A MEDVES-TÉRSÉG TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉT BEFOLYÁSOLÓ ANTROPOGÉN HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE. Karancsi Zoltán1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MEDVES-TÉRSÉG TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉT BEFOLYÁSOLÓ ANTROPOGÉN HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE. Karancsi Zoltán1"

Átírás

1 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001 A MEDVES-TÉRSÉG TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉT BEFOLYÁSOLÓ ANTROPOGÉN HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Karancsi Zoltán1 Több éve tartó kutatásaim során a Medves-térség területén elsősorban a felszínre ható természetes és antropogén eredetű folyamatokat vizsgáltam. A változatos morfológiájú mintaterület nemcsak a természeti viszonyait, hanem az emberi beavatkozás módjait tekintve is igen sokszínű. A korábbi munkáimban részletesen beszámoltam a területet ért antropogén hatásokról, mind térben és mind időben (Karancsi Z. 1995, 1996, 1997a-d, 1998a, b, 1999a-d, 2000a-f) vizsgálva azokat. Ebben a tanulmányomban arra vállalkozom, hogy eddigi tapasztalataimat összegezve elemzem a kutatási területet ért sokrétű antropogén hatást és a természetbe való beavatkozás típusai, valamint a hatás erőssége szerint tematikus térképeken ábrázolom azokat. A 32,5 km2-es mintaterület a térség legnagyobb városát Salgótarjánt is érinti (nem csak a védett területhez kapcsolódó csatolt településeket), ezért a város és a természetvédelmi terület közötti puffer-zóna is a vizsgálandó területhez tartozik. A mintaterület nyugati határa a Salgótarjánt Somoskőújfaluval összekötő 21-es út nyomvonala, északról illetve keletről a Szlovák határ, délről a ceredi műút a területhatár (1.ábra). 1. ábra. Területhasznosítás a Medves-térségben 1 Karancsi Zoltán, főiskolai adjunktus, SZTE JGYTFK Földrajz Tanszék, 1

2 . Karancsi Zoltán: A Medves-térség A feldolgozás Integraph Microstation és Arc/Info szoftverek segítségével digitalizált topográfiai alaptérképek (M: 10000; 25000), valamint tájfutótérképek (M:15000) adatainak felhasználásával történt. A térképi adatok pontosítására terepbejárásokon került sor, de ehhez légifotók, valamint a területen gazdálkodó termelőszövetkezetek segítségét is igénybe vettem. A mintaterületen folyó szénbányászat területi pontosítását levéltári adatok (térképek) felhasználásával végeztem. A tematikus térképek végső formáját Adobe Illustrator 8.0 szoftverrel szerkesztettem. A társadalom működése során számos formában hat a felszínre, ám ezek a hatások sem jellegükben, sem méretükben nem azonosak. A felszín (felszínformák) megváltoztatására irányuló tudatos emberi tevékenységet közvetlen hatásként-, míg a társadalmi hatások által kiváltott, vagy módosított (felerősített) természeti folyamatokat közvetett antropogén folyamatokként értékeljük. A közvetett folyamatok (formák) Erdősi F. (1987) szerint tovább bonthatók egy szemiantropogén típusra, amikor az emberi tevékenység vált ki egy új folyamatot (felszíni süppedések bányavágatok beszakadása miatt) és egy természetiantropogén típusra, amikor már működő folyamatot erősít fel az ember (tarvágás miatt felerősödő talajerózió). A kiindulási felszínt alapul véve megkülönböztethetünk még kimélyítéses (exkavációs), tehát negatív, feltöltéses (akkumulációs) vagyis pozitív és a felszín egyenetlenségeinek megszüntetésére irányuló elegyengető (planációs) folyamatokat. Az antropogén eredetű folyamatok és az általuk létrehozott formák rendszerezését megkönnyíti, ha beavatkozási típusok szerint csoportosítjuk a felszínt ért hatást. A kutatási területen Erdősi F. (1979) és Szabó J. (1993) felosztásait figyelembe véve a következő beavatkozási típusokat különítettem el: agrogén hatás (erdő- és mezőgazdaság), montanogén felszínformálás (bányászat), urbanogén hatás (településépítés-fejlődés, közlekedési pályák építése). Kiindulási alaptérképnek elkészítettem a térség területhasznosítási térképét (1. ábra), amely segítségével kísérletet teszek az antropogén beavatkozás típusainak minősítésére. A kutatási terület felszínének antropogén hatásra bekövetkező változása a rézkortól (i.e. 2500) datálható (Dornyay B. 1926, Dobosi V. 1975). Az ember megjelenésének kezdetén az erdő-, és mezőgazdaság alakította át a táj képét. Az agrogén beavatkozások a leghosszabb ideje tartó hatóerők és ugyanakkor a legnagyobb területet érintették (jelenleg: 26,36 km 2 = 81 %) a Medves-térségben (1. táblázat). Az agrogén felszínformálás általában a felszín elegyengetésének irányában hat, vagyis sem a negatív, sem a pozitív formák kialakítása nem jellemző. Az emberi hatás erősödésével három altípust különíthetünk el (2. ábra): Kis intenzitású agrogén területeknek (9,73 km 2 = 30%) tekinthetjük azokat, amelyeket leginkább klímazonális erdők borítanak (cseres-tölgyes). Ezek bár természet közeli erdőségeknek tekinthetők az elmúlt évszázadok alatt teljesen kicserélődtek, hiszen a száz évnél idősebb fák igen ritkák. A közepes intenzitású agrogén területeken (9,17 km 2 = 28 %) a leirtott erdőtakaró helyén (az erdőirtások gyakran felerősítették az eróziós folyamatokat [természeti-antropogén folyamat]) kaszáló és legelőterületeket alakítottak ki. A nagy intenzitású agrogén területeken (7,46 km 2 = 23 %) nem csak a természetes vegetációt irtotta le az ember, hanem a gépesítéssel (szántással) a talaj szerkezetét is szétrombolta (átlagosan 30 cm mélységig), létrehozva így az intenzíven művelt szántóterületeket, valamint a települések belterületén található, főleg zöldség, gyümölcs termesztésével foglalkozó kiskerteket. A modern mezőgazdasági művelés, a műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazása lehetővé teszi a területre eső hozamok azonnali növelését. De ezáltal a mezőgazdasági területek terhelése elkerülhetetlen. A szántóföldi művelés nem oka a talajeróziónak, hanem elősegíti azt. Az ember összességében több, mint 2 km 3 talajréteget érintett intenzív tevékenységével. Az egykori legelőkön illetve felhagyott mezőgazdasági területeken bekövetkező kedvezőtlen folyamatok (talajerózió, talaj-savanyosodás) miatt 2

