7. Utazási költségáiaiány.

Átírás

1 m 2(i.. Ezredrs Szaltványos niálhasuly Alezredes vagy ömagy ' ':' X löi'zstiszf leendőivel niegbixotl százados k lobbi századosok Föhadnagv \a í\ hadnag\ é?- a löbl)i híisoii raiígüvu\h\i h.nidijasok írnok ^"' -'^.^^^ i'^ *=-.^^^. - Jt^^. ^ Irodaszüli^a "" '" Nr.ileu Nős siemélyek számára I20Ü kilogramm JOO VáO 00 ;3(ioo J200 Törzs- és ioliszlek (iiadbii'ák, számvivök) és állatorvosok részére- tudó- Tuányos vai^n szolgálati könyvek és szal)iil_\.iíyíi)temények philelóre 50 k^'. Ezen szabványos inálhasulyból áthelyezési utazásoknál kézi podgyászul azon sulymennyiséget lehet magával vinni. mely a pont alatt az ügyködési utazásokra nézve van megállapítva. Nős személyek, valamint családos özvegyek ezen utóbbi súly kétszeresét vihetik magukkal kézi podgyászul. Helyi álköltözküdések esetében ugyanolyan málhasuly után, mint a mennyi áthelyezési utazások alkalmából előírva van, a pont 3. bekezdésében meghatározott dijak a kincstár terhére felszámithatók. 6'. Az útiköltségek niegténtésének klíerjedése. (i) Áltdláhdii. A kincstár költségén teendő áthelyezési utazásoknál a ^2. ij-ban rondszeresitett szállító eszk()z<)k illetékesek nemcsak G.. fi? az illető egyén, a netaláni családtagok és a rendszeresített <szolgaszemélyzet vitelére, hanem a lovak és a szabványos sulyu málhának tovaszáuitására is. Özvegy emberek, kik törvényes s még atyai gondviselés alatt álló gyermekeiket maguknál tartják, az áthelyezési utazás illetékeire nézve a nős egyénekkel egyenlők. A magukkal vitt családtagok, valamint az illetékszerüen elvihető szolgák és lovak száma a menetlevélbe bejegyzendő, ezen felül a lóápoló és a lovak szállításáért kifizetett összeg az utazási számadáshoz csatolandó (vasúti, gőzhajói) teherszállító levéllel igazolandó. 7. Utazási költségáiaiány. Áthelyezési utazások alkalmával az utazási költségátalány illetékes; ebből fedezendök és pedig: a) A bérkocsidijak a csendörszemélyek és családjainak, valamint a kézipodgyásznak a pályaudvarokhoz, illetve pályaudvaroktól (gőzhajókikötök, postahivatalok) való szállításáért a kiinduló és rendeltetési állomáson, valamint a megengedhető utazási közbeeső állomásokon, továbbá egyik pályaudvartól a másikra, vagy egyik forgalmi eszközről a másikra való átmenetkor (átmenet a vasútról a postára, előfogatra stb.); b) az utazási közbeeső állomásokon az ál^'í>nnló beszállásolásért esedékes kincstári megtérítés és c) egyéb kisebb, felszámításra nem alkalmas kiadások. AÁ utazási köhségáíaiány szárazon való áthelyezési utazásokra a távolság szerint, vizén való áthelyezési utazásokra menetenként, a távolságra való tekintet nélkül, van kiszabva. Szárazon való áthelyezési utazásoknál különböző forgalmi eszközöknek ivasut, ])osta, előfogal), vagy a postának (elől'ogat) egyidejű használata mellett a távolság kiszámítása a 23. í;. 4. pontja értelmében eszközlendő. Az utazási köhségáíaiány kiméretéí a következő táblázat tartalmazza ;

2 68 2fi.. személu'k a/. V. raiigoszlályuaklól fölfelé személyek a VI. ríiiiiíoszliilyuaktól a Vin. ranííüszlálynakiií É S J) 4' ( i < iiülleii személyek a IX. laniíüszláhiiaklól 2 4 személvből a XII. raiiííosztályuakifj; és rang- (özvegy, gi'eritiokekkel, D-8 álló "" j a csülí'idí't) beszámításával} Ít--I2 családdal ; A magyar területén kívül való utazásoknál az elöl megjelölt kiméretekhcz 50 "o pótlék jár. Az utazási költség átalányt illetőleg még következő határozatok mérvadók: d) Ha az utazás Bécsben vagy Budapesten kezdődik, vagy ezen állomásokon végződik, valamint az utazásnak beigazolt ugyanottani félbeszakítása esetén, minden érkezés vagy elutazáskor átalány pótlék jár, mely nős egyének átköltözési utazásainál a tálilázatban kimutatott családtagok számához képest 2, illetve 5 és 6 koronát, nőtlen egyének átköltözésénél pedig 2 koronát teszen. e) Szárazon való utazásoknál egyik indóháztól a másikhoz, vagy egyik forgalmi eszk()zről a másikra való átmenettel, ha az ily átmenetek száma a megengedhető utazási közbeeső állomások számát meghaladja ( pont), minden ez utóbbi nőtlen TTtazási költségátalány nős "2 4 (íizvegy, {íyermekekkel, S 8 i a családíű beszámilásával)' 9 2 nűtleii nős 2 T4 (özvegy, ijyerniekekkel, ] g_8 a családíü beszániilásával) q.«i t i j szemelvből! álló családdal személyből í álló családdal átliöltözési utazásokra. a) Utazások -toi 240 _ ^ ;ÍO * 4 i 20! 26 i lö iái, melyek egószbeii vnirv i-és/.ben vasiillal vagy postával eszközöltelnek t vasúti kilométeren felül 'K"^'': \ vjsuti kilométer távolságig ^CÍ:4Í^4^'. ÍÍ 0 r 0 a , Ü i 02 ím j.m HO ' i : , (i ; 72! /í^utazásokiiül mencleiiként {áiiy iiclkiil) a megejtett távolságra való tekintet nélkül t2 8 2Í '= cj Ulazásokiii'il kizárólag elörogatoli használatával a vastiti kilomólerrc álszámilandó távolsághoz képest számot meghaladó átmenet után á 240 kmt. távolságra megállapitott átalány összeg fele pótlékként jár, melyhez Bécsben és Budapesten az a) [)ont alatt megállapított pótlék hozzászámítandó. /') Áthelyezési utazásoknál, az utazásnak egy bebizonyított önkénytelen, vagy a szolgálat által egy közbeeső állomáson előidézett, 24 órán túl terjedő félbeszakítása esetén az utazási költségátalány, minden közbeeső utazásra elkülönítve számítandó, p. o. Orsováról Temesváron át Aradra teendő áthelyezési utazásnál, a midőn a Temesvárról való elulazás közlekedési akadály mint 24 órán túl terjedő félbeszakítást szenved: Orsova Temesvár és Temesvár Arad útrészek után. <j) Családoknak, melyek a szolgálat miatt i^rjüktöl (atyjuk) elválva átköltözési utazást tesznek, az utazási költségátalány a személvszám szerint ugv mint a családfőnek jár. míg y: X

