Tartalomjegyzék. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete

Átírás

1 Tartalomjegyzék 1. A Bank bemutatása A számviteli politika jellemzőinek összefoglalása A mérleghez és az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések A mérleghez illetve annak egyes soraihoz kapcsolódó kiegészítések Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részvények, részesedések befektetési célra Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Mérlegen kívüli tételek Eredmény-kimutatás egyes soraihoz kapcsolódó kiegészítések Általános tájékoztató adatok A vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet alakulása Szavatoló tőke számítása Hátrasorolt eszközök, követelések és kötelezettségek Kockázatvállalás Kötelezettségekhez kapcsolódó kiegészítések Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete

2 4.6 Devizában kifejezett eszközök és források Deviza határidős ügyletek állománya Kamatswap ügyletek Betétvédelmi alapok Tranzakciók részesedési viszonyban levő vállalkozásokkal Egyéb tájékoztató adatok A mérleg fordulónapja utáni események Mellékletek Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 2

3 ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A Bank bemutatása A társaság neve: Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB Rt.) Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 31. Alapítás időpontja: december 1. Társasági forma: részvénytársaság Tulajdonos: Magyar Állam 100 % Részvényesi jogok gyakorlója: a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Miniszter (a 2119/2001. (V. 19.) Korm. határozat alapján) Részvények száma, névértéke: A névre szóló törzsrészvények értéke: ,-Ft, mely db ,-Ft névértékű névre szóló törzsrészvényből áll. A Bank tevékenységi köre: TEÁOR egyéb monetáris tevékenység, TEÁOR pénzügyi lízing, TEÁOR máshova nem sorolt, egyéb pénzügyi tevékenység. Cégbírósági bejegyzési szám: BAF engedély száma: 32/1993. ÁPTF engedély száma: 973/1997/F Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 3

4 A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB, Bank) szakosított hitelintézeti jogállású egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. jogutódja. A Bank jogelődje, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. (MBF Rt.), amelynek alapító okiratát és alapszabályát november 27-én írta alá az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ), az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI) és a Szerencsejáték Rt. (mindhárom állami tulajdonú szervezet illetve társaság). A Társaság december 1-én kezdte meg működését. Az alapítás millió forint alaptőkével és millió forint tőketartalékkal, összesen millió forint saját vagyonnal történt. Az alaptőke 70 %-a pénzügyi befektetés illetve kis mértékben ingatlanból álló apport volt, a tőketartalék pedig teljes egészében eszközátadást jelentett. Az elfogadott koncepció alapvetően rekonstrukciós és reorganizációs célú befektetésekre és hosszú távú hitelezésre - túlnyomórészt kedvezményesen megszerezhető külföldi és hazai forrásokra - építő befektetési, fejlesztési tevékenység végzését irányozta elő. A társaság július 1-jétől december 31-ig befektetési bankként működött az Állami Bankfelügyelet 32/1993. sz. felhatalmazása alapján. A Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) életre hívta és szabályozta, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank jogutódjaként, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságot illetve tevékenységét, amely szakosított hitelintézet, az egyetlen hazai fejlesztési bank. A Bank január 1-től működik Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság néven közvetlen állami tulajdonként. A Bank jogállását és tevékenységét jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB törvény, Törvény) szabályozza, mely június 15-én lépett hatályba és egyidejűleg hatályon kívül helyezte a Hpt. MFB Rt.-re vonatkozó speciális rendelkezéseit. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 4

5 A Társaság alaptőkéje alapítástól kezdve évenként a mérleg fordulónapján a következőképpen alakult: adatok: millió Ft-ban Jegyzett tőke Jegyzett tőke Az MFB Rt.-ről szóló törvény alapján a Bank minimális jegyzett tőkéje 60 milliárd forint. A Bank a év során millió forint tőkeemelésben részesült, melyből millió forint a jegyzett tőkét, millió forint a tőketartalékot növelte, így év végére a jegyzett tőke nagysága meghaladta a minimálisan előírt mértéket. Az MFB Rt. feladatát és tevékenységi körét az MFB Rt.-ről szóló évi XX. törvény továbbá az Alapító Okirat rendelkezései határozzák meg. Az MFB Rt.-ről szóló törvény alapján a Banknak az alábbi feladatokat kell ellátni: a magyar gazdaság fejlődésének elősegítése; részvétel az állami infrastrukturális, környezetvédelmi, valamint más állami fejlesztésekhez és beruházásokhoz, illetve az elkészült fejlesztések, beruházások működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában; részvétel az állami források hatékony és bankszerű kihelyezésének megtervezésében, közvetítésében, közreműködés az állami támogatások, valamint kedvezmények és a piaci követelmények összehangolásában; részvétel az egyes állami célelőirányzatokból történő kifizetésekhez kapcsolódó feladatok ellátásában, ideértve a támogatási igények kifizetését, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését; Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 5

6 közreműködés az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz, illetve a későbbiekben a tagsághoz kapcsolódó állami fejlesztések és beruházások pénzügyi lebonyolításában, - külön jogszabályban szabályozott eljárás szerint - részvétel az Európai Unió előcsatlakozási eszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó szakosított hitelintézeti feladatok ellátásában, ideértve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonás és -közvetítés lebonyolítását is; közreműködés az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 18/B. -a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt szervezetek harmadik személlyel szemben fennálló, lejárt követeléseinek faktorálásában, érvényesítésében; részvétel az általa nyújtott saját, illetve az általa közvetített állami és nemzetközi források felhasználásának és hasznosulásának elszámoltatásában, értékelésében. Az MFB Rt. a Törvény alapján a következő pénzügyi, befektetési és egyéb szolgáltatásokat nyújthatja: Pénzügyi szolgáltatások betétek és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése kizárólag jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól, továbbá egyéni vállalkozóktól; hitel és pénzkölcsön nyújtása; pénzügyi lízing; a Törvényben meghatározott feladatához közvetlenül kapcsolódóan pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása - a pénzforgalmi számlavezetés kivételével - kizárólag jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére, pénzforgalmi számlavezetés kizárólag olyan gazdasági társaság részére, amelyben a Magyar Állam, illetőleg az MFB Rt. közvetlen vagy közvetett tulajdonnal rendelkezik; pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység); kezesség és bankgarancia, egyéb bankári kötelezettség vállalása; hitelreferencia szolgáltatása; Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 6

