rekonstrukció közel 2 milliárd Ft (LIFE, Világbank), látogatóközpontok 308 millió (ROP), Baradla barlangrekonstrukció 900 millió Ft (Phare). A Natura 2000 hálózat megszilárdítása hozzájárul a vidék fenntartható fejlődéséhez, növeli az ország ökoturisztikai vonzerejét, alternatív jövedelemszerzést kínál (pl. biotermékek előállítása, vagy falusi turizmus), a gazdálkodók segítik a természeti örökségünk megőrzését Tiszta, modern Magyarországot, élhető jövőt építünk magunknak és utódainknak mondta befejezésül a miniszter. /Sallai/ 3

4 A VÍZ VILÁGNAPJA KÖZPONTI ÜNNEPSÉGE A VÍZ AZ ÉLET Március 22-e, 1994 óta világszerte a Víz Világnapja. Az ENSZ 47. közgyűlésének határozata értelmében 11 éve minden esztendőben március 22-én a világnaphoz kapcsolódó eseményeket, progra mokat tartanak. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a jeles nap alkalmából a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezte meg a központi ünnepséget. Az ünnepségen részt vett és beszédet mondott Frits Schlingemann, az ENSZ Környezetvédelmi Prog ram (United Nations Environment Program, UNEP) Európai Irodájának vezetője is. Persányi Miklós ünnepi köszöntőjében a Víz Világnapjának idei üzenetét, jelmondatát idézve hangsúlyozta: a Víz az élet. Amikor a vizet köszöntjük, akkor az életet ünnepeljük mondta a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A miniszter a magyarországi folyókon levonuló árhullámra kitérve megjegyezte: a kormány és a vízügyi szakemberek, a honvédség és a belügyi szervek felkészültek, és mindent, ami emberileg és szakmailag lehetséges megtettek azért, hogy sikerrel szálljunk szembe az áradó folyókkal. Mindez az elmúlt hetekben így is történt emelte ki a tárcavezető. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok az elmúlt hetekben például az ország teljes területén felülvizsgálták az ár- és belvízvédelmi művek állapotát, a védelmi anyagokat, eszközöket, és ellenőrizték a védekezési szervezet felkészültségét is. A miniszter szólt arról is, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a kormány sokkal több figyelmet fordít a vizekkel kapcsolatos kérdésekre, ügyekre, mint néhány évvel ezelőtt, és sokkal több pénzt is fordít azok megoldására, mint korábban. Tavaly és tavalyelőtt több mint 10 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, így az elmúlt három év során a Felső-Tisza és a Közép-Tisza térségében összesen 60 kilométer árvízvédelmi fővédvonal megerősítését végezték el a szakemberek. A miniszter felsorolta: kiépült a Szamos teljes védelmi rendszere, fejlesztések történtek Vásárosnamény, Jánd, Tiszaroff, Tószeg és Szolnok térségében, a Bodrogköz, a Mosoni-Duna, a Szentendrei sziget, a Siótorok környezetében, töltésfejlesztések készültek a Dráván és a Tiszán. Megtörtént a Körös-völgyi árvízvédelmi rendszer, a tiszadobi Andrássy-gát megerősítése, és Csongrád város árvízvédelmi fejlesztése. Az árvízvédelem a 21. századi Kárpát-medencében már nem jelentheti csak a gátak magasítását közölte Persányi Miklós. Hozzátette: a Vásárhelyiterv keretében 2004-ben 20 különféle program előkészítése zajlott, és három területen már a kivitelezők vették át a terepet. Az idén mind a 20 helyen fogunk dolgozni, a Vásárhelyi-terv keretében mintegy 20 milliárd forint áll rendelkezésre az árvízvédelmi biztonság javítására mondta a miniszter, aki szólt arról is, hogy 2005 elejére senki sem várhatott még kész létesítményeket a tavaly törvénnyel is jóváhagyott programtól. A tárcavezető a felszíni vizek védelme mellett fontosnak nevezte a felszín alatti vizekről való gondoskodást, a vezetékes ivóvíz tisztaságának kérdését, a csatornahálózat kiépítettségét, a szennyvíztisztítás megoldását. Utalt arra, hogy az Európai Uniótól elnyert támogatások révén idén kibontakozik az országos szennyvízkezelési és a kármentesítési program, valamennyi nagyvárosban folyik a csatornák és a szennyvíztisztítók fejlesztése, illetve felszámoljuk az évtizedek óra hátrahagyott, Magyarország ivóvízbázisát is jelentősen veszélyeztető szennyezett gócokat, mint amilyen az egykori nagytétényi Metallochemiagyártelep. Az Európai Uniótól elnyert támogatásokkal együtt milliárd forint beruházást kell megvalósítani az elkövetkező években ahhoz, hogy a szennyvízcsatornázás ás, szennyvízelvezetés, tisztítás terén meglevő lemaradásunkat pótoljuk, illetve felzárkózzunk az EU átlagához. Még az idén elkezdődik az észak-alföldi régióban az ivóvízminőség javító program. Persányi Miklós közölte: napjainkban olyan fenntartható vízgazdálkodásra van szükség, amely megőrzi a vizeket a jövő nemzedékek számára. Frits Schlingemann, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (United Nations Environment Program, UNEP) európai irodavezetője köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a UNEP az öt évvel ezelőtti, 2000-es tiszai ciánszennyezés után munkacsoportot alakította azért, hogy felmérje a Tisza vízgyűjtő területén található potenciális veszélyforrásokat. Ez a munkacsoport 42 kockázati tényezőt tárt fel mondta. Schlingemann bemutatta a rendezvény résztvevőinek az UNEP szakértői csoportjának felméréséről készült angol nyelvű dokumentációt, és szólt arról is, hogy áprilisban a román kormánnyal együttműködve Kolozsvárt egy olyan konferenciát szerveznek, amely a bányászati hulladékok problémájával foglalkozik. Ezen a magyar miniszter is rész fog venni. Az ünnepség keretében dr. Persányi Miklós miniszter Vásárhelyi Pál Díjat, Sajó Elemér Emlékplakettet és miniszteri elismerő oklevelet adott át a vízügy területén dolgozó, kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereknek. KITÜNTETÉSEK MÁRCIUS 15. ÉS A VÍZ VILÁGNAPJA ALKALMÁBÓL Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter március 15-e alkalmából a tárca ünnepségén kitüntetéseket adományozott a környezetvédelem területén végzett kiemelkedő munka elismeréseként. A kitüntetettek között ott volt Jobbágy Gyuláné is, Felügyelőségünk Levegőtisztaság- és Zajvédelmi Osztályának munkatársa, aki Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át a minisztertől. Jobbágy Gyuláné július 1-jén kezdett el dolgozni jogelődünknél, a Környezertvédelmi Intézet Miskolci Állomásán. Szakmai munkáját a levegőtisztaság- védelem területén végzi azóta is, nagy szakmai gyakorlattal és hozzáértéssel. Létrehozása óta dogozik a levegőtisztaság-védelmi adatgyűjtő és feldolgozó programmal (LAIR), részt vett ennek Jobbágy Gyuláné ügyintéző bevezetésében, tesztelésében, illetve az új modulok elkészítése során szakmai tapasztalataival elősegíti azok fejlesztését. Emberi kapcsolata kiváló, munkáját nagy szakmai hozzáértéssel, szorgalommal, felelősségteljesen végzi. Március 22 -én a Víz Világnapja alkalmából dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereknek ugyancsak kitüntetéseket adott át. Ez alkalomból Miniszteri elismerő oklevélben részesült Üveges Pál Felügyelőségünk Mérőközpontjának munkatársa. Üveges Pál július 1-én kezdett el dolgozni Felügyelőségünk jogelődjénél, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi Laboratóriumában. Az elmúlt 33 év alatt vegyész technikusként a Laboratórium szinte valamennyi területén (vízmintavételezés, analitikai feladatok, monitorállomások kezelése, adatszolgáltatás) Üveges Pál vegyésztechnikus tevékenykedett. Részt vett több nagy vízminőségi kárelhárítás elhárításában, helyszíni és laboratóriumi munkájában (Pl. a Tisza cianid- és nehézfém szennyezése). Kiválóan ismeri a vízgyűjtő területünkön lévő valamennyi vízfolyást, az ipari és kommunális szennyvízkibocsátókat. Munkájára a nagy szakmai tudás, precizitás, pontosság, megbízhatóság a jellemző. Mindkét kollégánk kitüntetéséhez szívből gratulálunk. 4

5 A VÍZ VILÁGNAPJA VÁROSI ÜNNEPE A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete, Szerencs Város Önkormányzata, a Mátra Cukor Rt. Szerencsi Cukorgyára, a GW-Borsodvíz Kft. és az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Víz Világnapja alkalmából március 17-én ünnepi előadóülést tartott Szerencsen, a Rákóczi vár lovagtermében. Az ünnepi ülést Felbermann Tamás az MHT Területi Szervezet elnöke nyitotta meg. Ezt követően Rónavölgyi Endréné, Szerencs város polgármestere köszöntötte a résztvevőket, aki beszélt a víznek életünkben betöltött szerepéről, jelentőségéről, az egészséges tiszta víz megőrzéséről. Beszélt arról, hogy Szerencsen, a Zemplén kapujában milyen fontos a lakosság jó minőségű, egészséges ivóvízzel való ellátása, a keletkező szennyvizek összegyűjtése, megtisztítása, nem utolsó sorban a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Környezetvédelmi Bizottsága és a Miskolci ÖKO- KÖR Közhasznú Környezetvédő Szervezet az idén is szakmai konferenciával emlékezett meg március 22-én a Víz Világnapjáról. A rendezvénynek az MTA Miskolci Területi Bizottsága székházában adott otthont. Az ünnepi ülés résztvevőit Balog Ákos a Miskolci ÖKO- KÖR elnöke köszöntette. Őt követően T. Asztalos Ildikó képviselő, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke emlékezett a Víz Világnapjára, aki ünnepi beszédében utalt a víz felbecsülhetetlen értékére társadalmi, gazdasági, ökológiai szerepére. Elmondta, hogy egy város életében akkor beszélhetünk a vizek védelméről, ha van arra vonatkozó cselekvési programja. Az Önkormányzatnak a vízzel kapcsolatban jól megfogalmazott céljai, feladatai vannak - mondta. Például a város önkormányzat a Szinva-patak szennyező forrásainak felszámolására intézkedési tervet fogadott el, mely 5 éves ütemezést és tételes költségbecslést is tartalmaz. Hasonlóan fontos a jó minőségű ivóvízkészletek védelme, a vízbázis védelmi program végrehajtása. A város kedvező helyzetben van a szennyvíz csatornázást, szennyvíztisztítást illetően. Budapest után Miskolc rendelkezik a legnagyobb csatornahálózattal (469 km), a közcsatornára kötött lakosság aránya 90%. Az Önkormányzat kiemelt feladatnak tartja a környezeti nevelést, a környezettudatos gondolkodás erősítését, ebben kiemelt szerepet tulajdonít az iskolákban folyó környezeti nevelésnek, a civil szervezetek