Hajdú-Bihar megye turizmusa a gazdasági válság idején. Dr. Oláh Lajos államtitkár Június 24.

Átírás

1 Hajdú-Bihar megye turizmusa a gazdasági válság idején Dr. Oláh Lajos államtitkár Június 24.

2 A válság turizmusra gyakorolt hatása I. A válság a turizmus ágazatot sem kímélte. A tavalyi nagyszerő vendégforgalmi eredményekhez képest (amikor a rendszerváltás utáni idıszak legmagasabb vendégszámát és 2. legmagasabb vendégéjszaka számát regisztrálhattuk) az idén jelentıs 10-12%-os visszaesést tapasztaltunk. Ezzel a kétségtelenül komoly csökkenéssel együtt is a turizmus még mindig a válság által kevésbé sújtott ágazatok közé tartozik, (ellentétben pl. az építıiparral, vagy a jármőiparral.) Az emberek a válság ellenére is utaznak, de az utazási szokásokban (pl. célpont, eltöltött idı, költés) változások várhatóak.

3 A válság turizmusra gyakorolt hatása II. A gazdasági válság hatására a közeljövıben csökken a kereslet, az átlagos tartózkodási idı, illetve az egy utazásra fordított költés. A hivatásturizmust és a szabadidıs turizmust egyaránt kedvezıtlenül érinti a válság, az üzleti utazások terén azonban nagyobb visszaesés várható. Elsısorban a fıszezonon kívüli, második-harmadik utazások maradnak el, és fıként a városlátogatások iránti kereslet csökkenése várható. Költségeik csökkentése érdekében az utasok kevesebb szolgáltatást vásárolnak, ugyanakkor továbbra is ragaszkodnak a magas színvonalhoz. A csökkenı turisztikai kereslet azt eredményezi, hogy a korábbinál is erısebb verseny alakul ki a desztinációk között. A jó ár-érték arányt kínáló, illetve az árfolyamoknak köszönhetıen kedvezı átváltással jellemezhetı desztinációk versenyelınybe kerülhetnek.

4 A válság turizmusra gyakorolt hatása III. A forgalom visszaesése nemzetközi tendencia. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) évi elsı negyedévre vonatkozó elızetes adatai szerint a nemzetközi turistaérkezések leginkább Európában (-8,4%) és Ázsiában (-6,7%) csökkentek az elızı év azonos idıszakához képest. Közép- és Kelet-Európában az év elsı három hónapjában 6,7 %-kal kevesebb nemzetközi turistaérkezést regisztráltak. A régió országai közül Romániában és Csehországban mintegy 19%-os vendégforgalom-csökkenést jegyeztek, Horvátországban és Szlovéniában is 15%-os, illetve 20%-os visszaesést mértek a nemzetközi turistaérkezések számában. Két legnagyobb küldıpiacunk, Ausztria és Németország 9% körüli vendégforgalom-csökkenést tudhat magáénak az év elsı három hónapjára.

5 Hajdú-Bihar megye turizmusa 2008-ban Az elmúlt évben leginkább jelentıs hagyományokkal rendelkezı és folyamatosan bıvülı egészségturisztikai kínálatának köszönhetıen Hajdú-Bihar a három kiemelkedı balatoni megye (Zala, Veszprém, Somogy) után a legnagyobb vendégforgalommal jellemezhetı megye volt. Az egészségturisztikai termék kiemelkedı szerepét bizonyítja az is, hogy az ország leglátogatottabb városai körében Hajdú-Bihar megye települései közül fıként a külföldi vendégforgalom eredményeként Hajdúszoboszló a harmadik, míg Debrecen a kilencedik helyen végzett 2008-ban.

6 Hajdú-Bihar megye turizmusa a válság idején I. Kereskedelmi szálláshelyek adatai, január április A hazai kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált összes vendégéjszaka mintegy 7%-át jegyezték Hajdú-Bihar megyében. A megye vendégforgalmi adatai az országos átlagnál jobb teljesítményrıl tanúskodnak vendég (-8,7% az elızı évhez képest; az országos átlag -11,8%) és vendégéjszaka (-8,5% az elızı évhez képest; az országos átlag - 11,2%) Hajdú-Bihar megye kereskedelmi szálláshelyeit elsısorban a belföldi turisták veszik igénybe (2008-ban a vendégek számából 71,9%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 65,5%-kal részesültek). Az idei év elsı négy hónapjában a megye kereskedelmi szálláshelyein belföldi vendég (-5,9%) vendégéjszakát (-6,7%) töltött el. A vizsgált idıszakban külföldi vendéget (-19,3%) és (-6,7%) külföldi vendégéjszakát regisztráltak Hajdú-Bihar kereskedelmi szálláshelyein.

