A bolognai elvárások és a képzési szerkezet a Mőszaki Földtudományi Karon. Mádai Ferenc ME MFK

Átírás

1 A bolognai elvárások és a képzési szerkezet a Mőszaki Földtudományi Karon Mádai Ferenc ME MFK

2 A Bologna-nyilatkozat (1999): célok 1. A felsıoktatási diplomák átlátható és összehasonlítható rendjének kialakítása az európai állampolgárok foglalkoztathatósága és nemzetközi versenyképessége érdekében. az egységesen szerkesztett diplomamelléklet kiadása 2. Az egymásra épülı, kétciklusú felsıoktatási rendszer bevezetése. az elsı ciklus legalább 3 éves és a munkaerı piacon érvényesíthetı képzettséget ad. 3. A hallgatói mobilitást elısegítı egységes hallgatói kreditrendszer kialakítása. kiterjesztve az élethosszig tanulás területére is. 4. A hallgatói, oktatói, kutatói mobilitás elısegítése. 5. Az európai együttmőködés támogatása a minıségbiztosítás terén. 6. Az európai felsıoktatási intézmények együttmőködésének elısegítése, különösen tanulmányi, képzési és kutatási programok terén. Mindezt legkésıbb 2010-ig oly módon kívánják megvalósítani, hogy a nemzeti sokszínőség, a kulturális és nyelvi sajátosságok uniformizálását elkerüljék.

3 A Bologna-nyilatkozat (1999): célok Könnyen érthetı és összehasonlítható fokozatot adó képzési rendszer bevezetése, - akár a diploma-kiegészítés alkalmazásával - annak érdekében, hogy elısegítsük az európai polgárok elhelyezkedési lehetıségeit és az európai felsıoktatási rendszer nemzetközi versenyképességét. Alapvetıen két fı képzési cikluson, az alapképzésen (undergraduate) és egyetemi (graduate) képzésen alapuló rendszer bevezetése. A második ciklusba való belépés megköveteli az elsı, legalább három évig tartó ciklus sikeres lezárását. Az elsı ciklus után adott fokozat, mint megfelelı képesítés alkalmazható az európai munkaerıpiacon.

4 A Bologna-nyilatkozat (1999): célok A második képzési ciklusnak sok európai ország gyakorlatának megfelelıen - egyetemi vagy doktorátusi fokozathoz kell vezetnie. Kreditrendszer mint amilyen az ECTS rendszer bevezetése, amely a legmegfelelıbb módon elısegíti a legszélesebb hallgatói mobilitást. Legyen lehetıség a kreditek megszerzésére felsıoktatáson kívüli, például az élethosszig való tanulás keretei között, feltéve, hogy azt felsıoktatási intézmények is elfogadják. A minıségbiztosítás területén az összehasonlítható kritériumokon és módszereken alapuló európai együttmőködés kialakításának támogatása.

5 A Bologna-nyilatkozat (1999): célok Segítsük az egyenlı esélyekkel megvalósuló mobilitást a tényleges akadályok leküzdésével, különös figyelemmel: a hallgatók viszonylatában a tanuláshoz, a gyakorláshoz és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzájutásra a tanárok, kutatók és az adminisztratív dolgozók viszonylatában a kutatással, oktatással és gyakorlattal az európai kapcsolatban eltöltött idıszakra vonatkozó társadalombiztosítási jogok elıítélet nélküli figyelembevételére. A felsıoktatás szükséges európai vonatkozásainak támogatása, különösen a tantárgyfejlesztéssel, intézményközi kooperációval, mobilitási lehetıségekkel és a tanulmányokra, a gyakorlati képzésre, és a kutatásra vonatkozó integrált programokkal.