3 7 ellenben a férjnek (atya) elválása közben egy átköltözési utazás alkalmával csak a nőtlen személyek részére megállapított utazási költségátalányra van igénye. 27. íí. In<^n> az utazás költséíjeinok ;iieí téritéséi*e ügyködési utazásoknál. í. Az ügykődésl uiazdsok megnevezése. Az útiköltségek megtérítése tekintetéből ügyködési utazásokul azon utazások tekintendők, melyeket a csendőrség állományába tartozó s rangosztályba sorolt havidijasok állásuk és szolgálati kötelmeikből kifoh^ólag parancsok, rendeletek, felhívások vagy^ átiratok alapján, a szolgálat érdekében teljesíteni tartoznak s nthetyezéssel vagy tartós vezényléssel nincsenek egybekötve. Ezeken felül ügyködési utazásokul még tekintendők : a) a próbaszolgálatban levő liszteknek a csendőr-szakvizsga letétele czéljából beosztási állomásukról a törzs székhelyére és onnan vissza való utazásuk; h) külállomásokról mint vádlottak, tanuk, vagy mini bizottsági tagok a csendőr-birósághoz és becsületügyi tárgyalásokhoz berendelt tiszteknek, úgyszintén valamely vétség miatt, vagy egyéb sürgős szolgálati ügyben külállomásról a kerületi- vagy szárnj'parancsnoksághoz kihallgatásra beixndelt liszteknek utazásai, a mennviben az utóbb emiitett berendelés szükségessége és kikerüliietetlon volta a kerületi paj-ancsnokság által utólag elismertetik, a bíróságilag megítélt büntetés végrehajtásának czéljából utazó csendőrségi személyeknek a fenyítő bíróság vagy az elbocsájtási indítvány megtételére hívatott bizottság elé idézett s a csendörséghez tartozó tisztviselőnek (állatorvosok, írnokok) és rangosztályba nem sorolt havidijasoknak utazásai; r) a felülvizsgálathoz s attól valamint a betegség miatt várakozási illetékkel szabadságolt egyéneknek az ismételt fekilvizsgálat előtt a kórvázlat szerkesztése végett az állandó tartózkodási helvükről tett utazásai; d) a nyugdijasok azon utazásai, melyeket egészségi viszonyukban beállott lénj^eges változás következtében, a szolgálatképtelenség fokának ujabb osztályozása czéljából tesznek. Az ügyködési utazások költségei rendszerint a csendőrségi javadalmazásból téríttetnek meg. {Kivételt lásd 22. S.. pontjában.) 2. Kincstári megiériiés alá nem eső utazások: a) oly utazások, mel3'^ek parancs következtében tétetnek ugyan, de melyek az illető saját kérelme, vagy hibája folytán rendeltettek el és a melyek az. pont d) bekezdésében meghatározott ügyködési utazásokkal nem egyenlők. t)} oly szolgálati utazások, melyeket a törztisztek [és a törzstiszt teendőivel megbízott századosok) állomáshelyükről 35 kilométert meg nem haladó távolságokra tesznek. Ha azonban az alkalmazás helye és a szolgálati utazás helye közölt közvetlen vasúti vagy gőzhajózási összeköttetés van, akkor ez és a bérkocsi a kincstár terhére igénybe vehető; r) bel- vagy külföldön az illetékek tovább élvezete vagy megszüntetése mellett szabadságolt csendőrtisztek és állatorvosok utazásai a felülvizsgálatra való behivatásukkor: d) végkielégítést ígén3^ö nyugdíjas személyek utazásai, egészségi állapotidv megállapítása czéljából. 3. A szolga és kézi podggász viteldijairól. ügyködési utazásoknál a csendőrt isztek rendfokozati különbség nélkül egy. oszt. vasúti, vagy gőzhajói hely után a vileldijal a katonai árszabás szerint felszámíthatják. Az ügyködési utazásoknál a törzstisztek és a törzstiszt teendőivel megbízott századosok 00, a l()bbi tisztek és az állatorvosok.")(), az írnokok, törzsőrmesterek és irodaszolgák pedig egye nkínt.'io kilogramm kczi];)odgyászl\'ihetnek magukkal. Az átlator\'osok, mivel tiszti szolgára igényük nincsen, a kézi podgyásznak a váróteremből a \'onatra (gőzhajóra) és viszont \i\\ó szállitásért, ugv a kiinduló, mint a rendeltetési

4 állomáson (ha pedig az utazás átszállással van egybekötve, az átszállási állomás után is) 40^40 fillér hordár-dijat íelszámithatnak. 4 Az útiköltség megtérítésének kiterjedése. A kincstár költségén teendő ügyködési utazásoknál a 22. í;-ban megállapított szállítóeszközök úgy az illető személyeknek, valamint a szolgáknak és a meghatározott kézi podgvásznak tovaszállitására is igénybe vehetők. Ha az ügyködési utazások előtbgattal eszközöltetnek, akkor a havidíjas egyéneknek, rendfokozatra való különbség nélkül egy kétlovas elöfogat, vagy két előfogati ló jár. melyen a szolga és kézi podgyász is elviendő. Több személy által egyidejűleg egy s ugyanazon czélból és helyre teendő ügyködési utazásoknál a szolgának magával való vitelére jogositott minden csendőr egyénnek egy kettős előfogatu kocsi jár. A többi havidíjas egyéneknek ily esetben csak minden két személy után jár egy kettős előfogatu kocsi. MÁSODIK FEJEZET. Altisztek^ csendőrök, ujonczok és próbacsendörök pénz és természetbeni illetékei. l SZAKASZ. Rendes illelékek. 28. ii. A zsold.. Elvi határozüángok. A zsold rendfokozat szerinti napi pénzilletéket képez. A zsold azon alapílleték, mely minden csendőr (hadapród-tiszthelyettes, őrmester, őrsvezető, csendőr, njoncz és próbacsendör) részére a tényleges szolgálat ideje alatt a valóságos rendfokozat szerint megállapított összegben jár. 2. Az illeték mér ve. A napi zsold a következő: a hadapród-tiszthelyeltes és az őrmester részére.'i 4 fillér, az örsvezető részére 2 íio fdlér, a csendőr, valamint az ujoncz és próbacsendőr részére 2 06 fillér. 3. Felvételi módozatok. A zsold rendszerint félhavonként előlegesen és pedig minden hó -én és 6-án esedékes.

5 I í' UN Oly eselekbeí) azonbaji, midőn valameh' egyénnek a csendőrségből fegyelmi utón leendő eltávolítása már tárgyalás alatt van, úgyszintén azon csendőrök illetékei is, a kik büntenyitő vizsgálat alatt állva, szabadlábon hagyatnak, a legközelebbi zsoldfizetést naptól kezda'c öt-öt naponként fizetendők ki. i. Az illeték kezdete. A zsoldilleték kezdődik: a) újonnan iélavatottaknál felavatásuk nai)jával; h) a honvédség és közös hadsereg tényleges szolgálatából a csendőrséghez közvetlenül átlépőknél a tartalékból és a póttartalékból a csendőrséghez Felvetteknél, végre a visszatért szökevényeknél a bemutatás napjával. A visszatért szökevények a bemutatás napjával rabilleték élvezetébe lépnek. c) Az időleges nyugállománybí')! szolgálattételre bevonnlaknál a bemutatás napjával. A hó folyamán szolgálattételre bevonultak azonban azon összeget, melyet a hó még hátralévő napjaira nyugdíj lejében felvettek, tényleges illetékeikből még ugyanazon hó folyama alatt visszatéríteni kötelesek. d) Magasabb rendfokozatba előléptetetteknél az előlépteésre következő zsoldfizetési naptól ha pedig az előléptetés valamely zsoldfizelési napra esik. már ezen naptól jár. 5. A esendörségtiez jelentliezök illelékeirőt. Azok, kik nem közvetlenül a szái-ny-állomáson, hanem valamely külörsön. vagy más csendörkerüleii parancsnokság területén, avag}' valamely csapattestnél csendörségi szolgálatra jelentkeztek és próbaszolgálattételre ])elli^ attak, menetevéllel és nti előleggel ellátva, azonnal A'asuton vagy gőzhajón közvetlenül rendeltetésük helyére küldendők. Ezeknek az utbainditás napjától kezdve a menet tartamára zsold, étkezési pénz. kenyérvállság és menetpótdíj fejében a \alóságos rendfokozatok szerint és pedig: őrmesternek 2ü fillér, szakaszvezetőnek )0 fillér, tizedesnek 80 fillér, őrvezetőnek 70 fillér és rendfokozatnélküli egyénnek 62 fillér jár, a teljes csendőrségi zsoldilletéket pedig az utbainditás napjától kezdve csak akkor kapják, ha pi'óbaszolgálatra tényleg felvétettek és a csendőrségi esküt letették. Ha azonban il}^ egyének bármily okból csendőrségi szolgálatra alkalmatlanoknak találtatnak, akkoi" ezek: ha valamely csapat tén3deges állománj'^ába tartoznak, menetlevél, uti előleggel és az előbb í^lsorolt illetékkel ellátva oda ismét visszaküldendők; különben pedig a legröa'idebb irányban előbbi jelentkezési helyükre visszaküldendők, mely utóbl>i esetben nekik kilométerenként 2 fillér utipénz fizetendő ki. Ezen utazási költségek a csendőrségi javadalmazást terhelik. Azon jelentkezők, kik belépési szándékuktól önként lépnek vissza, nemcsak a visszautazás költségeire nem tarthatnak igényt, hanem ez esetben, ha vagyonuk van, a jelentkezésből felmerült utazási és élelmezési költség rajtuk behajtandó, ha pedig ez be nem hajtható, akkor szegénj^ségi hizon3átvám'^ alapján a csendőrségi javadalmazás terhére végleg elszámolandó. Tiszti vagy hivatalnoki árvák felavatásakor az illetők által netalán élvezett kincstári ellátások beszüntetése végett a kellő intézkedés megteendő. 6. Az illeték vége. A zsoldjárandósága a fogyatékba vétel napjával szűnik meg. Kivételes esetek : a),4 büntetöbirósúgiku) elhocsáfott csendőrök, fotníhhú hünietőhirós(i(/ilag ítélet fal g fán ])vóbaszolgútatlkú kilépő iijoiiczok és próbacsendörők zsoldjárandósága írabzsold) az Ítélet kihirdetése napjával végzőihk, mely napra azonban a rabzsold még jár. Az illetők a kihirdetésre kö\'etkezö nappal, ha rájuk b(')rtönbüntetés mondatik ki. a rabilletékben részesitendők. t- ^^r

