Majs Község Önkormányzata

Átírás

1 ÁROP Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Majs Község Önkormányzata Majs, június 24. Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Az intézkedési területek részletes kifejtése Jövőképünk Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Majs Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Majs község Baranya megye déli részén helyezkedik el, két eltérő arculatú táj találkozásánál fekszik. Kelet felől a szinte asztal simaságú Mohácsi-teraszos-sík, nyugat felől a hullámos felszínű, dombsági Nyárád- Harkányi-löszvidék övezi. Majs község története okmányilag a XI. századig vihető vissza. Szent László király egy 1093-ban kelt okmányában a Báta-i bencés apátságnak többek között a Naradi ma Nagynyárád birtokot adományozta. A török adókönyvek a defterek, tanúskodnak arról, hogy a hódoltság előtti két részre szakadt községben 52 ház állott. A török kegyetlen pusztítása és a terhek a nép a meg nem szállt országrészekbe menekült. Az elmenekült és a kipusztult lakosok helyére szerbeket, rácokat telepítettek le. Sok szerb család maradt községünkben a volt magyar házakba húzódva 1921-ig a Trianoni békeszerződés tette lehetővé, hogy haza optáljanak, de még mindig maradt egy kettő, míg az utolsó sarj 1977-ben halt meg. A Savoyai által délről felhozott szláv nemzetség nem volt elegendő ahhoz, hogy a területet betöltsék, így 1722-től megkezdődött a nyugati országokból, elsősorban a mai Németország területéről a lakosság áttelepítése. Ezután komoly törés következik be a II. világháború kirobbanásával. A település német lakosságának nagy részét kitelepítik, ingatlanaikba szintén kitelepített felvidéki magyar családok leltek otthonra. A település nemzetiségi összetétele jelentősen megváltozott. A község kiemelkedő műemléke az 1781-ben épült és falra festett ikonjaival országosan egyedülálló Szerbtemplom. További műemlék a Szent - Donátus szobor, amely 1766-ból származik. Az 1990-es évek elején szántás közben került elő. Az 1990-es évek elején állították fel az egykori szovjet hősi emlékmű helyén Farkas Pál alkotását, a Megbékélés-szobrot. A falu fontos építészeti értékei közé tartoznak a jellegzetes L-alaprajzú sváb porták, a dolinai és Táncsics Mihály utcai pincesorok présházai, a második világháború után átépült katolikus templom és mellette lévő paplak, valamint a Frey János Általános Iskola épülete 1913-ból. Településünk előnyei: szép természeti környezet, sétára, kirándulásra alkalmas halastó és erdő rendezett falukép, vendégszerető emberek teljes közműellátás: villany, víz, gáz, szennyvíz, telefon és kábel tv, internet XVII. századbeli gyönyörű műemlék: szerb-ortodox templom német nemzetiségi tájház, felvidéki emlékszoba, szerb emlékszoba 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 Intézményrendszer és szolgáltatások: általános iskola és óvoda, Idősek Klubja, orvosi és fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat, gyógyszertár, posta és takarékszövetkezet, teleház és közösségi ház, ABC és presszók, sportpálya és tornaterem, az intézmények egy része akadálymentesített. Az Idősek Klubja és az óvoda teljes körűen. A Művelődési Ház, valamint a Polgármesteri Hivatal részben akadálymentesített. aktívan működő egyesületek Településünk hátrányai: kevés a munkalehetőség a faluban, illetve a környéken felújításra várnak a járdák és az utak távol esünk a vasúthálózattól, autópályától és főútvonaltól a közúti autóbusz-közlekedés Mohács felé jó, Pécs felé már kevésbé, legjobb megoldás a személygépkocsi Forrás: Demográfiai adatok: A település lakóinak száma 2011-ben 939 fő. Majs demográfiai értelemben, az országos adatokhoz viszonyítva átlagos helyzetben van, lakosságának száma viszonylag állandó, illetve az természetes szaporodás mutatói megegyeznek az országos átlaggal. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % Lakónépesség Életkor szerinti bontásban vizsgálva a lakosságot megállapítható, hogy mindkét nem tekintetében elöregedő tendenciát mutat településünk, így a program elkészítésekor az idősekre különösen oda kell figyelnünk. A nők aránya a 60 év feletti korosztályban kiemelkedően magas. 4