3 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001 tájidegen fajokkal történt visszaerdősítés. Az akác elsősorban gazdasági okok (gyors vágásérettség) miatt került betelepítésre, a nagymértékben lehordódott, kedvezőtlen fizikai, kémiai tulajdonságú talajok beerdősítésére pedig csak a fenyő volt alkalmas. Az elsavanyodott, vizenyős talajokon kedvező feltételeket talált a nyír. Bár felmerült az igény az értékesebb (természet közeli) fafajok visszatelepítésére, az akác alatt leromló talajminőség nem mindenütt teszi ezt lehetővé. 1. táblázat. A felszínre ható antropogén tevékenység típusai a Medves-térségben Nehéz megítélni azt is, hogy a kialakuló eróziós árkok mennyiben természetes és mennyiben az emberi tevékenység következtében felerősödő folyamatok miatt létrejött képződmények. A vízmosásos árkok ugyanis gyakran erdők alatt találhatók, bár az is előfordul, hogy éppen azért maradt meg egy terület erdőtakarója, mert a tagoltsága miatt alkalmatlan a mezőgazdaságra (Erdősi F. 1987) Arra is van példa, hogy korábbi mezőgazdasági területeket tagoló eróziós árkok illetve areális lepusztulás miatt vált mezőgazdaságra alkalmatlanná a terület, amit később visszahódított az erdő. A természeti környezet változását legintenzívebben befolyásoló emberi beavatkozás a bányászat. A külszíni bányászat során nemcsak az erdőtakarót, de az alatta lévő talajréteget, sőt a geológiai szerkezeteket is megsemmisíti az ember, hatalmas tájsebeket hagyva a felszínen. Ugyanakkor a montanogén felszínformálás által érintett terület az összterület 2 %- nál is kevesebb (0,53 km 2 ). A Medves-térség területén a 19. század második felétől az es évekig tartott a szénbányászat. A bányászat befejezése után a fatámasztékok visszarablása 3