6 76 :Í8. S / ha pedig szabadlábra helyezíeíjiek. minden további járandóságuk megszűnik. ( pont.) b) A Déffciboc.sdíotfak, a farialékba, vcuji} a honvéchéghez leendő átheli}czfefésüki<} szahadsíu/oítak a csendőrség kötelékéből olyformán veendők fogyatékba, hogy illetéktöbbletek lehetőleg elkerültessenck. Oly egyénnek azonban, ki valamely hó folyama alatt fejezi be elvállalt csendőrségi szolgálati kötelezettségét és az illető hó végéig szolgálni nem akarna, az illetékek csakis az illető fog\'atéki napig (utóbbi kizártával) fizetendők ki. E szerint mindazok, kik a csendőrség kötelékéből kiléptek, illetve a tartalékba vagy más csapalleslliez helyeztetnek át, átlépésük alkalmával, a tényleges szolgálat alól, vagy a hó végével mentendők fel. vagy a mennyiben saját kivánságuk folytán a hó vége előtt elbocsáttatnak, illetve szabadságoltatnak, csak fogyatékuk napjáig látandók^el illetékkel. c) Az elhalt csendőr zsoldjárandósdga azon zsoldszak véqéuel szűnik meg, a nielghen elhíddlozott Az első zsoldszak alatt (a hó első felében) elhalt oly egyének zsoldjárandósága, kik után ellátási igénynj'el biró özvegyek, vagy árvák maradtak hátra, mindenkor a hó végével szűnik meg és a hó második felére eső zsoldjárandóság, az özvegy esetleg az árvák részére szabályszerű bélyeges nyugtára kiszolgáltatandó. d) Polgári dllainszolgdlalra, a m. kir. üllamnasnlakhoz, lovdbbd <fz dllam részéről segélgezetl vasúti, gőzhajózdsi vagy más vállalathoz átlépő csendőrlegéngségnek uj rendeltetési helyére a kellő időben való elinditása iránt a csendőrkerületi parancsnokság tartozik gondoskodni. Az újonnan kinevezettnek azon naptól kezdve, melylyel az uj állásával összekötött járandóságok élvezetébe lép, a csendörségi illetékekre többé nincs igén3^e. A polgári államszolgálatra újonnan kinevezett egyének fizetése az 893. évi IV. t.-cz. 3. -a értelmében, ha a kinevezés a hó első felében történik, azon hó közepétől, ha pedig a hó második felében történik, a kinevezés napját követő hó első napjától jár. Más közszolgálatba újonnan kinevezett egyéneknél a polgári illetékek élvezete rendszerint a kinevezés napjára következő hó elsejétől kezdődik. e) Felülvizsgálat folglán szabadságolt rsendőrlegéngség zsoldilletéke minden esetben azon hó utolsó napjával szüntetendő be, a mely hóban a felülvizsgálás történt. Ha felülvizsgált csendőr az ellene meginditott büntető bírósági vizsgálat miatt tartatik az élelmezésben vissza és szabadlábon hagyatik, akkor a vizsgálat tartamára zsold és esetleges szolgálati pótdij (tömegátalány nélkül) élvezetében marad, ha azonban vizsgálati fogságba heh^eztetik, rabilletékben részesitendő (7. pont). Birói felmentés esetén a nyugdij a felülvizsgálat napját követő hó -től foh'ósittatik és a szabadlábon volt csendőrt azon időre megillető nyugdijhán3'ad. mely alatt zsoldot és esetleg szolgálati pótdijat élvezett, a belügyministerium által mint térilmény a ker. parancsnokság pénztára javára utah'ányoztatik. A \'izsgálati fogságban visszatartott felülvizsgált csendőr után felmerülő i-abtartási költség a kincstár terhére esik és az illető a vizsgálati fogság tartamára is teljes nyugilletményben részesül. Mindkét esetben t. i. akár szabadlábon, akár vizsgálati fogság mellett ejtetik meg a \'izsgálat az illető felülvizsgált csendőr ellen, a vizvsgálalnak elrendelése s illetőleg az illetőnek visszatartása, valamint a vizsgálat eredménve a kerületi parancsnokság által mindenkor késedelem nélkül a honvédelmi- és belügyministernek bejelentendő. f) t^elűlvizsgáll csendőrök fegyelmi fenyítések végrehajtása czéljából az állományban és élelmezésben vissza nem tarthatók, hanem illetékük az e) pontban Ibgialtak értelmében kezelendő. 7. Illetéktöbbletek uisszatéritése. a).4 búnfengilő vizsgálati fogságba, nagg pedig feggelmi aton reájnk szabott szoba, eggszerű, szigorított, vagy magánfogságba jutott csendőrök, avagg pré)bacsendőrök, továbbá a

7 í^ 2K., hiíntetöbiróságilag elhocsátoft csendörök, végre büntető bírósági itéleí fölgtán a prölniszolgáhdból kiléj)ő ujonczok és próbacsendőrök rendfokozatszerü zsoldja rabilletékbe lépésük napjával megszűnik és az előlegesen felvett zsoldhányadot visszafizetni tartoznak. Ha az illető azonnali megtéritésre képtelen lenne, a megtérítendő összeg a csendörségben való megmaradása esetén, folyó illetékeiből részletekben levonandó. Ha valamely csendőr a fogságbüntetés kiállása után a csendőrség állományából fogyatékba vétetik s az a) pont első bekezdésében emiitett zsoldtöbbletet épen nem, vagy csak részben volna képes megtéríteni, a meg nem téríthető pénzösszeg a csendőrkerületi parancsnokság részéről eg}' ide vonatkozólag kibocsátandó parancs alapján végleg elszámolandó. A testületből elbocsátásra itélt egyének állal meg uem térilett illetéktöbbletek (tulélvezmén3'ek) az illetők magánvagyonábój (beleértve az esetleges tömeg külön járulékokat és a közgazdálkodásból reájuk eső hányadot is) hajtandók be és annak megtörténtéig az előlegek és egyéb kincstári tartozásokról szerkesztett kimutatásban követelésként nyilvántartandók. Ily követelések törlesztésére behajtott pénzösszegek esetrőlesetre bevételezendők és az említett kimutatásban a vonatkozó bevételi adatokra való hivatkozás mejletl leirandók. Ellenben azon pénzösszegek, melyek ily egyének Ibgyatékba vételekor behajfhatíanoknak bizonyulnak, a csentlőrkerüietí parancsnokság által parancs utján elengedendök és a már többször említett kimutatásban ezen parancsok csatolása és reájuk való hivatkozás mellett leirandók. Polgári életben elkövetett bűncselekményért elitélt csendőrlegénység azon esetben, ha büntetését csendőrségi fogdában iölli el, rabzsoldra szorítandó, mely rabzsold magánvagyonábót, ilyennek hián^'ában pedig a pontja értelmében illetékeiből levonandó és annak megtörténléig, mint adott előleg nyilvántartandó. Azon esetben, ha az elitéu egyének büntetésük kiállása Avégett a polgári bíróságnak adatnak át, ezen időre a csendőrségnél minden illetména^eík beszüntetendök. b) Szőkeiféngeklől, kik a zsoldszak lejárta (a hó 5-ike és utolsó napja) előtt bemutattatnak, a netalán még birtokukban meglévő illetékmaradék elveendő.' A szökevénamek az őrsön megmaradt közétkezési betétje, nemkülönben a közgazdálkodásból ráeső hányad az elvitt és vissza nem hozott kincstári tárgyak értékének s az esetleg tulélvezett illetékeinek fedezése czéljából a kincstár javára bevételezendő. A kincstári követelés levonása után a szökevény javára fenmaradó többlet szabátyszerü hovaforditása iránt a büntető bíróság intézkedik. c) Beteg csendőrlegénység zsoldja a betegség tartamára szintén felszámitaiidó, mehmek kifizetési módozatait a 46. S- szabáh^ozza. ^^^S 29.. Az első töineíjbetét.. Rendeltetés. Az első tömegbetét átalányösszeget képez, mely az öltözeti és felszerelési szabályzatban előirt összes ruházati és lószerelvényi czikkek első beszerzésére szolgál. 2 Az illeték mérve. Az első lömegbelét mérve az anyagok és kiállítási árakhoz képest a belügyminíster által időnként állapíttatik meg. Jelenleg az első tömegbetét gyalog próbacsendőrnél (ujoncznál) 20, lovas próbacsendőrnél (ujoncznál) 260 koronából áll. 3. Felszámitási módozatok. Ezen összeg az illető egyénnek a csendörségbe való belépte után közvetlenül a csendőrkerületí parancsnokságok fe

