KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: Rákosrendező állomás (kiz.) Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítése és villamosítása környezeti hatásvizsgálati eljárása Előadó: Köllő Orsolya dr. Ilosvay Zsuzsa Fehér Márta Ferencz Zsuzsanna Kalinák Tünde Scheiber Róbert Schwarcz Donát Verespey Ágnes Dr. Dancza István HATÁROZAT A Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.; Cg ; a továbbiakban: Környezethasználó) részére az UVATERV Út-, Vasúttervező Zrt. (1117 Budapest, Dombóvári út B. épület, Cg ; a továbbiakban: Tervező) által elkészített környezeti hatásvizsgálati dokumentáció és a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján, az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett környezetvédelmi engedélyt adok Rákosrendező állomás (kiz.) Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítésére és villamosítására. I. A KÖRNYEZETHASZNÁLAT JELLEMZŐI: 1. A tevékenység helye: Rákosrendező állomás (kiz.) Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz. 2. A tervezett beruházás célja: A beruházás célja a Budapest Esztergom vasútvonal korszerűsítése keretében Rákosrendező állomás (kiz.) Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítése, a pályakapacitás növelése, Angyalföld állomás átépítése, Újpest mh. kétvágányúsítása, valamint a tárgyi szakasz villamosítása. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 3. A tervezett létesítmény rövid ismertetése: A Rákosrendező áll. (kiz.) Újpest mh. (bez.) vonalszakasz a 2. számú, Budapest Nyugati pu. Rákosrendező Óbuda Dorog Esztergom vasútvonal része. A vonal a 70. számú Budapest Nyugati pu. Szob vonalból ágazik ki, Rákosrendező állomásnál és Angyalföld állomáson át, a Duna-hídon keresztül vezet Esztergom felé északnyugati irányban. A Tervező által készített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a Rákosrendező állomás (kiz.) Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítése során az angyalföldi állomás átépítése, Újpest mh. kétvágányúsítása, valamint a tárgyi szakasz villamosítása felső vezeték kiépítéssel 1 x 25 kv-os táplálási rendszerrel, új villamos vontatási alállomás magasépítése és teljes villamos technológiai berendezés, valamint 25 kv-os kitápláló távvezeték kiépítése történik. 4. Hatásterület ismertetése: A szennyező anyagok talajra, talajvízre gyakorolt hatása talajvíz esetében a közvetlen hatásterület a padka és az árok területére korlátozódik. Felszín alatti víz esetében a közvetett hatásterület a víz áramlása által érintett terület. A tervezési területen keletkező csapadékvizeket felszíni vízfolyásba nem vezetik, így a tervezendő létesítmény, valamint ennek építése és üzemeltetése semmilyen hatással nincs a felszíni vizekre ezen tervezési szakaszon belül. A levegőre, mint környezeti elemre gyakorolt hatások az üzemelés során és az építés időtartama alatt léphetnek fel. Ez utóbbi időszakos hatás, de nagyobb területen érvényesülhet a szállítási útvonalak, anyag nyerőhelyek kapcsán. Az építés befejeztével megszűnik. Az üzemelés során a gépjárművek károsanyag kibocsátása villamos vontatású vasút esetén nem okoz a területen terhelést. II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 1. A vasútvonal közlekedési vonalas létesítményeinek építési engedélyezési terveiben a vasúti forgalomtól származó, környezetben okozott zajterhelést a véglegesített tervek alapján, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet) 2. számú melléklet 4. és 5. pontjaiban előírt tartalommal kidolgozott zajvédelmi munkarészben meg kell határozni, illetve igazolni kell a külön jogszabályban, jelenleg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) előírt határértékek teljesülését. 2. A vasútvonalhoz tartozó üzemi létesítményeket állomásépületek, megállóhelyek, utas tájékoztató és utasítást adó hangszórós rendszer, P+R parkolók úgy kell kialakítani, hogy a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt üzemi zajterhelési határértékek a védendő területeken teljesüljenek. Az építési engedélyezési eljárást megelőzően a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség) be kell nyújtani a zajvédelmi megfelelőséget igazoló zajvédelmi munkarészt elbírálás céljából, az építési engedélyezési dokumentáció zajvédelmi fejezetét az elfogadott zajvédelmi munkarész alapján kell elkészíteni. 3. A tervezési szakaszon meglévő zajvédő falat úgy kell helyreállítani vagy újjáépíteni, hogy eredeti zajcsökkentő hatását biztosítsa. 2