4 . Karancsi Zoltán: A Medves-térség miatt a felhagyott bányavágatok beomlottak s a felszínen süllyedékek, berogyások keletkeztek (közvetett antropogén folyamat). Ahhoz, hogy a nagyszámú felszíni süllyedékek közül kiválaszthassuk az egykori bányavágat beszakadás következtében létrejött formákat egy részletes bányatérképre volt szükség, amit bedigitalizálva rávetítettem a felszíni mélyedéseket tartalmazó térképre, így nagy valószínűséggel 268 db süllyedék tekinthető montanogén kis intenzitású formának (2.ábra). Ezek összterülete 0,092 km2 (9,26 ha = 0,3%), 1,5 méteres átlagos mélységgel számolva a negatív formák össztérfogata kerekítve m3. 2. ábra. Az antropogén hatás típusai a Medves-térségben A szénbányászat során kialakított meddőhányók tekinthetők közepes intenzitású montanogén formáknak. Anyaguk sötétszürke-fekete, erősen szenes, néhol salakká kiégett bányaanyag. Mivel mára teljesen beerdősültek (a kedvezőtlen minőségű törmelékes üledéken az akác és a fenyő tudott megmaradni), ezeknél a pozitív formáknál egyéb rekultivációs feladatokra nincs is szükség. A mintaterületen található 8 szenes-meddő területe 0,046 km2 (4,65 ha), átlagos magasságukat 5 méternek véve azokban közel m3 anyagot akkumuláltak. Közepes intenzitású területek a homokbányák is, ahol bár jelentős exkavációs tevékenység folyt, a kis alapterület (0,44 ha) és a 3 métert nem meghaladó bányafalmagasság következtében a bányák térfogata alig haladta meg a m3-t. Hasonló okok miatt kerültek ebbe a kategóriába a kis alapterületű házi bazaltbányák, ahol egy családiház, vagy útburkolat építéséhez szükséges kisebb mennyiségű követ bányásztak (A területen található 15 db, 0,43 ha összterületű [átlagos bányfalmagasság 3 méter] bányahelyen több, mint m3 építőkövet fejtettek illegálisan). Összességében a közepes intenzitású montanogén formák területe: 0,054 km2 (5,4 ha), ami a teljes kutatási terület 0,2%-át jelenti. A montanogén felszínalakítás leglátványosabb formái a Medves-térség 12 felhagyott külszíni bazaltbányája (területük 0,16 km2). Méretükből adódóan tájképmeghatározó szerepük 4