7 letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység. Befektetési szolgáltatások bizományosi és kereskedelmi tevékenység az Épt. 5. -ának b)-e) pontjaiban meghatározott befektetési eszközök, valamint állampapír és zárt körben kibocsátott értékpapír tekintetében, portfolió-kezelés, tanácsadás vállalkozásoknak a tőkeszerkezettel kapcsolatban, továbbá tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével, szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban, befektetési tanácsadás, értékpapírszámla vezetés, ügyfélszámla vezetés. (A befektetési szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat január 1-től nem az Épt., hanem a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény szabályozza.) Egyéb szolgáltatások Az állami források hasznosításával és az állami célelőirányzatokból történő kifizetésekkel kapcsolatban: a támogatott pályázatok kezelése, döntés-előkészítés, pénzügyi lebonyolítás, monitoring végzése, a forrás felhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálata. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 7

8 A Bank legjelentősebb külföldi kapcsolatai: New York, USA ABN-AMRO Bank HSBC of New York Frankfurt, Németország Commerzbank AG Deutsche Bank AG Kreditanstalt für Wiederbau Tokió, Japán The Dai-Ichi Kangyo Bank Zürich, Svájc Zürcher Kantonalbank London, UK Royal Bank of Scotland Bécs, Ausztria Bank Austria Brüsszel, Belgium Fortis Bank Brüsszel, Belgium Euroclear A Bank a következő hazai vagy nemzetközi szervezet tagja: Magyar Bankszövetség Joint Venture Szövetség Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 8

9 A következő táblázat a Magyar Fejlesztési Bank Rt évi mérlegfőösszegének és saját tőke értékének alakulását mutatja be: adatok: milliárd Ft Mérlegfőösszeg 6,8 13,3 20,5 27,6 57,8 Saját tőke 6,8 7,1 15,2 18,4 31, Mérlegfőösszeg 91,9 160,3 209,5 179,1 212,4 342,4 Saját tőke 40,3 40,9 46,6 48,7 101,7 138,5 Az MFB Rt.-ről szóló törvény hatálybalépésével párhuzamosan a Bank stratégiai tevékenységének részaránya jelentősen emelkedett, mely természetszerűleg az üzleti tevékenység részarányának csökkenését vonta maga után. Az aktivitás abszolút értéken is nagyarányú növekedést mutat, hiszen a mérlegfőösszeg az előző évinek több, mint másfélszerese. A évi stratégiai tevékenység kiemelkedő eseményei, illetve az üzleti aktivitás alakulását meghatározó legfontosabb tényezők a következők voltak: A 2045/2001. (III. 14.) Korm. határozat alapján millió forint értéken az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. térítésmentesen átadta a Bank részére 12 mezőgazdasági társaság többségi tulajdonosi részarányt megtestesítő részvényeit. Az átadás célja a volt állami gazdaságok privatizációjának előkészítése és az MFB Rt. által történő végrehajtása volt. A Bank év végére egyik technikai társaságán keresztül valamennyi agrártársaságot értékesítette, a Kormány által előírt konstrukcióban (20 éves futamidejű halasztott fizetés, a tőketörlesztésre vonatkozóan 2 év türelmi idő). A részvények eladására az átvételkori értéken került sor. A Bank az átvételt követően névértéken megvásárolta a mezőgazdasági társaságok saját, Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 9

10 valamint aktív dolgozóik tulajdonában levő részvényeket, ezek továbbértékesítése még folyamatban van. A stratégiai tevékenységek felfutásának finanszírozási forrásául döntő részben a Bank által június hónapban kibocsátott 450 millió euró névértékű fix kamatozású öt éves lejáratú kötvény szolgál. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére vonatkozó kormányhatározatokban foglalt feladatok teljesítésének elősegítése érdekében a Bank 39 milliárd forint összegű tőkeemelést hajtott végre a Nemzeti Autópálya Rt.-nél, valamint határozott az Állami Autópálya-kezelő Rt. tőkeemeléséről. A Nemzeti Autópálya Rt. finanszírozására magyar bankok részvételével létrejött konzorcium a társaság részére 180 milliárd forint összegű hitelt nyújt az MFB Rt. állami kezességgel biztosított garanciája mellett. A hitelszerződés és a bankgarancia szerződés aláírására 2001 decemberében került sor. A Bank az év közben felmerült finanszírozási igény kielégítésére a Nemzeti Autópálya Rt. részére áthidaló hitelkeretet biztosított. A Diákhitel Központ Rt.-ben a Bank többségi tulajdonosként ázsiós tőkeemelést hajtott végre, ezen kívül hitelkeretet biztosít a cég részére. A külső szövetkezeti és nyugdíjas üzletrészek megvásárlását a 2001-ben alapított MFB Üzletrészhasznosító Kft. végzi. A társaság tulajdonosa 99,99 %-ban az MFB Rt. Az üzletrészek megvásárlásához szükséges további forrásokat a Bank hitelnyújtással biztosította. A kormányzati kommunikációs hálózat kiépítésére létrejött Magyar Posta Tetra Rt. alapításában a Bank kisebbségi tulajdonosként vett részt. Az állami infrastruktúra fejlesztési programok keretében a Bank tőkeemelést hajtott végre az ELMIB Rt.-nél, valamint részesedést szerzett a Magyar Gázszolgáltató Kft.- ben és a Magyar Közmű Kft.-ben. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 10

