Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás"

Átírás

1 Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás III. előadás: Az élőhelygazdálkodás alapjai A folyamszabályozások hatásai A munkák hatására a hullámterek továbbra is gyakran kapnak vizet, míg a mentesített területek egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben. A medrek a nagyobb esés miatt egyes szakaszokon bevágódtak, a hordaléklerakódásból viszont csak a hullámtér részesült, annak szintje tehát folyamatosan emelkedik. Az árvizek gyorsabb levonulása és a kintmaradó vizek eltűnése miatt megváltoztak a párolgási viszonyok. ~ 3000 km folyó Duna: Rába, Ipoly, Dráva Magyarországon Tisza: Szamos, Bodrog, Sajó, Hernád, Zagyva, Maros, Körösök ~ 4000 km gát ~ 300 db 5 hektárnál nagyobb holtág ~ 95 db 5 hektárnál nagyobb mellékág ~ 2500 db természetes kisvízfolyás, kb km hosszan ~ km belvízelvezető csatornarendszer ~ 1200 fél hektárnál nagyobb állóvíz (víztározók, horgász és halastavak. Legnagyobbak: Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó. A csatornák vízminőségét befolyásolja A téli üzemvízszint esetén a minimális vízcsere megléte vagy hiánya. Az üzemeltetési időszakban a kisebb vízigények kezelése: állóvízi jelleg kialakulásához vezethetnek. A szivárgó átemelő telepek által szállított vizek, valamint a beemelt belvizek minősége A folyamszabályozások hatásai Nagymértékben csökkent a természetes élőhelyek száma, elsősorban a szántóterületek javára Jelentősen csökkent a vizes élőhelyek kiterjedése: a mocsarak, vizenyős területek többségét lecsapolták, művelésbe fogták stb. A kialakított védvonalak egyben az addigi összefüggő, egymással kapcsolatban álló élőhelyeket is elszakították egymástól. A csatornák vízminőségét befolyásolja A csatornákhoz kapcsolódó vízfolyások, halas- és horgásztavak vízminősége A vegetációs időben elszaporodó vízinövényzet, majd az elhaló növényzet káros bomlási folyamatai A vízfelszínen úszó, nagy vízfelületet elborító növényzet A csatornaparti vegetáció kezelése, gyérítése, irtása 1

2 2

3 3

4 2000m tápcsatorna 2600m hosszú lineár csatorna, 1,6m mélység, homokos altalaj 4

5 5

6 6

7 7

8 Bányatavak homogén vízfelszín mélyvíz (akár 8-10 m) meredek, egyenes partvonal üres, növényzet mentes part problémát okoz a kitettség és így a szél illetve hullámzás által okozott pusztítások keresztgátak, szigetek kialakítása meredek egyenes partvonal megszüntetése sekély részek és egyenetlen mederfenék kialakítása Bányatavak szélvédett részek alakulnak ki a partvonal hossza megsokszorozódik A sekély részek a vízinövény-struktúra kialakulását, a növényi és állati táplálékforrás feldúsulását biztosítják a szigetek fészkelő, táplálkozó és pihenőhelyet biztosítanak Az egyenetlen mederfenék lehetővé teszi, hogy száraz időszakban egyes részei felszínre kerüljenek Tőzegtavak Sekélyek: cm-től m-ig változhat. általában ideális, változatos, nyíltvízi társulások magas szerves anyag tartalom gyors szukcesszió Természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontból is fontos a fenntartása szukcessziós, feltöltődési folyamatok lassításával, megállításával legfontosabb a nyílt vízfelületek fenntartása, a vízmélység megtartása és a nádasok homogén felületének megtörése. 8

9 GYEPGAZDÁLKODÁS Fontosabb társulások 1.2 millió ha gyep - rét-legelő 60% gyenge termőképességű, 5% jó. elhelyezkedésére a fragmentálódás jellemző. 200 ezer ha gyep védett legelőként, vagy legelőként és kaszálóként használják.. Sziklagyepek: kis elterjedési terület, sérülékeny, reliktikum jellegű társulások sok endemikus fajjal. Nyílt és zárt dolomit sziklagyepek, mészkedvelő és mészkerülő társulások. Humusz felhalmozódás - lejtő-sztyepprét. Legelőerdők és fás legelők A legelőerdő: 25% fa és bokor, 75 % legelő fás legelő: 5% fa. spontán erdősülés, illegális fakivágás és erdőtelepítés veszélyezteti. magas-kórós társulások Csarabosok szőrfű-gyepek hegyi kaszálórétek gyomnövényzet Fontosabb társulások Löszgyepek - nyomokban korábban a társulások 7-8%-t alkották. Jellemző fajuk a vörös nadrág csenkesz. A homoki gyepek a Kisalföld, a Duna-Tisza köze, és a Nyírség fátlan-füves társulásai. Királydinnye, magyar csenkesz, ezüstperje, juhsóska előfordulása jellemző, csüdfüvek, a pusztai csenkesz, árvalányhaj. Alacsony produktivitás és a nagy sérülékenység jellemző Szikesek: szélsőségesen meleg klíma, és a szélsőségesen átnedvesedő, nyáron pedig kiszáradó termőhely. Száraz szik: sovány csenkesz, a cickafark, egyéves lóherék nedves szik: orvosi székfű, fehér tippan, ecsetpázsit, kákafélék 9