5 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001 van. Antropogén eredetű formakincsük elsősorban markáns vonásaikban (meredek lejtők) különböznek a természetestől. A kibányászott anyag pontos mennyisége ismeretlen, ezért az alapterület és az átlagmagasság szorzatából tudunk következtetni a hiányzó mennyiségre (kb. 3 millió m 3 ). A bazaltot elsősorban út- és vasútépítéseknél, árvízvédelmi gátak megerősítésénél használták fel (a medvesi bazaltkocka eljutott Bécs és Párizs utcáira is). A bányák rekultivációja elmaradt, illetve két bánya esetében folyamatban van. Annak ellenére, hogy az 1980-as évek óta nem művelt bányákba megindult a természetes vegetáció visszatelepülése, ezek az exkavációs formák nagy intenzitású montanogén formákként jellemezhetők. A bazaltbányászat melléktermékeként a bányaterületeken, vagy azok közvetlen közelében jelentős akkumulációs formákat, meddőhányókat találunk. A 0,23 km 2 összterületű meddők többnyire teljesen kopár, ezáltal mozgásveszélyes formák, különösen azok amelyek anyagát leginkább illegálisan újrahasznosítják (házépítés, útalap, térburkolás). A szintén nagy intenzitású montanogén formaként ábrázolt (2. ábra) bazaltmeddőkben felhalmozott anyag mennyisége több, mint 1,5 millió m 3, tehát a kibányászott kőmennyiség mintegy felét hasznosították. Összességében megállapítható, hogy a Medves-térség nagyjából fél négyzetkilométeres területén a montanogén felszínformálás során több, mint 5 millió m 3 anyagot mozgattak meg közvetve és közvetlenül (1. táblázat). Az urbanogén hatás a terület 17,3 % -át (5,61 km 2 ) érinti. Ebbe beletartozik a különböző településtípusokon (az ember által épített objektumokon) kívül az úthálózat is. Egyes szerzők a közlekedési pályát külön kategóriába (Erdősi F. 1979: technogén-transzportogén) sorolják. Véleményem szerint az úthálózat kialakítása (minősége) szerves része az urbanizációnak, az a településeket köti össze, sőt az aszfaltutak építése a városi települések beépítéséhez hasonlóan erőteljes környezetátalakítást jelent. A teljesen beépített nagyvárosi területek távolodtak el leginkább a természetes állapotoktól. Kis intenzitású, urbanogén területeket az üdülőövezetekben találunk. Az intenzíven művelt kiskertekben többnyire állandó (lakó) épületeket találunk. A művelés során az ember átlagosan 30 cm mélyen forgatja meg a talajt, ami összesen 0,33 km 3 -nyi anyagot jelent. Ide sorolható még 63 km-nyi gyalogösvény is, melynek talajszerkezete az intenzív taposás miatt tömörödik, lehetetlenné téve a növényzet megtelepedését. Közepes intenzitású területekként jellemezhetők a falusias jellegű települések. Az épületek többnyire környezetbarát anyagokból készültek, amelyekhez a település belterületén intenzíven művelt mezőgazdasági területek (agrogén) csatlakoznak. Az talajművelés mellett, figyelembevettem az épületek alapozási-, valamint a megjelenő közművesítés földmunkáit is (átlagosan 1 méterrel), ami 3,63 km 3 -nyi anyagmozgatást jelent. A Medves-térség legnagyobb városának, Salgótarjánnak peremi részei is ilyen jelleget mutatnak. Az üdülő területektől nagyobb beépítettség-sűrűsége különbözteti meg. A térség úthálózatából a földes utak tartoznak ide (169 km), ahol a gépjárművek megjelenése miatt a taposáshatás és az útszélesség is növekszik (5 m). Természetesen a nagyvárosok teljesen beépített utcái, terei képviselik a nagy intenzitású urbanogén hatást. A felszín pusztítása, kevésbé látható a beépítettség miatt. A nagyvárosok terjeszkedése, nemcsak horizontális. Az épületek megfelelő alapozása és a magas (10 emeletes) lakótömbök kialakítása, közművesítés jelentős környezetváltozást okoz (élőlények, földtani szerkezetek teljes megsemmisítése, mikroklíma, árnyékhatás stb.). Az átlagosan 3 méterrel számított anyagmozgatás ebben az esetben 2,64 km 3 -t jelent. A közlekedési pályákon belül ebbe a kategóriába az aszfaltutak (27 km) tartoznak. Erdőrészleteket elválasztó, nagyforgalmú aszfaltutak ma mint ökológiai gátak (barrier) nehezítik az élőlények mozgását (1. táblázat). A felszínre ható antropogén tevékenység a Medves-térség 32,5 km 2 -es területén összességében közel 14 km 3 -nyi anyagot mozgatott meg. 5

6 . Karancsi Zoltán: A Medves-térség Az antropogén hatás táji megjelenését hemerobiaszint meghatározásával is kifejezhetjük (Csorba P. 1997), amit a természeti környezetre gyakorolt emberi hatás mértékének tekinthetünk. A hiányzó vagy meglévő emberi befolyás alapján önszabályozó (természethez közeli) és embertől szabályozott ökoszisztémák (monokultúrák, városok) különböztethetők meg. Az emberi beavatkozásba tevékenységének minden közvetlen vagy közvetett hatása beletartozik. A hemerobia fogalmát 1955-ben J. Jalas használta először, aki a növényzeti és talajtulajdonságok változása szemszögéből értékelte a táj hemerobiaszintjét. Eredetileg hat kategóriát dolgozott ki. Ezek az ahemerob, az oligohemerob, a mezohemerob, az euhemerob, a polyhemerob és a metahemerob szintek. Később továbbfejlesztették ezeket a kategóriákat az emberi hatás árnyaltabb megjelenítése céljából. Így például az euhemerob minősítésű területeket egy kevésbé természetes α, illetve egy magasabb, természetesebb, β-val jelölt szintre különítették el (Bastian, O-Schreiber, K-F. 1994). Ugyanakkor W. Haber (1985) egyszerűsítette a kategóriákat. Az általa használt besorolás a következő ökoszisztéma típusokat különíti el az emberi hatás intenzitásának függvényében. Természetes, természetközeli, félig természetes, antropogén-biológiai és antropogén-technikai, melyben az utolsó egyesíti a Jalas féle polyhemerob és metahemerob kategóriákat. Egy másik kutató (Klimko) elsősorban a légszennyezés és a beépítettség összefoglaló megjelölésére vezette be az antropogén terhelési intenzitás indexét. Luder pedig a gyomnövények aránya és a talajtulajdonságok (ph, vízkapacitás) változása alapján igyekezett minél objektívebb antropogén hatás minősítést kialakítani (Csorba P. 1997). 3. ábra. A felszínre ható antropogén intenzitása a Medves-térségben A kutatási terület hemerobiatérképét (3.ábra) a területhasznosítási adatok (1.ábra) és az antropogén hatás minősített típusainak (2.ábra) figyelembevételével szerkesztettem. Fontos 6

