ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Átírás

1 ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

2 Előadás áttekintése 1. Az ágazat gazdasági jelentősége (Világ/EU/Mo.) 2. Az ágazat vállalatgazdasági jelentősége (előnyhátrány) 3. Az ágazat termelési alapjai 4. Az ágazat hozamai és termelési értéke 5. Az ágazat ráfordításai és termelési költségei 6. Az ágazat jövedelmi helyzete 7. Az ágazat fejlesztési lehetőségei 8. Az EU Marha- és Borjúhús Közös Piaci Szervezete Felhasznált anyagok, adatok: Felföldi J., Szűcs I., Sáránszki M., FVM, AKI, KSH (2008). Popp J., Udovecz G., Papp G., FAOSTAT (2008.), V.H. Terméktanács, Magyartarka T.E., Charolais T.E., Stefler J., Agri Benchmark

3 Miről is beszélünk? Vágómarha: húsmarha, kettős hasznosítású és a tejelő Hízómarha (marha hízlalás): azon sz.marha amit hízlalásra fogtak Húsmarha: kizárólag hústípusú fajták (nincs fejés!!) Selejt tehén: tejelő, húsmarha és kettős hasznosítású állományokból kivágott egyedek Az Európai Unió tagállamainak többségében (hazánkban is) a vágómarhatermelés mintegy ¾-ét a tejtermelő állományok mellékterméke (selejt tehén, holstein hízóbika) teszi ki, és a húsmarhatartásból csak a vágómarhatermelés ¼-e de a minőségi hányada származik. (STEFLER 2005.) 3

4 1.1. VILÁGGAZDASÁGI JELENTŐSÉG A világ összes hústermelése 2006-ban 265 millió tonna ebből 39% sertés, 30% baromfi és 23% marhahús, kecske és juh 5%, egyéb 3% A világ hústermelésének 7% (18 millió tonna) kerül nemzetközi piacokra, amiből marha és borjúhús 27% vagyis 4,8 millió tonna A világ nagy marha- és borjúhús termelői az USA, EU, Brazília, Kína, Argentína, Ausztrália, Oroszország EU vágómarha-termelése 7-8 millió tonna/év Az egy főre jutó fogyasztás az EU-ban 17,5 kg/fő, F-28 kg/fő, D-12 kg/fő (2001.), viszont csökkenő tendenciát mutat EU önell. foka 98% (2005.) (de Görögo. 24%, Írország 918%) EU-ban: import 481 ezer tonna (2011-re: 581 ezer tonna), export 340 ezer tonna (2011-re: 170 ezer tonna) 4

5 A világ marha- és borjúhús termelésének megoszlása 2005-ben Világtermelés 60,2 millió tonna Egyéb 23% EU-25 14% Argentina 5% Ausztrália 3% USA 19% Oroszország 4% India Mexico 3% 3% Kina 11% Kanada 2% Brazilia 13% Forrás: FAO 5

6 A világ marha- és bivalyhús termelésének megoszlása 2004-ben 6

7 A világ marha- és bivalyhús külkereskedelme 2004-ben 7

8 Az EU marha- és borjúhústermelésének megoszlása Németország 14% Norvégia 1% Olaszország 15% Portugália 2% Spanyolország 9% Szlovákia Svédország 1% 2% Szlovénia 1% Egyéb 1% Ausztria 3% Nagy-Britannia 9% Belgium 4% Csehország 1% Magyarország 1% Lengyelország 4% Írország 7% Hollandia 5% Franciaország 19% Dánia 2% Finnország 1% EU termelés: ezer tonna EU felhasználás: ezer tonna Forrás: 8

9 A EU marha- és borjúhús termelése 2000 és 2004 között M.e.:ezer tonna ezer tonna EU-15 EU-10 Franciország Magyarország Egyesült Királyság Németország Lengyelország EU termelés: ezer tonna EU felhasználás: ezer tonna Forrás: FAO Magyarországi termelés: 42 ezer tonna 9