3 4. Az építőipari kivitelezési tevékenységet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 12. -ban előírt követelmények érvényesítésével kell végezni. Amennyiben a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása szükséges, azt a kivitelező az építési engedély jogerőre emelkedését követően a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdése szerinti tartalommal elkészített kérelem benyújtásával, az építési tevékenység megkezdése előtt köteles a környezetvédelmi hatóságnál kezdeményezni. 5. A vasútvonal korszerűsítését követően zajméréseken alapuló szakvéleményben bizonyítani kell, hogy a megvalósult létesítmények közlekedési és üzemi környezetében található védendő területeken és a védendő homlokzatok előtt teljesülnek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek. Határidő: a forgalomba helyezést követő 90. nap. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. Az építési tevékenység diffúz légszennyezéssel jár, ezért a munkaterületet úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. 2. Szükség esetén, a munkaterületen locsolással kell csökkenteni a kiporzást, erre alkalmas eszköz biztosításával, az elvégzett locsolásokat ellenőrizhető módon dokumentálni kell. 3. A kivitelezés során felhasznált anyagok szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, levegőterhelést kizáró módon kell végezni. 4. A munkagépek és a szállító gépjárművek optimalizált üzemeltetésével kell csökkenteni a légszennyező-anyag kibocsátásokat. 5. A szabadban végzett anyagtárolást úgy kell kialakítani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyezőanyag kerüljön a környezetbe. 6. Rakodás során megfelelő intézkedés megtételével gondoskodni kell arról, hogy a mozgatott anyag levegőterhelést ne okozzon. Felszín alatti víz- és talajvédelmi előírások: 1. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy az építési és bontási munkák során a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése ne következhessen be. 2. A felszín alatti vizek védelme érdekében a telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favr.) előírásainak megfelelően kell eljárni. 3. A fejlesztési munkálatok nem akadályozhatják a Rákosrendező Csomóponti Állomásfőnökség területén, KTVF: /2007. számú határozat alapján folyamatban lévő kármentesítési munkálatokat. 4. A beruházással érintett terület környezetvédelmi feltárását a bontási munkálatok során, illetve a bontási munkálatokat követően el kell végezni, melynek során vizsgálni kell, hogy a területen folytatott eddigi tevékenység okozott-e környezetszennyezést. A terület reprezentatív helyein a talajból és a talajvízből mintákat kell venni és meg kell vizsgálni azok minőségét. A vizsgálati eredményeket kiértékelve kell benyújtani a Felügyelőség részére. Az esetleges talaj és felszín alatti vízszennyezést a fentiekben előírt vizsgálatok adataira támaszkodva kell bemutatni, illetve értékelni kell a környezet jelenlegi állapotát. a) Vizsgálandó komponensek talaj és talajvíz vonatkozásában: - Összes alifás szénhidrogén (TPH) - Benzol, toluol, etil-benzol, xilolok, egyéb alkilbenzolok (BTEX) - Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) - Fémek és félfémek 3

4 b) A mintavételezéseknél és a minták analitikai vizsgálatánál a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet) 4. számú mellékletének előírásai szerint kell eljárni. c) A mintavételeket és a minőségvizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. d) A mintavételi jegyzőkönyveket és a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket mellékelni kell. e) A tárgyi területet ábrázoló részletes helyszínrajzon fel kell tüntetni az egyes mintavételi pontokat. f) A mintavételek időpontját az azt megelőző legalább 10 nappal be kell jelenteni a Felügyelőségre. Benyújtási határidő: a mintavételt követő 60 nap. 5. A földmunkák végzése alatt esetlegesen tapasztalt talaj-, illetve talajvíz szennyezés esetén, annak megszüntetéséről a terület tulajdonosának, illetve a szennyezés okozójának a favr. alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkednie kell. 6. A területen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a favr. előírásait. 7. Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása nem végezhető. 8. A vasúti pálya talajcseréjéhez, illetve egyéb terepfeltöltési, építési munkákhoz csak tiszta, szennyeződésmentes, hulladéknak nem minősülő anyag használható fel. 9. Amennyiben a csapadékvíz szikkasztásra kerül, a csapadékvíz elvezetésének és elhelyezésének tervezése során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: a) Csak tiszta, illetve megfelelően előtisztított csapadékvíz szikkasztható el. b) A csapadékvíz szikkasztás nem okozhat a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot. c) A szikkasztó műtárgy talpszintje és a maximális talajvízszint között minimálisan 1,0 m távolságnak teljesülni kell. d) A csapadékvíz tervezett befogadójának (szikkasztó akna, szikkasztó árok, szikkasztó mező, drainblokk, stb.) környezetében a favr. 13. (5) bekezdése alapján elővizsgálatot kell végezni. Az elővizsgálati dokumentációt a favr. 4. számú melléklete szerinti formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell benyújtani a Felügyelőségre. e) Az elővizsgálati dokumentációban javaslatot kell tenni a monitoring tevékenységre. f) Az elővizsgálat keretein belül a szikkasztással érintett területek alapállapot vizsgálatait el kell végezni talaj, illetve talajvíz vonatkozásában. g) Az alapállapot vizsgálatok során vizsgálandó komponensek talaj esetén: összes alifás szénhidrogén (TPH), benzol és alkilbenzolok (BTEX), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), fémek és félfémek. h) Az alapállapot vizsgálatok során vizsgálandó komponensek talajvíz esetén: általános vízkémiai paraméterek, összes alifás szénhidrogén (TPH), benzol és alkilbenzolok (BTEX), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), fémek és félfémek. i) A mintavételezéseknél és a minták analitikai vizsgálatánál a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletének előírásai szerint kell eljárni. j) A mintavételeket és a minőségvizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. 4