7 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001 megjegyezni, hogy az egyes hatástípusok nagy intenzitású változata nem feltétlenül jelent erős hemeróbiaszintet is egyben. Ezen szintek megszerkesztéséhez az antropogén hatás vertikális kiterjedését is vizsgáltam. Így belátható, hogy pl. a nagy intenzitású agrogén hatás, ami a vegetációban, talajminőségben okozhat ugyan jelentős változást, de a felszín morfológiai viszonyait csupán ± 0,5-1 méterrel változtathatja meg. Ezzel szemben a nagy intenzitású montanogén formaként jellemezhető külszíni bányák kialakításakor nemcsak az egykori vegetáció, talaj semmisül meg teljesen, de a geológiai szerkezetek egy része is elpusztul. Az antropogén hatás vertikális kiterjedése ebben az esetben több tíz méter is lehet. A másik tényező amit figyelembe kell még venni a természetesség. Az intenzíven művelt, majd (vagy) tájidegen fafajokkal beültetett terület (nagy intenzitású agrogén terület) még mindig természetesebb, mint azok az üdülőterületek, ahol már megjelenik a hétvégi ház (pincével), köves úttal, beton járdával (kis intenzitású urbanogén terület) ami pedig magas (erős) hemeróbiaszintet jelöl. Az elkészült tematikus térképen több egymást átfedő hemerobiaszint esetén mindig az erősebb kategória hatása érvényesül. A hemerobiaszintek kialakításánál felhasználtam azokat a tapasztalataimat is amelyeket a földesutak, gyalogösvények taposás-eróziójának, illetve talajtömörödésének vizsgálatakor szereztem (Karancsi Z. 2000). A feldolgozást a Bastian-Schreiber féle felosztás alapján azt kiegészítve végeztem el. Az általuk ahemerobnak nevezett kategória megfelel a Haber féle természetes szintnek. Az ilyen területeken az emberi hatás elhanyagolható (többnyire hiányzik), ezért leginkább természetes vegetáció ( ős -, vagy bolygatatlan erdő) borítja azokat. A Medves-térség területéről az ilyen területek mára már eltűntek, hiszen a mai idős (>100 év) erdőfoltok kialakításában szerepet játszott az itt élő népesség is. Ezért ezek az erdők már a következő, oligohemerob kategóriát képviselik. A különböző hasznosítású területek még pontosabb besorolása miatt ezt a kategóriát is szétbontottam egy kevésbé természetes α- és egy természetesebb ß szintre. Ennek megfelelően a kategória természetesebb ß szintjét ami megfelel a Haber féle felosztás természetközeli szintjének a terület kevésbé kezelt és ritkított klímazonális erdőségei képviselik. Az oligohemerob α szintjét (félig természetes [Haber]) jelölő területeken megszűnt az összefüggő erdőtakaró. Az irtások kialakították a ritkás facsoportokkal jellemezhető parkerdőket, valamint a tarvágások helyét legelők, rétek, természetes gyepek foglalták el. Az általában fátlan legelők területén egy-egy ún. hagyásfa, illetve néhány fából álló facsoport maradt csupán. A legnagyobb területű e kategóriába tartozó területek (kaszálórétek, legelők) a Medves-fennsíkon találhatók. A mezohemerob kategóriájú területek még intenzívebb emberi hatást jeleznek. A kategória ß szintjét elsősorban a közlekedési pályák (földesutak, gyalogösvények) mentén kialakuló taposás-hatás jelzi. A taposás következtében talaj szerkezete-(talajtömörödés), majd ennek következtében vízháztartása megváltozik. A taposás közvetett hatására megváltozik a vegetáció, taposástűrő fajok jelennek meg az utak mentén. Ugyanakkor ha megszűnik a taposás-hatás, néhány év elegendő ahhoz, hogy újra megjelenhessen a vegetáció az egykori utakon. A mezohemerob kategória kevésbé természetes α szintjén az ember a korábbi irtásterületeken új a terület természetes fafajaiból álló, gyakran heterogén fajösszetételű (elegyes) erdőterületeket alakított ki, ami megfelel a Haber féle antropogén-biológiai ökoszisztématipusnak. A telepített erdőterületek egy másik típusa a tájidegen fajokból álló (akác, fenyők) erdőfoltok. A mezőgazdaság és a talajerózió miatt fizikai, kémiai tulajdonságaiban megváltozott talajokon telepített másodlagos erdők többnyire fiatal korúak (10-40 éves). Betelepítésüket többnyire gazdasági érdekek (akác gyors vágásérettség), valamint a leromlott, sekély talajok hasznosítása (fenyők) indokolták. Az ilyen típusú erdők már az euhemerob kategória β szintjén találhatóak. Ezen a szinten található még a terület két felhagyott homokbányája, illetve a szenes meddőhányói is amelyeket a másodlagos vegetáció 7