8 su 2!)~^3ít.. álía] a javadalmazás terhére íelszániitva, a íöniegalapra áíruháztatik és az illető tömegkönyvél)e, inhil első bevételi tétel bejegyeztetik. A gyalogositott egyének lömegbelél-különblete a kincstár javára nem téritendő meg, de ezzel szemben lószerelvényénck becsértéke a kincstár javára esik A lönief átaláiiy.. Elül halározványok és az illeték niérue. A ruházat és lószerelvényi tárgyak lentartására és utánpótlására minden csendőr tömegátalányt kap. A tömegátalányl időszakonként a belügyminister állapítja meg. Ezen átalán}^ jelenleg rendfokozatra való különbség nélkül : gyalog csendőrök részére évi 90 koronából és lovas csendőrök j-észére ^03 és 60 fijjéi-bőj áll. 2. Igény, annak kezdete és vége. A tömegátalányra való igény a csendőrséghez lörténv bemutatás napjával kezdődik és a csendőr részére szolgálati idejének egész tartama alatt, tehát akkor is jár, ha beteg vagy illetékei élvezete mellett szabadságolva, esetleg fegyelmi vagy vizsgálati fogságban, vagy pedig a csendőrségben való megmaradás mellett börtönbüntetésre elitélve van. Ha a csendőr a csendőrséghez történt belépése előtt polgári állásban elkövetett cselekmény miat va\m~ne\y biróság által szabadságvesztésre Ítéltetik s az Ítélet daczára a csendőrség állományában megmaradhat, a büntetés végrehajtása idejére a lömegátalány részéi-e nem számitható fel (47. ^. 0. pont.) A tömegre való igény azon nappal szűnik meg, melyen az illető fogyatékba jut A csendőrség kötejékéből vsáó elbocsátással egybekötött fogság- vagy börtönbüntetésre elitélt csendörök tömegátalánya az ítélet kihirdetése napjával végződik. 3. Különös halározványok polgári alkalmazás elnyerésére való szabadságolásoknál. Polgári alkalmazás elnyerése czéljából próbaszolgálatokra YHÍó szabadságolások esetén a tömeg-átalány csak hat hó tartamára számitható fel és pedig teljes összegben, ha az illető személynek ruházatjárói magának kell gondoskodni, vagy fél összegben, ha az illető uj áijásában szolgálati ruházattal láttatik el. 4. Felszámitásí módozaiok. A íönieg átalány az ígénj^jogosultnak nem fizettetik ki készpénzben, hanem azon szárnynál, mehniek állomán3^ába az illető tartozik, a hónapot 30 nappal számítva napi adagokként felszámittatik, A havi és napi adagok összege a tuldoldalí táblázatban van kimutatva. ll.'ll'lthznh;uyz;i i^

9 f-gs T á b- a tőmegadagok pónza) Gyalotj lázat heli kiszámitásáról. töineíjadagok. H a ^;sfc ; fill. 7 i oo IIL ^ i II.! lill. i lo. IV. S?*íl^.- li fiit.! ró N a pi 2 fili fill. : ' fill. '. 4 5 koiona lill I ^^ koiona! fill i 50 0 t koiona X a lill I 75 7 P i ' ^8 üli OH. 2! knrona, lill tiji. 50 lill. 30 : till. 2 ' 75 koj'ona 3 fill. fill. 3 2o fill. 3 j 50 fill fitl. 4 '. JiOWM fill üil. 4 i 50 j fill lill. V. VI fill. 50 fill. 45. fill. 5 ró 5 fill. 50 \ fill. 5 7o I üli. fi. í lill. j 6 25 fill ; lill I fill.! ' i till. 7! 25 till. 7 ' 50 I') l.ovas tönumjaíkn. ok. I. \ fili H a V I II. 7 till koiona fill -,'ib/g %^l^^^^ne5v' kuioni níl, 57 3 koinni Itll.!86 ^^^^ knjona fifi l 5 ' 5 till fill. i73 7 \ a j fill. 2! 0 P i 8 j fill fill. 2 : 59 0 fin. 2 : 88. lill. 25 ' 90 IV. 34 fill. 53 ] fill fill. 3 4o -^^ ^. fill. 3! 74 '4. i fill. ). 4 i 03 5 lill S fill. i 4 IBI 7 fill. 4 8) 8 fin. 5 ; 8 9 fill nii W VI fill. 43 ^ 7 5 tíu. ' 80 fill. 0 : 04 fill fill. 0 ; 02 fill. G 9 j fill üli. 48 till fill. 06 : lill. 8 ü 8 till. 63

10 Sí A Ieí éi»ysé«j igénye a tömegre. í. FAvi hafározüdnyok. Minden csendőr tömeg-részlete annak íeltétcles tnlajdonát képezi s ha az illető a testületben legalább öt évet megszakítás nélkül szolgált és önhibáján kivül fogyatékba jött, ez esetben neki tömegkövetelése, továbbá ruházatának becsértéke és esetleges külön járulékai a netalán fennálló kincstári Inrtozás levonásával bélyegleien nyugtája ellenében kifizetendő. Ellenben, ha a csendörségi egyének szökés, vagy saját hibájuk következtében lesznek a testületből eltávolitva, tömegvagyonuk mindenkor a csendörségi javadalmazás javára esik. 2. Igény a iömeg-íöbbleíre. Ha valamely egyénnek oly nagy lömegrésze van, hogy az az évi tömegátalán\' kettős összegét meghaladja, akkor az ezen tömegátalány kettős összegét túlhaladó tömegkövetelés a tömegrészesnek bélyegtelen nyugtájára még akkor is kifizctliető. ha az a csendőrségnél öt évet még nem szolgált. 3. Igém/ (t tömeguagijónra. a) Előléptetések alkabnáihtl Havidijasokká előléptetett csendőrségi egyéneknek, (az egyenruházati járulékon félül) tömegkövetelésük csak akkor szolgáltatandó ki, ha a tömeg kötelékében legalább öt évig állottak, ellenben a használatukban lévő ruházat náluk még akkor is meghagyandó, ha öl ével nem szolgáltak, ha pedig kívánják, ezen ruházat becsértéke kezeikhez kifizetendő. A csendörségnél öt éven alul szolgáló ily egyének tömegkö^^efelése és a használalukban lévő íószerelvény becsértéke a kincstár javára esik. b) Ethalálozns esetén. Az elhalt csendőr tömegvagyona, tekintet nélkül a halál nemére és a szolgálati idő tartamára, az esetleges kincstári tartozás és temetési költségek levonása után. mint annak hagyatéka örökösei javára a hagyaték tárgyalására hivatott bíróságnak szolgáltatandó át. Elhalt próbacseudőrök és ujonczok után a tömegvagyon ki nem fizettetik, örökösei tehát csupán az esetleges külön járulékokra bírnak igénynyel. Ez utóbbiból is azonban az esetleges kincstári tartozás és temetési költségek azon része, mely a tömegvagyonból netalán fedezhető nem volna, levonandó és csak a fenmaradó rész szolgáltatandó át a hagyaték tárgyalására hivatott bíróságnak. c) A nyiigdij vagij végkielégítéssel naté) ellátás esetén. Azon véglegesített csendőröknek, kik állandóan nyug- <lijaztatnak, vagy végkielégítéssel elbocsáttatnak, tömegkövetelésük és ruházatuk becsértéke szolgálati idejükre való tekintet nélkül kiszolgáltatandó. Időlegesen nyugdíjazott végleges csendőrök a tömegkövetelési*e és ruházatuk becsértékére csak akkor tarthatnak igényt, ha újbóli felülvizsgáltatásuk folytán végleg nyugdíjaztatnak, vagy végkielégítéssel elbocsáttatnak. Az időleges nyugállományba helyezett csendőrökkel tehát elmenetelük előtt épugy, mint minden más fogyatékba jutó egyénnel leszámolandó, a tömcgkövetelés azonban a rendkívüli járulékokkal együtt az állandó nyugállományba helyezés vagy végkielégítéssel való elbocsátás időpontjáig a tömegpénztárban meghagyandó. Ha azon eset fordulna elő, hogy a tömegkövetelés a ruházat becsértékének betudásával az első tömegbetét összegét felülmúlná, akkor a többlel az illető részére mindjárt a leszámoláskor kifizetendő. Az egy rendbeli ruházatnak (télen a köpenynek is) leszámítása után, a csendőrtől elveendő czikkek mcgbecsülendők és raktározandók. A becsérték a tömegkönyvbe előjegyzendö és az illető tömegköveteléséhez számítandó. Ha időlegesen nyugdíjazott egyének újbóli felülvizsgálatkor ismét szolgálatképesnek osztályoztatnak és a további

