Befektetetési AlapkezelO k és VagyonkezelO k Magyarországi Szövetsége. Éves Jelentés 2008.

Átírás

1 Befektetetési AlapkezelO k és VagyonkezelO k Magyarországi Szövetsége Éves Jelentés 28.

2 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés elnöki előszó A BAMOSZ általános bemutatása A BAMOSZ tagjai A BAMOSZ tevékenysége 28-ban, a 29-es év feladatai... 8 Szakmai érdekvédelemi tevékenység, törvénykezési lobbi... 8 Információszolgáltatás, oktatás, ismeretterjesztés... 8 Önszabályozási tevékenység A befektetési piaca 28-ban... 1 Átfogó áttekintés... 1 Pénzpiaci Kötvény Vegyes Részvény Egyéb értékpapír Speciális Ingatlan A BAMOSZ tagok által kezelt egyéb vagyonok alakulása 28-ban Pénztári vagyonok Biztosítói vagyonok Egyéb kezelt vagyonok

4 4 Éves jelentés 28 Bevezetés elnöki előszó Szalai Sándor Elnök Válság, tapasztalatok, feladatok, lehetőségek {a hazai vagyonkezelési szakma jelene és közeljövője} csaknem 2 éves újkori hazai pénz- és a tőkepiac és a hasonló korú befektetési alap- és vagyonkezelési szakma eddigi legnehezebb évét élte meg 28. utolsó és 29. első negyedében. A hitelpiaci válság pénz- és tőkepiaci kihatásai gyorsan és nagymértékben növelték a befektetők kockázatkerülését. A kockázati felárak csaknem minden piacon és befektetési eszköz tekintetében, de különösen a fejlődő piacokon meredeken emelkedtek. Mindez az eszközárak drasztikus leértékelődését váltotta ki. A kezdeti likviditási és pénzintézeti szektort jellemző szolvencia-válságot bizalmi válság követte, ami a vagyonportfoliók átrendeződéséhez vezetett, jellemzően a fix kamatozású, hozamú termékek felé terelve a megtakarításokat. Mindez nem kerülhette el a hazai befektetési alap és vagyonkezelési piacot sem, ami a teljesítmények értelemszerű romlásában és a kezelt vagyon jelentős csökkenésben jelentkezett. Kétségtelenül látni kell azonban a nehéz

5 5 időszak pozitív kicsengéseit is. Bár a piac mérete és a szakma egészének jövedelmezősége jelentősen mérséklődött, ami természetszerűleg vonta maga után az iparban szükséges kiigazításokat az üzleti működés, költséggazdálkodás és termékfejlesztés terén, a piacméret csökkenése szempontjából Ma-gyarország a legjobban teljesítő országok közé került. Köszönhető volt ez a jogi szabályozás elmúlt években mutatott fejlődése eredményeként létrejött, kellően diverzifikált termékszerkezetnek csakúgy, mint annak a lassú, de biztos tanulási folyamatnak, amelynek során a kínálat egyre személyre szabottabbá vált, egyidejűleg a megtakarítók korábbi megtapasztásai nyomán a korábbiaknál több pénz került az egyéni kockázatvállaláshoz és pénzügyi célokhoz jobban igazodó befektetésekbe. Ennek kedvező hatása jelentkezett abban, hogy az előző évekkel szemben a kockázatosabb befektetésekből az árfolyamok nagymértékű, hirtelen esése ellenére sem vonta ki megtakarításait a háztartási szektor, inkább a befektetések tartása mellett döntött. Az elmúlt félévben ugyanakkor gyengeségekre, hiányosságokra is fény derült, ami olyan eddig nem ismert piaci helyzetekhez vezetett, amiknek a következtetései kell, hogy jelentsék a közel jövő munkájának, feladatainak alapját. Ezek között is kiemelkedő fontossággal bír a befektetési at érintő jogszabályi reform, amely több szempontból is elengedhetetlen. A szabályozás logikájának az európai UCITS direktívával való teljesebb összehangolása megkerülhetetlen kiindulópont, ami alapértelmezéssé teszi az európai alapkezelő és az európai alap fogalmát. A további jogharmonizáció szükségességén túl mindez üzleti kérdés is, ami annak a lehetőségét teremti meg, hogy a magyar szabályozás alatt indított befektetési határon átnyúló, EU-n belüli forgalmazása a mai fejlett európai gyakorlathoz hasonlóan zökkenőmentes legyen. Emellett világos szakmai meggyőződés, hogy mind az iparág fejlődése, mind a megtakarítók igénye szükségessé teszi olyan intézmények, gyakorlatok és termékek meghonosítását, piaci bevezetését, mint a kollektív befektetési társaság, az esernyő, a kockázati tőke alap kezelés tevékenységének integrálása. További finomhangolásra van szükség a származtatott és az alapjai szabályozásában és nem mehetünk el az ingatlanat érintő jogszabályi keretek újragondolása mellett sem. Mindezeknek egy magasabb rendű stratégiai cél mentén kell megvalósulniuk. Az iparágnak fel kell készülni a UCITS IV. direktíva hatályba lépése utáni, várhatóan gyorsuló európai globalizációra. A befektetések határon átnyúló kezelhetősége ( management passport ) és az ezzel együtt járó globalizáció azonban a hazai szakma számára nem csak konkurenciát kell, hogy teremtsen, hanem lehetőséget is. Lehetőséget arra, hogy egy integráns, az iparágat támogató szabályozás mentén komparatív előnyöket tudjon megfogalmazni az európai versenyben, és ezekre az előnyökre alapozva tevékenységeket, kompetenciákat tudjon hosszú távon megtartani és megerősíteni. Ezek mindenekelőtt szaktudást és költséghatékonyságot kívánnak. Utóbbi minél sikeresebb elérése a stratégiai feladataink egyik legfőbb rendezőelve. Végül, de nem utolsó sorban nem feledkezhetünk meg a pénzügyi kultúra fejlesztéséről, mint állandó küldetésről. Mind az időskori öngondoskodással, az ezzel összefüggő nyugdíjkérdésekkel, mind az általános pénzügyi ismeretek fejlesztésével kapcsolatban felvetődő kérdések számos már elkezdett vagy éppen tervbe vett munkára mutatnak rá. Mindennek alapja az oktatás ez irányú reformja. A munka elkezdődött, de további jelentős társadalmi-szakmai összefogásra van szükség, elkötelezettségre, gazdasági és politikai döntéshozói szinten is. Budapest, 29. május