10 A mezőgazdasági tevékenységek élőhelyekre gyakorolt hatásának összefoglalása Mezőgazdasági tevékenység Ökológiai hatás A vadvilág válasza Nem művelt területek művelésbe Élőhely vesztés és fragmentálódás. Csökken az ízeltlábúak, a kisemlősök és számos madárfaj vonása. állománya ill. a növényzet változatossága. Szegély vegetációk megszüntetése. Rosszabb élőhely szerkezet, növekvő tábla méret. Csökken a fajok terjedésének és megtelepedésének lehetősége. Csökkenő táplálékkínálat. Kisemlősök, baglyok, énekesmadarak állományainak csökkenése. Nedves többletvíz hatásnak Élőhely vesztés. A vegetáció és az ízeltlábú együttesek változatosságának kitett területek kiszárítása. csökkenése. Vetésforgók helyett mono-, és Csökkenő szegélyhatás, térben és Gerinctelen fajok, elsősorban ízeltlábú állományok és a dikultúrák alkalmazása. időben is egyneműné váló határkép. lepkefajok változatosságának csökkenése. Csökkenő bíbic, Általánosan csökkenő változatosság, pacsirta és póling állományok. romló talajszerkezet. A kultúrnövény fűfélékkel való A külső nitrogén igény növekedése. Csökken a gerinctelen fajok nyári jelenléte. alávetésének megszüntetése. Növényvédőszerek alkalmazása: Közvetlen mérgezés. Csökkenő táplálékforrások és másodlagos mérgezése a herbicidek, inszekticidek és ragadozóknál. fungicidek. Műtrágyázás alkalmazása. Nitrogén túladagolás. Csökken a vegetáció változatossága és alkalmassága a földön fészkelő fajok számára. Csökkenő vízminőség. A művelés időzítése. Az őszi vetésű növények kedvezőbbek Csökken a gerinctelen fajok és a téli áttelelő madárfajok a vadvilág számára, mint a tavasziak. állománya. Az aratás utáni tarló azonnali betárcsázása kedvezőtlen a vadvilágnak. Szilázs készítés. Korai aratás, kaszálás. Földön fészkelő madarak fészkeinek tönkretétele, akár lokális kihalásokat is okozhat. A különböző növénytermesztési technológiák összefoglaló értékelése Jellemző Intenzív Integrált Ökológiai-külterjes Bio Peszticid felhasználás Műtrágya felhasználás Táblaméret Vetésszerkez et Támogatás Támogatás területi hozzáférhető- Nem A lehetőségek szerint Korlátozott Tilos korlátozott csökkentett Nem A lehetőségek szerint Korlátozott Tilos korlátozott csökkentett Nem Korlátozott Korlátozott Nem korlátozott korlátozott Nem Korlátozott Korlátozott Nem korlátozott korlátozott Területalapú + Területalapható Területalapú + pályáz- Területalapú + pá- pályázható AKG AKG forrás lyázható AKG forrás forrás Egész Egész országban Kijelölt területeken Egész országban országban A különböző mezőgazdasági kultúrák értékelése (Faragó 2012) Nagyon kedvező: a fészkelési időszakban nem, vagy alig folyik benne olyan tevékenység, amely a fészkelést akadályozná, zavarná. Ilyenek: őszi búza és árpa, tritikále, rozs; Kedvező: az érzékeny időszakban munka ritkán folyik benne, de a betakarítás során a sarjúfészkek elpusztulhatnak. Ilyenek: repce, borsó, vörös here, bíborhere, mézontófű. Közepes: a szaporodási időszak második felében mentes a munkáktól. A friss, tavaszi telepítésű lucerna, a tavaszi árpa, a zab, a napraforgó és a kukorica tartozik ide. Kedvezőtlen: késő tavaszi vetésű növények, a vetés és az utána következő ápolások miatt a fészkelés fő időszaka alatt a fészkelés lehetetlen. A cukorrépa és a burgonya sorolható be ebbe a kategóriába. Igen kedvezőtlen: a kaszálások, sorközápolások, zölden való feletetés, vagy az öntözés miatt a fészkek a teljes időszakban rendszeresen megsemmisülnek. Idetartozik minden hasznosított zöldtakarmány (vetett gyep, lucerna, siló kukorica, cirok, rozs, árpa), a cikória, a mák és a zöldségfélék, valamint minden öntözött terület. 10

11 A mezei nyúl táplálék-összetétele ősszel és télen- 23 különböző faj! A művelt területeken elvégezhető (?) élőhely-gazdálkodási beavatkozások A mezőgazdasági művelés időszakos, vagy végleges felhagyása: ugarolás és parlagoltatás. A mezőgazdasági táblák méretének csökkentése, lehetőleg 30 ha alá. A táblák között elválasztó sávok kialakítása. A növénytermesztés vetésszerkezetének megváltoztatása, változatosabb kultúrnövény összetétel és vetésforgó alkalmazása. A búza-kukorica vetésváltás kerülése, a gabonafélék előtérbe helyezése az ipari és a kapás növényekkel szemben. A növénytermesztés technológiai rendszerének megváltoztatása, valamely támogatott technológiára (integrált, extenzív, bio) való áttérés. A művelt területeken elvégezhető (!) élőhely-gazdálkodási beavatkozások Késleltetett tarlóhántás, vagy tarlónövény, vagy másodvetésű zöldtrágyanövény alkalmazása, ha az aratás után nem őszi vetésű növénnyel folytatjuk a termesztést. Aratáskor a táblák szegélyein a termesztett növény lábon hagyása. Minden mezőgazdasági munka olyan körültekintő elvégzése, hogy annak hatásai a parcellán kívüli, nem művelt területeken ne legyenek érezhetők. A munkagépek sebességének és munkaszélességének korlátozása, menetirány meghatározása, vadriasztó láncok felszerelése, esetleg a vadra riasztóan ható hangok lejátszása, hogy a gépek állatokra gyakorolt közvetlen hatása a lehető legkisebb legyen. 11