11 szolgálatra bevonulnak, akkor tömegkövetelésük terhére lehetőleg becsült tömegtárgyakkal látandók el, részükre azonban az első tömegbetét újból fel nem számitható. Ha időlegesen nyngdijazott csendőr elhal, akkor ennek tömegvagyonát illetőleg ugyanazon eljárás követendő, mint a tényleges szolgálatban elhalt csendőrnél. Ha időlegesen nyugdíjazott s a csendőrségnél legalább is öt évet szolgált csendőr az időleges nyugállományban oly bűntényt követ el, mety a csendőrségből való elbocsáttatását vonja maga után, tömegvagyonára az esetben is igén^^e van. Ha próbacsendőrök (ujonczok) nyugellátás mellett fogyatékba vétetnek, akkor ezek csak az esetleges külön járulékra biruak igénynyel. d) Polgári Hzol(]áliilm való ideiglenes alkalmazás cselén. Az 873. évi. törvényczikk alapján polgári szolgálatra ideiglenesen alkalmazott csendőrök tömegét illetőleg az első pont első bekezdése értelmében járandó el. Ily ideiglenesen alkalmazott csendőrnek a csendőrségí szolgálatba való újbóli belépése csak akkor engedhető meg, ha ö az első tömegbetétet sajátjából fizeti. Ha azonban az elsö tömegbetét összegét egyszerre le nem fizetné, azt részletekben legfeljebb 2 hó alatt befizetni tartozik. Ily egyénnek a csendőrségböl való újbóli kilépésekor, különbség nélkül a kilépés okára, a mennyiben ő az «első tömegbetétetö teljesen befizette, a tömegkövetelés és a ruházati becsérték teljesen kiszolgáltatandó. Azon esetben pedig, ha ő az «elsö tömegbetét»-re még egy vagy több részlettel hátralékban lenne, ezen hátralévő összeg tömegköveteléséből evonandó. ^. Tömegiaiiozások, a) Á lömeglartozás fogalma. Tömegtartozás akkor áll be, ha a tömegkötelékébe tartozó egyén első tömegbetéljének és tömegátalányának együttes összege a részére kiszolgáltatott ruha- és felszerelési czikkek értékénél csekélvebb b) A lestületből foggatékba jutó eggének tömegtavlozásának törlesztése. Ha a testületből fogyatékba vett egyénnek tekintet nélkül a fogyaték nemére tömegtartozása van, e tartozás első sorban a tőle beszedett ruházati és felszerelési czikkek becsértékéből, avagy magán vagj^onát képező közgazdálkodási követeléséből törlesztendő. Az esetleges tömegtartozások fedezésére, a legénj^ség önkéntes betétekre nem kötelezhető. Azon esetben azonban, ha mindezek a tartozás kielégítésére elegendők nem volnának, a tartozás fenmaradt része az általános tömegből az összesített tömegnek megtérítendő. Végkielégítéssel a testületből szabadságolt egyének tömegtartozásai ha az előző bekezdésben megjelölt járulékokból teljesen fedezhetők nem volnának végkielégítésükből levonandók (lásd pont). E czélból a fedezetlenül maradt tartozás összege a belügyministeriumnak az illető egyén leszerelése után azonnal bejelentendő. 5. Foggatékba jutó legénység igényei a ruházatra. A csendőrségből kilépő, vagy eltávolított egyéneknek ruházattal való ellátását a csendörörsök gazdászatkezelési utasításának 54. -a szabályozza. A rendfokozati jelvények a ruházaton csak azon csendőröknél hag}^andók meg, kik végeibocsátó levéllel szabadságoltatnak, nyugdíjaztatnak, vagy a honvédség, esetleg a közös hadsereg tartalékába beosztatnak, minden más a csendőrségnél fogyatékba jutó egyénnél a jelvények eltávolitandók. 6*. A tömegből beszerzendő tárgyak és azok viselési időtartama. Azon ruházati és lószerelvényi tárgyak, melyek a legénység és lovak felszereléséhez tartoznak, az őrsök gazdászatkezelési utasításának 39. számú mellékletében vannak felsorolva, az eg3'es ruházati czikkek megközelítő viselési idejének tartama pedig a túloldali táblázatban foglaltatik.

12 88 Sl.. I \ -3 :! i J í Vadászkalap TollCoiiíó (ofctaj A czikkek luegiievezése Köpein (leli vai^y nyári, gyalogsági vagy lovassági) Kúráin böi- s;a!!ér t^ Dolmánv ^ - " Danibsz;iiii Nadi-ág (pantalló) ^S^"^^; Ziiblíodi- ~:>?^"í'*^' ^ Vit^i- Tábori sapka *" ' - - -j'^trr Pamut vászoning Téli gyapoting Pamut vászongatya Téii gyapolgafya Zsebki idő _ i-t" ^ ' ^ j ^ ^ ^ Nyakra%alo ' """"i^l^ Jelsíp/ajuw _ - St- "^ Kardbojt '^í-. r.'^r-'^s^^'^ Alliszli burkf/(yu Téli keztyú Nyári csizma Téli esizoia ^ i.sele.si idölai'tam év hó *^(--.iic-; '.?* zmme:.' 3 r ^ i <l M - i ' ;;^^ ^." Az egyes felszerelési darabokhoz tartozó ezikkek. például jelvénycsillagok, gailérsujtás. karpaszomány, karsujtás és efélék beszerzése a szükséghez képest történik. A próhacsendőrök és a íöniegtartozásokkaí íei'hek. \'alamint az időleges nyugállományból bevonuló legénység lehetőleg becsült czikkekkel látandó el. Ezeken a szükséges javítások az illetőnek tömege j-ovására történnek. A kapczákat, valamint az előirt aprólékos kézi szereket a legén\^ség sajátjából tartozik beszerezni. /. Csizmák késziíése és jaoitúsa. A csízinákjjoz, továbbá azok fcjeléséhez és laipalásáho;; szükséges anyag a tömegből szerzendő be. 2. " ai.g. 89 A csizmák kés/itési és lejelési költsége a tömegből fizetendő; a kisebb javitások és a csizmák talpalása után járó költségekel a csendőj'legénység sajátjából fedezi. 8. Ruha és löszereluéiilfi ezikkek kiszolgálíatásának inéroe. A legénj^ség részére a ruha és lószerelvényt ezikkek a kiszabott mennyiségen felül csak oh' mérvbcji szolgáltathatók líi. a menn3áben azok értéke az illető egyén lömegkövetelését meg nem haladja. Elvül szolgák hogy a csendőr töniegl)eli igényei annak tömegvagyona korlátai kőzötí tartassanak, leliáí íömeglartozások minden körülmények között kerülendők. 9. Igény a szolgálatbdn iönkrement niházal ériekének megtérítésére. (i) Hogy ha a csendőr tömegbeli czikkei önhibáján kívül szolgálat teljesítése közben (péidául tűzesetek, árvizek stb.í alkalmával pusztulnak el. ily esetekben a csendőrségi javadalmazásból kártérítés jár, mely az illető tömege javára bevételezendő. Ezen kártérítés azonban nem terjed ki az elrongált, vagy elpusztult ezikkek teljes beszerzési értékére, hanem csak azon részösszegre, mely a viselési időtartamra esik. önként értetődvén, hogy az ekként hasznaveheletlenné váll lömegbeli czikk is a kái-osultnál mcí}í;hagyím(]ó. Ha valamely ruhadarab viselési időtartiuiia már teljesen letelt volna, vagy ahhoz már az egész viselési időtartam egy negyed részénél több nem hiányoznék, ugy míjidkét esetben a viselési időtartam egy egész negyede számitnndó tel nz illető javára, akként, hogy neki minden a.szolgálatban önhibáján kívül Iönkrement ruhadarab után. ha nem több, legalább is a kérdéses ruhadarab egész kiállítási, illetve eredeti beszerzési költségeinek egy negyede téríttessék meg. h) Ha ellenszegülést esetek alkalmávnl l^ esendői- valaniei}^ íömegczikke megrongáltaínék. akkor a kár clsö sorban az ellenszegülő állal térítendő meg. Hehajtliatatlanság esetén B^

13 a kárnak a csendőrségi javadalmazásból leendő megtérítése esetről-esetre a belügymin islertől kérelmezendő, ij Kolera, árviz, esetleg más hasonló természetű huzamosabb ideig tartó kirendeltetések alkalmával a legénység ruhakoptatási átalányban részesíthető. Ezen átalány a csendőrkerületi parancsnokságok indokolt előterjesztései alapján esetről-esetre a belügyminister által engedélyeztetik s a tömegátalány összegét meg nem haladhatja. 0. Ruházati és lószerehéniji czikkek pajkosságból való iönkreievése. A ruházati és lószerelvényi czikkeknek pajkosságból vagy gondatlanságból való tönkretétele, vagy önhatalmú elidegeni- Lése szigorúan büntettetik s az okozott kár megtérítésén kivül még büntetőbirósági eljárást is vonhat maga után SzállásilletéK és az öi*sii*0(lák Iierendozése. í. Elül haiározüányok. A csendörlegénységnek állandó beszállásoláskor mindenüti és mindenkor tisztességes, szolgálati hivatásának megfelelő, teljesen illelékszerü berendezéssel ellátott laktanj'^ában vagy csendőrségi bérszobában való elhelyezésre - fűtés és világítás nélkül van igén3^e {kivételt lásd (il..) Az elhelyezés rendszerint bérlet utján biztosítandó. Kincstári tulajdont képező, vagy oly épületeknél, melyeknek tulajdonosai erre szerződésileg kötelezve nincsenek, az épület mindennemű belső és külső javításainak eszközlése, továbbá a kéménynek söpörtetése, pöczegödrök kiürítése és a meszeltetés a csendőrségi javadalmazás terhére történik. lízek közül az épületek belső és külső javitási, tisztogatási és meszeltetési költségeinek engedélyezése 50 koronáig a kerületi parancsnokság, azonfelül a belügyministertől függ, mely utóbbi esetben az ily helyreállitásokra vonatkozó javaslatok a bizottsági jegyzőkönyvek és költségkimutatások csatolása mellett a belügyministerhez esetről-eseh'e felterjesztendők A kémények sepretése szerződésileg biztosítandó. A pöczegödrök tisztításából felmerülő költségeket, ha azok tisztítása nem az épület javításával egy időben teljesittetik, 20 erejéig a kerületi parancsnokság, azoníelül pedig a belűg}'- minister engedélyezi. Hasonlókép járandó el elemi károk előfordulta esetén is.. Ha elemi csapások által okozott rongálások sürgős helyreállítást igényiéinek, ezeknek foganatosítását a csendőrkerüietí parancsnokság a felmerült költség nagyságára való tekintet nélkül elrendelheti, erről azonban a fentemlitett okmányoknak felterjesztése mellett a belügyminísternekjelentést tenni tartozik, A csendőrség sajátlagos szolgálati viszonyainál fogva különös tekintettel kell lenni arra, hogy a legénység lakhelyiségei korcsma vagy más nyilvános helyiséggel egy födél alatt ne legyenek, lakhelyíségeik más lakókétól teljesen elkülönítve legyenek s külön bejárattal bírjanak. A szakaszparancsnokok szállásai, a szakaszirodák és fogdahelyiségek, valamint a szárnyirodák, fogdahelyiségek és raktárak rendszerint ugyanazon épületben legyenek, melyben a legénység van elszállásolva, vagy legalább is annak köztelében helyeztessenek el. Nős csendörök és altiszteknek külön szoba, konyha és két teljes ágy jár. Hadapród és hadapród tiszthelyettesek a legénységtől elkülönítve kettesével külön szobában szállásolandók el. 2. Az örsszobák bcrcnde :ese Az örsirodák berendezése következő: egy teljesen íelszerelt ágy, egy zárható íróasztal, osztályos iromány-állványnyal egy örspénztár gyanánt szolgáló s kettős zárral ellátott fiókos asztal, két szék, egy lábas ruhafogas, egy asztali lámpa, egy pökláda,