8 . Karancsi Zoltán: A Medves-térség (többnyire akác) visszahódított. A kutatási terület mindkét típusú telepített erdeit az egykori mezőgazdasági területek (szántók, legelők) helyén hozták létre. E kategória α változata az intenzív hasznosítású mezőgazdasági területeket jelzi. A szántóföldek mellett ide sorolom a főleg zöldség, gyümölcs termelésre szakosodott kis-, üdülő-kerteket is. A polyhemerob és a metahemerob kategóriák Haber felosztásában mint antropogéntechnikai ökoszisztéma típus jelenik meg. Ezek az emberi tevékenység által legintenzívebben érintett területek. A polyhemerob típusba tartoznak az ember által létrehozott mesterséges objektumok (mint pl. épületek [épületromok]), a falusias települések sok zöldterülettel, általában természetes anyagokból készült épületekkel, de ide tartoznak a kertvárosok, üdülőterületek is. A metahemerob területek elsősorban azok a városrészek (belváros, lakótelepek), ahol teljes beépítéssel (beton, üveg, fémek, műanyagok) nemcsak az eredeti természetes környezetet semmisítették meg, de a modern városközpontok, lakótelepek kialakításával a morfológiai viszonyokat is mesterségesen átalakították, megváltoztatva ezzel az adott térség mikroklimatikus viszonyait (árnyékhatás, hőmérséklet és szélviszonyok). Ebben a kategóriában az emberi hatás rendkívül nagymértékű és ugyanakkor egyoldalú (a változás többnyire visszafordíthatatlan), amelyben az élő szervezeteket tudatosan megsemmisítik. Hasonló okok miatt soroltam ebbe a kategóriába a szilárd burkolatú (aszfalt) utakat is. A teljesen beépített városrészek mellett igen erős antropogén hatás jellemzi az egykori kőbányák területét is. Ezek megnyitásával az ember jelentősen megváltoztatta a felszín morfológiai viszonyait. Bár a bányászat befejezése óta (1980-as évek közepe) a felhagyott bányaudvarokon újra megjelent a vegetáció, vagyis egy természeteshez közeli állapot kialakulása indult meg, a hatalmas bányaudvarok, mint tájsebek megmaradtak és többnyire a táj esztétikai értékének csökkenését vonják maguk után (2. táblázat). 2. táblázat. Hemerobiaszintek a Medves-térségben A tanulmány az F számú OTKA-pályázat támogatásával készült. 8