12 Fácán élőhelygazdálkodás Általános fejlesztési lehetőségek: Az élőhely változatosságának növelése. Különböző egyszikű növényekkel és vadvirágokkal telepített területek létrehozása a mezőgazdasági táblák között. A téli búvóhelyek maximalizálása, köztük hómentes vagy erős havazásban is védelmet adó foltok kialakítása. Hektáronként legalább egy etetőhely kialakítása, különösen a téli havas időszakokban. Amorf alakú és így kiterjedt szegélyrendszerrel rendelkező élőhelyi foltok kialakítása. A még meglévő természetes élőhelyi foltok közötti zöldfolyosók kialakítása. Energianövények helyett vadvirágos rét Ökológiai előnyök: táplálékot és búvó helyett nyújt a vadvilágnak télen és nyáron egyaránt; a hosszú virágzási időszak és a nagy területeket érintő virágzás táplálékot nyújt a rovaroknak, köztük a mézelő méheknek is; a virágzó területek növelik a mezőgazdasági területek rekreációs értékét és így bekapcsolódási lehetőségét a vidéki turizmusba. Ökonómiai előnyök: a vadnövényekből álló keverék a telepítés után öt éven keresztül különösebb talajmunkák és vetési költségek nélkül nyújtanak bevételi lehetőséget; ellentétben a klasszikus energianövényekkel a vadvirágok keverékének kezeléséhez nem szükséges műtrágya és növényvédőszer használat; az egész éves talajfedés miatt nincsen talajerózió, javul a talaj vízés tápanyag háztartása. - feldflur/ Virágos növények - rovartáplálék - benachbartem-acker/ Syngenta beporzó sávok Pillangós virágú növények keveréke Poszméhek, házi méhek, lepkék számára vonzó Különösen fontos gyümölcs félék, repce, zöldségek, gyógynövények, ipari növények, takarmánynövények mellett megóvják és növelik is a biológiai sokféleséget növelik a termesztett növények terméshozamát és javítják a termés minőségét; biztosítják a fenntartható gazdálkodást, óvják a környezeti egyensúlyt 12

13 Az élőhelyi foltok közötti kapcsolat megteremtésének lehetséges megoldásai Fácán élőhelygazdálkodás Vadföldsáv a nagy tábla szegélyében Menekülési és közlekedési lehetőség + búvóhely (meglévő természetes élőhelyi foltok között): Fás, cserjés vegetáció A cserjéknek jó sarjadzó és gyümölcstermő képességgel kell rendelkezni. Úgy kell telepíteni, hogy a kakasok számára megfelelő hátteret nyújtsanak a dürgési időszakban. A cserjések előtti területnek beláthatónak kell lenni, hogy a kakasok lássák egymást, a tyúkok megtalálják a kakasokat és a kakasok észrevehessék a ragadozókat is Javasolt cserjefajok: galagonya, mogyoró, szeder, magyal A széles levelű gyékény és a magas szálfüvek is megfelelő búvóhelyet adnak Az ökológiai és technológiai szegély Apróvad szemes önetető, vagy automata etető 13

14 Fácán élőhelygazdálkodás Fészkelőhelyek és téli búvóhelyek Elsősorban füves élőhelyek szükségesek hozzá. A lucerna és a somkóró keveréke megfelelően sűrű fészkelőhelyet ad, kiváló az utódnevelésre, de télen nem nyújt megfelelő búvóhelyet. A téli időszakban elsősorban a kaszálatlan egyszikű fűfélék nyújtanak megfelelő élőhelyet. Fácán élőhelygazdálkodás Téli búvóhelyek kialakítása (Fácán, fogoly) A ragadozók hatásának csökkentése az élőhelyfejlesztés eszközeivel: A 15 méternél keskenyebb, önmagukban álló sávok megkönnyítik a ragadozók számára a vadászatot, ezért ezeket kialakítását lehetőleg kerülni kell. Azok a területek amelyek az ember számára kedvezők a vadászatra, valószínűleg a ragadozók számára is azok. A magas lombhullató fák a ragadozó madarak számára nyújtanak fészkelési és a vadászat során megfigyelési lehetőségeket. A ragadozó fajok olyan jellemző búvóhelyei, mint az átereszek, vagy öreg épületek ne legyenek a területen. legalább 30 cm magas, lágyszárú, de a hónak, fagynak ellenálló és bő táplálékforrást adó növényzet a táplálékforrás egész télen kitartson és elérhető is legyen a fácán, vagy fogoly számára. A területünkön sok kis foltban, vagy hosszú csíkokban legyenek ilyen élőhelyek, ne egy-két nagyméretű területen. Mivel a fogoly jól tartja a területét, ezért ha fogoly csapataink vannak, akkor mindegyik család területén legyen ilyen, telelésre alkalmas terület. A művelt táblák közötti ugarsávok (19 m) egy lehetséges kialakítása Téli búvóhelyek kialakítása (Fácán, fogoly) Művelt tábla Tartós ugar (2,5 m) és a legnagyobb munkaszélességű művelési eszköz e- gész számú szorzata legyen. Lehetőleg ne legyen 150 mérágú (balta- Pillangós viternél szélesebb cím, kékvirágú és komlós lucerna, here-félék) és egyszikű pázsitalkotók (csomós ebír, csenkeszek, perjék, ecsetpázsit) keveréke Fekete ugar (2,5 m) Folyamatos tárcsázással fenntartva. Szélessége a fenntartáshoz alkalmazandó eszköz szélességétől függ. Ugarsávok Művelés nélküli sáv (9 m) Fekete ugar (2,5 m) Gyomosodás Folyamatos esetén legalább 10, tárcsázással legfeljebb 30 cm-es fenntartva. tarló magasság meghagyásával kaszálni kell. Szélessége a fenntartásho z alkalmazand ó eszköz szélességétől függ. Tartós ugar (2,5 m) Pillangós virágú (baltacím, kékvirágú és komlós lucerna, here-félék) és egyszikű pázsitalkotók (csomós ebír, csenkeszek, perjék, ecsetpázsit) keveréke Művelt tábla Lehetőleg ne legyen 150 méternél szélesebb és a legnagyobb munkaszélességű művelési eszköz e- gész számú szorzata legyen. A téli búvóhelyek előkészítésénél fontos, hogy az aratás utáni tarlókat a lehető legkésőbb szántsuk fel, és semmiképpen ne permetezzük A mustár és a tarlórépa is jó tarló vetemények, amelyeket tavasszal le lehet szántani és tavaszi vetésű növényekkel folytatni a gazdálkodást. Takarmánynövények termesztése esetén az utolsó kaszálást vagy legeltetést a lehető legkésőbbre kell hagyni. A repce különösen a tél végén nagyon jó búvó- és táplálkozó hely. Lehetőleg a területen sokfelé, kis (néhány hektáros) parcellákon kellene termeszteni. 14