6 Képzési formák az ftv. szerint 11. (1) A felsıoktatás egymásra épülı, felsıfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés. (2) Az alap- és mesterképzést egymásra épülı ciklusokban, osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. (3) A felsıoktatás keretében - az (1) bekezdésben foglaltak mellett - felsıfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsıfokú szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhetı

7 Doktori képzés 6 félév Munkaerıpiac Osztatlan képzés félév 2-4 félév mesterképzés 6-8 félév alapképzés egy-egy képzési ága Felsıfokú szakképzés 4 félév

8 Alapfogalmak Alapképzés: alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhetı. Az alapfokozat az elsı felsıfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Alapszak: az alapfokozatú szakképzettség (BSc) megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés. Az alapszakos oklevelek megszerzéséhez szükséges kreditek száma: Mőszaki Földtudományi és Környezetmérnöki alpszakon legalább 210 (7 félév), Földrajz alapszakon legalább 180 (6 félév). Szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhetı, speciális szaktudást biztosító képzés

9 Alapfogalmak Kredit: (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségének mérıszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges szintő teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytıl független. 1 kredithez 15 munkaórát rendelnek. Csak érdemjeggyel lezárt tantárgyhoz rendelhetı kredit. Mintatanterv: a tantervben szereplı tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró/képes hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az elıtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30 kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idı alatt fejezi be.

10 Alapfogalmak Tárgyfelvétel: egy tantárgy meghirdetett tanulmányi kötelezettség teljesítésére történı jelentkezés, melynek feltétele a tantárgy elızetes követelményeinek teljesítése. Elıfeltétel: egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplı ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy csak akkor vehetı fel, ha a hallgató az annak elızetes követelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelményeket az adott tantárgy felvételét megelızıen már teljesítette. Az elıtanulmányi rend a szak tantervében szereplı tantárgyak elızetes követelményeinek összessége.

11 Általános képességek 1. Elemzı és szintetizáló készség 2. Tanulási készség 3. Problémamegoldó készség 4. Készség a megszerzett ismeretek gyakorlatban való alkalmazására 5. Döntéshozás 6. Minıség iránti érzékenység 7. Információkezelési készség 8. Önálló munkára való képesség 9. Kritikus és önkritikus látásmód 10. Általános alapismeretek 11. Szó- és írásbeli kommunikáció az anyanyelven 12. Képesség új ötletek felvetésére (kreativitás) 13. Készség egy több tudományágat átfogó, interdiszciplináris csoportban való munkára 14. Idegennyelv ismeret 15. Csapatmunka 16. Képesség nemzetközi szintő együttmőködésre

12 A földtudomány/geológia megkövetelte speciális képességek 1. Képesség a geológiai anyagok és jelenségek széles spektruma (ásványok, kızetek, ısmaradványok, felszínformák, talajok, folyadékok és gázok) tulajdonságainak felismerésére és ennek megfelelıen azonosítására, valamint ezek geológiai, geofizikai, ásványtani és geokémiai módszerekkel való jellemzésére 2. Képesség a geológiai anyagok és jelenségek széles spektruma (ásványok, kızetek, ısmaradványok, felszínformák, talajok, folyadékok és gázok) eloszlásának és szerkezetének elemzésére minden mérettartományban, térben és idıben egyaránt 3. Egyéni és kollektív célok és felelısségek felismerése és ezeknek megfelelı cselekvés 4. A Föld felszínén és belsejében lejátszódó fı (fizikai, kémiai és biológiai) folyamatok megértése, valamint ezen folyamatok rendszerben való kezelése 5. Képesség a terepi és laboratóriumi észlelések elmélettel való összehangolására a megfigyelés, felismerés, szintézis és modellezés munkafolyamat sorozaton keresztül 6. Tudatosság a napjainkban feltáródó környezeti folyamatokkal kapcsolatban, és megértése annak, hogy a földi erıforrásokat egyszerre kell kiaknázni és megırizni

13 10. A kutatások erkölcsi vonatkozásainak (a tudomány társadalom iránti elkötelezettségének ill. a szakmai etikának) felismerése; a kutatás szellemi szabadságának tisztelete; a szakmai viselkedési szabályok elfogadása 11. Kutatások tervezése, szervezése, lebonyolítása és kutatási beszámolók elkészítése, beleértve az átvett adatok felhasználását is 12. Adatgyőjtés, adatrögzítés és -feldolgozás a megfelelı technikák alkalmazásával terepen és laboratóriumban 13. Terepi és laboratóriumi vizsgálatok kivitelezése felelısségteljes és biztonságos módon, megfelelı figyelmet fordítva a kockázatbecslésre, hozzáférési jogokra, a megfelelı egészségügyi és biztonsági szabályozásokra; és érzékenységgel a kutatásoknak a környezetre és megrendelıkre gyakorolt hatására 14. Adatok elıkészítése/begyőjtése, értelmezése és bemutatása, megfelelı kvalitatív és kvantitatív technikák és eljárási/programcsomagok alkalmazásával 15. A mintakiválasztás meghatározó jelentıségének felismerése; a terepi és laboratóriumi adatgyőjtés, -rögzítés és - feldolgozás során a pontosság és a bizonytalanságok megfelelı kezelése 16. Az egyéni és kollektív célok és felelısségek felismerése és ezeknek a szerepeknek megfelelı cselekvés

