A MEDVES-TÉRSÉG TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉT BEFOLYÁSOLÓ ANTROPOGÉN HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE. Karancsi Zoltán1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MEDVES-TÉRSÉG TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉT BEFOLYÁSOLÓ ANTROPOGÉN HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE. Karancsi Zoltán1"

Átírás

1 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001 A MEDVES-TÉRSÉG TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉT BEFOLYÁSOLÓ ANTROPOGÉN HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Karancsi Zoltán1 Több éve tartó kutatásaim során a Medves-térség területén elsősorban a felszínre ható természetes és antropogén eredetű folyamatokat vizsgáltam. A változatos morfológiájú mintaterület nemcsak a természeti viszonyait, hanem az emberi beavatkozás módjait tekintve is igen sokszínű. A korábbi munkáimban részletesen beszámoltam a területet ért antropogén hatásokról, mind térben és mind időben (Karancsi Z. 1995, 1996, 1997a-d, 1998a, b, 1999a-d, 2000a-f) vizsgálva azokat. Ebben a tanulmányomban arra vállalkozom, hogy eddigi tapasztalataimat összegezve elemzem a kutatási területet ért sokrétű antropogén hatást és a természetbe való beavatkozás típusai, valamint a hatás erőssége szerint tematikus térképeken ábrázolom azokat. A 32,5 km2-es mintaterület a térség legnagyobb városát Salgótarjánt is érinti (nem csak a védett területhez kapcsolódó csatolt településeket), ezért a város és a természetvédelmi terület közötti puffer-zóna is a vizsgálandó területhez tartozik. A mintaterület nyugati határa a Salgótarjánt Somoskőújfaluval összekötő 21-es út nyomvonala, északról illetve keletről a Szlovák határ, délről a ceredi műút a területhatár (1.ábra). 1. ábra. Területhasznosítás a Medves-térségben 1 Karancsi Zoltán, főiskolai adjunktus, SZTE JGYTFK Földrajz Tanszék, 1