5 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 48% 0-2 évesek 0-14 éves % 51% éves % 49% éves % 55% éves % 39% 65 év feletti % 38% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázatból kitűnik, hogy a lakosság száma évről-évre mintegy 20 fővel csökken. Ha a negatív előjelű természetes szaporodási táblázatot, valamint az elvándorlást mutató Belföldi vándorlások táblázatot összevetjük, az 1. számú táblázattal megállapítható, hogy mind a szaporulat, mind az elvándorlás egyenlő mértékben járul hozzá a település lélekszámának csökkenéséhez. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 10 5 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő)

6 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR természetes szaporodás (fő) Értékeink, küldetésünk A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség nem csupán követelmény, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékossággal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség. A Programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és a társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Majs Község Önkormányzatának célja, hogy Majs olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen, vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. 6

7 Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Majs település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. a köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 7

8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Majs Község Településfejlesztési Koncepciója és Programja olyan prioritásokat határoz meg, amelyekhez a települési esélyegyenlőségi terv hozzá tud járulni. A program prioritásai a következők: Társadalmi kapcsolatok erősítése, lakosságmegtartó és vonzó képesség fokozása: e területen a gyermekek helyben történő színvonalas ellátását, a szociális ellátás fejlesztését, (idősek nappali ellátása), faliképfejlesztést, természetvédelem, környezete fejlesztést emeli ki program, segítve ezáltal az egyenlő esélyek biztosítását és a minőségi élet feltételeit az itt élő lakosság számára. Az esélyegyenlőségi terv által megnevezett hátrányos helyzetű csoportok (idősek, gyermekek) helyzetének feltárása és támogatása kiemelt célja a programnak. Turizmusfejlesztés Gazdaságfejlesztés: az önkormányzat gazdasági tevékenységének kialakításával segíti a program a településen élők foglalkoztatását. Erősíti a hagyományos mezőgazdasági termelés megőrzését a községben. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Majs - Udvar Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést Majs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 40/2009. (V.21.) számú, Udvar Község Képviselő -testülete a 32/2009.(V.20.) számú határozatával fogadta el. A helyzetelemzés egy, az OKM által összeállított elemzési sablon alapján került megalkotásra mind az intézmények, mind a települések tekintetében. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A célok közt szerepel az esélyteremtés, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a településen élő hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása. 8

9 Intézményi dokumentumok A Majsi Óvodában több dokumentumba be kellett építeni az egyenlő bánásmódra, és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket, az intézkedési terv célkitűzéseit. E szabályzó dokumentumok intézményi szinten: SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program, Intézményi Minőségirányítási Program. Ugyanígy az MTKT Idősek Klubja Majs esetében az alábbi dokumentumokban található az egyenlő bánásmódra, és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket: SZMSZ, Házirend. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Majs a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. Az esélyegyenlőségi tervezés segíti a térség területfejlesztési koncepciója fő célkitűzéseinek megvalósítását, amely elsősorban a foglalkoztatási helyzetre, a gazdasági és oktatási, szociális és gyermekvédelmi területek célkitűzéseinek megvalósításához járul hozzá. A térségben élők életminőségének javítása, az életszínvonal növelése a foglalkoztatottsági szint emelésén és a megújulásra kész helyi közösségeken keresztül. Életszínvonal, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, a településen munkahely-teremtési kezdeményezések támogatása. Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése. Szociális gondoskodás a rászoruló rétegek számára (idősek, felnőtt fogyatékosok ellátása). Közbiztonság, bűnmegelőzés. Ezek olyan átfogó célok, amelyek a kistérségi és a helyi szereplő által megvalósítandó fejlesztési tevékenységek számára is hosszú távon irányt mutatnak. Közösségek működése, azok szerepe, részvétele a különböző programokban. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az önkormányzat számára a koherens esélytervhez szükséges információk rendelkezésre állnak. Vannak azonban olyan területek, amelyről az információszerzés még nehézkes. Az adatgyűjtést segítené a évi népszámlás településsoros adata, azonban ilyen jellegű összesítések még nem elérhetők a KSH honlapján. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A évi felmérések szerint hazánkban 1,2 millió felett van a szegény emberek száma. Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekeké vált azzá. Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé is. Ők azok, akik folyamatosan csúsznak lefelé a lejtőn, s nincs számukra visszaút. A szegénységnek nincs mindenki számára elfogadott, örökérvényű definíciója. Általában azokat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek, ahol a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. forrás: TÁMOP pályázati kiírás. Ezen meghatározást alapul véve Majs község nem tartozik a mélyszegénység által sújtott települések közé. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban a munkanélküliség, a szociális rászorultság, a gyermekek helyzete, a lakhatási viszonyok és az iskolai végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. A lakosság jövedelmi viszonyairól nincs megfelelő adatunk. Mekkora jövedelemből lehet megélni egy-egy településen, ennek megítélése, mint kategória behatárolása országtól függően más és más. Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak. Így Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ez forintosítva Magyarországon forint havi jövedelmet jelent. A fogalmak, mint látható, nem azonos élethelyzetet fednek, általánosan elmondható, hogy a szegényebb országok szegényei sokkal szegényebbek, mint a gazdagabb országban élő alacsony társadalmi státuszúak. Másik használt fogalom a létminimum, amely egy 9