6 6 Éves jelentés 28 A bamosz általános bemutatása a bamosz tagjai A BAMOSZ általános bemutatása Alapítás éve: Székhely: 155 Budapest, Honvéd tér 1. Tel: , Fax: info@bamosz.hu Honlap: A szövetség fő feladatai az alábbiak: Érdekegyeztetés, érdekközvetítés és érdekképviselet. Jogszabályok véleményezése és a jogszabályalkotás folyamatában való részvétel. A befektetési megismertetése, megfelelő közönségés sajtókapcsolat (PR) kialakításán keresztül. Információ gyűjtése a hazai piacról. Szakoktatás támogatása. Kapcsolatok kialakítása a hasonló külföldi szervezetekkel (szövetségekkel). Szakmai normák, közös elvek megfogalmazása, a versenyetikai szabályok kialakítása. A BAMOSZ tagjai: A BAMOSZ tagjai lehetnek alapkezelő társaságok, illetve egyéb kizárólag portfoliókezelési tevékenységet végző társaságok. A BAMOSZ-nak jelenleg 25 tagja van, mely felöleli az engedéllyel rendelkező alapkezelő társaságok túlnyomó részét. A BAMOSZ jelentőségét, szerepét mutatja, hogy tagjai jelenleg mintegy 6 ezer milliárd Ft-ot kitevő vagyont kezelnek. A BAMOSZ tagok kezelik a hazai hozzávetőlegesen 99%-át, részarányuk az egyéb kezelt vagyonok esetében is meghatározó, így pl. a pénztárak vagyonának több mint háromnegyede, illetve a biztosítók vagyonának fele tagjaink kezelésében áll. A BAMOSZ elnöksége 28-ban: Elnök: Szalai Sándor (OTP Alapkezelő Zrt.) Alelnökök: Benczédi Balázs (ING Befektetési Alapkezelő Zrt.) Vízkeleti Sándor (Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt.) Tagok: Bilibók Botond (Concorde Befektetési Alapkezelő Zrt.) Dr. Cseh György (CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.) Csoma András (Biggeorge s-nv Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.) Fatér Gyula (Budapest Alapkezelő Zrt.) Fekete Attila (Erste Alapkezelő Zrt.) Kocsis Bálint (Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt.) Nagy Zoltán (IE Befektetési Alapkezelő Zrt.) Schuszter Péter (Generali Alapkezelő Zrt.) Váradi Zoltán (Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.) A BAMOSZ elnöksége 29-ben: Elnök: Szalai Sándor (OTP Alapkezelő Zrt.) Alelnökök: Benczédi Balázs (ING Befektetési Alapkezelő Zrt.) Vízkeleti Sándor (Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt.) Tagok: Bilibók Botond (Concorde Befektetési Alapkezelő Zrt.) Dr. Cseh György (CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.) Csoma András (Biggeorge s-nv Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.) Daróczi Andor (MKB Befektetési Alapkezelő zrt.) Fatér Gyula (Budapest Alapkezelő Zrt.) Harsányi Judit (AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.) Horváth Barnabás (K&H Befektetési Alapkezelő Zrt.) Kocsis Bálint (Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt.) Dr. Mesterházy Attila (Erste Alapkezelő Zrt.) Schuszter Péter (Generali Alapkezelő Zrt.) Török Mihály (FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelő Zrt.) Váradi Zoltán (Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.) A titkárság: A titkárság: A titkárság jelenleg 3 fővel működik. Főtitkár: Temmel András A BAMOSZ megbízott jogi tanácsadója a Kis-Lukács Ügyvédi Iroda. Nemzetközi kapcsolatok: A BAMOSZ óta tagja az egyes európai országok nemzeti szövetségeit tömörítő európai alap- és vagyonkezelők szövetségének (EFAMA).

7 7 A BAMOSZ tagjai A BAMOSZ tagjai 29. márciusában az alábbi társaságok voltak: 1. ACCEsS Befektetési Alapkezelő Zrt. 154 Budapest, Akadémia u vezető: Balogh Attila - Tel.: , Fax: AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. 191 Budapest, Üllői út 1. vezető: Kocsis Bálint - Tel.: Fax: Allianz Alapkezelő Zrt. 154 Budapest, Bajcsy-Zs. út 52. vezető: Kiss Nagy Emil - Tel.: Fax: AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt Budapest, Váci út vezető: Harsányi Judit - Tel.: Fax: Biggeorge s-nv Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. 136 Budapest, Lajos u B/4. vezető: Csoma András - Tel.: Fax: Budapest Alapkezelő Zrt Budapest, Váci út vezető: Fatér Gyula - Tel.: , Fax: Carion Befektetési Alapkezelő Zrt. 123 Budapest, Bécsi út 25. vezető: Kornis Gábor - Tel.: , Fax: CiB Befektetési Alapkezelő Zrt. 127 Budapest, Medve u vezető: dr. Cseh György - Tel.: , Fax: CONCORDE Befektetési Alapkezelő Zrt Budapest, Alkotás u. 5. vezető: Bilibók Botond - Tel.: , Fax: CREDIT SUISSE Asset Management Alapkezelő Zrt. 174 Budapest, Rákóczi út vezető: Kozma Krisztina Tel.: , Fax: DIALÓG Befektetési Alapkezelő Zrt. 134 Budapest, Kecske u. 23. vezető: Szöllősi Ferenc - Tel.: , Fax: Erste Alapkezelő Zrt Budapest, Népfürdő u vezető: dr. Mesterházy György- Tel.: , Fax: EURÓPA Befektetési Alapkezelő Zrt. 111 Budapest, Fő u vezető: Buda Sándor - Tel.: Fax.: FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelő Zrt. 132 Budapest, Bécsi út 165. II. em. vezető: Török Mihály - Tel.: 88-18, Fax: FUTUREÁL Befektetési Alapkezelő Rt. 182 Budapest, Futó u VI. em. vezető: Tatár Tibor - Tel.: , Fax: GENERALI Alapkezelő Zrt. 166 Budapest, Teréz krt vezető: Schuszter Péter - Tel.: , Fax: ING Befektetési Alapkezelő Zrt. 168 Budapest, Dózsa György út 84/B vezető: Benczédi Balázs- Tel.: , Fax: K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. 151 Budapest, Vigadó tér 1. vezető: Zobor Zsuzsa - Tel.: , Fax: Macrogamma Befektetési Alapkezelő Zrt. 24 Budaörs, Neumann J. u. 1. vezető: Szeles Nóra - Tel.: , Fax: 2. MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. 156 Budapest, Váci u. 38. vezető: dr. Gagyi Pálffy Andrásné - Tel.: , Fax: OTP Alapkezelő Zrt Budapest, Váci út 33. vezető: Hamecz István - Tel.: , Fax: OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt. 112 Budapest, Pálya u vezető: Tóth Balázs Tel.: , Fax: PIONEER Alapkezelő Zrt. 111 Budapest, Fő u vezető: Vízkeleti Sándor - Tel.: , Fax: QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt Budapest, Váci út 3. vezetők: Somlai László/ Kárpáti Péter - Tel.: , Fax: RAIFFEISEN Befektetési Alapkezelő Zrt. 154 Budapest, Akadémia u. 6. vezető: Balogh András - Tel.: / , Fax:

8 8 Éves jelentés 28 A BAMOSZ tevékenysége 28-ban, a 29-es év feladatai A BAMOSZ tevékenysége 28-ban, a 29-es év feladatai A BAMOSZ tevékenysége alapvetően három fő területre terjed ki: érdekvédelem, érdekérvényesítés; információszolgáltatás; továbbá az önszabályozás fejlesztése. A következőkben röviden bemutatjuk, hogy e három területen milyen eredményeket sikerült elérni a tavalyi év során, illetve ezzel összefüggésben milyen további célok, kihívásokra kell számítani 29-ben. Szakmai érdekvédelemi tevékenység A BAMOSZ szakmai érdekvédelmi tevékenységét 28- ban két fő cél határozta meg: az év első felében nagyszabású belső munka indult meg a befektetési törvényi szabályozásának átfogó módosítása érdekében; 28 őszén ugyanakkor a kibontakozó pénzügyi válság, és ezen belül is annak az ingatlanat érintő hatása minden egyéb célt háttérbe szorítva a válságkezesre irányította a figyelmet. A befektetési jogszabályi hátterének átfogó módosítása A befektetési alap és vagyonkezelői piac működésének, fejlődésének törvényi hátterét a 21-ben elfogadott Tőkepiaci törvény biztosítja. A törvény annak idején nagy előrelépést jelentett a korábbi jogszabályhoz képest, előre mutató rendszerével, szabályaival egyben nagy lökést is tudott biztosítani a befektetési hazai fejlődéséhez. Természetesen egy szabályozás sem lehet örök érvényű és a napi gyakorlat folyamatosan vet fel megoldandó kérdéseket, így - bár időközben többször is történtek kisebb módosítások a törvényben - 28-ra a szakma részéről megérett az igény egy átfogó módosítás iránt. Ennek elsődleges mozgató rugója az a felismerés volt, hogy az alapkezelési tevékenységek egyre jobban előre haladó, európai szintű globalizálódásában a hazai szakma számára az biztosíthatja a túlélést, ha jobban tud integrálódni ezekbe a folyamatokba, lehetővé téve azt, hogy adott esetben a globalizált vagyonkezeléshez kapcsolódó egyes szolgáltatások Magyarországon összpontosuljanak. Ezzel kapcsolatos előzetes tanulmányok rávilágítottak, hogy ennek egyik előfeltétele egy olyan európai szinten is versenyképes szabályozás megteremtése, amely sokkal jobban igazodik a vonatkozó európai direktívához (UCITS direktíva). Reményeink szerint ez nemcsak a hazai cégek számára nyújtana versenysemleges hátteret, hanem a költséghatékonysági okokból tevékenységeiket európai szinten átszervezni kívánó nagy külföldi vagyonkezelő cégeknek is otthonosabb terepet tudna biztosítani. Az integrálódás elősegítése mellett a törvénymódosítás további célja lenne, hogy a speciális hazai számára (származtatott, ingatlan) is jobb, hatékonyabb működési feltételeket tudjon biztosítani. A 28-as év nagy reményekkel indult, nevezetesen, sikerült megállapodni a Pénzügyminisztériummal, hogy a Tőkepiaci törvény átfogó átszerkesztési folyamatának részeként 28-ban sor kerülhet a befektetési szabályozásának átalakítására is. A belső munka a terveknek megfelelően indult el, az év során a rendszeres belső egyeztetések alapján kialakult a törvény koncepciója, és emellett készültek szövegszerű javaslatok is. Sajnos azonban a külső körülmények év közben nagyon kedvezőtlenül alakultak: tavasszal a kormánykoalíció felbomlása bizonytalanította el a törvény-előkészítési folyamatot, ősszel pedig a kibontakozó pénzügyi válság vont el minden energiát mind a Pénzügyminisztérium, mind a szakma részéről. Az alapvető igények, célok ugyanakkor változatlanok, sőt különösen az ingatlan esetében a válság felszínre hozott olyan problémákat is, amelyek megnyugtató rendezése elkerülhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon biztosítva legyen a befektetési hatékony működése. A törvény átfogó módosítása tehát sürgetőbb, mint korábban, bízunk benne, hogy a Pénzügyminisztérium korábbi ígéretei 29-ben beválthatóak lesznek. Ingatlankal kapcsolatos válságkezelés Az elmúlt években az ingatlan a magyarországi befektetési alap piac és így a hazai lakossági megtakarítási piac igen fontos szereplőiévé váltak, súlyukat, népszerűségüket jól jelzi, hogy részarányuk az on belül megközelítette a 2%-ot, ami európai viszonylatban kiemelkedő érték. 28. októberben a banki kamatok megugrása és a bankbetétek elszívó hatása miatt drasztikus és általános visszaváltási hullám indult el, ami gyors ütemben emésztette fel az likvid eszközeit, több alapnál is kritikus szintre csökkentve ezen eszközök arányát és novemberben az forgalmazásának Felügyelet általi felfüggesztéséhez vezetett. A válság egyben rávilágított a nyíltvégű ingatlan szabályozásának alapvető problémáira is: a befekte-

9 9 tési jegyek forgalmazásának módja, a felfüggesztési szabályok nem igazodnak a befektetések jellemzőihez. További messze ható probléma, bár közvetlenül nem a törvényi szabályozással összefüggő hogy a likviditási kockázatokkal az befektetői sem voltak tisztában, így a forgalmazás felfüggesztése, illetve a későbbiek során az ingatlanok értékének csökkenése sokkszerű hatással volt a befektetőkre. A felügyeleti felfüggesztést követően sor került a Tőkepiaci törvény sürgősségi módosítására, amelynek legfontosabb eleme az volt, hogy lehetővé tette a nyíltvégű ingatlan zártvégűvé történő alakítását, ezzel az eszközzel is bővítve a válságkezelő módszerek körét. A válságos helyzet kapcsán éles szakmai viták bontakoztak ki a kezelés lehetséges módjairól. Bár az egyes más-más helyzetben voltak, ezért más-más stratégiát is tudtak választani (pl. halasztott idejű forgalmazás, zárt végűvé alakulás), az nyilvánvaló volt, hogy egy-egy alap lépése, helyzete hatással volt a teljes szektorra. A BAMOSZ mint szakmai szövetség feladata ebből a szempontból az volt, hogy teret adjon e szakmai vitáknak, koordinálja azokat, és a kialakított konszenzusos álláspontot képviselje a releváns állami intézmények (PSZÁF, PM, MNB) felé. Ennek kapcsán elmondható, hogy az említett intézményekkel szoros és konstruktív együttműködést sikerült kialakítani, aminek megahatározó szerepe volt abban, hogy a válságnak a befektetési alap szektorra gyakorolt negatív hatásait tompítani lehessen. A BAMOSZ további alapvető feladata a kialakult helyzetben az volt, hogy a lehetőségekhez képest, részletes és higgadt tájékoztatást adjon a befektetőknek a válság okairól, hatásairól, lehetséges kezelési módjáról, ezzel is elősegítve a megfontolt döntéshozatalt. A válság ugyanakkor még élesebben rávilágított az ingatlan egy alapvető versenyhátrányára: tekintettel arra, hogy az ingatlan a törvényi szabályozásuk miatt csak közvetlen ingatlan tranzakciókat bonyolíthatnak le (azaz a többi piaci szereplőtől eltérően nem tudják projekttársaságon keresztül és ezért illetékmentesen értékesíteni az ingatlanjaikat), ezért a piaci viszonyok miatt a tranzakciót terhelő 1%-os illetékfizetési kötelezettség közvetlenül árcsökkentő tényezőként hat, ami a befektetők számára jelentős veszteségnövelő tényező. Mivel a válság a nagyarányú visszaváltások miatt ingatlan eladási kényszerrel jár, ezért e versenyhátrány és potenciális veszteségforrás kiküszöbölése akut problémává vált. A BAMOSZ részéről kezdeményeztük az illetéktörvény megfelelő módosítását, amit a Pénzügyminisztérium első körben elutasított. Ennek ellenére mivel alapvető befektetői érdekről van szó a BAMOSZ továbbra is elsődleges célként tekinti a probléma sürgős megoldását. Információszolgáltatás, oktatás, ismeretterjesztés A BAMOSZ tevékenységében nagy hangsúlyt kap az információszolgáltatás. Célunk az, hogy ne csak a szakma, hanem a befektetési iránt érdeklődő kisbefektetők is naprakész, átfogó képet kapjanak az működéséről. Ennek legfontosabb eszköze a BAMOSZ honlapja, ami jelenleg a legátfogóbb képet adja a hazai befektetési ról, az általunk működtetett adatbázis biztosítja az adatokat az egyéb, befektetési kal foglalkozó honlapok, médiumok számára. A korábban kialakított rend szerint zajlott a rendszeres adatgyűjtésen alapuló piaci információszolgáltatásunk (havi és negyedéves jelentések), amit széles körben eljuttatunk a szakmai partnerek és a sajtó számára. Ez alapján rendszeresen jelentek meg a piacról hírek különböző írott és elektronikus médiumokban. A hazai pénzügyi kultúra fejlesztése a BAMOSZ kiemelt stratégiai célja, ennek megfelelően nagy jelentőséget tulajdonítottunk az MNB kezdeményezésére létrejött Tudatos Pénzügyekért Alapítványnak. Ennek megfelelően az alapítvány működését a BAMOSZ a rendelkezésre álló eszközeivel élve maximálisan igyekszik támogatni, és részt vesz az Alapítvány tevékenységében is. 28-ban is sokan vettek részt a Bankárképző és a BAMOSZ közös vagyonkezelői tanfolyamán, ami időközben a vagyonkezelési szakma, illetve a kapcsolódó tevékenységekben dolgozók alapvizsgájává nőtte ki magát. Önszabályozási tevékenység A BAMOSZ tevékenységében különleges súlyt helyezett az egységes szakmai normák kialakítására. Ezen önszabályozási tevékenység eredményeként az elmúlt időszakban kialakítottuk azokat a legfontosabb szabályokat és normákat, amik alapvetően meghatározzák a piaci verseny feltételeit. E normák és szabályok az alábbi területeket érintik: Etikai Kódex Egységes eszközértékelési szabályok Teljesítménymérési szabályok A teljesítmény bemutatására és a hirdetésekre vonatkozó normák A befektetési egységes kategorizálása Mindezek célja az, hogy a piacon a verseny szabályozott, egységes keretek között folyjon és a befektetők valós tájékoztatást, információt szerezhessenek a tagok tevékenységéről. A BAMOSZ Etikai Bizottsága e szabályzatok alapján folyamatosan nyomon kísérte a tagok tevékenységét és szükség esetén eljárásokat folytatott le a szabályzatokat megsértő cégekkel szemben. Temmel András Főtitkár

10 1 Éves jelentés 28 befektetési piaca 28-ban Átfogó áttekintés Nem vitatható, hogy 28. gazdaságtörténelmi jelentőségű év volt, amely olyan tőkepiaci visszaesést idézett elő, amivel eddig a hazai befektetési alapkezelő szakma sem szembesült még. Az 5% körüli részvénypiaci áresés nem igényel különösebb indoklást, de emellett a magyarországi befektetési at negatívan érintették a hazai kötvénypiac áresésben, a likviditás szűkülésében megnyilvánuló problémai is. A leglátványosabb válságjeleket mindemellett a korábbi évek egyik slágertermékét jelentő nyíltvégű ingatlan produkálták, az októberben megindult nagyarányú visszaváltási hullám a mögöttes termék korlátozott likviditása miatt ezen nál kényszerített ki a forgalmazás felfüggesztésében megnyilvánuló hatósági intézkedéseket. A mögöttes piacok teljesítményét mutató számokat (1. ábra) nézve érthetővé válik, hogy miért kellett az nak is 28-ban közel 21%-os vagyoncsökkenéssel szembesülniük, ami ugyanakkor alapvetően a visszaváltások eredményeként alakult így. 1. ábra Piaci teljesítmények alakulása, Százalék RMAX MAX BUX BIX MSCIWF (HUF) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Más Piaci oldalról teljesítmények nézve azonban alakulása, megállapítható, 28. hogy a befektetési 1 Százalék alap szektor úgy tűnik alapvető megrázkódtatás nélkül vészelte át a pénzügyi válságot, és bár 28 októberében voltak kritikus napok, a -1 befektetőknek a pénzügyi intézményrendszerbe vetett -2 bizalma nem ingott meg, a visszaváltások mértéke összességében -3 megmaradt a normál piaci magatartás -4keretén belül. -5 RMAX MAX BUX Ezt támasztja BIX alá MSCIWF az is, (HUF) ha a magyarországi befektetési -6 alap piac I. II. számait III. IV. összevetjük V. VI. VII. más VIII. európai IX. X. országok XI. XII. adataival: a hazai piac (euróban számolt) csökkenése lényegében az európai átlagnak felel meg, szép számmal vannak olyan országok, ahol a visszaesés lényegesen meghaladta a hazai értéket (1. tábla). 1. tábla: Az európai országok alappiacainak 28-as visszaesése (euróban) 28. során 99 új alap indult és 6 alapot hoztak a BAMOSZ év közben felvett tagjai, ugyanakkor 5 nyíltvégű alap beolvadással, 4 végelszámolással, 4 zártvégű alap pedig a futamidő végével megszűnt, és megszűnt 1 zártkörű alap is. Összességében az száma az év eleji 321-ről az év végére 412-re nőtt (2. ábra). 2. ábra Alapok darabszáma Svájc -1,8% Liechtenstein -5,7% Németország -12,5% Franciaország -14,3% Szlovákia -16,7% Belgium -18,1% Írország -19,8% Hollandia -21,2% Ausztria -22,9% Luxemburg -24,3% Magyarország -24,6% Dánia -26,% Csehország -26,3% Törökország -26,6% Spanyolország -27,% Olaszország -3,2% Portugália -3,8% Finnország -37,4% Svédország -37,9% Norvégia -41,7% Nagy Britannia -42,5% Románia -51,6% Lengyelország -52,8% Szlovénia -54,7% Görögország -54,9% EFAMA összesen -22,7% (forrás: EFAMA)

11 11 3. ábra Alapok összvagyonának növekedési üteme 12 Százalék 1 111,9 1,2 8 76,4 6 55,5 4 34, 38,5 23,6 34, 2 26,2 17,3 35,3 25,6-2 -2,9-4 -2, ábra Befektetési vagyona 1 Milliárd forint Értékesítés Teljesítmény Vagyonváltozás I. 28. II. 28. III. 28. IV ábra Az és a háztartások vagyonának alakulása 35 Milliárd forint 3 BAMOSZ (bal skála) Alapok vagyona a GDP százalékában (jobb skála) 25 Alapok vagyona a háztartási vagyon százalékában (jobb skála) Százalék az év végén, a szeptember-októberi tőkepiaci események hatására soha nem látott visszaesés következett be (4. ábra). Összességében a 25- ben meglódult növekedés 27- ig folytatódott, majd 28-ban a pénzügyi válság más európai országokhoz hasonlóan mind az teljesítményére, mind a tőkekivonásra jelentős negatív hatással volt. A BAMOSZ tagjai által kezelt összvagyona 28-ban összesen 2,8 %-kal csökkent, és az év végére milliárd forintra esett vissza. A csökkenés üteme minden korábbi évnél nagyobb volt, de ez az év tőkepiaci eseményei és a nemzetközi tapasztalatok tükrében nem meglepő (3. ábra). A visszaesést mintegy 7%-ban az at sújtó tőkekivonás eredményezte, a 467 milliárd forintos tőkekivonás megközelíti az előző évi tőkebeáramlás szintjét, és minden idők legnagyobb éves tőkekiáramlását jelenti. Az összesen 197 milliárd forint veszteséget szenvedtek el 28-ban, ami némileg meghaladta az előző évi hozamok mértékét. A befektetési vagyona 28-ban az első félévi csökkenést követően egy negyedévre megállt, majd Az elmúlt 1 évben a BAMOSZ tagok által kezelt vagyona tendenciaszerűen nőtt, a GDP növekedésénél nagyobb ütemben, így a bruttó hazai össztermék egyre nagyobb arányát adta, 27. végén már több mint 12 %-át. A 28-as nagy visszaesés mind abszolút értékben, mind a GDP-hez viszonyítva jelentősen, a 26. végi szintre vetette vissza az vagyonát, így ismét a GDP 1 %-a körüli az vagyona. A háztartások összesített nettó vagyonához viszonyítva hasonlóan alakult az összvagyona: 27. végén közel 2%-ot tett ki, míg 28. végére 16%-ra esett vissza (2. tábla és 5. ábra). A BAMOSZ tagok által kezelt a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján óta rendre az összes magyarországi alap vagyonának több mint 98%-át tették ki. A háztartások és a bamosz vagyona 2. tábla (milliárd forint) GDP (folyó áron) Háztartások nettó * pénzügyi vagyona BAMOSZ * előzetes adat

12 12 Éves jelentés 28 befektetési piaca 28-ban A háztartások összes eszközein belül a befektetési jegyek aránya 25-ben haladta meg először a korábban éveken keresztül jellemző 5-6%-os arányt, 26- ban 8%-ra, majd 27-ben 1%-ra nőtt, míg a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a 28-as év végére 7%-ra esett vissza (6. ábra). Láthattuk, hogy 28-ban az száma jelentősen gyarapodott, míg a vagyonuk visszaesett, ennek megfelelően a 28-as évben az átlagos mérete ismét csökkent. Az átlagos méretű alap 22- ig folyamatosan nőtt, majd a következő két évben csökkent. A 25. évben ismét megugrott az átlagos méretű alap vagyona, majd az utolsó három évben megint csökkent, 28-ban már jelentősen, így mintegy 6 milliárd forintot tett ki, ami a 8 évvel korábbi szintnek felel meg (7. ábra). Az átlagos méretű európai (UCITS) alap eszközértéke ugyanakkor 3-4 milliárd forint, az átlagos amerikai alapé 2-25 milliárd forint. 6. ábra Befektetési jegyek a háztartások pénzügyi eszközein belül Százalék Az egyes alaptípusokban az átlagos mérete 4 3,95 4,34 persze eltérhet: míg az átlagos pénzpiaci vagy ingatlanalap 28. végi 15-2 milliárd forint körüli vagyona 2,7 2 1,62 1,59 két-háromszorosa az átlagos alapénak, a vegyes és származtatott esetében az átlagos alap mérete csak 2 milliárd forint körüli. Különbözik az egyes 8. ábra alaptípusokban az átlagos méret alakulása is, bár minden alaptípus Alaptípusok átlagos mérete nagysága csökkent 28-ban. Az 3 Százalék ingatlan átlagos mérete a 25 korábbi dinamikus növekedés után óta jelentősen visszaesett, az átlagos pénzpiaci alap 23-óta 15 először csökkent, és 28 végén is 1 meghaladta a 24-es szintet, egy 5 átlagos kötvényalap viszont fokozatos csökkenés után ma kisebb, mint 1997-ben volt (8. ábra) , 7. ábra 5,7 4,7 4,7 Átlagos alap mérete 12 Milliárd forint ,34 4,92 6, ,3 9,16 8,3 8,4 11,4 7,77 9,8 1,72 9,94 6,9 6,13 egyéb ingatlan származtatott garantált részvény vegyes kötvény pénzpiaci alap átlagos mérete Az forgalmát, vagyonnövekedését tekintve fontos kiemelni az egyes alapkategóriák közti különbséget. Míg 27-ben csak az ingatlan szenvedtek el jelentős tőkekivonást, 28-ban a részvény és a speciális kivételével minden alapkategóriában hasonló történt, és az csökkenése is különböző mértékű volt. A befektetők változó preferenciáit az új évben jól mutatja, hogy az ingatlanat már a garantált mellett a részvény is megelőzték, míg a kötvény vagyona már a részvényénak alig fele, 28-ban pedig a származtatott megelőzték az egyéb at. A 22-ben elindult garantált népszerűségét az mutatja legjobban, hogy még 28-ban is nőtt mind a számuk, mind a vagyonuk, és az év során a nyilvános és zártkörű együtt ismét jelentős friss tőkét vonzottak.

13 13 9. ábra Befektetési száma Pénzpiaci 1. ábra Kötvény Vegyes Részvény Garantált Származtatott Ingatlan Befektetési vagyona Milliárd forint Pénzpiaci Kötvény Vegyes Részvény Garantált 3 Származtatott 13. ábra Befektetési jegyek forgalma 27-ben 2 Milliárd forint Pénzpiaci 14. ábra Kötvény Vegyes Részvény 2 Egyéb 169 Garantált 579 Származtatott Befektetési jegyek forgalmának hatása a vagyonváltozásra 27-ban 1 Százalék Pénzpiaci Kötvény Vegyes Részvény Egyéb Garantált Ingatlan Egyéb 9 76 Származtatott 7 Egyéb Ingatlan 5 Ingatlan 11. ábra Befektetési száma ábra Befektetési vagyona Milliárd forint Pénzpiaci 43 Pénzpiaci 15. ábra 25 Kötvény Vegyes 161 Kötvény Vegyes Részvény Garantált 384 Részvény Garantált Származtatott Ingatlan Származtatott Befektetési jegyek forgalma 28-ban 2 Milliárd forint ábra Pénzpiaci Kötvény Vegyes Részvény Egyéb Garantált Egyéb Származtatott Befektetési jegyek forgalmának hatása a vagyonváltozásra 28-ban 1 Százalék Pénzpiaci Kötvény Vegyes Részvény 61 Egyéb 76 Garantált Ingatlan Egyéb Származtatott -22 Ingatlan 96 Ingatlan

14 14 Éves jelentés 28 befektetési piaca 28-ban Az egyes alapkategóriák esetében a különböző mértékű tőkevonzás és a különböző nagyságú hozamok más-más arányban növelték a vagyont. A 17. ábrán látszik, hogy míg a hozamok a pénzpiaci és ingatlan esetében növelték a vagyont, az értékesítés a részvény, a garantált és a származtatott esetében volt pozitív, de csak az utóbbi két kategóriában haladta meg a hozamok hatását, a vagyonváltozást a hozamok legnagyobb arányban a részvény esetében okozták. 17. ábra Befektetési jegyek vagyonváltozása 28-ban 2 Év eleji vagyonnal súlyozott átlag, százalék Pénzpiaci kötvény Értékesítés Teljesítmény Vagyonváltozás vegyes Részvény A ábra az átlagos hozamait mutatja 28-ban: látható, hogy a pénzpiaci 5-7%-os hozama mellett a kötvény alig -1%-os hozamot értek le, míg a kötvénytúlsúlyos vegyes, a garantált, a származtatott és az ingatlanforgalmazó hozama jellemzően ennél némileg alacsonyabb volt. A kiegyensúlyozott vegyes, a részvény és a nem besorolt 2-5%-os veszteséget szenvedtek el, ugyanakkor az ingatlanfejlesztő átlagosan 22% körüli teljesítményt értek el 28-ban Egyéb Az átlagos hozamai 28-ban 3 Év eleji vagyonnal súlyozott átlag, százalék alap Likviditási 87 Garantált 7,4 5,3,7,1 alap Rövid kötvényalap Hosszú kötvényalap Kötvénytúlsúlyos Pénzpiaci ábra Származtatott Ingatlan -4, ,2 vegyes alap Kiegyensúlyozott vegyes alap Részvénytúlsúlyos alap Tiszta részvény alap Egyéb, nem besorolt alap Garantált alap Származtatott alap Ingatlanforgalmazó alap -44,9-45,5-16,3-4,6-2,6 -,6 alap Ingatlanfejlesztő 21,6 19. ábra A hazai átlagos hozamai 28-ban 3 Év eleji vagyonnal súlyozott átlag, százalék Likviditási 7,6 5,5,7,2 Pénzpiaci Rövid kötvény Hosszú kötvény 2,8 Kötvénytúlsúlyos vegyes -23, -45, -53,3 Kiegyensúlyozott vegyes Részvénytúlsúlyos Tiszta részvény Forintban nominált -5,2 garantált Ingatlanforgalmazó 21,6 -,6 alap alap Ingatlanfejlesztő

15 15 Pénzpiaci A pénzpiaci továbbra is a legnagyobb kategóriát alkotják, de 28-ban a korábbi egy-két évhez hasonlóan jól elkülönült a likviditási és a klasszikus pénzpiaci trendje. A 26-os év során az előbbiek váltak a nagyobb csoporttá, és 28- ban is növekedést mutattak, míg az utóbbiak vagyona csökkent. 28-ban négy új pénzpiaci alap indult, ebből kettő a 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű likviditási, kettő pedig az egy év alatti hátralevő futamidejű hagyományos pénzpiaci közé tartozott. Egy-egy 2. ábra alapot a BAMOSZ két, év közben 26 Milliárd forint felvett új tagja hozott, egy korábban kötvény alapot és két volt garantált 2 alapot likviditási alappá alakítottak, 18 míg egy likviditási alapot átsoroltak a részvény közé. Két alap beolvadással, egy pedig végelszámolás sal megszűnt. Az száma így a végi 37-ről 42-re nőtt. 4 2 A pénzpiaci vagyona 28- ban 13%-kal csökkent, bár a likviditási 1%-kal gyarapodni tudtak, de a klasszikus pénzpiaci vagyona 38%-kal esett. A likviditási ból 46 milliárd forintot, míg a klasszikus pénzpiaci ból összesen 165 milliárd forintnyi tőkét vontak ki 28-ban. A likviditási átlagosan 7% körüli, a klasszikus pénzpiaci 5,3% körüli hozamot értek el 28-ban, ami összesen 74 milliárd forintot jelentett a befektetőknek. A hazai pénzpiaci vagyonát a Magyar Nemzeti Bank irányadó alapkamatával összevető 21. ábrán látszik, hogy az elmúlt tíz éven a pénzpiaci vagyonának változása szorosan követte az alapkamat változásában beálló tendenciákat minden jelentősebb kamatemelést a pénzpiaci vagyonának időleges visszaesése követett, és nem történt ez másként 28-ban sem. Ugyanakkor a kamatcsökkentéseket jellemzően fokozatos vagyonnövekedés követte. A pénzpiaci számának és vagyonának alakulása Darab XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII ábra Kötvénytúlsúlyos vegyes (NEÉ, jobb skála) Kötvénytúlsúlyos vegyes (darabszám) Pénzpiaci és az MNB alapkamat Kiegyensúlyozott vegyes (NEÉ, jobb skála) Kiegyensúlyozott vegyes (darabszám) 12 Milliárd forint Százalék hazai pénzpiaci vagyona (bal skála) 9 jegybanki alapkamat (jobb skála)

16 16 Éves jelentés 28 befektetési piaca 28-ban Kötvény Egy új hosszú kötvényalap indult az év során, míg egy rövid kötvény alapot a likviditási közé soroltak át, az év során pedig egy alap beolvadással, három pedig végelszámolással megszűnt. Az év végére így az száma 28-ról 24-re csökkent. A kötvény vagyona 28. során kevesebb, mint felére csökkent. A rövid lejáratú kötvény vagyona 58%-kal, míg a hosszú lejáratú kötvényé 44%-kal csökkent az év során. 22. ábra A kötvény számának és vagyonának alakulása 35 Milliárd forint Darab XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII Rövid kötvény (NEÉ, jobb skála) Hosszú kötvény (NEÉ, jobb skála) Rövid kötvény (darabszám) Hosszú kötvény (darabszám) A kötvényból 28-ban 168 milliárd forint tőkét vontak ki (ami az év eleji vagyon több mint fele). A tőkekivonás több mint három-ötöde a rövid lejáratú kötvényat sújtotta, míg a hosszú lejáratú kötvénynál valamivel kisebb arányú tőkekivonás volt tapasztalható. A hazai kötvény átlagosan -1% körüli hozamot, míg a globális kötvény vagy jelentősen magasabb (7% feletti), vagy jelentősen alacsonyabb (15%-ot meghaladó veszteség) hozamot értek el 28-ban. A hazai kötvény forgalmát a hazai kötvények teljesítményét mutató MAX indexszel összevető 23. ábrán az látszik, hogy 28-ban a forgalom változása (a tőkekivonás csökkenése vagy dinamizálódása) 23. ábra Kötvény forgalma és teljesítménye, Milliárd forint 2 15 Hazai kötvény forgalma 1 MAX index havi változása I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. némi késéssel követte a hozamokban tapasztalható tendenciákat Vegyes A 28-as év során 2 új vegyes alap indult, mind a kettő 3-7% közötti részvényarányt tartó kiegyensúlyozott vegyes alap. A vegyes száma az év során 46-ről 48-ra nőtt. A vegyes vagyona fokozatosan csökkent az év során, vagyonuk egy év alatt összesen 57%-kal csökkent. Ezen belül a 3%-nál kevesebb részvényt tartalmazó kötvénytúlsúlyos valamivel gyorsabban lett kisebb, egy év alatt 59%-kal csökkent a vagyonuk. A kiegyensúlyozott vegyes vagyona 54%-kal csökkent 28-ban. A vegyes ból összesen 117 milliárd forint tőkét vontak ki az év során. A tőkekivonás nagyjából 7-3 % arányban csökkentette a kötvénytúlsúlyos, illetve a kiegyensúlyozott vegyes at.

17 17 A hazai kötvénytúlsúlyos vegyes 28-ban átlagosan 2,8% hozamot hoztak a befektetőknek, a globális átlagosan 1% körüli, míg az európai kötvénytúlsúlyos vegyes 14% körüli veszteséget szenvedtek el. A kiegyensúlyozott vegyes hozama ennél is alacsonyabb volt, a hazai és közép-kelet európai általában 15-4% veszteséget, az európai 7-25% közötti, az egyéb vegyes átlagosan 25% körüli veszteséget szenvedtek el az év során. 24. ábra A vegyes számának és vagyonának alakulása 26 Milliárd forint Darab XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII Kötvénytúlsúlyos vegyes (NEÉ, jobb skála) Kiegyensúlyozott vegyes (NEÉ, jobb skála) Kötvénytúlsúlyos vegyes (darabszám) Kiegyensúlyozott vegyes (darabszám) Részvény Az év során 9 részvénytúlsúlyos és 3 tiszta részvény alap indult, míg egy részvénytúlsúlyos alapot átsoroltak a tiszta részvény közé. Egy zárt részvénytúlsúlyos alapot nyilvánossá, egy korábban likviditási alapot részvénytúlsúlyos alappá alakítottak, két alapot pedig a BAMOSZ egyik év közben felvett új tagja hozott. Ugyanakkor két alap beolvadással megszűnt, így az év során az száma 45-ről 59-re nőtt. A részvény összesített nettó eszközértéke 42%-kal lett kisebb 28-ban. A tiszta részvény vagyona 24%-kal, a részvénytúlsúlyos é pedig 47%-kal fogyott, bár az évközi átsorolás hatását kiszűrve a tiszta részvény csökkenése lett volna gyorsabb. A részvény vagyonvesztését ugyanakkor a többi alaptípustól eltérően elsősorban nem a tőkekivonás okozta, hiszen az év során mindöszsze 6 milliárd forint tőkekivonás volt tapasztalható. A részvénytúlsúlyos ba 23 milliárd forint friss befektetés érkezett, míg a tiszta részvény ból összességében 29 milliárd forintot vontak ki 28-ban. 25. ábra A részvény számának és vagyonának alakulása 4 Milliárd forint Részvénytúlsúlyos (NEÉ, jobb skála) Részvénytúlsúlyos (darabszám) Tiszta részvény (NEÉ, jobb skála) Tiszta részvény (darabszám) Darab XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII ábra A részvény számának és vagyonának alakulása (földrajzi kitettség szerint) 4 Milliárd forint Darab XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII Egyéb nemzetközi (NEÉ, jobb skála) Európai (NEÉ, jobb skála) Egyéb nemzetközi (darabszám) Európai (darabszám) Ázsiai (NEÉ, jobb skála) Hazai (NEÉ, jobb skála) Ázsiai (darabszám) Hazai (darabszám) Észak-Amerikai (NEÉ, jobb skála) Közép-kelet európai (NEÉ, jobb skála) Észak-Amerika (darabszám) Közép-kelet európai (darabszám)

18 18 Éves jelentés 28 befektetési piaca 28-ban A 28-as évben a részvény jelentős negatív hozamokat szenvedtek el, miután az év túlnyomó részében a részvénypiacok mélyrepülése volt tapasztalható. A hazai és közép-kelet európai részvénytúlsúlyos átlagosan 45%-os éves veszteséget szenvedtek el, míg a tiszta részvény átlagosan több mint 5%-ot. Összehasonlításul az európai és az észak-amerikai átlagosan 3-4% körüli, az ázsiai és a globális részvény 3-5% körüli veszteséget szenvedtek el 28-ban. A hazai részvények teljesítményét mutató BUX index havi változását és a hazai részvény havi forgalmát összevetve látható, hogy 28-ban a forgalom jellemzően nem követte az index alakulását, azaz gyenge korrelációt mutatott (27. ábra). 27. ábra A hazai részvény BUX index változása, Milliárd forint Hazai részvény forgalma BUX index havi változása I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII Egyéb értékpapír Azok a nyilvános nyíltvégű értékpapír, amelyek kezelői nem kívánják a kategorizálással megkötni magukat (például az abszolút hozamra törekvő, és ezért a különböző eszköztípusokba és országokba szabadon befektető ) az egyéb, nem besorolt hoz tartoznak. Az év elején 7 ilyen alap működött, és az év során 1 új alap indult, így számuk az év végére 8-ra nőtt. Az egyéb nyilvános nyíltvégű értékpapír vagyona egy év alatt 41%-kal csökkent. A 14 milliárd forintos tőkekivonás az év eleji vagyon mintegy negyede. Az év egészében létező veszteségei a -4%-tól a -46%-ig terjedő 28. ábra skálán alakultak. 24 Milliárd forint 28-ban 8 új zártkörű részvényalap és 7 új zártkörű garantált alap indult, és elindult egy új pénzpiaci, egy kötvény, egy nem besorolt és egy származtatott alap is, de közben 1 zártkörű részvényalapot nyilvánossá alakítottak, így a zártkörű értékpapír- és speciális száma az év során 11-ről 29-re nőtt. A zártkörű értékpapír- és speciális vagyona 28-ban több mint kétszeresére nőtt. A zártkörű részvény 132%- kal bővültek egy év alatt, a garantált vagyona pedig 1%-kal nőtt. A zártkörű értékpapír- és speciális összességében több mint 181 milliárd forint új tőkét vonzottak a 28-as évben. Ennek több mint 9%-a a zártkörű részvényba érkezett, míg a zártkörű garantált tőkevonzása 6,5 milliárd forint, a származtatott é 4,5 milliárd, a pénzpiaci é 3,5 milliárd, a kötvényé 2,5 milliárd, a nem besorolt é pedig 13 millió forint volt. Az egyéb értékpapír számának és vagyonának alakulása Darab XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII Egyéb, nem besorolt (NEÉ, jobb skála) Egyéb, nem besorolt (darabszám) Zártkörű értékpapír- és speciális (NEÉ, jobb skála) Zártkörű értékpapír- és speciális (darabszám)

19 19 Speciális. A garantált száma lendületesen nőtt az első alap 22-es indulása óta. Az év elején 11 garantált alap működött, 28. során további 51 alap indult, miközben 4 alap elérte futamideje végét, és megszűnt, kettőt pedig a futamidő végével likviditási alappá alakítottak. Az év végére az száma így 155-re nőtt. Az év elején 21 nyíltvégű garantált alap működött, év végére ezek száma is 36-ra emelkedett. A garantált vagyona 28-ban 13%-kal nőtt. Miután a garantált többsége még mindig zártvégű, az tőkevonzása jellemzően egybeesik az 29. ábra új indulásával. Összesen 81 6 Milliárd forint milliárd forintot fektettek be újonnan nyilvános garantált ba 28-5 ban, ami a ben tapasztalt tőkebeáramlásnak csak fele, de 4 messze meghaladja a 25-ös szintet. Az átlagosan 4% körüli 3 2 veszteséget mutattak 28-ban. A speciális másik csoportja a származtatott é. Az év elején 14 alap tartozott e csoportba, az év során 6 új alap indult, egy alapot pedig a BAMOSZ egyik év közben felvett tagja hozott, így az év végére 21-re nőtt az száma. A származtatott vagyona bővült a leggyorsabban 28-ban, egy év alatt 18%-kal nőtt, és az év során 7 milliárd forint új tőke áramlott az ba. Az év egészében létezett éves teljesítménye az egyik legmagasabb éves hozamot jelentő 19%-tól a -4%-ig terjedő skálán, átlagosan -4% körül szórt 28-ban. A speciális számának és vagyonának alakulása 1 Darab 18 XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII Származtatott (NEÉ, jobb skála) Garantált (NEÉ, jobb skála) Garantált (darabszám) Származtatott (darabszám) Ingatlan Az év során a BAMOSZ két új ingatlanalapot kezelő taggal bővült, ezek egy-egy új nyilvános, illetve zártkörű ingatlanforgalmazó alapot hoztak. Az év során egy új ingatlanfejlesztő alap indult, egy zártkörű ingatlanforgalmazó alap viszont megszűnt. Az év végére így az év eleji 24-ről 26-ra nőtt az száma. Az ingatlan alapjainak száma 1 (ebből 8 a hazai) maradt. Az ingatlan vagyona az év során harmadával csökkent. Az ingatlanfejlesztő vagyona ugyan 41%-kal nőtt, de a közvetlen ingatlanbefektetéseket megvalósító ingatlanforgalmazó é 35%-kal, a hazai ingatlanba fektető é 34%-kal, míg a nem hazai ingatlanba fektető vagyona 31%-kal csökkent. Míg 25-ben és 26-ban a legtöbb friss tőkét az ingatlan vonzották, ban a legnagyobb arányú tőkekivonás az ingatlanat érintette: 28. során összesen 22 milliárd forintot vontak ki az ingatlanból. A tőkekivonásból 46 milliárd forint az ingatlan alapjait (39 milliárd a hazai ingatlanba fektető at, 7 milliárd pedig az európai ingatlanba fektető at) érintette, míg 176 milliárd a hazai ingatlanat, az ingatlanfejlesztő viszont 1 milliárd forint befektetést vonzottak.

20 2 Éves jelentés 28 befektetési piaca 28-ban 3. ábra Az ingatlan számának és vagyonának alakulása 6 Milliárd forint Darab XII. 31. I. 31. II. 29. III. 31. IV. 3. V. 31. VI. 3. VII. 31. VIII. 31. IX. 3. X. 31. XI. 3. XII Ingatlanforgalmazó (NEÉ, jobb skála) Ingatlanfejlesztő (NEÉ, jobb skála) Ingatlanforgalmazó (darabszám) Ingatlanfejlesztő (darabszám) 31. ábra Az összetétele az évek végén Százalék Az év során végig létező nyilvános ingatlan 28-ban átlagosan összesen % körüli hozamot értek el. Az ingatlanfejlesztő mutatták a legjobb hozamot 28-ban, átlagosan 32% körüli hozamot értek el, míg a hazai ingatlanforgalmazó jellemzően negatív hozammal zárták az évet. Az egy része a pénzpiaci hoz hasonló hozamot mutatott, míg ingatlan származtatott garantált egyéb részvény vegyes kötvény pénzpiaci más az ingatlanleértékelések miatt már 28-ban is jelentős veszteségeket szenvedtek el. Az évek során a kötvény súlya folyamatosan csökkent az összes on belül, 25 végére első ízben nem a kötvény alkották a legnagyobb csoportot, 28 végén pedig a pénzpiaci mellett a garantált, az ingatlan és a részvény is megelőzték a kötvényat. A legnagyobb alapkategória Magyarországon továbbra is a pénzpiaci é. Folyamatosan nőtt az utóbbi hat évben a garantált aránya is, 28 végén arányuk már meghaladta a 2%-ot, és a második legnagyobb csoportot jelentik. Az ingatlan aránya az ezredfordulót követően gyors növekedést mutatott, de a 27-es intenzív tőkekivonás óta az utóbbi két évben jelentősen csökkent az arányuk, így 28 végén az vagyonának már csak 15%-a volt ingatlanban, de ezzel is a harmadik legnagyobb csoportot alkották. A zártkörű miatt nőtt 28-ban a részvény aránya is, és 15%-kal felzárkóztak az ingatlan mellé. A 32. ábra a különböző nyilvános, nyíltvégű értékpapíralap-típusok megoszlása mutatja Magyarországon és (az EFAMA adatai alapján) Európában 28. végén. Jól látható, hogy a hazai összetétele lényegesen

21 ábra Az értékpapír típusok megoszlása Magyarország 11% 11% 2% 12% 1% Pénzpiaci Kötvény Egyéb Részvény Európa 63% 1% 27% Az piaci részesedése Magyarország 55% 17% 4% Európa Vegyes 28% 69% 23% Alapok alapja eltér az európai összességétől. Míg nálunk az összes vagyon legnagyobb része 63%-a pénzpiaci ban, és további 11%-a kötvényban összpontosult, addig Európában ez a két alaptípus együtt az vagyonának csak felét teszi ki (és ez jelentős átrendeződés az egy évvel korábbi értékhez képest). A hazai részvény aránya az európai átlagnak alig több mint harmada. Eközben az alapjainak aránya nálunk jóval meghaladja az európai átlagot. Egy másik jellegzetes különbségre a következő ábra világít rá: az összes alapon belül az ingatlan aránya nálunk még mindig az európai átlag háromszorosa, míg a garantált esetében ez az arány ötszörös, miközben a zártkörű, intézményi é alig az európai átlag fele. 33. ábra 8% 2% 4% 12% 5% 3% 4% 17% 2% 1% Nyilvános nyíltvégű értékpapír Zártkörű Ingatlan Származtatott Egyéb Garantált A befektetési piaca az európai országokban 28. végén, millió euróban Luxemburg Franciaország Németország Írország Nagy Britannia Olaszország Spanyolország Svájc Ausztria Belgium Dánia Svédország Hollandia Finnország Norvégia Portugália Liechtenstein Lengyelország Törökország Görögország Magyarország Csehország Szlovákia Szlovénia Románia 1 71 Bulgária 164 (forrás: EFAMA)

22 22 Éves jelentés 28 befektetési piaca 28-ban Az és a kezelt vagyon alakulása negyedévenként (millió forintban) összvagyon a negyedévek végén Likviditási , , , , ,48 Pénzpiaci , , , , ,66 Pénzpiaci , , , , ,13 Rövid kötvény , , , , ,58 Hosszú kötvény , , , , ,8 Kötvény 329.4, , , , ,38 Kötvénytúlsúlyos vegyes , , , , ,19 Kiegyensúlyozott vegyes , , , ,6 5.13,77 Vegyes , , , , ,96 Részvénytúlsúlyos , , , , ,3 Tiszta részvény , , , , ,53 Részvény , , , , ,56 Egyéb, nem besorolt ,9 53.5, , , ,78 Nyilvános nyíltvégű értékpapírlapok , , , , ,81 Garantált , , , , ,53 Származtatott , , , , ,74 Részvény , , , , ,51 Kötvény 2.52,82 Pénzpiaci 3.395,15 Egyéb 131,53 Garantált 2.185, , , , ,38 Származtatott 2.874, ,1 Zártkörű , , , , ,49 Ingatlanforgalmazó , , , , ,99 Ingatlanfejlesztő 6.477, , , , ,97 Ingatlan , , , , ,96 Egyéb , , , , ,72 Alapok összesen , , , , ,53 Pénztárak számára kezelt vagyon , , , , ,62 Unit-linked termékek , , , , ,39 Egyéb biztosítói vagyon , , , , ,62 Biztosítók számára kezelt vagyon , , , , ,1 Egyéb kezelt vagyon , , , , ,35 Vagyonkezelésben lévő vagyon , , , , ,98 Mindösszesen , , , , ,51