2 . Karancsi Zoltán: A Medves-térség A feldolgozás Integraph Microstation és Arc/Info szoftverek segítségével digitalizált topográfiai alaptérképek (M: 10000; 25000), valamint tájfutótérképek (M:15000) adatainak felhasználásával történt. A térképi adatok pontosítására terepbejárásokon került sor, de ehhez légifotók, valamint a területen gazdálkodó termelőszövetkezetek segítségét is igénybe vettem. A mintaterületen folyó szénbányászat területi pontosítását levéltári adatok (térképek) felhasználásával végeztem. A tematikus térképek végső formáját Adobe Illustrator 8.0 szoftverrel szerkesztettem. A társadalom működése során számos formában hat a felszínre, ám ezek a hatások sem jellegükben, sem méretükben nem azonosak. A felszín (felszínformák) megváltoztatására irányuló tudatos emberi tevékenységet közvetlen hatásként-, míg a társadalmi hatások által kiváltott, vagy módosított (felerősített) természeti folyamatokat közvetett antropogén folyamatokként értékeljük. A közvetett folyamatok (formák) Erdősi F. (1987) szerint tovább bonthatók egy szemiantropogén típusra, amikor az emberi tevékenység vált ki egy új folyamatot (felszíni süppedések bányavágatok beszakadása miatt) és egy természetiantropogén típusra, amikor már működő folyamatot erősít fel az ember (tarvágás miatt felerősödő talajerózió). A kiindulási felszínt alapul véve megkülönböztethetünk még kimélyítéses (exkavációs), tehát negatív, feltöltéses (akkumulációs) vagyis pozitív és a felszín egyenetlenségeinek megszüntetésére irányuló elegyengető (planációs) folyamatokat. Az antropogén eredetű folyamatok és az általuk létrehozott formák rendszerezését megkönnyíti, ha beavatkozási típusok szerint csoportosítjuk a felszínt ért hatást. A kutatási területen Erdősi F. (1979) és Szabó J. (1993) felosztásait figyelembe véve a következő beavatkozási típusokat különítettem el: agrogén hatás (erdő- és mezőgazdaság), montanogén felszínformálás (bányászat), urbanogén hatás (településépítés-fejlődés, közlekedési pályák építése). Kiindulási alaptérképnek elkészítettem a térség területhasznosítási térképét (1. ábra), amely segítségével kísérletet teszek az antropogén beavatkozás típusainak minősítésére. A kutatási terület felszínének antropogén hatásra bekövetkező változása a rézkortól (i.e. 2500) datálható (Dornyay B. 1926, Dobosi V. 1975). Az ember megjelenésének kezdetén az erdő-, és mezőgazdaság alakította át a táj képét. Az agrogén beavatkozások a leghosszabb ideje tartó hatóerők és ugyanakkor a legnagyobb területet érintették (jelenleg: 26,36 km 2 = 81 %) a Medves-térségben (1. táblázat). Az agrogén felszínformálás általában a felszín elegyengetésének irányában hat, vagyis sem a negatív, sem a pozitív formák kialakítása nem jellemző. Az emberi hatás erősödésével három altípust különíthetünk el (2. ábra): Kis intenzitású agrogén területeknek (9,73 km 2 = 30%) tekinthetjük azokat, amelyeket leginkább klímazonális erdők borítanak (cseres-tölgyes). Ezek bár természet közeli erdőségeknek tekinthetők az elmúlt évszázadok alatt teljesen kicserélődtek, hiszen a száz évnél idősebb fák igen ritkák. A közepes intenzitású agrogén területeken (9,17 km 2 = 28 %) a leirtott erdőtakaró helyén (az erdőirtások gyakran felerősítették az eróziós folyamatokat [természeti-antropogén folyamat]) kaszáló és legelőterületeket alakítottak ki. A nagy intenzitású agrogén területeken (7,46 km 2 = 23 %) nem csak a természetes vegetációt irtotta le az ember, hanem a gépesítéssel (szántással) a talaj szerkezetét is szétrombolta (átlagosan 30 cm mélységig), létrehozva így az intenzíven művelt szántóterületeket, valamint a települések belterületén található, főleg zöldség, gyümölcs termesztésével foglalkozó kiskerteket. A modern mezőgazdasági művelés, a műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazása lehetővé teszi a területre eső hozamok azonnali növelését. De ezáltal a mezőgazdasági területek terhelése elkerülhetetlen. A szántóföldi művelés nem oka a talajeróziónak, hanem elősegíti azt. Az ember összességében több, mint 2 km 3 talajréteget érintett intenzív tevékenységével. Az egykori legelőkön illetve felhagyott mezőgazdasági területeken bekövetkező kedvezőtlen folyamatok (talajerózió, talaj-savanyosodás) miatt 2

3 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001 tájidegen fajokkal történt visszaerdősítés. Az akác elsősorban gazdasági okok (gyors vágásérettség) miatt került betelepítésre, a nagymértékben lehordódott, kedvezőtlen fizikai, kémiai tulajdonságú talajok beerdősítésére pedig csak a fenyő volt alkalmas. Az elsavanyodott, vizenyős talajokon kedvező feltételeket talált a nyír. Bár felmerült az igény az értékesebb (természet közeli) fafajok visszatelepítésére, az akác alatt leromló talajminőség nem mindenütt teszi ezt lehetővé. 1. táblázat. A felszínre ható antropogén tevékenység típusai a Medves-térségben Nehéz megítélni azt is, hogy a kialakuló eróziós árkok mennyiben természetes és mennyiben az emberi tevékenység következtében felerősödő folyamatok miatt létrejött képződmények. A vízmosásos árkok ugyanis gyakran erdők alatt találhatók, bár az is előfordul, hogy éppen azért maradt meg egy terület erdőtakarója, mert a tagoltsága miatt alkalmatlan a mezőgazdaságra (Erdősi F. 1987) Arra is van példa, hogy korábbi mezőgazdasági területeket tagoló eróziós árkok illetve areális lepusztulás miatt vált mezőgazdaságra alkalmatlanná a terület, amit később visszahódított az erdő. A természeti környezet változását legintenzívebben befolyásoló emberi beavatkozás a bányászat. A külszíni bányászat során nemcsak az erdőtakarót, de az alatta lévő talajréteget, sőt a geológiai szerkezeteket is megsemmisíti az ember, hatalmas tájsebeket hagyva a felszínen. Ugyanakkor a montanogén felszínformálás által érintett terület az összterület 2 %- nál is kevesebb (0,53 km 2 ). A Medves-térség területén a 19. század második felétől az es évekig tartott a szénbányászat. A bányászat befejezése után a fatámasztékok visszarablása 3