10 Az egy főre jutó éves húsfogyasztás alakulása az Európai Unióban (2001) Me.: kg/fő/év Ország Hús összesen Sertés Baromfi Marhahús Juh- és kecskehús EU-15 95,0 42,0 23,6 17,5 3,5 Spanyolország 122,9 66,3 25,5 12,5 6,1 Dánia 118,2 68,2 20,5 24,3 1,3 Franciaország 106,1 37,8 26,5 25,9 4,3 Ausztria 100,0 59,1 17,7 18,1 1,1 Portugália 106,0 44,8 32,0 15,8 3,4 Írország 100,1 35,3 36,0 17,0 7,1 Belgium és Lux. 93,4 44,4 21,5 20,1 2,0 Olaszország 91,1 38,7 21,0 22,1 1,6 Görögország 89,2 32,4 18,5 20,5 14,2 Hollandia 83,6 40, ,3 1,5 Egyesült Királyság 81,0 23,9 30,0 15,5 5,7 Svédország 73,6 35,1 13,5 21,4 0,8 Finnország 69,5 33,4 14,5 17,8 0,4 Németország 88,3 53,6 18,9 10,3 1,2 10

11 EU-25 marhahús külkereskedelme 2006-ban (mill. ) 11

12 EU-15 marhahús külkereskedelme (%) Hová? Élőmarha Honnan? Olaszország 63 Lengyelország 50 Németország 18 Románia 17 Görögország 17 Magyarország 12 Egyesült Királyság Friss és fagyasztott húsok 31 Brazília 55 Olaszország 17 Uruguay 8 Hollandia 16 Argentína 7 Németország 15 Egyesült Királyság Feldolgozott húsok 70 Brazília 74 Hollandia 9 Argentína 16 Németország 7 Uruguay 5 Olaszország 5 Franciaország 4 12

13 EU-15 marhahús export Élőmarha 8% Friss és fagyasztott (25+62) 87% Feldolgozott 5% DE összesen 70% kicsontozott! Exportáló országok: Németország 48% Írország 10% Franciaország 4% Hová exportálnak?: Oroszország 75% Libanon 12% DE az Uniós export 90% a támogatott kategóriában bonyolódik!!!!! 13

14 1.2. NEMZETGAZDASÁGI JELENTŐSÉG Az állatenyésztési ágazat (179 mrd. Ft) BTÉ-nek mintegy 14%-át adja A marhahústermelés 34 ezer tonna (2006.), ami az összes vágóállat termelés 4,3 %-a (hízóállat részaránya 40%, selejt tehén 60%) A hazai tehénállomány 17%-a húshasznú (kb. 13% kettős) Az előállított marhahúsnak mindössze kb %-a származik hús- és kettős hasznú fajtáktól Az egy főre jutó fogyasztás hazánkban 3-4 kg/fő Exportunk évi ezer tonna, döntően élőállat kivitel A marha vágóvonal kapacitáskihasználtsága 30% körüli Vágómarha termeléssel 215 ezer gazdálkodó foglalkozik (56% gazdasági szervezet, 44% egyéni gazdálkodó) 15

15 MAGYARORSZÁG SZARVASMARHA- ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA 1000 db 2500 Állománylétszám (ezer db) Forrás: AKII * Évek Tehén Szarvasmarha 16

16 A HAZAI TEHÉNÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA HASZNOSÍTÁSI IRÁNYONKÉNT (ezer db) Év Kettőshasznosítású Tejhasznosítású Húshasznosítású Összesen létszám % létszám % létszám % Forrás: KSH

17 A magyar húsmarha állomány fajták szerint megoszlása Magyar szürke 0% Magyar tarka 20% Hereford 5% Angus 2% Lincoln Red 0% Keresztezett 65% Charolais 4% Limousine 4% Galloway 0% Fehér-kék belga 0% Blonde d' Aquitaine 0% Forrás: Tenyésztő szervezetek 2004 évi zárása 18

18 A VÁGÓMARHA TERMELÉS ALAKULÁSA (élősúlyban) 19

19 AZ EGY TEHÉNRE JUTÓ VÁGÓMARHA TERMELÉS ALAKULÁSA (kg/tehén) 20

20 Egy főre jutó marha- és borjúhús fogyasztás Magyarországon

21 Marha- és borjúhús fogyasztás az Európai Unióban kg/fő/év Franciaország EU-15 Egyesült Királyság Ausztria EU-25 Németország Cseh Lengyelország köztársaság Magyarország Forrás: FAO, KSH 22