15 Téli búvóhelyek kialakítása (Fácán, fogoly) EGY ideális fácán élőhely vázlata Az erdőterületekhez nem túlságosan közel érdemes kialakítani kifejezetten a telelésre előkészített vadföldeket. 100 hektáronként 1-3 ha kiterjedésben, 6 méter széles sávokban kell magkeverékeket vetni. A keverékekben javasolt növények: a kelkáposzta, a quinoa, a lenmag, gabonafélék, a köles, a repce, esetleg a kukorica és a cirok. A tél végén ezeket a területeket nem szabad lekaszálni, mert tavasszal fészkelőhelynek is kiválóak. Ez különösen igaz, ha kelkáposzta is volt a keverékben. Legalább a csíkok felét fent kell hagyni és csak a felét évről-évre megújítani. Fácán fészkelőhelyekkialakítása Nem műtrágyázott, konzervációs szegélyeket kell kialakítani a gabona táblák szegélyei mentén: A gabonatáblák 6-24 méter széles szegélyében csökkentett a vegyszerhasználat: nyáron nincsen rovarirtás nem védekeznek a kétszikű gyomok ellen. Gombaölő szereket szükség szerint alkalmazhatnak. Szelektív herbicidek és egyszikű gyomok elleni szerek alkalmazhatók, és ha nincs más megoldás A tápanyag utánpótlás szerves trágyával megengedett. Ha 3-6 méter széles sávokat tudunk így kialakítani, és művelő úttal elválasztani a hagyományosan kezelt táblától, akkor itt a gabonát télire is lábon érdemes hagyni és csak márciusban lekaszálni szárzúzózni. A legjobb, ha az ilyen aratatlan sávok a téli vadföldek mellett vannak. Ebben az esetben a meghagyott téli vadföldek lehetnek a fészkelőhelyek tavasszal és a télen levágatlanul hagyott sávok helyén vadföldeket művelhetünk Fácán fészkelőhelyekkialakítása Vadföld sávok kialakítása fészkelőhelynek. Ezek is hat méter szélesek, gabonaféléken alapulnak, de a gabonák mellett lent, mustárt és kelkáposztát is tartalmaznak. A fűvel borított területeken a madárbarát kaszálás elvét kell alkalmazni. Az érdemi hatás eléréshez legalább a művelt terület 3%-nak (elégtelen ragadozó kontroll mellett 5%-nak!) rovarban gazdag konzervációs szegélynek, vagy aratatlan gabonasávoknak, vagy vadföld sávoknak kell lennie. A fentieken túl 100 hektáronként 6.9 kilométer hosszú fészkelésre alkalmas élőhelyet kell kialakítani. 15

16 Megkímélt szegély Vegyszermentes táblaszegély Strukturált szegély rendszerek kialakítása Kiegészítő takarmányozás Strukturált szegély rendszerek kialakítása Vadföld csíkokkal Strukturált szegély rendszerek kialakítása Kiegészítő takarmányozás a szegélyekben 16

17 A szegély minden vadfaj számára fontos II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése A mezőgazdasági területek fenntartható használatára irányuló intézkedések A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések Őshonos és veszélyeztetettmezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzése Genetikai erőforrások megőrzése A szegély minden vadfaj számára fontos II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás Az erdősített területek fenntartható használatára irányuló intézkedések A mezőgazdasági földterület első erdősítése Agrár-erdészeti rendszerek első kialakítása mezőgazdasági földterületeken Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése Erdő-környezetvédelmi kifizetések Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások UMVP Információk: FVM, NFÜ. Három prioritás tengely I. intézkedéscsoport: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása AKG 2009 UMVP II. tengely

18 A sövény telepítését az alábbi követelmények szerint elvégezni: a) a sövény mérete egybefüggően legalább 250 méter hosszú és legalább, 1,5 méter, de legfeljebb 3 méter széles, kiterjedését a szélső tövektől számított 0,75 méter távolság (várható koronavetület) alapján kell számítani; b) a 250 méter hosszúságot meghaladó sövényen 250 méterenként 1 db, legalább 2 méter széles átjárót kell hagyni, ahol a kiterjedés az a) pont szerint értendő; c) a sövény kiterjedése nem haladhatja meg az érintett parcella 5 %- át; d) a sövényt hosszanti oldalával a parcella szélével érintkezően kell telepíteni; e) 12 %-nál nagyobb lejtésű területen a sövénynek a lejtés irányára merőleges vetületi hossza nem lehet kevesebb, mint a tényleges hossz 70 %-a; Néhány konkrét lehetőség Támogatás vehető igénybe az alábbi földhasználati intézkedésekre: a) első kivitelre: aa) sövénytelepítésre, ab) mezővédő fásításra; b) gyeptelepítésre: ba) füves mezsgye telepítésére, bb) ültetvény sorközgyepesítésére, bc) környezetvédelmi célú gyeptelepítésre, bd) természetvédelmi célú gyeptelepítésre; c) rovarteleltető bakhát létesítésére gyeptelepítéssel. Támogatás vehető igénybe az alábbi eszközbeszerzésekre: a) gyepterület hasznosítása során alkalmazható természetes alapanyagú kerítés kialakítására, b) természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítésére. Egy konkrét példa: Turjánvidék ÉTT Turjánvidék ÉTT, Pest megye 2004-ben ha támogatható terület Megítélt támogatás 788,97 ha 5 érintett vadásztársaság Összesen 83 ha vadföld Néhány konkrét lehetőség (1) A támogatás maximális mértéke a földhasználati intézkedéseknél az elszámolható kiadások 100 %-a, de legfeljebb: a) sövénytelepítés esetén 300 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter; b) mezővédő fásítás esetén 800 eurónak megfelelő forintösszeg /100 folyóméter; c) füves mezsgye létesítése esetén 30 eurónak megfelelő forintösszeg /100 folyóméter; d) ültetvény sorközgyepesítése esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg /ha; e) környezetvédelmi célú gyeptelepítés esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg /ha; f) természetvédelmi célú gyeptelepítés esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg /ha; g) rovarteleltető bakhát létesítése esetén 30 eurónak megfelelő forintösszeg /100 folyóméter. (2) A támogatás maximális mértéke eszközbeszerzés esetén az elszámolható kiadások 100 %-a, de legfeljebb: a) kerítések esetében: 315 eurónak megfelelő forintösszeg /100 folyóméter; b) madárvédelmi berendezések esetében: 60 eurónak megfelelő forintösszeg /berendezés. Zöldítés 80 euró/ha Állandó gyepterületek fenntartása Terménydiverzifikáció: 10 és 30 ha között legalább két különböző, 30 ha felett legalább 3 különböző növény Ökológiai jelentőségű területek kijelölése: 15 ha felett legalább 5% A zöldítés összegéből nincs birtokméret alapján elvonás. 18

19 Zöldítés Ökológiai célterületek Parlagon hagyott terület: Adott tárgyévre vonatkozóan parlag az a terület, amelyen semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be. Ez alól kivételt képez a kaszálás és legeltetés a kultúrállapot fenntartása érdekében. Legrövidebb pihentetés időtartama: jan. 1-től szeptember 30-ig tartó időszak. Parlag minimális mérethatár: minimum 0,25 ha. Teraszok: A HMKÁ-ban védett teraszok, továbbá olyan tereplépcsők, amellyel csökkentjük a lejtő hajlásszögét és az így kialakított teraszlapokon a gépi ill. egyéb művelés lehetővé válik. A teraszok minimális magassága 1 méter. Fás szárú növényzettel borított sávok: A legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, legfeljebb 10 m széles összefüggő terület. Zöldítés Ökológiai célterületek Egyéb tájelemek: HMKÁ-banvédett kunhalmok és gémeskutak. Vízvédelmi sávok: HMKÁ-banvédett védelmi sávok. Agrár-erdészeti hektárok: Az EMVA-ból finanszírozott támogatással létrehozott agrár-erdészeti hektárok. Erdőszélek mentén lévő támogatható hektársávok: Olyan min. 1 és max. 10 m közötti, erdővel határos támogatható sávok, melyeken végezhető mezőgazdasági termelés. Zöldítés Ökológiai célterületek Magányosan álló fák: Szántóterületen lévő magányosan álló fák. Fasor: Egy sor fából álló vonalas létesítmény, mely min. 40 méter hosszú, a fák lombkoronája min. 4 méter átmérőjű és a lombkoronák közötti távolság nem lehet több, mint 5 méter. Fa és bokorcsoport: A HMKÁ-ban védett fa és bokorcsoportok, továbbá a min. 100 négyzetméter kiterjedésű, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben meghatározott és feltüntetett, 5000 négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább 50 %-ban fás szárú növényekkel borított terület, mely szántóval körülvett vagy azzal határos. Zöldítés Ökológiai célterületek Rövid rotációs idejű sarjerdő: A fajlistában szerepeltetett fajokból álló rövid rotációs idejű sarjerdők. (Lásd: Fajlisták) A műtrágya és növényvédőszer használat nem engedélyezett. Erdősített területek: A 88/2007-es és a 132/2004-es FVM rendeletek alapján erdősített területek. Zöldítés Ökológiai célterületek Táblaszegély: A táblával közvetlenül határos 1-20 méter széles olyan terület, amelyen mezőgazdasági termelés nem végezhető, jellemzően vonalas kiterjedésű és min. 50%-ban lágy szárú növényzettel borított. Tavak: Min. 0,01 ha és max. 0,5 ha területű, szántóval körülvett, nyílt vízfelületű vagy időszakosan jelenlévő, vizenyős, mocsaras, legfeljebb 10 m széles part menti vegetációval szegélyezett terület. (változó kiterjedésű vízfelületű tavak esetén a tavak méretét az elmúlt négy év maximális kiterjedése alapján határozzuk meg). Vizes árkok: Vizes árkok és a hozzájuk tartozó parti sávok, amelynek együttes szélessége legfeljebb 6 méter, ideértve az öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló nyílt vízfolyásokat, kivéve a betonnal vagy egyéb mesterséges szilárd burkolattal bélelt csatornákat. Zöldítés Ökológiai célterületek Ökológiai jelentőségű másodvetés: A főnövény betakarítása utáni és a következő főnövény előtt legalább két fajból vetett növényállomány, melyet zöldtrágyának használnak vagy téli takarónövénynek tavaszi főnövény vetése esetén. A következő főnövény vetése előtt talajba kell forgatni. Vetési időszak július 1.- től október 1.-ig. Lásd: Fajlisták) Nitrogénmegkötő növények: A listában felsorolt bármely nitrogénmegkötő növénnyel főnövényként beültetett terület. (Lásd: Fajlisták) A takarmány magkeverék beszámítható, ha a keverék akár 1 komponense nitrogénmegkötő faj. 19

20 20

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás III. előadás: Az élőhelygazdálkodás alapjai A folyamszabályozások hatásai Nagymértékben csökkent a természetes élőhelyek száma, elsősorban a