4 . Karancsi Zoltán: A Medves-térség miatt a felhagyott bányavágatok beomlottak s a felszínen süllyedékek, berogyások keletkeztek (közvetett antropogén folyamat). Ahhoz, hogy a nagyszámú felszíni süllyedékek közül kiválaszthassuk az egykori bányavágat beszakadás következtében létrejött formákat egy részletes bányatérképre volt szükség, amit bedigitalizálva rávetítettem a felszíni mélyedéseket tartalmazó térképre, így nagy valószínűséggel 268 db süllyedék tekinthető montanogén kis intenzitású formának (2.ábra). Ezek összterülete 0,092 km2 (9,26 ha = 0,3%), 1,5 méteres átlagos mélységgel számolva a negatív formák össztérfogata kerekítve m3. 2. ábra. Az antropogén hatás típusai a Medves-térségben A szénbányászat során kialakított meddőhányók tekinthetők közepes intenzitású montanogén formáknak. Anyaguk sötétszürke-fekete, erősen szenes, néhol salakká kiégett bányaanyag. Mivel mára teljesen beerdősültek (a kedvezőtlen minőségű törmelékes üledéken az akác és a fenyő tudott megmaradni), ezeknél a pozitív formáknál egyéb rekultivációs feladatokra nincs is szükség. A mintaterületen található 8 szenes-meddő területe 0,046 km2 (4,65 ha), átlagos magasságukat 5 méternek véve azokban közel m3 anyagot akkumuláltak. Közepes intenzitású területek a homokbányák is, ahol bár jelentős exkavációs tevékenység folyt, a kis alapterület (0,44 ha) és a 3 métert nem meghaladó bányafalmagasság következtében a bányák térfogata alig haladta meg a m3-t. Hasonló okok miatt kerültek ebbe a kategóriába a kis alapterületű házi bazaltbányák, ahol egy családiház, vagy útburkolat építéséhez szükséges kisebb mennyiségű követ bányásztak (A területen található 15 db, 0,43 ha összterületű [átlagos bányfalmagasság 3 méter] bányahelyen több, mint m3 építőkövet fejtettek illegálisan). Összességében a közepes intenzitású montanogén formák területe: 0,054 km2 (5,4 ha), ami a teljes kutatási terület 0,2%-át jelenti. A montanogén felszínalakítás leglátványosabb formái a Medves-térség 12 felhagyott külszíni bazaltbányája (területük 0,16 km2). Méretükből adódóan tájképmeghatározó szerepük 4