11 A Bank Igazgatósága évben hozott határozatának megfelelően a Bank év végén felemelte a Magyar Követeléskezelő Rt. jegyzett tőkéjét. A hivatásos labdarúgás fejlesztéséhez a Bank a Profi Liga Kft. által kibocsátott kötvény lejegyzésével járult hozzá decemberében a Bank különböző konstrukciókban (Egzisztencia, MRP, EXIM stb.) nyújtott refinanszírozási hiteleket vett át a Magyar Nemzeti Banktól a 2258/2001. (IX.14.) Korm. határozat alapján. A MALÉV Rt. reorganizációjában az MFB Rt. hitelnyújtással vesz részt. A garantált áras kukorica felvásárlást végző gazdasági társaság részére a Bank hitelkeretet bocsátott rendelkezésre, melyből az első folyósítások 2002 januárjában történtek. A Bank az ÁPV Rt.-vel kötendő, a beszámoló összeállításakor egyeztetés alatt álló portfolió csereszerződés előkészítő lépéseként tőzsdei részvényeket vásárolt tőzsdén kívüli (OTC) forgalomban. A stratégiai és üzleti tevékenység infrastrukturális hátterének fejlesztését célozza a 2000-ben megkezdett informatikai projekt, melyben a évben jelentős előrelépések történtek. Sor került a munkaállomások korszerűsítésére, jelentős kapacitású szerverek kerültek üzembe helyezésre. Folyamatban vannak az SAP rendszer banküzemi és treasury moduljának próbaüzemi előkészületei és az üzleti területek is bekapcsolódtak a fejlesztési folyamatba. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 11

12 2. A számviteli politika jellemzőinek összefoglalása A hitelintézetek számára a számvitelről szóló évi C. törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, a 291/2001. (XII. 26.) Korm. rendelettel módosított 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Szkr., Kormányrendelet) meghatározza a beszámolás és könyvvezetés formáját, tartalmát, az érvényesítendő értékelési elveket és eljárásokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A számviteli törvény ezen kívül lehetőséget ad a vállalkozásoknak arra, hogy meghatározott esetekben választási jogukkal élve számviteli rendszerüket úgy alakítsák ki, hogy az a vállalkozás sajátosságainak, külső és belső adatszolgáltatási igényeinek a legjobban megfeleljen. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. által a könyvvezetés során valamint az éves beszámoló elkészítésénél és közzétételénél alkalmazott számviteli elveket, eljárásokat, értékelési módszereket a Bank Számviteli politikája tartalmazza. A Bank Számviteli politikájának kialakításakor figyelembe vett jogszabályok, egyéb előírások és rendelkezések között szerepelnek az alábbiak is: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.), a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény, a Hpt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek és PM rendeletek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének előírásai, a helyszínen kívüli adatszolgáltatásra vonatkozó PSZÁF határozat előírásai, a Magyar Nemzeti Bank adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezései, az adó- és járulékfizetésre, valamint adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok, a tulajdonosi előírások, igazgatósági döntések, egyéb rendelkezések. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 12

13 A Bank a számviteli törvény és a Szkr január 1-től hatályos változásainak megfelelően módosította, kiegészítette Számviteli politikáját, valamint a Számviteli politika keretébe tartozó valamennyi belső szabályzatát. A Számviteli politika tartalmazza a banki eszközök és források értékelési szabályzatát; az értékcsökkenés elszámolásának szabályozását, az amortizációs politikát. Az MFB Rt. külön elnök-vezérigazgatói utasítás formájában készítette el a leltározási szabályzatot, a pénz- és értékkezelési szabályzatot, a szigorú számadású bizonylatok kezelésének szabályozását, a határidős, opciós és swap ügyletek elszámolási és nyilvántartási szabályait tartalmazó eljárási rendet, valamint a prudens működés jogszabályi követelményeinek banki érvényesülését szolgáló, a Bank tevékenységének specialitását is tükröző belső szabályzatokat. A Banknál az előző évet érintő, külső tételek befogadásának utolsó időpontja, azaz a mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év február 15-e. A mérlegkészítés időpontjának megválasztásánál fontos szempont, hogy a tárgyévet követő év nyitóegyenlege - a PSZÁF és MNB részére történő adatszolgáltatás elősegítése céljából - minél előbb rendelkezésre álljon. A mérlegvalódiság elvének biztosítása érdekében azonban február 15-ét követően is szükség van a tárgyévet érintő korrekciós könyvelési lépések, egyeztetések elvégzésére, illetve a mérlegtételekhez kapcsolódó rendező tételek elszámolására. Ide tartoznak többek között: a mérlegkészítési munkálatok során feltárt hibák kiszűrése, a mérleg fordulónapján fennálló kintlevőségek minősített állományának nagyságát befolyásoló pénzügyi teljesítések figyelembevételével az értékvesztés és a céltartalék megállapítása és a kapcsolódó elszámolások végrehajtása, a helyi- és társasági adófizetési kötelezettségek megállapítása és elszámolása, a hosszúlejáratú követelésekből, illetve kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések átsorolása a rövid lejáratú követelések, illetve kötelezettségek közé, Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 13