22 23

23 24

24 3. AZ ÁGAZAT TERMELÉSI ALAPJAI Eszközállomány átlagos összetétele húsmarhatartásban Állatállomány értéke 60-70% Épületek, építmények értéke 3-5% Gépek, berendezések 20-25% Egy tehénre jutó befektetett eszközérték: eft/ tehén Egy tehénre jutó forgóeszközérték: eft/ tehén Összes eszközérték 25-35%-a forgóeszköz A fenti kalkuláció teljes egészében bérelt területre vonatkozik! 25

25 TAKARMÁNYTERMŐ TERÜLET IGÉNY 2 ha legelő/ hústehén és m2 kukoricaszár-tarló/ legelőnap/ hústehén 26

26 Mi kell a húsmarhatenyésztéshez? 27

27 Egy gazdaság 28

28 Jó állomány 29

29 Jó felépítésű bika 30

30 Sok legelőterület. 31

31 Árnyékos delelő a legelőn 32

32 Takarmánytermő terület 33

33 Tartalék legelő 34

34 Almozáshoz szalma 35

35 Tartósított tömegtakarmányok 36

36 Természetes vízvételi lehetőség 37

37 Istálló illetve szociális helységek 38

38 Megfelelő almozási rendszer 39

39 Sok borjú 40

40 Egészséges állomány 41

41 Egy jó gazda 42

42 Megfelelő géppark 43

43 Megbízható erőgép 44

44 Takarmánytárolók 45

45 Kezes állomány 46

46 Labdás önitatók 47

47 Vályús önitató 48

48 Almozott pihenődomb 49

49 Elkülönítő karám 50

50 Szakaszolható legelő 51

51 Jó karámrendszer a legelőn 52

52 Kezelő karám rendszer 53

53 Megfelelő egyed azonosítás 54

54 Jó karámrendszer a gazdaságon belül 55

55 Összhang 56

56 Megfelelő vagyonvédelem 57

57 Kiegészítő tevékenység 58

58 SZERVEZETI KERETEK Állami és nem állami tulajdonú mezőgazdasági Rt.-k Korlátolt felelősségű társaságok, Betéti társaságok Szövetkezetek Őstermelők, egyéni gazdálkodók Vágóállat és Hús Terméktanács Limousin Tenyésztők Egyesülete Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete Magyar Hereford Tenyésztők Egyesülete Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Fehér-Kék Belga Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Biokultúra Egyesület 59

59 FŐBB TECHNOLÓGIAI PARAMÉTEREK Jellemző munkakörök az ágazatban: - telepvezető - gulyás (állatgondozó) -hízógondozó Személyi jellegű költségek az összes költség 6-24%-a Egy tehénre jutó felhasznált munkaóra óra Egy gondozóra jutó állatlétszám db/fő Szaporulati százalék 85-90% Választáskori testtömeg kg/egyed Hízlalási végtömeg kg/állat Borjú értékesítési tömeg kg/egyed 60

60 A HÚSFAJTÁK JELEMZŐI Fajta neve Charolais Limousin Angus Hereford Színeződés Egyszínű tejfölsárga Egyszínű barnásvörös Egyszínű fekete vagy vörös Szabályos vöröstarka Tehén élősúlya, kg Bika élősúlya, kg Tehén marmag. (cm) Származási helye Üsző tenyésztésbe vételi ideje és súlya Franciaország (Charolles, Nevers) hó kg Franciaország (Massif Central) hó kg Skócia, Anglia hó kg Anglia hó kg Tejtermelés (kg) Ellés lefolyása Közepes-nehés Közepes Könnyű könnyű Növekedési erély, g/nap Izmoltság Kiváló Kiváló Jó jó Vágási % Igénytelenség Igényes Igényes Igénytelen igénytelen Hasznosítás Apavonal Apavonal Anyavonal anyavonal 61

61 4. A MARHAHÚS TERMELÉS TERMELÉSI ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI ÉRTÉK Hozamok Értékesítési árak TÉ-t növelő egyéb bevételek Biológiai alap Tartástechnológia Takarmányozástech. Állategészségügy Mikroklíma Munkaszervezés Humán tényezők Egyéb ráfordítások Fajtacsoport (hús, tej) Ivar Kor (növendék, felnőtt) Minőség Kereslet - Kínálat Támogatás Biztosítási kártérítés Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb bevételek 62