5 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001 van. Antropogén eredetű formakincsük elsősorban markáns vonásaikban (meredek lejtők) különböznek a természetestől. A kibányászott anyag pontos mennyisége ismeretlen, ezért az alapterület és az átlagmagasság szorzatából tudunk következtetni a hiányzó mennyiségre (kb. 3 millió m 3 ). A bazaltot elsősorban út- és vasútépítéseknél, árvízvédelmi gátak megerősítésénél használták fel (a medvesi bazaltkocka eljutott Bécs és Párizs utcáira is). A bányák rekultivációja elmaradt, illetve két bánya esetében folyamatban van. Annak ellenére, hogy az 1980-as évek óta nem művelt bányákba megindult a természetes vegetáció visszatelepülése, ezek az exkavációs formák nagy intenzitású montanogén formákként jellemezhetők. A bazaltbányászat melléktermékeként a bányaterületeken, vagy azok közvetlen közelében jelentős akkumulációs formákat, meddőhányókat találunk. A 0,23 km 2 összterületű meddők többnyire teljesen kopár, ezáltal mozgásveszélyes formák, különösen azok amelyek anyagát leginkább illegálisan újrahasznosítják (házépítés, útalap, térburkolás). A szintén nagy intenzitású montanogén formaként ábrázolt (2. ábra) bazaltmeddőkben felhalmozott anyag mennyisége több, mint 1,5 millió m 3, tehát a kibányászott kőmennyiség mintegy felét hasznosították. Összességében megállapítható, hogy a Medves-térség nagyjából fél négyzetkilométeres területén a montanogén felszínformálás során több, mint 5 millió m 3 anyagot mozgattak meg közvetve és közvetlenül (1. táblázat). Az urbanogén hatás a terület 17,3 % -át (5,61 km 2 ) érinti. Ebbe beletartozik a különböző településtípusokon (az ember által épített objektumokon) kívül az úthálózat is. Egyes szerzők a közlekedési pályát külön kategóriába (Erdősi F. 1979: technogén-transzportogén) sorolják. Véleményem szerint az úthálózat kialakítása (minősége) szerves része az urbanizációnak, az a településeket köti össze, sőt az aszfaltutak építése a városi települések beépítéséhez hasonlóan erőteljes környezetátalakítást jelent. A teljesen beépített nagyvárosi területek távolodtak el leginkább a természetes állapotoktól. Kis intenzitású, urbanogén területeket az üdülőövezetekben találunk. Az intenzíven művelt kiskertekben többnyire állandó (lakó) épületeket találunk. A művelés során az ember átlagosan 30 cm mélyen forgatja meg a talajt, ami összesen 0,33 km 3 -nyi anyagot jelent. Ide sorolható még 63 km-nyi gyalogösvény is, melynek talajszerkezete az intenzív taposás miatt tömörödik, lehetetlenné téve a növényzet megtelepedését. Közepes intenzitású területekként jellemezhetők a falusias jellegű települések. Az épületek többnyire környezetbarát anyagokból készültek, amelyekhez a település belterületén intenzíven művelt mezőgazdasági területek (agrogén) csatlakoznak. Az talajművelés mellett, figyelembevettem az épületek alapozási-, valamint a megjelenő közművesítés földmunkáit is (átlagosan 1 méterrel), ami 3,63 km 3 -nyi anyagmozgatást jelent. A Medves-térség legnagyobb városának, Salgótarjánnak peremi részei is ilyen jelleget mutatnak. Az üdülő területektől nagyobb beépítettség-sűrűsége különbözteti meg. A térség úthálózatából a földes utak tartoznak ide (169 km), ahol a gépjárművek megjelenése miatt a taposáshatás és az útszélesség is növekszik (5 m). Természetesen a nagyvárosok teljesen beépített utcái, terei képviselik a nagy intenzitású urbanogén hatást. A felszín pusztítása, kevésbé látható a beépítettség miatt. A nagyvárosok terjeszkedése, nemcsak horizontális. Az épületek megfelelő alapozása és a magas (10 emeletes) lakótömbök kialakítása, közművesítés jelentős környezetváltozást okoz (élőlények, földtani szerkezetek teljes megsemmisítése, mikroklíma, árnyékhatás stb.). Az átlagosan 3 méterrel számított anyagmozgatás ebben az esetben 2,64 km 3 -t jelent. A közlekedési pályákon belül ebbe a kategóriába az aszfaltutak (27 km) tartoznak. Erdőrészleteket elválasztó, nagyforgalmú aszfaltutak ma mint ökológiai gátak (barrier) nehezítik az élőlények mozgását (1. táblázat). A felszínre ható antropogén tevékenység a Medves-térség 32,5 km 2 -es területén összességében közel 14 km 3 -nyi anyagot mozgatott meg. 5