5 k) A mintavételi és a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket az alapállapot vizsgálati dokumentációhoz mellékelni kell. l) Az elővizsgálati dokumentációt az alapállapot vizsgálati eredmények kiértékelésével együtt kell benyújtani a Felügyelőségre. Határidő: legkésőbb a vízjogi létesítési engedélykérelem benyújtásáig. 10. A részletes csapadékvíz elvezetési, tisztítási megoldásokat az építési engedélyezési tervek készítése során kell kidolgozni. Az engedélyezési tervet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság részére is meg kell küldeni. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. Az építkezés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben (a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet) előírtakat. 3. A keletkezett építési-bontási hulladékok szakszerű elszállíttatásának igazolását, a hulladékokat kezelő szervezet által kiadott befogadó nyilatkozatokat, valamint a munkálatok során keletkezett veszélyes hulladékok elszállítását igazoló SZ jegyek másolatát be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő: a kivitelezési munkálatok befejezését követő 8. nap. 4. A bontás és építés során keletkező hulladékokat a tényleges veszélyességük alapján a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet (a továbbiakban: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet) szerint be kell sorolni. 5. Az építés és bontás során keletkező hulladékokat hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra). 6. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és adatszolgáltatása a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) előírásai szerint végzendő. 7. A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet), illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) előírásait. 8. A pálya építése során a feltöltés kizárólag hulladéknak nem minősülő inert anyaggal történhet. III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által /2011. számon adott szakhatósági állásfoglalásában tett előírások: - Biztosítani kell a zajvédelmi tervekben nem szereplő, védőtávolságon belüli lakóházak lakóinak zajvédelmét. - A beltéri zajterhelési követelmények teljesülése biztosítandó. - Az építési engedélyezési eljárás során a zajvédelmi számítás pontosítása, valamint a rezgésvédelmi követelmény teljesülését igazoló szakvélemény elkészítése szükséges. 5

6 IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Az engedély a jogerőre emelkedést követően december 31-ig érvényes. A Felügyelőség az engedélyt visszavonhatja, ha a beruházás a jogerőre emelkedést követő 5 éven belül nem kezdődik meg, illetve ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoznak. Az engedélyezéskor vizsgált körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást 15 napon belül, írásban be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A környezetvédelmi engedély minden engedélyt megelőző engedély és a jogszabályokban előírt más hatósági engedélyek megszerzése alól nem mentesít. A környezetvédelmi engedély érvényességi idejének meghosszabbítása a Rendelet 11. (3) bekezdése szerint teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kérelmezhető. Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, azaz egymillió-háromszázötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez hat példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, azaz hatszázhetvenötezer forint, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S A beruházás célja Rákosrendező állomás (kiz.) Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítése és villamosítása. A Rendelet 3. számú mellékletének 143. pontja alapján a tervezett tevékenység az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. Az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása után a Felügyelőség KTVF: /2010. számú határozatában megállapította, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatása jelentős, ezért környezeti hatástanulmány benyújtását írta elő. A Környezethasználó a fentiek alapján benyújtotta a Felügyelőségre a Tervező által elkészített 2. sz. Budapest Nyugati pu. Esztergom vasútvonal rekonstrukciója Rákosrendező állomás (kiz.) Újpest mh. (bez.) vonalszakasz korszerűsítése és villamosítása című dokumentációt, kérve a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. A kérelem alapján a Felügyelőség az eljárást november 18. napján megindította. A Környezethasználó a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete II. fejezetének 9.1. pontja szerinti Ft, azaz egymillió-háromszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. 6