Részletesebben

Mezei és vizes élőhelyek kezelés

Mezei és vizes élőhelyek kezelés Folyók, csatornák és töltéseik, gátjaik Mezei és vizes élőhelyek kezelés Vizes élőhelyek kezelése I. - folyóvizek Folyó: természetes, egyirányú folyás, ásványi anyagokat, szerves anyagot (táplálékot) és

Részletesebben

ÉLŐHELYFEJLESZTÉS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEKEN DR. HELTAI MIKLÓS EGYETEMI DOCENS SZENT ISTVÁN EGYETEM VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET

ÉLŐHELYFEJLESZTÉS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEKEN DR. HELTAI MIKLÓS EGYETEMI DOCENS SZENT ISTVÁN EGYETEM VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET ÉLŐHELYFEJLESZTÉS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEKEN FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS? DR. HELTAI MIKLÓS EGYETEMI DOCENS SZENT ISTVÁN EGYETEM VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET BIZONYÍTOTT ELEMHIÁNYOK (KÁDÁR I. 2008) Gabonafélék

Részletesebben

SZTAHURA ERZSÉBET E-kérelem_2015

SZTAHURA ERZSÉBET E-kérelem_2015 SZTAHURA ERZSÉBET E-kérelem_2015 Település, 2014. hónap nap E-kérelem Dolgozunk a megoldáson - lesznek megszemélyesített adatok - ugyanazon jogcímek maradnak az e-kérelemben, s benne maradnak a régi EMVA

Részletesebben

A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei. 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot

A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei. 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot Fő cél: A HMKÁ által meghatározott előírások együttes célja a mezőgazdasági földterületek jó

Részletesebben

Legfontosabb tudnivalók a zöldítésről az őszi vetéshez

Legfontosabb tudnivalók a zöldítésről az őszi vetéshez Legfontosabb tudnivalók a zöldítésről az őszi vetéshez A zöldítés megnevezés az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat takar. Ilyen gyakorlatokat minden gazdálkodónak

Részletesebben

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK

Részletesebben

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27.

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27. Zöldítés 2015-2020 Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. február 27. Degresszivitás A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon Kötelező elemek Alaptámogatás

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika költségvetése

A Közös Agrárpolitika költségvetése A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a KAP költségvetése 11%-kal kevesebb mint 2007-2013-ban De a magyar gazdák és a magyar vidék támogatásai 2014-2020 között

Részletesebben

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Szarvas, 2015. július 09. A mezőgazdasági célú vízhasználat

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

A zöldítés gyakorlati tapasztalatok

A zöldítés gyakorlati tapasztalatok A zöldítés gyakorlati tapasztalatok Zöldítés Diverzifikáció Főnövény: május 1-jétől szeptember 30-ig 10-30 ha szántó 2 kultúra, 30 ha felett 3 EFA másodvetés is lehet főnövény diverzifikáció szempontjából

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés előíráscsoportjainak előírástáblázata Tematikus előíráscsoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás előírásai támogatás. 2. 3.

Részletesebben

Az intenzív mezőgazdálkodás legfontosabb élőhelyi hatásai

Az intenzív mezőgazdálkodás legfontosabb élőhelyi hatásai Élőhelygazdálkodás mezőgazdaságilag művelt területeken példák a mezei nyúl szükségletei alapján Heltai Miklós egyetemi docens Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Az intenzív mezőgazdálkodás

Részletesebben

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására Bognár Erika Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (Szekeres Ádám, Naszádos Anna, Balla Csilla) FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI

Részletesebben

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság Földügy és térképészet a nemzetgazdaság szolgálatában című 30. VÁNDORGYŰLÉSE A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására

Részletesebben

Bevezetés. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás. Bevezetés. Bevezetés. A kijelölt parcella 130 ha! Bevezetés I.

Bevezetés. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás. Bevezetés. Bevezetés. A kijelölt parcella 130 ha! Bevezetés I. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás I. előadás A vadgazdálkodás: tudatos tevékenység, a hosszú távú fenntartás és hasznosítás érdekében A beavatkozások során a vadfajok elterjedését, állománynagyságát

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai című előadás tananyaga Környezetgazdálkodási Osztályvezető 2008. Bevezetés: A termeléstől elválasztott közvetlen támogatási

Részletesebben

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19.

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár-környezetgazdálkodás célja: az agrár-környezetgazdálkodási célok elérések érdekében többlet tevékenységek önkéntes alapon való elvégzése kedvezményezett:

Részletesebben

Stratégiai és Szolgáltatásfejlesztési Igazgatóság

Stratégiai és Szolgáltatásfejlesztési Igazgatóság Stratégiai és Szolgáltatásfejlesztési Igazgatóság Megjelent a földművelésügyi miniszter 10/2015. (III. 13.) FM rendelete az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés csoportjainak táblázata Tematikus csoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás ai támogatás választható ok. 2. Tilos szennyvíz,

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 46. szám 12027

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 46. szám 12027 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 46. szám 12027 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 32/2010. (III. 30.) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

Mezőgazdálkodás AKG nélkül

Mezőgazdálkodás AKG nélkül Mezőgazdálkodás AKG nélkül Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése Kovács Krasznai Eszter és Kalóczkai Ágnes Kutatási cél Mi történt egy AKG nélküli évben? Kutatási

Részletesebben

Egységes kérelemhez tartozó helyszíni ellenőrzési tapasztalatok

Egységes kérelemhez tartozó helyszíni ellenőrzési tapasztalatok Egységes kérelemhez tartozó helyszíni ellenőrzési tapasztalatok Területalapú támogatások általános helyszíni tapasztalatok Igényléskor nem tettek eleget a tábla fogalmának (több kultúrát tartalmazó táblát

Részletesebben

Agrotechnológia és természetvédelem Az MME Túzokprogramjának bemutatása

Agrotechnológia és természetvédelem Az MME Túzokprogramjának bemutatása Agrotechnológia és természetvédelem Az MME Túzokprogramjának bemutatása Tóth Péter és Králl Attila Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület AGROMASH, Budapest, 2018. január 25-26. Fotó: Motkó Béla

Részletesebben

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert,

Részletesebben

10/2015. (III. 13.) FM

10/2015. (III. 13.) FM Tájékoztató a 10/2015. (III. 13.) FM Rendelet 13. -24. -ban meghatározott ökológiai fókuszterületek (továbbiakban: EFA terület) igénylése során elforduló hibákról 1. Az alábbi rajzon látható, hogy a tábla

Részletesebben

ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2016

ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2016 ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2016 1. Vonatkozó rendelet: Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület,

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,

Részletesebben

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)

Részletesebben

PALAKOVICS SZILVIA ZÖLDÍTÉS

PALAKOVICS SZILVIA ZÖLDÍTÉS PALAKOVICS SZILVIA ZÖLDÍTÉS Székesfehérvár, 2014. november 27. A zöldítés helye a közvetlen támogatások új rendszerében Alaptámogatási rendszer Alaptámogatás (SAPS) Zöld komponens Fiatal gazdálkodóknak

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A évi egységes kérelmezés szempontjából fontos változások a MePAR-ban

A évi egységes kérelmezés szempontjából fontos változások a MePAR-ban A 2018. évi egységes kérelmezés szempontjából fontos változások a MePAR-ban Az ökológiai fókuszterületekre vonatkozó új fedvény típusok és egyéb, a támogatható területek kérelmezésével kapcsolatos változások

Részletesebben

Mustár-olajretek keverék

Mustár-olajretek keverék 2030 Érd, Emil utca 28. Tel/Fax:23/369-381 Mobil:06-20-950-9073, 06-20-503-2328 E-mail:gyarmati.tamas@gyarimag.hu,info@gyarimag.hu Honlap: www.gyarimag.hu Mustár-olajretek keverék Ár: 470 Ft+ÁFA/kg Vetési

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

Átál ás - Conversion

Átál ás - Conversion Átállás - Conversion Kezdeti lépések megismerni az ökológiai gazdálkodás szabályait általános szabályok, szemlélet rendeletek EU 2092/91, 1804/1999 (140/1999, 2/2000, 82/2002) tápanyag gazdálkodás talajművelés

Részletesebben

38226 MAGYAR KÖZLÖNY évi 156. szám

38226 MAGYAR KÖZLÖNY évi 156. szám 38226 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 156. szám A vidékfejlesztési miniszter 121/2011. (XII. 21.) VM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ

Részletesebben

Az agrártámogatási szabályok változása okoz-e változást a parlagfű előfordulásban? Avagy, mit látunk a zöldítés (greening) bevezetése óta?

Az agrártámogatási szabályok változása okoz-e változást a parlagfű előfordulásban? Avagy, mit látunk a zöldítés (greening) bevezetése óta? Az agrártámogatási szabályok változása okoz-e változást a parlagfű előfordulásban? Avagy, mit látunk a zöldítés (greening) bevezetése óta? Surek György, Csonka Bernadett (MVI), Hubik Irén, Nádor Gizella,

Részletesebben

33/2008. (III. 27.) FVM rendelet

33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 1. oldal 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 42. szám

10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 42. szám 10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 42. szám A vidékfejlesztési miniszter 29/2011. (IV. 22.) VM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ

Részletesebben

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése 16. számú melléklet a /2009. ( )FVM rendelethez Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése Az egyes szankciótípusok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁS VP-AKG 2015 VP-AKG 2016

TÁJÉKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁS VP-AKG 2015 VP-AKG 2016 VP-AKG 2015 VP-AKG 2016 Rendkívüli EK Február VP intézkedések 2016-2017 évi kifizetési kérelmeire vonatkozik CSAK amennyiben beadáskor még nem állt rendelkezésre Támogatói Okirat Kincstár Küld ügyfélkapura

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

Amit a zöldítésről tudni kell

Amit a zöldítésről tudni kell Amit a zöldítésről tudni kell Madarász István Földművelésügyi Minisztérium Mezőkövesd, 2018. március 21. 1 Előzmények: Változások a zöldítésben 2018-tól 2016 nyara: szakértői munkacsoport ülés keretében

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Talaj- és vízvédelem Biodiverzitás növelése Helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal

Talaj- és vízvédelem Biodiverzitás növelése Helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal Talaj- és vízvédelem Biodiverzitás növelése Helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal Pecze Rozália Syngenta rozalia.pecze@syngenta.com Miért Zöldítünk? Klíma károk mérséklése Természeti erőforrások védelme

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL A ZÖLDÍTÉSI TÁMOGATÁS SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE

MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL A ZÖLDÍTÉSI TÁMOGATÁS SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL A ZÖLDÍTÉSI TÁMOGATÁS SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE ALAPSZABÁLYOK - a gazdálkodóknak a 2015. évi egységes kérelmüket már a zöldítési támogatással összhangban kell beadniuk

Részletesebben

A kék vércse védelme a Kárpát-medencében

A kék vércse védelme a Kárpát-medencében A kék vércse védelme a Kárpát-medencében A KMNPI mintaterületein végzett szántóföldi területkezelések és eredményük Kotymán László természetvédelmi tájegységvezető Hogyan kedvezhetünk a kék vércsének (a

Részletesebben

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási

Részletesebben

INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor

INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS Prof. Dr. Faragó Sándor Fogoly (Perdix perdix) indikátor faj 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 Fogoly állománybecslési és teríték adatok (1960-2004) pld

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Martonvásár, 2014. szeptember 25. Vetőmagtermesztés

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

A hazai zöldítés eredményei

A hazai zöldítés eredményei A hazai zöldítés eredményei Madarász István Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2018. február 22. A zöldítésre ható tényezők (múlt, jelen, jövő) Hány szegmensből érkező elvárásnak kell megfelelni? Társadalmi

Részletesebben

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály Bejelentés a hazai feltételekről