14 a Bank könyvvizsgálójának a lezárandó év adataira tett megállapításainak figyelembevétele, stb. A számviteli politikában rögzítésre került a Banknál az ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, jelentősebb összegű hibának minősülő tételek nagyságrendje. Az MFB Rt.-nél jelentős hibának a számviteli törvény által megengedett 500 MFt érték feletti hiba tekintendő, mivel a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 MFt-os értéket. Könyvvezetés és a beszámolás módja, a számlarend A Bank a számviteli törvény és a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló módosított 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján december 31-ei fordulónappal készíti el éves beszámolóját. Az MFB Rt.-nél az üzleti év a naptári évvel azonos. Az éves beszámoló az alábbi részekből épül fel: az eszközöket és forrásokat részletező mérlegből, a tevékenységgel összefüggő egyes eredmény kategóriákat lépcsőzetesen felépítő, függőleges tagolású eredmény-kimutatásból, a törvényi előírásnak megfelelően, a hitelintézetekre jellemző sajátosságokat is magában foglaló, a Kormányrendelet 3. sz. melléklete szerinti A típusú cash flow kimutatást is tartalmazó Kiegészítő mellékletből. A Bank az éves beszámolóhoz kapcsolódóan, de nem annak részeként az üzleti tevékenységről részletes tájékoztatást adó Üzleti jelentést is készít. A Bank éves beszámolóját a módosított 250/2000. (XII. 24.) Kormányrendeletben meghatározott szerkezetben és előírt részletezésben magyar nyelven, millió forintban készíti el. A Bank a számviteli törvény vonatkozó előírásával összhangban a kettős könyvvitel rendszerében tesz eleget a könyvvezetési kötelezettségének. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 14

15 A kettős könyvvitel szabályai szerint a Bank a kezelésében, illetve tulajdonában levő eszközökről és azok forrásairól, a mérlegen kívüli tételekről továbbá a gazdasági műveletekről olyan analitikus nyilvántartást vezet, amely az eszközökben és a forrásokban, a mérlegen kívüli tételekben, valamint a saját tőkében bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan áttekinthetően mutatja. Az MFB Rt. - tevékenysége sajátosságait tükröző - főkönyvi számlakeretet alakított ki és a számviteli törvényben előírtaknak megfelelő szöveges számlarendet készített. A Bank által korábban bevezetett, a hitelintézeti sajátosságokat tartalmazó számítógépes nyilvántartási rendszer (BANKMASTER) tartalmazza az egyes kamatozó eszköz- és forrás számlákhoz, valamint az e rendszerekben kezelt egyéb állományokhoz kapcsolódó mérleg-, eredmény- és nyilvántartási számlákat és a legfontosabb számlaösszefüggéseket, számlakapcsolatokat. A Banknál a főkönyvi könyveléshez kapcsolódó analitikus nyilvántartások kezelése számítástechnikai rendszereken, egyes esetekben manuális módon történik. Értékelési módok és eljárások A számviteli törvény által a tartalom és az értékelés terén kínált választási lehetőségek biztosítják, hogy az éves beszámoló megbízható és valós összképet nyújtson a Bank vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, ezért az MFB Rt. nem él a törvény rendelkezéseitől való 4. (4) bekezdés szerinti - eltérési lehetőséggel és könyvvezetése, éves beszámoló készítése során kizárólag a számviteli törvény és a módosított 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásait alkalmazza. Az eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályait, az értékelés lebonyolítását a számviteli politika tartalmazza. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 15

16 Általános előírások Az eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelésénél a Bank a vállalkozás folytatásának elvéből indul ki, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn. Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elveket a Bank csak akkor változtatja meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl - jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Az MFB Rt. eszközeit, kötelezettségeit és mérlegen kívüli tételeit egyedileg értékeli azon esetek kivételével, amikor él a számviteli törvény által biztosított csoportos értékelési lehetőséggel. A Banknál előforduló egyedi ügyletértékek nagyságára tekintettel a Bank az értékvesztés elszámolás tekintetében nem állapít meg alsó összeghatárt, a minősítés alapján meghatározott értékvesztést minden esetben jelentősnek tekinti. A Bank nem alkalmazza a számviteli törvényben a befektetett eszközök tekintetében megengedett értékhelyesbítést és az ehhez kapcsolódó értékelési tartalék elszámolást. Az egyes mérlegtételek sajátos vagy választható értékelési szabályai Pénzeszközök A Bank év végén a mérlegben a deviza pénzforgalmi (elszámolási) számlák és valuta készletek állományát az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékeli. A forint pénzeszközök könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 16

17 Értékpapírok, részesedések A Bank mind a forgatási, mind a befektetési célú értékpapírokat, részesedéseket a vételárban felhalmozott kamatot nem tartalmazó átlagos beszerzési áron értékeli. A befektetési célú értékpapírok és részesedések esetében a vételáron túl a beszerzési érték részét képezi vásárláskor felmerülő bizományosi és opciós díj is. Amennyiben a január 1. után vásárolt befektetési célú értékpapírok felhalmozott kamatot nem tartalmazó beszerzési értéke eltér a névértéktől, a különbözet a beszerzés és a lejárat közötti időszakra lineárisan elhatárolásra kerül (jellegétől függően aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként). A devizában kibocsátott értékpapírok, devizában fennálló részesedések a mérlegben a december 31-én érvényes MNB devizaárfolyamon szerepelnek. Az értékpapírok mérleg fordulónapjáig járó, de nem esedékes kamatai az aktív időbeli elhatárolások között kerülnek kimutatásra. A részesedések után járó osztalék, részesedés az egyéb követelések között szerepel, ha a Bank mérlegkészítésének időpontjáig a tulajdonolt társaság arra jogosult testülete azt jóváhagyta. A január 1. után beszerzett állampapírokat a Bank a 14/2001. PM rendeletben foglaltaknak megfelelően nem minősíti, állományukhoz kapcsolódóan értékvesztést elszámolásra sem kerül sor. A január 1. előtt névérték feletti beszerzési áron (ázsióval) megvásárolt állampapírokra bár nem tartoznak minősítési kötelezettség alá - a Bank a jövőben is értékvesztést számol el. Az értékvesztés összege megegyezik az ázsió tárgyidőszak utolsó napjáig lineáris módszerrel számított időarányos összegével. A részesedéseknél és az egy évnél hosszabb lejáratú egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál a számviteli törvény, valamint a minősítésre és értékelésre vonatkozó belső szabályzat alapján megállapított értékvesztés kerül elszámolásra. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 17