9 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001 Irodalom Bastian, O-Schreiber, K-F Analyse und ökologische Bewertung der Landschaft. G. Fischer V. Jena, Stuttgart Csorba P Tájökológia. KLTE Kiadó, Debrecen pp Dobosi V Magyarország ős és középső kőkori lelőhely katasztere. Archeológiai értesítő pp Dornyay B Adatok Salgótarján és vidéke őskorához. Salgótarján, p.8. Erdősi F A délkelet-dunántúli természeti környezetet befolyásoló antropogén hatások összefoglaló értékelése. Földrajzi Értesítő XXVIII. évf füzet. pp Erdősi F A társadalom hatása a felszínre, a vizekre és az éghajlatra a Mecsek tágabb környezetében. Akadémiai Kiadó, Budapest p Haber, W Zur Umsetzung ökologischer Forschungsergebnisse in politisches Handeln. MAB Mitteilungen 21. Bonn Deutsches Nationalkomittee Jalas, J Hemerobe und hemerochore Pflanzenarten. Ein terminologisher Reformversuch. Acta Soc. Flor. Faun. Fenn. 72. Karancsi Z Adatok a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet geográfiájához. Kézirat, JATE- KÖTKORC, p. 52 Karancsi Z.- Mucsi L Geoökológiai vizsgálatok a Medves-régió területén. Budapest (tanulmány, az FKI cikkpályázatán nyertes kézirat) Karancsi, Z Changing land use around Salgótarján. ACTA Geographica Szegediensis Tomus pp Karancsi, Z.-Mucsi, L Human impact on the Medves region, N-Hungary. Zeitschrift für Geomorphologie, 8. pp Karancsi Z.-Kiss R.-Mucsi L Tájökológiai vizsgálatok a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén geoinformatikai módszerek segítségével. A geokörnyezet szerepe a területfejlesztéstől a településrendezésig konferencia (1997. szept ) megjelenés alatt álló kiadványába leadva. Horváth G.- Munkácsy B.-Pintér Z.-Csiky J.-Karancsi Z.-Prakfalvi P A Medves. Földrajzi Értesítő, 46. évf pp Karancsi Z Történeti áttekintés Salgótarján térségének antropogén eredetű környezetváltozásáról. Geográfus doktoranduszok I. országos konferenciájának kiadványában. In: A társadalmi-gazdasági aktivitás területi-környezeti problémái (szerk: Tóth J., Wilhelm Z ) JPTE Pécs, pp Karancsi Z Az ember környezet-átalakító tevékenysége a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén. Geográfus doktoranduszok II. országos konferenciájának kiadványában, Budapest (1997. November) pp Karancsi Z.-Mucsi L Az emberi tevékenység hatása a Medves-régió területén. Magyar Tudomány, pp Karancsi Z A mezőgazdasági táj változása a Medves-térségben. A táj változásai a Kárpátmedencében. A II. tájtörténeti konferencia (Nyíregyháza, November 4-6.) kiadványa, Gödöllő pp Karancsi Z A bányászat hatása a Medves-térség környezetváltozására. In: A Földrajz jövője, a jövő földrajzosai (Geográfus doktoranduszok III. országos konferenciája, Szeptember 3-4.). Debrecen, pp Karancsi Z A kőbányászat során kialakult felszínformák tipizálása. In: A táj és az ember geográfus szemmel (Geográfus doktoranduszok IV. országos konferenciája, október ). Szeged, Karancsi Z-Horváth G A Medves-térség úthálózatának tájökológiai szempontú értékelése. In: A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására. Gödöllő, pp Karancsi Z.: Az ember szerepe a természeti környezet átalakulásában a Medves- vidék területén. In: Nógrádi Értékekért (Kutatási eredmények a Karancs, a Medves és a Cerova vrchovina vidékén) Salgótarján, pp Odzuck, W Meddig szennyezhető a Föld? (A környezetterhelésről). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest p

10 . Karancsi Zoltán: A Medves-térség Szabó J A társadalom hatása a Földfelszínre (antropogén geomorfológia) In: Általános természetföldrajz (szerk. Borsy Z.). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp

Nógrádi Értékekért (Kutatási eredmények a Karancs, a Medves és a Cerova vrchovina vidékén) Salgótarján, pp. 41-56.

Nógrádi Értékekért (Kutatási eredmények a Karancs, a Medves és a Cerova vrchovina vidékén) Salgótarján, pp. 41-56. Nógrádi Értékekért (Kutatási eredmények a Karancs, a Medves és a Cerova vrchovina vidékén) Salgótarján, pp. 41-56. AZ EMBER SZEREPE A TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁTALAKULÁSÁBAN A MEDVES-VIDÉK TERÜLETÉN 1 Karancsi

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet Előzmények A távérzékelés az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődésnek indult. A felhasználók részéről megjelent az igény az egyre

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. szeptember 24-i ülésére. Tárgy: A helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. szeptember 24-i ülésére. Tárgy: A helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása E L Ő T E R J E S Z T É S Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. szeptember 24-i ülésére Tárgy: A helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100 MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE 1:500000 méretarányú országos gravitációs térképet először Szabó Zoltán készített 1978-ban, majd Szabó Zoltán és Sárhidai Attila 1984-ben. 1996-ban Kovácsvölgyi

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A területhasználat változás főbb tendenciái a Balaton vízgyűjtőjén 1

A területhasználat változás főbb tendenciái a Balaton vízgyűjtőjén 1 A területhasználat változás főbb tendenciái a Balaton vízgyűjtőjén 1 Dr. Szilassi Péter * 1. Bevezetés A területhasználat változása társadalmi és természeti tényezők térben és időben változó erősségű hatásának