munkájának. Elnök asszony külön köszönetet mondott a pedagógu sok környezetvédelmi nevelő munkájáért. Ezután szakmai előadások következtek. Csörgits Gábor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezető tanácsosa A természetvédelem aktuális kérdései címmel tartott előadásában számba vette a évi eredményeket (Natura területek kihirdetése, a LIFE-NATURA sikeres pályázat, a GEF projekthez való csatlakozás, KIOP pályázat elnyerése élőhely rehabilitációra) és az elkövetkező legfontosabb feladatokat. Bőhm András az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség osztályvezetője A vizes területek természeti értékeinek hazai és nemzetközi védelme, Lendvai Csaba a Magyar Madártani Egyesület és Természetvédelmi Egyesület munkatársa A fontos madár élőhelyek (IBA) hálózata címmel tartott előadást. Dr. Hamar József ökológus, a Tisza Klub elnöke Lesznek-e még folyóink? című rendkívül színvonalas előadásában beszélt a Kárpát-medence kialakulásáról, sajátos vízrajzáról, a Tiszáról, a Tisza-szabályozásról, a mai problémákról, az új Vásárhelyi Tervről. Arról, hogy az Alföld VÍZ AZ ÉLETÉRT kiszáradt, a Duna-Tisza közében a talajvíz 3 m mélységben van. Az Alföld éves vízhiánya 15 milliárd m 3. A legnagyobb hiba, hogy a saját képünkre szeretnénk átformálni a természetet és szeretnénk, ha a mi szempontjaink szerint működne. Ez viszont nem megy. A természet minden beavatkozásunkra válaszol, esetenként csak évekkel később. Általában úgy avatkozunk be a természet rendjébe, hogy annak várható következményeit pontosan kiszámítani nem tudjuk, kontroll alatt tartani pedig még kevésbé tudjuk. Az Észak-magyarországi régió vizes élőhelyeinek intézményes védelméről Dudás György a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese beszélt. Zagyva Andrea biológus és Polák Péter programvezető a civil szervezeteknek a helyi természeti értékek védelmében betöltött szerepét ismertették az ÖKO-KÖR több, mint 10 éves tevékenységének tükrében. csapadékvizek elvezetése, mely az utóbbi évek özönvízszerű nyári esőzései okozta belvízi elöntések, helyi vízkárok miatt nem odázható. A szerencsi iskolák által adott verses, zenés műsor nagyban hozzájárult a megemlékezés ünnepi hangulatának emeléséhez. A szakmai előadások sorát Kádár Sándor, a GW-Borsodvíz Kft. igazgatója nyitotta meg, aki Szerencs térségének vízbeszerzési helyzetét ismertette. Az előadásból megtudtuk, hogy a vulkánikus eredetű Szerencsi dombság jellemző kőzete a riolittufa, ahol a vízbeszerzési lehetőséget a Szerencs-patak völgyében húzódó törésvonalak határozzák meg. A langyos vizű források jellemzőek, melyeknek sajnos az arzénkoncentrációja olyan magas, hogy az új EU-s előírásoknak megfelelő vízminőségi előírásokat már nem elégítik ki december 31-ig ezt a problémát meg kell oldani. Az igazgató elmondta, hogy a Kft. megkezdte a vízminőség javító program előkészítését. Vitányi Csabáné az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság csoportvezetője Szerencs és térségének vízrendezési helyzetéről adott, a múlt század elejéig visszatekintő, nagyon részletes képet. A Mátra Cukor Rt. Szerencsi Cukorgyárának vízgazdálkodásáról Durbász Zoltán osztályvezető tartott vetített képes előadást. Ezt követően került sor a Víz Világnaphoz kapcsolódó gyermekrajz pályázat és az egyetemi, főiskolai hallgatók részére meghirdetett szakmai tudományos pályázat eredményhirdetésére. 5

6 A TISZA VÍZMINŐSÉGE 5 ÉVVEL A CIANID-SZENNYEZÉS UTÁN A Tisza Kárpátalja területén, a Máramaros-i havasokban (2058 m) két ágából ered. A Fehér-Tisza és Fekete-Tisza Rahónál egyesülve Tisza folyóként Tiszabecsnél éri el a magyar országhatárt. A Tisza bal oldalán a zömmel Romániában, míg a jobb oldalán a Szlovákiában eredő vizeket gyűjti össze. Magyarország medence jellegéből adódóan felszíni vízfolyások tekintetében is tranzit-ország vagyunk. Ez fokozottan igaz Észak-magyarországra. A Tisza és mellékvízfolyásai vízgyűjtő területének nagyobb hányada külföldi területre esik, így a vízgazdálkodás helyzete alapvetően mind mennyiségi, mind minőségi szempontból döntően a szomszédos (felvízi) országokban tett beavatkozásoktól (készlet elvonásoktól és szennyezésektől) függenek. A földrajzi elhelyezkedésből adódó kiszolgáltatottság fokozottan jelentkezik az országhatáron átterjedő árvizek és a rendkívüli vízszennyezések alkalmával. A es évtized fordulóján bekövetkezett rendszerváltás hatására a Tisza vízgyűjtő ipari üzemeinek jelentős része tönkrement, leállt, majd elsősorban a kockázati tőke invesztíciójának hatására elsősorban a természeti erőforrások, aranylelőhelyek kiaknázása és a kárpáti erdővagyon kitermelése kezdődött meg. Mindezek eredményeként a vizek általános állapota ugyan javuló tendenciát mutat, de az árvizek és a rendkívüli szennyezések károkozó hatása növekedett. A Tisza cianid- és nehézfém szennyeződése 2000.január 30-án, Romániában Nagybánya térségében bányászati tevékenység következtében mintegy 100 ezer köbméter nagy koncentrációjú cián vegyülettel szennyezett víz került a Lápos-patakba, majd onnan a Szamosba és végül a Tiszába. A szennyeződés végig vonult a Szamoson és a teljes Szamos alatti Tisza szakaszon, útját végig tömeges halpusztulás kísérte. A szennyezett víztestben levő alacsonyabb rendű élőlények szinte teljes egészében, a fenéküledékben található férgek, apró rákok, puhatestűek rovarlárvák is nagy százalékban elpusztultak. Öt évvel a szennyezés után is fontos leszögezni: szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a szennye zés télen történt, és hogy a cianid szennyeződés mindvégig a mederben maradt, s így maradéktalanul elhagyta az országot a szennyezőanyag áramok alapján számított mintegy 100 tonna cianid. A Szamos és a Tisza menti holtágak, szentélyek, egyéb vízterek, kiágazó csatornák nem, vagy csak igen kis mértékben sérültek. A Tisza tó 93%-a érintetlen maradt a szennyezéstől. Később ezek szolgáltak az élővilág visszatelepülésének bölcsőjéül. Márciusban újabb, immár nehézfém szennyezés érte a Tiszát (több hullámban), ércbányászati meddő és zagy mosódott a Tiszába. Ez az addig még érintetlen Felső-Tisza szakaszt szennyezte, a nehézfémekből (cink, réz, ólom) főleg ott volt számottevő kiülepedés. A Tiszán áprilisában az évszázad legnagyobb árvize vonult le. Ez a rendkívüli szennyezések utóhatását mérsékelte, a kiülepedett nehézfém üledéket magával vitte, felhígította, szétterítette. Az árvíz utáni vizsgálatok szerint az észak magyarországi szakaszon sem a mederben, sem a hullámtéren nem növekedett a nehézfém tartalom a korábbi értékekhez viszonyítva. Az árvíznek kedvező hatása volt a vízi élővilág 6

7 revitalizációjára is, mely segítette és gyorsította a vízi ökoszisztéma helyreállását, a megsérült tápláléklánc felépülését, a folyó gyors visszanépesülését. A vizsgálati eredmények kémiai komponensek tekintetében már a szennyezett víztestek levonulását követően viszonylag rövid időn belül a Tiszára egyéb ként is jellemző jó vízminőségi képet mutatták. A Tisza vízminősége mikrobiológiai, illetve általános biológiai szempontból is kedvezően alakult, szennyeződés során legnagyobb kárt szenvedett vízi ökoszisztéma robbanásszerű regenerációjának voltunk tanúi már 2000 nyarán is. A Tisza kémiai és biológiai vízminőségének ellenőrzését, monitoringozását a rendszeres törzshálózati vizsgálatok keretében a szennyezést megelőzően és az óta is kétheti gyakorisággal végezzük. E rövid tanulmányban elsősorban az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó folyószakasz vízminőségét értékeltük, a felügyelőség által végzett törzshálózati vizsgálatok alapján. A Tisza vízminősége ma Öt év telt el a szennyezések óta. De milyen a folyó vízminősége ma? A Tisza forrásvidékétől a Szamos torkolatáig (Vásárosnaményig) tiszta, a belépő szelvényben (Tiszabecs) a vizsgálatok többségénél csak kevés szennye ző anyagot tartalmaz. A Felső Tisza vize oldott oxigénben gazdag, szerves és szervetlen anyag tartalma alacsony. A különböző nitrogén- és foszforformák mennyisége nem jelentős, ellenben a coliform szám értéke jelzi a víz szennyezettségét. A Tisza következő szakaszán a felső Tiszával közel azonos vízmennyiséggel, de nagyobb szennyezettséggel érkező Szamos, valamint a kisebb, de még szenynye zettebb Kraszna és Lónyai csatorna hatására nő a Tisza szennyezettsége. A Szamos és a Kraszna torkolata alatt csökken az oldott oxigén, nő a szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint a víz bakteriológiai szennyezettsége is. (FETIKÖFE vizsgálatai alapján) A Tisza vízminőségét a Zemplénagárd Tiszakeszi közötti, a Felügyelőségünkhöz tartozó szakaszán négy szelvényben, Tokajnál a Bodrog torkolata fölött, Tiszalöknél a duzzasztó mű alatt, Polgárnál a közúti híd szelvényében és Tiszakeszinél a kompnál vizsgáljuk kétheti gyakorisággal, továbbá Zemplénagárdnál a nemzetközi határvízi vizsgálatok keretében évente 6 alkalommal. Általánosságban elmondható, hogy ennek a Tisza szakasznak a vízminőségét alapvetően a felső szakaszról érkező víz minősége határozza meg. A vizsgált szakaszon két jelentősebb jobboldali mellékvízfolyás, a Bodrog és a Sajó torkollik a Tiszába. Ma már sem a Bodrog, sem a Sajó nem rontja a Tisza vízminőségét számottevően. Ezt a megállapítást főleg Sajó korábbi rendkívül rossz vízminőségének ismeretében kell hangsúlyozni. A folyót jelentősebb pontszerű szennyezés csak Tiszaújváros térségében éri a város és az ipari üzemek részéről, koncentrált hő- és szennyvízterhelés formájában. A tisztított szennyvízbevezetések éves átlagban azonban számottevő vízminőség romlást nem okoznak. A Tisza jelenlegi vízminőségét a évi törzshálózati vizsgálatok adataival jellemezzük az egyes vizsgált szelvényekben. (lásd táblázat és grafikonok) Tokaj Az oxigénháztartási mutatók alapján III. osztályú (tűrhető) a vízminőség, elsősorban a nyári alga túlprodukció következtében kialakult szélsőséges oxigén telitettség, valamint a szaprobitási index miatt. Az oldott oxigén tartalom alapján I osztályú, kiváló, a kémiai oxigénigény és biokémiai oxigénigény alapján II. osztályú (jó) a vízminőség. A tápanyagháztartás mutatói III. osztályú vízminőséget jeleznek. A III. osztályt a nyári időszakban mért magas klorofil-a tartalom okozza, míg a többi vizsgált 4 paraméter, az ammónium, nitrit, nitrát és ortofoszfát alapján II. osztályú, jó volt a vízminőség. A szerves- és szervetlen mikroszennyezők tekintetében IV. osztályú volt a Tisza, amit egyetlen mutató, a magasabb oldott cink tartalom okozott. Az oldott alumínium és oldott higany alapján III. osztályú, ugyanakkor az ásványolaj, a kadmium és az oldott réz alapján II. osztályú jó, a fenolok, anionaktív deter- 7