18 Követelések A követelések az ügyletminősítési és értékelési szabályzat rendelkezései szerint meghatározott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A Bank év végén a külföldi pénznemben fennálló követeléseit - ideértve a kapcsolódó értékvesztést is - az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékeli. A mérlegben csak az ügyfél, adós által elismert, elfogadott követelések szerepelnek. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján behajthatatlannak minősülő követeléseket a Bank hitelezési veszteségként leírja, ezzel egyidejűleg a követelésre korábban elszámolt értékvesztés összege kivezetésre kerül. A hitelintézetekkel szembeni valamint ügyfelekkel szembeni követelések után járó kamatok, kamatjellegű jutalékok mérlegben való kimutatása, a kamat függővé tétel szabályainak év végi alkalmazása a Banknál a következők szerint történik: A mérleg fordulónapjáig járó és a mérlegkészítésig esedékes és be nem folyt, valamint a mérleg fordulónapjáig járó és esedékes, mérlegkészítésig be nem folyt kamatokat és kamatjellegű jutalékokat a Bank függővé teszi; A mérleg fordulónapjáig járó és esedékes, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett kamatok és kamatjellegű jutalékok a mérlegben a követelések között szerepelnek; Függővé tett kamat- és jutalékkövetelésként kerülnek elszámolásra a mérleg fordulónapjáig járó, a mérlegkészítésig nem esedékes kamatok- és kamatjellegű jutalékok, ha az alapkövetelés minősítése átlag alatti, kétes vagy rossz; Aktív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra év végén a problémamentes és a külön figyelendő követelések mérleg fordulónapjáig járó, a mérlegkészítésig nem esedékes (megszolgált) kamata és kamatjellegű jutaléka, valamint a mérleg fordulónapjáig járó, a mérlegkészítésig esedékes és befolyt kamatok és jutalékok összege. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 18

19 Immateriális javak, tárgyi eszközök Az immateriális javak és a tárgyi eszközök az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A Bank a pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenysége végzéséhez beszerzett immateriális javait, tárgyi eszközeit teljes fizikai, eszmei avulásukig használni kívánja, ezért hasznos élettartamukat, leírási kulcsaikat az üzembe helyezéskor rendelkezésre álló információk alapján úgy határozza meg, hogy az eszköz várható piaci értéke az elhasználódási idő végén nulla legyen, lehetővé váljon a teljes nyilvántartási érték költségként történő elszámolása. Ennek következtében a banki eszközöknél jelentős maradványérték nem keletkezhet. Az értékcsökkenési leírást a Bank az eszköz üzembe helyezésének napjától lineáris módszerrel számítja. A Bank a le nem vonható általános forgalmi adóval együtt Ft egyedi beszerzési érték alatti vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket és tárgyi eszközöket az üzembe helyezés időpontjában azonnali értékcsökkenési leírásként számolja el. Készletek A Bank a készleteket az elszámolt értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron mutatja ki a mérlegben. A követelés fejében átvett eszközök beszerzési illetve nyilvántartási értékét a Bank az átvételről szóló megállapodásban rögzíti. A számviteli törvényben megengedett értékelési eljárások közül a Bank a legutolsó beszerzési ár(ak)on történő értékelést (FIFO módszert) választotta. Aktív időbeli elhatárolások A mérlegben kimutatott érték azonos a könyv szerinti értékkel. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 19

20 Kötelezettségek A kötelezettségeket a Bank a mérlegben könyv szerinti értéken mutatja ki. A devizában fennálló kötelezettségek forintra történő átszámítására a mérleg fordulónapján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon kerül sor. A kötelezettségek mérlegben szereplő értéke tartalmazza a tárgyévet terhelő, a mérleg fordulónapjáig járó, a mérlegkészítés napjáig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét is. A névérték alatt kibocsátott értékpapírok esetében a bekerüléskor fizetendő kamatként elszámolt összegből a tárgyidőszakot követő időszakra járó összeget aktív időbeli elhatárolásként számolja el a Bank a fizetett kamatok csökkentésével egyidejűleg. Azokat a lejárt kötelezettségeket, amelyeket az ügyfelekkel a Bank valamilyen ok miatt nem tud rendezni, bevételként elszámolja, függő kötelezettségként nyilvántartásba veszi és az elévülési idő alatt 100 %-ban céltartalékolja. Passzív időbeli elhatárolások, céltartalékok, saját tőke A mérlegben szereplő érték a könyv szerinti értékkel azonos. Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli tételek értéke a mérleg fordulónapján fennálló kötelezettség bekerülési értéke, módosítva a nyilvántartásba vétel óta ismertté vált, a kötelezettség összegét várhatóan növelő költségekkel (pl. perköltség, késedelmi kamat stb.). A deviza kötelezettségeket amennyiben a Szkr. másként nem rendelkezik a december 31-én érvényes MNB devizaárfolyamon számított forintértékre értékeli át a Bank. A határidős, opciós és swap ügyletek értékelése a Kormányrendelet, illetve az erre vonatkozó belső szabályzat előírásai szerint történik. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 20