Részletesebben

A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására

A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására Rakonczai János * 1. Bevezetés Az utóbbi negyedszázadban hazánk területén is jól érzékelhetőek lettek a globális változások környezetre gyakorolt

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400 Szám: 15/ 3080 30 /2014. Ügyintéző: Dr. Farkas Gábor/ Ecsedi János Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511400 Tárgy: Cegléd

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Egyházaskesző település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

MS-4105 foldrajz atlasz borito_2011.qxd 2013.03.06. 10:06 Page 1 9 7896 36 976712 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Csillagászat... 2 Kontinensvándorlás. A Föld és a légkör szerkezete... 4

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA Pesti Bálint Széchenyi István Egyetem - Győr Zöldfelületek Zöldfelületek, védelme, minősége Zöldfelületek mutatószámai, sokszínűsége CORINE

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke Előkészítő: PH. Településfejl.

Részletesebben

A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei

A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei 1/7 Büttner György és munkatársai (FÖMI, Távérzékelési Központ, Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály) A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei 1. A CORINE

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Földrajz alapszak záróvizsga törzstételek

Földrajz alapszak záróvizsga törzstételek Földrajz alapszak záróvizsga törzstételek 1. A Föld mozgásai, következményei és a pályaelemek szekuláris változásai. Az árapály jelenség természeti- és társadalmi következményei 2. A tematikus térképek

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz 40. Meteorológiai Tudományos Napok - 2014.11.20-21. 21. MTA Elemzések a Budapesti önkormányzatok nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz Bartholy Judit, Pongrácz Rita,

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Geográfus MSc záróvizsga Közös, A tételek

Geográfus MSc záróvizsga Közös, A tételek Geográfus MSc záróvizsga Közös, A tételek 1. A fenntartható fejlődés történeti értékelése, rendezőelvei és fogalmi problémája: a növekedés és a fejlődés értelmezése. A kék gazdaság modell lényege és szerepe.

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk 2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás 1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül,

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

J a v a s l a t a HEROSZ Ózdi Szervezete területigényének elbírálására Ó z d, 2011. október 20.

J a v a s l a t a HEROSZ Ózdi Szervezete területigényének elbírálására Ó z d, 2011. október 20. J a v a s l a t a HEROSZ Ózdi Szervezete területigényének elbírálására Ó z d, 2011. október 20. Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítette: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály Előzmények

Részletesebben

Nyilatkozat ... 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: ... ... ...

Nyilatkozat ... 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: ... ... ... 1.sz. levélminta 1. sz. melléklete 1. számú melléklet a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelethez Nyilatkozat az 1991. évi IL. törvény 31. (1) bekezdés c) pontja, illetve a 70. c) pontja szerint a felszámolási

Részletesebben

A felhasználói szegmens GPS technikák 4. A felhasználói szegmens mindenki, aki hely, sebesség és időadatokat akar meghatározni mindenki, aki a légkörön átmenő elektromágneses hullámokat akar vizsgálni

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

A Karancs Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán

A Karancs Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán A Karancs Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Nógrád és Gömör határán A Karancs Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Nógrád és Gömör határán A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MONOGRÁFIÁI

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A TELEPÜLÉSSZEREZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSO LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A rendezési terv módosítása során 12 terület módosítására kerül sor. A módosítani kívánt területek

Részletesebben

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Gribovszki Zoltán Csáki Péter Kalicz Péter Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A.. (2) bekezdése és a

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS A helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításának előkészítéséhez szükséges irányelvek meghatározásához

ELŐ TERJESZTÉS A helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításának előkészítéséhez szükséges irányelvek meghatározásához 3. Napirend helyi építési szabályzat módosításának előkészítése 3. Napirend ELŐ TERJESZTÉS A helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításának előkészítéséhez szükséges irányelvek meghatározásához

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM A Miskolci Egyelem Közleménye A sorozat, Bányászat, 60. kötet, (2001) p. 9-16 Perlit, a környezetbarát magyar ásványi nyersanyag" tudományos konferencia PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM Dr.

Részletesebben

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17.

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. Agrárium a fenntarthatóság tükrében Fenntartható az a tevékenység, amely a megújulás mértékén használja

Részletesebben

. számú előterjesztés

. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyző je ~~)G. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a telekadóról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben