2. témakör. Hazánk és a világ energiaellátása

Átírás

1 2. témakör Hazánk és a világ energiaellátása

2 Tartalom 1. Hazai energiapolitika, stratégiai célok. 2. Energiaellátás és kereslet. 3. Energia végfelhasználás és hatékonyság.

3 1. Hazai energiapolitika, stratégiai célok Az ellátás biztonsága Csökken hazai primerenergia készletek importfügg ség (1993: 54 %, azóta n, jelenleg kb. 65 %, 2030 kb. 80%). F k olaj és földgáz szállító, nukleáris f t elem szállító: Oroszország az import diverzifikálása (k olaj: Adria-vezeték, földgáz: Baumgarten, f t elem: BNFL) ben csatlakozás az EU villamosenergiarendszeréhez. EU el írt tartalékok (k olaj: 90 nap (1998), 2003: 100 nap (vállalatokkal 145 nap); földgáz (50 nap csúcsfogyasztás (4,2, 2003: 3,2 milliárd Nm 3 ) biztosítása.

4 1. Hazai energiapolitika, stratégiai célok Az energiaszektor hatékonyságának, rugalmasságának növelése, a vészhelyzetekre való gyors reagálás képességének megteremtése. Környezetvédelmi szempontból fenntartható fejl dés, a környezetbarát energiaforrások elterjedésének ösztönzése. Torzítatlan energiaárak. Liberalizált kereskedelem. Együttm ködés a piaci szerepl k között.

5 1.1. Intézményi szerkezet Magyar Energia Hivatal (MEH): a gáz- és villamosenergiaellátás engedélyezése, a gáz- és villamosenergia-árak szabályozása, az energetikai adatok összegy jtése, elemzése, a statisztikák hivatalos forrása. ÁPV Rt.: a megmaradt állami tulajdon kezelése. M szaki Biztonsági F felügyelet: a m szaki termékek, berendezések és létesítmények hatósági engedélyezése, ellen rzése, felülvizsgálata. Országos Atomenergia Hivatal: nukleáris biztonsági feladatok. Magyar Bányászati Hivatal: bányászati feltáró és termel koncessziók m ködtetése, a bányászati, olaj- és gáztermelési biztonság és a cs vezetékek m ködésének felügyelete.

6 1.2. Tulajdon, árak, adók Állami és magántulajdon, a privatizáció lényegében megtörtént, kialakult tulajdonosi struktúra. Árak közelítése a ráfordításokhoz (földgáz kivételével lényegében megtörtént). Adók: lakosság (15% ÁFA: földgáz, távh ; szilárd energiahordozók, villamos energia 25 %), ipar (0 %, ÁFA a végtermékben), energiahordozó k olaj termékek (több fajta adó, % adótartalommal).

7 2. Energiaellátás és kereslet Múlt tényadatai alapján el rejelzések (bizonytalansággal: optimista, várható, pesszimista): energiahordozónként, összes primerenergia.

8 2.1. Tüzel anyagok és készletek A föld senergia-forrása a nap, 11, J/év energiát sugároz, melynek ed része, 5, J/év jut a földre: 3, J/év a légrétegben elnyel dik, 2, J/év jut a földfelszínre. A napsugárzás energiája h, helyzeti, mozgási és kémiailag kötött energiává (5, J/év [0,00024-ed része] köt dik meg a növényzetben) alakul.

9 2.1. Tüzel anyagok és készletek Mégis a kémiailag kötött energia a forrása az energiahordozók 95 %-nak ( a tüzel anyagok a napmeleg raktárai ). A felhasznált napenergia: kémiailag kötött energia: tüzel anyagok+o 2 CO 2 +H 2 O+h, helyzeti és mozgási energia: víz, mozgási energia: szél. Igen egyenl tlenül áll rendelkezésre!

10 Szén A szén különböz sége a képz désében van. Alapja a növények anyaga: cellulóz, hemicellulóz, pektinek, gyanták, zsírok, viaszok, fehérjék, melyek oxigén hiányában szénülnek (lignin). A képz désük két szakaszból áll: t zegesedés: szerves anyagok lerakódása és els dleges átalakulása a föld felszínén, szénülés: a szerves anyagok másodlagos átalakulása a földkéregben.

11 Szén A szén min sége id függ : t zeg (lignit) vagy lágy barnak szén (viszonylagos összetétel: C 60 H 70 O 25 ; id 1 millió év), fényes barnak szén (C 60 H 50 O 16 ; id 60 millió év), fekete k szén (C 60 H 45 O 5 ; id 250 millió év), antracit (C 60 H 15 O 1 ; id 400 millió év).

12 Szén Készletek (reménybeli, valószín, biztos (m revaló)) Világ Valószín k szén készlet: 67, kwh = J = 5, toe, termelés (1988): 3, toe ig a készlet 2 %-át használták el [ENSZ]. Valószín barnaszén készlet: 6, kwh = 24, J = 0, toe. Legalább 200 évre elegend!

13 A világ m revaló szénvagyonának régiónkénti megoszlása Afrika 3% Ázsia, Aus ztrá lia 38 % Közé p-kelet 0% És za k- Ame rika 1 0% Dé l- é s Közé p- Ame rika 1 % Nyuga t- Európa 3% FÁK é s Ke le t- Európa 45%

14 Szén Magyarország Készlet: Mt k szén, 1000 Mt barnaszén, 3000 Mt lignit. A mélym velés bányászat feltételei kedvez tlenek, a szénnek magas a hamu- és kéntartalma. A külszíni fejtésb l kitermelt szén f t értéke alacsony.

15 Szén Az elmúlt évben bezárt bányák: Mecsek, Dunántúl (Ajka, Balinka, Tatabánya, Dorog), Északi-Középhegység (Nógrád, Lyukóbánya). Import (jó min ség szén): koksz, brikett, szén, 2,3-2,5 Mt/év. Maradó bánya-er m integrációk: Visonta (Bükkábrány) - Mátrai Er m Rt., (lignit 6-7 MJ/kg), Oroszlány Vértesi Er m Rt., (barnaszén 8-12 MJ/kg). Tartósan kb. 10 Mt/év.

16 Mátrai Er m lignit külszíni fejtés

17 K olaj A k olaj keletkezésének Engler-féle elmélete: Az egyes tengerekben az él fauna és flóra (els sorban egysejt lények) nagy tömege él, melyek elhalva a tengerfenékre süllyednek, és nagy szervesanyag-tartalmú iszapot, az ún. szapropélt alkotnak. Kedvez geológiai viszonyok között, rendszerint leveg t l elzártan, mikroorganizmusok hatására bomlásnak indulnak, és a bomlástermékekben szénhidrogének dúsulnak fel. A szapropél megfelel zárórétegekbe (ún. geológiai k olajcsapdákba) kerül, vagy a földkéregben vándorol (ún. másodlagos csapdák), ahol megfelel p és t mellett cseppfolyósodik.

18 K olaj Világ készletek Valószín k olaj készlet: 6, kwh=21, J=0, toe. Biztos k olaj készlet: 1, kwh=6, J=0, toe. Felhasználás (1988): t/év. További olajpala és olajhomok telepek, melyek nagysága a k olajkészlet sokszorosa (biztató távlati elképzelések, ipari demonstációs üzemek, de technológiaváltás!). Változatlan felhasználás mellett év, olajpalával, -homokkal együtt 100 év.

19 A világ ismert k olaj-vagyona

20 A világ m revaló k olajvagyonának régiónkénti megoszlása Afrika 6% Nyugat- Európa 2% Ázsia, Ausztrália 4% Dél- és Közép- Amerika 8% FÁK és Kelet- Közép- Európa 6% Közép-Kelet 65% Észak- Amerika 9%

21 K olaj Magyarország (MOL Rt.) Jól megkutatott, stabilizált olaj- és gáztermel régió. Másodlagos kinyerési technikákkal (CO 2 -injektálás, víz-visszasajtolás). Biztos készlet: 1995-ben 18 Mt (készlet/termelés 11 év). Az olajtermelés várhatóan tovább csökken a készletek fokozatos kimerülése miatt. Koncessziós kutatások folynak, de nem valószín, hogy nagyobb, új lel helyet találnak. MOL Rt. külföldi lel helyek koncessziós jogát vásárolja meg.

22 Hazánk tíz legnagyobb k olaj- és földgáz-el fordulása

23 Magyarország olaj-kitermelése

24 A k olaj és földgáz termelése és felhasználása a régióban

25 Hazai olajtermék-fogyasztás

26 Hazai k olaj-ellátás, infrastruktúra Felhasználás: 6,5-7,0 Mt (ebb l import: 5-6 Mt). Tárolás: 100 napi nettó import (2,0 Mt, 90 %-ban benzin, dízel-üzemanyag, f t olaj). Importáló cégek (MOL Rt, többi forgalmazó). K olaj távvezetékek: Barátság II. (D=600 mm, 10 Mt/év), Barátság I-II. közti összekötés (D=350 mm, 5 Mt/év), Adria (D=600 mm, 10 Mt/év), Algy -Százhalombatta, Tiszaújváros-Százhalombatta termékvezeték. A MOL Rt. egyel re nem tervez cs vezetéki összeköttetést a nyugat-európai vezetékekkel.

27 Hazai cs vezetéki infrastruktúra

28 Hazai olajfinomítás K olaj-feldolgozó kapacitások: Dunai (Százhalombatta): barel/nap, % kihasználtság, üzem- és tüzel anyag el állítás (kibocsátott mennyiség 85 %-a), termékmin ség javítás (mélyfeldolgozás, kéntelenítés). Tiszai (Tiszaújváros): barel/nap, kb. 25 % kihasználtság, vegyipari benzin és nyersanyagok a TVK etiléngyártásához, nehéz f t olaj a TE-nek, termékmin ség javítás. Zalai (Nagylengyel): barel/nap, bitumengyártás, 200 ezer t/év.