21 SPECIÁLIS RÉSZ 3. A mérleghez és az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések A számviteli törvény és a Szkr január 1-től hatályos változása következtében a Banknak a december 31-i éves beszámolójában szereplő előző évi adatokat is az új mérleg és eredmény-kimutatás struktúrába illeszkedően, valamint az új mérleg- és eredmény-kimutatás sorok tartalmának megfelelően kellett szerepeltetni. A évi éves beszámolóban szereplő, december 31-re vonatkozó (előző évi) adatok december 31-i éves beszámolóval történő összehasonlíthatósága érdekében az egyes mérleg- és eredmény-kimutatás sorokhoz a következő magyarázatot fűzzük: MÉRLEG Eszközök Az egyes mérlegsorok tartalmának módosulásán túl az eszköz oldali kockázati céltartalékot felváltó értékvesztés mérlegbeli elhelyezése jelenti a legfőbb változást. A kockázati céltartalék korábban külön mérlegsorokon jelent meg negatív előjellel, így az eszközök bekerülési értéke is látható volt a mérlegben, míg 2001-től az értékvesztés a megfelelő eszköz értékből levonásra kerül, az egyes mérlegsorok tehát a könyv szerinti értéket tartalmazzák. A pénzeszközök értéke az új mérlegstruktúra szerint millió forinttal magasabb, mint az előző évi záró érték. Ennek oka, hogy a Bank az MNB-nél elhelyezett éven túli betétek éven belül esedékes törlesztő részletét a nyitó adatoknál is átsorolta a hitelintézetekkel szembeni követelések közül a pénzeszközök közé. A évi mérleg 2. Állampapírok sorában szereplő érték azonos a évi mérlegben az Értékpapírok és a Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott, Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok értékével ( millió forint). Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 21

22 A évi mérleg 6. sorában kimutatott részvények és más változó hozamú értékpapírok értéke ( millió forint) a évi mérlegben az Értékpapírok mérlegsoron belül a Részvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok között szerepelt. A évi mérleg 7. és 8. sorában szereplő befektetési célú, illetve kapcsolt vállalkozásban levő részvények, részesedések az előző évben a befektetett pénzügyi eszközök között a Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok között kerültek kimutatásra. A évi mérlegben hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelésként, valamint egyéb követelésként kimutatott összeg megegyezik a évi mérleg Követelések sorának értékével ( millió forint) csökkentve a pénzeszközök közé átsorolt összeggel (1.564 millió forint). A tárgyi eszközök és immateriális javak esetében a két mérlegsor összesített értéke megegyezik a december 31-i beszámolóban szereplő értékkel, a két sor között azonban átrendezést kellett végrehajtani. Míg 2000-ben az immateriális javak körében végzett, üzembe nem helyezett beruházások a tárgyi eszközök között befejezetlen beruházásként kerültek kimutatásra, a évi beszámolóban ezeket már az immateriális javak között kell szerepeltetni. Az átsorolt érték 347 millió forint. A készletek és az aktív időbeli elhatárolások értéke mindkét mérlegstruktúrában azonos. Források A évi mérlegben hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni kötelezettségként, hátrasorolt kötelezettségként és egyéb kötelezettségként kimutatott érték ( sor összege) a évi mérleg Kötelezettségek sorával egyezik meg. A forrás oldali céltartalékok, a passzív időbeli elhatárolások és saját tőke értéke mindkét mérlegstruktúrában azonos. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 22

23 EREDMÉNY-KIMUTATÁS Az eredmény-kimutatás esetében a struktúra formai és tartalmi átrendeződésének mértéke miatt az egyes sorok közötti megfeleltetés csak az eredménykategóriák tartalmának főkönyvi számla szintű részletezésével lehetséges, ezért ettől a kiegészítő mellékletben a terjedelmi korlátokra is figyelemmel - eltekintünk. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 23

24 3.1 A mérleghez illetve annak egyes soraihoz kapcsolódó kiegészítések Az egyes kiemelt mérlegtételek alakulását, az előző időszakhoz viszonyított változását a következő táblázat szemlélteti: sorszám T é t e l Összeg millió Ft-ban V á l t o z á s megnevezés millió Ft-ban %-ban 1 Pénzeszközök ,0 2 Állampapírok ,5 3 Hitelintézetekkel szembeni követelések ,4 4 Ügyfelekkel szembeni követelések ,4 5 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ,2 6 Részvények és más változó hozamú értékpapírok ,1 7 Részvények, részesedések befektetési célra ,8 8 Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban ,5 9 Immateriális javak ,1 10 Tárgyi eszközök ,2 11 Saját részvények Egyéb eszközök ,1 13 Aktív időbeli elhatárolások ,5 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN ,2 Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 24

25 T é t e l Összeg millió Ft-ban V á l t o z á s sorszám megnevezés ezer Ft-ban %-ban 1 Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek ,5 2 Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek ,6 3 Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség Egyéb kötelezettségek ,0 5 Passzív időbeli elhatárolások ,5 6 Céltartalékok ,1 7 Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke ,6 9 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék ,8 11 Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény FORRÁSOK ÖSSZESEN ,2 A Bank mérlegfőösszege évhez képest millió forinttal 61,2 %-kal emelkedett. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 25

26 Az eszközök között jelentősebb növekedés a pénzeszközöknél ( millió forint, 67 %), az ügyfelekkel szembeni követeléseknél ( millió forint, 68,4 %) és a kapcsolt vállalkozásokban fennálló részesedéseknél ( millió forint, 152,5 %) jelentkezett. Csökkent az állampapírok (4.335 millió forint, 13,5 %) és a forgatási célú részvények (2.360 millió forint, 22,1 %) állománya. Összegszerűségében nem, de mértékében jelentős az immateriális javak (203,1 %) és az egyéb eszközök (323,1 %) állományának emelkedése. A források között jelentős növekedés tapasztalható a saját és idegen forrásoknál egyaránt. A forrásszerkezet gyökeresen átalakult az előző évhez képest, a kibocsátott kötvényekből származó kötelezettségek meghatározóvá váltak az idegen források között, ezzel párhuzamosan csökkent a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek ( millió forint, 20,5 %) és az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek (1.464 millió forint, 15,6 %) állománya. A céltartalék képzésre vonatkozó előírások változása miatt az állomány jelentősen visszaesett, január 1-től több, korábban csak a hitelintézeteknél jellemző céltartalék típus megszűnt, illetve az általános kockázati céltartalék vonatkozásában a Hpt. választási lehetőséget biztosít a Bankok számára a képzést illetően. A saját tőke összege millió forinttal, 36,2 %-kal magasabb, mint a múlt év végén az év közben végrehajtott tőkeemelésnek köszönhetően. A mérlegen kívüli kötelezettségek állománya millió forinttal (464 %-kal) emelkedett, elsősorban a garanciavállalásból származó függő kötelezettségnél érzékelhető nagyarányú növekedés. Az egyes mérlegtételek előző évhez képesti változásának összetevőit a következőkben mutatjuk be. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 26