6 . Karancsi Zoltán: A Medves-térség Az antropogén hatás táji megjelenését hemerobiaszint meghatározásával is kifejezhetjük (Csorba P. 1997), amit a természeti környezetre gyakorolt emberi hatás mértékének tekinthetünk. A hiányzó vagy meglévő emberi befolyás alapján önszabályozó (természethez közeli) és embertől szabályozott ökoszisztémák (monokultúrák, városok) különböztethetők meg. Az emberi beavatkozásba tevékenységének minden közvetlen vagy közvetett hatása beletartozik. A hemerobia fogalmát 1955-ben J. Jalas használta először, aki a növényzeti és talajtulajdonságok változása szemszögéből értékelte a táj hemerobiaszintjét. Eredetileg hat kategóriát dolgozott ki. Ezek az ahemerob, az oligohemerob, a mezohemerob, az euhemerob, a polyhemerob és a metahemerob szintek. Később továbbfejlesztették ezeket a kategóriákat az emberi hatás árnyaltabb megjelenítése céljából. Így például az euhemerob minősítésű területeket egy kevésbé természetes α, illetve egy magasabb, természetesebb, β-val jelölt szintre különítették el (Bastian, O-Schreiber, K-F. 1994). Ugyanakkor W. Haber (1985) egyszerűsítette a kategóriákat. Az általa használt besorolás a következő ökoszisztéma típusokat különíti el az emberi hatás intenzitásának függvényében. Természetes, természetközeli, félig természetes, antropogén-biológiai és antropogén-technikai, melyben az utolsó egyesíti a Jalas féle polyhemerob és metahemerob kategóriákat. Egy másik kutató (Klimko) elsősorban a légszennyezés és a beépítettség összefoglaló megjelölésére vezette be az antropogén terhelési intenzitás indexét. Luder pedig a gyomnövények aránya és a talajtulajdonságok (ph, vízkapacitás) változása alapján igyekezett minél objektívebb antropogén hatás minősítést kialakítani (Csorba P. 1997). 3. ábra. A felszínre ható antropogén intenzitása a Medves-térségben A kutatási terület hemerobiatérképét (3.ábra) a területhasznosítási adatok (1.ábra) és az antropogén hatás minősített típusainak (2.ábra) figyelembevételével szerkesztettem. Fontos 6

7 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001 megjegyezni, hogy az egyes hatástípusok nagy intenzitású változata nem feltétlenül jelent erős hemeróbiaszintet is egyben. Ezen szintek megszerkesztéséhez az antropogén hatás vertikális kiterjedését is vizsgáltam. Így belátható, hogy pl. a nagy intenzitású agrogén hatás, ami a vegetációban, talajminőségben okozhat ugyan jelentős változást, de a felszín morfológiai viszonyait csupán ± 0,5-1 méterrel változtathatja meg. Ezzel szemben a nagy intenzitású montanogén formaként jellemezhető külszíni bányák kialakításakor nemcsak az egykori vegetáció, talaj semmisül meg teljesen, de a geológiai szerkezetek egy része is elpusztul. Az antropogén hatás vertikális kiterjedése ebben az esetben több tíz méter is lehet. A másik tényező amit figyelembe kell még venni a természetesség. Az intenzíven művelt, majd (vagy) tájidegen fafajokkal beültetett terület (nagy intenzitású agrogén terület) még mindig természetesebb, mint azok az üdülőterületek, ahol már megjelenik a hétvégi ház (pincével), köves úttal, beton járdával (kis intenzitású urbanogén terület) ami pedig magas (erős) hemeróbiaszintet jelöl. Az elkészült tematikus térképen több egymást átfedő hemerobiaszint esetén mindig az erősebb kategória hatása érvényesül. A hemerobiaszintek kialakításánál felhasználtam azokat a tapasztalataimat is amelyeket a földesutak, gyalogösvények taposás-eróziójának, illetve talajtömörödésének vizsgálatakor szereztem (Karancsi Z. 2000). A feldolgozást a Bastian-Schreiber féle felosztás alapján azt kiegészítve végeztem el. Az általuk ahemerobnak nevezett kategória megfelel a Haber féle természetes szintnek. Az ilyen területeken az emberi hatás elhanyagolható (többnyire hiányzik), ezért leginkább természetes vegetáció ( ős -, vagy bolygatatlan erdő) borítja azokat. A Medves-térség területéről az ilyen területek mára már eltűntek, hiszen a mai idős (>100 év) erdőfoltok kialakításában szerepet játszott az itt élő népesség is. Ezért ezek az erdők már a következő, oligohemerob kategóriát képviselik. A különböző hasznosítású területek még pontosabb besorolása miatt ezt a kategóriát is szétbontottam egy kevésbé természetes α- és egy természetesebb ß szintre. Ennek megfelelően a kategória természetesebb ß szintjét ami megfelel a Haber féle felosztás természetközeli szintjének a terület kevésbé kezelt és ritkított klímazonális erdőségei képviselik. Az oligohemerob α szintjét (félig természetes [Haber]) jelölő területeken megszűnt az összefüggő erdőtakaró. Az irtások kialakították a ritkás facsoportokkal jellemezhető parkerdőket, valamint a tarvágások helyét legelők, rétek, természetes gyepek foglalták el. Az általában fátlan legelők területén egy-egy ún. hagyásfa, illetve néhány fából álló facsoport maradt csupán. A legnagyobb területű e kategóriába tartozó területek (kaszálórétek, legelők) a Medves-fennsíkon találhatók. A mezohemerob kategóriájú területek még intenzívebb emberi hatást jeleznek. A kategória ß szintjét elsősorban a közlekedési pályák (földesutak, gyalogösvények) mentén kialakuló taposás-hatás jelzi. A taposás következtében talaj szerkezete-(talajtömörödés), majd ennek következtében vízháztartása megváltozik. A taposás közvetett hatására megváltozik a vegetáció, taposástűrő fajok jelennek meg az utak mentén. Ugyanakkor ha megszűnik a taposás-hatás, néhány év elegendő ahhoz, hogy újra megjelenhessen a vegetáció az egykori utakon. A mezohemerob kategória kevésbé természetes α szintjén az ember a korábbi irtásterületeken új a terület természetes fafajaiból álló, gyakran heterogén fajösszetételű (elegyes) erdőterületeket alakított ki, ami megfelel a Haber féle antropogén-biológiai ökoszisztématipusnak. A telepített erdőterületek egy másik típusa a tájidegen fajokból álló (akác, fenyők) erdőfoltok. A mezőgazdaság és a talajerózió miatt fizikai, kémiai tulajdonságaiban megváltozott talajokon telepített másodlagos erdők többnyire fiatal korúak (10-40 éves). Betelepítésüket többnyire gazdasági érdekek (akác gyors vágásérettség), valamint a leromlott, sekély talajok hasznosítása (fenyők) indokolták. Az ilyen típusú erdők már az euhemerob kategória β szintjén találhatóak. Ezen a szinten található még a terület két felhagyott homokbányája, illetve a szenes meddőhányói is amelyeket a másodlagos vegetáció 7

8 . Karancsi Zoltán: A Medves-térség (többnyire akác) visszahódított. A kutatási terület mindkét típusú telepített erdeit az egykori mezőgazdasági területek (szántók, legelők) helyén hozták létre. E kategória α változata az intenzív hasznosítású mezőgazdasági területeket jelzi. A szántóföldek mellett ide sorolom a főleg zöldség, gyümölcs termelésre szakosodott kis-, üdülő-kerteket is. A polyhemerob és a metahemerob kategóriák Haber felosztásában mint antropogéntechnikai ökoszisztéma típus jelenik meg. Ezek az emberi tevékenység által legintenzívebben érintett területek. A polyhemerob típusba tartoznak az ember által létrehozott mesterséges objektumok (mint pl. épületek [épületromok]), a falusias települések sok zöldterülettel, általában természetes anyagokból készült épületekkel, de ide tartoznak a kertvárosok, üdülőterületek is. A metahemerob területek elsősorban azok a városrészek (belváros, lakótelepek), ahol teljes beépítéssel (beton, üveg, fémek, műanyagok) nemcsak az eredeti természetes környezetet semmisítették meg, de a modern városközpontok, lakótelepek kialakításával a morfológiai viszonyokat is mesterségesen átalakították, megváltoztatva ezzel az adott térség mikroklimatikus viszonyait (árnyékhatás, hőmérséklet és szélviszonyok). Ebben a kategóriában az emberi hatás rendkívül nagymértékű és ugyanakkor egyoldalú (a változás többnyire visszafordíthatatlan), amelyben az élő szervezeteket tudatosan megsemmisítik. Hasonló okok miatt soroltam ebbe a kategóriába a szilárd burkolatú (aszfalt) utakat is. A teljesen beépített városrészek mellett igen erős antropogén hatás jellemzi az egykori kőbányák területét is. Ezek megnyitásával az ember jelentősen megváltoztatta a felszín morfológiai viszonyait. Bár a bányászat befejezése óta (1980-as évek közepe) a felhagyott bányaudvarokon újra megjelent a vegetáció, vagyis egy természeteshez közeli állapot kialakulása indult meg, a hatalmas bányaudvarok, mint tájsebek megmaradtak és többnyire a táj esztétikai értékének csökkenését vonják maguk után (2. táblázat). 2. táblázat. Hemerobiaszintek a Medves-térségben A tanulmány az F számú OTKA-pályázat támogatásával készült. 8