10 szerény, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Magyarországon a forintos átlag havi jövedelem, ami az egyfős, a két fős, 3, 4, vagy ennél nagyobb családok esetére is vonatkoztatott átlagos mutató. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegénynek. Ez a réteg a népesség 30-35%-át teszi ki, köztük gyermek. Ekkora tömeget a szociálpolitika képtelen eltartani, így a mélyszegénység határát a minimál nyugdíj forintos havi értéke alatti jövedelműeknél húzzák meg. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A községben élők foglalkoztatási helyzete kedvezőtlen. A privatizációt megelőzően a település aktív korú lakossága a helyi termelőszövetkezetben, valamint a Bólyi Állami Gazdaságban talált munkát. A gazdasági átalakulás során a termelőszövetkezeteket összevonták, családi gazdaságok alakultak ki, így sokan elvesztették munkájukat. Ma a településen a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, amely 9 fő közalkalmazottat, illetve köztisztviselőt és 48 fő közmunkást foglalkoztat. Mellette egy ruhaipari üzem biztosít 50 fő számára munkát. A lakosok többsége Mohácson és Bólyban talál munkát. Néhányan Pécsre, illetve Szekszárdra ingáznak. Évről- évre emelkedik azok száma, akik külföldön, elsősorban Nagy- Britanniában és Németországban időszakosan dolgoznak. Pár család az előbbi országokban letelepedett, nem tért vissza településünkre. A vállalkozások száma az utóbbi években jelentősen, több mint felére csökkent a településen, a gazdasági krízis kialakulásával párhuzamosan számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év regisztrált vállalkozások száma a településen Kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátóhelyek száma Forrás:TeIR, KSH-TSTAR a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A munkaügyi központ adatai alapján a munkanélküliek aránya meghaladja a 10 %-ot. A munkanélküliek száma a nők esetében stagnál, míg a férfiak esetében enyhe csökkenés mutatkozott. Önkormányzati adataink alapján feltételezhető, hogy a szám csökkenése a külföldi munkavállalással van összhangban számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,0% 44 12,2% 77 10,6% ,5% 49 17,1% 91 14,0% ,2% 36 10,2% 76 10,7% ,8% 42 12,0% 83 11,9% Forrás:TeIR, KSH-TSTAR A nyilvántartott munkanélküliek több mint 50 %-a 180 napnál régebben álláskereső. Különösen kiemelkedő a nők aránya. Számukra az önkormányzat közfoglalkoztatást szervez, azonban e foglalkoztatási formában is nehéz a nők számára munkalehetőséget biztosítani. 10