27 ESZKÖZÖK Pénzeszközök A pénzeszközök értéke a fordulónapon a következőképpen alakult: MFt Pénzeszközök A pénzeszközök állományában bekövetkezett jelentős növekedés oka, hogy a Bank 2001 decemberében az MNB-nél millió forint és 100 millió euró rövidlejáratú betétet helyezett el december 31-én az MNB betétek összege csupán millió forint volt. Ugyancsak a pénzeszközök között szerepel az MNB-nél hosszú lejáratra elhelyezett közel 28 millió euró betétből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes összeg. A Bank ezeket a betéteket a módosított 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai alapján szerepelteti a pénzeszközök között. A hosszú lejáratú betét mérleg fordulónapját követő egy éven túl lejáró része a hitelintézetekkel szembeni követelések közé került besorolásra. A pénzeszközök között az MNB pénzforgalmi számla záró egyenlegének részeként - kerül kimutatásra a kötelező jegybanki tartalék összege. A Bank december hónapra vonatkozó tartalékolási kötelezettsége a forint források után 559 millió forint, a deviza források után 589 millió forint, összesen millió forint volt. Az elhelyezendő tartalék az előző év hasonló időszakához képest közel háromszorosára nőtt. Ennek oka egyrészről a tartalékköteles forrásállomány növekedése, másrészről a kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó 1/1996. MNB rendelkezés évközi változása. (2001. július 1-i hatállyal megszűnt az MFB Rt.-re vonatkozó kedvezményes 4 %-os tartalékolási kötelezettség, a kötelező tartalék mértéke a hitelintézeti szektorban egységesen 6 % lett.) A Bank jegybanki tartalékolási kötelezettségének mindenkor eleget tett. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 27

28 Az MNB-nél vezetett elszámolási számla egyenlege december 31-én - a kötelező tartalék összegét is figyelembe véve millió forint volt. A Bank az MNB-nél két devizanemben (EUR és USD) rendelkezik nostro számlával, ezek összesített, forintra átszámított záró egyenlege 1,5 millió forint. A forint pénztár év végi állománya 2,1 millió forint, a valutapénztáré pedig 8 ezer forint Állampapírok Az állampapírok állománya mérlegsoronként az alábbiak szerint alakult: MFt Forgatási célú állampapírok Befektetési célú állampapírok Állampapírok összesen Az állampapírok értéke december 31-hez képest millió forinttal esett vissza, ez szinte teljes mértékben a hosszú lejáratú MNB devizakötvények állományának eladás, illetve lejárat következtében történő csökkenésének tudható be. Az euróra való átállás keretében a Bank elvégezte a német márkában és osztrák schillingben kibocsátott kötvények konvertálását, így december 31-én csak GBP, USD és EUR kötvényekkel rendelkezett év végén a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett államkötvények nyilvántartási értéke millió forint, melyből millió forint a fix kamatozású, millió forint a változó kamatozású kötvények állománya. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 28

29 Az államkötvények és az MNB devizakötvények besorolása a mérlegbe december 31-én az alábbiak szerint történt: Magyar Államkötvény MNB devizakötvény Összesen Forgatási célú Befektetési célú Összesen Forgatási célú állampapírok A forgatási célú állampapírok állományában és év végén a következő értékpapírok szerepelnek: MFt Diszkont kincstárjegyek Magyar Államkötvények MNB devizakötvények Forgatási célú állampapírok összesen Az előző évi állományban szereplő 456 millió forint értékű diszkont kincstárjegy 2001-ben lejárt, a Bank év végén diszkont kincstárjegy állománnyal nem rendelkezett. A Magyar Állam által kibocsátott kötvények állománya évben millió forinttal csökkent. Az állománycsökkenést ellensúlyozta, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a forgatási célú állampapírok közé sorolta át a Bank a 2002-ben lejáró államkötvényeit (1.983 millió forint). Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 29

30 Az MNB devizakötvényeket a Bank a befektetési célú állampapírok között mutatja ki, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül lejáró állományt szerepelteti a forgatási célú állampapírok között, így a mérlegsorban kimutatott összeg (878 millió forint) kizárólag a 2002-ben lejáró euró kötvények forint értékét tartalmazza Befektetési célú állampapírok A befektetési célú állampapírok állománya a következők szerint alakult: MFt Magyar Államkötvények MNB devizakötvények Befektetési célú állampapírok összesen A Magyar Államkötvények állományában bekövetkezett növekedés új államkötvények beszerzésének tudható be. A Bank 488 millió forint összegben vásárolt fix, millió forint összegben változó kamatozású kötvényeket. Az MNB devizakötvényeknél új beszerzés nem volt. Az állománycsökkenés 30 %-a lejárat miatt, 70 %-a értékesítés miatt következett be ben osztrák schillingben és német márkában kibocsátott kötvények jártak le és német márka kötvényeket adott el a Bank. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 30