29 Környezetvédelem Ólmozatlan benzin, Dízel-üzemanyag kéntartalma <0,05 %, Tüzel olaj, f t olaj kéntartalma <0,1 %.

30 Kéntartalom és kén-emisszió

31 Benzinek ólomtartalma és az ólom-emisszió

32 Földgáz Földgáz szintén a szapropél bomlásának terméke, és többnyire a k olajjal együtt fordul el. A független el fordulások elmélete: távolabbi k olaj-k zetb l szivárgott át, elsüllyedt t zegtelep bomlási terméke, régi rétegekben a folyékony k olaj nagy nyomás és h mérséklet hatására gázzá bomlott.

33 Földgáz Világ készletek (kevesebb a k olajénál): Valószín : 3, kwh=10, J =0, toe, Biztos: 1, kwh=4, J =0, toe. Változatlan felhasználás mellett a biztosan kitermelhet földgáz-készlet kb. 50 év. Az ellátás a jöv ben a szénalapú szintetikus CH 4 -termelés felépítésével változhat.

34 A világ m revaló földgázvagyonának régiónkénti megoszlása Észak- Amerika 6% Dél- és Közép- Amerika 4% Nyugat- Európa 4% Afrika 7% Ázsia, Ausztrália 7% FÁK és Kelet- Európa 40% Közép-Kelet 32%

35 Bizonyított földgáz készletek [milliárd m 3 ]

36 Európai cs vezetéki infrastruktúra

37 Földgáz Magyarország (MOL Rt-t l E.ON Ruhrgas megvette?) Jól megkutatott gáztermel régió. Biztos készlet: 1995-ben 98 milliárd Nm 3, (készlet/termelés 15 év). A gáztermelés várhatóan tovább csökken a készletek fokozatos kimerülése miatt. Koncessziós kutatások folynak, de nem valószín, hogy nagyobb, új lel helyet találnak. MOL Rt + gázszolgáltatók.

38 Magyarország földgáz-kitermelése

39 Hazai földgáz-ellátás, infrastruktúra Orosz import (kormányközi megállapodás alapján) 5+1 millió Nm 3 /év + Baumgarten (Ruhrgas 4,8 millió Nm 3 /nap vészhelyzetben). Hosszabb távon algériai vagy iráni földgáz cs vezeték kiépítése?. Felhasználás milliárd Nm 3 /év, 2002-ben 82 millió Nm 3 /nap csúcsfogyasztással, évr l-évre növekv, de lassan beáll. Ellátás: Jelenleg 1/4 hazai termelés és 3/4 import, hazai részarány további csökkenése. Importáló cégek: MOL Rt., gázszolgáltatók, egyéb cégek (kereskedelem 2004-t l liberalizált). Tárolókapacitás növelése: el írt 80 napi átlagos és 50 napi téli csúcsfogyasztás (2002-ben 50*82=4,1 jelenleg 3,2 milliárd Nm t l MOL bértárolás Ukrajnában).

40 Belföldi földgáz-felhasználás részaránya az országos összenergia felhasználásból 2003-ban

41 Földgáz-mérleg 2001.

42 Földgáz-felhasználás

43 Földgáz teljesítmény (csúcsnapi) adatok

44 2003. évi földgázfolyam

45 Nukleáris üzemanyagok Hasadóképes izotópok. Egyel re alapvet en az urán (U-235 izotóp) hasznosításán alapul, de U-238- ból Pu-izotópok (szaporító reaktorok). Tóriumból U-233 (jöv?).

46 A világ nukleárisenergia-vagyona

47 A világ m revaló uránvagyonának megoszlása

48 2.2. Villamos energia

49 Az európai villamosenergia-rendszeregyesülések

50

51 A magyar VER jellemz teljesít képesség adatai

52 2002. évi villamosenergia-folyam

53 A villamosenergia-termelés megoszlása primerenergia szerint

54 Villamosenergia-termel k

55 Villamosenergia-fogyasztás

56 Az értékesített villamos energia f fogyasztó csoportonként

57 2.3. H, távh

58

59 A távh szolgáltatás összefoglaló adatai

60 A távh szolgáltatás néhány jellemz adata 2001-ben

61 2.4. Primerenergia-felhasználás A világ primerenergia-szerkezetének alakulása

62 A világ primerenergia-felhasználása a 20. században

63 A világ energiaszerkezete

64 A primerenergia hazai felhasználása

65 A magyar energiaszerkezet alakulása

66 A hazai energiatermelés várható alakulása

67 A magyar energiamérleg primer energiaforrásai 1998-ban

68 3. Energia végfelhasználás, hatékonyság A szilárd tüzel anyagok nálunk is fokozatosan visszaszorulnak. A villamos energia és a földgáz felhasználás növekv részaránya (nem helyettesíthet k más energiahordozóval). A villamos energia bármilyen primer tüzel anyagból el állítható.

69 Magyarország energiafelhasználásának alakulása

70 Magyarország energiafelhasználásának alakulása

71 A magyar energiafelhasználás várható szerkezete

72 GDP-re jutó energiafelhasználás

73 Energiahatékonysági mutatók Régió Világátlag Fejlett országok Volt szocialista országok Fejl d országok USD/GJ

74 Egy f re jutó energiafelhasználás

75 Egy f re jutó villamosenergia-felhasználás