8 gens, króm, nikkel koncentrációi alapján I. osztályú, kiváló minőségű. Az egyéb paraméterek tekintetében a ph (II. o.) kivételével I. osztályú, kiváló, volt a Tisza vízminősége. Összességében a Tisza Tokajnál egy komponens, az oldott cink kivételével a III. osztályú, tűrhető vízminőséget kielégíti. Tiszalök Tiszalökig kissé javul a vízminőség. A tápanyag háztartási mutatók III. osztályról II. osztályra javulnak a klorofill-a tartalom csökkenése miatt, mint ahogyan az oldott higany és az oldott ólom mutatói is javulnak, az ólom egy, a higany két osztályt. A többi paraméter változatlan. Polgár A Tisza vízminősége Polgár közúti híd szelvényéig tovább javul. A permanganátos oxigénfogyasztásban (KOIps) mért szerves szennyezőanyag tartalma csökken, a vízminőség egy osztályt javult. Ebben a szelvényben mikrobiológiai (coliform) vizsgálat is történik. A mikrobiológiai szempontból a vízminőség IV. osztályú, szennyezett magas coliform szám következtében (csak zárójelben jegyzem meg, hogy a fentebbi szelvényekben hasonlóan rossz eredmények lennének ha lenne mérés). A szerves és szervetlen mikroszennyezők valamennyi mutatója a III. osztály, tűrhető értéken belűl marad, az egyéb mutatók I. osztályú kiváló vízminőséget jeleznek. Tiszakeszi A vízminőség Tiszakesziig még néhány komponens tekintetében tovább javul. Egy vízminőségi osztályt javul az oldott oxigén tartalom és oxigéntelítettség, a nitrit és a ph alapján, viszont egy osztályt romlik az oldott aluminium és az oldott cink értéke. A legfelső Tokaji és a legalsó Tiszakeszi két szelvény vizsgálati eredményeit összevetve megállapíthatjuk, hogy a Tisza öntisztuló képességének eredményeként a vízminőségben egy osztály javulás következik be az oxigén telitettség, a biokémiai oxigén igény, a klorofilla tartalom és az oldott higany tekintetében. Így a Tisza illetékességi területünket a szaprobitási index kivételével III. o.) I-II. osztályú, kiváló és jó oxigénháztartási; II. osztályú, jó tápanyag háztartási; az egyetlen cink kivételével I-II-III. osztályú kiváló, jó és tűrhető szerves és szervetlen mikroszennyező; továbbá I. osztályú kiváló egyéb paraméterekkel hagyta el. A vizsgált 27 paraméter közül 24 paraméter (89%) I-II. osztályú kiváló illetve jó, 2 paraméter (7%) III. osztályú tűrhető, és mindössze 1 paraméter (az oldott cink) jelzett szennyezett vízminőséget. Azt hiszem ennek alapján felelősséggel kijelenthetjük, hogy a Tisza vízminősége ezen a szakaszon egész évben - a 90%-os tartósságú vízminőségi értékeket figyelembe véve - jó minőségű, a vizsgált komponensek 96%-a a tűrhető értéken belül marad. A vízminőség értékelése során külön ki kell térni az éven belüli változásokra. A vízminőség jellemző komponenseinél a különböző évszakok között olyan nagymérvű a különbség, hogy azokhoz különböző osztályok rendelhetők. Különösen markáns az évszakonkénti különbség az ammónium-ion tekintetében (téli időszakban, alacsony vízhőmérséklet mellett a nitrifikáció leáll), ahol két osztálykülönbség is jelentkezik egy éven belül. (1. sz. grafikon) ATisza vízminőségének alakulásában az elmúlt 10 évben trendszerű változás nem állapítható meg, az egyes években vannak ingadozások az egyes komponensekben, a 10 év átlagában kiegyenlített vízminőség jellemzi a folyót. (2. sz. grafikon). Biológiai vízminőség A folyó hossz-szelvényében a klasszikus kémiai komponensek alapján történő minősítés szerint csak Vízfolyás Mintavételi hely Tisza Tokaj Bodrog felett kisebb vízminőségi különbségek mutathatók ki, viszont az ökológiai/biológiai vízminősítés a gyakorlat számára is fontos vízminőségi különbségek megállapítását teszi lehetővé. A növényi tápanyagok mennyiségének növekedése a folyó hossz-szelvénye mentén, ha kismértékben is, de megfigyelhető. A Tisza trofitására a télen alacsony érték jellemző, amikor is a folyó szűken termő oligotróf. Robbanásszerű növekedés a tavaszi időszak végén májusban-júniusban figyelhető meg, amikor a víz termőképessége meztofikussá válik, kissé bőven termő lesz. Az év nagy részében bő tápanyag ellátottságú víz, kedvező környezeti feltételek (magas vízhőmérséklet, jó fényviszonyok) esetén nagy alga A Tisza vízminőségének osztályozása a 2004 évi vizsgálatok alapján Tisza Tiszalök Tisza Polgár A. csoport III. III. III. III. Oldott oxigén I. III. II. I. Oxigé telitettség III III III II. Biokém.oxigény (BOI5) II. II. II. I. Kémiai oxigény (KOIps) II. II. I. II. Kémiai oxigény (KOIk) II. II. II. II. Szaprobitás III. II. II. III. B. csoport III. II. III. II. Ammónium (NH4-N) II. II. II. II. Nitrit (NO2-N) II. II. III. II. Nitrát (NO3-N) II. II. II. II. Ortofoszfát(PO4-P) II. II. II. II. Összes foszfor II. II. III. II. a-klorofill III. II. II. II. Coliform - - IV - D. csoport IV. IV. III. IV. Olaj II. II. II. II. Fenolok (fenolindex) I. I. I. I. anionaktív detergensek I. I. I. I. Al (old.) III. III. II. III. Zn (oldott) IV. IV. III. IV. Hg (old.) III. II. II. II. Cd (old.) II. II. I. II. Cr (oldott) I. I. I. I. Ni (old.) I. I. I. I. Pb (old.) I. I. I. I. Cu (old.) II. III. II. II. E. csoport II. I. I. I. ph II. I. I. I. Fajlagos vezetés I. I. I. I. Vas I. I. I. I. Mangán I. I. I. I. Tisza Tiszakeszi Megjegyzés: a vízminőség értékelését az MSZ szabvány alapján, komponensenként és komponenscsoportonként kell elvégezni, az éves 90%-os relatív gyakoriságú értékek figyelembe vételével. Mértékadónak csoporton belül a legrosszebb értéket kell tekinteni. 8

9 és zooplankton állományok (tömegprodukciók) kialakulását, ún. eutróf hullám létrejöttét eredményezi. Ez elsősorban a Tiszalök feletti duzzasztott folyószakaszra jellemző. A szaprobitást tekintve a Tisza a vizsgált szakaszon kiegyensúlyozottnak tekinthető, a szervesanyag tartalmat jelző mutatók (KOI, BOI5, összes formált foszfor, szapróbia index) alapján a folyó szerves tápanyagban mérsékelten gazdag. A szezonális változás a trofitáshoz hasonlóan mutatkozik, a nagy algatömeg kialakulásával párhuzamosan. Itt kell megemlíteni azt a vízminőség változást, mely a Tiszán a Szamos torkolat alatt Tokajtól Tisza lökig a 90-es években jellemző nyári vízminőségi állapottá vált, május-szeptember közötti időszakban, de eltérő periódusokban jelentkező alga-tömegprodukció. Ez a rendkívüli állapot elsősorban a Tisza Tiszalök-Tokaj közötti szakaszára jellemző, 1990-től ismétlődően fordul elő. A folyamatra jellemző, hogy igen rövid idő alatt szélsőségesen változik az alganépesség egyedszáma (százmilliós nagyságrend), s ehhez kapcsolódóan a víz oxigén koncentrációja, valamint az oxigéntelítettsége (20%-180%). A fitoplankton állomány ilyen mértékű növekedésében alapvető tényező a tápanyagterhelés és a szaporodáshoz szükséges kedvező hidrometeoróligai viszonyok. A legjelentősebb vízminőségi problémák, ben, 1992-ben és 1994-ben jelentkeztek, amikor a kezdeti alga túlprodukciót a lebomlási szakaszban az alganépesség összeomlását követően több héten át tartó oldott oxigénhiány követte. Ilyen mértékű vízminőség változásra a 2000-es években még nem volt példa, viszont a jelenségről nem lehet nem tudomást venni. Figyelmeztető jel az is, hogy ez az állapot fokozottabban elsősorban a Tiszalöki Vízlépcső fölötti duzzasztott bögében jelentkezik Nemzetközi Tisza felmérés megállapításai vízellátás, öntözés, vízisportolás) kiválóan alkalmas. A rendkívüli szennyeződések, az ismétlődő nyári vízminőség változások, de az utóbbi évek nagy árvizei is mind arra figyelmeztetnek, hogy egészségünk, jólétünk, a gazdaság fejlődése és a mindezek alapját képező ökorendszerek kerülnek veszélybe, ha a környezetünkkel, benne az egyik legfontosabb elemével a vízzel nem bánunk kellő gondossággal. Feladatunk, hogy megvalósítsuk a vízkészletek, a vízminőség és a vízi környezet védelmének egységes, holisztikus szemléletű szabályozását, az egységes vízgyűjtőben való gondolkodást és gazdálkodást. A hagyományos fizikai-kémiai paraméterek, indikátorok mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a biológiai, ökológiai jellemzők mérésére, értékelésére. A vízminőségi adatok vízgyűjtő szintű, nemzetközi összehasonlítása csak interkalibrációs és referencia laboratóriumok létrehozásával valósítható meg. A határokon átterjedő vízgyűjtők esetében regionális egyezményeket, az egységes szennyező-forrás felmérést, terhelés-csökkentést és a határokon átterjedő szennyezések megelőzését, szabályozását kell következetesen szorgalmaznunk. Azt hiszem, hogy továbbra is ezek azok a legfontosabb kérdések, melyeket semmiképpen nem kerülhetünk meg itt a Kárpát medencében. Feladataink így kétirányúak. Vannak, amelyeket nemzeti szintű beavatkozással, szabályozással, közgazdasági eszközökkel mi magunk is képesek vagyunk megoldani. Vannak azonban számosak, melyek csak nemzetközi együttműködés keretében valósíthatók meg. Nem odázható tovább az új Tisza-védelmi Egyezmény megkötése. A Tisza vízgyűjtő szintű együttműködés fejlesztésének szükségességét részben az európai unióhoz történt csatlakozásunk, valamint az is időszerűvé teszi, hogy a most nem csatlakozott, érintett országok is elkötelezettek az EU jogi normáinak átvételére. Ennél fogva az érintett országoknak alvízi, vagy felvízi elhelyezkedésüktől függetlenül is közös érdeke a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésében való együttműködés. Szeretném megjegyezni, hogy az új Vásárhelyi Terv is csak akkor lehet igazán sikeres, ha a vízgyűjtő terület fejlesztésében érintett (érdekelt) országok részvételével megszületik a Tisza vízgyűjtő Környezetvédelmi Programja. A vízgyűjtő szintű együttműködések fejlesztésének szükségességét a felsorolt tényezők időszerűvé teszik, az EU Vízügyi Keretirányelv, pedig mindkét programnak fő összetevője lehet. Nem beszélve arról, hogy a két program csak együtt, egymást támogatva valósulhat meg. Ezért mindkét program, illetve koncepció terv végleges kidolgozását és megvalósítását nekünk minden fórumon sürgetni kell az Európai Unió és az összes érintett nemzetközi szervezet támogatásával, a Tisza vízgyűjtő rendkívül gazdag környezeti értékeinek megóvása, a vizek fenntartható használata és védelme érdekében. Sallai Ferenc vezető főtanácsos A bécsi székhelyű Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) koordinálásában Szeptember 28. és október 9. között a német ARGUS Laboratórium és mérőhajó segítségével. Nemzetközi Tisza Felmérésre került sor a Tisza 744 km hosszú jugoszláv és magyar szakaszán. A nemzetközi szakértőkből álló kutatócsoport előre megtervezett mintavételi program alapján végigjárta a Tisza meghatározott szakaszát és elvégezte a folyó részletes biológiai és kémiai állapot-felmérését. A program tervezése és kivitelezése során az Európai Unió Víz Keretirányelvének megfelelően a fizikai és kémiai komponensek mellett a jellemző biológiai komponensek hossz-szelvény menti felmérésére is nagy hangsúlyt fektettek. A kutató csoport megállapította, hogy a Tisza és mellék vízfolyásainak vízi élővilága a vizsgálatok alapján gazdagnak mondható. A korábbi monitorozási tevékenység és a Tisza felmérés eredményei alapján együttesen megállapították azt is, hogy a cianid szennyezés hatásai nem mutathatók ki sem a planktonikus, sem pedig a bentikus élőlény csoportok társulás szerkezeti mutatóinak alakulásában. A korábban bizonyítottan károsodott valamennyi élőlény-csoport fajösszetétele és dominencia-viszonyai egyaránt a szennyezést megelőző állapottal egyeznek meg. Summázva megállapíthatjuk, hogy a Tisza vízminősége jó, a különböző vízhasználatokra (ivó-, ipari Környezetvédelmi vetélkedő 9

10 SZENNYEZÉSI JOGOK KERESKEDELME Az éghajlatváltozás hatásai Az emberi civilizáció hatására kikerülő egyes gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) felgyülemlenek a Föld légkörében, és a Földről visszaverődő hő elnyelésével fokozatosan melegszik a föld légköre. Ez az úgynevezett üvegházhatás, ami idővel a földfelszíni átlaghőmérséklet növekedését eredményezi. Becslések szerint az elmúlt százötven év során az emberi tevékenység észrevehetően befolyásolta a Föld éghajlatát, az átlaghőmérséklet rendkívüli mértékben növekedet. Előrejelzések szerint a Föld átlaghőmérséklete 2100-ig további 2 C fokot, de akár ezt meghaladóan is növekedhet. Az éghajlatváltozás környezeti viszonyainkra gyakorolt hatása beláthatatlan. A tengerszint jelentősen megemelkedik, visszaszorulnak az állandóan hóval borított területek a sarkvidékeken és a hegyekben. A megváltozó hőmérsékleti viszonyok miatt már ma is tapasztalható az állatvilág és a növénytakaró eltolódása a sarkok felé, ami jelentős adaptációs stresszt okoz, és gyorsítja a fajok kihalását. A természeti viszonyok változása a mindennapi életet is jelentősen befolyásolja majd, akár Magyarországon is. A legfontosabb üvegházhatású gáz a szén-dioxid (C02), ami elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során szabadul fel. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és a Kiotói Jegyzőkönyv Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét 1992-ben, Rio de Janeiróban írták alá, hazánkkal együtt összesen 188 ország. A Keretegyezmény lefektette az éghajlatváltozás elleni nemzetközi küzdelem alapelveit. A számszerűsített kibocsátási célértékek meghatározására született meg 1997-ben a Kiotói Jegyzőkönyv, melyhez eddig 197 ország csatlakozott (köztük hazánk is), és 111 ország ratifikálta azt. A Jegyzőkönyv a nemzetközi jog szerint akkor lép életbe, ha azt a szükséges számú állam ratifikálta. Erre az elmúlt évben, Oroszország által történt ratifikálást követően került sor. Az EU saját magára nézve már ezt megelőzően is érvényes szabályként kezelte a Kiotói Jegyzőkönyvet, az abban foglalt kötelezettségek teljesítését szolgálja a 2003/87/EC Irányelv. A Jegyzőkönyv legfontosabb eleme, hogy a fejlett ipari országok, illetve a volt szocialista országok megállapodnak abban, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra üvegházhatású gáz-kibocsátásaikat az 1990-es szinten stabilizálják, és törekszenek arra, hogy a területükről származó üvegházhatású gáz-kibocsátást a jelzett időszakig átlagban 5%-kal csökkentsék. Az EU tagállamai egységesen 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést vállaltak 1990-es kibocsátási szintjükhöz képest. A volt szocialista országok lehetőséget kaptak arra, hogy ne 1990-et, hanem egy korábbi évet vá lasszanak kibocsátási bázisévként. Magyarország 1990 helyett az es évek átlagához képest vállalt 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést. A kibocsátás-csökkentés mechanizmusa Magyarország számára eddig az együttes végrehajtási mechanizmusnak volt legnagyobb jelentősége, amelynek keretében fejlett országok anyagilag támogathattak rendszerint a volt szocialista országban megvalósuló, kibocsátás-csökkentéssel járó beruházást. Az így támogatott beruházások során létrejövő kibocsátás-csökkentést, vagy megállapodás szerint annak egy részét a beruházó ún. kreditek formájában a beruházás fejében megkapja. E kreditek később beszámíthatók a beruházó ország vállalt célértékeinek teljesítésébe. Kibocsátás-kereskedelem A környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés társadalmi költségének csökkentése hívta életre a kibocsátás-kereskedelem gondolatát. A kibocsátás-kereskedelemmel összköltség-megtakarítás érhető el, melynek mértéke az adott rendszer sajátosságai szerint változik, a kibocsátás-kereskedelem azonban a hagyományos károsanyag-visszaszorítási intézkedésekhez képest minden esetben szükségszerűen költségmegtakarítást jelent az abban résztvevők számára. A kibocsátás-kereskedelem nemzetközi szinten is működőképes, hiszen elvileg - az éghajlat megóvása szempontjából közömbös, hogy adott üvegházhatású gáz kibocsátása Finnországban, vagy Magyarországon csökkent. Az EU kibocsátás-kereskedelmi irányelve, hatálya, rendszere Az EU üvegházgáz-kibocsátási egységek kereskedelméről szóló 2003/87/EC irányelvét október 13-án fo gadták el május 1-től, Magyarország csatlakozásának napjától hazánkra is vonatkoznak az EU-ban elfogadott jogszabályok, így az Irányelv által kialakított kibocsátás-kereskedelmi rendszert kell Magyarországon is bevezetni. Az Irányelv ér telmében a tagállamoknak meg kell határozniuk az Irányelv hatálya alá eső ipari létesítményeik összes széndioxidkibocsátásának éves felső határát. Az összes kibocsátás felső határát, illetve a kibocsátási egységek szétosztását az ún. Nemzeti Kiosztási Tervben kell meghatározni. Az érintett létesítményeknek minden évben az évi tényleges üvegházhatású gáz-kibocsátásaiknak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet át kell adniuk az államnak. Az átadáshoz szükséges egység-mennyiség összegyűjtése érdekében a létesítmények vásárolhatnak egységeket, illetve a szabad egységüket el is adhatják. Az Irányelv által meghatározott rendszerben a szén-di oxid kibocsátó létesítmények egy része csak engedély birtokában folytathat szén-dioxid kibocsátó tevékenységet. Egy-egy év végén a létesítményeknek annyi kibocsátási egységet kell átadniuk az államnak, mint amennyi a tárgyévi kibocsátásuk volt. Ha egy létesítménynek nincs elegendő egysége, ilyet a piacon vásárolhat, ha pedig többlete van, ezt szabadon eladhatja. Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében az erőművek, olajfinomítók, kokszolók, vaskohászat- és acéltermelés, cement-, mész-, üveg-, és építőanyag-gyártás (tégla, tetőcserép, stb.), illetve a papíripar üzemei vesznek részt, meghatározott kapacitási küszöbértékek felett. Az üvegházgáz-kibocsátás engedélyezése Az Irányelv rendelkezései szerint 2005-től az ipari létesítmények egy bizonyos köre kizárólag üvegházhatású gázkibocsátási engedély birtokában működhet. Az engedély iránti kérelemben be kell mutatni az adott létesítményt, az ott felhasznált, kibocsátást okozó anyagokat, a kibocsátási forrásokat, illetve a kibocsátások monitoringjára és bejelentésére tervezett intézkedéseket. Az engedély kiadásának feltétele, hogy a létesítmény üzemeltetője igazolhatóan képes legyen szén-dioxid kibocsátásainak számon tartására és bejelentésére. A kibocsátási egység A szén-dioxid kibocsátását lehetővé tevő kibocsátási jogosultságot kibocsátási egységben kapják a létesítmények (egy tonna, egy egység). A kibocsátási egység tulajdonosa egységét szabadon eladhatja az EU-n belül bármely természetes vagy jogi személynek, illetve felhasználhatja azt az államnak való leadásra is. A kibocsátási egységeket úgy kapják meg a létesítmények, hogy az állam minden évre meghatározza a kibocsátás-kereskedelemben résztvevő vállalatok maximális összkibocsátását. Ezt az összkibocsátást a tárgyév elején kibocsátási egységek formájában leosztja a rendszerben résztvevő létesítményeknek. Egy kibocsátási egység egy tonna üvegházhatású gáz kibocsátására jogosítja fel birtokosát. A létesítmények a tárgyévet követő év áprilisáig kötelesek a tárgyévben megvalósult tényleges kibocsátásaiknak megfelelő mennyiségű egységet átadni az illetékes hatóságnak. Ha egy létesítménynek az állam által kiosztott egységek nem bizonyulnak elegendőnek, a létesítmény vásárolhat kibocsátási jog egységeket másoktól, vagy csökkentheti kibocsátásait fejlesztéssel, termeléscsökkentéssel. Ha pedig egy létesítmény szabad - kibocsátásokkal nem lefedett - egységekkel rendelkezik, ezeket bárkinek eladhatja. Az adott évre kiosztott egységeket nem kötelező a tárgyévben felhasználni, ezek tartalékolhatók, és későbbi teljesítések során felhasználhatók. Több egyazon országban levő létesítmény összefoghat, és közösen is teljesítheti kibocsátá- A Jegyzőkönyv három, az üvegházhatású gáz-kibocsátások hatékonyabb csökkentésére szolgáló nemzetközi mechanizmust is meghatároz, ezek: az együttes végrehajtás mechanizmusa, a tiszta fejlődési mechanizmus, és az államok közötti kibocsátás-kereskedelem (nem tévesztendő össze az Irányelv által létrehozott kibocsátás-kereskedelmi rendszerrel). A Jegyzőkönyv e mechanizmusokat szigorúan csak a hazai kibocsátás-csökkentő intézkedések kiegészítéseképp teszi lehetővé. A Borsodi Hőerőmű (illusztráció) 10