31 3.1.3 Hitelintézetekkel szembeni követelések A Bank hitelintézetekkel szembeni követeléseinek állománya következőképpen alakult: MFt Látra szóló követelés Egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ebből: éven belüli lejáratú éven túli lejáratú Hitelintézetekkel szembeni követelések összesen A Bank évi mérlegében szereplő hitelintézetekkel szembeni - követelések összege millió forinttal magasabb az elmúlt év véginél. A látra szóló követelésként kimutatott deviza nostro számlák és egyéb, kereskedelmi bankoknál vezetett számlák állománya továbbra sem jelentős, az összes követelésen belül 1 %-os arányt sem képvisel. Az egyéb pénzügyi szolgáltatásból származó követeléseken belül nagy mértékű átstrukturálódás következett be. Csökkent a bankközi kihelyezések és a közvetített hitelek állománya, előbbi millió forinttal, utóbbi pedig millió forinttal év végén a Bank forintban és euróban helyezett ki betétet bel- és külföldi hitelintézetekhez összesen millió forint összegben. Mint azt a pontban jeleztük, az MNB-nél elhelyezett rövid lejáratú betét a pénzeszközök közé került besorolásra. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 31

32 A hatályos számviteli előírások szerint a hitelintézetekkel szembeni követelések között szerepel a Jegybanknál elhelyezett hosszú lejáratú betét évet követően esedékes része is. A teljes, hitelintézetekkel szembeni követelésállomány közel kétharmadát teszi ki a Magyar Nemzeti Banktól 2001 decemberében átvett refinanszírozási hitelek állománya. Az állomány hitelfajtánkénti megoszlása millió forintban az alábbiak szerint alakult: Egzisztencia hitel MRP hitel Felszámolási hitel 107 Várpalota Régió hitel 257 Exim hitel Összesen A hitelek ügyfelek részére történő kihelyezésében 15 magyarországi hitelintézet vesz részt. Az MFB Rt. közvetlenül csak a folyósítást végző bankokkal létesített szerződéses kapcsolatot, a végső hitelfelvevőkkel nem. A német és francia refinanszírozási hitelek folyósítása kormányközi szerződéseken alapul, így az állományok MFB Rt. által történő átvételéhez ezen szerződések módosítása szükséges, melyre jelen kiegészítő melléklet összeállításáig nem került sor. A hitelintézetekkel szembeni követelések összetételének módosulásával természetesen együtt járt a lejárati struktúra átrendeződése is. Az elmúlt évhez képest lényegesen magasabb arányt képviselnek az éven túli lejáratú követelések még akkor is, ha az éven belül esedékes törlesztések a rövid lejáratú követelések közé kerültek átsorolásra. A Bank a hitelintézetekkel szembeni követelésekre értékvesztést nem számolt el. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 32

33 3.1.4 Ügyfelekkel szembeni követelések MFt Pénzügyi szolgáltatásból származó követelések ebből: éven belüli lejáratú éven túli lejáratú Ügyfelekkel szembeni követelések Az ügyfelekkel szembeni követelések állománya évben igen jelentősen, millió forinttal emelkedett, növekedés tapasztalható mind a rövid, mind a hosszú lejáratú állományok tekintetében. A Bank stratégiai feladatainak ellátása során a befektetési ágon történő finanszírozás mellett hitelnyújtással is hozzájárul a különböző állami fejlesztési és reorganizációs programok megvalósításához, valamint saját kockázatra is végez hitelezési tevékenységet. A Bank új hitelkonstrukciót évben nem vezetett be, az ügyfelekkel szembeni követelések döntő részét kitevő négy konstrukcióban az állományok az alábbiak szerint alakultak: Konstrukció évi állomány évi állomány Változás (millió Ft) MFt Változás (%) Szindikált beruházási hitel Beruházási hitel Forgóeszköz hitel Egyéb rövid lejáratú hitel Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 33

34 Az ügyfelekkel szembeni december 31-i követelésállomány 54 %-a hat társasággal szemben áll fenn, melyek közül három a Bank érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás. A megvásárolt követelések állománya jelentősen, 661 millió forinttal csökkent az elmúlt évben vásárolt követelések megtérülése következtében. A hatályos számviteli előírásokkal összhangban az ügyfelekkel szembeni követelések között szerepel a halasztott fizetéssel értékesített követelések és részesedések még meg nem fizetett vételára is. A december 31-én fennálló állomány 368 millió forint. A mérleg fordulónapján az ügyfelekkel szembeni követelések (és a bevételek) között nem szerepeltetett függővé tett ügyleti és késedelmi kamatok összege 368 millió forint. Az ügyfelekkel szembeni követelésekre elszámolt értékvesztés záró állománya december 31-én millió forint, szemben az elmúlt évi millió forinttal. A december 31-i értékvesztést a Bank a hatályos ügyletminősítési és értékelési, valamint az értékvesztés és céltartalék képzési szabályzata szerint állapította meg. Amennyiben egy ügyféllel szemben különböző típusú kockázatvállalásokra került sor, az értékvesztés meghatározása az ügyfél gazdálkodásának komplex értékelésével, a Bank teljes kockázati kitettségének figyelembe vételével történt. Az értékvesztés állomány évi alakulását a 6. sz. mellékletben mutatjuk be. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 34

35 3.1.5 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok MFt Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománynövekedése egy vállalkozás által zárt körben kibocsátott kötvény lejegyzéséből adódik Részvények és más változó hozamú értékpapírok MFt Részvények és más változó hozamú értékpapírok Ebben a mérlegsorban kizárólag forgatási célú részesedések szerepelnek, a Bank változó hozamú értékpapírokkal (határozatlan futamidejű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyekkel) nem rendelkezik. A forgatási célú befektetések bekerülési áron számított értéke december 31-én millió forint, míg december 31-én millió forint volt. A millió forint összegű állománycsökkenés az alábbi tényezőkre vezethető vissza: Értékesítéssel, illetve cserével kikerült a portfolióból 11 részesedés ( millió forint). Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete 35