62 4.1. A HOZAM tejelő szarvasmarha tartás húsmarha (anyatehén) tartás és hízlalás Hízóállat Selejt tehén Hízóállat Választott borjú Tenyészüsző Selejt üsző Tenyészbika Selejt bika Selejt tehén Trágya 63

63 4.2. Az SEUROP rendszer szerinti minőség megoszlása az izmoltság és a faggyúzottság alapján az összes mennyiségre vonatkoztatva Faggyú izom E U R O P Összesen (db) % 16,8 54,0 25,0 4,0 0,2 Összesen (db) Megoszlás %) 1,3 17,5 33,1 48,

64 A VÁGÓMARHA ÁTLAGOS FELVÁSÁRLÁSI ÁRÁNAK ALAKULÁSA (élőtömeg kg) 67

65 Forrás: AKI PAIR

66 A vágómarha vágóhídi belépési ára* az Európai Unió országaiban (Fiatal bika "R3" minőségi kategória) Országok hét 17. hét 16. hét 17. hét Ft/kg hasított hideg súly** hét/ hét/ hét hét % % Belgium ,36 102,79 Bulgária 614 Csehország ,73 100,53 Dánia ,92 101,31 Németország ,46 99,70 Észtország Görögország ,81 101,30 Spanyolország ,15 100,60 Franciaország ,97 100,33 Írország ,88 101,15 Olaszország ,83 101,30 Ciprus Lettország Litvánia ,70 92,58 Luxemburg ,25 98,68 Magyarország Málta ,54 101,30 Hollandia ,59 102,32 Ausztria ,89 100,45 Lengyelország ,26 99,22 Portugália ,33 101,42 Románia Szlovénia ,36 101,59 Szlovákia ,18 90,28 Finnország ,76 103,11 Svédország ,00 102,17 Egyesült Királyság ,66 100,94 EU ,87 100,54 Forrás: EU Bizottság, AKI * Az ár tartalmazza a szállítási költséget is ** Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán

67 Forrás: AKI PAIR

68 Forrás: AKI PAIR

69 VÁGÓMARHA ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRAK 2008-ban Termelői (nettó) átlagárak, élőtömeg kg-ra Húshasznú Magyar tarka Tejhasznú Selejt tehén Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Forrás: Magyar Tarka Tenyésztők Egyesülete; Charolais Tenyésztők Egyesülete; Sáránszki M.; Vágóállat és Hús Terméktanács 72

70 4.3. A HOZAM ÉRTÉK ÖSSZETÉTELE Tejhasznú Húshasznú Selejt tehén 40-45% Hízóállat 55-60% Hízóállat 20-30% Borjú 70-80% Selejt tehén 5-10% Forrás: Charolais TE 73

71 5.1. A MARHAHÚS TERMELÉS TERMELÉSI KÖLTSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI KÖLTSÉG Ráfordítások Ráfordítások árszínvonala TK-t növelő egyéb kiadások Anyagok Energia Állatok Munkaidő Gépi üzem Fogyóeszközök Termelési eszközök Egyéb ráfordítások Saját előállítású ráfordítások ára Vásárolt ráfordítások ára Beszerzés ideje Beszerzés volumene Kapcsolatok Kamatok Pénzügyi műveletek költségei Biztosítási díjak Tagsági díjak Illetékek Egyéb kiadások 74

72 A MARHAHÍZLALÁS ÁTLAGOS (3 ÉV) KÖLTSÉGSZERKEZETE A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKBAN MEGNEVEZÉS % Anyag jellegű költség 79,2 Személyi jellegű költség 5,2 Értékcsökkenési leírás 1,8 Fenntartó üzemi költség 0,1 Segédüzemi költség 3,5 Egyéb közvetlen költség 2,5 Üzemi általános költség 3,9 Gazdasági általános költség 3,9 75