9 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001 Irodalom Bastian, O-Schreiber, K-F Analyse und ökologische Bewertung der Landschaft. G. Fischer V. Jena, Stuttgart Csorba P Tájökológia. KLTE Kiadó, Debrecen pp Dobosi V Magyarország ős és középső kőkori lelőhely katasztere. Archeológiai értesítő pp Dornyay B Adatok Salgótarján és vidéke őskorához. Salgótarján, p.8. Erdősi F A délkelet-dunántúli természeti környezetet befolyásoló antropogén hatások összefoglaló értékelése. Földrajzi Értesítő XXVIII. évf füzet. pp Erdősi F A társadalom hatása a felszínre, a vizekre és az éghajlatra a Mecsek tágabb környezetében. Akadémiai Kiadó, Budapest p Haber, W Zur Umsetzung ökologischer Forschungsergebnisse in politisches Handeln. MAB Mitteilungen 21. Bonn Deutsches Nationalkomittee Jalas, J Hemerobe und hemerochore Pflanzenarten. Ein terminologisher Reformversuch. Acta Soc. Flor. Faun. Fenn. 72. Karancsi Z Adatok a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet geográfiájához. Kézirat, JATE- KÖTKORC, p. 52 Karancsi Z.- Mucsi L Geoökológiai vizsgálatok a Medves-régió területén. Budapest (tanulmány, az FKI cikkpályázatán nyertes kézirat) Karancsi, Z Changing land use around Salgótarján. ACTA Geographica Szegediensis Tomus pp Karancsi, Z.-Mucsi, L Human impact on the Medves region, N-Hungary. Zeitschrift für Geomorphologie, 8. pp Karancsi Z.-Kiss R.-Mucsi L Tájökológiai vizsgálatok a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén geoinformatikai módszerek segítségével. A geokörnyezet szerepe a területfejlesztéstől a településrendezésig konferencia (1997. szept ) megjelenés alatt álló kiadványába leadva. Horváth G.- Munkácsy B.-Pintér Z.-Csiky J.-Karancsi Z.-Prakfalvi P A Medves. Földrajzi Értesítő, 46. évf pp Karancsi Z Történeti áttekintés Salgótarján térségének antropogén eredetű környezetváltozásáról. Geográfus doktoranduszok I. országos konferenciájának kiadványában. In: A társadalmi-gazdasági aktivitás területi-környezeti problémái (szerk: Tóth J., Wilhelm Z ) JPTE Pécs, pp Karancsi Z Az ember környezet-átalakító tevékenysége a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén. Geográfus doktoranduszok II. országos konferenciájának kiadványában, Budapest (1997. November) pp Karancsi Z.-Mucsi L Az emberi tevékenység hatása a Medves-régió területén. Magyar Tudomány, pp Karancsi Z A mezőgazdasági táj változása a Medves-térségben. A táj változásai a Kárpátmedencében. A II. tájtörténeti konferencia (Nyíregyháza, November 4-6.) kiadványa, Gödöllő pp Karancsi Z A bányászat hatása a Medves-térség környezetváltozására. In: A Földrajz jövője, a jövő földrajzosai (Geográfus doktoranduszok III. országos konferenciája, Szeptember 3-4.). Debrecen, pp Karancsi Z A kőbányászat során kialakult felszínformák tipizálása. In: A táj és az ember geográfus szemmel (Geográfus doktoranduszok IV. országos konferenciája, október ). Szeged, Karancsi Z-Horváth G A Medves-térség úthálózatának tájökológiai szempontú értékelése. In: A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására. Gödöllő, pp Karancsi Z.: Az ember szerepe a természeti környezet átalakulásában a Medves- vidék területén. In: Nógrádi Értékekért (Kutatási eredmények a Karancs, a Medves és a Cerova vrchovina vidékén) Salgótarján, pp Odzuck, W Meddig szennyezhető a Föld? (A környezetterhelésről). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest p