14 W'T 92 :i2.. egv polczos fegy\'er- és köpenyíbgas, - - egy sárgaréz gyertyatarló, y egv bádog mosdótál, cserépkorsó és ivópohár, - - egy ketté osztott szekrény, ruha és irományolc^artására, egy nyeles kefeseprő (melynek utánpótlása az örsgazdasági átalány terhére eszközlendőj. egy egyszerű fali óra, továbbá egy tenta- és porzótartó, egy vonalzó fából, egy papirvágó olló és egy pecsétnyomó (viaszra használandó) s egy réz-czímna^omó festékes készülékkel. Hadapród és hadapród-tiszthel3^ettesek, továbbá a törzsnél és a szárnyparancsnokságoknál irodai szolgálatra vezényelt altisztek egy-egy szobába kettesével helyezendök el; Íróasztalt s faliórát nem kapnak, hanem egy-egy záros fióku kis asztalt s a ruha- és ironiányszekrén}^ hetyelt egy-egy ruhaládát. Ha valamely őrsön egy második altiszt van, ez ha a laktanyában külön szoba nem áll rendelkezésre a csendőrökkel közösen helyezendő el. A nős csendőr szobája fűtését és világítását sajátjából tartozik fedezni. 3. Legénységi szobák és azok berendezése. Eg\' csendörlegénységi szobában i'cnd.szerint legföljebb négy ember legyen elhelyezve. Egy csendörlegénységi szoba bútorzata következőkből áll: a) minden ember részére külön ágy; két ágy között legalább 94 centiméternyi köznek kell lenni; b) egy hosszú (két méter hosszú és egy méter széles) közös asztal, fiókkal; c) polczos fegyver- és köpenytbgasok; d) egy, az asztal hosszának megiélelő pad, továbbá egy kis pad; e) minden ember számára egy-egy szék; fj egy lábas ruhafogas; fjj egy nagy víztartó csei"épkoi'só; h) két csendőr számára egy író és ruhaszekrény Az ábra szermti író- és ruhaszekrény leírása: a) lehajtható ajtó által elzárható irószekrény, mely a bb) deszka által a ruhaszekrénytől van elválasztva, c) a ruhaszekrény, a dd) polcz által egy felső és egy alsó részre osztva, a szekrény mindegyik ajtaja két kulcscsal látandó el; í^egy nagy bádog mosdótál és korsó két-két és egy pohár minden csendőr számára; A") egy pökláda; l) egy asztali állólámpa; m) egy czirokseprő. Egy teljesen felszerelt ágy, egy duczos vaságy, egy pár duczos vaságyállván3^ 3 fekalj, láb. fej és 2 oldaldeszkából, továbbá egy lószőrvánkos. két fehérvánkoshéj, egy szalmazsák, két lepedő, egy nj^ári és egy téli takaróból áll. Az ágyneműnek jó minőségűnek kell lenni; egy duczos vaságy 90 cmtr. hosszú, 84 cmtr. széles beiközzel bir; egy szalmazsák 95 cmtr. hosszú, 86 cmtr. széles; egy lószőrvánkos 95 cmtr. hosszú, 57 cmtr. széles; egy vánkoshéj 95 cmtr. hosszú, 58 cmtr. széles; egy lepedő 230 cmtr. hosszú, 52 cmtr. széles; egy nyári takaró egy lapból áll, 2"50"2'70 kílogr. sulyu, 20 cmtr. hosszú, 22 cmtr. széles; egy lélí takaró két lapból áll, kílogr. sulyu, 20 cmtr. hosszú, 22 cmtr. széles; ' eg}' lószőrvánkos 3 kilogramm sulyu. Az összes bútorok és ágyneműek mindig használható állapotban tartandók. Uj őrsök felállítása alkalmával az uj bútorzatnak elkészítéséhez a törzs székhelyén levő Örs bútorzatának anyaga, méretei és alakja szolgál irányadóul.

15 A lepedőkel és vánkoshéjakat nyári hónapokban minden 4 nap. télen havonkinl egyszer kell változtatni és mosatni. Ezen változtatás czéljából, az őrsökön minden ágy számára a rajta levőkön kivül még két lepedő és egy vánkoshéj készletben tartandó. A vánkosokat, takarókat és szalmazsákokat évenkint egyszer kell mosatni, a szalmazsákokat évenkint egyszer újból megtöltetni és minden három hóban utántöltetni, a vánkosok lószőrét legalább minden harmadik évben kell megtépetni és az eredeti három kilogramm súlyra kiegésziteni. Egy szalmazsák megtöméséhez 23, utántöltéséhez min- <lenkor 2 kilogramm tiszta, friss szabna szükségeltetik. Minden csendőrségi Örs részére, ideértve a törzsnél és a szárnyirodákban beosztott altiszteket is, ha ezek a laktanyában vannak elhelyezve, valamint a törzsszékhel3^én levő tanosztály és pótlókeret legénysége részére, egy elég nagv és világos közös konyha bocsájtandó rendelkezésre. A konyha berendezése a következő; vizescsöbör, 2 dézsa, 2 kanna, nyújtó deszka, nyujtófával. tálassal ellátott fiókos konyhaszekrénv. lapítódeszka. aprító kés. aprító deszka, nioslékcsübör. levesszedő kanál (alpakka). mozsár törővel sárgarézből husvilla, habszedőkaná tészta- (torma) reszelő, fejsze, parázsfogó. parázslapoczka, szénkampó. laskaszürő bádogból. szürőszita, kézi kefeseprő, 8 kisebb-nagyobb vasfazék, eleségkosár, szemétláda fából, bádoglapátlal, 2 drb nyirfaseprő, 4 vaslábas, fejenkint 2 porczellántányér, 2 3 porczellántál, gyertyatartó bádogból Lakianyainlágitás. A lakószobák világításáról a pótlókeret kivételével a legénység sajátjából tartozik gondoskodni. A laktanya külhelyiségeinek világítására, az ezen szabályzat 59. S-ában megállapított átalány szolgál. Ha a laktanya külhelyiségei különösen terjedelmesek, yslgy ha azt egyéb építkezési viszonyok szükségessé teszik, a világítás szükségletének mérve bizottságilag állapitandó meg, a vonatkozó jegyzőkönyv pedig a világítási átalány megfelelő felemelése czéljából a belügyministerhez felterjesztendő..). Igény, ideiglenes (átvonuló) beszállásolásra. A legénységnek ideiglenes (átvonuló) beszállásoláskor a viszonyoknak megfelelő elhelyezésre van igénye, azonban sem átvonulási étkezést, sem a szállásladó konyha-tüzenek és főzöedén3'^ének használhatását nem követelheti. Az ideiglenes (átvonuló) elhelyezésért az 879-ik évi XXXVI. l.-cz a, illetőleg 3. ij-ának I. 3. pontja szerint ~ fejenként és naponként 2 fillér a községi elöláróságnak kifizetendő. Ha ágynak kiszolgáltatása nem lehetséges, tiszta uj szalmából készitell s lepedővel borítót! fekhely igényelhető. Nős csendőröknek, ha átvonuláskor családjuk velük van, egy szobára; hadapród tiszthelyetteseknek és hadapródoknak, ha ugyanazon községben többen szállásolandók

16 96 :Í2-:Í8. i}- be, kettejüknek, ha pedig egyenként szállásolandók be, egy bútorozott szobára ^'ilágitással és télen fűtéssel is, van igényük, melyért az 5.,. 5. pont 2-ik és 3-ik bekezdésében meghatározott szálláspénz fizetendő. 6- A szállásilleték kezdete és vége. A lakilletékre való igény kezdődik; a) az állandó beszállásoláskor általában, a rendeltetési állomásra való bevonulás napjával; t^) az ideiglenes (átvonuló) beszállásoláskor, ha az állandó beszállásolási állomáson kivül való szolgálati alkalmazás, vagy áthelyezés folytán valamely menet-állomáson való éjjelezés szüksége áll be. A lakilleték végződik: ct) az állandó beszállásolásnál. ÍIZ állományból való fogyatékbavétel napjával: b) az ideiglenes (átvonuló) beszállásolásnál, az ideiglenes tartózkodási állomásról XÍŰÓ elindulás napjával, vagy ÍV/. állandó beszállásolási viszonvba lépéssel..'í3.. A mérsékelt áru dohány.. Elül haiározváni] és a járandóság mérve. A zsoldot élvező legénységnek, de csakis saját személyük i'eszére, igényük van ha\'onként és fejenként H csomag, líletve 856 gramm mérsékelt áru dohány felvételére, Egy csomag (07 gr.) ára 8 fillér. Azon csendőrök számáia, kik nem dohányzók, ily dohány lel nem vehető. A felvett mérsékeli áru dohánvnak elárusitása, mint allamjövedéki kihágás, szigorúan tilos. 2. Felvételi módozatok. A mérsékelt áru dohány felvételének módja az őrsök gazdászatkezelési utasításában van előírva g. 97 II. SZAKASZ. Különös illelékek Ilíuhipród-tisztlielyettesek ruházati átahínyo. Tiszthelyettesekké kinevezett hadapródoknak a kitüntetési jelvén3^ek és azon felszerelési tárgyak beszerzésére, melyek a többi altisztekétől eltérők, 30 koronából álló ruházati átalány jár. Az egyszer s mindenkorra illetékes ezen ruházati átalány az erre jogosult tiszthelyetteseknek kineveztetésükkor a csendörségí javadalmazásból bélyegtelen n3mgta alapján fizetendő ki. 35. í<. A szolgálali pótdij.. Elvi határozványok és az illeték mérve. A legénység azon szolgálati időhöz képest, melyet a csendőrségnél megszakítás nélkül töltött, szolgálati pótdijban részesül, és pedig naponta és lejenként: a betöltött 3-ík szolgálati év után: törzsőrmester, őrmester és örsvezető csendőr a betöltött 6-ik szolgálati év után : törzsőrmester, őrmester és öi'svezető csendőr a betöltött 9-ik szolgálati év után: törzsőrmester, őrmester és (u-svezető csendőr a betöltött 2-ik szolgálati éx után: hadapród-tisztheh'ettes, törzsőrmester, őrmester és őrsvezető csendőr a betöltött 5-ik szolgálati hadaj)ród - tiszthelyettes. őj'mesler és örsvezető csendőr JMek'lísziihályzat. év után : törzsőrmester. 40 fillér 30 «50 fillér 40 «60 fillér 50 (( 80 fillér 70 «)0 fillér 80 c<

17 35. S. a betöltött 8-ik szoígálati év után hadapród-tisztheivettes, törzsőrmester, őrmester és örsvezető, csendőr 90 fillér pótdíjai. - ^ A hadapród-tiszthelyetteseknek, valamint a hadapiódoknak 24 koronából álló havi szolgálati pótdíj jár, mely azoknak megbetegedésük esetében, valamint a fogságban is csonkitatlanul kiszolgáltatandó. E pótdíj mely előleges havi részletekben fizetendő ki az újonnan kinevezetteknek a kinevezés kelte után következő hó -ső napjától, ha pedig a kinevezés a hó -én történt, akkor ezen naptól jár; a 3-dik csendőrség) szolgálati év kezdetétől azonban e helyett a fent kiszabott szolgálati pótdíj illetékes. Ha a betöltött 2 csendőrségi szolgálati év után járó szolgálati pótdíj a hó valamely napjától számítva adományoztatik, akkor ezen pótdíj a meghatározott naptól kezdődőleg a hó -én már előzőleg felvett pótdíj levonása mellett folyósitandó. Ezen szolgálati pótdíj azon hó végével szűnik meg, znelyben az igén3jogosult bármily módon a legénységi állományból fogyatékba jut. 2. Szolgálati idő mcgszakitása esetén. A csendörségi szolgálati idő megszakitottnak tekintetik, ha a legénység a testület tén\^leges állományából bármely oknál fogva fogyatékba vétetik. Ha ily megszakítás után az illető újból a testület tén3'ieges szolgálatába lép, a póídij csakis a csendőrségbe történt újbóli belépése után megszakítás nélkül töltött szolgálati ideje után illetékes. Azon csendőröknél, kik a bosznia-herczegovinai csendőrségtől közvetlenül lépnek át, a szolgálati pótdíj igény megállapításánál előbbi csendőrségi szojgáiatuk mindaddig míg a viszonosság fenn áll, betudatik. Ha mindazonáltal a megszakítás lesli fogyatkozás miatt * Lásd végrehajtási liatih-ozv:inyokat. ;35. ^. í)9 uyugdijazás. vagy állományleszállitás (lásd a csendőrségi nyugdij-törvényo folytán keletkezett és ba az illetők később a visszanyert egészség, vagy a beállott szükség következtében szolgálaltételre ismét behivatnak, miután a szolgálati időt önhibájukon kívül szakították meg, az illetők részére az összes csendörségi tényleges szolgálati idejükre eső szolgálati j)ótdij folyósítandó. A nyugállományban, vagy pedig állományleszállítás következtében szabadságon töltött idő a pótdíj kiszabásánál tekintetbe nem vehető. A végkielégítéssel elbocsátott, vagy azoii nyugdíjazott egyének, kik nyugdíjukat végkielégítéssel megváltották, ha iijból a testület tén3deges állományába lépnek, korábbi szolgálatuk után pótdíjban nem részesíthetők. 3. Az illeték kezdete. A pótdíj élvezete a 3., 6., , 5. vagy lís-ik szolgálati év betöltése után következő napon kezdődik. 4 A folyösitás módja. A szolgálati pótdíj, valamint annak felemelése az arra jogosultaknak a csendőrkerületi parancsnokság által az állományparancsban engedélyeztetik. Ily parancsok a kerületi számvevőség által mindenkor a haví számadáshoz csatolandók és ezen illetékváltozás az illető csendőr anyakönyvi lapjába bejegyzendő. Oly egyének, kik nem a szolgálat érdekében és nem a hivatásszerű csendőrségi szolgálat folytatása végett tartatnak ideiglenesen vissza, a már engedélyezett pótdíj élvezetében megmaradnak uga^an, de sem nj, sem magasabb pótdíjban nem részesülhetnek. 5. Felvételi módozatok. A szolgálati pótdíj a zsoldnak kiegészítő részéi képezi és ezzel együtt minden hó -én és lü-án előre, törzsőrmesterek részére azonl^an - miután azok havidíjat élveznek a havidíjjal egyidejűleg előleges havi részletekben fizetendő ki. 7*

18 A hadapród-tiszthelyettesek szolgálati pótdija szintén havonta, mint oszthatlan illeték, előlegesen szolgáltatandó ki. 6. Betegek és fegijelmileg femjilett hadaprödok és * őrmeslerek pótdija. A szolgálati pótdij kiszolgáltatására nézve általában azon határozványok érvényesek, melyek a zsoldnak felvételére nézve mérvadók, minélfogva azon esetekben, melyekben a zsold a kincstár javára esik, a szolgálati pótdij sem fizettetik ki. A beteg legén^^ség a betegség tartama alatt is szolgálati pótdija élvezetében marad. A szobafogsággal büntetett őrmesterek (ide értve a czimzetes őrmestereket is) és hadapródok esetleges szolgálati póídijnk élvezetében, szobafogságuk tartama alatt meghagyandók. 7. Az illeték vége. A szolgálati pótdij élvezete minden esetben a zsoldilletékkel egyidejűleg szűnik meg Lovndlási fiitiiloiiklij. Azon lovascsendőr, ki szolgálati lovát Ö éven át megszakítás nélkül lovagolja, jó és teljesen szolgálatképes állapotban bemutatja, 5 drb 0 koronás, ugyanazon ló után minden további évben jíodig egy dri) 0 koronás-arany jutalomban részesül. A ló szolgálati képességét és jó állapotban lételét a szemiéttartólorzstiszl vagv- szárnyparancsnok örsszemle alkalmával állapítja meg. :Í7. ií, A \ ííí'zséffi éi'í'íiiffótííii. í. FAvi Imtározvúnijok. Az arany, valamint az első osztályú ezüst vitézségi érem tulajdonosának a vitézségi érempótdij jár, Eg}' és ugnazyaon egyén egyidejűleg mind az arany. mind pedig az első osztályú ezüst vitézségi érem után járó pótdíjat is élvezheti. A vitézségi érempótdij, nem tekintve az érembirtokos rendfokozatának előléptetés, vagy a hadsereg és honvédségnél fegyelmileg történt lefokozás által bekövetkezett változását, mindig azon rendfokozatra megállapitott kiszabat szerint illetékes. mel3'ben ő az érem adományozása által kitüntetett hadi tett, illetve cselekmény végbevítelekor állolt. iiiuliiprüil (iszuu'ljoutis 2. Az illeték mérve. Az érempótdij á J J ; H V ri ( k n z ;i loi/^oinn'isum e> oimusk'i ütsuvcio '. >-" _ i'^^^.y, l s( IKIÜI" J il( iiitl()kg/at.i}élkuli plcóbbcísundor az araoy vitézségi érem az í. oszt. ezüst vitézségi érem birtokosai részére naponkint rillórből ÍÍO ;ÍO 40 ; 20 ; 20 [_ 0 ". /^^ mm^^ '^\ 3. Az illeték kezdete és tartania. Az érempótdíj élvezete az érem adományozásának napjával kezdődik és a birtokos elhalálozásának napjával végződik, a mennyiben a l)írtokos a csendőrség, esetleg a hadsereg vagy honvédség köteléké])en, vagy a nyugdijasok (rokkantak) állományában marad és érempótdíjától büntetésből meg nem fosztatott. Az érempótdijnak és az éremnek egyidejüleges elvesztése bűnletésképen beáll: (íj bűntetőbiróságílag való elítéltelésnél a katonai bünletötörvény által meghatározott esetekben és h) ha az éremtiirtokos érmét elárusította.