11 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett Forrás:TeIR, KSH-TSTAR fő fő % 3,9% 6,6% 2,6% 2,4% fő % 14,3% 12,1% 13,2% 18,1% fő % 15,6% 13,2% 13,2% 12,0% fő % 13,0% 13,2% 19,7% 14,5% fő % 14,3% 12,1% 13,2% 10,8% fő % 11,7% 15,4% 9,2% 12,0% fő % 13,0% 9,9% 14,5% 13,3% fő % 14,3% 14,3% 9,2% 10,8% fő % 0,0% 3,3% 3,9% 6,0% fő % 0,0% 0,0% 1,3% 0,0% A korcsoport szerinti összehasonlításnál kitűnik, hogy évben a év közöttiek munkanélküliek aránya legnagyobb. Sajnos egyre inkább tapasztalható, hogy a korosztály- mivel a környéken állást nem talál- külföldön vállal munkát. 11

12 számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,8% 8 11,0% 11 7,2% ,7% 3 3,9% 7 4,3% ,6% 4 5,1% 6 3,8% ,3% 6 8,3% 7 4,8% Forrás:TeIR, KSH-TSTAR A nyilvántartott pályakezdők száma a település lakosság számának fogyásával párhuzamosan csökken. 12

13 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Alacsony iskolázottságról a 2011-es adatok nem állnak rendelkezésünkre így összehasonlító elemzés a táblázatból nem vonható le. A regisztrált munkanélküliek végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy a munkanélküliek több mint fel 8 általánossal, vagy annál kevesebbel rendelkezik. Számukra az elhelyezkedés lehetősége minimális, részükre tanfolyamok szervezésével és elvégzésével lehet esélynövekedésről beszélni. Általános iskolai felnőtt oktatásban tanulók, valamint a felnőttoktatásban résztvevők középfokú iskolában tanulók száma évek óta nulla számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,9% ,1% 56 13,2% #ÉRTÉK! na na #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás:TeIR, KSH-TSTAR

14 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,8% 38 47,5% 35 43,8% ,6% 49 55,1% 35 39,3% ,0% 42 59,2% 24 33,8% ,6% 34 47,9% 33 46,5% ,6% 48 51,6% 37 39,8% Forrás:TeIR, KSH-TSTAR c) közfoglalkoztatás A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező és igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történő foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás első napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a harminc munkanapot. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat másik önkormányzattal létrehozott társulás vagy más szerv útján is végezheti. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A településen ilyen szolgáltatás nincs. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen ilyen szolgáltatás nincs. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen ilyen szolgáltatás nincs.

15 g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A településen ilyen szolgáltatás nincs. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén nincs adatunk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. tv.) A szociális el látások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. A juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott személyt helyzetéből adódóan sújtják. Az ellátások formái A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére a törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Minden települési önkormányzatnak kötelező szolgáltatása az étkeztetés és a házi segítségnyújtás. Azokon a településeken, ahol kétezer főnél több állandó lakos él, az alapszolgáltatásokon felül kötelező biztosítania családsegítést, ahol háromezer főnél több állandó lakos él, ott a nappali ellátást is. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A települési önkormányzat az alapellátás keretében, a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás tagjaként az Idősek Klubjában gondoskodik a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, demens ellátás megszervezéséről. A Klub dolgozói létszáma jelenleg 6 fő. Átruházott hatáskörrel a polgármester átmeneti segélyben részesítheti azokat az állampolgárokat, akik szorult helyzetük miatt az önkormányzathoz fordultak segítségért. Majson az átmeneti segélyek száma az elmúlt évben 32 volt. Az átmeneti segélyek ügyében hozott döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén beszámol. A temetési segély olyan, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok nyújthatnak a rászorultak részére. A temetési segélyt esetében a jogosultak körét, valamint az igénylés módját, azaz a temetési segély igénybevételének feltételeit a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza. Így temetési segélyt 2012-ben 9 fő kapott. Köztemetésben senki nem részesült. Természetbeni juttatások közül a legnagyobb mértékű a közgyógyellátás. A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) állítható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ezek javításának költségeit is, valamint a járóbeteg-szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre. Közgyógyellátásban részesülők száma a településen enyhe növekedés után, stagnál. 15