73 A HÚSMARHATARTÁS ÁTLAGOS (2 ÉV) KÖLTSÉGSZERKEZETE A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKBAN MEGNEVEZÉS % Anyag jellegű költség 55 Személyi jellegű költség 24 Értékcsökkenési leírás 1 Fenntartó üzemi költség 2 Segédüzemi költség 5 Földbérlet és egyéb közvetlen költség 6 Üzemi általános költség 4 Gazdasági általános költség 3 76

74 5.3. A VÁGÓMARHA ÁTLAGOS ÖNKÖLTSÉGE Forrás: AKII

75 5.4. A VÁGÓMARHA ELŐÁLLÍTÁS JÖVEDELEMVISZONYAI Tejhasznú Ft/ tehén Ft/kg veszteség! Húshasznú Ft/ tehén Ft/kg nyereség Támogatás nélkül veszteséges! Támogatás nélkül is nyereséges! 78

76 1 KG VÁGÓMARHA ÁTLAGOS JÖVEDELME Forrás: AKII

77 Hízott bika (húshasznú, területalapú támogatás nélkül) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) Ft/t (élősúly) Extenzifikációs prémium Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés (hízott hímivarú egyedek után) Termelés értéke Költség Forrás: Papp G. 80

78 Hízott bika (húshasznú,területalapú támogatással) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) Ft/t (élősúly) Extenzifikációs prémium Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés (hízott hímivarú egyedek után) Termelés értéke Költség Forrás: Papp G. 81

79 6. A HÚSMARHA TARTÁS SWOT-MÁTRIXA ELŐNYÖK: Relatíve alacsony eszközigény (épületek, technológiai berendezések) Tömegtakarmányok és egyes melléktermékek jó hasznosítása Magas szintű élőmunka hatékonyság Világfajták jelenléte Elegendő gyepterület Stabil és kiszámítható támogatási rendszer Jó állat egészségügyi helyzet LEHETŐSÉGEK: Legelőterületek nagyobb arányú hasznosítása Területalapú támogatások (SAPS), AKG-s támogatások kihasználása Ökológiai tartásmód, biotermék előállítás Biztonságos élelmiszer iránti igény erősödik Természetvédelmi célú hasznosítás, tájfenntartás HÁTRÁNYOK: Hosszú megtérülési idő Lassan szaporodó és fejlődő állatfaj Alacsony jövedelmezőség Jelentős takarmánytermő terület igény Alacsony képzettségű munkaerő Vagyonvédelmi problémák Gyepgazdálkodás alacsony színvonala KORLÁTOK: Kicsi a hazai törzsállomány Szaktanácsadás alacsony színvonala Ritka, de jelentős piaci zavarok (BSE) Fogyasztók bizalmatlansága (BSE) a marhahússal szemben Alacsony gyephozamok Erős versenytársak az új piacokon, korábbi piacaink beszűkültek 82

80 7. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK Ágazat potenciális kapacitás kihasználásának fokozása Genetikai alapok javítása Takarmányozástechnológia javítása Helyes munkaszervezés Állategészségügy élelmiszerbiztonság Fajlagos hozamok és szaporulati mutatók javítása Hasznos élettartam növelése Állomány létszám növelés Jobb összhangot a termékpálya szereplőinek körében Elsődleges feldolgozás koncentrációja Termelés specializációja, minőségi marhahús előállítás! Rövid távon hízóalapanyag és vágóborjú külpiaci értékesítés Fekete értékesítés visszaszorítása 83

81 EU csatlakozás hatása Piaci garanciák és a közvetlen termelői támogatások termelés és jövedelem biztonság Élesebb verseny olcsóbb vagy jobb minőségű marhahús hazai piacon való megjelenése még könnyebb Nem versenyképes tejtermelő kisgazdaságoknak alternatíva Vágómarha támogatások fejlesztést tesznek lehetővé 84

82 Az EU Marhahús és Borjúhús Közös piaci Szervezete (1254/1999.)

83 Marhahús világtermelés megoszlása 14% 54% 19% 13% EU USA Brazília Egyéb 86

84 Szabályozó eszközök Belső piac-támogató intézkedések: intervenciós felvásárlás magántárolási támogatás Közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások (prémiumok) Harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályozása: Exporttámogatás (nem EU országokba irányuló exportra) import-rendszer (harmadik országokból történő importra) 87