14 A régmúlt ( ) 1735 Selmecbányán bányászati tanintézet (Bergschule) létesül, a tanulmányi idı két év Az elsı tanszék létesítésével megkezdıdött a bányászati akadémia szervezeti kiépítése 1770 a bécsi udvari kamara az addigi két évfolyamos oktatást három évfolyamra növelte, s három tanszékes akadémiát (Academia Montanistica, Bergacademie) szervezett A képzési idıt 4 évre növelték 1867 A képzés fokozatosan magyar nyelvővé válik 1872 Alapvetı szervezeti és oktatási reform: az egységes bányász képzés helyett 4 szak: bányászati, fémkohászati, vaskohászati, valamint gépészeti és építészeti szak.

15 A régmúlt ( ) 1919 Költözés Sopronba 1922 Bányamérnöki és Erdımérnöki Fıiskola 1934 József Nádor Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya-, kohó- és erdımérnöki kara 1947 új szakok beindítása: - Geológus és geofizikus - Olajbányászati 1949 Áttérés a 10 féléves képzésre 1951 Újabb szakok beindítása - Olajmérnöki - Geológusmérnöki - Geofizikusmérnöki - Bányagépészeti

16 A közelebbi múlt 1959 Költözés Miskolcra (Nehézipari Mőszaki Egyetem) 1967 Gázmérnöki szak indítása 1968 Hidro- és mérnökgeológiai szak indítása 1985 Környezetvédelmi szak indításának elıkészítése 1987 A bányagépész szak megszüntetése 1992 Új tanterv új szakok indításával: - Környezetmérnöki - Eljárástechnikai mérnöki - Geográfus (1995) 2000 Kari névváltoztatás: Mőszaki Földtudományi Kar

17 A Mőszaki Földtudományi Kar szakjai, szakirányai 1992-tıl 2006-ig Mőszaki földtudományi szak Geológusmérnöki szakirány Hidrogeológiai-mérnökgeológiai szakirány Geofizikus-mérnöki szakirány Geoinformatika-mérnöki szakirány Környezetmérnöki szak Általános környezetvédelmi szakirány Ipari környezetvédelmi szakirány Környezet-geofizikus-mérnöki szakirány Gépészeti szakirány Levegıtisztasági szakirány (MAK-gondozásában) Geográfus szak

18 A Mőszaki Földtudományi Kar szakjai, szakirányai 1992-tıl 2006-ig Geotechnikai és bányászati szak Bányászati szakirány Geotechnikai szakirány (egyetemi és fıiskolai szint) Elıkészítéstechnika-mérnöki szak Nyersanyag-eljárástechnikai szakirány Környezeti eljárástechnikai és hulladékelıkészítési szakirány Olaj- és gázmérnöki szak Olajmérnöki szakirány Gázmérnöki szakirány

19 Képzési ág szeptember 1.-után a képzés szerkezete a Mőszaki Földtudományi Karon BSc MSc szak Alapszak szakirány Mőszaki Földtudományi Mőszaki Földtudományi (Földtudományi mérnök) Bányászati és geotechnikai mérnöki Elıkészítéstechnika-mérnöki Olaj és gázmérnöki Mőszaki földtudományi mérnöki Bányászati és Geotechnikai Elıkészítéstechnikai mérnök Olaj és Gázmérnök Hidrogeológus mérnöki Geoinformatika mérnöki (?) Földtudományi mérnöki (Geológus és Geofizikus mérnöki) Kémia, Biológia Környezet-mérnöki Környezetmérnöki Geokörnyezetmérnöki Környezettechnikai Környezetmenedzser Környezetmérnöki Földrajz-Geográfia Földrajz Geoinformatikai Földrajz tanári Geográfus, Földrajz tanár (?)

20

21

22

23

24

25