16 számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás:TeIR, KSH-TSTAR A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá - munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50 %-os mértéket, vagy - vakok személyi járadékában részesül, illetőleg - fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez lett igazítva, több mint négy évig változatlanul forint volt, majd ez lecsökkent forintra. A táblázatból kitűnik, hogy míg a rendszeres szociális segélyben részesülők száma alacsony, addig az FHT-ban részesülők száma viszonylag magas, több évben meghaladta az 50 főt. A nők aránya évről- évre növekszik. Az önkormányzat a Munkaügyi Kirendeltséggel évről-évre több foglalkoztatási formát, tanfolyamot szervez a munkanélküliek 16

17 számára. A tanfolyamok közül kiemelkedik a nyelvtanfolyamokon, illetve a szakmákhoz tartozó kiegészítő képzéseken résztvevők száma. A Majsi Magyar - Német Kulturális Egyesület 2008-ban kosárfonótanfolyamot indított elsősorban munkanélküliek, valamint tagjaik számára. Az önkormányzat a START Közmunkaprogram keretén belül 46 főt foglalkoztat. Ezen kívül lehetőség van az FHT-ben részesülők számára hosszabbtávú foglalkoztatás keretén belül szervez az önkormányzat foglalkoztatást ban diákok számára nyári munkát biztosítunk ben az FHT-ben részesülők nagy része közhasznú munkában vett részt, havonta 10 napig. A település lakossága számára közcélú munkát is biztosít az önkormányzat. Mindezek ellenére mind 2012-ben, mind 2013-ban voltak olyan személyek, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és FHT ellátástól elestek számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres szociális segélyben részesülők fő évesek %- ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküliek fő %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást , , , , , , , , Forrás:TeIR, KSH-TSTAR Az álláskeresési segélynek három speciális típusa van. Az álláskeresési segély első típusa annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, de a járadék folyósítási idejét kimerítette. Ebben az esetben az álláskeresési segély folyósítása iránti kérelmét az álláskeresési járadék megszüntetésétől számított 30 napon belül kell benyújtania. Az álláskeresési segély második típusa azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezik. 17

18 Az álláskeresési segély harmadik típusára jogosult az az álláskereső, akinek maximum öt éve hiányzik a rá irányuló öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltétel, hogy az álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesüljön és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betöltse a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Álláskeresési segélyben évente 1- fő részesül, számuk a lakossági létszámához viszonyítva csekély számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,4% ,8% ,3% ,2% ,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresési járadék illeti meg azt az álláskeresőt, aki az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. [Flt. 25. (1)] Majson a nyilvántartott álláskeresők több mint 10%-a jogosult álláskeresési járadékra számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 #ZÉRÓOSZTÓ! ,2% ,8% ,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Ápolási díj: Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó (Ptk b) pontja), ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Súlyosan fogyatékos személy az, akinek a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes, b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), d) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt 18

19 helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul. Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. Ápolási díjat 2012 év során 13 fő kapott számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma Forrás:TeIR, KSH-TSTAR 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A község infrastrukturális feltételei kedvezőek. Ivóvíz a lakások 93%-ban van, gázhálózat a község teljes területén kiépített, a háztartások több mint fele igénybe is veszi ezt a szolgáltatást. Szennyvíz csatorna lefedettség 89% a településen a rákötött lakások arányában. A szolgáltatók visszajelzései alapján egyre több esetben kerül sor korlátozásra, illetve fogyasztás kikapcsolására. Különösen nagy gondot jelent a végszámlák kifizetése az E-ON felé. A belterületi önkormányzati utak felújítása, illetve aszfaltozása az önkormányzat anyagi helyzetének függvénye. Egy utcában nincs kiépített aszfaltút. Több utcában okoz gondot a szennyvíz- bevezetések következtében keletkezett minőségi romlás az utak állapotában. A beépült utcák aszfaltozására az önkormányzat beruházásában kerül sor a gazdasági terv szerint, így a belterületi utak aszfaltozottak, az önkormányzati utak az átlagnál jobb minőségűek. 19

20 számú táblázat Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma n.a n.a n.a n.a n.a Forrás:TeIR, KSH-TSTAR a) bérlakás-állomány Az önkormányzat tulajdonában 4 lakás van, jelenleg 1 fő lakik az önkormányzati lakásokban. b) szociális lakhatás A településen ez a támogatási forma nem létezik. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az önkormányzat ilyen típusú ingatlannal nem rendelkezik. d) Elégtelen lakhatási körülmények között élő lakos, hajléktalan a településen nincs. e) lakhatást segítő támogatások