10 . Karancsi Zoltán: A Medves-térség Szabó J A társadalom hatása a Földfelszínre (antropogén geomorfológia) In: Általános természetföldrajz (szerk. Borsy Z.). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Nógrádi Értékekért (Kutatási eredmények a Karancs, a Medves és a Cerova vrchovina vidékén) Salgótarján, pp. 41-56.

Nógrádi Értékekért (Kutatási eredmények a Karancs, a Medves és a Cerova vrchovina vidékén) Salgótarján, pp. 41-56. Nógrádi Értékekért (Kutatási eredmények a Karancs, a Medves és a Cerova vrchovina vidékén) Salgótarján, pp. 41-56. AZ EMBER SZEREPE A TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁTALAKULÁSÁBAN A MEDVES-VIDÉK TERÜLETÉN 1 Karancsi

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Településszerkezeti terv módosítások leírása 294/2014.(IX.30.) Kt. határozat melléklete I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Indoklás: A város

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100 MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE 1:500000 méretarányú országos gravitációs térképet először Szabó Zoltán készített 1978-ban, majd Szabó Zoltán és Sárhidai Attila 1984-ben. 1996-ban Kovácsvölgyi

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke Előkészítő: PH. Településfejl.

Részletesebben

MS-4105 foldrajz atlasz borito_2011.qxd 2013.03.06. 10:06 Page 1 9 7896 36 976712 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Csillagászat... 2 Kontinensvándorlás. A Föld és a légkör szerkezete... 4

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Alátámasztó leírás Szomód község hatályos, 2006-ban elfogadott településrendezési tervét jelen megbízással egyezően a Fülöp Építésziroda készítette,

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Miért éppen Energiaültetvény? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 1. Elérhetőségek Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 2. Hallgatói feladatok Zárthelyi dolgozat: 30% 1. HF: 40 % (határidő: 8. hét,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

Orosháza jelentősebb zöldterületei

Orosháza jelentősebb zöldterületei Orosháza jelentősebb zöldterületei Helyszín Szabadság Modern fa-fém padok, hulladékgyűjtők találhatóak a teljes területén és környezetében. Központi elemként egy üveg plasztika díszíti a teret. A A kertészeti

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet Előzmények A távérzékelés az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődésnek indult. A felhasználók részéről megjelent az igény az egyre

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra GIS OPEN Székesfehérvár 2012 Mizseiné Dr. Nyiri J. Horoszné Gulyás M. "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával készült." 1 Meghatározások,

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400 Szám: 15/ 3080 30 /2014. Ügyintéző: Dr. Farkas Gábor/ Ecsedi János Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511400 Tárgy: Cegléd

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban Információk az utak menti fásításról Zsidákovits József üzemeltetési mérnök, KKK Budapest 2008. február 20. Témák áttekintése 1. A fásítás két évtizede számokban 2. Változások a 3. Közút menti fák állapotvizsgálata

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA Pesti Bálint Széchenyi István Egyetem - Győr Zöldfelületek Zöldfelületek, védelme, minősége Zöldfelületek mutatószámai, sokszínűsége CORINE

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt eredményei Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. Főbb eredmények 3. Döntéstámogató rendszer 4. A hősziget-hatás

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE I. KÖTET TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 2008 július TARTALOMJEGYZÉK KÉSZÜLT A MONS REGALIS KFT GONDOZÁSÁBAN 8000 Székesfehérvár, Géza utca 43 sz. Tel/fax: 22/349

Részletesebben