11 si-egység átadási kötelezettségét (közös teljesítés). Ilyenkor az egyik létesítmény a másik kárára, az egységeit meghaladó mértékben is bocsáthat ki széndioxidot, az állam csak az egész csoport általi teljesítést követeli meg. Nemzeti Kiosztási Terv Az évente kiosztandó kibocsátási egységmennyiséget egy több évre előre meghatározott, ún. Nemzeti Kibocsátási Terv szerint határozzák meg az egyes létesítményekre jutó kibocsátási egységmennyiséget. A es időszakra vonatkozó első kiosztási tervet a csatlakozás időpontjáig kellett elkészíteni, és az EU Bizottságának jóváhagyásra bemutatni, a következő kiosztási terv a es időszakra vonatkozik majd, utána ötévenként születik új kiosztási terv. Az adott évben kiosztásra kerülő összes kibocsátási egység-mennyisége úgy került meghatározásra, hogy az ország összes üvegházhatású gáz-kibocsátása fokozatosan csökkenjen, így segítve az ország Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kibocsátási célértékének elérését. A kibocsátási egységek kereskedelmének szabályai Az egységek szabadon adhatók-vehetők az Unión belül bármely természetes és jogi személy között. Államközi megállapodás alapján Unión kívüli személyekkel is folytatható kereskedelem. Az egyik tagállamban megvásárolt egységek tehát felhasználhatók egy másik tagállamban levő létesítmény másik tagállam felé fennálló egység átadási kötelezettségének teljesítésére. Az egy adott évben kiadott kibocsátási egységeket nem kötelező abban az évben felhasználni vagy eladni, a szabad kibocsátási egységek tartalékolhatók, és későbbi években is felhasználhatók. Ez alól kivételt jelent a 2007-es év vége, amikor, tekintettel a tagállamok által a 2008 és 2012 közötti időszakra a Jegyzőkönyvben vállalt kibocsátási célértékekre, a tagállamoknak módjuk van arra, hogy ne engedjék meg a tartalékolt kibocsátási egységek továbbvitelét a 2008 utáni időszakra. A jog- és intézményrendszer megteremtése Az Európai Uarlament és a Tanács 2003./87/EC Irányelve közvetlenül hatályos Magyarországon. A környezetvédelmi miniszter múlt év novemberben elkészítette az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslatot, mely, az irányelv hazai jogrendbe illesztését, Magyarországnak az Európai Közösség kibocsátási egység-kereskedelmi rendszerébe való bekapcsolását szolgálja. A törvénytervezet a tavaszi ülésszakban kerűl a parlament elé.) Az Egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről szóló 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet megalkotása ugyancsak a CO kibocsátás csökkentés jogszabályi megalapozását segíti. A Nemzeti Kiosztási Terv már az elmúlt évben elkészült. A kibocsátási engedélyezési rendszer a már létező környezetvédelmi engedélyezési rendszerre épül. A kibocsátási egységek szétosztása, azaz a kiosztás lebonyolítása, valamint a kibocsátási egységek leadásának ellenőrzése szintén intézményi fejlesztéseket igényel. A kibocsátási jegyzék, a kibocsátás-kereskedelmi nyilvántartás szintén kulcseleme a rendszernek. Az elektronikus nyilvántartásnak kapcsolatban kell állnia az EU központi nyilvántartásával, illetve a többi tagállam jegyzékeivel. A kibocsátás-kereskedelem 2005-ös megkezdése nem csak az államra ró jelentős feladatokat. Az érintett létesítményeknek meg kell szerezniük a kibocsátás-kereskedelmi engedélyt, amelynek előfeltétele a kibocsátások monitoring és jelentési rendszerének kidolgozása. A kibocsátás-kereskedelmi engedélyeket a 272/2004. (IX.29.) Korm rendelet alapján az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség adja ki. A MAGYAR KIOTÓI VÁLLALÁSRÓL Az üvegházhatást okozó gázok csökkentésével kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségét Magyarország biztosan teljesíteni tudja - jelentette ki dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter az Akadémián megtartott szakmai konferencián. A miniszter a február 16-án életbe lépett Kiotói jegyzőkönyv kapcsán elmondta: a kérdés az, hogy a vállaltnál kedvezőbben alakuló gázkibocsátásból az ország mennyit tartalékoljon a jövő időszakra a gazdasági fejlődés akadálytalan biztosításához. A bázisidőszakhoz képest Magyarországon jelenleg százalékkal kevesebb szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, ami jelentős túlteljesítése a 2012-ig vállalt 6 százalékos mérséklésnek. A kiotói megállapodáshoz csatlakozott országoknak lehetőségük van a kvóták adás-vételén kívül a feleslegként megmaradó kibocsátási egységeiket félrerakni a 2012 utáni időszakra, amikorra vélhetőleg még szigorúbb kötelezettségek várhatóak. Persányi Miklós a magyar adatokhoz összehasonlításként az Egyesült Államok kibocsátási statisztikáit említette, amelyek szerint 2001-ben a kiotói egyezményből kimaradó Amerika 13 százalékkal több üvegház-gázt juttatott a légkörbe az egy évtizeddel korábbihoz képest. Persányi Miklós a világszinten 5,2 százalékos kibocsátás-csökkentést tartalmazó Kiotói Életbe lépett a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv, amelynek értelmében a legfejlettebb ipari orszá gok 2012-ig világszinten 5,2 százalékkal fogják vissza széndioxid-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest - az EU ennél nagyobb csökkentést, 8 százaléknyit vállalt. A jegyzőkönyv életbe lépését Oroszország tavaly novemberi ratifikálása tette lehetővé, miután az Egyesült Államok 2001-ben visszalépett a szerződéstől. Az EU 2010-ig elérheti kitűzött célját, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyolc százalékos csökkentését az 1990-es szinthez képest - írja az Európai Bizottság ide vonatkozó közleménye. Erre azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha hat uniós tagország kötelezettséget vállal emisszió-csökkentő projektek finanszírozására az Unió területén kívül. A További intézkedések bevezetése esetén vállalásaikat teljesíteni tudó országok csoportjába tartozik Ausztria, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország és Szlovénia. Annak ellenére is, hogy néhány uniós tagország, közöttük az EU környezetvédelmi hivatala, az EEA szerint Dánia, Portugália, Olaszország és Spanyolország a legjobb úton halad emissziós kvótájának túllépése felé, a Tizenötök együttesen 8,6 százalékkal lesznek képesek csökkenteni megállapodás hatályba lépését nehezen megszületett kis lépésnek nevezte, ami szavai szerint még messze van a megoldástól. A miniszter tudományos véleményekre hivatkozva beszámolt arról, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának stabilizálásához 2050-re a bázisidőszakhoz képest globális szinten 50 százalékos mérséklésre van szükség, ami a fejlett országok, így Magyarország számára is százalékos kibocsátás-csökkentést jelent. Az éghajlatváltozás a történelem valaha volt legnagyobb kockázata az emberiségre nézve - fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy ennek ellenére az eddigi legnagyobb eredménynek csupán a nemzetközi párbeszéd megkezdése tekinthető. A miniszter kitért arra, hogy az éghajlatváltozás hatásaira Magyarországnak fel kell készülnie, ugyanis a globális felmelegedés miatt például a mezőgazdasági termelés összetétele, a vízgazdálkodási feladatok és az energiapolitikai kihívások is megváltoznak. Láng István akadémiai professzor közölte, hogy az üvegházhatás várható következményeivel kapcsolatban egy év múlva készül el az a minisztérium megbízásából végzett tudományos munka, amely egy majdani alkalmazkodási stratégiához, cselekvési prog ramhoz szolgál javaslatként. ÉLETBE LÉPETT A KIOTÓI KLÍMAVÉDELMI EGYEZMÉNY kibocsátásukat 2010-ig. Az EU eddig 2,9 százalékos csökkentést ért el. Az unió nyolc kiotói protokollt aláíró új tagja teljesítette vállalásait. A 25 tagú Unió nekik köszönhetően 1990-től 2002-ig kilenc százalékkal tudta csökkenteni kibocsátását. Ciprus és Málta nem írták alá a Kiotói Jegyzőkönyvet. Az EU soros luxemburgi elnöksége a kiotói klímavédelmi megállapodás második, 2012-től kezdődő szakaszára olyan javaslatot készül előterjeszteni megvitatásra, miszerint az 1990-es szinthez képest 2020-ban már 15 és 30 százalék közötti szennyezőgáz-csökkentés lenne az EU fejlett ipari államainak vállalása, majd 2050-ben ez az arány már a 60 és a 80 százalék között helyezkedne el. A luxemburgiak szerint az elképzelés az uniós tagállamok nagy többségének elképzeléseivel találkozik. A végső számszerűségek meghatározásánál figyelembe vennék, mit szeretne ezen a téren az Egyesült Államok, mint a kiotói megállapodás elutasítója és egyben a világ legnagyobb szennyezője, valamint mi a fejlődő országok elképzelése. Mint ismeretes, az első kiotói vállalási időszakban, 2012-ig az 1990-es szinthez képest 5,2 százalékos általános szennyezőgáz-kibocsátást kellene elérni. 11

12 NATURA 2000 az Európai Unió ökológiai hálózata Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Az európai uniós tagsággal együtt Magyarország az európai ökológiai hálózathoz, a Natura 2000-hez is csatlakozott. Ez annyit jelent, hogy az eddig is védett területek 1,2 millió hektárral egészültek ki. Így hazánk területének 20,6 százaléka lett valamilyen formában védett. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölt területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket - foglalja magába. A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek a rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Az irányelv előírja az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. A különleges természet-megőrzési területeket az irányelv 1. mellékleten szerepelő közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok és a 2. számú mellékleten szereplő közösségi jelentőségű (veszélyeztetett, sérülékeny, ritka vagy endemikus) állat- és növényfajok védelmére kell kijelölni. A kijelölés alapjául szolgáló természeti értékek magyarországi helyzete Hazánk csatlakozásával az EU eddigi területén található 6 biogeográfiai régió kiegészült a pannon régióval, amely legnagyobb részt Magyarország területén található. A pannon biogeográfiai régióban számos olyan faj és élőhelytípus található, amely a korábbi 15 tagú unió területén nem fordul elő. Ilyen a pannon régióra jellemző élőhelyek a pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, a pannon löszgyepek és homoki gyepek, a fás élőhelyek közül a pannon gyertyános tölgyesek és pannon homoki borókás-nyárasok. Az élővilágvédelmi irányelv mellékletén szereplő, kiemelt jelentőségű bennszülött fajaink például a magyar kökörcsin, a pilisi len, a magyarföldi husáng, a magyar vakcsiga és a rákosi vipera. A közösségi je lentőségű élőhelytípusok közül 46, növényfajok közül 36, madarak közül 91, egyéb állatfajok közül 105 fordul elő Magyarországon számottevő állományban, melyek hazai állományai kapcsán területeket kellett kijelölni. A Natura 2000 hálózat kijelölése A hazai területek kijelölését számos, elsősorban PHARE program keretében végzett adatgyűjtés segítette. A programban részt vevő szakértők javaslatot tettek a Natura 2000 hálózatba kijelölendő területekre is. A PHARE programok mellett a Természetvédelmi Hivatal irányításával 1997-ben indult Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program is számos adatot szolgáltatott a Natura 2000 területek kijelöléséhez. A Natura 2000 hálózat területeit, vagyis a különleges madárvédelmi területeket és a különleges természet-megőrzési területeket a tagállamok jelölik ki. A madárvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges madárvédelmi területeket kijelölése a tagállamok saját hatásköre. A kijelölésnek a rendelkezésre álló országos, átfogó felmérések figyelembevételével kell történnie, ilyen felmérés lehet például a BirdLife International által végzett fontos madár élőhelyek (Important Bird Areas) felmérése. A kijelölésnél figyelembe kell venni a vonuló madarak élőhelyeit, különös tekintettel a vonulás során igénybe vett pihenőhelyeket, kiváltképp a Ramsari Egyezmény alapján kijelölt nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket. A különleges természet-megőrzési területek esetében a tagország csak javaslatot tesz a területekre. A területjavaslatokat a korábban említett adatgyűjtés eredményeinek figyelembe vételével a 10 nemzetipark-igazgatóság munkatársai dolgozták ki. A hazai területek kijelölése az irányelvben előírt kritériumok messzemenő figyelembe vételével történt. A kijelölt Natura 2000 területek mintegy 1,95 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21%-a. A két területtípus átfedése közel 42%. A Natura 2000 hálózat részben a védett természeti területek már meglévő hálózatára épül (a jelölt területek 39%-a), de eddig még nem védett területek is részét képezik. A Natura 2000 területek jogi hátterét a kijelölés előkészítési eljárását szabályozó, valamint a Natura 2000 területekre vonatkozó részletes szabályozást tartalmazó kormányrendelet tartalmazza. A különleges madárvédelmi területeket a tagállamok hirdetik ki. A Natura 2000 területek kihirdetése utáni feladatok A Natura 2000 területek kihirdetésétől fogva a tagállamok meghozzák a szükséges védelmi intézkedéseket. A Natura 2000 terület kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése vagy elérése érdekében hozott intézkedéseket vagy korlátozásokat a természetvédelmi hatóság a területről készítendő kezelési tervben határozza meg. A területek védelmének megvalósítását az EU a tagállamokra bízza. Ez megvalósulhat jogszabályi tiltással, de emellett hatósági vagy a gazdálkodókkal kötött szerződéses megoldás is alkalmazható, ha a terület kedvező természetvédelmi helyzete ezáltal is megőrizhető. A hatósági védelem esetében a Natura 2000 területeken meghatározott tevékenységekhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A gazdálkodóval kötött szerződés esetében a tulajdonos vállalja, hogy a területen a gazdálkodást a kezelési tervben foglaltak szerint végzi, például egy kaszáló esetében a kaszálást csakis a kezelési tervben meghatározott időpontokban végzi el. Az irányelvek a Natura 2000 területekre monitorozási és kutatási feladatokat is előírnak. A monitorozás tekintetében még nincsenek egységesített előírások és módszerek, de a hazánkban 1997 óta működő Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében kidolgozott mintavételi eljárások jó alapot nyújtanak a Natura 2000 területek monitorozásához. A Natura 2000 hálózat jelentős mértékben hozzá fog járulni a vidék fenntartható fejlődéséhez, a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növelésével, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek teremtésével, a vidék turisztikai vonzerejének növelésével, biotermékek kereskedelmével és az agrár-környezetvédelmi intézkedésekkel. A hálózat felállításának legnagyobb előnye, hogy Magyarország természeti értékei, egy az eddiginél magasabb szintű, európai uniós jogi védelmet kapnak, ami nagymértékben támogatja a hazai természetvédelmi törekvéseket és munkákat, elősegítve páratlanul gazdag természeti értékeink hatékonyabb védelmét. Hóvirág, amely védett 12

13 TALLÓZÓ A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS KRITIKUS PONTHOZ KÖZELÍT A globális felmelegedés közelít ahhoz a kritikus ponthoz, ahonnan nincs visszaút, amely után a kiterjedt elsivatagosodás, a rossz termés és a tengerszint emelkedése visszafordíthatatlanná válik - figyelmeztetett egy nemzetközi klímaváltozási munkacsoport. A Szembenézve az éghajlatváltozás kihívásaival című jelentés arra szólítja fel a legfejlettebb ipari országokat, a G-8-akat, hogy csökkentsék széngáz-kibocsátásukat, emeljék duplájára a környezetbarát technológiák kutatására fordított összegeket és működjenek együtt Kínával és Indiával a Kiotói Jegyzőkönyv szellemében. A független jelentés, amelyet a brit Institute for Public Policy Research, az amerikai Center for American Progress és az ausztrál The Australia Institute kutatóintézetek készítettek, egybeesik a brit miniszterelnök, Tony Blair elkötelezettségével, hogy előreviszi a klímaváltozás elleni harc ügyét Nagy-Britannia G-8-elnöksége alatt. A jelentés szerint sürgős cselekvésre van szükség a bolygó átlaghőmérsékletének az ipari forradalom kezdetéhez, 1750-hez képest két Celsius-fokkal való megemelkedése ellen; az emberiség akkoriban kezdte szén-dioxiddal jelentős mértékben szennyezni környezetét. A két Celsius-fok feletti emelkedésnél a társadalmakat és ökoszisztémákat fenyegető kockázatok jelentősen megnőnek - áll a tanulmányban - és fennáll a hirtelen, felgyorsult vagy fékevesztett klímaváltozás veszélye. A dokumentum figyelmeztet az olyan kritikus pontokra, mint a grönlandi és a délisarki jégsapka olvadása, vagy a Golf-áramlat eltűnése. A két fokos emelkedést azzal lehetne elkerülni, ha a levegő széndioxid-koncentrációját 400 ppm (részecske per millió) alatt lehetne tartani - vélik a kutatók. A jelenlegi érték 379 ppm, az ipari forradalom előtti pedig 280 ppm volt. A dokumentum azt is szorgalmazza: a G-8-ak egyezzenek meg abban, hogy 2025-re az elektromos áram egynegyedét megújuló energiaforrásokból termelik. A vezető politikusokból, tudósokból és üzletemberekből álló munkacsoport 2004 márciusában alakult, fő tudományos tanácsadója az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének elnöke, Radzsendra Pacsauri. (AP) AZ ÜVEGHÁZHATÁS AZ EDDIG FELTÉTELEZETTNÉL NAGYOBB KLÍMA- VÁLTOZÁST IDÉZHET ELŐ Az üvegházhatást okozó gázok az eddig feltételezettnek kétszeresével növelik a Föld felmelegedését. A brit Nature szaklap legfrissebb kiadása nyilvánosságra hozta az oxfordi egyetem által végzett számítógépes modelltanulmányok eredményeit. Eszerint az Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban akár 11,5 fok Celsiussal is emelkedhet, míg az eddig nyilvánosságra hozott legborúlátóbb előrejelzések is legfeljebb 5,8 fokkal számoltak. A brit kutatók szerint a több mint kétezer elvégzett modellkísérlet átlagos eredménye 3,4 fokos felmelegedést vetít előre. A számítások öt százalékánál nyolc fok, vagy azt meghaladó eredmény jött ki. A klímaváltozást kutató nemzetközi tudóscsoport abból indul ki, hogy két fok Celsius hőmérséklet emelkedés az ipari forradalom kezdete óta globális terjedelmű elsivatagosodáshoz, terménykiesésekhez, valamint ivóvíz ellátási gondokhoz vezethet óta már egy fokkal növekedett a Föld átlaghőmérséklete. Amennyiben még egy fokkal emelkedik az a sarki jégtakaró olvadásához vezethet. A tanulmány folytatásában bárki részt vehet aki a weboldalról letölti a szimulációs programot, majd a futtatás eredményét elküldi a kutatóknak. (APA/AFP - London) KIHALÓ FAJOK SZÁMOKBAN Minden nyolcadik madárfaj, minden negyedik emlősfaj, minden harmadik kétéltű faj, ezen belül minden második édesvízi teknősfaj eltűnhet az élővilágból - ez csak egyike azoknak a figyelmeztetéseknek, amelyeket a biodiverzitásról hétfőn Párizsban megnyíló nemzetközi konferencia előtt hangoztatnak a résztvevők. Az élővilág változatossága - a biodiverzitás - annak következtében került veszélybe, hogy az ember eddig ismeretlen ütemben alakítja át a Föld ökorendszerét, és a növény- és állatfajok nem képesek alkalmazkodni a változásokhoz, az erdőterületek csökkenéséhez, a művelt földterület növekedéséhez, az iparosításhoz, a tömeges halászathoz. Néhány figyelmeztető statisztikai megállapítás: A veszélyeztetett fajok úgynevezett Vörös listája szerint 7266 állatfajt és 8323 növényfajt fenyeget a kihalás veszélye. Az ökorendszerek természetes megújulásával járó fajpusztulás százszorosa, sőt ezerszerese is tapasztalható az ipari civilizáció elterjedése és az emberi népesség gyors gyarapodása nyomán óta 784 akkor ismert állat- és növényfaj tekinthető kihaltnak, 60 további pedig csak fogságban található, szabadon már nem, vagy csak tenyésztett egyedei élnek. Az olyan kihalt ismert fajok mellett, mint a repülésre képtelen dodo nevű nagy testű galamb, amely azután pusztult ki, hogy az Indiai-óceán térségében 1740-ben letelepedtek az első gyarmatosítók, vagy mint az északi féltekén élő nagy testű pingvin, mint a tasmániai farkas vagy mint a Galapagosz szigeti elefántteknős, évről évre több ezer ismeretlen faj tűnik el az élővilágból. Az ember 1,75 millió fajt azonosított és írt le, a fajok tényleges számát 10 és 30 millió közé teszik. Minden egyes kihalt trópusi növényfajjal együtt 30 másik vele élő faj tűnik el. Minden kipusztult trópusi fafaj 400 vele élő állat- és növényfajt visz a sírba. Ha az éghajlat felmelegedése az úgynevezett közepes modell szerint alakul, a fajok százaléka halhat ki - állapították meg egy modellezési kísérletben, amelyet ezer növény- és állatfajon végeztek a Föld hat különösen változatos élővilágú körzetében. A kutatók minden évben több mint 10 ezer eddig ismeretlen fajt fedeznek fel, főleg rovarokat és bogárféléket - az utóbbiak adják a leírt fajoknak csaknem a negyedét. (AFP) TÉLI HŐHULLÁMOK AZ ALPOKBAN A hatvanas évek vége óta mind gyakoribbak a téli hőhullámok a svájci Al pokban - állapította meg egy svájci tanulmány. Martin Béniston, a fribourgi egyetem professzora, az amerikai Geophysical Research Letters című folyóirat januári számában megjelent tanulmány szerzője az AFP-nek elmondta, hogy a vizsgálat megállapításai véleménye szerint az Alpok északi részének egészére kiterjeszthetők, Franciaországtól Szlovéniáig. A svájci meteorológiai intézet tíz, 1000 és 3600 méter közötti magasságban elhelyezkedő állomásának adatai szerint a vizsgált időszakban a normális téli átlagot 16 Celsius fokkal is meghaladó ingadozásokat tapasztaltak. Ezek száma a 20. század során folyamatosan nőtt és az utolsó három évtizedben mind gyakoriságuk, mind a kilengések nagysága tovább fokozódott - mutatott rá a professzor. Ezekre az ingadozásokra nem figyelnek fel úgy, mint a kánikula-időszakokra, amelyek azonnali hatással járnak az egészségre vagy a mezőgazdaságra, de valójában még nagyobb kilengést jelentenek, mint a nyári hőségek, és negatív hatást gyakorolhatnak a környezetre, a társadalomra. A csapadék ugyanis rendellenesen kevés lesz, a hótakaró elvékonyodik, ami kihat a vízienergia- és a víztartalékokra és a téli üdülőhelyek jövedelmére - szögezte le Béniston professzor. A 21. században a téli hőhullámok gyakorisága előreláthatólag tovább nő. (AFP) KÍNA ÖKOLÓGIAI KATASZTRÓFÁT OKOZHAT Az amerikai Earth Policy Institute szerint ökológiai világkatasztrófa következhet be századunk harmadik évtizedére, ha a kínaiak az amerikai fogyasztási modellt teszik magukévá. A katasztrófa nem csak az élelmiszer-, de az energia- és nyersanyagellátás terén is jelentkezne. Az intézet kiszámolta, hogy ha marad az évi 8 százalékos kínai GDP-növekedési ütem, akkor Kína 2031-re elérné a mai amerikai fejenkénti termék értékét, azaz az évi 38 ezer dollárt, miközben népesség ez időre 1,45 milliárd körül lenne. Szénből például annyit használna fel Kína, ha a mai amerikai fogyasztással akarna lépést tartani, hogy akkor az ország CO2-kibocsátása felérne a mai világméretű kibocsátás nagyságával. Mellékesen a kínaiaknak ez időre 1,1 milliárd gépjárművük lenne (a mai amerikai életforma szerint). Akkora parkírozó területet kellene építeni a gépjárművek számára, ami a mai kínai rizstermelő területek együttesének felelne meg. A kínai gabonafogyasztás akkora lenne, mint a mai teljes világtermelés. Az ellátás biztosításához hatalmas erdőterületeket kellene felszámolni. Ha 26 év múlva a kínaiak annyi húst ennének fejenként, mint ma az amerikaiak, akkor az ázsiai országnak 181 millió tonnát, a mai világtermelés négyötödének megfelelő mennyiséget kellene húsból biztosítania. Ma csak 64 millió tonna a kínai igény. (AFP) 13

14 29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékességi, valamint a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi és vízü- JOGSZABÁLY FIGYELŐ gyi igazgatóságok illetékességi területeinek megállapításáról. 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól. 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. 267/2004. (IX.23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről. 45/2004. (VII. 26) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól. 47/2004. Korm. rendelet egyes környezetvédelmi jogszabályok módosításáról. 102/2004 (IV. 21) Korm. rendelet az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről. 264/2004. (IX. 23.) Korm rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak átvételéről. 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről. 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről. 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről. 305/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreáli jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről. 4/2004. KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rend. Módosításáról. 13/2004. (XII. 25.) EüM-KvVM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet módosításáról. 15/2004. (X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól. 16/2004. (X.8.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról. 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM számú rendeletet módosításáról. 23/2004. (XII. 16.) KvVM rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, ill. az állami tulajdoni közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/ (XII. 28.) KvVM rendeletet módosításáról. 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet módosításáról. 25/204. (XII. 20) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól. 26/2004. (XII. 22.) KvVM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtását szabályozó 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról. 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról. 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól. 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet A Kormány január 1-jei hatállyal rendelkezett a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének a felülvizsgálatáról és módosította többek között a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendeletet; a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletet; a vízgazdálkodási hatósági jogkörről szóló 72/2996. (V. 22.) Korm. rendeletet; a vízbázi sok és az ivóvíz-ellátási létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) korm. rendeletet; a vízminőség kárelhárítási feladatokról szóló 132/ (VII. 24.) Korm. rendeletet; a Balaton és parti zóna nádasainak vé delméről szóló 22/1998. (II. 18.) Korm. rendeletet; a tájvédelmi szakhatósági engedélyezésről szóló 166/1999. (XI. 19.); a levegő védelmi szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletet; az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletet; a fürdővizek minőségi követelményeiről szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletet; a csomagolás részletes szabályairól szóló 94/2002. (V.5.) Korm. rendeletet; a villamos energia törvény végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendeletet; a hulladékgazdálkodási tervek tartalmáról szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletet; a veszélyeztetett állat- és növényfajták kereskedelméről szóló nemzetközi egyezmény végrehajtásáról szóló 271/ (XII. 20.) Korm. rendeletet; a felszín alatti vizek vé delméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletet; a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) kormány rendeletet. 341/2004. (XII.22.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatásköréről. 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének, valamint a használt gumiabroncs behozásának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról. 363/2003. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyagok mennyiségi meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól szóló 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról. 364/2004. (XII Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról. 367/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelett egyes előírásának módosításáról. 368/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet egyes előírásainak módosításáról. 1150/2004. (XII. 26.) Korm. határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program finanszírozásának és végrehajtásának egyes kérdéseiről. 1/2005. (I. 13.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák ki jelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM Rend. módosításáról. 14

15 HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KONFERENCIA ÉS FILMFESZTIVÁL Az idén immár második alkalommal adott otthont Kazincbarcika az Országos Környezet- és Természetvédelmi Filmfesztivál és Hulladékgazdálkodási Konferenciának. A Köztisztasági Egyesülés, a Sajó-Bódva Völgye és Vidéke Hulladékgazdálkodási Társulás, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete és az Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Rt. közös szervezésében megrendezett konferenciát március 17-én dr. Király Bálint Kazincbarcika polgármestere, a Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás elnöke nyitotta meg. pályájának megtervezésében messzemenően figyelemmel kell lenni a társadalmi és területi különbségekre, a természeti erőforrásokra és a környezetre. Új prioritások, soha eddig nem volt méretű beruházások hoznak lendületet, dinamikát a környezetvédelembe. A miniszter beszélt arról, hogy az egyik idei kiemelt program a hulladékok mennyiségének csökkentése, és annak hatékony feldolgozása, környezetbarát kezelése. Erre a célra 2005-ben a tavalyi forrásoknak több mint két és félszeresét fordítják. Ez utóbbiak közé tartozik a Sajó-Bódva-völgyi Az elnökség (balról): Pintér István igazgató, Gyárfás Ildikó a Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Persányi Miklós miniszter, Király Bálint polgármester és Nagy György igazgató Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter Magyarország környezet- és természetvédelmi állapota címmel tartott előadást. Az Európai Unió tagjaként Magyarország fejlődési stratégiájában már jelentős szerepet játszik a zöld gondolat kezdte előadását a miniszter. A magyar kormány hosszú és középtávú fejlesztési feladatainak kidolgozása során kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre, az élhető környezet kialakítására. A fenntartható fejlődés, a társadalmi haladás, azaz a méltányos életkörülmények, tágan értelmezett szociális jólét elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. Mindez azt jelenti, hogy az ország fejlődési térség korszerű, a legszigorúbb uniós előírásoknak is megfelelő hulladéklerakója. Hiába szigorítjuk intézményesen a gazdasági szabályozó eszközöket, hiábavaló a gyártói felelősség érvényesítése, az elektrohulladékokra és gépkocsironcsokra vonatkozó visszavételi kötelezettségek, hiába való ennek kiterjesztése a gyógyszerekre, szárazelemekre és festékmaradványokra, hiábavalók a rendőrség bűnmegelőzési akciói, ha eközben mi, az ország lakói nem fordítunk figyelmet az otthonunkban, a közvetlen lakókörnyezetünkben a környezet, a természet védelmére mondta a miniszter, majd folytatta. A fő cél olyan települések bevonása a szervezett hulladékgyűjtésbe, melyek ilyen szolgáltatással még nem rendelkeznek. Persányi Miklós miniszter ajándékot hozott a legkisebbeknek. A környezeti nevelést az óvodában kell kezdeni 15 Ez által a korszerűtlen, illegális lerakóhelyek felszámolásra kerülhetnek, megtörténhet rekultivációjuk. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése lehetővé teszi, hogy a még hasznosítható hulladékok válogatás útján visszaforgathatók legyenek a gazdaságba, csökkentve a lerakásra kerülő összes hulladék mennyiségét. A tavaly megkezdett, idén kiteljesedő és a következő években folytatódó hulladékforradalom révén Magyarország modern országgá válik, amely nem bánik felelőtlenül természeti adottságaival mondta befejezésül a miniszter. Ezt követően Monostori Katalin kabinetfőnök a Minisztériumi szerepvállalás az ISPA programok PR kampányainak koordinálásában című előadásában az ISPA pályázattal megvalósuló nagy környezetvédelmi beruházások lakossági elfogadtatása érdekében, a lakossági szemléletformálás, a közgondolkodás megváltoztatása érdekében végzendő PR munka fontosságát ecsetelte. Gyárfás Ildikó a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke a Megye Hulladékgazdálkodásának helyzetéről tartott előadást. Nagy előrelépésként értékelte a Területi Hulladékgazdálkodási Terv elkészítését, a jó ütemben épülő Miskolc regionális és a Sajó-Bódva-völgyi hulladékgazdálkodási rendszereket, a szelektív hulladékgyűjtés terjedését. A Sajó Bódva völgye Hulladékgazdálkodási ISPA program megvalósítását dr. Király Bálint elnök ismertette, aki elmondta, hogy az Európai Unió ISPA támogatásból megvalósuló, 3,4 milliárd forintos beruházás azonban nem csupán a környék elavult, és hamarosan megtelő lerakóit váltja fel, hanem a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése révén szemléletbeli változást is hoz a rendszerben részt vevő mintegy száz település 200 ezer lakójának. Ezt követően a filmfesztivál nyertes filmjét tekintették meg a konferencia résztvevői. Még ebéd előtt sor került a Sajókazai Regionális Hulladékkezelő Központ helyszíni megtekintésére. A délutáni program Gergely Erzsébet főtanácsosnak a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programról tartott előadásával kezdődött. Magyarország Hulladékgazdálkodási térképe a jelen és jövő fejlesztési lehetőségeit Bese Erzsébet főosztályvezető helyettes ismertette. A háztartásból származó elektromos és elektronikai hulladékok kezeléséről Tóth Zoltán az Electro Coord Kht. ügyvezető igazgatója tartott előadást. A konferencia a hulladékgazdálkodás helyzetéről folytatott kerekasztal beszélgetéssel zárult. Másnap került sor a II. Országos Környezet és Természetvédelmi Filmfesztiválra, amelyre 18 résztvevő 26 filmmel nevezett be, főleg városi TV stúdiók és amatőr filmesek. A zsűri 12 filmet talált alkalmasnak a díjazásra. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium díját a Szombathelyi TV A víz kincs és a Sapiencia Egyetem alkotó csoport Álmaidtól ébredésig, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság díját a Sajó TV Téli etűd, a Hálózat Televízió díját a Zemplén TV Hagyjuk élni az erdőt, a Duna Televízió díját a Magyarkanizsai TV Angyali kismenyasszonyok, a Bódvavölgyi Studió. (Szepsi) Denevérvédelem és a Szabadkai TV Réz uralom, az ÉRV RT. díját Konc András Csendes csodák, Kazincbarcika város díját a Fővárosi Köztisztasági Rt. kisfilm összeállítása, a Bay Zoltán Alapítvány díját a Cornix Stúdió (Rimaszombat) Ökológiai katasztrófa és a Pápa TV kisfilm összeállítása nyerte. Az ünnepélyes díjátadáson a kétnapos rendezvény mérlegét megvonva dr Király Bálintt Kazincbarcika város polgármestere a környezet és természetvédelem fontosságát, a környezeti nevelés és szemléletformálás fontosságát hangsúlyozta. A második alkalommal megrendezett konferenciát és a filmfesztivált sikeresnek nevezte, amit folytatni érdemes. /Sallai/

16 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS BIOLÓGIAI VERSENY A Földes Ferenc Gimnázium ebben az évben február A verseny rangját emelte, hogy eddig minden évben jégmadár éppen kiemelkedik a vízből csőrében zsákmá25-26-án 7. alkalommal rendezte meg az egykori tanáráegy-egy a természet szeretete, védelme irányt elkötelenyával, esőcseppek ragyogását egy pókhálón, egy védett ról, dr. Árokszállási Zoltánról elnevezett biológia-környezett fotós művészi színvonalú képeiből kiállítást is rendezkunhalmon virító pipacs és margaréta színét, mely a körüzetvédelmi verseny döntő fordulóját. tek. A korábbi években Sulyok Józsefnek, a Bükki Nemzeti lötte növő zöld fűvel nemzeti színeinket mutatja. Majd így Dr. Árokszállásy Zoltán tanár úr biológiafolytatta: Ha megengedik, egy személyes kémia-földrajz-gyorsírás szakos volt, akinek élményemet is elmesélném, melyet az egyik nagy részben köszönhető az 1968/69-es kiállított kép idézett fel bennem. Sok évvel ezetanévben beindított, először biológia - kémia, lőtt biológushallgató koromban, egy májusi majd külön válva a biológia szakosított tannapon akkor jártam a Mecsekben, amikor a tervű osztály. Bevezetésre került a fiziológimedvehagyma virágzott. Sem annak előtte, ai, filogenetikai és molekuláris biológiai közsem az óta nem volt ilyen élményben részem: pontú oktatás. ameddig a szem ellátott csodálatos virágdr. Árokszállásy Zoltán szakfelügyelőszőnyeg borította be az erdő alját, és minként az elsős biológia tankönyv írója. 27 den lépésünkkor friss, zsenge hagyma illata évig dolgozott ( ), a biológia szertöltötte be a levegőt. Varázslatos volt a láttár és könyvtár fejlesztésén. Elkészítette az vány, és most, Vadász Sándornak egy fotója, országosan is egyedülálló több mint az Álomerdő című felidézte ezt az élményt. könyvtári cédulából álló Biológia eligazító Köszönet érte. szakkatalógust és a cikk katalógust, amely Az immár országos jelentőségű versenyaz akkor megjelent utolsó 20 év biológia ről Veres Pál igazgató elmondta: az idén az Kormos Vilmos főosztályvezető és Pintér István igazgató átadja a díjakat tárgyú ismeretterjesztő folyóiratainak címeit I. kategóriában 250 diák nevezett az általátartalmazta. Munkája nagy lépést jelentett nos iskolák 7-8. évfolyamáról. A középiskolák az iskolában folyó korszerű biológia oktatás feltételeinek Park munkatársának, Demeter Lászlónak, az iskola egykori évfolyamáról 300 diák küldte el nevezését. Az első megteremtésében. diákjának, Réti Zoltán fotóművésznek, Bodnár Mihálynak, fordulóban minden iskola házi versenyt rendezett a kiküla gimnázium mai biológusai megbecsülésünket kifejea Bükki Nemzeti Park munkatársának, dr. Vizúr János fotódött feladatlapokkal, a második fordulóba - amely egyben zendő javasolták, hogy legyen verseny névadója. művésznek, legutóbb pedig Zsila Sándor fotóművésznek a a döntő volt - az I. kategóriából 22 diák, a II. kategóriából Az elmúlt években először három, majd négy és végül képeiből rendeztek kiállítást. 21 diák jutott be. A Földes diákok idén is versenyen kívül már hat megyében, az idén pedig országosan hirdették Most is amíg az ifjú tudósok a versenyfeladatok megindultak. A kétnapos verseny legjobb eredményt elért diákmeg a biológiai-környezetismereti versenyt, két kategóoldásán dolgoztak az iskola aulájában Vadász Sándor fotójai értékes tárgy- és könyvjutalomban részesültek. riában. A verseny népszerűségét és színvonalát a közel művésznek Az én világom címmel rendezett fotókiállítánégy év után elmondhatjuk, hogy a méltán híres Föl100 iskolából több mint 500 diák folyamatos nevezésa megnyitójára került sor. A kiállítást dr. Palásthyné Arnóth des Ferenc Gimnáziumnak az es tanévben elinse bizonyítja Mária az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyedított és ugyancsak méltán híres tanáráról dr. ÁrokszálA vetélkedőt - az iskola igazgatójának, Veres Pálnak lőség osztályvezetője nyitotta meg, aki a méltató szavalási Zoltán tanárról elnevezett biológia-környezetvédelmi rövid üdvözlése után - Fedor Vilmos Miskolc Megyei Jogú kon túl elmondta: Vadász Sándor felkutatja, és kamerájáverseny meghirdetésével sikerült hagyományt teremteni, Város alpolgármestere nyitotta meg, aki köszöntő szavaival megörökíti a természet izgalmas pillanatait, az utolsó s ma már országos rangra emelkedett vetélkedő zajlik ban felidézte dr. Árokszállási tanár úr sokoldalú, széles tiszavirág röptét az elmúlás alkonyi fényében, egy hirtelen az iskola falai közt. látókörű egyéniségét. felbukkanó mezei nyúl gyors futását, lefényképezi amint a /Sallai/ Veres Pál igazgató köszönti a vendégeket és a verseny résztvevőit Munkában a diákok AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELÕSÉG LAPJA Szerkesztõség: Miskolc, Mindszent tér 4. Telefon: 46/ Fõszerkesztõ: Sallai Ferenc Felelõs kiadó: Pintér István