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Módosítás történt az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című felhívás dokumentációjában

Módosítás történt az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című felhívás dokumentációjában Módosítás történt az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című felhívás dokumentációjában Pontosításra kerültek a 10/2015. (III.13.) FM rendelet szerinti ökológiai jelentőségű területek, és az AKG előírások

Részletesebben

Apróvadfajok. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Mezei nyúl táplálkozási és területhasználati sajátosságai

Apróvadfajok. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Mezei nyúl táplálkozási és területhasználati sajátosságai Apróvadfajok Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás III. előadás Mezei nyúl, fácán, fogoly Vadgazdálkodási jelentőségük nagy Gazdasági és vadászati jelentőség Mezei nyúl táplálkozási és területhasználati

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/ A természetvédelmi hatósági eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak /Kivonat a 33/200 (XII. 27.) KvVM rendeletből/ Sorszám 3 37. Az igazgatási szolgáltatási díjköteles természetvédelmi,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) MKK NTTI Földműveléstani Tanszék TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) I. Témavezetők: Dr. Birkás Márta, Dr. Percze Attila 1. Művelési rendszerek hatása a talaj állapotára, védelmére,

Részletesebben

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói

Részletesebben

Magyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 2. oldal 2. VP Ökológiai gazdálkodásra történő át

Magyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 2. oldal 2. VP Ökológiai gazdálkodásra történő át Magyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 1. oldal 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges

Részletesebben

Szennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás

Szennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás Szennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás Szász Imola Vízgazdálkodási szakértő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ELŐZMÉNY Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete azonosító jele neve keretössz ege (Mrd Ft) 1. VP1-1.1.1-17 Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek 6,20 standard Meghirdetve: 2017. 2. VP1-1.2.2-16

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

EMVA KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK (KAT) TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2014

EMVA KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK (KAT) TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2014 EMVA KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK (KAT) TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2014 1. Vonatkozó rendelet: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK MAROS MEGYÉBEN

MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK MAROS MEGYÉBEN A. NÖVÉNYTERMESZTÉS MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK MAROS MEGYÉBEN 1. FÖLD ALAPU TAMOGATAS (SAPS) Igényelhető bármilyen típusú szántóföldre, gyepekre, gyümölcsösökre vagy szőlőültetvényekre. Feltétel az adott

Részletesebben

EMVA KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK (KAT) TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015

EMVA KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK (KAT) TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015 EMVA KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK (KAT) TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015 1. Vonatkozó rendelet: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz

Részletesebben

Pillangós növények a zöldítésben

Pillangós növények a zöldítésben Pillangós növények a zöldítésben Két nagy csoportot különböztetünk meg a zöldítésben használt pillangós növényfajok esetében: I. A nagymagvú pillangósok ( hüvelyesek) - Őszi-tavaszi borsó - Szója - T.bükköny

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A TALAJMŰVELÉS RENDSZERE I. Előadás áttekintése A talajművelési rendszerek fogalma, áttekintése, csoportosítása.

Részletesebben

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, 10/2017. (III. 17.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások 2017. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról A mezőgazdasági,

Részletesebben

Közvetlen támogatási lehetőségek 2014-2020 között

Közvetlen támogatási lehetőségek 2014-2020 között Közvetlen támogatási lehetőségek 2014-2020 között Dr. Vásáry Miklós EU referens, FM Agrárközgazdasági Főosztály Kecskemét - 2014. június 25. 2014. átmeneti év (1310/2013/EK/EP rendelet alapján) A Bizottság

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A zöldítés változásai 2018-tól

A zöldítés változásai 2018-tól A zöldítés változásai 2018-tól Madarász István osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Országos Szója Fórum 2017. december 5. Zöldítés a 2017. évi egységes kérelemben Az ökológiai jelentőségű másodvetésben

Részletesebben

PALAKOVICS SZILVIA ZÖLDÍTÉS

PALAKOVICS SZILVIA ZÖLDÍTÉS PALAKOVICS SZILVIA ZÖLDÍTÉS Kecskemét, 2015. február 5. A zöldítés helye a közvetlen támogatások új rendszerében Alaptámogatási rendszer Alaptámogatás (SAPS) Zöld komponens Fiatal gazdálkodóknak juttatott

Részletesebben

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Cím port XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 0 i kezelésű előirányzatok Vidékfejlesztési és halászati programok Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II.

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak II. évfolyam 1. szám január 2.

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak II. évfolyam 1. szám január 2. AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak II. évfolyam 1. szám 2008. január 2. Tartalomjegyzék Hosszabb

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

PROPOSAL FOR FALCO CHERRUG AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAMS SUBMITED TO MRD A KERECSENSÓLYOM VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (LIFE06NAT/H/000096)

PROPOSAL FOR FALCO CHERRUG AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAMS SUBMITED TO MRD A KERECSENSÓLYOM VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (LIFE06NAT/H/000096) PROPOSAL FOR FALCO CHERRUG AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAMS SUBMITED TO MRD A KERECSENSÓLYOM VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (LIFE06NAT/H/000096) LIFE PROJEKT Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Részletesebben

Magyar joganyagok - 10/2015. (III. 13.) FM rendelet - az éghajlat és környezet szemp 2. oldal 4.1 állandó kultúra: az állandó gyepterülettől eltérő, a

Magyar joganyagok - 10/2015. (III. 13.) FM rendelet - az éghajlat és környezet szemp 2. oldal 4.1 állandó kultúra: az állandó gyepterülettől eltérő, a Magyar joganyagok - 10/2015. (III. 13.) FM rendelet - az éghajlat és környezet szemp 1. oldal 10/2015. (III. 13.) FM rendelet az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelete 3628 MAGYAR KÖZLÖNY 2008/65. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez

Részletesebben

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges

Részletesebben

Mezőgazdasági munkás moduljai

Mezőgazdasági munkás moduljai Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot

Részletesebben