7 A tervezett tevékenység során országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. A beadott dokumentáció vizsgálatát követően megállapításra került, hogy a kérelem nem tartalmazza a környezeti hatásvizsgálati eljárásért, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági közreműködésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bankszámlakivonat másolatát, banki igazolást az eljárási díj megfizetéséről, vagy a befizetett csekk másolatát. A fentiek pótlására a Felügyelőség KTVF: /2010. számú végzésében felszólította a Környezethasználót, aki a hiánypótlásnak a megadott határidőn belül eleget tett. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a kérelem és a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a Rendelet 8. (1) és (2) bekezdései, valamint a Ket 29. (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat, Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat és Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Jegyzőinek. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat, amelyek állásfoglalásai beérkeztek a Felügyelőségre. A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett tevékenység végzéséhez kikötésekkel hozzájárult, amelyet a határozat rendelkező része tartalmaz. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A teljes Budapest Esztergom vasútvonal átépítésének része a Rákosrendező állomás Újpest mh. vonalszakasz korszerűsítése és villamosítása (villamos felsővezeték kiépítése), Angyalföld állomás átépítése, illetőleg visszafejlesztése, Újpest mh. kétvágányúsítása, ezzel együtt a csatlakozó vonalrészek korrekciója a nagyobb sebesség elérése érdekében. A szaktervezés nem foglalkozik a Lőwy utca 1., Berda utca 2. és 4., a Dugonics utca 3. számú házak és a Kámfor utcai, közvetlen vasút mentén található lakóházak zaj-rezgés védelmével. A lakóházak homlokzatánál (pl. közeli emeleti szobaablak) más módon nem teljesíthető határérték esetén az épülethelyiségek belsőtéri zajterhelésének megfelelőségét biztosítani kell (pl. nyílászárók hanggátlásának javítása). Ezt a zajvédelmi igényt a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet jegyzői hatáskörbe helyezi. A számítással kapcsolatban pontosítandó észrevétel, hogy a Lőwy utca 4. szám védendő homlokzatára prognosztizált zajterhelés változási iránya nem követi az összes többi pontra kimutatott jellemző trendet. Kérdéses, hogy az Árva utcai (magasságában a töltés szintje alatti) mérési pont zajszintje mennyire általánosítható a többi pontra vonatkoztatva. 7

8 A számítási táblázatokban a homlokzati reflexió miatt alkalmazandó korrekció értéke nem megfelelő. A benyújtott dokumentáció a védendő lakóhelyiségek rezgésvédelméről nem nyújt tájékoztatást. A rendelkezésemre álló dokumentum alapján megállapítottam, hogy a hatáskörömbe utalt további szakkérdések (hulladék, levegő, felszíni és felszín alatti vizek) tekintetében a környezetvédelmi engedély kiadásának közegészségügyi akadálya nincs. Állásfoglalását az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 4. (1) bekezdés d) pontja és 10. (1) bekezdése, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdése alapján tette meg. Budapest Főváros IV. kerület Önkormányzat Jegyzője 10275/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tárgyi hatásvizsgálati eljárás ügyében, helyi környezet- és természetvédelem szempontjából kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Rákospalota állomás (kiz.) Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítése és villamosítása környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1072 Budapest, Nagydiófa u ) megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. A mellékelt dokumentum áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a tárgyi ügyben kikötés nem merült fel részünkről. Állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletének 4. pontja, valamint a Ket. 44. (9) bekezdése alapján adta meg. Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Jegyzője /2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tárgyi hatásvizsgálati eljárás ügyében, helyi környezet- és természetvédelem szempontjából kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Rákosrendező állomás Újpest megállóhely közötti vasúti vonalszakasz korszerűsítése és villamosítása tárgyában készített környezeti hatástanulmányt megvizsgálva megállapítottam, hogy a tervezett korszerűsítés környezetvédelmi szempontból káros hatásokat nem okoz. Állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletének 4. pontja, valamint a Ket. 44. (9) bekezdése alapján adta meg. Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatok Jegyzője V/431-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a környezetvédelmi engedély kiadásához kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából az Uvaterv Zrt. által készített, Rákosrendező állomás Újpest mh. vasúti vonalszakasz korszerűsítésére és villamosítására vonatkozó hatásvizsgálati dokumentációt átvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység a Bp. XIII. kerületi jegyző hatáskörébe tartozó, helyi környezet- és természetvédelemre vonatkozó jogszabályoknak megfelel, az ebbe a körbe tartozó környezeti elemekre káros hatást nem gyakorol, ezért a tervezett tevékenység engedélyezése ellen kifogást nem emelek. Állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletének 4. pontja, valamint a Ket. 44. (9) bekezdése alapján adta meg. 8

9 Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája 460/0572/001/2011. számú végzésében a tárgyi ügyben a szakhatósági eljárását megszüntette. Végzését az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a Budapest XIV-XIII-IV. kerület Rákosrendező állomás Újpest mh. vasúti vonalszakasz korszerűsítésének és villamosításának környezeti hatásvizsgálati eljárásával kapcsolatban. Megállapítottam, hogy a nevezett terület nem áll egyedi vagy területi műemléki illetőleg régészeti védelem alatt, ezért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet értelmében hatóságomnak nincs szakhatósági jogköre. A Ket. 45/A. (2)-(3) bekezdései értelmében a szakhatóság a megkeresés megérkezését követően ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről tájékoztatja a hatóságot és megszünteti a szakhatósági eljárást. A szakhatóságok által tett kikötéseket a határozat rendelkező része tartalmazza. A környezeti hatástanulmány áttanulmányozását követően a Felügyelőség KTVF: /2011. számon felszólította a Környezethasználót a dokumentáció zaj- és rezgésvédelmi szempontból történő kiegészítésére, amelynek a Környezethasználó eleget tett. Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Jegyzője V/431-2/2011. számú, Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzat Jegyzője pedig /3/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény kifüggesztése megtörtént. Budapest Főváros IV. kerület Önkormányzat Jegyzője március 2-án érkeztetett levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény február 1-től március 1-ig kifüggesztésre került. A Felügyelőség a Rendelet 8. (1) bekezdése értelmében az ügyben közleményt jelentetett meg az Újpesti Napló c. hetilapban, amelyben tájékoztatta az érdekelteket a közmeghallgatás helyéről és idejéről. A Felügyelőség a Rendelet 9. -a értelmében a tárgyi ügyben március 10. napján Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Tárgyalótermében (1042 Budapest, István út 14.) közmeghallgatást tartott, amelyen csak a Környezethasználó, a Tervező, valamint a Felügyelőség képviselői jelentek meg, ezért a közmeghallgatásról jegyzőkönyv nem készült. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A benyújtott hatásvizsgálati dokumentáció és annak kiegészítése alapján megállapítást nyert, hogy a vonal a MÁV a kapacitáskorlátozást eredményező karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről szóló 1/2010. (II. 26.) ÜÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás 1. számú melléklete szerint Az országos törzshálózati vasúti pályák között a II. Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák kategóriába tartozik. A benyújtott dokumentációk előzetes számításai szerint a távlati állapotra (2025. évre) a forgalom várható megduplázódása esetén is teljesülni fognak a 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendeletben előírt zajterhelési határértékek. 9

10 Egyben megjegyzendő, utalva a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve felvetésére is hogy a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdés b) pontja alapján a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja az elsőfokú hatósági jogköröket. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) IV. fejezete Átmeneti rendelkezések részének 39. (1) bekezdése értelmében a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet I. fejezete A levegő védelmének általános szabályai részének 5. (3) bekezdése szerint nem kell védelmi övezetet kialakítani az ívkorrekció miatt létesítendő vasút nyomvonala mentén, mivel a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a védelmi övezet kialakítását kizárólag bűz kibocsátással járó tevékenységek esetén írja elő. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet Átmeneti rendelkezések részének 39. (2) pontja értelmében a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozásával kapcsolatos kikötéseimet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet) rendelkezései alapján adtam meg. A tervezett beruházás környezeti hatásainak értékelésére benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a létesítés során jelentkező levegőterhelés időszakos, az esetleges kiporzás a szállítási útvonalak, a munkaterület és a deponált anyagok szükség szerinti locsolásával csökkenthető, a munkagépek megfelelő műszaki állapota biztosítja a légszennyezőanyag kibocsátásuk minimalizálását. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy Rákosrendező állomás (kiz.) Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítése, villamosítása és üzemeltetése során a kikötések betartása esetén levegőtisztaság-védelmi szempontból jelentős környezeti hatással nem kell számolni. A kikötéseimet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése, 6. (1) és (2) bekezdései, 8. (1) bekezdése, 10. (8) bekezdése, 12. (3) bekezdése alapján írtam elő. Felszín alatti víz és a talaj védelme szempontjából: Tekintettel a fejlesztési területen folyó több évtizedes vasúti közlekedésre és az ehhez kapcsolódó tevékenységekre, az érintett területen talaj-, illetve felszín alatti víz szennyezésre lehet számítani, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint környezetvédelmi feltárás elvégzése szükséges. A favr. 10. (2) bekezdése alapján tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése. A szikkasztásra kerülő csapadékvizekben esetlegesen megjelenő szennyezőanyagok degradációjának hatékonysága érdekében a szikkasztó műtárgy alja és a maximális talajvízszint között minimum 1,0 m távolságot kell hagyni. A favr. 8. b) és c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást, továbbá úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A favr. 10. (1) bekezdés c) pont értelmében szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetése nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez. 10

11 A favr. 13. (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, illetve a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység. A favr. 13. (5) bekezdése alapján az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. A benyújtott dokumentáció alapján a tervezett beruházás normál üzemi körülmények között a felszíni és a felszín alatti víz minőségét nem veszélyezteti. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Felügyelőség az előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet és a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletek alapján tette. Ezen előírások teljesülése mellett hulladékgazdálkodási szempontból a beruházás megvalósítható. Természetvédelmi szempontból: Tárgyi vasúti vonalszakasz országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000), valamint az országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. A vonalszakasz sűrűn lakott belterületen halad, a fejlesztés táj- és természetvédelmi célokkal nem ellentétes. A Felügyelőség a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság /2011. számú véleményét a rendelkező rész II. Környezetvédelmi előírások vízvédelmi részébe foglalta. A Felügyelőség a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 562/1/2011. számú véleményében foglaltakat döntése kialakítása során figyelembe vette. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 6. számú mellékletének 7. c) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Tervező szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség megállapította, hogy a Rendelet 10. (7) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn. A Felügyelőség a fentiek és a Rendelet 10. (2) bekezdés a) pontja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban Kvtv.) 71. (1) bekezdés b) pontja, valamint a szakhatóságok állásfoglalásai alapján - a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdéseire figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Felügyelőség döntése meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., a Rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (vízvédelmi, levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi) jogszabályok előírásait. Az engedély érvényességi ideje a Rendelet 11. -a alapján került meghatározásra. 11

12 A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalásait és indokolásait a Ket. 72. (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A Felügyelőség a határozatot, mint hirdetményt a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (3) és (4) bekezdései alapján a hivatalában, a honlapján ( és a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá a Rendelet 10. (3) bekezdése és 5. (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Jegyzőjének, Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Jegyzőjének és Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Jegyzőjének, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyzők a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet II. fejezetének 9.1. pontja alapján került megállapításra. A jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel a jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom továbbá, hogy a Felügyelőség a tervdokumentációk tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, július 28. Dolla Eszter s.k. igazgató 12