19 S 0: 37. «. :Í I(í3 I: Fdvcleli módozatok. íit Az i'(el meze fii állomdíufban. Az érempóldij az arra jogosiüt altisztek, csendőrök, ujonczok és próbacsendöröknek a zsolddal egyidejűleg és ezzel egyenlő l'elvételi időszakokban, a havidijas érembirtokosoknak pedig havonkint a hó leteltével fizetendő ki. b).4 megbetegedett, nagy rövid időre szabadságoü éremtiilajdonosot^ra vonatkozólag. A megbetegedett, vagy rövid időre szabadságolt altiszteknek, csendőröknek, ujonczoknak és próbacsendőröknek betegségük, vagy szabadságoltatásidí tartania alatt fcl nem vett illetékes érempótdijuk a csapat- vagy osztályukhoz vahv újra beérkezésükkor utólagosan kiszolgáltatandó. c) (Isendörség kötelékéből történt kilépés esetén. A csendőrség kötelékéből kilépett ol}'^ éremlulajdonosok, kik valamely csapattest tartalékába áthelyeztettek és érempótdijra való igényüket csendőrségi szolgálatuk ideje alatt szerezték, esedékes pótdijukat a belügyminister utalvánvára az illető adóhivatalnál utólagos negyedéves részletekben. ténylegesitésük esetében pedig a belügyi tárcza terhére illetékes csapattestüknél kapják. A nyugdijasok állományában levő egyének éreinpóldija az illető pénztáraknál utalványoztatik. d).4 búnietöbirósági, vagg vizsga(<i/i fogsáij {arf<un(i (dali. Bíróilag elrendelt büntető- vagy vizsgálali fogság (artamára megszűnik az érempótdijra való igény az altisztek, csendőrök, ujonczok és pr()bacseudőn)krc nézve. Ha azonban a vizsgálati fogságban állott altiszt, csendőr ujonczi vagy próbacsendőv a vizsgálal tárgyát képező bűntényben, vagy vétségben ártatlannak bizonyult, vagy ha a megindilott vizsgálat megszüntettetik: akkora fogság tartama alatt fel nem vett érempóldij utólagosan kiszolgállalandó. A feg\'elmi utón kiszabott egyszerű, magán vagy szigoriloft fogság tartama alatt az érempóídij nem jár s az ekként juegtakaritott összeg a kincstár javára esik. Havidíjas érembirtokosoknál az érempóldij élvezete fegyelmi fogság által, bccsületügyí \'agy birói vizsgálat alatt félbe nem szakad. Ha azonban ők, mint befogott vagy visszakerült szökevények jutnak fogságba, akkor nekik azon idő alatt, melyben csak tápdijat, illetőleg közönséges fogsági illetéket kapnak, az érempótdíj nem jár. e) Az elhungt(d< részére esedékessé váll, de fel nem vett Ivingadok Idszolgédtatéisiu Az elhalt érembirtokos részére esedékessé vált, de még fel nem veti érempóldij annak hagyatéka közé télveendo és örököseire száll. J. A vitézségi érem elvesztése esetén követemlő eljárás. Ha a vitézségi pótdíj élvezetében álló egyén a birtokában levő vitézségi érmet véletlenségből, vagy gondatlanságból elveszítette, akkor részére az érem újra kiszolgáltatandó ugyan, de annak beszerzési ára a kincstáj'nak érenipótdijából megtérítendő. Az önhibáján kívül elveszett Il-od oszlályu vitézségi éremnek pótlása a kincstárt terheli. 6". Elszámolási módozatok. Csendőrségi egyének azon érem pótdijai, melyekre ya]ó igényűkel a lén^^leges katonai ^'agy honvédségi szolgálat alatt nyerték, a cs. és kir. közös hadügymínisteri, illetőleg honvédelmi ministeri, a csendőrségi szolgálat alatl kiérdemelt ily pótdijak pedig a belügymínisteri tárczál terhelik. A cs. és kir. közös hadügymínisteri tárczát terhelő érempótdijak megtérítése iránt a belügyminister intézkedik, A vitézségi érmek után járó pótdíjak felvételéről szímó nyugták béiyegmentesek. Pótló-iMoniítási jutiilomdij. A pótl(>keretnél beosztott minden egyes idomító cseiuiőr nanonkéril 40 fillér póuó-idomitási julalomi)an részesül. r

20 KM 38-3Í).. :tit w. &. \0l Ezen jutalom, ha az illető idomító csendőr bármi oknál fogva más által helyettesittetík, helyettesét illeti meg. A jutalomdij minden hó -én és 6-án a zsolddal egyidejűleg, de utólagosan fizetendő ki. Drágasá(]i póuék. / Elvi határozvánijok. Ha rendkivüü drágasági viszonyok valamely őrs élelmezését szokatlan költségessé teszik, az öi's rendes szolgálati utón drágasági pótlékot kérelmezhet. A szakaszparancsnok által kellő indokolás mellett előterjesztett és a szárnyparancsnok véleményével, nemkülönben a helyi hatóság által kiállított piaczí árjegyzékkel igazolt kérvény a csendörkerületi parancsnokság által, saját véleménye kíséretében, a javasolt drágasági pótlék összegének feltüntetése mellett, a belügyministerhez terjesztendő fel. A drágasági pótlék az özs minden rendszeresitett egyéne után eső napi illetéket képez s a rendszeresített létszám után akkor is jár, ha az ezen pótlékot élvező őrs rendszeresített létszáma nincsen teljesen betöltve. 2. Az igény kezdete és oége. A drágasági pótlékot a belügymíníster engedélyezi és azon naptól folyósítandó az őrsnek, a mely nap a belügymíníster által az engedélyező rendeletben meghatároztatik, illetőleg, ha a rendeletben az igény kezdete feltüntetve nem volna, a kifizetés a ministeri rendelet keltezésének napjától foganatosítandó. Ha a drágaságí pótlék engedélyezésének alapjául szolgáló viszonyok megszűnnek, a kerületi parancsnok rendes szemléje alkalmával, esetleg pedig a szemlét tartó törzstiszt, szárny-, vagy szakaszparancsnok indokolt jelentése alapján a árágasági pótlék élvezetét beszünteti és eri-ől a belügyministernek jelentést tesz. 3. Kifizetési módozatok. A drágaságí pótlék az őrs rcnászercs'úeu létszámára havonta utólagosan az örs-pénztári bizottság bélyegtelen nyugtájára a szárnyparancsnokság által kifizetendő. Ha az őrsön nős és saját háztartással biró csendőr van, a drágasági pótlék reá eső hán3^ada az örs pénztári bizottsága által az illetőnek kifizetendő; a többi csendőrök után eső rész pedig az örs közgazdálkodási pénztárába bevételezendő. A drágasági pótlék az őrshöz tartozó és saját háztartással biró csendőrnek még akkor is jár, ha szabadságon, kórházban, vagy más okból örsállomáshelyétől távol van Elfotjatási dijak.. Elvi határozüány. Elfogatási díjak a kiváló szolgálatok különös megjutalmazása czéljából vannak rendszeresítve. Ezen elvből kiindulva, az elfogatási díj csak akkor illetékes, ha a csendőr a gonosztevők kinyomozása, vagy elfogatása körül tevékenységgel, ügyességgé] vagy különös észszerű eljárással, végre fáradhatatlan buzgalommal jártéi; a gonosztevő kinyomozása és elfogása tehát csupán a nehezebb körühnén\'ek között szerzett érdemeinek tulajdonítható. Elfogatási dijak a csendőrség Javadalmazásából csakis a polgári osztályhoz tartozó elfogott és elítélt törvényséi'tök után fizettetnek. 2. Az elfogatási dijni való igény. Az elfogatási dijak a következő esetekben illetékesek: a) ha a tettes szeméíj'e, vagy annak tartózkodási helye, vagy míndketlő ismeretlen volt; h) ha az elfogatás a káros fél szóbeli vagy írásbeli értesítése, vagy magánszemélyek feljelentése folytán történt ugyan, a tettesnek kipuhatolása és letartóztatása mindazoni