21 számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Forrás:TeIR, KSH-TSTAR A lakhatási feltételeket a lakásfenntartási támogatásokkal segíti az önkormányzat. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 205 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A településen lakásfenntartási támogatásban évben 76 fő részesült, valamennyi normatív lakásfenntartási támogatást kapott. A táblázat adataiból kiderül, hogy az ellátottak száma jelentősen nőtt, amely a Szoc. tv. idevonatkozó rendelkezéseivel hozható összhangba. f) eladósodottság Az eladósodottság mértékéről adatokkal nem rendelkezünk. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületen és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakás a településen nincs. A településen a gázhálózat, a víz és szennyvízhálózat 100 %-os lefedettséggel elérhető. Internet, telefonszolgáltatások elérhetőek. A kábelhálózat kiépített. A pannon Volán járataival Mohács, Pécs, Bóly és Harkány elérhető. Vasúti közlekedés nincs. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen telep, szegregátum nem létezik. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)

22 b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés E fejezetben vizsgáljuk a település lakosságának egészségügyi helyzetét, az ellátáshoz való hozzáférést. Az egészségügyi ellátás helyben a házi orvosi praxisokon keresztül valósul meg. A házi orvosi szolgálatot a Megyei Egészségbiztosító Pénztár finanszírozza. Az ellátás a lakosságszámtól függőfix finanszírozás, amit kiegészít a kártyával bejelentkezett betegek utáni teljesítménydíjazás. Majson háziorvos praktizál, gyermekorvosi szakvizsgával is rendelkezik. A település lakosságán kívül, a környező településekről is rendelkezik tb kártyákkal. Az egészségügyi alapellátáshoz csatlakozó ügyeleti feladatokat külön megállapodás alapján, Bóly központtal biztosítják. A járóbeteg-szakellátás Mohácson valósul meg. A községben a védőnői szolgáltatás is megszervezett számú táblázat Orvosi ellátás év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma n.a n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a. Forrás:TeIR, KSH-TSTAR A községben fogorvosi praxis is működik. Összességében megállapítható, hogy Majs lakosságának egészségi állapota megfelelő, az ellátórendszer kiépített, a településen hozzáférhető. Az egészséges magatartást támogató, sportolásra lehetőséget biztosító infrastruktúra kedvező a községben. Az általános iskola tornatermében a tanítás után lehetőség van sportolásra ben zumba-oktatás folyt az intézményben. A településen füves sportpálya található. A Majsi Táncsics SE hetente több alkalommal tart edzéseket. A település futball csapata a megye II.-ben szerepel sikeresen. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi ellátás helyben a házi orvosi praxisokon keresztül valósul meg. A házi orvosi szolgálatot a Megyei Egészségbiztosító Pénztár finanszírozza. Az ellátás a lakosságszámtól függőfix finanszírozás, amit kiegészít a kártyával bejelentkezett betegek utáni teljesítménydíjazás. Majson háziorvos praktizál, gyermekorvosi szakvizsgával is rendelkezik. A település lakosságán kívül, a környező településekről is rendelkezik tb kártyákkal. Az egészségügyi alapellátáshoz csatlakozó ügyeleti feladatokat külön megállapodás alapján, Bóly központtal biztosítják. A járóbeteg-szakellátás Mohácson valósul meg. A községben a védőnői szolgáltatás is megszervezett. A községben fogorvosi praxis is működik. Összességében megállapítható, hogy Majs lakosságának egészségi állapota megfelelő, az ellátórendszer kiépített, a településen hozzáférhető. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. nép egészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A betegségstruktúra azonban- a háziorvos tájékoztatása alapján- hasonló a magyarországi népesség mutatóihoz, főként a magas létszámú 50 év feletti népesség tipikus betegségeit jelzik az adatok. A megelőző szűrővizsgálatokon való részvétel szervezettsége, s nyilvántartása hagy kívánni valót maga után. A megelőzés egyik fontos formája a szűréseken való részvétel, melyről azonban nem rendelkeznek 22