85 Szabályozási elemek és kedvezményezettjei Intézkedés Intervenciós felvásárlás Magántárolási támogatás Közvetlen termelői támogatás Exporttámogatás Kedvezményezett Kereskedő és / vagy feldolgozó Termelő (állattartó) Exportőr 88

86 Szabályozás által érintett termékek köre I. Élő marha és borjú II. III. Emberi fogyasztásra alkalmas friss, hűtött és fagyasztott marha- és borjúhús Emberi fogy.-ra alkalmas sózott, pácolt, szárított vagy füstölt marha- és borjúhús IV. Emberi fogy.-ra alkalmas friss, hűtött, fagyasztott sózott, szárított vagy füstölt marha és borjú belsőség V. Egyéb tartósított, feldolgozott vagy dobozolt termékek, amelyek marha, vagy borjúhúst vagy belsőséget tartalmaznak VI. Marha- és borjúfaggyú 89

87 Célja: Intervenció marhahús felesleg eltávolítása a piacról annak megakadályozására, hogy az árak a kívánatosnál alacsonyabbra süllyedjenek Kedvezményezett: kereskedő és/vagy feldolgozó A készletek az EU tulajdonába kerülnek! 90

88 Árjelentési rendszer vágóhidak és kijelölt piacok árai intervenciós ügynökségek Brüsszeli központ hivatalos heti ár (referencia ár) 91

89 Minősítési rendszer E U R O P betűk: izmoltság foka 1-5 számok: faggyúfedettség foka Az árakat mindig R3 minősítésre határozzák meg 3 euró/kg (Mo okt.) 92

90 Az intervenció működése: Feltételek Túlkínálat eltávolítása a piacról A termelő közvetlenül nem vesz részt Részt vesz: feldolgozó, vágóhíd Finanszírozás: FEOGA Alap 93

91 Az intervenció működése: Intervenciós ár Nem a felvásárlást elindító ár A piaci árnak az intervenciós ár egy előre meghatározott %-a alá kell süllyedni Intervenciós pályáztatás Marhahús Igazgatási Bizottság (Brüsszel) dönt a felvásárolt hús minőségéről Ebben a gazdasági évben az intervenciós ár: 156 euró/100 kg ( Ft/100 kg) 94

92 Az intervenció működése: Felvásárlás Általános szabály: 2 évnél fiatalabb kasztrálatlan hímivarú állatok és tinók (korhatár nélkül) jelölhetők felvásárlásra Vágott testre és hasított fél-testre vonatkozik a felvásárlás 95

93 Az intervenció működése: Pályázat 1. Beindul a rendszer: kiírás 2. Tagállamok vágóhídjai/feldolgozói beadják a pályázatot: - kategóriánként felajánlott mennyiség (min. 10 t) - ár - intervenciós központ (szállítási hely) 3. Intervenciós ügynökségek (tagállamban) 4. Brüsszeli Marhahús Igazgatási Bizottság: - maximális ár - kizárások 96

94 Az intervenció működése: Folyamat Elfogadott pályázat (elfogadott mennyiség) A cég szállít az EU által kijelölt hűtőházba vagy csontozó részlegbe Az Intervenciós Ügynökség fizet nap között A készletek az EU tulajdonát képezik, mivel a felvásárlást, készletezést az EU fizeti Általában jótékonysági célra, hadseregnek, kórháznak vagy export 97

95 Magántárolási segély 1. Célja: a marhahús felesleg ideiglenes eltávolítása a piacról felvásárlás nélkül a piaci árcsökkenés megakadályozására Kedvezményezett: kereskedő és/vagy feldolgozó Azok a kereskedők igényelhetik, akik vállalják, hogy egy meghatározott ideig saját hűtőházukban és saját költségükre tárolják a marhahúst A készlet tulajdonosa a kereskedő marad A támogatás fix összeg vagy pályázat eredménye 98

96 Magántárolási segély 2. Nincs felvásárlás A készlet tulajdonosa a kereskedő marad Tulajdonos dönthet a tárolás időtartamáról (5-6 hónap) Meghirdetik, ha az R3-as vágott test piaci ára 222,4 euró/100 kg ( Ft) meghatározott ideig (tartósan) az alapár alá csökken Azok a kereskedők igényelhetik, akik vállalják, hogy egy meghatározott ideig saját hűtőházukban és saját költségükre tárolják a marhahúst A támogatás fix összeg vagy pályázat eredménye 99

97 Közvetlen jövedelemkiegészítő Célja: támogatások A hústermelés céljára szarvasmarhát tartó termelők méltányos jövedelmi szintjének biztosítása Kedvezményezett: Szarvasmarha tartó! 100

98 Közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások: Feltételek Igénybevételéhez az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer által előírt nyilatkozat földterületre és élőállatra (adatszolgáltatás) Kötelező birtokon tartási időszak Nemzeti felső határok, leosztva termelőkre (tarthat e fölötti mennyiséget, csak támogatást nem kap utána) Állat létszám alsó határok (max. 3 állat) 101

99 Közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások: Fajtái a. Hízott hímivarú szarvasmarha tám. b. Húshasznú tehén támogatás c. Vágási támogatás d. Szezonalitást csökkentő támogatás e. Külterjes termelést ösztönző prémium f. Kiegészítő támogatás 102

100 a. Hízott hímivarú szarvasmarha támogatás Csak hústermelés céljára hasznosított hímivarú (kasztrált és kasztrálatlan) szarvasmarhára fizethető - Tinó: az állat élete során kétszer részesülhet támogatásban, először 9 hónapos kor, másodszor 21 hónapos kor elérése után - Bika: az állat élete során egyszer, 9 hónapos kort követően lehet a támogatás jogosult alapja 103

101 Hízott hímivarú szarvasmarha támogatás Bikák után egyszeri 147 euró (kb Ft) Tinók után kétszer 150 euró (kb. össz Ft) Kötelező birtokon tartási időszak: Az igényléstől számított 60 nap ami a vágást, illetve az exportot megelőző egy hónapon belül jár le 104

102 Speciális húsmarha támogatás: Korlátozás Állatlétszám-határ: 90 db/korcsoport/év Állatsűrűség: 2 nagy állategység / tak.termő terület ha Marhalevélen megjeleníteni Regionális felsőhatár 105

103 b. Húshasznú tehén támogatás Olyan tiszta húsmarha, vagy hús-tej típusú keresztezésű tehén és olyan vemhes üsző fogadható el amely hústermelés céljára elli a borjút. Kötelező állatsűrűség: 2 nagyállat egység/takarmánytermő terület ha 106

104 Húshasznú tehén támogatás: Korlátozás Tagországok hatásköre: éves tejkvóta kisebb, mint kg nem értékesített tejet a feldolgozónak EU: kötelező birtokon tartás 6 hónap referenciaévi prémium jogosultság 107

105 Húshasznú tehén támogatás: Támogatás 129 euró/tehén/év ( Ft) Tagország kiegészítheti max. 50 euróval Nemzeti tartalék: kezdő gazdálkodóknak Húshasznú tehén (2007-ben egyedre) -termeléshez kötött Ft/egyed -termeléstől elválasztott Ft/egyed 108

106 c. Vágási támogatás Minden az EU területén működő vágóhídra leadott vagy EU területén kívülre exportált szarvasmarha után Bizonyos tagországokban: vágóhídi vágási kijelentés = támogatási igény Magyarország: (kért: ) db Magyar szarvasmarhaállomány: ~ db 109

107 Vágási támogatás Minden az EU területén működő vágóhídra leadott vagy EU területén kívülre exportált szarvasmarha után Nyolc hónaposnál idősebb bikák, tinók, tehenek és üszők után 80 euró ( Ft) 160 kg vágott testsúlynál és hét hónaposnál fiatalabb borjak esetén 50 euró ( Ft) Vágást/exportot követő 6 hónapon belül fizet 60 napos birtokon tartás Tagországok: vágóhídi vágási kijelentés = támogatási igény 110

108 d. Szezonalítást csökkentő támogatás Célja, hogy a legelőről egyszerre lekerülő állatok vágását időben szórtabbá tegye Támogatást kapnak azok a hímivarú állatok, amelyeket a következő év január 1. és április 30. között vágnak le Itt nincs kötelező birtoktartási időszak! 111

109 Szezonalitást csökkentő támogatás Kapcsolt a speciális húsmarha prémiumhoz Az év hét: 72,45 euró/állat ( Ft) Az év hét: 54,34 euró ( Ft) Az év hét: 36,23 euró (9 420 Ft) Az év hét: 18,11 euró (4 700 Ft) 112

110 e. Külterjes termelést ösztönző támogatás (extenzifikációs) Kapcsolt a speciális húsmarha prémiumhoz Állatsűrűségi mutató: <1,4 nagyállat egység/hektár takarmánytermő terület Takarmánytermő terület: legelő, kaszáló, szálas és tömegtakarmány termő terület, illetve a földalapú támogatásban nem részesített területek, de itt legalább 50% gyep Támogatás mértéke: Ft/egyed 113

111 Külterjes termelést ösztönző támogatás (extenzív) Beleszámít az állatsűrűség számításánál: hímivarú szarvasmarha, üsző és tehén, mely az adott évben a gazdaságban megtalálható volt, illetve azon juhok és kecskék, amire támogatási kérelmet nyújtott be A területalapú támogatási nyomtatványon lehet kérni 114

112 f. Kiegészítő támogatás Tagország: állatlétszám alapon vagy termőterület alapon nyújthatja egy meghatározott keretig Németország euró Görögország euró Magyarország euró 115

113 Nagyállategység (Állategység AE = Nagyállategység NA) Borjú 6 hónapos korig Szarvasmarhák 6 hónapos és 2 éves kor között Bikák, tehenek és egyéb 2 évnél idősebb szarvasmarhák Juh (vegyes korcsoport) 0,4 NA 0.6 NA 1,0 NA 0,15 NA 117

114 Harmadik országokkal folytatott Import szabályozás kereskedelem 1995 júl. 1. óta import vámok helyettesítik a változó lefölözéseket Fajtatiszta tenyészállatok behozatala vámmentes Export támogatás Világpiaci és belső (EU) árak közötti különbség visszatérítése Az export visszatérítés összege függ a célországtól és az adott húsrésztől is 118

115 Egyéb az ágazathoz kapcsolható támogatások Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások Ökológiai állattartás ( Ft/egyed) Gyepgazdálkodási célprogram ( Ft/ha) Gázolaj támogatás (64 Ft/l) Területalapú támogatás (SAPS: Ft/ha) TOP-UP ( Ft/ha) 119

116 Eredetvédelem PDO (Protected Designation of Origin): olyan élelmiszerek (marhahús) kaphatják, melyek termelése, feldolgozása és elkészítése egy adott, jól körülhatárolható, földrajzi területen történt, elismert módszerekkel. PGI (Protected Geographical Indication): a területi kötődés a termékpálya legalább egy szakaszánál létezik, tehát vagy a termelés, a feldolgozás vagy az elkészítés során. TSG (Traditional Speciality Guaranteed): nem jelent területi lehatárolást, de kiemeli a termék tradicionális jellegét, vagy az összeállítás, vagy a termelés során. 120

117 Előadás összefoglalása A húshasznú szarvasmarha ágazat meghatározó szerepet tölt be az Európai Unió állati termék előállításában, mindamellett, hogy jelentős különbségek tapasztalhatók a technológiában, a fajtában, a hozamokban és az előállítás önköltségében, miközben a felvásárlási árak szórása ezektől jóval kisebb. Magyarországon a marhahús előállító gazdák többsége a jelenlegi felvásárlási árak mellett veszteségminimalizálásra kényszerül, jövedelmet nem, vagy csak kismértékben tudnak realizálni.

118 Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse a marhahús előállítás világgazdasági jelentőségét! Ismertesse a marhahús előállítás nemzetgazdasági jelentőségét! Mutassa be a marhahús előállítás vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait! Ismertese a marhahús előállítás termelési alapjait! Ismertesse a marhahús előállítás ráfordítás és költség, valamit hozam és termelési érték viszonyait! Mutassa be a marhahús előállítás jövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!

119 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A sertés ágazat és termékpálya gazdasági kérdései Előadás anyagát készítették: Dr. Szűcs István Kovács Krisztián Dr. Pupos Tibor