7 Hajdú-Bihar megye turizmusa a válság idején II. A megye TOP 10 küldıországa a vendégéjszakák alapján 2008-ban A megye TOP 10 küldıországa a vendégéjszakák alapján január áprilisban 1. Németország ( éjszaka; -16,3%) 2. Lengyelország ( éjszaka; +34,5%) 3. Románia ( éjszaka; +34,1%) 4. Ukrajna ( éjszaka; -2,0%) 5. Szlovákia ( éjszaka; +16,9%) 6. Ausztria (9 739 éjszaka; -24,2%) 7. Csehország (8 056 éjszaka; +5,1%) 8. Oroszország (7 756 éjszaka; -46,2%) 9. Olaszország (5 777 éjszaka; -19,9%) 10. USA (5 303 éjszaka; -11,8%) A megye legfontosabb küldıországai közül Szlovákiából (+74,0%), Csehországból (+45,4%) Oroszországból (+23,4%) érkezettek körében számottevı mértékben nıtt a vendégéjszakák száma az elızı év azonos idıszakához képest. A többi jelentıs küldıországból vendégforgalomcsökkenést jegyeztek.

8 Szállodai helyzetkép Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében, 2009 áprilisában 118 kereskedelmi szálláshely, férıhellyel állt a vendégek rendelkezésére. A férıhelyek mintegy fele (6 558) a szállodákban, ezen belül is leginkább a három-, négycsillagos egységekben, valamint a gyógyszállodákban található. A megyében ezen szállástípusok a legnépszerőbbek. Az év elsı négy hónapjában a megye kereskedelmi szálláshelyein megszálló minden tíz vendég közül 8 szállodában szállt meg. A debreceni Hotel Divinus július 31-e óta Kelet- Magyarország elsı ötcsillagos szállodájaként várja vendégeit.

9 Magánszálláshely helyzetkép Hajdú-Bihar megyében (2007) 2007-ben a megye magánszállás-férıhelyeinek a száma volt. Ezen belül a fizetıvendéglátásban (a megye összes magánszállás-férıhelyének mintegy 97%-a), míg a falusi szállásadásban 401 férıhely állt rendelkezésre. A megye magánszálláshelyein vendég (a megye összes vendégének 16,3%-a) összesen vendégéjszakát (a megye összes vendégéjszakáinak 17,7%-a) töltött el 2007-ben. A fizetıvendéglátó-helyeken jegyzett vendégéjszaka 61,4%-a származott a belföldiektıl, míg a falusi vendégéjszakák 85,2%-át adták a belföldi turisták.

10 Válságkezelı intézkedések a turizmusban A válságkezelés a turizmus szempontjából is kettıs: egyrészt hatnak az ágazatra az átfogó, a gazdaság egészére hatást gyakorló intézkedések (pl. az adóátrendezés), másrészt vannak kifejezetten ágazat-specifikus lépések, amelyek célja a válság hatásainak rövid távú enyhítése.

11 Adóátrendezés I. A szálláshely szolgáltatás a kedvezményes, 18%-os ÁFA-kulcs alá kerül már idén júliustól. Ezzel a turisztikai ágazat egy nagyon jelentıs szegmense, a szállodaipar kapott kormányzati segítséget. Nagyobb az esély arra, hogy a külföldi turisták hazánkat válasszák versenytársaink helyett, és nagyobb az esély a belföldi turisták itthon tartására is. Ez az adóteher növekedéssel szembeni (ami évi forgalmi adatok alapján mintegy 6 milliárd Ft-ot jelentett volna) mintegy 2-2,5 milliárd Ft-os adóteher csökkenést jelent. A szálláshelyek versenyképességének megırzésével a foglalkoztatási szint is fenntartható. A turizmusban mőködı vállalkozások számára is kedvezı változás az 5%-os járulékcsökkentés, amely egy ilyen élımunka-igényes ágazatban jelentıs hatással bír.

12 Adóátrendezés II. Az üdülési csekk a meleg étkezési utalvánnyal együtt a jelenlegi állapot szerint a cafeteria rendszer egyik kedvezményesen 25%-al adóztatott eleme lesz. A csekk a minimálbérig, a meleg utalvány Ftig adózik a kedvezményes kulcs szerint. A teljes adómentesség fenntartására most nincs lehetıség. Az üdülési csekk megadóztatásának hatásairól eltérıek a vélemények, a konkrét számok ismeretében késıbb vissza lehet térni a kérdésre.

13 Támogatott üdülési csekk Hajdú-Bihar megyében A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriuma nemrég döntött az idei támogatott üdülési csekkek pályázati odaítélésérıl. A több mint 63 ezer támogatott ember 12 ezer hazai szolgáltatónál használhatja fel az üdülési csekkjét üdülésre, pihenésre, kikapcsolódásra. Hajdú-Bihar megyében mintegy 5 ezren részesülnek támogatott üdülési csekkben, közel 160 millió forint összegben. Támogatást kapják Nyugdíjasok Fogyatékossá ggal élı személyek Legalább két kiskorú gyermeket nevelı munkavállalók Szakiskolai tanulók Összesen Hányan? 2068 fı 385 fı 1980 fı 157 fı 4590 fı Mekkora összegben? 82,7 M Ft 12,5 M Ft 58,4 M Ft 3,9 M Ft 157,5 M Ft

14 Ágazat-specifikus lépések I. A hazai turisztikai szakma elsısorban a Magyarország-márka további építésével, innovatív termékfejlesztéssel és marketinggel, a szakmai partnerek szorosabb együttmőködésével, a szolgáltatók és a lakosság vendégbarát attitődjének ösztönzésével a szolgáltatási minıség folyamatos javításával járul hozzá a gazdasági válság negatív hatásainak mérsékléséhez.

15 Ágazat-specifikus lépések II. Magyar Turizmus Zrt évi tevékenységében az alábbi elemek reagálnak közvetlenül a válságra: a korábbinál nagyobb mértékben irányít figyelmet a környezı országok felé. a távolabbi piacokon 2009-ben mérsékeltebb, fenntartó jellegő marketingtevékenységet folytat. A bizonytalan gazdasági helyzetben különösen nagy jelentısége van a légi társaságokkal való összefogásnak a járatok Magyarországra vonzásában. Ezért a Légi Marketing Alapot továbbra is kiemelten fontos eszköznek tekinti. A Magyarországra érkezık számára az egyéb közlekedési eszközök elıtérbe kerülése várható, így a személygépkocsival, vonattal, autóbusszal érkezı szegmensekre nagyobb figyelmet fordít. A válság elıreláthatólag világszerte a belföldi turizmus erısödésével is jár, ezért erısebb belföldi marketingtevékenységet folytat. Továbbra is ösztönzik a vállalkozások és önkormányzatok intenzív bevonását a Magyar Turizmus Zrt. marketing akcióiba, hiszen ezáltal jelentıs plusz forrásokhoz juthat az ágazat.

16 Kiemelt turisztikai uniós projektek az Észak-Alföldi Régióban Projekt címe Település Támogatási összeg Projekt teljes költsége Hajdúszoboszló gyógyhelyi fejlesztése - Aqua-Palace Élményfürdı Hajdúszoboszló Ócenárium, Esıerdı ház és Tarzan Ösvénye Nyíregyháza HIT ÉS EGÉSZSÉG Máriapócs és Nyírbátor összefogása a vallási turizmus fejlesztéséért Máriapócs Nyírbátor A tiszadobi Andrássy-kastély és kapcsolódó területeinek kulturális és turisztikai hasznosítása Tiszadob Összesen

17 Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minıségi fejlesztése - megítélt ÉAOP támogatások Ft-ban - Debrecen Aquaticum Termál és Wellness Szálloda**** építése a Debreceni Gyógyfürdı területén. Debrecen Új, elegáns szálloda Debrecen szívében: a Hotel Óbester. Debrecen Cívis Grand Hotel Aranybika színvonalas szálláshely és szolgáltatás fejlesztése. Hajdúszoboszló HUNGUEST Hotel Béke szállodafejlesztés, gyógyfürdıfejlesztés! Hajdúszoboszló A Hotel Silver fejlesztése - minıségi szálláshely bıvítés, konferenciateremmel a komplex szolgáltatások elérhetıségének növelése érdekében

18 Gyógy- és termálturizmus feltételrendszerének fejlesztése (ÉAOP) - 2. fordulóba lépett - Balmazújváros Városi Termál- és Strandfürdı komplex fejlesztése. Berettyóújfalu Strandfürdı versenyképes turisztikai termékké fejlesztése. Debrecen A termálvízhez kapcsolódó turisztikai, wellness, egészségügyi és ezeket kiegészítı szolgáltatások komplex fejlesztése, bıvítése. Hajdúnánás Hajdúnánási fürdıkomplexum fejlesztés II. üteme, melynek tartalma meglévı fürdı gyógyturisztikai célú infrastrukturális fejlesztése és szolgáltatásainak bıvítése. Püspökladány Püspökladányi Gyógyfürdıfejlesztés III. üteme.

19 Természeti és környezeti értékekre alapozott turizmus fejlesztése (ÉAOP) - 2. fordulóba lépett - Balmazújváros A fenntartható tájhasználat feltételeinek komplex kialakítása a Balmazújvárosi Nagysziken: Ökoturisztikai látogatóközpont fejlesztése. Hortobágy A Hortobágyi Madárpark turisztikai kínálatának és rekreációs szolgáltatásainak bıvítése. Hortobágy "Puszta szafari" A Hortobágyi Vadaspark fejlesztése. Hortobágy Hortobágy-Hortobágy-halastavi turisztikai kerékpárút építése. Hortobágy "Daruvonulás Hortobágyon" A Hortobágy-halastavi kisvasút továbbfejlesztése és új ökoturisztikai attrakciók létrehozása.

20 Kulturális és örökségturizmus infrastrukturális fejlesztése (ÉAOP) - 2. fordulóba lépett - Debrecen MODEM - Új többfunkciós kiállító- és bemutatóterek létrehozása. Hajdúböszörmény Hajdú-Bihar megye utolsó népi hajdúházának eredeti állapotú helyreállítása, látogathatóvá tétele. Hortobágy "A történelem országútján" - Tematikus csárdaútvonal a Hortobágyon keresztül. Létavértes Néprajz győjtemények bemutatására alkalmas többfunkciós kiállító terem, vendégfogadó tér kialakítása.

21 Rendezvény- és sportturizmus infrastrukturális feltételének javítása (ÉAOP) - 2. fordulóba lépett - Berettyóújfalu Morotva Egyesület Bihari Rendezvénycsarnok építése

22 Hajdúszoboszló, a fejlıdı város I.

23 Hajdúszoboszló, a fejlıdı város II.

24 A közlekedési helyzet Hajdú-Bihar megyében Debrecen Nemzetközi Repülıtér. Vasúti fejlesztések 160 KM/h sebesség elérése. Debrecen városi villamoshálózat fejlesztése (2-es vonal)15,8 Mrd. A megye elérhetısége az M35 (az északi rész az M3) autópálya átadásával drámai módon javult. A legnagyobb forgalmú (4-es) fıút rekonstrukciója hamarosan megtörténik évben a megyében 26 km hosszon, összesen 1,1 Mrd Ft összegő burkolatmegerısítés valósult meg (Vámospércs, Létavértes, Nádudvar, Hajdúszoboszló, Debrecen, Polgár). Az elmúlt három évben a központi támogatás révén 5,2 km új kerékpárút épült és további 31 km engedélyes terv készült el.

25 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A október 18-án meghirdetett 4 intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (ÚMVP elkülönített forrás: 76,9 Mrd Ft) Turisztikai tevékenységek ösztönzése (ÚMVP-ben elkülönített forrás: 15 Mrd Ft) Falumegújítás, falufejlesztés (ÚMVP-ben elkülönített forrás: 18 Mrd Ft) Vidéki örökség megırzése (ÚMVP-ben elkülönített forrás: 8,2 Mrd Ft) A felsorolt négy intézkedésre a támogatási kérelmek beadásának elsı idıszaka január 12-én zárult.

26

27 Beérkezett kérelmek összesítése darabszám és összeg szerint (ÚMVP) október 18-án meghirdetésre került 4 intézkedés Hajdú-Bihar Megyében - LEADER HACS neve Bihar Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Érmelléki Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. HA-VER Hajdúsági Versenyképesség Nonprofit Kft. Hortobágyi Leader Nonprofit Kft. Mikro (db) Jogcím Turisztika (db) Falu (db) Vidéki (db) Összes kérelem Igényelt támogatás (db) Mikro Turisztika Falu Vidék Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 201 db 382 db Ft Ft Ft Ft Ft

28 Várakozások az év hátralévı részére Várakozásaink szerint Magyarországon legjobb esetben is a beutazó turizmusban 10% körüli, a belföldi vendégforgalomban pedig 5% körüli visszaeséssel kell számolnunk. A belföldi úti célok népszerősége minden bizonnyal tovább növekszik. Küldıpiacaink átrendezıdésére mindenképp számítani lehet. Budapest az átlagnál jobban megsínyli a kedvezıtlen hatásokat. (okok: 1. az üzleti utazások nagy része a fıvárost érinti, a cégek pedig a takarékosság jegyében kisebb delegációkat küldenek, rövidebb idıre, vagy lemondják részvételüket; 2. fıszezonon kívüli, rövidebb (pl. városlátogató) utazások száma csökken; 3. a külföldiek elmaradását a fıvárosban kevésbé pótolhatja a belföldi kereslet.) A Balatonnál legfeljebb az országos átlagnál valamivel kedvezıbb eredményekre számítunk.

29 Köszönöm a figyelmet!