23 adatokkal. A községben lehetőség van az egészségnapok szervezésére, mely számos további szűrésre is lehetőséget adna. (vércukor, koleszterin, csontritkulás stb.) Az önkormányzatnak és a helyi civil szervezeteknek hasznos szerepet kell vállalniuk az 50 év feletti nők körében a méhnyakrák és a mellrák megelőzését szolgáló szűrővizsgálatok népszerűsítésében. Első lépésként 2012-ben az MTKT Idősek Klubja épületében szerveztünk, helyben szűrést a 60 év feletti korosztály számára. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátás Mohácson, illetve Pécsett elérhető. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A START közmunkaprogram keretében előállított termékeket a közétkeztetésben felhasználják. A közétkeztetésben a zöldségek, gyümölcsök szerepelnek. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az egészséges magatartást támogató, sportolásra lehetőséget biztosító infrastruktúra kedvező a községben. Az általános iskola tornatermében a tanítás után lehetőség van sportolásra ben zumba-oktatás folyt az intézményben. A településen füves sportpálya található f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az MTKT Idősek Klubja Majs, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény a szociális alapszolgáltatási formák közül étkeztetést, házi segítségnyújtást és nappali ellátást, azon belül időskorúak nappali ellátását és demens személyek nappali ellátását működteti. Étkeztetés keretében azokról a szociálisan rászoruló személyekről gondoskodunk a napi egyszeri meleg élelem biztosításával, akik koruk és egészségi állapotuk miatt önmaguk illetve eltartottjaik számára azt nem képesek biztosítani. Az ebédet az ellátásban részesülők igényei alapján hétköznaponként biztosítjuk. A szolgáltatást elvitellel, kiszállítással és helyben fogyasztással is igénybe veszik ellátottaink. A évben az étkeztetést: elvitellel: 4 fő, kiszállítással: 12 fő, helyben fogyasztással pedig 9 fő igényelte. Az ellátásban részesülő személyek közül 68%-a nő, 32%-a férfi neműek aránya. Az ellátottak életkorát tekintve a éves korosztály az, aki a leginkább rászorul a szociális ellátás ezen formájára. A napi egyszeri meleg élelmet intézményünk a helyi általános iskola napközi konyháját működtető vállakózótól vásárolja meg. Az étkeztetéssel járó szakmai feladatok ellátására 1 fő szakképzett személyt foglalkoztatunk napi 4 órában. Házi segítségnyújtás keretében a saját otthonukban élő időskorú és egészségi okból segítségre szoruló személyekről gondoskodunk. A szolgáltatásban részesülők igényei alapján, lakáson belüli és lakáson kívüli feladatokat egyaránt teljesítünk. A lakáson belüli feladatok közül elsősorban takarítást, mosást, vasalást, téli tüzelő behordását, begyújtást, gyógyszerelést, vérnyomásmérést, mentális gondozást igényelnek ellátottaink. Lakáson kívüli feladatok közül pedig többnyire bevásárlást, gyógyszeríratást- és kiváltást valamint hivatalos ügyek intézésében való közreműködést vesznek igénybe gondozottjaink. A évben házi segítségnyújtásban részesülők száma 17 fő volt, mely létszámon belül 6% a férfi és 94% a nő nemű ellátottak aránya. Gondozottaink életkorát tekintve hasonlóan az étkeztetésnél, itt is a éves korosztály a leginkább rászorult a szociális gondoskodásra. A házi segítségnyújtásban részesülők számára 2 fő szakképzett gondozott biztosítja a hétköznaponkénti feladatok teljesítését. Intézményünk nappali ellátás keretében időskorúak és demens személyek nappali ellátását biztosítja. A nappali ellátáson belül 23 fő időskorú és 7 fő demens személy számára nyújtunk komplex gondozást, mely létszámon belül 77% a nő és 23% a férfi ellátottak aránya. Gondozottaink életkorát tekintve a éves korosztály az, akik nagyobb arányban veszik igénybe a szolgáltatást. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetés a szolgáltatásokban adataink alapján nem ért senkit sem. h) pozitív diszkrimináció (hátrán ykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül 23